Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-01 / 102. szám
tAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA&AAAAAAAAAAAAAAA4AAAA* lkAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAt íimwoliiUiiiliimmiUlAiiiiiiiiu.iin.ititiuiitiumUál, < b te? ■% VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! t>AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁP3A XV. évfolyam, 102. szám. ÁRA 60 FILLÉR Csütörtök, 1958. május 1. kUAAUJ>*á*tAAAAAAAAAáktAiA.AAA UAAAAAIAAAAAAAAAAáA. aj/Aüaáaáaaaáíííaáíaáíaaaaaaai^aaaía ◄ | _ ÉLJEN MÁ3US 1, a MUNKÁS NEMZETKÖZISÉG NAGY ÜNNEPE! OIL ÁT ÓIK .4 VILÁG DOLGOZÓINAK NAGY ÜNNEPÉN Május elseje a világ dolgozóinak egyetemes ünnepe. Politikai jelentőségére Lenin 1904-ben így mutatott rá: Ezen a napon »a világ munkásai megünneplik azt, hogy öntudatos életre ébredtek, megünneplik azt, hogy egyesültek az erőszak és az elnyomás minden formája ellen vívott harcban, a dolgozó millióknak az éhségtől, a nyomortól és a megaláztatástól való megszabadításáért vívott harcban. Két világ áll egymással szemben ebben a nagy küzdelemben: a tőke világa és a munka világa, a kizsákmányolás és rabszolgaság világa, a testvériség és szabadság világa«. Lenin akkor írta ezeket a sorokat, amikor a földön minden hatalom a kapitalisták kezében összpontosult, s a dolgozók csupán öntudatos történelmi tevékenységük hajnalán éltek. Azóta évtizedek múltak el, nemzedékek követték egymást. S a néptömegek forradalmi energiája, amelyet a marxi— lenini tanítások hatottak át, felismerhetetlenségig megváltoztatta a világot. Az új korszak kezdetét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme jelezte. Ez a forradalom azt hirdette, hogy megkezdődött az emberiség történelmi átmenete a kapitalizmusból a szocializmusba. Melyek e korszak legfőbb jellemvonásai? Egész sor ország kilépett a kapitalizmus világából, és kialakult a szocializmus világrendszere. A keleti elnyomott népek felszabadultak a gyarmati rabság alól, és az egykori gyarmati birodalmak romjain politikailag független államok alakultak ki. Fokozódott a világ dolgozóinak politikai aktivitása. A kommunista és a munkáspártok vezetése alatt, a marxizmus—leni- nizmus szellemében eszmeileg és szervezetileg megerősödött a munkásosztály. Elmélyültek és élesedtek a kapitalizmus ellentmondásai. A szocialista tábor, valamint a nemzetközi felszabadító és demokratikus mozgalom erejének növekedését szemléltetően bizonyította a kommunista és munkáspártok képviselőinek tavalyi, moszkvai tanácskozása. Ez a tanácskozás általánosította a szocialista államok kommunista és munkáspártjainak kollektív tapasztalatait, elemezte a nemzetközi forradalmi és demokratikus mozgalom eredményeit a kapitalista világ keretein belül, és kiemelte a gyarmati és függő országok nemzeti felszabadító küzdelmeinek sikereit. A tanácskozás részvevői ugyanakkor megtárgyalták a jelenlegi történelmi korszak legfontosabb kérdéseit. A moszkvai dokumentumok megvilágítják a nemzetközi munkás- és demokratikus mozgalom előtt álló célokat, valamint a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc eszközeit. A nyilatkozat — a »-Kommunista Kiáltvány« szellemében — legfontosabb feladatként a dolgozók nemzetközi szolidaritását és a proletár internacionalizmus erősítését jelölte meg. Az idei május elsejét a világ dolgozói a haladó, szabadság- és békeszerető erők összefogásának jegyében ünnepük. A szovjet nép már több mint 40 éve fáradhatatlanul küzd a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyéért. Most e nemes célt írta zászlajára az egész haladó emberiség. Az egész világon mélyreható történelmi változásoknak lehetünk tanúi. Az európai és az goznak. A népi demokratikus államok egyre nagyobb szerepet játszanak a nemzetközi életben. A szocializmus erőinek nagyarányú növekedése következtében gyorsütemű fejlődésnek indult az antiimperialista nemzeti mozgalom. A háború utáni években nemcsak Kínában és Koreában jött létre a nép hatalma, hanem több mint 700 kommunista mozgalmainak tevékenységét is. Hiszen a dolgozók az élet gyakorlatában győződhetnek meg arról, hogy csupán a marxizmus—leniniz- mus képes helyes magyarázatot adni a történelmi fejlődés menetére, hogy csak a kommunista és munkáspártok vezethetik a népet a béke és a társadalmi haladás útjára. Ezzé! magyarázhatjuk azt, hogy a ázsiai népi demokráciák elindultak a szocialista építés útján. Egyre inkább kibontakozik a gyarmati és függő országok nemzeti-felszabadító mozgalma. Sokkal szélesebbkörű tevékenységet fejtenek ki a kapitalista országokban lévő kommunista és munkáspártok. A fenti haladó erők fejlődése még inkább erősíti a dolgozók nemzetközi összefogását. A szocialista tábor legyőzhetetlen ereje pedig éppen a megbonthatatlan összefogásban rejlik. A szocializmus országai évről évre erősödnek és virámillió ember szabadult meg Keleten a gyarmati igától. Napjainkban tanúi lehetünk annak, hogyan omlik össze az imperializmus gyarmati rendszere. A nemzeti felszabadító harcok tüze felégeti az ázsiai, közel-keleti, afrikai, latin-amerikai és a világ többi részén még meglévő gyarmati uralmat. A függetlenségért küzdő népek erőt és biztatást nyernek a szocialista tábor legyőzhetetlen erejéből. A szocializmus eszméi maga» sabb színvonalra emelik a kapitalista országok munkás- és kommunista ideológia és a kommunista pártok tekintélye és befolyása szerte a világon növekszik. Negyven évvel ezelőtt a szocialista forradalmat vezető lenini bolsevik párt 240 000 tagot számláit. Más országokban akkor még nem beszélhettünk marxista—leninista pártról. Néhány év múlva, különösen az 1919-es Kommunista Inter- nacionálé után már a legtöbb kapitalista országban gyökeret ereszt a kommunista párt. 1935 július-augusztusában, a Komintern VII. kongresszusának idején a nemzetközi kommunista mozgalom már 3 141 000 főt egyesít soraiban. A második világháború végére a kommunisták száma több mint 20 millióra emelkedett. Jelenleg a világ 75 kommunista pártja — köztük a kapitalista országok pártjai is — több mint 45 millió tagot számlál. A második világháború előtt a kapitalista országokban csupán a Francia Kommunista Pártot tekinthettük tömegpártnak, Ma már azonban tömegbázissal rendelkezik az olasz, indiai, indonéz, finn és sok más kommunista párt is. 1S57- ben a Francia Kommunista Párt 20 000 fővel gyarapította sorait. India Kommunista Pártjába 70 000 új tag kérte felvételét. Az Argentin Kommunista Párt taglétszáma 30 000- rel növekedett. Ugyanezt figyelhetjük , meg Dclkelet- Ázsia, a Közel- és Közép-Kelet valamennyi kommunista pártjánál, a latin-amerikai pártok többségében. A kommunista világmozgalom éltető ereje a tömegekkel tartott szoros kapcsolatából táplálkozik. Ezt a mozgalmat a marxizmus—leninizmus eszméi olyan egységgé kovácsolják, amely győzedelmesen küzd a demokrácia, a béke és a szocializmus győzelméért. A kommunista és munkáspártok képviselői a moszkvai tanácskozáson számtalanszor hangsúlyozták, hogy korunkban különösen fontos a szocialista államok, a kommunista és munkáspártok egységének és testvéri együttműködésének megszilárdítása, a nemzetközi j munkás-, nemzeti-felszabadító és demokratikus mozgalmak összefogása. A »Kommunista Kiáltvány« lángoló jelszava: »Világ proletárjai, egyesüljetek!« mindennél élesebben visszhangzik a i szocialista országok népeinek j ajkáról. A proletár internacionalizmus eszméje napjainkban anyagi erővé válik, amely megsokszorozza a békéért harcoló erők küzdőképességét. Korunk legégetőbb kérdése a béke megvédése, amely az ösz- szes nép, minden ember létérdekévé vált. S itt csapnak ösz- sze legélesebben a haladás és a reakció erői. A Szovjetunió béketörekvéseií az egész iia- iadó emberiség támogatja. A szovjet külpolitika a nemzetközi helyzet reális értékeléséből indul kL A szovjet kormány és a kommunista párt tehát nem egyszerűsíti le a nemzetközi problémákat és nehézségeket. De meggyőződéssel vallja, hogy jóakarattal és igaz törekvéssel bármilyen kérdést meg lehet oldanL A szovjet külpolitika pedig ezt a törekvést szolgálja, amit a legutóbbi időben is számos nemzetközi jelentőségű javaslat és kezdeményezés tanúsít. A világ dolgozóinak nagy ünnepén még erősebben hallat ják hangjukat a békeszerető népeit. Május elseje újabb bizonyítéka lesz annak, hogy a világ dolgozói olyan szorosra zárják soraikat, hogy gátat vethetnek az emberiségellenes próbálkozásoknak. frTTTVrVTTVVV'fWVTVTTTVVVTÍVVrVVVTÍTVTVTTTTTTVVTTTVTTTVVrrrTVTTTTVTTVTVTTTTVTTVVVTTfl 1 ' |»TTVTVYTTVTVYyvYTVTy7WTYWYT7TYy Tvr frsytv^^^TTWTTTywTt?VTyywTyT7VT?7yvTi,ywTyTTVYTyvyTvvwTTV'yTTywvTTrTTrwvvwTyyTTywvvTW9?vYT7yT7T?vvwyrTTywrwvvvwwywvwvyvfVTyyyywyyfvfpTvyvTf TvyrvvwfTTVTyyyTTTTyTvyyywTyvfTvvyyyvywTvyyTyywTTyyyyyTTWTVTVWf fyvT^VTTti
