Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-14 / 112. szám

Szerda, 1958. r s 14. 4 SOMOGYI NÉPLAP Válaszolunk olvasóink kérdéseire A »Mit hozott a* posta?« ol­dal új fórumot nyit lapunk­ban, hogy minél jobban ki­elégítse olvasói érdeklődését. A »Válaszolunk olvasóink kér­désére« minden jogi kérdésre választ ad, rendeletekről, szak­mai kérdésekről is beszámol az érdeklődőknek. Az első be­érkezett kérdés a vállalatok­nál kikötött próbaidőre vonat­kozik. A Munka Törvénykönyve a pró­baidőről a következőket mondja: A próbaidőt csak a munkaszerző­dés megkötésekor és csak írásban lehet kikötni. A próbaidő tartama hét nap, fontosabb munkát vég­ző dolgozók tekintetében pedig harminc nap. a próbaidőt meg­hosszabbítani nem szabad. A pró­baidő alatt a munkaviszonyt bár­melyik fél felmondási idő nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti ÍMT. 24. §). A próbaidő kikötésének ak­kor is írásban kell történnie, ha a munkaszerződés szóbeli megállapodással jött létre. Ha a próbaidő kikötése a szerző­déskötés időpontjában nem történt meg, minden erre vonatkozó későbbi megállapo­dás érvénytelen. Áthelyezés, kötelező szakmai gyakorlat, továbbá toborzás, kinevezés, vagy választás esetén próba­időt kikötni nem szabad. Mi a próbaidő célja? A pró­baidő kikötése mind a hatá­rozatlan, mind a határozott időre, illetőleg meghatározott munka elvégzésére szóló munkaviszonynál lehetséges, da nem kötelező. A próba­időre szóló munkaviszonynál a felek a végleges munkavi­szony létesítése előtt meg akarnak győződni arról, hogy a tervezett munkaviszony megfelel-e nekik, vagyis a dolgozók munkája kielégíti-e a vállalatot, a munkakörül­mények megfelelnek-e a dol­gozóknak. A kipróbálást az teszi lehetővé, hogy a próba­idő alatt bármelyik fél bár­mikor, indokolás, felmondás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti a munkavi­szonyt. A dolgozó, aki a mun­kaviszonyból a próbaidő alatt kilép, nem minősül önkénye­sen kilépőnek. Az írásba nem foglalt pró­baidő-kikötés semmis. Ilyen esetben a felek közt a mun­kaszerződés tartamától füg- P'.en határozatlan időre, ha­tározott időre, vagy meghatá­rozott munkára szóló munka- viszony jön létre. De ha a dolgozó abban a hiszemben volt, hogy a próbaidőre vonat­kozó szóbeli megállapodás ér­vényes, és a vállalat igaz­gatója ennek a meggyőződé­sének téves voltáról nem vi­lágosítja fel a jóhiszemű dol­gozót, a dolgozó nem tekint­hető önkényes kilépőnek, ha a szóval kikötött próbaidőre k-’/atkozva a munkaviszonyát azonnali hatállyal megszünte­ti. Ha a munkaviszonyt leg­később a próbaidő utolsó nap­ján egyik fél sem szünteti meg, az határozatlan időre szólóvá válik, a határozott időre vagy a meghatároaott munka elvégzésére kötött munkaszerződés pedig a szer­ződésben meghatározott idő elteltéig, illetőleg a munka elvégzéséig tart. A próbaidőre szóló munkaviszony meg­szüntetése történhetik szóbeli, vag>* írásbeli nyilatkozattal. Helyesebb írásbeli nyilatko­zattal megszüntetni a próba­időre szóló munkaviszonyt, ment ebben az esetben kisebb a valószínűsége annak, hogy a munkaviszony megszüntetésé­vel kapcsolatban a felek közt vita keletkezik. Az MT. V. 32. paragrafu­sa: Ha a próbaidő leteltével a vállalat igazgatója a dol­gozó munkaszerződésben meghatározott munkakörét, vagy munkabérét (MT. 18. pa­ragrafus) meg akarja változ­tatni, errő] a dolgozót hét­napos próbaidő esetén leg­később a próbaidő letelte [ előtti napon, harminc napos próbaidő esetén legkésőbb a próbaidő letelte előtti har­madik napon írásban érte­síteni köteles, Mit Hozott a Posta Termdősssövetkeseti nyugdíjasok írják ÖRÖMÜNK HATÁRTALAN! hetvenéves Sok idős embert foglalkoztat mostanában szerte a megyé­ben a tsz-tagok nyugdíjáról megjelent rendelkezés. Bi­zony nem szégyen elmondani, hogy nem egy tsz-tag szemé­be szökött könny, amikor vélben, elmondja oromét, i í vetkezőében: »Ha a mezoga; esetleg kételyét, mivel sok | IYl<rg 116111 VflgyOlí D6DI16 sági ingatlan haszonbérlője elmondja örömét, SZERKESZTŐI ÜZENETEK Horváth Imre, Balatonszárszó. Vitás kérdésére a városi tanács jogi csoportja a következő választ adta szerkesztőségünknek. A leg­felső bíróság PK 449. sz. elvi ál­lásfoglalása a haszonbérleti szer­ződés feltételeinek módosításáról a beadási rendszer eltörlése kö­vetkeztében : »Ha a mezőgazda­Mit jelenít egy embernek az, hogy végre ki-J megtudta: öreg korára gond­pihenheti magát, a tengernyi | íam" Talán* ennek“’a meghatói munka faradalmait? Ezt csak | ciouságnr.k és örömnek tu- akkor tudja meg mindenki. I íajitonithatő, hogy több nyug­im™- —. _■ i----. .. I díjra jogosult tollat fogott, a mikor eléri ezt a kort. S a nyugdíj? Mit is mondjak? Minden szó, amit leírok el­koptatott, mégis azt mon­dom, örömünk határtalan. Két fiam van, azonban az egyik Salgótarjánban bányászkodik, a másik Budapesten dolgozik a minisztériumban, s ahogy az lenni szokott, mindegyik­nek megvan a maga gondja- baja. A nyugdíj azonban le­hetővé teszi, hogy szép sze­rényen, a magunk módján éldegéljünk belőle. Jobban esik az embernek, ha saját munkája után élhet, -s nem kell támaszkodnia senkire sem. S nincs annál boldogí- tóbb, hogy most olyan rendel­kezések látnak napvilágot, amelyekből a parasztember segítése, megélhetésének biz­tosítása olvasható ki. Nem megy nekem sem könnyen a munka, az első világháború idején elfagytak a lábaim, ne­hezemre esik már a járás. Jólesik nyugdíjba menni. Ké­rem a lapot, válaszoljon arra a kérdésre, hogyan állapít­ják meg a nyugdíj összegét, mert az a véleményem, hogy a végzett munka szerint kel­lene minden tsz-tagnak a nyugdíját megállapítani. Tóth István sertésgondozó, Május 1. Tsz. i hogy kiöntse szívét egy le­helyen a tanács és termelő szövetkezet vezetősége sincs | tisztában teljesen a rendelkezé- J sekkel. Mai számunkban köz- ♦ lünk néhány ilyen levelet, s | válaszolunk a bennük felvetett | kérdésekre is. Akik még nem ♦ írtak levelet, pedig volna kér- | désük, azok is felvilágosítást t kapnak tisztázatlan problémá- % jukra. * ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ biztos ELSZORUL K SZÍNEM NJ em vagyok már mai gyerek, a hatvanhetedik éve- N met töltöm be idén májusban, de életemben ilyen öröm még nem ért, mint amikor megtudtam, hogy a tsz-ta­gok is kaphatnak nyugdíjat, mégpedig ötéves tagság után is. Tudom, nem szeretik, ha valaki a maga baját hánytor- gatja, de bizony mégis el kell mondanom, hogy jólesik ne­künk, öregeknek az állam gondoskodása, főleg olyan ember­nek, mint én, aki másra nem számíthat, másra nem tá­maszkodhat. Egy fiam volt, de a háború messze sodorta tő­lem, ott nősült meg, nem támaszom ő nekem. Ha végiggondolom az életem, csupa munkából áll. Meg­szakadásig gürcöltem a felszabadulás előtt, aratni jártam, hol itt, hol ott sikerült munkát kapnom. Nyugdíjra még gon­dolni sem mert akkor a verejtékező paraszt. Ma, amikor az örömön és meglepetésen túljutottunk, s jobban belegondo­lunk a rendelkezésbe, azt mondjuk: így helyes, így jó, hisz ez a mi rendszerünk, itt a mi érdekeinket tartják állandóan szem előtt, nem csoda hát, hogy lehetővé teszik az idős tsz- tagoknak, akik az élcsapatban haladtak a tsz-szervezés ide­jén, hogy nyugdíjba mehessenek. Amikor visszagondolok ar­ra, milyen gyorsan teltek az évek a csoportban, magam is elcsodálkozom: 1951 márciusában léptem be a szövetkezet­be. Szívesen dolgoztam bent, s dolgozom most is a kertészet­ben. Örülök annak, hogy elősegíthetem én is a csoport fej­lődését. Bizony nem sokáig bírok már dolgozni, szúr az oldalam, bal lábam trombózisos. Elkel a pihenés a sok munka után. őszig talán még elkapálgatok a kertészetben, de aztán... Aztán az állam jóvoltából csendben eléldegélek a nyugdí­jamból. Egyetlen vágyam, hazamenni a szülőfalumba, Bárd községbe,, s a megszokott, régi környezetben élvezni az ál­lami gondoskodást. Mit mondhatna egyebet egy öreg tsz- tag? Mindig elszorul a szívem, ha arra gondolok, hogy — ami elképzelhetetlen volt a múltban — egy paraszt is kaphat nyugdíjat, amikor megöregszik. ECKERT JÁNOS tsz-tag. Amikor először hallót- tam a rádióban, hogy nyugdíjat kapnak az idős tsz-tagok, azt mondtam: a kormány, a párt nem feledkezik meg a parasz­tokról. Ez a rendelkezés is bizonyítja: ez a mi or­szágunk, itt a mi javunk­ra hozzák az intézkedése­ket, azt akarják, velünk együtt, hogy ez a nép boldog legyen., jól éljen. Hetvennégy éves vagyok, a múltban cseléd voltam, meg téglagyári munkás, földem, még mutatóban sem volt, nyugdíjra gon­dolni sem mertem. Föld- 'osztáskor hat hold földet kaptam, s azt 1952-ben bevittem a csoportba. Úgy érzem, megálltam a he­lyem a munkában, nem kullogtam a munkaegység szerint sem a hátulján a csoportnak. Jólesik az ilyen szívesen üldögélő embernek, hogy nyug­díjat kaphat, nem kell a fájós lábaival munkába menni. Szeretném, ha a szerkesztőség közölné kis levelem, s válaszolna ar­ra, jár-e a nyugdíjasok­nak háztáji föld, s kap- hatok-e nyugdijat abban az esetben, ha a fiamnál, (aki szintén tsz-tag) élek. Id. GYÜRKE Kossuth Tsz. SÁNDOR A SZERKESZTŐSÉG TÁJÉKOZTATÓJA Szerkesztőségünk a Megyei Termelőszövetkezeti Tanács segítségével igyekszik vála­szolni azokra a kérdésekre, amelyek egyrészt a szerkesztő­séghez és a Termelőszövetke­zeti Tanácshoz beküldött le­velekben előfordultak, más­részt igyekszünk általános tá­jékoztatást is nyújtani azok­nak, akik nincsenek teljesen tisztában azzal, ki kaphat nyugdíjat, s általában milyen rendelkezések vannak érvény­ben a tsz-nyugdíj bevezetésé­vel kapcsolatban. Ha a házastársak mindket­ten tagjai a szövetkezetnek, akkor külön igénybejelentő- íapot keli kiállítani a férjről és a feleségről is, mert a szüksé­ges feltételek (ha a férfi 65., a nő 69. életévét betöltötte) megléte esetén a férj és fele­ség külön-külön nyugdíjban részesül. Az öt évi termelőszövetkeze­ti tagságba a belépés éve egy egész évnek számít még akkor is. ha az igénylő év közben lé­pett be, és nem teljesítette a kötelezően előírt 129 munka­egységet. A folyamatosság akkor is fennáll, ha tagságának idején 89) munkaegységet nem telje­sítette a nyugdíj! igénylő, mert annak teljesítésében egészségi állapotának romlása akadályozta, illetőleg a köz­gyűlés határozata alapján a termelőszövetkezettől pénzben vagy természetben nyugdíjat (eltartást) kapott. Jogosultság szempontjából a tagságot folyamatosnak kell tekinteni az 1958. és az 1957. naptári években akkor is, ha tagsága a termelőszövetkezet­nek az ellenforradalmi esemé­nyek hatására történt megszű­nése miatt megszakadt, feltéve, hogy az igénylő a megszűnés­től számított 99 napon belül termelőszövetkezetbe tagként belépett, majd a megszűnt ter­melőszövetkezet úíraalaknlását követően 30 napon belül az újra megalakult termelőszö­vetkezetbe tagként visszalé­pett. Jogosultság szempontjából a folyamatosságot nem szakítja meg az, ha a nyugdíjt Igénylő előzőén más termelőszövetke­zetnek volt a tagja. Ha abban a naptári évben 39 napon be­lül újra termelőszövetkezetbe lépett. Ez esetben az előző tag­ságra vonatkozó adatokat a ko­rábbi termelőszövetkezet írás­a kötelezően előírt 120 (nőknél beli igazolása alapján kell be­V«b, oki rólunk gondolkodik A Imnak tűnik nekem, volt cselédembernek, hogy ■^L így megurasodok: nyugdíjat fogok kapni, csak pl- pázgaítok otthon, pihengetek. Földhözragadt szegény vol­tam a felszabadulás előtt. Szabolcs megyében kezdtem a cse- lédeskedést, 1942-ben itt folytattam, Somogybán. Nem éltem könnyen, keményen meg kellett dolgoznom minden karéj kenyérért az uraságoknál. Aztán jött a felszabadulás. Földet kaptam. Nyolc hold szántót és egy hold rétet. Hogy mit éreztem akkor, amikor nekem, volt nincstelen cselédnek a nevére írták a földet? Nem tudom, elmondani. Olyan jól­eső érzés töltötte el lelkemet, mint most, amikor azt mond­ták nekem: »András bácsi, maga már 68 éves, tudja-e, hogy nyugdíjba mehet?« liát ami azt illeti, nagy dolog, hogy ilyen szépen gondoskodnak rólunk, idős emberekről, akik a tsz-ben dolgozgatunk, de valahogy nem tudom eldönteni, menjek-e már nyugdíjba, vagy nem. Mert lehet, ha kivárom a tíz évet, magasabb lesz a nyugdíjam. Szeretném, ha a lapban válaszolnának kérdésemre. Igaz, ugyan, hogy nem állhalok a fiatalok helyére, de azért csak megállóm én még a helyem. Nincs ^gyermekem, aki támogas­son öregségemben, kétszeresen elkel hát a nyugdíj, hogy ne kelljen gondokkal küzdenem, amikor már nem bírok dolgozni, öreg ember vagyok, nem tudok szép szavakban köszönetét mondani az államnak, de mégis szívből jövően annyit mondok: jólesik, hogy van, aki rólunk gondoskodik. jegyezni az igénybejeleníő-lap erre a célra szolgáló rovataiba. Aki nem kéri a nyugdíját, nem igényel nyugdíjigénylő- lapot azon az alapon, hogy még nem akar nyugdíjba men­ni, mert bír és szeret dolgoz­ni, az jó, ha tudomásul veszi, hogy az öt évi termelőszövet­kezeti tagság alapján járó öregségi nyugdíjét csak 1953. évi május 28. napjáig lehet igényelni a Tsz Tanács me­gyei megbízottjától beszerzen­dő nyugdí,{igénylési űrlapon. Aki az említett nap után ter­jeszti elő igényét, csak akkor kaphat nyugdíjat, ha rokkant, vagy legalább tíz nyugdíj év alapján jogosult öregségi nyugdíjra. Ezt a kedvezményt egy igénylő se dobhatja el ma­gától, mert esetleg két év múlva már nehezebben megy a munka, s akkor szívesen el­menne nyugdíiba, de nem le­het, csak tíz nyugdíjév alap­ján. Tehát még néhány évet kell amiatt dolgozni, hogy az 1958. május 26. napjáig érvé­nyesíthető jogáról lemondott. A nyugdíjjogosultság megál­lapítása nem zárja ki azt, hogy továbbra Is ne dolgozhasson az igénylő a szövetkezetben. Az Országos Nyugdíj Intézet meg­állapítja a jogosultságot, és ezt határozatban közli. A termelő- szövetkezet vezetősége pedig bejelenti az SZTK-nak, hogy az igénylő továbbra is munka­egységre dolgozik. Amíg ennek ellenkezőjét az igénylő nem jelenti a tsz-nek, csupán szü­netel a nyugdíj kifizetése. Ha év közben az igénylő úgy érzi, hogy nincs tovább kedve, vagy nem bír dolgozni, bejelenti az SZTK-nak, s attól a naptól kezdve minden külön kérés né*kül folyósítják nyugdiját. Az öt évi termelőszövetkeze­ti tagság alapján járó öregségi nyugdíjat csak 195Í?. máj®* 26-ig lehet igényelni. A nyugdíj összege a minden­kori országos havi átlagjöve­delem 35 százaléka. Vagyis 1958-ban, mivel az 1957. évi át­lagjövedelmet 969 forintban ál­lapították meg, 315 Ft a tsz- tagok havi nyugdíja. Ha a tsz- tag teljesen munkakéntelen. és amiatt mások gondozására szo­dozási pótlékkal együtt havi 450 forint nyugdíjban részesül­het. Ä nyugdíjban részesülő tsz- tagnak továbbra is ki kell adni az alapszabály szerint járó háztáji földet, mert erre mint tagnak joga van. A termelő- szövetkezet részéről eltartás­ban részesülő tsz-tag háztáji gazdaságát az adóztatható föld megállapításánál figyelmen kí­vül kell hagyni. 8/1958. (III. 27.) P. M. r. §. Az 54/1957. kormányrendelet alapján baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy tsz-nyugel- iátásban részesülő termelőszö­vetkezeti tag a háztáji gazda­sága után kivetett mezőgaz­dasági lakosság általános jöve­delemadóját Indokolt esetben méltányossági alapon töröltet­ni fogják, ha a tsz-tag ily irá­nyú kérelmét előterjeszti a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottjának, aki ezt eljuttatja a Pénzügyminiszté­rium illetékes ügyosztályához. Nyugdíjigényt bejelentő la­pot a Termelőszövetkezeti Ta­nács megyei megbízottjától (Kaposvár. Május 1 utca 10.) lehet beszerezni. A kitöltött la­pot ajánlott levélben a követ­kező címre kell küldeni: Or­szágos Nyugdíj Intézet, Buda­pest, V., Guszev út 16. haszonbérleti szerződésben ha­szonbérletként magára vállalta a beadási kötelezettségek teljesíté­sét.. a beadási rendszer eltörlése - a felek megállapodása hiányá­ban — alapot teremt arra, hogy a bíróság a haszonbérleti szerződés feltételeit a hátralévő időszakra módosíthassa. A haszonbérleti szerződés feltételeinek módosítá­sánál elsősorban a termelés érde­keit kell szem előtt tartani. Fi­gyelembe kell venni azt Is, hogy a beadási rendszer eltörlése a termelők termelési kedvének fo­kozását célozza. Az új haszonbér megállapításánál a hasonló minő­ségű földek hasonló időtartamú haszonbérleteinél helyben szoká­sos (nem uzsorás) haszonbéreket, a hátralévő haszonbérleti időt a beadási kötelezettség megszűnésé­ből a haszonbérlőre hárult gazda­sági előnyöket ,és a felek szemé­lyi körülményeit kell irányadónak tekinteni, s arra kell törekedni, hogy a haszonbér megfeleljen mindkét fél méltányos érdekeinek. Az ekként megállapított új ha­szonbér a haszonbérlőre semmi esetre sem jelenthet nagyobb ter­het, mint amennyit a beadási rendszer mellett viselt. Ha a ha­szonbérlő az így módosított szer­ződési feltételeket magára nézve súlyodnak tartja, el kell ismerni azt a jogát, hogy a haszonbérleti szerződést a gazdasági év végére a rendesnél rövidebb határidőre is felmondhassa«. Több olvasónknak. Családi ház építési kölcsönben az állandó munkaviszonyban lévő munkások és alkalmazottak részesülhetnek, ha saját megtakarításaikból fede­zik az építkezés jelentős részét, kölcsönt pedig csak kiegészítésül kérhetnek. A kölcsön legfeljebb az építési költség 75 százaléka, amelynek legmagasabb összege indokolt esetben 60 000 forint lehet. A leghosszabb törlesztési idő 25 év, a kamat évi 2 százalék. A köl­csönt a takarékpénztár fiókjainál beszerezhető nyomtatványon kell igényelni. Részletesebb felvilágo­sítást az OTP-fiók ad. özv. Keresztúri Istvánná, Gör­geteg, Kossuth Lajos u. 9. Sajnos, nem ajánlhatunk betegségére or­vosságot, mivel nem tudjuk, hogy milyen betegségben szenved. Mint írja, az orvosok sem tudják tel­jesen kigyógyítani. Próbálja meg még egyszer felkeresni Kaposvá­rott a kórházat, hátha mégis si­kerül az orvosoknak meggyógyí­tani. Kovács Jánosné, Kaposvár: A bérlő a következő hónap utolsó napjára felmondhatja áz albérleti jogviszonyt, ha az albérlet létesí­tése után megváltozott családi vagy egészségügyi viszonya ezt indokolttá teszi. A bérfizetési kö­telezettség elmulasztása is fel­mondási ok. Ha albérlője a fel­mondást nem fogadja .el, fordul­jon a bírósághoz. Péchy-Horváíh Rezső, Budapest, VII. Datolya utca 14. Elküldött írásait lapunkban közölni nem tudjuk. A továbbiakban sem tar­tunk igényt írásaira. Több balatonparti olvasónknak. A Fővárosi Fémtömegcikk Válla­lat (Budapest XIII. Gömb utca 14-16.) készít vikendházakat két­féle méretben festett fekete le­mezből. A kisebb: 3x2 méteres ára 8300: a nagyobb: 4x3 méteres, 1,5 méteres verandával, ára 2fi 000 forint. A vállalat megrendeléseket is elfogad. Péntek Ernő, Balatonlelle. Az SZTK kaposvári alközpontja a kö­vetkező felvilágosítást adta ügyé­ről. Családi pótlékát mind ez ideig azért nem kapta meg, mert munkahelye, a Balatonboglári Művelődési Ház elmulasztotta be­jelenteni. Azonnal sürgesse meg munkahelyén a bejelentést. Ha idejében benyújtotta igényét mun­kaadójánál, az SZTK visszamenő­leg is folyósítani fogja a családi pótlékot, feltéve, ha a bejelentést kellőképpen igazolja. Sárosi Péter: A termelőszövetke­zeti tag családi pótlékra jogosult, ha legalább három olyan 10 éven aluli gyermeke van, akit saját ház­tartásában tart el. Ha az előző gaz­dasági évben a férfi szövetkezeti tag legalább 120 munkaegységet szerzett, és a termelőszövetkezeti tagsága folyamatosan fennáll. ' MODIS ANDRÁS, Kossuth Tsz. rul, további 15 százalékos gon­VEGRE MEGPIHENHETEK Tyehezemre esik az ugarra kimenni, az ugarról visz- szajönni Ez jutott eszembe, amikor megtudtam a csoportban, hogy az ilyen korúaknak, mint én, nyugdíj jár. Nem a legkönnyebb egy hetvenöt éves embernek a fiatalok­kal versenyezni a munkában. Az öreg ember nyavalyás — mondják a fiatalok —, és bizony nem dicsekedhetek én. sem azzal, hogy a betegség elkerült. Isiászom van, sokszor még az ágyból sem bírok felkelni. S most megérem azt, amiről apám, nagyapám még álmodni sem mert, hogy a szántóvető ember nyugdíjat kap. Minden hónapban beállít a postás és leszámolja a markába a pénzt. A fiatalok talán megmosolyognak:»ejnye, ez a János bácsi, miket ír az újság­ba«, dehát ők nem tudják a múltat, nem dolgosnak ura- ságoknak, nem küszködtek úgy, mint az idősebb korosztály­hoz tartozók. Sokfelé megfordultam a múltban, kapáltam részért, dolgoztam téglagyárban, csakhogy a mindennapi ke­nyérrevalót előteremtsem. S most annyi munka után, a tsz-ben eltöltött éveimre nyugdíjat kapok. Végre megpihen­hetek! — kiáltottam fel előszót, amikor szóltak az irodában, hogy jelentsem be igényemet. Nagyon-nagyon hálás vagyok a kormányrAs a pártnak, hogy lehetővé teszi nekünk, tsz-tagokvr~ i nyugdíjban részesülhetünk. Egy kérés­sel forduló7 kesztőséghez: Tudasson engem arról, jár-e a nyugdíjaso t ok háztáji föld, s ha jár, akkor mennyi? KOVÁCS JÁNOS, Xai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents