Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-21 / 145. szám
ki í- - ^ fa VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 145. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1958. június 21. Mai számunk tartalmából: Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága Hogyan segíthetünk takai mánygondj? inkon ? Tudomány — Egész heti rádióműsor Az országgyűlés elfogadta a hároméves népgazdaság« fejlesztési terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés pénteki ülése folytatólagosan tárgyalta az 1958—1960. évi hároméves népgazdasági terv irányelveiről szóló törvény javasatok A pénteki ülés anyaga előtt ismertetjük a. csütörtök délutáni vita anyagát. A fokozatosság szerepe mezőgazdaság szocialista átszervezésében Tisza József képviselő felszólalásában a hároméves tervről szóló törvényjavaslat mezőgazdasági részével foglalkozott. — Nemcsak az országgyűlési képviselők — mondotta —, hanem az egész ország dolgozó parasztsága örömmel üdvözli, hogy a párt és a kormány nem kíván változtatni az elmúlt másfél évben kialakított politikáján, amely jónak és helyesnek bizonyult. Tisza József nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a mező- gazdaság szocialista átszervezésében komoly szerepe van a fokozatosságnak, amely nem lassítja, ellenkezőleg, gyorsítja a fejlődést! Ezt számos megye példája is bizonyítja. Aki ezt nem látja, vagy nem érti, az nem ismeri hazánk dolgozó parasztságának gondolkozását, a fejlettségi színvonalban meglévő nagy különbségeket. Elő kell segíteni tehát, hogy a parasztság a különböző lépcsőfokok között választhasson. Az egyszerűbb szövetkezeti formákról is szólt Tisza József. Ezeknek tagsága összeszokik, a vezetésben kialakul a gyakorlat, s máris adva van a további fejlődés alapja. Az ilyen szövetkezeteket jobban magukénak érzik a paraszt- emberek, mintha állami eszközökből rakták volna le gazdálkodásuk alapját, másrészt ez a forma gazdasági hozzájárulást jelent a munkás-paraszt szövetség további erősítéséhez, mert az állam, a munkásosztály anyagi támogatása párosul az anyagi erőkkel — mondotta beszéde végén Tisza József, s a tervjavaslatot elfogadta. Pongrácz Kálmán kiemelte, hogy a hároméves terv jelentős összegeket fordít a főváros fejlesztésére. Szólt Budapest túlnépesedéséről és a főváros ipartelepítéséről is. Az európai országok többségében a főváros a lakosság 5—10 százalékát foglalja magában. Ezzel szemben nálunk 1941-ben- a lakosság 18 százaléka s 1956-ban kereken 19 százaléka élt Budapesten, és ez az arány a múlt évbén tovább emelkedett. 1950. és 1956. január 1. között évente átlag 44 000 fővel gyarapodott a főváros népessége. Ennek fő oka, hogy itt települt az ország iparának nagy része. Ezt az állapotot a tőkés világból örököltük, és a népi demokrácia hatalmas erőfeszítései, az új nagy vidéki ipari központok megteremtése sem változtatott jelentősen ezen az aránytalanságon. A vidéki nagyvárosoknak nincsen elég vonzóerejük. Mindez egyre jobban súlyosbítja a budapesti lakás- helyzetet — mondotta —, maj'd adatokat ismertetett a főváros lakás-, közlekedés-, egészségügyi és iskolahelyzetéről. A kérdés megoldása országos intézkedéseket kíván, mert a túlzsúfoltság pusztán budapesti intézkedésekké! nem oldható meg. Ne fejlesz- szük a budapesti ipart a vidék rovására, ha ez munkaerőbeáramlást jelent, és ne központosítsunk Budapestre szükségtelenül intézményeket, vállalati központokat. A munkaerő felszívására a legtöbb lehetőséget a vidéki városi gócpontok fejlesztése adja. Ezért a vidéki települések vonzóerejét kell növelni tervszerű város- és falufejlesztéssel. Igen fontos a vasúti és a távolsági autóbuszközlekedés fejlesztése, amelyre a terv jelentős beruházásokat fordít. Csökkenti a főváros és a vidék közötti különbséget a televízió elterjedése, a Tokajban építendő televíziós adó is. Dolgozó ifjúságunk szívvel-lélekkel segíti a szocializmus építését Gosztonyi János az ifjúság képviseletében szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Hangoztatta, hogy szerény, de megalapozott terveink jobban segítik ifjúságunk szocialista nevelését, mintha csillogó vagy világraszóló — de ugyanakkor irreális — célokat állítanak fel. Ezután a fiatalok néhány problémáját tette szóvá. Annak ellenére, hogy a nyolc általános iskolát elvégzett fiatalok csaknem 85 százaléka továbbtanul, van néhány ezer fiatal, akiknek munkábaállítása az általános iskola után nem biztosított. Gosztonyi János javasolta, hogy fokozatosan hozzák létre falun és a mezővárosokban a kötelező jellegű mező- gazdasági iskolákat, mert nagy hiányosságok vannak a dolgozó parasztfiatalok szakmai képzésében. Megemlítette a képviselő, hogy több helyen nem tartják meg azt a rendeletét, amely szerint az új állami lakások húsz százalékát fiatal házasoknak kell adni. Beszélt arról, hogyan segíti az ifjúság a hároméves terv végrehajtását. Az ifjúság takarékossági mozgalmának eredményei ma már tízmilliókra rúgnak. Dolgozó ifjúságunk egyre nagyobb része ma optimistán néz a jövőbe, és szívvel-lélekkel segíti a szocializmus építését. A szocializmushoz hű magyar ifjúság és mindenekelőtt a KISZ-tagok ezért is fogadták egyetértéssel azt az ítéletet, amelyet népköztársaságunk bírósága Nagy Imre és bűntársai felett hozott. Ez az ítélet bizonyos vonatkozásban igazságszolgáltatás azoknak a fiataloknak is, akiket félrevezettek, becsaptak, hiszen közismert, hogy Nagy Imre és bűntársai, akik a néphatalom elleni fegyveres támadást előkészítették és vezették, sajnos, nagyon sok fiatalnak is egyéni tragédiáját, lelíkd károsodását és válságát okozták — fejezte be felszólalását Gosztonyi János, s a törvényjavaslatot elfogadta. A szakszervezetek mindent megtesznek a dolgozók etetés munkakörülményeinek fejlődéséért HOGYAN F MEGYÉNK IPARA HÁROM ÉV ALATT?] Beszélgetés Kiss Árpád elvtárssal, az Országos Tervhivatal elnökével Martin Ferenc a szakszervezetekbe tömörült dolgozók nevében szólt a törvényjavaslathoz, és megállapította, hogy hűen fejezi ki a Magyar Szocialista Munkáspárt általános politikáját és törekvéseit. A magyar szakszervezetek — folytatta — részt vettek a hároméves terv kialakításában. Vállalja, hogy teljes erejükkel segítik a tervben megjelölt célok megvalósítását. Örködnek azon, hogy a terven felül elért eredmények megmutatkozzanak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek fejlődésében. Hangsúlyozta: az üzemi tanácsok most nagy segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy a vállalatok jó, az üzem sajátosságait a legmesszebbinenően figyelembe vevő és a tartalékokat hasznosító terveket készítsenek. Alkalmasak arra is, hogy — a termelési értekezletekkel együtt — állandóan ellenőrizzék és segítsék a terv megvalósítását csakúgy, mint a szakmunkások és műszakiak képzettségé- 1 nek állandó fejlődését. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a tervek végrehajtása közben a vállalatok és minisztériumok a legmesszebb- menően tartsák tiszteletben a Munka Törvénykönyv és más munkaügyi rendelkezések előírásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány — folytatta — több alkalommal kifejezte azt az elhatározását, hogy a kialakult életszínvonalat megvédi, s a terv is arról tanúskodik, hogy szerény mértékben bár, de tovább is emeli azt Ezért súlyosan megsértik a párt és a kormány politikáját azok, akik itt-ott nyíltan vagy burkoltan emelik a fogyasztási cikkek árait Helyesnek és szükségesnek tartjuk, hogy ilyen szempontból ellenőrizzék a magánkisipart és kereskedelmet. A törvényjavaslatot elfogadta. A pénteki ülésen elsőnek Nagy Józsefné könnyűipari mi- .niszter szólalt fel. A könnyűipar mennyiség és minőség szempontjából is kielégíti a dolgozók igényeit A hároméves terv országgyűlési vitájában több felszólaló hangoztatta, hogy a jövőben nem szabad túlságosan a fővárosba összpontosítani ipari létesítményeinket, mert ez egyrészt a Budapestre özön- lést, tehát nagyfokú munkaerővándorlást, vidéken pedig munkaerő kihasználatlanságot von maga után. Az országgyűlés ülésének szünetében arra kértem Kiss Árpád elvtársat, a Tervhivatal elnökét, mondja el lapunk olvasói számára, milyen ipari létesítményeket kap Somogy megye a hároméves terv folyamán. A beszélgetésbe bekapcsolódott Molnár László, Kopácsi Sándor, a Tervhivatal munkatársai, valamint Varga Károly Somogy megyei képviselő is. — Igaz, hogy a jövőben úgy fogjuk elhelyezni ipari létesítményeinket, hogy a vidékkel se bánjunk mostohán — mondották —, de nem lenne helyes azt gondolni, hogy az egyik napról a másikra megvalósulhat. Különösen nem most, mindjárt a hároméves terv folyamán. Hiszen ebben az időszakban fejlesztésre kerülő híradástechnikai és műszeriparunk jellegüknél fogva a fővároshoz kötött iparágak. Irányelvekről beszélhetünk inkább, amelyek a következő ÖL éves tervben valósulnak meg konkrétabban és nagyobb arányban. Ennek ellenére persze már a hároméves tervben is érezhető bizonyos mértékig a vidék erősebb fejlesztése. — Hol és mennyiben? — Könnyűipari létesítményeket kap Szombathely, Sárvár, Zalaegerszeg, elsősorban az eddig elhanyagolt dunántúli megyék városai. • — Mit várhat Somogy és Kaposvár? — Kaposvár a hároméves terv folyamán az említett városoktól egy kicsit visszamarad az ipari fejlődésben. Jelentősebbnek csak a fonoda bővítését említhetjük. A Szovjetunió segítsége folytán kapott negyvenezer orsó nagy részét (tizenhatezret) a Kaposvári Textilműveknek juttatjuk. Ez' jelentősebb bővítést, főként számottevő munkaerő lekötését jelenti. Kedvezően érinti Somogyot a Balaton vidék fejlesztése. Az erre fordított 40 millió forintos beruházásból — hogy mást ne említsünk '■— megvalósítjuk például a balatonpart egységes és egészséges vízellátását. A megkérdezettek úgy nyilatkoztak, hogy egy sor kisebb somogyi létesítmény megvalósításáról is tudnak. Erről azonban nem beszéltek részletesen, hiszen ez azonos a megye már ismert hároméves tervével. Néhány kérdést tettem fel , tanácsi iparunk, üzemeiről, a. Vaskombináttal és a Finom-, mechanikával .kapcsolatosan. A Tervhivatal munkatársai i szerint, ha a hároméves terv-t ben jelentősebb új üzemet ( nem is kap a megye, az országos tervgazdálkodás arra törekszik, hogy ezeket a több-* nyíre elmaradott körülmények ( között dolgozó üzemeket meg-( erősítsék és korszerűsítsék. I Még nem biztos, de esetleg ar-1 ról is lehet szó majd, hogy* egyik-másik vidéki üzemünk1 megfelelő korszerűsítés után I valamilyen alkaitrészfélét »be-* dolgozzon« egy-egy pesti gyár-* nak. Mindenesetre megnyugtató,' hogy az országgyűlés és az illetékesek látják a fent említettekkel kapcsolatos problémákat. Azok a célok, melyek-' nek megvalósítása már nem fért bele hároméves tervünk-' be. nem maradnak megoldatlanul. a következő ötéves tervben rájuk is sor kerül, és Somogy iparának fejlesztése is nagyobb arányú lesz majd.' Annyi azonban bizonyos,, hogyi a hároméves terv szerényebb célkitűzései is előbbre viszik a snegye iparát, és enyhítik gondjainkat. (Szegedi) 4 Bevezetőben a könnyűipar eredményeit ismertette és elismerését fejezte ki az ipar dolgozóinak jó munkájukért. Majd arról szólott, hogy fontos feladata a könnyűiparnak az exporttervek teljesítése, hiszen enélkül nem biztosíthatnánk megfelelően a lakosság ruha-, cipő-, papír- és bútorellátását sem. A hároméves terv időszakában — folytatta — azért is fontos az exportfeladatok teljesítése, mert közismert, hogy a kapitalista világban jelentkező válságtünetek fokozódó követelményeket írnak elő számunkra is. Nálunk a köny- nyűipar fejlődésének biztos alapot ad a baráti országok felé irányuló egyre növekvő exportunk, valamint az a tény, hogy a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmények értelmében nagyrészben máris biztosított ellátásunk egyes nagy fontosságú import nyersanyagokból. Igen nagy jelentőségű, hogy amíg Amerikában és a nyugati országokban nap ról napra nő — ezrekkel és tízezrekkel — a munkanélküliek száma, addig mi nemcsak biztosítani tudjuk munkásaink rend szeres foglalkoztatását, a termelés biztonságát, ha nem a hároméves terv idején egyedül a könnyűipar állami szektorában további kétezer dolgozónak biztosítunk munkalehetőséget. Ezután a könnyűipar céljait ismertette, s a többi között megállapította: fő feladatnak tekintik, hogy a könnyűipar termékei ne csak mennyiségben elégítsék ki a fogyasztók igényeit, hanem minőség és választék szempontjából is. Fokozzuk a szövetek tartósságát, divatosságát. 1960-ra több mint tízmillió méter olyan pamutszövetet hozunk forgalomba, amelynek gyártásánál olyan kikészítési eljárásokat is alkalmazunk, mint például a gyűrődésmentes kikészítés. A köny- nyűipar fő feladatának tartja, hogy mindenki még csinosab- ban, még elegánsabban öltöz- ködhessék. Beszélt a papír- és bútor- gyártásról is. Mindkét iparágat jelentős összegekkel fejlesztjük, de a problémákat nem tudjuk teljesen megoldani e két iparágban. Befejezésül az ipar dolgozói előtt álló feladatokról szólt, főleg a takarékosság követelményeiről. A tervet, mely tartalmazza a könnyűiparra vonatkozó legfontosabb célkitűzéseket, és biztosítja a tervek megvalósításához a legszükségesebb 1 anyagi feltételeket, az országgyűlésnek elfogadásra javasolta. Z. Nagy Ferenc képviselő a törvényjavasjat mezőgazdasági vonatkozású részeihez szólt hozzá. Beszólt a műtrágyafelhasználásról, a gépesítésről, s felhívta a figyelmet arra, hogy a gépi munkát a% egyéni termelőknél is fokoxni kell. A továbbiakban a belterjesség kérdéseivel foglalkozott, és hangoztatta: Törekednünk kell az értékesebb termelvé- nyekre, a szőlő- és gyümölcskertészetre, az állattenyésztésben pedig főleg a hozamok növelésére. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy problémák vannak a vetőmagtermelésben. A korábbi évek mezőgazUa- sági politikájának következményeképpen vetőmag-export piatainkat úgyszólván teljesen elvesztettük. Ezeket vissza lehet és vissza is kell szereznünk, ehhez a lehetőséget biztosítani kell. Elegendő számban kell ap- rómagcséplő- és tisztítógépet biztosítani a vetőmagtermeléshez. A mezőgazdasági bizottságban az elmúlt év májusában tárgyalták ezt a kérdést, közösen az országgyűlés ipari bizottságával. Az ipari bizottság részéről nagy megértést és segítséget kaptunk^ Közölték velünk, hogy 500 darab heremagcséplőt tud gyártani a gépipar. De mi lett az eredmény? Néhány hónappal ezelőtt arról értesültünk, hogy ez évben elkészítik a prototípust, azt kipróbálják, és jövőre megtervezik a sorozat- gyártást. Magyarországon nagyon jő heremagcséplők már ötven évvel ezelőtt is voltak, nem kellett ezt most feltalálni. Miért kell annyi ideig tartani most a megtervezésnek és kikísérletezésnek? Szabad talán utalnom arra, hogy az alatt az idő alatt, amíg itt a heremagcséplőt kikísérletezik, a Szovjetunióban három szputnyikot is felbocsátottak. Félő, hogy a negyedik szputnyik is előbb jut fel a világűrbe, mint a he- remagcséplő elkészül. (Derültség.) Beszélt az öntözés kiterjesztésében előttünk álló feladatokról. Az öntözés elmaradása becslés szerint évi háromszáz millió forint értékű terméskiesést jelent, és különösen állattenyésztésünkre káros. Beszámolt arról, hogy a szőlő- és gyümölcsterületek felújítására jó tervek készültek, a végrehajtással azonban nincs minden rendben. Végül hangsúlyozta: a forradalmi munkás-paraszt kormány emberséges parasztpolitikájának eredményeként a parasztok körében egyre növekszik a bizalom a párt és a kormány iránt * A tudomány dolgoséinak többsége magáéra tette as orsság építésének eélkitűséseit Erdei Ferenc képviselő felszólalásában arról beszélt: milyen szerep jutott a tudománynak a hároméves terv- javaslat előkészítésében, és milyen feladatok hárulnak a magyar tudósokra a terv végrehajtásában. A magyar tudományt az ellenforradalom okozta nehézségek ellenére a párt és a kormány változatlanul jelentősen (Folytatás a- 2, oldalon.)
