Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-27 / 123. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1958. május 87. Ki termel több és olcsóbb silókukoricát? Versenyfelhívás A Somogy megyei rálksi Uj lesi módszerhez viszonyítva a Élet Termelőszövetkezet tag­sága — a besnyői bemutatón látottak alapján — elhatározta, hogy silókukorica" vetési ter­vét túlteljesíti. A szovjet szakemberek ja­vaslata szerint négyzetesen ve­tettünk el 16 kát hold siló- kukoricát. A növényápolást és a betakarítást géppel végezzük majd. El akarjuk érni, hogy az eddig követett kuikoricaterme­területegységről háromszoros takarmányéntéikiet kapjunk Ennek érdekében a következő­ket hajtjuk végre: 1. A silókukoricát, amikor el­ső két levelét kihozza, azonnal megfogasoljuik, egyidejűleg fej trágyaként kát. holdanként 60 kg pétisót adunk a növény­nek. 2. Amikor a silókukorica eléri a 3—4 leveles fejlődési KÖVETÉSRE MÉLTÓ PÉLDA Igen, a Balatonkiliti Gépállomáson az elmúlt év tavasza óta — mióta önállóan gazdálkodnak —, nem­csak beszéltek, hogy most már másként kell ám gondol­kodni sok tekintetben, mert ha rosszlu gazdálkodnak, igazán maguk látják kárát, hanem tettek is. Ezért lehetett nemrégiben a Balatonkilitiben megtartott ta­pasztalatcsere alkalmával példaképül állítani Baranya. Vas, Tolna megye, valamint Somogy gépállomási szak­emberei, igazgatói, főkönyvelői elé. De hát mit is tettek a kiliti gépállomás dolgozói? Elsősorban gondolkoztak. Es helyesen. Rájöttek, hogy ér­dekük úgy kívánja, ne csak tervteljesítéssel törődje­lek, hanem azzal is, mibe kerül, mennyi pénzt jelent munkájuk. Amíg állami költségvetéssel dolgoztak, csak a teljesítmény-tervet dolgozták ki brigádonként. Most a költségtervet is megkapja mindegyik, s költségfelelős ügyel arra, nehogy a megengedettnél több pénzt költse­nek el a tavaszi munkák során gépjavításra, üzem­anyagra, mert az baj. Ezen a tavaszon ily módon már 63 000 forintot to,- karítottak meg a traktorosok. Ehhez még újabb 12 000 forintot számíthatunk gépjavítási bér megtakarításként. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a javítást az eddiginél kevesebb emberrel végzik el megfelelő minőségben, s ezzel egyidőben a felszabadult munkaerők más gép rendbehozásán munkálkodhatnak. De a megtakarítás azt is jelenti, hogy a traktorosok a takarékossági intézke­dés bevezetése óta jobban vigyáznak gépeikre, s azokon valóban a legszükségesebb javítási munkákat végeztetik el. Nem csodálatos hát, ha Baranya, Vas, Tolna megye gépállomásainak, szakembereinek nagyon tetszettek a Balatonkilitiben tapasztaltak. Valóban, ennek a gép­állomásnak jó példája követésre méltó, s reméljük, me­gyénk gépállomásai is rövidesen eszerint dolgoznak. fokot, hossz- és keresztirány­ban elvégezzük a gépi kapá­lást, a továbbiakban is gép­pel kapálunk és annyiszor, ahányszor a talaj tömődöttsége és a gyomosodás megkívánja. 3. A második, harmadik és negyedik kapálást úgy végez­zük, hogy a hosszirányú kapá­lást 5—8 nap múlva követi a keresztirányú kapálás. 4. Amikor a silókukorica el­éri a 25—30 cm magasságot, a kukoricatő körüli részen 1 kát. holdon kísérletképpen vegyszeres gyomirtást alkal­mazunk. 5. A betakarítást silógéppel végezzük olyan időszakban, amikor még a kükorioaszár zöld, a csövek pedig elérték a viaszérést. A cél: a növényápolás teljes gépesítésével a termelési költ­ségek csökkentése és a terület- egységről nagyobb takarmány- érték betakarítása. Ennek érdekében versenyre hívjuk a megye, valamint az ország valamennyi silóteirme- léssel foglalkozó termelőszö­vetkezetét. A győztes az a tsz lesz, amelyik kát. holdanként a legnagyobb tömegű sdlótaikar- mányt a legkisebb termelési költséggel állítja elő. A verseny értékelésére vala­mennyi csatlakozó termelőszö­vetkezet az illetékes megyei mezőgazdasági osztályt, az or­szágos értékelésre pedig a So­mogy megyei Tanács VB Me­zőgazdasági Osztálya, a Föld­művelésügyi Minisztérium Nö­vénytermelési Főigazgatóságát kérje fel. A ráiksi Uj Élet Tsz tagsága nevében: Walter Imre elnök. Szita János párttitkár MOST MÉG UTOLSÓK, de nemsokára az elsők közt lesznek A Somogy megyei Tégla­gyári Egyesülés közpon­ti irodájában a versenytáblát olvasva azonnal szembe ötlik, hogy az Arany utcai Tégla­gyár a nyersgyártásban és az égetésben utolsó az Egyesülés telepei között. Mi a lemaradás oka? Ta­lán nem készültek jól fel az idényre? Vagy fegyelmezetle­nek a munkások? Szó sincs erről. A telepen bárki könnyen meggyőződhet arról, hogy a hibát elsősorban nem az emberekben kell ke­resni. A téglagyáriak jól felké­szültek. Idejében befejezték a földkitermelést, rendbehoz­ták a munkaeszközöket. A rendkívüli, viszontagságos tél, a kései tavaszodás azonban nemcsak a mezőgazdasági munkálatokat hátráltatta, ha­nem gátolta a nyersgyár­tás megkezdését is. Későn in­dulhatott meg a gyártás és az égetés. A munkások — mi­után késve kezdhették meg a nyersgyártást, — nagy adós­sággal indultak. Noha már teljes lendülettel dolgoznak az adósság még mindig nag> Napi nyersgyártási tervük 43 ezer darab. Jó idő esetén azonban 2—3—5 ezerrel is túlteljesítik a tervet. Ez pe­dig azt jelenti, hogyha min den jól megy, a második ne gyedév végéig utolérik önma gukat. A telepen csupa szorgalom mi-vdenütt, ég az emberek ke- zr ilatt a munka. Lassú József épp az imént fejezte be a sárké-zítést. Már csak az utolsó simítások van­nak hátra. Keleszti a sári min! az asszony a kenyeret. — így kell ezt — mondja — háromezer tégla a napi tér v ünk. Elhatároztuk, hogj három és félezret készítünk naponta. Olyan nyugodt, megfontol hargo- mondja ezt, hogy nen le' kételkedni szavaiban, gy másik helyen Dé -*-* nes József asztalgazd: dolgozik feleségestől és Zac- comer Rózsival. Rózsi, mint­ha dagasztó teknő mellett szorgoskodna, épp olyan ügyes mozdulattal szaggatja a sár­darabokat, majd szakavatott biztonsággal készíti a »pác«- ot, s alig néz félre az ember, a sár a formába kerül. Vil­lámgyorsan kapja kezébe a simítófát, és máris szapora léptekkel viszi a sárral telt formát, hogy pár pillanat múlva a polcra kerüljön a tégla. így megy ez állandóan. Na­ponta kétezerszer emeli meg a nehéz anyaggal telt formát, ennyi tégla kerül ki a keze alól mindennap. A téglavetés­sel nem fejeződik be a mű­szak, mert a kora reggel ve- | tett tégla már megszáradt, be * kell »rámolni-«. Szapora lép- ♦ lek, gyors mozdulatok, és a ! »bangétán« egyre növekszik j a téglafal. A be- és kihordok, égetők is * serényen sürögnek-forognak. 1 Feladatuk, hogy minél jobban { kihasználják a kemence kapa­Az egyik égető nemrégen úgy adagolta a tűzre a szenet, hogy a kemencében lévő tég­la a hirtelen forröságtól meg­rogyott. Ilyen esetben keletkeznek a »bikák«. (A téglagyári mun­kások szaknyelven az össze­forrott téglát nevezik biká­nak.) A »bikagyártókat« pe­dig nemcsak közvetlen mun­katársai, hanem a kemence­munkások is gúnyolják. Ráa­dásul a »bika«-tégláért — mivel selejt — nem fizetnek. (Suri) IPARI MOZAIK Egyesek még mindig lopják az üzemet Legutóbb a Vaskombinát­ban csípett el a portás egy üzemi tolvajt. B. Lajos ifjú­munkás nem valami nagy ér­téket vitt el, csupán két ka­pupántot szorongatott a ka­bátja alatt. Úgy látszik azon­ban, éz elég volt ahhoz, hogy a fiatalembernek súlyos fegyel­mit varrjon a nyakába az üzem vezetősége. És nagyon helyesen. Mert tanulhatott volna B. Lajos a téli Szántó­csoport ügyéből, amelynek tagjai a nehezen beszerezhető alumíniumot olvasztották meg, és öntötték — elsősorban sa­ját céljukra — fogassá. Ha kiszámítják, hogy az anyagon kívül mennyi időt fecséreltek el, mennyi többlet munkabért fizetett nekik a vállalat, ha sejtik, hogy a fegyelmi követ­kezik a leleplezések után, ta­lán nem tették volna. Azóta, hogy Szántóék »lebuktak«, csökkent az üzemi »fusizás«. A műszaki vezetők éberek, és síkraszállnak brigádjukban az üzem tulajdonának védelmé­ért. Elég eredményesen. De mint B. Lajos példája mutat­ja, akadnak meg új, meg új próbálkozások. Leginkább azokon a helyeken, ahol az üzem vezetői se veszik komo­lyan. Nemrégen az egyik vál­lalat munkásaival beszélget­tem. Azt mondják, hogy ná­luk szinte napi szokás a »fu- si«. Ki kereket, ki csavart, is­mét mások egyéb értékes al­katrészeket cipelnek el az üzemből. Egyes vidékiek lo­pott anyagokból javítják meg otthon a dolgozó parasztok ve­tőgépét síb. Az igazgató is tud róla. — Vihetnek — mondta a munkásoknak —, csak ne »túl nagy« darabokat. Fiatal munkás barátom ki­csit szégyenlősen közli, hogy most már ö is beszünteti a fusizást, mert nem éri meg.. A Finom- mechanikai Vállalat gondjai A Finommechanikai Válla­latnak nem a készárugyártás­ra, (hanem elsősorban a na­gy obbarányú szolgáltatásra kellene támaszkodnia, hiszen ez az üzem egyik fő sajátos­sága is. Ehhez nagyobb se­gítség kellene számukra. Itt van mindjárt az autójavító műhely, amely csak egyes munkafolyamatok elvégzésére, képes egy-egy javításnál. (A gumivulkanizálást, karosszé­riajavítást — ami nagyobb be­vétellel is járna — más válla­lat 'végzi.) Természetesen így nehezen képzelhető el, hogy az autójavító részleg nyeresége­sen dolgozzék. Tetőzi még Nem latszik meg, hogy N., az kedvezőtlen helyzetüket az is, egyik legnagyobb fusizó gaz- j hogy ma mar számos olyan dagabb volna azóta, mióta lop, de az látszik, hogy az üzem szegényedik... Vigyázzunk, munkások és vezetők, mert egyes megté­vedtek még lopják a gyárat...! Szabá lytálán önköltségcsökkentés A Bánya- és Építőanyag­ipari ES üzemeiben túllépik a törzsbéres órabér engedélyezett összegét. -Miért e szabálytalan­ság? Kis s^ámítgatással megta­lálható a hiba forrása. A tég­lagyári munikástík ugyanis sokszor (éppen azért, mert ál­talában idénymunkáról van szó, amely függ az időjárástól) többet dolgoznak a napi nyolc óránál. A túlórákért a minden­kori hivatalos túlórapótlék jár­na. Csak hát a Bánya- és Épí- tőanyagipari ES üzemeiben) gondoltak egy merészet és na­gyot, és csak a teljesítményük után járó teüjesítrnónybént szá­molják fel a dolgozóknak. A telepvezetők pedig hibásan, vagy egyáltalán nem írják be a nyolc órán felüli munkát. Ilyen »megoldással« persze a dolgozók károsodnak. Igen szép törekvés a vállalat veze­tőitől, hogy képviselik az üzem érdekeit és igyekeznek vissza­szorítani az önköltséget, de ne szabályellenes módon tegyék ezt. Ipari körökben úgy hírlik, hogy a napokban összehívott téglagyári értekezleten meg is oldják majd ezt a problémát Nagyobb önállóságot a személyi ügyek intézésében Tizenhét személyi ügy aktá­ja fekszik a megyei tanács ipari osztályvezetőjének az asztalán. Valamennyi az utób­bi két napban gyűlt össze és vár sürgős elintézésre. Ahány ügy, annyi probléma. Elinté­zésük az osztályvezetőt ugyan­csak lefoglalja, pedig lennének sokkalta fontosabb tennivalói az ipar szakmai vezetésében. Dehát nyilván vagy az egyik, vagy a másik ... Nem akar­juk azt mondani, hogy az osztályvezető függetlenítse vállalat van (Népbolt, Bánya- és Építőipari ES. kórház, tan­gazdaság, MEZŐÉRT stb.), amely saját autószerelőt tart, noha a minisztériumtól erre nincs engedélye. A zúgszere- lők nemcsak a Finommechani­ka forgalmát csökkentik, (ahonnan rendszerint a szer­számokat is kölcsönzik), ha­nem fusi munkák útvesztőjét is megteremtik. Úgy hisszük, nem elvetendő az ötletük azok­nak, akik azt javasolják, hoz­zanak létre a Finommechani­kánál egy déldunántúli autó­szerelő részleget, amely a ja­vításra szoruló gépkocsiknál minden munkafolyamatot egy helyen elvégezhetne. A Vaskombinát büszkeségei Újítottak. A két újító: Nagy András és Baksa József öntök, fülig porosán állnak a Vas­kombinát igazgatói irodájában. Nagy András karján tartja azokat a mosdótámaszokat, amelyeket már az újító eljá­rással tisztítottak. Az eddig kézzel végzett támasztó tisz­igazgatója és így tovább, miért szükséges hát, hogy minden személyi ügvben az ipari osztályvezető mondja ki az alfát meg az ómegát? Men­tesítsék öt egy kicsit a válla­latok! magát a személyi ügyektől De e tizenhét ügy közül lega­lább tízet elintézhetnének má- J Utasához egy ember állandó sutt is, elsősorban az üzemek- j munkája kellett. Az újítók nél, ahol a személyi kérdés ! most különböző elhelyezéssel éppen felmerült. Van a vál- , a mosdótámaszokat is belete- Ialatoknak pártszervezete, üze- szik a tisztító dobba... ml és fegyelmi bizottsága, J Azon folyik ,a vita, hogy a 2000 forint eszmei díjat, vagy a megtakarítással járó összeg után kapják-e meg az újítók a jutalmat. Hamar eldől azon­ban, hogy csakis az utóbbi, az újítással járó megtakarításból részesülhetnek 2—10 százalé­kig, megegyezés szerint. En­__ nél az újításnál ugyanis a I megtakarított összeg pontosan | meghatározható és kimutatha- |tó. ♦ Elkísérem a két munkást az •üzembe. Boldogság és önérzet lül arcukon, ez érződik hang­ig'' önyvtárosi munkám i Előadom jövetelem céijit, molhat be. Első osztályos volt, jakban is. Sorra megmutogat­során a balatonberényi meg akarom ismerni járásom mikor apja Balatonújlakra ke- ják. mennyivel jobb lesz a .épKönyvtár olvasó nyilván- egyetlen pásztor olvasóját. '■ rült cselédnek. Első osztályos raktárhelyzet az újítás beve- tartásait böngészgettem, mikor Meglepődött a látogatáson, létére már úgy olvasott, mint zetése után. Tóth József bemu­EQY OLVASÓ PÁSZTOR PORTÁJÁN Lan foglalkozású olvasón. Nem senki, legfeljebb a legeltetési kitűnő volt. Az olvasás és* _ Büszkeségünk! _ mond­c itását, s kevesebb _ szénnel j szemem megakadt egy szokat- Nem szokta őt meglátogatni a hatodikosok. Bizonyítványa tat egv ifjúmunkást, több, jobb minőségű téglát J Nem senki lenielieh egessenek. — Valamikor — mondja főni bácsi az egyik égető — 15—80 ezernél nem sült ki öbb ebben a kemencében. Vlanapság 110—120 ezer tégla i kemence heti normája. Kell s a tégla, hiszen ha még egy- zer annyit termelnénk is, ké­rés volna. Az építkezések va- 'ősággal falják a téglát, mos­tanában nagy a kereslet irán­ta falun is. Az emberek örül­nek, hogy építőanyaghoz jut­a foglalkozása szokatlan, ha­nem, hogy olvasó, mert a pásztor »szakmából« megyénk csaknem negyvenezer olva- | sójából, nem tudom öt akad-e, J pedig látszólag e »szakma« | tiszteletre méltó tagjai ren- ♦ delkeznek a legtöbb olvasásra I szánható idővel. | »Kulcsár József pásztor« — t olvasom a lap tetején. A név [alatt öt-hat kölcsönzött könyv »címe. Kíváncsiságom nem bizottság elnöke, vagy egy-egy a történelem volt a kedvenc ^ tagja, azok is inkább az apa- tárgya. A hatodik osztály vé-. ' ..... „ . állatok hogyléte iránt ér- géziével mégsem maradt mós' Ez » megtiszteltetés Becker deklődnek, semmint a köny- választása, mint hozzájárulni • .sc'nek.az üzem natal, uj vek után, vagy betéved nagy a család eltartásához. Apja Parttagjeloltjenek szol. néha egy-egy parasztember, bojtárnak adta a községi pász- Több módját sorolják el aki kocája kései ellése miatt torhoz. Azóta pásztorkodik. hirtelenében a takarékosko- aggályoskodik. Az után még Hiába kívánt nagyobb jusst dásnak, a gazdaságosabb ter- senki sem érdeklődött nála, az élettől. »Már késő« — mon- melésnek, liánonként sokat hogy mit is olvas. Pedig ő dogatja. »Épül a kis házam beszélnek erről. Hogyan taka- már alig tudná elképzelni az itt Berényben, én már csak rékoskodnak az árammal, az életét könyvek nélkül. Nem- pásztor maradok«. Most egy anyaggal. De ki tudná ponto­sak a könyvtárból hoz haza ideig a könyvek vásárlásáról is iák. Talán ez is a »magyará- > is meg akartam ismerni ezt j Az öreg ruhás szekrényben den garas kell hagyott nyugodni, közelebbről j könyveket, hanem vásárol is. le kell mondania, mert ■ata«: a munkások egynéme- rike bizony nem nagyon tö- ekszik, hogy csak elsőrendű sgla kerüljön ki keze alól : min_ san, hány új ötletet, hány kez- házhoz. deményezést ragad meg na­az embert, akinek tarsolyában i három oszlopban tornyosod- »Majd többet olvasok a könyv- ponként az üzem érdekeiért 1 a pásztor alkalmatosságok | mellett a könyvnek is jut * hely. Kulcsár József, mint a ? többi pásztor, a falu végi nád­iondoliák- rév is száz kézzé! tfedeles pásztorházhan lakik, J l annak is hátsó fertályában, kapaszkodnak utána. A sár gyakran földgumók >:al van tele. A rossz kezelés niatt a tégla nem elég for- lás külsejű, csempe, deformá- ódott. Megesik, hogy a kira íodók a másodosztályú tég át első osztályúnak minősí ik, s emiatt rosszul jár a ve ré. De néha ennek ellenkező ie is előfordul, ilyenkor a ve­vő jár jól, s a gyár fizet rá. tmert a pásztori rangsorban ; sem az elsők közé sorolják a " sertéspásztort. Vasárnap este : már behajtás után járt az idő, Imikor meglátogattam. j A szegényes, de tiszta szo­bában együtt ül a család. Egy öreg szekrény, egy asztal, né­hány szék, két ágy, egy régi sublót, a sarokban egy régi vaságy, ahol a nagymama pi­heni öreg élete fáradalmait, meg egy új asztaltűzhely, ennyi az egész bútorzat. Kul­csár József az Érdekes Újságot Az égetők is sok kárt okoz- llapozgatja, mikor belépek. nak a könyvek, az öreg sublót tárból« — oldja azt a fiókja is színültig könyvekkel, ját. JÁ~iteregeti a könyveket az A felesége eddig is sokallta, ',yesseg asztalra és az ágyakra, amit könyvre költött a készt-1 szintté ellepik a szobát. A jó helyi meg a marcali könyves-1 pásztor szeretetével rendezge- boltban. »A múltkoriban el-t ti a könyveket. Rendszertelen indult nadrágot vásárolni, és? gyűjtemény, de mind irodalmi egy tarisznya könyvvel tért] érték: Arany, Petőfi, Heming- haza — panaszolja a felesé-; way, Jókai, Balzac, Steinbeck, ge. Már a kislányának is ked- Walter Scatt, Csehov, Gór- vés szórakozása »Az öreg né- j kij, Gogoly, Gábor Andor, ne őzikéje-»,, s a »János Vitéz-». gond- búzgólkodó munkás lelemé- .. ? SZEGEDI NÁNDOR Már árusítják a lottó-bérleteket Krúdy, Karinthy, Romáin Rolland, Móricz és Gárdonyi és sok más nagy író müve egy halomban. Irodalomtörténetet m' nem olvasott Kulcsár Jó­zsef, de vásárlás előtt mindig elolvassa az iró és a könyv "rtékelését, csak azután veszi meg a könyvet. Érdekes életről aligha szá­1VTéhány órát töltöttem al d ' pásztor és könyvei tár- j A Sportfogadási és Lottó , ,, . . Igazgatóság is felkészült a-óságában. Közben sokat gon-* dolkodtam a könyvekről, az | nyári idényre Már árusítják a emberekről, a mi új társadal-: nyári lottó-bérleteket, ame­munkról, melyben akad már$ lyek egyszeri kitöltés után mezei pásztor, aki kincsest * t „esznek a-iúniusl a Tií­könyvtárának örvend. i vesznek a -Júniusi, a ju­RIGÓ LAJOS * Husi és az augusztusi vala­fonyódi könyvtáros, mennyi lottósorsoláson.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents