Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-28 / 124. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1958. májas SS. A varsói szerződésben részt vevő államok nyilatkozata (Folytatás a 3. oldalról) tényleges követésére bírják, s így elhárítsák az európai területen való katonai összeütközést, elkerüljék az új háború tragédiáját. A varsói szerződés tagállamainak képviselői azért gyűltek össze, hogy ne szavakkal, hanem újabb konkrét tettekkel és javaslatokkal tanúsítsák őszinte törekvésüket az európai béke és biztonság megszilárdítására. Az értekezleten képviselt kormányokat áthatja az a kívánság, hogy kimozdítsák a holtpontról a leszerelés problémáját és fordulatot teremtsenek az álla- mok közötti bizalom és békés együttműködés megszilárdítása felé. Ezért határozatot fogadtak el, hogy a varsói szerződés tagjainak fegyveres erőit egy- oldalúlag további 419 000 fővel csökkentik. Ennek megfelelően csökkentik fegyverzetüket, haditechnikájukat és katonai kiadásaikat is. Az értekezlet részvevői meghallgatták és megvitatták a szovjet kormánynak a Román Népköztársaság kormányával egyetértésben előterjesztett javaslatát, hogy vonják ki a Román Népköztársaság területéről a varsói szerződés értelmében ott-tartózkodó csapatokat. Az értekezlet részvevői helyeslik ezt a javaslatot és kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy ezt a tényt valamennyi nép úgy fogadja, mint a szocialista országok békeszerető politikájának újabb bizonyítékát. A varsái szerződés országainak kormányai kifejezik reményüket, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és az észak-atlanti paktum más országai szintén lépéseket tesznek majd fegyveres erőik és fegyverzetük csökkentésére, és így tettekkel bizonyítják be, hogy az európai béke és biztonság megszilárdítását óhajtják. A NATO tagországok csatlakozása a szocialista országoknak a fegyveres erőket és a fegyverzetet csökkentő intézkedéseihez nemcsak elősegítené az európai országok közötti feszültség enyhítését és a fegyverkezési hajsza megszüntetését, hanem lehetővé tenné azt is, hogy az európai népek mentesüljenek a fel- duzzasztott katonai költségvetésektől, amelyek az államok anyagi tartalékainak évről évre mind nagyobb részét emésztik fel, s ezzel megnyitná a népek gazdasági és szellemi felvirágzásához vezető utat. A varsói szerződés országai mindenfajta katonai blokk és csoportosulás felszámolásának a hívei, mivel ezek az államok közötti viszony kiéleződésére vezetnek, és a háborús összeütközés állandó veszélyét teremtik meg. Minthogy azonban a nyugati hatalmak nem akarják az általuk létrehozott katonai csoportosulásokat feloszlatni, hogy helyettük Európában, valamint a világ több más körzetében hatékony kollektív biztonsági rendszer jöhessen létre, az értekezlet részvevői szükségesnek látják megelőző intézkedések elfogadását a keletkező súrlódások csökkentésére, és annak megakadályozására, hogy a két legfőbb hatalmi csoportosulás ellentmondásai katonai konfliktussá váljanak. E célból javasolják, hogy a varsói sízerződés és az észak-atlanti paktum tagországai kössenek megnemtámadási szerződést, amelynek alapjául a következő kölcsönös kötelezettségek szolgálhatnának: 1. Nem folyamodnak erő alkalmazásához egymás ellen és nem fenyegetik egymást erővel; 2. tartózkodnak egymás bel- ügyeibe való mindenféle beavatkozástól; 3. a közöttük felvetődő valamennyi vitás kérdést kizárólag békés eszközökkel, a megértés és igazságosság szellemében, az érdekelt felek tárgyalásai útján oldják meg; 4. tanácskoznak egymással, ha olyan helyzet alakul ki, amely veszélyeztetheti az európai békét. Az értekezleten kidolgozták a NATO tagállamok és a varsói szerződés országai között megkötendő megnemtámadási szerződés tervezetét, amelyet — a határozat szerint — eljuttatnak a NATO tagállamok kormányaihoz. A varsói szerződésben részvevő államok felhívják a NATO-országokat; fogadják el a megnemtámadási szerződés megkötésére vonatkozó javaslatukat. A varsói szerződés tagállamainak az a meggyőződésük, hogyha a NATO-hatal- mak végül is lehetőnek tartanák, hogy a varsói szerződés államaival megnemtámadási szerződést kössenek, akkor ez a nemzetközi helyzet fejlődésében kezdetét jelentené annak a fordulatnak, amely a jelenlegi katonai csoportosulások tagjaiként egymással szembenálló államok közötti bizalom és együttműködés felé vezetne. Hiszen mindenki előtt világos, hogy újabb háború csak e két csoportosulás közötti konfliktus következtében robbanhat ki. Másrészről, nem kevésbé világos az is, hogy ha a világ 23 hadiipari szempontból legfejlettebb államát magukba foglaló katonai csoportosulások mechanizmusát nem hozzák működésbe egymás elleni támadásra, akkor következésképpen, ilyen háború nem lesz. Ezenkívül a megnemtámadási kötelezettség hatékony visszatartó erő is. Az ilyen kötelezettség megszegése, ahogy a történelmi tapasztalatok bizonyítják, nemzetközileg elszigeteli az agresszort, megkönnyíti az agresszióval szembenálló erők tömörülését, s ezzel megkönnyíti az ag- resszor szétzúzását. Az értekezlet részvevői pozitív tényként említik meg, hogy a megnemtámadási szerződés gondolatát Anglia kormánya pozitívan fogadta, mint azt Macmillan miniszterelnök nemrég kijelentette. A varsói szerződésben részvevő államok bármely időben készek kijelölni képviselőiket, hogy véleménycserét folytassanak az Észak-Atlarifl Szövetség tagországainak képviselőivel a megnemtámadási szerződés javaslatával összefüggő kérdésekről. Az ilyen véleménycserét haladéktalanul, még a csúcsértekezlet előtt meg lehetne tartani. Ez megPárizs (MTI). De Gaulle tábornok hétfőn este érkezett Párizsba, s kedden hajnalban Párizsból ismét visszaindult falujába. De Gaulle párizsi villámlátogatása legellentétesebb hírek forrásává vált. A párizsi sajtó egy része azt várja, hogy De Gaulle tábornok ismét nyilatkozatot tesz. De Gaulle tábornok párizsi villámlátogatásának és az újabb alkudozásoknak a híre nyugtalanságot keltett a nemzetgyűlésben, különösen a szocialista képviselők körében. A szocialista képviselőcsoport az esti órákban összeült és Guy Mollet-nek, a párt főtitkárának távollótében határozatot hozott. Eszerint a szocialista képviselők elhatározták, hogy mindent elkövetnek a keddi sztrájk sikere érdekében és könnyítené az említett értekezleten* a megnemtámadási szerződésre vonatkozó végleges döntést. A nemzetközi helyzet olyan, hogy amikor új lépéseket teszünk a hidegháborús állapot megszüntetésére, a fegyveres erők csökkentése és a békés egymás mellett élés feltételeinek megteremtése irányában, mindannyiunknak józanságot, szocialista országaink biztonságáért érzett felelősséget kel) tanúsítanunk. Nem lehet megengedni, hogy a szocialista országok népei csökkentsék éberségüket, hiszen a varsói szerződés államainak békeszerető erőfeszítései még mindig nem találnak visszhangra a NATO-országok kormányainál, amelyek folytatni igyekeznek a nemzetközi helyzet kiélezését, a fegyverkezési hajszát. A jövőben is mindent meg kell tennünk, hogy ne alakuljanak ki olyan .feltételek, amelyek között az erőpolitika hívei a szocialista államokkal szemben az erő alkalmazásához folyamodhatnának. Ez azt jelenti, hogy a varsói szerződés államai a nemzetközi feszültség rendezésére állhatatbsan törekszenek, de a legcsekélyebb mértékben sem csökkentik gondoskodásukat népeik biztonságáról. Az erőpolitikára támaszkodó és a háború szélén zsonglőrködni próbáló országok kormányai tudják meg egyszer, (s mindenkorra, hogy a szószt tesére. A szocialisták országos vezető bizottsága a késő esti órákban ült össze. A kiszivárgott hírek szerint Guy Mollet valóságos dührohamot kapott, amikor tudomást szerzett a képviselőcsoport elhatározásáról. A hajnali órákban ezzel az állásfoglalással ellentétes hírek terjedtek el, s a rádió közlései szerint a szocialista párt végül is kategorikusan megcáfolta azokat a híreket, hogy a párt csatlakozott volna a CGT keddre meghirdetett sztrájkjához. Egyébként a szocialista párt vezető bizottsága szerdára Párizsban a Hation tértől a République térig tömegtüntetés megszervezését vette tervbe. Az első szocialistapárti megnyilatkozások után a Francia Ä FRANCIAORS egy tömegmegmozdulás élőkéI varsói szerződésben és az észak-atlanti szerződésben részt vevő állasok megnemtámadási egyezménye TÉR VEZET 2. CIKKELY. A szerződő felek — egyfelől az 1955. május 14-én megkötött varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben részt vevő államok, másfelől az 1949. április 4-én létrehozott észak-atlanti szerződésben részt vevő államok attól az óhajtól vezérelve, hogy elősegítsék az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában kifejtett céloknak és elveknek megvalósítását a nemzetközi kapcsolatokban; nagy fontosságot tulajdonítva annak a ténynek, hogy az államok között szükség van az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a meg nem támadás, a területi sérthetetlenség és az állami szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása elveire épülő békés kapcsolatok és együttműködés fenntartására és fejlesztésére; attól a törekvéstől áthatva, hogy előmozdítsák a nemzetközi feszültség enyhítését és az államok kapcsolataiban az általános bizalom légkörének megteremtését; úgy vélekedvén, hogy olyan feltételek között, amikor Európában egymással szemben álló két államcsoportosulás van, a nemzetközi helyzet megjavítása, a fegyverkezési verseny megszüntetése és az új háború veszélyének elhárítása szempontjából nagy jelentőségű, hegy e csoportosulások részvevői kölcsönösen kötelezettséget vállaljanak: a nemzetközi kapcsolatokban nem folyamodnak erő alkalmazásához, sem az erővel való fenyegetéshez, s ezért elhatározták, hogy megkötik e megnemtámadási egyezményt, s aláírására felhatalmazzák: a varsói szerződésben részt vevő szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, a Lengyel Népköztársaságot és a Csehszlovák Köztársaságot. Az Észak-Atlanti szövetségben részt vevő — j ( * i • • t i i i í 1. CIKKELY. A varsói szerződésben részt vevő államok, valamint az észak-atlanti szerződésben részt vevő államok megállapítják, hogy az erőszak, vagy az erőszakkal való fenyegetés alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokban a nemzetközi jog — egyebek között az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya — tiltja, ezért ünnepélyesen kötelezik magukat, hogy e tilalmat szigorúan betartják, s hogy egymás ellen sem közösen, sem egyenként fegyveres erő vagy erő ■sakkal való fenyegetés alkalmazásához nem folyamodnak. Minden vitás kérdés, amely egyrészt a varsói szerződésben részt vevő egy vagy több állam részéről, másrészt az észak-atlanti szerződésben részvevő egy vagy több állam részéről felmerülhet, csakis békés eszközökkel, az államok belügyeibe való be nem avatkozás elvének feltétlen betartása alapján, a kölcsönös megértés szellemében, az érdekelt felek közötti tárgyalások, valamint a nemzetközi vitás kérdések más — az ENSZ alapokmányában előírt — eszközök alkalmazásával kerül majd megoldásra. 3. CIKKELY. Ha olyan helyzet alakulna ki, amely Európa békéjét és biztonságát veszélyeztethetné, a jelen egyezményben részt vevő országok tanácskoznak egymással olyan közös intézkedések elfogadása és megvalósítása végett, amelyeket az ENSZ alapokmánya alapján a békés rendezés szempontjából megfelelőnek találnak. 4. CIKKELY. A felek a jelen egyezményt 25 éves időtartamra kötik. Az egyezmény az 1955. május 14-én megkötött varsói barátsági együttműködési és kölcsönös segé'ynyújtási szerződésben részt vevő államok, valamint az 1949. április 4-én létrejött észak-atlanti szerződésben részt vevő államok kellően meghatalmazott képviselői által történt aláírásé napján lép hatályba. Abban az esetben, ha az 1949. április 4-én létrejött észak-atlanti szerződés, vagy az 1955. május 14-én megkötött varsói szerződés hatálya megszűnik, a jelen egyezmény érvényét veszti. 5. CIKKELY. Jelen egyezményt, melynek orosz, angol és francia szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezete ‘ötitkárának adják át megőrzés végett. Az egyezmény meg "elelő módon hitelesített másolatait az ENSZ főtitkára megküldi az egyezményt aláíró államok kormányainak. Ennek igazolására alulírott meghatalmazottak jelen "svezményt aláírták és pecsétjükkel látták el. Kelt. t • i t i • városban, 1958. év , s cialista országok elleni háború csak az agresszor pusztulásához vezethet Az értekezleten képviselt államok kijelentik: minden erőfeszítésüket arra összpontosítják, hogy lankadatlanul védelmezzék a békét és harcoljanak egy új háború megakadályozásáért Azt tartják, hogy a kormányoknak jelenleg nincs és nem is lehet halaszthatatlanabb és nemesebb feladata, mint a tartós béke megteremtése, és a népek megszabadítása a pusztító nukleáris háború veszélyétől. Ugv vélik továbbá, hogy a kormányoknak a nemzetközi ügyekben nem abból kell kiindulniuk, ami elválasztja, hanem ami közelebb hozza az országokat. Ez azért szükséges, hogy közös erőfeszítéssel biztosítsák Európa, következésképpen az egész világ békéjét. A háborúk nemegyszer zúdítottak már Európára nyomorúságot és pusztulást. Erről tanúskodnak: az európai országok lerombolt városainak, falvainak mindmáig látható romjai* Erre emlékeztetnek) a nyomorékká lett emberek milliói. Élénken élnek még az emlékezetben a második világháború tüzében elpusztult férfiak, asszonyok és gyermekek tízmilliói. Minden kormánynak az a kötelessége, hogy ne engedjen meg újabb robbanást, mentse meg Európát és az emberiséget egy új, összehasonlíthatatlanul súlyosabb tragédiától. Európa, amelynek területén évszázadok kultúrájának emlékei és hatalmas ipari gócpontok vannak, nem válhat többé harcmezővé. Európa a béke, a nyugalom és a biztonság övezete lehet, és azzá is kell válnia. A háború nem elkerülhetót- len, a háborút meg lehet akadályozni. A népek egyesített erőfeszítéseivel meg lehet védeni és meg lehet szilárdítani a békét, M. SHEHU az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A. JUGOV a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke V. SIROKY a Csehszlovák Köztársaság kormányának elnöke J. CYRANKIEWICZ a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke KÁDÁR J. a Magyar Népköztársaság államminisztere O. GROTEWOHL a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke CHIVU STOICA a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke N. SZ. HRUSCSOV a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke Moszkva, 1958, május 24.------Z ÄGI HELYZET Kommunista Párt Politikai Bizottsága felhívást adott ki: »■Elérkezett az óra, hogy döntő csapást mérjünk a köztársaság és Franciaország ellenségeire Algír és Ajacco után a lázadó degaulleisták új fenyegetései veszélyeztetik a francia egységet. A kormány szüntelenül csak hátrál. Az alkudozások folytatódnak De Gaulle-lal. A polgárháborús tábornokok összeesküvésének letörésére a köztársaság megvédésére a CGT felhívta a francia dolgozókat, hogy bizonyítsák be erejüket és kedden délután általános sztrájkmozgaknat bontakoztassanak ki. A szocialista párt országos vezető bizottsága és parlamenti csoportja úgy határozott, hogy biztosítja a sztrájk sikerét. Ez az esemény rendkívüli jelentőségű. A szocialista párt a mai naptól szabad utat enged annak a hatalmas egységáramnak, mely a munkásosztály mélyéről indult el. Az egység jegyében a sztrájk még hatalmasabb és még remémytkel- tőbb lesz. A kommunisták és a szocialisták együtt küzdenek és ez a záloga annak, hogy a franciák milliói állnak talpra a köztársaság győzelme érdekében. Éljen a munkásosztály egysége és a köztársaság minden hívének egysége! Éljen a nagy antifasiszta sztrájk! A fasizmus nem juthat diadalra !« — fejeződik be a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának felhívása. A CGT általános sztrájkfelhívása után az egyes CGT- szervezetek meghatározták a sztrájk módozatait* * » * Az Humanité közE, hogy a spanyol határ közelében lévő Pau városában a lazító elemek széleskörű tevékenységet fejtenek ki. A megyefőnök íróasztalán ott van a »közüdv-bi- zottság« tagjainak névsora. A lap felteszi a kérdést: mire vár a megyefőnök, hogy letartóztathassa a listán szereplőket? A kommunista párt és a CGT küldöttsége sürgős intézkedést követelt. Carcassonneban a szélső- jobboldali elemek éjszakánként gépkocsikkal járják körül a várost és röpcédulákkal szórják tele. E röpcédulák felkelésre szólítanak fel De Gaulle tábornok érdekében. Az Humanité felhívja a figyelmet arra, hogy igen sok »szabadságos katona« hagyja el Algériát* Egyes francia városokba irányított »szabadságé® ejtőernyősökről« tudnak. — Nem kell attól tartani-e — veti fel a kérdést az Humanité —, hogy Massu és a többi felkelő tábornok megkísérli rohamcsapatait az anyaországba küldeni, hogy azok itt ugyanúgy lépjenek fel, mint ahogyan Korzikában tették? (A cenzúra, amely egyébként igen bőségesen »aratott« a keddi párizsi sajtóban* nem nyúlt hozzá az Humaniténak ehhez a cikkéhez!) Megkezdődik az alkotmányreform vitája A francia nemzetgyűlés kedden az eredeti terv szerint, hozzálátott az alkotmányreform vitájához. A kommunista képviselőcsoport megelőző indítványt terjesztett be, amely a rendkívüli helyzetre való tekintettel az alkotmányreform vitájának elhalasztását javasolja. Az alkotmányreform felvetése a Pflimlin-kormánynak a jobboldal megnyugtatását célzó lépése. A kommunistákat az alkotmányreformmal akarja leválasztani a kormány mögött álló köztársasági többségről, megkockáztatva annak veszélyét is, hogy esetleg kisebbségben maradna a nemzetgyűlésben, ahol az alkotmányreform kérdésében átmenetileg ismét találkozhatnék a kormány elgondolásait ellenző kommunista párt és a jobboldal. A szocialista párt az alkotmányreform megszavazása mellett foglal állást* A köztársaság védelmében Franciaország majdnem minden városában szervezkednek a köztársaság védelmére alakult bizottságok. Narbonme városában tiltakozásul a korzikai puccs ellen, 1500-an gyűltek össze. Nancyban a köztársaság védelmére alakult bizottság egybehívta a különböző szakszervezetek háromszáz felelős vezetőjét és megállapította a készenléti szervezet felállításának módozatait.
