Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-20 / 117. szám

LÁTOGATÁS A „MEGYEHÁZÁN"

keift# az igazgatási osztály munkájából

AZ ISKOLAI MULASZTÁSOK CSÖKKENTÉSÉÉRT

A Somogy megyei Tanács VB Igazgatási Osztályán sok az elintézett vagy elintézésre váró akta. Meglepődik a közéjük kukkantó. Szabálysértés, lakás-, gyám-, házingatlan-ügy, mindegyik témakörben sokféle probléma. Érdekesek, fontosak, kevésbé jelentősek — van belőlük bőven. És igazságot kell tenni. Megtartani és megtartatni a törvényt; aki megszegi, annak büntetés jár.

Vajon mi rejtőzik e szó mögött:

szabálysértés

s mit mutat az első negyedévi statisztika?

Valter Péter, az igazgatási osztály előadója pontos választ ad. Nem hazudnak a számok. A megyében 90 nap alatt 1327 szabálysértést követtek el. Többsége erdei lopás, engedély nélküli fakitermelés, ipari, kereskedelmi visszaélés, köztisztasági, egészségügyi rendelkezések be nem tartása, élelmiszer-hamisítás és egyéb törvényszegés miatt bírságolandó cselekmény.

Kontárkodás miatt hatvankettőn ütötték meg a körmüket. Harmincnégyen próbáltak vizezett tejet, 10 helyett 8 százalékos »erejű* ecetet eladni. Lefülelték őket. Ugyanennyien rejtettek el baromfit, nehogy az oltóanyag »megfertőzze* a szárnyasokat. Nem érte meg a fáradságot.

Lehetne sorolni, pontosan 1327-et. Nem ez a célunk. De okolásul kinyitunk néhány jegyzőkönyvet.

Opova Lajos SZTK-alkal- mazott (lakása Bize) műfogakat készített. Iparengedélye nem voit. Ezért a marcali járási ipari osztály vonja felelősségre.

A nagyatádi és a marcali járásban — szenvedély, vagy megszokás — nagyon szeretnek az asszonyok saját termésű törött paprikát árusítani a piacon. Nem szabad! Noé Mátyásné 70 forintot fizetett a •*tudatlanságáért*! Drága így a paprika!...

László Sándor lengyeltóti lakos úgy gondolta, nem történik különösebb, nem érzi meg az állam, ha a gépjavító vállalattól elemei egy lendke- rék-lehúzót. Halas Lajos kaposvári kiskereskedő vásárolt egyet. A nyomozás során kitudódott, hogy lopott holmit vett. Cziráki Lajos szolgáltatta az árut. Vissza is származtatták ai vállalatnak. Czirákit Lajos és László Sándor pedig szépen kifizetik a törvény- szabtát.

Szirákí Mihály böhönyei kisiparos feledékeny: nem

fizetett SZTK-járulékot. Ráfizetett Hanyagsága két darab százasába került.

Száz forintra büntették Büki György ötvöskónyi lakost. Ok: sertései Tamás Sándor bíborvetésében turkáltak.

A bírságok összege nem több 200 forintnál, különben más szerv foglalkozna az ügy- gyei.

Lakásügyek.

Százak és százak jönnek kérőn, vagy követelőn. Lármázó, türelmetlen asszonyok adják egymásnak a kilincset:

— Nagy családdal vagyunk, zsúfoltan lakunk, segítsenek!

— Ha megértőek a felek, akkor is nehéz igazságot tenni, hát még anélkül! — mondja dr. Gyimesi István jogügyi előadó. Gyakori az önzés és a hálátlanság, a tudatos vagy tudatlan visszaélés. Mindegyikre van példa.

— Horváth Istvánék ce- mentpadlós szoba-konyhás lakásban éltek. A sokgyermekes család Kaposvárott, a Szántó Imre utcai új lakóházak egyikében kapott kétszoba-kony- hás lakást. A régit Gábriel Józsefnének utalták ki. Hor- váthné költözködés után nem adta le a lakás kulcsát, s egyik ismerős családnak nyitotta ki az ajtót. Gábrielné csak az igazgatási osztály gyors intézkedésére foglalhatta el a neki kiutalt szobát. És még Horváthné ütötte a vasat; hogy így meg úgy stb. Neki a mostani lakás sem megfelelő. Szeretné ele élni. Olyan üzleteket kötne legszívesebben, amely némi a yogi haszonnal is járna: a másik fél »telepest« fizetne — mondja a jogügyi előadó.-■* A lakás-spekulánsoknak egy másik típusa:

— Weisz József Kaposvár, Géza u. 20. alatt lakik. OTP- kölcsönnel kétszobás összkomfortos lakást épített. De nem költözik a sajátjába. Nincs víz stb. ez az indok. Valójában ez? Hivatalosan megállapították, hogy az épület lakható. Nem, Weisz József még vár. Bizonyára megvan az oka, hogy miért — adja tudtunkra dr. Gyimesi István.

Siófokon Ormándi István VB-titkárnak is van állami kölcsön segítségével felépített új összkomfortos lakása. De inkább lakik másutt, mintsem sajátjában. Számára hasznosabb így. Szép pénzt fizetnek az üdülők, béreli az IBUSZ, s még csak dolgoznia sem kell érte.

Varga Géza mikor még a siófoki járási tanács igazgatási osztályának volt a vezetője, saját részére — jogtalanul — igénybe vette az egyik budapesti épületelemgyár gyermeküdülőjét. Most is ott él. Sőt, még szobát is ad bérbe. Megteheti, hisz a helyi tanács a megyei igazgatási osztály többszöri utasítására sem intézkedett az önkényes »honfoglaló* kilakoltatására. Vajon mit szólnak az épületelemgyár gyermek-vendégei, ha Siófokra jönnek? »Varga Géza nem tudja a térvényt? Akkor nekünk se fontos ismerni* — gondolhatják az egyszerű emberek.

„Mentesítsék

lakásomat“

— ez a lényege a Kovács Ernőhöz befutó kérvényeknek. Az 1958. évi 13. sz. tvr. értelmében a 6 szobásnál nem nagyobb házingatlanok mentesíthetők az államosítás alól. Ez nem azt jelenti, hogy a család egy-egy tagja mentesítést kap 6—6 szobára.

Jönnek a kérvények. A kérelmezők között vannak egykori főszolgabírák, felsőházi tagok, földbirtokosok, malomtulajdonosok.

— Foglalkozunk valamennyivel. De társadalmi rendünktől idegenek, annak megdöntéséért fáradozók, a múltban a szegényeket kiszipolyozok házait nem mentesítjük, bárhogy hivalkodnak is tör- venyismeretükkel. Reklamáció van bőven, ha nem teljesítjük a kérést — mondja Kovács Ernő. — Azt írják, hogy tanulmányozzuk jobban a jogszabályokat. Mi ismerjük a rendelkezéseket, és azok szellemében is cselekszünk, csak a törvényeket, rendeleteket nem ők szabták, s ez fáj nekik.

A gyám-ügyek is

a tanácsok igazgatási osztályaihoz tartoznak. Megyénkben 240 azoknak az apátián, anyátlan, egészen árva vagy rossz környezetben nevelkedett kiskorúaknak a száma, akik most különféle otthonokban vagy nevelőszülőknél élnek. Havonta átlag több száz forintot költ egy-egy gyermekre az állam. Tavaly gyámság megelőzésére több tízezer forintot fordítottak.

— Esetenként 2—300 forint gyorssegély elegendő 'az állami gondozásba vétel elkerülésére. A pénzzel a járási gyámhatóságok rendelkeznek, és természetben (cipő, ruha stb.) juttatják el a rászoruló gyermeknek — mondja Csa- jághi László, az igazgatási osztály gyámügyi előadója.

Társadalmunk örömöt, nyugodt otthont ad az árváknak, embert nevel az utcára dobottakból is. Anyai szívet nem adhat, ezért az anya, akinek van szíve, ne dobja el a gyermekét.

GÖBÖLÖS SÁNDOR

Három

fon tos

témát

vitat meg a megyei tanács végrehajtó bizottságának mai ülése. Először az aratás-csép- lésre való (elkészülésről, majd a termény- és állatfelvásárlás eddigi tapasztalatairól és a jövőbeni tennivalókról esik szó. Végül azt tárgyalja meg a vb., hogy mi valósult meg újév óta az 1958. évi közseg*»!- leszíési tervekből, s mik a Viadalok az esztendő visszavevő időszakában e téren.

Nyolc hónappal a tanévkezdés után lankadatlan szorgalommal folyik a munka a minél több tudásért, a minél jobb tanév végi eredményekért iskoláinkban. Nevelőink lelkiismeretes munkája, tanulóink túlnyomó többségének rendszeres iskolába járása, szorgalma biztató megyei általános tanulmányi eredményt ígér.

A rendszeresen iskolába járó általános iskolai tanulók tanulmányi eredményének növelésén kívül hosszú évek óta egyik legnagyobb gondunk — az oktató-nevelő munka eredményességiét tekintve — az iskolai mulasztások alig-alig csökkenő igen magas száma.

Az elmúlt tanévben 43 046 beiratkozott tanuló iközül (általános iskoláinkban) mulasztás miatt nem kaphatott évvégi bizonyítványt 1060! Ebből igazoltan 303, igazolatlanul 755, külföldi üdültetés miatt két tanuló nem kaphatott bizonyítványt.

Esztendők óta folyik mór a céltudatos nevelő munka a mulasztások csökkentéséért a nevelők rendszeres családlátogatáséval, társadalmi és tö- megszervezetek felvilágosító munkájának segítségével. Helyi tanácsaink egyre többet foglalkoznak, törődnek ifjúságunk nevelésének kérdéseivel, a tanácsülések jó határozatainak végrehajtása, vb- és tanácstagok példamutató felvilágosító munkája is számottevő eredményeket mutat.

A felvilágosítás és a meggyőzés a .mulasztások csökkentésére sajnos nem minden szülőnél vezet eredményre. Ismételt családlátogatás, meggyőző ’ érvelés és figyelmeztetés után esetenként szükség van az igazolatlanul mulasztók bírságolására is. Ez a helyi tanácsaink joga, de kötelessége is a 15-ös törvényerejű rendelet értelmében. Ezzel a joggal és kötelességgel tanácsainknak a jövőben még következel esőbben kell élniük, és a bíroáigoláaon kívül gondoskodniuk kell a bírságolás behajtásáról is.

A jó terméíért megfeszített gazdasáigl munka folyik a határban. Az iskolák padjaiban további jő tanulás, rendszeres iskolába járás érlelheti csak a jó év végi bizonyítványt, illetve eredményezheti a jó tanulmányi átlagot. A tanév végi jó eredményekhez azonban elengedhetetlenül szükség

van a szülők, tanácsaink, társadalmi és tömegszsrvezeteink

segítségére.

Nevelőink további céltudatos családlátogatása, az iskola és a családi ház közötti jó kapcsolat elmélyülése, tanácsaink és tömegszervezeteink közös erőfeszítése az iskoäai mulasztások elleni harcban meggyőződésünk szerint már a közeli jövőben is számottevő eredményeket hozhat.

Hogy

törvényes! színezete

legyen?

Legigazabbul M agyaregresem dönthetik el, hogy indokolt volt-e avagy sem a tanácsi malom gépészének elbocsátása. A jövedelmező .gazdálkodás megköveteli, hogy takarékosan bánjanak a munkabérrel, s ha valakinek nincs dolga, ne alkalmazzák. Ennek mérlegelése tehát a tanács feladata. Azt azonban nem teheti meg az államhatalom helyi szerve vagy megbízásából a malom .telepvezetője, hogy a munkaviszony megszüntetésének országos érvényű jogszabályait mellőzze. Ma- gyare.giresen nem vették figyelembe a törvény előírásait.

A malomgépész feleségére szép közép.parasztá birtokot hagyott a téten elhunyt apja. Menten haszonbérbe is adtak belőle négy holdat. Kiss Kálmán, a malom vezetője ezt elegendő indoknak találta, hogy a gépészt állásából eliküldje. Hogy törvényes színezete legyen ennek, rá is írt egyet s mást az úgynevezett felmondó levélre. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 10. számú törvényerejű rendeletére hivatkozik, amely a mezőgazdasági ingatlanok használati viszonyának rendezéséről is szól. A gépész -hozzátartozódnak föld- bénfoeadásáról — mert nem az övé a birtok — hangzatos megállapítást tesz Kiss Kálmán. Szó szerint idézzük: ».. .ezen álláspontja összeegyeztethetetlen a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a forradalmi munkás-paraszt kormány fenti tvr-ben megszabott rendeletével«.

Tekintsünk el az idézet formai fogyatékosságától, de a tartalmát cáfoljuk meg! Ellenérvet keresve nem is kell máshová fordulnunk, mint magához a 10. tvr-hez. A rendelet 11. paragrafusának (1) bekezdése többek között ezt mondja: »Magántulajdonban lévő ... földjét bárki haszonbérbe adhatja, illetőleg részes művelés útján hasznosíthatja«.

Legyen bár égetően szükséges a létszámcsökkentés, akkor sem lehet a dolgozó munkaviszonyát akármilyen törvényre hivatkozva megszüntetni. Főleg pedig nem lehet a párt politikáját, a kormány rendeletéit elferdíteni, vagy annak ellenkező értelmet tulajdonítani, és ezt akár szóba, akár írásba foglalni. A tanácsnak is gondja lehetett volna erre a hivatalos aktára. Még inkább észre kellett volna vennie a járási egyeztető bizottságnak, hogy — enyhén szólva baj van a »felmondó levél« szövegezésével. Politikailag káros a megfogalmazása, de szabálytalan is. Munkaviszonyt megszüntetni ugyanis — ha fegyelmi vétség nem fordul elő — csakis a Munka Törvénykönyv 29. paragrafusának valamelyik pontja szerint lehet.

Ne értsenek félre bennünket Magyaregresen: annak eldöntése, hogy mi történjék a volt gépésszel — a fellebbezés

miatt — a Területi Eigyeztető Bizottság hatáskörébe tartozik. Mi nem az elbocsátás, hanem annak törvénytelen módja ellen tiltakozunk.

Tájékoztató

a Sermelőssövetkeseti taglétszám alakulásáról, a könyvelésről,

«* előlegosztásról, az árutermelés növekedéséről

i

i A megyei tanács mesőgaz- j dasági osztályán érdeklődtünk X a tsz-ek gazdálkodásának I egyes kérdéséről. Megtudtuk.

♦ hogy a somogyi szövetkezetek

♦ határa mintegy harminchá- I rom és félezer holdra tehető.

1 Tavaly ilyenkor 99 tsz-ben

♦ 2664 tag, ma pedig 22-vel több

2 közös gazdaságban 3865 szö- j vetkezeti paraszt serénykedik. {A tavasziak magja már föld- | ben, kezdődik a növényápolás 2— így öregbedik a mozgalom

1 becsülete, s így gazdagodik a

2 szövetkezet útját járó 2629 csatiád élete..^Meg ami ezzel jár: |így népesedik majd a szövet- | kezők serege. Igen, a létszám j gyarapodását a jövőtől várják fa tsz-tagok. Ám szorgos mun- I kájukon kívül a jelenben is I tehetnek érte egyet s mást jevégből, mert nem jó az, ha a 1 tavasztól őszig valamiféle szél- | csend miatt nem hallható a I »gyere közénk« hivó szó. Kár {lenne tehát szűkmarkúan bán- I ni a felvilágosító érvekkel, í Farkas József megyei fő- {könyvelő örömmel nyugtázza:

♦ minden szövetkezetben

[

rendben van a legalapvetőbb hőnyi elés.

Ennek magyarázata abban rejlik, bogy a 116 könyvelő közül 32 érettségizett, s 99-nek van számviteli képesítése. Ahol könyvelő nincs, ott a helyi tanácstitkár — mint pl. az öreglaki és bábonymegyeri —, vagy valamelyik pedagógus — Polányban és Visnyén — végzi a szövetkezet írásbeli munkáját. Érdemes megjegyezni, hogy a pénztári bizonylatok — kisebb fogyatékosságoktól eltekintve — mindenütt rendben vannak. A bankfiókok küldöttei megteszik kötelességüket. A munkaegység-nyilvántartás is példás megyeszerte — a tagság megköveteli a pontos munkát a tollal bánó emberektől! Krá- nicz György, a mezőcsakonyai Uj Erő Tsz könyvelője — de más is — nyugodt lelkHsme- rettel várta a megyei ellenőröket.

Hanem a számadási felelősök — a magtárotok és állat- tenyésztési brigádvezetők — gondosabban is elláthatnák teendőiket: a változás adatait tárják Időben a könyvelők elé! A vezetőség és az ellenőrző bizottság szintén adjon ehhez segítséget — mondja a főkönyvelő.

Számok, adatok özöne látható az aktákban, amelyekkel

dr. Németh Sándor, a megyei mezőgazdasági 03Ztáiy közgazdásza foglalatoskodik. Először az előlegclosztásról ad pontos felvilágosítást. Az első negyedévben 3566 szövetkezeti tag vett részt a közös munkákban. A tagság 66,9 százaléka, 2513 ember vett fel előlegképpen 1 782 185 forint készpénzt és 263 254 forint értékű terményt vagy állati terméket. Ez az összeg a tervezett év végi osztalék 4,7 százalékának felel meg.

— Hol, mennyit fizettek ki január 1-e és március 31-e között?

— A siófoki Uj Barázdában minden tag havonként átlag 950 forintot vitt haza. (Téli időszakban havi munkabérnek sem rossz ez az összeg.) A csurgói Zrínyi Tsz 35 tagja átlagosan 1760 forint értékű előleget vett fel negyed év alatt.

— Ezek és más szövetkezetek adhattak pénzt, mert volt miből. Azonban számos tsz- ben alig tartanak igényt előlegre, mert a tavalyi zárszámadás után megteltek a padlások és bugyellárisok. A so- mogyjádl Augusztus 20 Termelőszövetkezet egy-egy tagja átlagosan mintegy 270 forintot kért havonként. A komiósdi

Terv Tsz-ben csupán hatezer forintot vettek fel a tagok, pedig huszonkettőn vannak.

— A 3004. számú kormány- határozat értelmében soha nem tapasztalt segítségben részesülnek a szövetkezetek. Ám

mit adnak ők cserébe?

•

— Több terményt, több állatot és több állati terméket — vagyis több árut a népgazdaságnak. A múlt esztendőben holdanként átlag 800 forint értékű árut értékesítettek tsz- eink. Idén ez a mutatószám a tervek szerint jóval magasabbra, 1444 forintra emelkedik. Néhány példa arra, hogy miből teremtődik meg ez az árualap. Tavaly a somogyi tsz-ek 100 hold szántóra vonatkoztatva 0,9 db hízómarhát, 7,7 hízósertést, 153 mázsa cukorrépát, 4262 liter tejet adtak át az állami és szövetkezeti felvásárló szerveknek. Idei értékesítési tervükben viszont — ugyancsak 100 hold szántót véve alapul — 7,5 db hízómarha, 24 db vágósertés, 259 mázsa cukorrépa és 7796 liter tehéntej eladása szerepel. Azért, hogy e célkitűzések megvalósulhassanak, módosul az osztalék szerkezete is. Az

ősszel a részesedés többsége, 54 százaléka természetbeni járandóság volt. Idén pedig

a pénz javára billen a mérleg:

az osztalék 64 százalékát forintban kapják meg a szövetkezeti tagok. Ez is a 3004-es- nek köszönhető. Bizonyos kedvezményben ugyanis csak akkor részesülhet a tsz, ha termelési vagy értékesítési szerződést kötött az állammal! Ezzel a rendelkezéssel megtettük az első lépést azon az úton, hogy a szövetkezet ne magánosoknak, hanem az államnak adja el terményfeleslegét, s azt a többletet is, amit korábban szükségtelenül kiosztott tagjainak — fejezte be nyilatkozatát dr. Németh Sándor közgazdász.

íme, van mivel büszkélkedniük a somogyi szövetkezeti parasztoknak. Nemcsak az osztalék emelkedése, hanem a gazdálkodás rendjének javulá- i sa, az ügyvitel pontosabbá tétele Is jó hatással van a kívülállókra. Nem haszontalan tehát eme belső dolgokról is szót ejteni az egyéniek körében.