Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-23 / 120. szám

RÄTH VÉGH ISTVÁN: Kény ér für dő és egyebek Éled a fermésx«! vidul a határ A fürdés körül csapongó ba- nák nem csupán a vízzel orvosunk azt írja róla. hogy t amennyit árt a sok bar belsőleg,« ígtek össze. Tudjuk ugyanis, , annyit használ külsőleg. Szín- ♦ sy a régi orvos a tehetős be- j tén reumás bajok ellen fürösz j tötték benne az úri betegeket. í Szülőknek gyermekekről A gyermekkori hazugságok A nevelőiknek a gyermekko­ri hazugságok sok gondot akoz­nak, akár a csalódd körben, akár az iskolás életben fordul­nak elő. A kis óvodás gyer­meknél lépnek fel először úgy­nevezett hazugságok, vagyis odyan gyermekkori állítások, amelyek a valóságnak nem fe­lelnek meg. Ebben a körten azonban igazi hazugságról még nem beszélhetünk. A há­roméves gyermek még nem is­merheti a jó és rossz erkölcsi fogalmait.1 Amikor kijelenti, hogy az általa eltört, vagy tönkretett holmit nem ő pusz­tította el, akkor ez csodavárás­nak a jele. Hisz a szavak va­rázslatos erejében, hisz abban, hogy amire azt mondja, hogy nem történt meg, az a szavak hatására meg nem történtté vá­lik. Ha ilyenkor büntetjük, »hazug« jelzővel bélyegezzük meg, előbb-utóbb elérjük, hogy a gyermek tudatosan kezd ha­zudni, félelemből, fél a meg­torlástól. Általában az első gyermeki hazugságok indító okai a félelemből eredő óva­tosság és számítás. Nagyobb óvodás kortól kezd­ve, 5 éves kor körül gyakran fordulnak elő már bonyolul­tabb, ún. vágy-hazugságok. sebb az az eset, amikor a zuigság szokássá válik. ha­Mi segíti elő a hazugság szokássá válását? Miint említettük, a gyermek­nél az erkölcsi norma 3 éves kor titán kezd kialakulni. 5 éves kor körül azonban — a családi példamutatás követ­keztében — kialakult bizonyos erkölcsi norma, a gyermek megtanul különbséget tenni igaz és hazug dolgok között, és ilyenkor már felléphet a tu­datos hazugság. A szülő a legelső tekintély a gyermek előtt, elsősorban a szülők magatartását másolja le. Ha azt tapasztalja, hogy az anya vagy az apa nem ragasz­kodik mindig az igazsághoz, ő is könnyebben eltér attól. Pl. szidják a szomszéd nénit a há­ta mögött, de amikor ott van náluk, akkor kedveskednek ne­ki. A gyermek, mivel még nem rendelkezik kellő kritikával, és nem tud különbséget tenni a hazugság különböző fajtái é3 fokozatai között, csak azt ta­pasztalja, hogy a felnőttek nem mindig ragaszkodnak az igazsághoz; azt a következte­tést szűri tehát le, hogy hazud­ni lehet, sőt neki, a gyenge ki­csinek kell is hazudni, hogy érdekeit védeni tudja. Hazugságra neveljük a gyer­meket az ígéretek megszegésé­vel is. “Ha rendesen megírod a leckédet, elviszlek az állat- kertbe- — ígéri könnyelműen az édesanya, és ígéretének megtartására nem is gondol komolyan. A gyermek ilyenkor nemcsak becsapottnak érzi magát, hanem rádöbben arra is, hogy édesanyja, akiben feltétlenül hisz, valótlant mon­dott. Feljogosítva érzi magát, hogy ő hasonlóan cselekedjék. A hazugsággal szemben nem minden nevelő találja meg a megfelelő eljárási módszert. A hazug gyermekkel szemben a túlzott szigorúság vagy a ke­mény büntetés nem szokott eredményre vezetni — annál kevésbé, mert rendszerint ép­pen a büntetéstől való féle­lem idézi elő a gyermek ha­zugságát. A megfélemlített gyermek rendszerint nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy hazugságá­val elkerülheti a büntetést, s a megfélemlítés csak erősíti benne meglévő törekvést. igazmondás az ő környezetük­ben természetes és magától ér tetődő viselkedési forma — ő is követi a felnőttek példáját, és kerüli a hazugságot! köszvény ellen rendelt. Néha Bor híján ajánlatos volt gek részére iajfUrddket csak a beteg testrészt áztatták meleg olajba, másszor nyakig beleültették a beteget. Különö­sen az olajfaerdőkkel borított Itáliában volt népszerű ez a gyógymód. A dél-franclaorszá- gi olajkereskedőknek sem kel­lett több: elhíresztelték az olasz versenytársakról, hogy előbb mcgfürödnek az olajban, must is; különösen, amikor erő-? sen pezsgett. t A szőlő még egy fürdővel já-1 rult a reumás kúrához: a tör-1 köly-fürdővel. A borsajtolás-« bői visszamaradt héj- és csut- í katömeggel megtöltötték a ká-I dat, s a beteget állig belenyom- í ták. Ez is az úri gyógymódok: L.UU .mis.u.uu..,» <w. sorába tartozott, ellentétben : csak azután viszik a piacra, azzal a paraszti kezeléssel, hogy j Talán egy másfajta fürdőt is lehetett volna hasonló lommal illetni. Ez volt a drá­ga borfürdő. Egy régi magyar HÁZTARTÁSI TANÁCSADÓ Hogyan vasaljunk? A vasalást testetlen asztalon vé­gezzük. Legalkalmasabb az olyan asztal, amelynek alsó polca van a lelógó ruhadarabok elhelyezésére. Az asztalra legalul egy durva vá- szordarabot helyezünk, erre jön egy kétszeresen összehajtott pok­róc, tetejére egy tiszta, sima vá­szonterítő. A felsőruhák vasalására használ­junk vasalódeszkát, amelyet ugyanúgy szerelünk fel, mint a vasalóasztalt. A ruha ujja és a váll vasalásához használjunk uj ja­vas aló-d er zkát, mely egyszerűen készíthető, és a vasalást megköny- nyíti. Háztartási boltokban készen is kapható. Legolcsóbb a faszén­nel melegített vasaló. Hátránya, hogy széngázt fejleszt. Azért ezzel nyitott ablaknál vasaljunk, mert a széngáz fejfájást, szédülést, álulást okoz. Vigyázzunk, hogy a kihulló pernye vagy parázs be ne piszkít- sa vagy meg ne égesse a ruhát. Legtisztább és legegészségesebb a viHanyvasaló. A vasalót vasalás előtt tisztítsuk meg, alját ttvegpapírral dörzsöljük át és vászonba burkolt viasszal kenjük me*, hogy jobban csúsz Vágy-hazugságnak nevezzük, mert a hazugság indító oka­ként a gyermek vágya szere­pel. Olyan történeteket mesél­nek el, amelyek a valóságban nem történtek meg, de szeret­nék, ha megtörténtek volna. Pl. egy kisfiú, mikor az óvodásak­kal sétált a dúnaparton, ren­detlen viselkedése miatt össze­ütközésbe került az óvó néni­vel. Este édesanyjának így mesélte el: »A dunaipartan mentünk. Az óvó néni közel ment a vízhez, beleesett, jött egy hajó, majdnem elütötte, de én utána ugrottam és kimen­tettem«. Ez felnőtt nyelvre lefordítva a következőképpen hangzik: »A dúnaparton közel mentem a vízhez, az óvó néni rám szólt, hogy beleesem, és a hajó alá kerülök. Bár beleesett volna ö, amiért megszidott! De azért én szeretem. Nem engedtem volna, hagy baja történjék — kihúztam volna!« Ez a kisfiú a sző szigorú ér­telmét véve már hazudott, mert 5 éves kor körül a gyermekek már bizonyos mértékig különb­séget tudnak tenni a valóság és az elképzelt dolgok között, | s édesanyja kérésére, hogy ] »ez igaziból így volt?« — ki- csit restelkedve bevallotta: most mesélt. A fantázia-hazugságOknál általában az a megfelelő mód- tehát a nevelésnek olyan hely­szón. Vasalás előtt a ruhát belo­csol juk, a széleket, csipkéket, var­rásokat befelé hajtva szorosan összecsavarjuk. A sima darabokat, lepedőket egyenesre húzogatjuk, és azután locsoljuk meg. Sok he­lyen locsolás után a sima darabo­kat mángorolni is szokták, ami a vasalást nagyon megkönnyíti. A fehérneműt a színén vasaljuk, mert ez visszaadja a fényét. A hímzéseket, monogramokat előbb a színén, azután puha flanellen ke­resztül a bal felén vasaljuk, hogy a minták kidomborodjanak. Előbb a gallérokat, u íjakat, vállakat, vállpántokat, gombolásokat, hím­zéseket vasaljuk, azután a sima részeket. Végül jön a pllsszírozás és a hajtogatás. Vasalás közben tartsunk kéznél vizes ruhát a szá­razabb részek vagy ráncok ned­vesítésére. A kivasalt ruhát még pár órán át hűtjük, és csak azután helyez­zük szekrénybe, mindent külön osztályozva. A fehérneműt össze­hajtott oldalával kifelé helyezzük j a polcokra, így kiszedéskor a többi ruha nem hullik szét. A szokrínveket időnként szellőztes­sük ki! no. is •- reumás beteget egyszerűen rága- beásták a trágyadombba. Egy furcsa 'intézmény érde­kesen szemlélteti, minő rend­kívüli hatásokat remélt a nép a kenyértől. Svájcban divato­zott az elmúlt századokban, úgy hívták: kenyérfürdő. Közvetlenül a pékműhely kemencéje fölött berendeztek egy kis kamrát a különös gőz­fürdő céljaira. A kemencéből szeleppel elzárt cső vezetett a kamrába a padozaton keresz­tül. A reumájuk ellen gyógyu­lást kereső betegek a fal mel­letti padokon üldögéltek az al­kalomhoz illő hiányos ruhá­ban, és várták a percet, ami­kor odalenn a kemencében a kenyér sülni kezd. Ekkor a pék kinyitotta a szelepet, és a sülő- félben lévő kenyér illatos, for- t ró gőze a csövön át a kamrába : áramlott. Körülbelül egy óra | hosszat izzadtak a betegek az 1 áldott kenyérgőzben, aztán el- ? távoztak. Azaz, hogv csak a kamrából» Itt a tavasz, kilombosod- tak a fák és bokrok ágai, }riss hajtások élénkzöld szí­neit látjuk mindenütt a ter­mészet nagy palettáján: éled a természet, vidul a határ. Előkerülnek a porlepte tu­ristabakancsok, léptek za­jától, kirándulók énekétől visszhangzanak a nemrég csöndesen szunnyadó feny­veserdők, a viharral dacoló tölgyesek, a méheket csalo­gató akácosok. Vidám fiatalok veszik bir­tokukba festői szépségű he­gyeinket, a szelíd völgyeket, a merész sziklacsúcsokat, amelyeknek tetején omla'do- zó várromok álmodoznak a múlt dicsőségéről. Hazánkban mindenfelé szebbnél szebb kirándulóhe­lyeket találunk, erdőkoszo- rúzta hegyek, vadregényes folyópartok váltják egy­mást. Kirándulók népes csoport­ja ver tábort csörgedező pa­takok mentén, a nagy Duna kis szigetein, a kanyargós Tisza partjainál, a türkiz és topáz színekben hullámzó Balaton mellett.., A természetjárás rugal­masabbá teszi az izmokat, izmosabbá a testet, szaba­dabban lélegzik a tüdő, fo­kozottabban dobog a szív, egész szervezetünk fel­frissül, mint tavasszal a in­duló határ. A természetjárás hasznos és tanulságos időtöltés. távoztak, de nem a pék háza-; Nem csupán a természettel GYOMORÉGÉS? Engedje meg az olvasó, hogy , tós étvágytalanság azonban sorra szedjük mosit azokat az mindig komoly figyelmeztető: orvosságokat, amelyeket — azonnal orvoshoz! Kevés sávú, ha esetleg nem is ajánlatosaik rossz gyomoremésztésű ember- — a gyomor bajai ellen hasz- nek gyógyszere a híg sósav nálnak, akár ajánlja az orvos,, vagy a• sósavas pepszin. Föiös­akár nem. Kezdjük daszerrel: val Ha egyszeri alkalommal egy az egyetemes cso- a szódabikarbóná­leges, sőt néha káros, ha az orvos csupán híg sósavat ren­del, az utóbbit bevenni (eset­leg titokban)! Sok ízben elég a híg sósavat vagy azt tartal­szer, ha engedjük, hogy a gyer­mek végijgmandja a kitalált történetet, nem szakítjuk fél­be türelmetlen vagy hitetlen­kedő megjegyzéssel, hanem csendesen és nyugodtan meg­várjuk, amíg elmeséld a tör­ténetet, végül megjegyezzük, lenére, mégis szaporítja a gyo­mor sósavát. Ugyanis a gyo­morban a szódabikarbónából felszabaduló szénsavgáz izgat­ja a gyomor falát, tehát fokoz­za sósavtermelését. A temér­dek lúgos hatású szódabikar­bóna a szervezet savhatásának túlságos megkötése miatt ká­ros: a káros hatást többek kö­zött fejfájás, szédülés, a szem kötőhártyagyulladása, sőt ve­seártalom is mutathatja. Ál­landó használatra különösen nagy adagiban orvosi ellenőr­zés nélkül nem való a szóda „ ... ,, . bikarbóna. Ha nagyon rászo sejtjük, hogy a gyermek a val- . . .. „ , _. _ ~r~._ . l átásra hazudni fog, inkább ke- ^ £ Salvus-viL isrik kis gyomorégésre, enyhe sa- mazó készítményt szedni, s vasságra alkalmazzák, nem erre megindul a természetes szólhatunk ellene semmi külö- penszin képződés, nőset. Annál helytelenebb, ha i Az eddigi szerek aránylag nyakló nélkül habzsolják. Nem ártalmatlanok, gusztusos dolog, de ki kell j De ártalmasak Lehetnek, ha mondanunk: némelykor olya-1 csupán rájuk bízva magunkat, nők szedik, akik szeretnek bö- elmulasztjuk betegségünkkel fogni, s azért ragaszkodnak a ; az orvosit felkeresni, szódabikarbónához. Mert bár | az sem helyes, ha bármlne- furcsán hangzik, úgy igaz: sok niü gyomororvosságban bízva, vagv rendszeres szódabikarbó- nem törődünk az előírt étrend- na bevétele, savkötőhatása el- del. Kitűnő és ízes nemzeti konyhánk ételei nem kedvez­nek a beteg gyomornak. ból. Mert ez többnyire kocs- * máros-ipart is folytatott, s; mindjárt ott helyben le lehetett » bonyolítani a kúra második ré- t szét: néhány pohár borral pó- * tolni, az elVerítékezett víz-1 mennyiséget. A gyógymód eredményeiről » nincsenek adataink, annyit tu- ? dunk, hogy népszerűségüket; különösen a pékek előzékeny- * sége mozdította elő, a fürdé- * sért ugyanis semmit sem szá- mítottak. Tehették, mert a gőzkamra berendezési költsé­gét bőségesen törlesztették az ivószoba bevételei. A különben ártatlan szokás- * nak akadtak túlzásai. Olyan helyeken, ahol nem volt gőz­kamra, némely beteg azt gon­dolta ki, hogy a kamrát ma- t gával a kemencével helyet-; tesíti. Megvárta, amíg a • megsült kenyeret kivették, és ' belapátoltatta magát a kernen- ; cébe. Ha addig várakozott, t amíg a falak egy kissé meg- ? langyosodtak, az eleven ke- j nyémek nem lett semmi baja. ? De megtörtént, hogy a túlsá-1 gosan mohó beteg maga is X majdnem cipóvá sült, sőt né- $ melyikben semmi élet sem volt; már, amikorra a pékek gyanút J fogtak, és napvilágra húzták. ; Hogyan neveljünk igazmondásra? A szigorú büntetés helyett ismertet meg bennünket, hanem hazánk néprajzi, tör­ténelmi és földrajzi neve­zetességeivel is; nemcsak edzettebbek, műveltebbek is leszünk. A jól szervezett kirándulás sok örömmel jár. Vigyáz­zunk azonban, hogy az öröm ne változzék ürömmé. Ne feledjük: a merész hegy­csúcsok mögött mély szaka­dékok ásítanak, az árnyas erdőben mérges gombák nő­nek, az enyhe délutánokat hűvös esték váltják. Ha elővigyázatosak va­gyunk, nem történik semmi bajunk. Jól sikerült kirán­dulásról jókedvűen érkezünk haza, és másnap a fáradsá­gos gyaloglás ellenére is frissen ébredünk. Magunk­kal hoztuk, bennünk ma­radt az erdők csendje, a he­gyek ózona, a vizek lágy csobogása — és ez még jobb munkára, még szorgalma­sabb tanulásra buzdít. ’ i'TTTTTTTTTTTTVTTTT'rTrrTVTTTTTT GYERMEKEKNEK a jfkbd&j zo-ífafa tan zetet kell teremteni, hogy ne legyen módja választaná igaz­mondás és hazugság között. Ha 4 nyuka betakarta " megcsókolta, aztán rüljük el. A vallatások a zugság számát még inkább szaporítják. Kilátásba kell he­hagy ez most mese volt, mond- lyeznünk a gyermekinek, hogy ja el az igazi történetet. Iskolás korban lép felszínire, bár szórványosain előfordul ki­sebb gyermekeknél is a hazug­ságnak egy másik formája: I az igazság bevallása enyhíti a helyzetet. Az első valószínű hazugságnál kérdezzük meg a gyermeket, nem “tévedett«-e: így alkalmat aduink a hazug­a dicsekvés-hazugság. Természetesen előbb kérdezze meg orvosát. A másik háziszer egyes gyo­morfájdalmakra a kamillatea. Csak az a baj, hogy a volta­képpeni gyomorbán tataiaknál nem sokat használ. A kamilla­tea egyszerű gyomorronitásos bélgörcsre viszont jó, de csak zet javítására. A hazugság Ezek rendszerint a gyermek megelőzésének egyik fontos ság visszavonására, és a hely- ha a gyomorrontás szokásos étrend-megszorítását megtart­juk. önérvényesítését, hiúságát -(celláké a nevelő nyugalma, hi- szolgáiljak. A gyermek, aki otthonában szűkös körülmé­nyek között él, nem kapja meg a (kívánt játékot, mondja, hogy neki is zálmat keltő magatartása. I A hazugság elleni támadás azt helyett sokkal fontosabb azon­van ban az igazságra való nevelés. olyan babája vagy autója, mint a másiknak, sőt még szebb, mint társáé! Ha szülei elhanyagolják, azzal dicsekszik, Az igazságszeretetre való nevelést nem lehet negatív eszközökkel kifejleszteni — pl. büntetéssel vagy fenyege­-kirándulásokra viszik, érdekes tűsekkel. Ennél sokkal hatá­játékokat vásárolnak neki. Az egyes elszigetelt esetekre szorítkozó “védekező« hazug­ságok megfelelő nevelőd eljá­rásra megszűnnek. Veszedelme­sosabb eszköz a példamutatás. A gyermek, ha azt tapasztalja, hogy a felnőtt környezet min­den körülmények 'között ra­gaszkodik az igazsághoz, és az j sonló a helyzet. Vannak keserű teák, főzetek növényi forrázatek, amelyek I nem ritkán hatásosak a min dennapos étvágytalanság javí­tására. De jegyezzük meg; ha i megfelelők is, ám kizárólag fel­nőtteknek javasoljuk. A tar­Ritkulnak a szőkék A tudósok szerint belátható időn belül nem lesz majd egyetlen eredetileg szőke hajú nő. A századforduló idején száz angol nő közül hatvar volt szőke, ma már csak hu­szonöt. A szőke hajú nőkről híres többi országokban is ha Palit, elol­>tta a villanyt. Lassan minden -icsendesedett, az éjszaka sötét ben nem zavart semmi nesz ali elaludt, s vele aludták mélj ímukat könyvei, játékai, ruhái i bútorok, az egész szoba. Hanem a fürdőszobában bizon; nem volt nyugalom. Ott mos éppen — akár hiszitek, akár ner - nagygyűlést tartottak a tisz tálkodási eszközök! Hogy ezek a tárgyak nem i tudnak beszélni? Dehogyis ncr tudnak! Csak olyan halkan bt szélnek, hogy más nem is éri őeti meg őket akkor sem, ha is nerné a nyelvüket. Ott csörgő; i mosdótál, percegett a fésű, le csogott a szappan! Valóság«- ;űrzavart okozott a sok külö* böző hang. Végre a mosdó erélyesen koppantott egyet: — Csend! Csend legyen! I* nem lehet érteni semmit! F- szerre csak egy beszéljen! kezdi? — Én! Én! Én! — kiáltott? körömkefe. — Először a szappan beszélj ő a legilletékesebb! — döntött mosdótál. Felállt a szappan: — Kedves tisztálkodási eszkö zök! Gyűlésünket azért hívtul össze, hogy véleményt nyilvá útsunk kis gazdánkról, Paliró londjuk ki nyíltan: Pali sen­kibe se vesz bennünket! Utá: udorral nyúl hozzánk. Mé int, kínoz is bennünket, tör úz, ahol ér. Engem ma réggé s benne hagyott a mosdóvízben majdnem egészen eláztam. És h* használ, akkor is csak ímme’ ómmal, kezébe sem vesz, már csak úgy vág vissza a tartóba! — Igaz! Igaz! Mivé lünk is így bánik — zúgták kórusban a töb­biek. — Engem lábmosáskor úgy le- lobott a kőre, hogy Iepattogzott ólam a zománc! — panaszko­dott a mosdótál. — Engem meg mérgében el­őirt, mert nem tudtam könnyen cifésülni a kócos haját — keser­veit a fésű. — Tennünk kell valamit! — íiáltott a szappan, -t Ez így nem nehet tovább! Tudjátok mit? /an egy ötletem! Mutassuk meg 'alinak, milyen méltatlanul ánt velünk, bizonyítsuk be, ogy igenis, szüksége van ránk. — Jó, jó, de hogyan? — kér- ezte a fogkrém. — Figyeljetek ide! - folytatta szappan. — Mától fogva ne olgáljuk Palit! Ne használjon ennünket, bárhogy szeretne is. i kefe ne súrolja le róla a pisz- ot, a fogkrém ne tisztítsa meg i fogát! Én nem fogom bcszap janozni a kezét, olyan leszek nint egy darab kavics. Ha meg ogadjátok tanácsomat, meglát látok, hamarosan megváltozik Pali! / *gy is tettek, ahogyan el határozták. Amikor más- ap reggel Pali anyukája bízta Vsára (magától eszébe sem ju >tt volna) a fürdőszobába ment, meglepetéssel tapasztalta, hogy szappan nem habzik, nem ól­ad a kezében. A fogkrém kő emény marad. A fésű nem fé- lili a baját. Nagy szemeket me észtéit, de nem szólt semmit Elment az iskolába. ii*v. volt. Szégyellt« is ott aztán magát. Osztálytársai kinevették, a lá­nyok kicsúfolták, a tanító bácsi összeszidta, miért is jöhetett ilyen kócosán, piszkosan iskolá­ba? Pali csak nyelt, nyelt nagyo­kat. Hanem aztán, amikor ott­hon megint csak nem tudott megmosakodni, bizony megijedt. Másnap iskola után még jobban kicsúfolták, mint az első napon. Akkor már egyenesen kétségbe­esett, még sírt is elkeseredésé­ben! Este aztán beosont a fürdőszo­bába, és halkan beszélni kez­dett: — Drága szappanocskám, fé- sűcském, milyen csúnyán bán­tam eddig veletek. ígérem, hogy ez soha többé nem fordul elő. Most látom csak, hogy ti mi­lyen fontosak vagytok. Fonto­sabbak a könyveimnél, játékaim­nál. Nagyon kérlek, ne haragud­jatok rám, és segítsetek meg­mosakodni! Meglátjátok, hogy nem leszek hálátlan. A tisztálkodó eszközök össze- néztik, összenevettek. A szappan jelt adott a többiek­nek, és Pali kezében vidáman forogva csak úgy öntötte a ha­bot magáról. Le is oldotta a két­napos piszkot. A mosdótál annyi vizet tartott magában, amennyit csak bírt. A fésű egyenesen tán­cot járt a makrancos hajszálak között. A fogkefe boldogan tar­totta oda sörtéU a fogkrém alá, s utána azt se bánta, hogy a *ok egv kicsit lekopott. D »Ü aznap este olyan tisz- * tán feküdt le. mint még r«oha. Nem is bánt, ő többet, ha- ovagul se mosdótállal, se fésű­vel.

Next

/
Thumbnails
Contents