Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-21 / 118. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1938. májas 9L Tanulságos tanmese a minta-betag birkáról, avagy: ahol vigyáznak a közös vagyonra, ne vegyék magukra 'J'örtént egyszer, nem is olyan régen, amikor a vágási engedély kérése kötelező volt az árnyékvilági élet megszakítására szánt birkákra is, hogy egyik termelőszövet­kezetünk tagsága nagy dínomdánomot akart csapni, s eb­ből az alkalomból pörkölt készíttetését határozta el egyik szerencsétlen, mit sem sejtő kis gyapjas jószágból. Igen ám, de az állomány szép, egészséges volt mind egy szálig. Vala­mennyien tudták, akármelyiket mutatják meg az állat­orvosnak, nem lesz szerencséjük, nem kapják meg a vágási engedélyt. Vakarták az atyafiak a vakarni valót a kalapjuk alatt, oly nagyon elkeseredtek, de tenni nem tudtak semmit, mert a jó ötlet akkor szökik ki a kobakból, amikor éppen legna­gyobb szükség volna rá. Ám olyasmi nem fordult még elő a nap alatt, hogy ne lett volna megoldása. Ebben az eset­ben is éppen akkor, amikor magában már mindenki búcsút mondott a szép lakomának, előállt Gazsi bácsi, a birkák gondozója, és így szólt: — Ejnye már, nem kell olyan igen elkeseredni, kedves tagtársaim, hiszen nincs veszve még semmi. Van énnekem egy jó komám, annak meg egy sánta, fogatlan, kehes bir­kája. Aki arra ránéz, még ha nem orvos is, azonnal meg­mondja: nem ér semmit. Elkérjük hát ezt a birkát, a ko­mát fizetségképpen meghívjuk vacsorára, hadd mulasson egyet. Aztán... — az öreg nagy sejtelmesen közelebb ha­jolt a birkákat szemrevételező vezetőségi csoport tagjaihoz, s rejtelmesen suttogni kezdett. Nem hallatszott semmi, csak először néhány kuncogás, majd hirtelen egy egetverő hahota.., TVTásnap pedig Gazsi- bácsi annak rendje és módja sze- lrj- rint beállított a vén birkával az állatorvoshoz, és tiszteletteljesen megszólalt: — Doktor elvtárs kérem, a szövetkezetben szeretnénk egy kicsiny vacsorát rendezni, ezért erre a birkára vágási engedélyt kérünk. Ugye, megkapjuk...? — Az állatorvos csak ránézett a beteg, öreg jószágra, és már miért is ne en­gedélyezte volna levágását. Másnap este állt hát a nagy vígság a tsz-ben, s úgy fogyott a pörkölt, mint még soha. Mindenki érezte, de sen­ki sem mert szólni, hogy milyen finom, puha, fiatal húsa van ennek az öreg birkának!... öreg birka? No, nem. Nem azt vágták le. Arra csak az engedélyt kérték. A pörkölt a gazdaság egyik szép, fiatal, kövér gyapjasából készült. Az öreg, »minta-beteg birka« a gazdája istállójának egyik sarkában pihent, és még mindig nyalogatta fogatlan szája szélét a tegnapi dupla abraktól, amit az igazolvány megszerzéséért kapott. Ám — a csoda tudja, hogyan — a környékbeli többi termelőszövetkezet is megtudta, hogy milyen csalafinta mó­don sikerült az első társuknak vágási engedélyt szerezni, és hirtelen mindenütt kedvet kaptak a lakmározáshoz. Járt hát a beteg birka minden hét vége felé szorgalmasan az állatorvoshoz, s utána még szorgalmasabban fogyasztotta el a számára hozott, jó, kiadós eleséget, míg a szövetkezetnél az ő számára kiállított igazolvány alapján sorra végezték ki fiatalabb társait. Azt mondják azonban, hogy semmi sem tart örökké. így egyszer véget értek a tsz-ekben is a birkavacsorák. Hiába várta egy szép pénteki napon a minta-beteg birka, hogy jöjjenek érte valamelyik gazdaságból és vigyék az orvos­hoz. El múlt ez a nap is, felvirradt a szombat is. Hej, de hiányzott már a kis séta a hetek alatt jó kondíciót szerzett öreg jószágnak, de még jobban nélkülözte az ilyen kirán­dulás után szokásos dupla abrak porciót. Nem. is töprengett sokáig, hanem úgy délelőtt tíz óra körül fogta magát, kisétált az istállóból, végigballagott az utcán, s egyszer csak ^elbégette magát az állatorvos ajtaja előtt. Gondolta, tud ő most már egyedül is vágási enge­délyt kérni saját fogatlan fejére. rsakhogy ezzel aztán kitudódott minden, s a minta­^ beteg birka esete még mindig sokszor eszébe juttatja néhány tsz vezetőjének, hogy jó lesz gondosabban ügyelni a közös vagyonra, mert a végén csak napvilágra kerül min­den, még ha oly nagy igyekezettel is akarják eltüntetni... WEIDINGER A MEGYEI FŐAGRONÓMUS TÁJÉKOZTATÓJA mezőgazdaságunk időszerű kérdéseiről Szombaton ülést tartott a Hazafias Népfront mezőgazda- sági bizottsága. Az értekezle­ten Molnár Imre, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának főagronómusa adott tájékoztatót a termelőszövetke­zeti és egyéni parasztgazdasá­gok egyes időszerű kérdései­ről. Bevezetőben elmondotta: a talajerő javítása a hozamok növelésének alap- j ja. Jelenleg 150 ezer számos­állatot tartanak a megye tsz-ei és egyéni gazdái. Ezzel az ál­latsűrűséggel nem lehetünk elégedettek, mert így csak öt­évenként kaphat istállótrágyát a szántóföld, holott négyéves, a homoktalajo­kon pedig hároméves trá- gyázási forgóra lenne szükség. Fokozza a bajt az, hogy a trágyakezelés szakszerűtlen, s a trágya felhasználása sem megfelelő. A nyers foszfátos trágyakezelés mindössze 14 termelőszövetkezetben hono­sodott meg. Az irányító appa­rátusnak nincs tudomása ar­ról, hogy egyéni gazdák al­takarmánygabona, az idén pe­dig 12,4 százalékra nőtt az ár­pa és zab vetésterülete. A ku­korica és a burgonya a tava­lyival egyenlő nagyságú terü­letet foglal el az idén... ör­vendetes, hogy a múlt évi 5743 holddal szemben most 7200 hold cukorrépa termelésére szer­ződtek a tsz-ek és gazdák. A pillangós virágú takar­mánynövények területe az 1957. évi 5,8 százalékról 7 százalékra növekszik. A felül- vetésekkel együtt a szövetke­zetek földjének 15 százalékát foglalja el majd pillangós ta­karmány. Az állam nagy segítséget adott parasztságunknak azzal, hogy rendelkezésükre bocsá­tott 3140 mázsa árpát, 1801 mázsa zabot és 13,5 vagonnyi hibridkukoricát vetőmagnak. A főagronómus ezután a növényápolás késedelem nélküli elvégzésére hívta fel a figyelmet. A gyom gyorsabban fejlődik, mint a kultúrnövény. Ezért a kapá­kalmaznák ezt a módszert. sok földjét mielőbb gyomtala- Megyeszerte sok istállótrágya nítani kell, s szükséges került a tavasszal a földekre. Nyáron és ősszel kellene ezt a munkát elvégezni. Erre csak ; akkor nyílik mód, ha számot- j tévőén növekszik az állatállo- 1 mány. I A műtrágyázásban szép ja- I vulás tapasztalható. Tavaly ! 1112, az idén az első fél­évben 905 vagon műtrágyát használtak, illetve használnak fel a somogyi szövetkezetek és egyéni gazdák. Míg a múlt esztendőkben nagy agitáció kellett a műtrágya ismerte ké­séhez, 1958 tavaszán nem tud tűk teljesen kie’égíteni az i egyéni parasztok pétisó, káli só és szuperfoszfát igényét. Eddig mintegy 1 000 holdnyi talajjavításra kötöttek szer­ződést a termelőszövetkezetek — mondotta a továbbiakban Molnár Imre, majd hangsú­lyozta: a meszezés csak akkor hatásos, ha trágyázással van egybekötve. Csaknem 30 ezer hold rét és legelő víztelenítése szere­pel az idei tervben. Az állat­tartó gazdák többsége szá­mosállatonként 1—1 kocsi szer­vestrágyát vitt a télen és ta­vasszal a legelőre. A vetésszerkezeH arányok kedvezően alakultak a búza és rozs vetésterületének bizonyos fokú, indokolt csökkenése ré­vén. Tavaly a szántóföld 9,9 százalékán termett kalászos tiszta« talajt is porhanyítani. A cukorrépa sarabolása be­fejeződött. A répabolha kár­tételétől nem kell félni, a 6—8 leveles répát szükséges egyel­ni, . nehogy felnyurguljon. Hangsúlyozom — mondta Molnár Imre —, hogy a répa-kártevők elleni védekezés egyedüli mód­ja a vegyszer a!V na-a­sa, n?m T? edig az egj-Vs rvQ! •' a &■- ezzel I a gvo ír eíjseg' :3C. A I tései k üavaszo :!ás mi"t írlór1 nak a munkál í. A nö vényápolást nyomon köve a kaszálás, szükséges teháí j minden erőt a mezőn réten j fog’alkoztatni. E munkákkal | csakis úgy boldívguilTatunk, ha a gépek segíts' 1 minden ed diainál jobban igénybe vesz szűk. A burgonyabcgár veszélyről Sok ember boldogulása függ a burgonyától. Szabolcs után a mi megj'énk termeli a leg­nagyobb területen — 30 ezer holdon — ezt a növényt. A Dunántúlt mi látjuk el vető­gumóval. Külföldre is jelentős mennyiségű burgonyát kül­dünk. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor láthatjuk, hogy megkülönböztetett gon­doskodást érdemelnek burgo­nya ültetvényeink. A megye majdnem minden részéről jelzik: sok a kolorá- dóbogár. Védekezni kell elle­ne! Egy hiedelem eloszlatásá­ra és egy nemrégiben megje­lent szakmai sajtócikk téve­désének helyreigazításaként egyértelműen kijelentette a főagronómus: a burgonyabogár ellen semmiféle szer sem hatá­sos! A vegyszer csupán a petékből 8—10 nap alatt kikelő lárvákat pusztítja. A szakemberek magyarázzák meg a gazdáknak, mi a ten­nivaló. Minden termelő járja be újra meg újra burgonyaföldjét, szedje össze a bogarakat és a le­vél fonákján látható sárga petéket, és égesse el. Egy bogár 5—600 petét rak le. Az idén három nemzedéke is lehet a kolorádónak. A lár­vák megjelenésekor azonnal porozzanak DDT-vel! Negy­ven vagonnyi porozószer kel­lene, de a biztonság kedvéért ennél többet rendelt a megye. A földművesszövetkezetek juttassák el a gazdákhoz a DDT-pcrt. Megyénk minden községi tanácsa, termelőszö­vetkezete és mintegy 70 ezer dolgozó parasztja, a növény­védő állomás — egyszóval mindenki, akinek köze van a mezőgazdasági növényter­meléshez, Hészüljön fel a ko-, lor'dóbogár el'eni nagy ve­szély elhárítására! A várható terméseredményekről tolt a továbbiakban Molnár nre. A kenyérgabona miatt különc !>b aggodalomra nincs okunk a rendkívüli időjárás ellené­re sem. Az elmúlt esztendei­nél jobb elővetemény után, kellő időben, megfelelőbb ta­laj munkával készített vető- ágyba került a búza és a rozs. Az őszi gabonák jól teleltek, s a kései kitavaszodás okozta hátrányt segített pótolni a pé­tisózás. A szárazság azonban lassította fejlődésük ütemét. Sajnos áprilisiban mindössze 19 milliméter csapadék esett, ápr. 1 és máj. 15-e között pedig csupán 27 miilimétemyi eső hullt a somogyi földekre. Ma közepes búza- és rozster­mésre számíthatunk. Kilátásainkat csakis a valóban aranyat érő májusi eső és az azt követő meleg napsütés ja­víthatná. A tavaszi kalászosok mag­ja késve került a földibe. A talaj nedvessége a mag kike­léséhez, sorolásához elegendő volt, amit az őszi mélyszán­tás javára könyvelhetünk el. A tavaszi árpa és zab még jobban kívánja az esőt meg a műtrágyát, mint az őszi kalá­szosok. Az aratásra való gondos felkészülés teendőinek ismer­tetése után a másodvetés fontosságáról beszélt a megyei főagronó­mus. Az egész mezőgazdasági termelés alapja az állatte­nyésztés. Ezért az állatlétszám növelé­séért, a kielégítő takar­mányozásért mindent el kell követnünk. Jó és értékes tömegtakanmány a silókukorica. Őszi takar­mánykeverék vagy őszi árpa után is vethetjük, tehát nem­csak főnövényként. Eigy hold­ról 30 mázsa csöves tengerit várhatunk. Ennek a takar- mánvértéke 16 mázsára tehe­tő. Ugyanekkora terület há­romszorta nagyobb takar- mányértáket ad, ha silókuko­ricát termelünk rajta. Ezt a növényt akkor kell betakarí­tani, ha a cső viaszérésben van. de a szára még zöld. T’yen kísérletet folytat az idén a rí.ksi Uj Elet 16 holdon, a '-ürtösnusztai Latinka Tsz pe­ng 20 holdon. Olcsóbb és több tejet, marhahúst csakis olcsóbb, nagyobb tömegű, magas tápértékű takarmány fel­etetése utá-n kaphatunk. Fordítsunk hát az idén sokkal nagyobb gondot a silókukorica termelésére, mint bármikor — fejezte be tá­jékoztató előadását Molnár Imre megyei főagronómus. (Kutas) (ÚTttffTTnt'fTtTTTffTTWntfttTffftnrTTffntWTntTTTTTffTTTTTTTTTTTfTITTTfrTmH ItTTTTTTt MUNKAVÉDELMI HÓNAPRA KÉSZÜL A DÉDASZ HÍREK AZ FMSZ-EK ÉLETÉBŐL A második negyedév végez­tével a nagyszakácsi földmű- vesszö vetkezet elválik Tap- sonytól, és önálló szövetkezet­ként működik. A nagyszaká­csiaknak odaadóan kell támo­gatniuk a szétvált szövetkeze­tét, hogy nyereségesen gazdál­kodhasson. A somogysámsoni földmű­vesszövetkezet körzetében jó gyümölcstermésre számítanak. Különösen nagy termést vár­nak körtéből, őszi barackból, szilvából és almából. A szövet­kezet vezetői elhatározták, hogy a silányabb minőségű gyümölcsöt cefrésítik, és pálin­kát főznek belőle. A felsőbb szervektől anyagi segítséget kértek a cefrekádak elkészíté­séhez. Előreláthatólag egy hónap múlva nyílik meg Szőkeden- csen a 300 ezer forintos költség­gel létesítendő szövetkezeti üz- letház, amely korszerű boltot és italboltot ad a falu dolgo­zóinak. Az elmúlt őszi rész­jegybefizetés során 90 ezer fo­rintot adott a sámsoni szövet­kezeti körzet az üzletház lét­rehozásához. Az építést a mar­cali ktsz végzi, a berendezést pedig a mezőcsokönyai ktsz készíti el. A somogysámsoni földmű­vesszövetkezethez tartozó ösz- szes boltban, italboltban elvé­gezték a tavaszi nagytakarítást és meszelést. A felvásárlási raktárakat fertőtüenítették. A somogysámsoni szövetke­zeti felvásárlás dolgozói a ta­vasszal 2 holdnyi zöldhagyma termelésére kötöttek szerződést a dolgozó parasztokkal. Ez azt jelenti, hogy mintegy 20 ezer csomó zöldhagymát ad­nak át a földszövnek a so- mogysámsoniak. Elhelyezési nehézségek miatt a MÉK bö- hönyei kirendeltsége halogat­ja a zöldhagyma átvételét, és a szövetkezetei arra kérte, hogy maga értékesítse azt. Er­re a szövetkezet nem képes. A gazdák zúgolódnak: miért kötötték velük a szerződést, ha nem veszik át árujukat. Re­méljük, hogy a MÉK vezetői gondolkodnak a sürgős meg­oldáson. Ez év tavaszán alakult meg Somogysámsonban a második szőlőtermelő szakcsoport 17 taggal. Azóta újabb 4 belépő­vel gyarapodott a közösség. Az elnök Kovács József dolgozó paraszt, aki nagy várakozással tekint a fiatal szakcsoport munkája elé. A közeljövőben több közös hordót, borpumpát szeretnének vásárolni. Közösen szerezték be az összes növény­védőszert. Jövedelmük 5 százalékából közös alapot lé­tesítenek. Távolabbi tervük a peronoszpóra védőállomás lét­rehozása a községben. \ Balatonújlakon a télen egye­sült három szőlőtermelő szakcsoportnak több mint 80 tagja van. Elnökük Kiss Géza. Az egyesülés óta létrehozták már a közös pincét, és ott tá­rolják borukat. Közös munká­val 2 kh. tartalékföldön az ősszel szőlőt telepítenek. Az első negyedévet a mar­cali járásban egyedül a pusz­takovácsi földműveszövetkezet zárta veszteséggel. A hibák okának felfedezése céljából a marcali FJK elnöke általános revíziót rendelt el ennél a szövetkezetnél. A revíziót á járása központ illetékes szak­előadói és a kiskörzeti ellen­őrök végzik. A hibák feltárása i Tavaly a legtöbb iparágban szerveztek versennyel egybe­kötött munkavédelmi hónapo­kat, amelyek hasznosnak bizo­nyultak, mert magasabb szín­vonalra emelkedett az üzemek­ben a munkavédelem. Február­ban a Budapesti Elektromos Műveknél, az ÉDÁSZ-nál és a Délmagyarországi Áramszolgál­tató Vállalatnál tartottak mun­kavédelmi hónapot. Idén júniusban a DÉDÁSZ és a Tiszántúli Áramszolgálta­tó Vállalat tart munkavédelmi hónapot. A DÉDÁSZ kaposvári üzlet- igazgatóságánál már készülnek delmi előírásokat. Mivel a me­gye ipari és mezőgazdasági üzemeiben, de a lakosság kö­rében is meglehetősen sok bal­eset adódik a szabályok nem ismeréséből, feltétlenül helye­selni kell a DÉDÁSZ kezdemé­nyezését. Megkezdődött a Balatoni Egészségügyi Hét Május 19-én megkezdődött a 25-ig tartó Balatoni Egészség- ügyi Hét, melyet a Somogy megyei Közegészségügyi, Jár­ványügyi Állomás rendezett a megyei tanács vb. lámogatásá­a munkavédelmi hónapra, mert j Val, a Magyar Vöröskereszt nem csupán saját dolgozóik előtt akarják ismertetni a fon­tos munkavédelmi előírásokat, szabályokat, hanem széleskörű I megyei szervezete és a Fonyó- di Járási Tanács VB. egészség- ügyi csoportjának bevonásával. Az egészségügyi héten kerül ezzel foglalkozni. A tervek sze­rint kiállítást rendeznek Ka­posvárott, Nagyatádon, Mar­caliban és Siófokon. A kiállítá- után a marcali FJK Puszta- ' sokon szakképzett előadók tar­kovácsiban tartja meg igaaga- j tózkodnak, akik a látogatóknak társadalmi ügyként kívánnak sor a fonyóöi és siófoki járás tósági ülését a járás összes szövetkezeti elnökének részvé­telével. A balatonújlakiak elhatá­rozták, hogy társadalmi mun­kával italboltot építenek. En­nek érdekében az egész szö­vetkezeti tagság ’példamuta­tóan dolgozik. Már eddig 10 ezer forint értékű földmunkát és fuvart végeztek el. Kétihely- ről a téglát Varga Pál, Börczi Gyula, Horváth Sándor, Vi- rágih István és Gazda Kele­men szövetkezeti tagok fuva­rozták az építkezés színhelyére. D. Z. megadják a szükséges felvilá­gosításokat, csoportos látogatá­sok esetén pedig előadást tar­tanak a fontos óvórendszabá­lyokról. Az üzemek dolgozóit, a néphadsereg alakulatait, sőt iskolákat is meghívnak majde kiállításokra és előadásokra. Azt szeretnék elérni, hogy a munkavédelmi hónap során mindazokat megismertessék a baleset elhárításának módjá­val, akiknek munkája vagy jö­községeiben megtartott tiszta­sági verseny kiértékelésére és a versenyben kitűntek megju- talmazására, valamint a fal­vakban megrendezett egészség- ügyi minimum-tanf oly amok nyilvános vizsgáira. Május 23-án és 24-éin kétna­pos tudományt« ülést rendez­nek Balatonbogláron a községi tanács művelődési otthonában, ahol neves egészségügyi és épí­tészeti szakemberek tartanak előadásokat a balatonpart egészségügyi és építészeti fej­lesztéséről Május 20 és 22 kozott nyitnak a SZOT üdülők A SZOT üdülési főosztályától kapott tájékoztatás szerint a szakszervezeti üdülők május 20 és 22 között nyitnak és szep­tember végéig állnak vendé­geik rendelkezésére. Az eddi­ginél sokkal nagyobb a lehe­tőség a családos üdülésre. A Balaton mellett és a Dunaka­nyarban 9—9 üdülőben, ezen­kívül a Mecseken, Szilvásvá­radon és Bakonybélen család­vendő munkája során feltétle- tokkal együtt tölthetik szabad­I sagukat a dolgozok. nul ismerniük keli a villamos- Gyermekeket napi hat forin- sággal kapcsolatos munkává-' tos térítési költségért négytől 14 éves korig vihetnek maguk­kal a szülők. Külön gyermek- üdülők is működnek, ahol 6— 14 éves iskolás gyermekek tölt­hetik vakációjuk egy részét. A 23 gyermeküdülő parkjaiban csaknem száz, úgynevezett sá­torüdülőt is létesítettek, ugy an­csak gyermekek részére. A fia­talokra hivatásos pedagógusok és orvosok ügyelnek. A házastársak kívánságára az -óén a szokásosnál több két­ágyas szobát rendeztek be.;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents