Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-24 / 121. szám

Bsmnbat, 1.955. május 24. 9 SOMOGYI VP.PLAP Mi nyugtalanítja a nyugatnémet nagyiparosokat? Ludwig Erhard gazdaságügyi miniszter bizalmas levele Adenauer kancellárhoz Prága (MTI). A Hűdé Právó május 22-i számában nyilvá­nosságra hozta a Ludwig Er­hard gazdaságügyi miniszter­nek Adenauer kancellárhoz in­tézett 1958. március 17-i bizal­mas személyes levelét. A lap közli a levél fényképmásolatát is. A levélben Erhard a nyugat­német ipar mértékadó szemé­lyiségeivel folytatott beszélge­ti ftfiepéfjeseii megnyitották a Budapesti Ipari Pásért tése alapján a német gyáripa- j azt az egész szerződés rend- roeok szövetségének tanácsait ■ szert, amely tagadhatatlan gaz­Súlyos francia-tunéxiai incidens a gafsai repülőtéren Tunisz (MTI). Hírügynöksé­gi jelentések szerint Burgiba tuniszi elnök csütörtökön rá­diónyilatkozatban fordult az ország népéhez. Burgiba eb­ben a nyilatkozatba?! közölte, hogy Tuniszt az algériai fran­cia parancsnokság ténykedései miatt veszély fenyegeti. Az elnök bejelentette, hogy a gafsai repülőtéren és Rema- da térségében súlyos össze­tűzések voltak a francia erők­kel. Mint a hírügynökségi jelen­tésekből kitűnik, szerdán négy francia bombázó ereszkedett le a gafsai repülőtérre. A bombázókat azonnal körül­vették a tuniszi véderő egy­ségei. A repülőgépek csütörtö­kön a tuniszi hatóságok ti­lalma ellenére a levegőbe emelkedtek. A tuniszi véd­erő ezt igyekezett megakadá­lyozni és tüzet nyitott a re­pülőgépekre. De a tunisziak kerültek tűzbe, mert a repülő­téren tartózkodó francia ka­tonák megtámadták őket. Az Associated Press hírügynökség megjegyzi, hogy Szaki Et Jusszef bombázása óta ez volt az első eset, hogy a Tunisz­ban állomásozó francia erők, amelyek nem hagyhatják el támaszpontjaikat, tunéziai ka­tonákra tüzeltek. A Reuter jelentette, hogy a tuniszi kormány később köz­leményt adott ki, amely sze­rint a csapatok csütörtökön több ízben ágyú- és géppuska- tüzet zúdítottak egymásra. A tuniszi kormányközlemény szerint »a helyzet súlyosbo­dik«. Ugyancsak feszült a helyzet Remada térségében, ahol a francia csapatok útkereszte­ződéseket és magaslati pon­tokat szálltak meg. A 10. fran­cia körzeti katonai parancs­nokság — mint az AP közölte — Burgiba rádióbeszéde előtt — állítólagos tuniszi provo­kációra hivatkozva —, készült­ségbe helyezte a határon ál­lomásozó egységeit. Burgiba rádióbeszédében ál­talánosságban is érintette a tunéziai—francia kapcsolato­kat Azt mondotta, hogy Re- madónál még mindig vannak francia erők, s az az óhaja, hogy a remadai és a gafsai incidens a lehető leggyorsab­ban, minden vérontás nélkül rendeződjék. A tunéziai elnök a francia válságról csupán annyit mon­dott, hogy a személyi és kor­mányzati kérdések nem tar­toznak Tunéziára, amelyet egyedül csak az érdekel, hogy Franciaország milyen észak­afrikai politikai irányzatot követ Ezután bejelentette, hogy az elmúlt napokban több oldalú eszmecserét folytatott a fran­ciaországi események tunéziai hatásáról. Hangsúlyozta, hogy a francia—tunéziai kapcsola­tokat a lehető legrövidebb időn belül rendezni kell. Elsősor­ban a Tunéziában állomásozó francia csapatokat kell kivon­ni az országból, még mielőtt az anarchia keríti hatalmába a francia hadsereg sorait. Ben­nünket az már nem érdekel, hogy a kiürítési parancs hon­nan érkezik — mondotta Bur­giba. LIBANON A 10 ezer négyzetkilométer területű, tehát Bács-Kiskun megyével közel azonos nagy­ságú Libanoni Köztársaság a Földközi-tenger pántján fek­szik. Lakosai arabok, számuk mintegy 1 450 000 fő. A la­kosság 'közel egyharmada ke­resztény. Az ország gazdasági és stra­tégiai jelentőségét az a körül­mény határozza meg, hogy északi részén az iraiki olaj me­zőkről, déli részén pedig Szaud-Arábiábói kiinduló olajvezetékek futnak ki Tri­poli, illetőleg Szaida kikötők­be. A köztársaság területén a közelmúltban kormányellenes és egyúttal imperialdstaellenes felkelés tört iki. A felkelők Li­banon második legnagyobb vá­rosának, Tripolinak egy részét elfoglalták. A szíriai határ mentén az olajvezetéket fel­robbantották, melynek követ­keztében a tnpoldszi olajfino­mító munkája megbénult. A felkelés az ország köziepén vé­gighúzódó hegyes vidékeken kívül a déli és az északi terü­letekre is kiterjedt és a láza­dók többek között: Zagharia, Raszaja, Haszbaja, Bejt ed Din helységeket is hatalmuk­ba kerítették. Jelmagyarázat: 1. Városok, ahol tüntetések és utcai har­cok folynak. 2. A felkelők ha­talmában lévő terűiéit. 3. Az olajvezeték felrobbantásának •pontjai. 4. Olajvezetékek. 5. Olajfinomító. 6. Legfontosabb olaj kikötök tolmácsolja Adenauernek. A nyugatnémet gyáriparosok felhívják a szövetségi kancel­lár figyelmét arra, hogy az or­szág iparának fellendülése nagyrészt a háborút követő feszült világpolitikai helyzet eredménye. Most egyes állam­férfiak a kerékasztalnál meg akarják változtatni ezt a hely­zetet. »Most már világos, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság a sors akaratából arra hi­vatott, hogy átvegye a vezető szerepet az európai kontinen­sen«. »Az ipar vezető férfiai — ír­ta levelében Erhard — tud­ják, milyen nagy felelősséget ró rájuk Németország európai vezetőszerepe. Ezért nyugtala­nítja őket az esetleges csúcs- értekezlet és annak valószínű következményei, tekintet nél­kül arra, hogy sor kerül-e azon a német újraegyesítés kérdésére vagy sem«. Erhard a továbbiakban a né­met nagyiparosok véleményére hivatkozva azt irta, hogy »a Nemet Szövetségi Köztársa­ságra nézve a Keletnek az atomfegyverek hetivására, az atomfegyverekkel l„.yö kísér­letek beszüntetésére és az atomfegyvermentes övezet lé­tesítésére vonatkozó javaslatai jelentik a legnagyobb veszélyt, mert ez egyértelmű lenne Né­metország semlegesítésével«. A gazdaságügyi miniszter ez­után összegezte a német nagy­iparosok véleményét, és a töb­bi között ezeket írta Adenauer kancellárnak: »Semmi olyannak nem sza­bad történnie, ami befolyásol­ná a NATO és az európai gaz­dasági közösség, valamint az Euratom és a fegyverkezési háromszög (ezen a hadiipari munka megosztásáról nemré­gen megkötött nyugatnémet— francia—olasz egyezményt ér­ti) fejlődését. Mint ismeretes, a gazdasági potenciál fegyver­kezési potenciált jelent. A fegyverkezési potenciál kato­nai hatalom, és így alkotó po­litikai erő. Ezért ma nyilván­valóbb, mint bármikor, hogy a hatalom elsősorban gazdasági potenciál. Aki ezt eddig nem akarta elhinni, annak a szput- nyikok korában kinyílhatott a szeme: a technika régen túl­haladta eredeti területét, és a világpolitikai események dön­tő tényezője lett és még in­kább lesz a jövőben. A csúcs- értekezlet értéktelenné teheti dasági és politikai előnyöket biztosít Európában a Német Szövetségi Köztársaságnak«. »A német gyáriparosok szö­vetsége úgy véli, hogy a szö­vetségi kormány ismeri azokat az eszközöket és utakat, ame­lyek megegyezéshez vezetnek szövetségeseinkkel, elsősorban az Egyesült Államokkal, hogy a német építés érdekeit ne ál­dozzák fel a »békés együtt­élés« tiszavirág-életű gondola­tának«. Pénteken reggel ünnepélyes külsőségeik között megnyílt a Budapesti Ipari Vásár. A meg­nyitásra érkező vendégekéi Pomgrácz Kálmán, Budapest főváré* tanácsa vb-elnöke fo­gadta. A megnyitó ünnepségen megjeleni Dobi István, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Mün- nich Ferenc, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány több mi­nisztere, a politikai, a társa­dalmi, a gazdasági élet veze­tői, a budapesti diplomáciai testületek 6zámos vezetője és tagja és a Magyarországon tartózkodó külföldi delegációk. A Budapesti Ipari Vásárt Pongrácz Kálmán nyitotta meg. LOTTÓ Pénteken délelőtt Szombat­helyen, a szabadtéri színpadon ■mintegy kétezer érdeklődő je­lenlétében sorsolták ki a lottó 21. játékhetének nyerő,szántait. Erre a hétre a fogadók 2 986 078 szelvényt küldtek be. Bgy- egy nyeröosztályra körülbe­lül 1 117 277 forint jut. A szokásos előkészületek után a következő számokat húzták ki: 7, 24, 37, 44, 84. Felrobbant nyolc távirányítású lövedék egy amerikai rakétatámaszponton Middletown (AFP). A midd- letowni rakétatámaszponton csütörtökön felrobbant nyolc »Nike« mintájú távirányítású rakéta. A szerencsétlenség színhe­lyén hét holttestet találtak, három embernek nyoma veszett. A felrobbant lövedékele nem atom töltettel, hanem nagy- erejű robbanóanyaggal voltak felszerelve. Egyelőre még nem tisztáz­ták a robbanás körülményeit. Ez volt az első szerencsétlen­ség, amióta bevezették a »Ni­ke« típusú távirányítású löve­dékek alkalmazásával kidolgo­zott légelhárító rendszert. A robbanás pillanatában a löve­dékek körül szakemberek fog­lalatoskodtak. A szerencsétlenség alkalmá­val roppant terjedelmű na­rancs színű tűzgömb keletke­zett. A robbanás annyira meg­remegtette a földet, hogy a szemtanúk atomrobba- násnak vélték. A támaszpont fölött gomba formájú felhő keletkezett. A szerencsétlenség még borzal­masabb következményekkel is járhatott volna. A robbanás ugyanis begyújtott egy raké- takilövő berendezést, a rajta lévő rakéta kirepült, és hatal­mas görbe ívet tett meg igen sűrűn lakott vidék fölött, majd a támaszponttól három kilométerre lezuhant. Valamennyi szemtanú egyéb­ként megerősítette, hogy a robbanás ereje minden irány ban rakétaszilánkokkal árasz­totta el a támaszpont egész környékét. Két kilométeres körzetben minden ablaküveg betört, az ajtókat pedig a légnyo­más kimozdította félfájuk­ból. Egy nőt, aki szobájá­ban tartózkodott, a légnyo­más tőidre tepert. »Az volt a benyomásom — mondta a támaszpont tőszom­szédságában lakó Vincent Me­yers —, hogy az egész össze­omlik«. Washingtonban Grant Lasher százados, a hadsereg szóvivője kijelentette, hogy tu­lajdonképpen két robbanás történt. Egy felrobbant rakéta a le­vegőbe röpítette a többi hetet. Hozzáfűzte, hogy a szerencsét­lenség pillanatában öt polgári szakmunkás igyekezett kicse­rélni egy' alkatrészt a rakéták egyikén. Tíz halottja van eddig a panamai zavargásoknak Balboa (Reuter). Panama Cityben a rendőrség és a tün­tető diákok harcának legalább tíz halálos áldozata van, s mintegy hatvanan sebesültek meg. Panama Cityben csütör­tökön éjszaka csend volt, mi­után a kormány felfüggesztet­te a polgári jogokat, s a nem­zeti gárda csapatai géppisz­tollyal és könnyfakasztó gáz­zal szétkergették az utcákon barikádokat építő diákokat. A leghevesebb összecsapá­sokra az amerikai ellenőrzés alatt álló csatomaövezet köze­lében került sor. Az acélsisa­kos amerikai csapatok készen­létbe álltak, hogy megakadá­lyozzák az övezetbe való be­hatolást Az éj beálltakor 500 diák egy hátsó ajtón át távo­zott az ostromlott nemzeti in­tézetből, s az egyetemre vo­nult át A panamai egyetem ugyanis önkormányzatot él­vez, s a nemzeti gárda csapa­tai engedély nélkül nem lép­hetnek területére. Hallucinációt előidéző kaktusz A Peyolt nevű amerikai kaktuszfajta olyan mérgeket tartalmaz, «amelyek idegzava- rofcat, hallucinációkat, túlzott jókedvet és veszélyes zavaro­kat idéznek elő az emberi szervezetben. Bizonyos indián törzsek vallásos gyülekezet al­kalmával fogyasztják ezeket a mérgeket, amelyek igen nagy hatást váltanak ki az ideg- rendszerükben, s így a gyűlés vad tánccal és végül sírással végződik. Időj árásj elentés Várható időjárás szombaton estig: nappali felhőképződés, több helyen zápoceső, zivatar. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet szombaton 24—27 fok között. cA kajtgj-zeiteJt klmh^a Köztársaság. TVan egy őszülő halántékú ' igen jó barátom, aki na- I Svon kedveli a komoly ze- 7. Egyesült Arab nét, és meg kell mondani: ért is hozzá. Beethoven, Liszt, Mozart és a többi nagy zene­klasszikus müveiről órák hosszat is képes beszélni, ha valaki türelmesen végighall­gatja. A szimfonikus zenekarok hangszerszölöiról egyenként, külön-külön történeteket tud mondani. Az oboáról, a hege­dűről, ha kell egy órás kiselő­adást is tart. Egy szó mint száz, az én barátom bolondja a klasszikus zenének. S mivel én nagyon gyakran találkozom vele, bizony elég sokszor vagyok kénytelen vé­gighallgatni barátom árado- zását a klasszikus zenéről. Mi tagadás, engem ez néha untat, mivel nem nagyon szeretem, helyesebben mondva, nemigen értek hozzá. Én a könnyű ze­ne kedvelőinek táborát népe­sítem. így aztán sokszor ösz- szevitatkozunk, órák hosszat feleselgetünk. Ö sem enged, én se hagyom. A múlt hét egyik napján végképp betelt a pohár. Este hat óra körül találkoztam ve­le az utcán. Kérdezi, hova me­gyek. »Dzsessz-estre« — mon­dom neki (bár elárulom, nem jó, csak menj« — felelte kur­tán. »Én pedig a szimfonikusok előadására megyek« — mond­ta. »Háí már az is valami?« — szőttem tovább a beszéd fonalát kissé cinikus hang­nemben. O erre a megjegyzé­semre elvörösödött. Láttam rajta, hogy nem várta ezt a nagyfokú szemtelenséget. Da­dogva csak ennyit mondott: »Menj, menj, és bújj bele a nagydobba!« »Te csak ne be­szélj így a nagydobról — fe­leltem neki —, mert ha nem tudnád, az a hangszerek ki­rálya.'« »Te balga! Legalább azt tudnád megmondani, hogy miért« — szólt vissza ingerül­ten, s erre se szó, se beszéd, köszönés nélkül elrohant. Na megállj, majd megma­gyarázom én neked, hogy miért, csak találkozzunk, gon­doltam. Vannak bőséges isme­reteim a nagydobról Azóta nem találkoztam ve­le. Ezért elhatároztam, hogy a neki szánt mondanivalómat megírom, hisz az újság biz­tosabban eljut hozzá, mint én. No de térjünk a tárgyra T ehát arról van szó, hog a nagydob a hangszere királya. Igen sok jó tulajdoi sága van, többek közt az, hog kerek. Ez azért jó, mert íg oda mentem, csak azért mond- I nem láthatja senki a végét, tam, hogy bosszantsam). »Hát Kézzel, lábbal egyformán használható. Manapság már olyan fejlett fokon áll a do­bolás, hogy inkább lábbal csi­nálják. Ezt nevezik lábbal való dobolásnak, ez kényel­mes is, mert a kezet nyugod­tan zsebre rakhatjuk. A láb­bal dobolás azért is előnyös, mert e módszer alkalmazásá­nál, ha nem célozzuk is, könnyen eltaláljuk. A dobos­nak, ha elfárad a jobb lába, nyugodtan használhatja a balt is. És milyen érdekes, akkor is ugyanolyan hangot ad! Próbálja meg ezt valaki például a hegedűvel... Nagydobbal még az éjjeli szerenád is sikeresebb, mint valami más hangszerrel. Pl. lágy hegedűszóra nem biztos, hogy felébred a kislány... De ha egyszer alaposan beleütök vagy belerúgok a nagydobba... P mlékszem, egyszer le­-L/ génykoromban Kerená- dot adtam egy szőke kislány­nak hegedűvel. Már az indu­lásnál baj volt. Fél óráig kel­lett kutatnom a faluban olyan ember után, aki tud hegedül­ni. Nagydob használatánál 1yen nem fordulhat elő, azt •grosszabb esetben elviszi z ember magával, hisz én­éi gyakorlat nélkül sincs Hléfogás. No de maradjunk tárgynál. Vagy félórát cin- :ogtunk a kislány ablaka alatt, halkan, csendesen, min­den eredmény nélkül. Nem gyújtottak világot. De egy­szer, amikor a nagydobbal adtam éjjeli zenét, és az ab­lak alatt jól belevágtam a ki­feszített kutyabőrbe, nem­csak a kislány ablaka nyílott ki, hanem még a szomszédo­ké is. Mire a harmadikat ütöt­tem a dobba, majd az egész utcában égtek a lámpák, pe­dig már lehetett éjfél után két óra is. Felejthetetlen éj­szaka volt... Nagyon meg­vertek. Egy bokor mellett tér­tem magamhoz. Nagydobra verni már hal­lottam különböző dolgokat, pletykát stb., miegymást, de zongorára vagy csellóra még nem. Hegedűvel és zongo­rával még sohasem árverezték el senkinek a holmiját, de dobbal igen, sőt még hege­dűt és zongorát is. Volt rá eset, hogy egy egész hang­szergyárat az összes szimfoni­kus hangszerekkel együtt. Bizonyára érdekli az én kedves barátomat az is, hogy a dobolásból hogyan lehet kijönni. Kijönni csak ki lehet valahogy, de bemenni nem­igen lehet vele sehová sem. Ha egy kisdobból megél egy falusi kisbíró. akkor egy nagy­dobból akár három ember is megélhet. TJát ilyen komoly hang- szer a no.gydob. Ellen­ségei is csak egyet tudnak el­lene felhozni. Azt, hogy nem lehet vele verebet fogni, de arról egészen megfeledkeznek, hogy hamis hangokat sem... WIRTH LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents