Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-02 / 78. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Szerda, 1958. április 2. LEHET-E A LAKBÉRT EMELNI? Az újságon keresztül azt a vá­laszt kaptam a szerkesztőségtől, hogy a régi házak lakbérét fel lehet emeint, de csak megegye­zéssel. Ugyanakkor a rádió »Vá­laszolunk hallgatóinknak« c. mű­sorában a következőket hallot­tam: Valaki azt kérdezte a rá­diótól, jogos-e a lakbéremelés, mivel február elsején nála ez megtörtént. A válasz úgy hang­zott, hogy jogos, idézték is vala­melyik paragrafus számát, s azt mondták, hogy e rendelet értel­mében négyzetméterenként 2,70 forinttal emelhető a lakbér. Somogyi Gábomé, Kaposvár. A városi tanács vb. titkársá­gának jogi csoportja a követ­kező választ adta Somogyi Gá­bomé panaszára: »Pontos és részletes választ adni a levélre nem lehet, mi­vel a tényállást túl szűksza­vúan ismerteti. Lakbérügyi rendszerünk olyannyira szét­tagolt és bonyolult, hogy az egész idevágó probléma felvá­zolása sem képezne kis felada­tot. Mindenesetre a lényeget a következőkben próbálom össze­foglalni: Az úgynevezett régi lakások bérének megállapítását a 8000/ 1946/VII. 19./M. E. sz. rendelet szabályozza. Eszerint az ilyen lakások bére az 1939. évi szep­tember hó 1. napján pengő ér­tékben lévő tiszta bérhez, mint alapbérhez igazodik. Ezeknek a lakásoknak a bérét csak ab­ban az esetben lehet most meg­állapítani, ha a lakás (bérle­mény) 1939. szeptember hó 1. napján nem volt bérbeadva, vagy utóbb épült, továbbá, ha a bér különböző bérleti idő­szakokra nézve eltérő összeg­ben állapíttatott meg. Ez eset­ben ezeknek a lakásoknak az alapbéréül azt a bért kell te­kinteni, amely az illető helyen, vagy városrészben 1939. szep­tember hó 1. napján hasonló bérleményért pengő értékben fizetett bér volt. E lakások bé­rében pedig, ha az érdekelt fe­lek (bérbeadó és bérlő) megál­lapodni nem tudnak, úgy ezt a bíróság a fentiek szerint álla­pítja meg. Kivételt ez alól csu­pán az úgynevezett személyi tulajdonban lévő szabadrendel­kezésű lakások képeznek (35/ Köteleső-e a fénykép? Gadány községben (pedig igazán eldugott falu a járás­ban) jól működő KlSZ-szerve- zet működik, de nem marad le a jó munkában a nőtanács sem. A szülői munkaközösség ugyancsak jól dolgozik, ha tá­maszkodnak rá, ha bevonják a munkába. Sajnos, nem tá­maszkodtak rá épp akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna a tanácsára. Az ál­talános iskola tanulói arról számoltak be szüleiknek már­cius 20. tájban, hogy az isko­lában fényképezés volt. Egy hétre rá elkészültek a kérdé­ses fényképek is. Ekkor kez­dődött csak a szülők meglepe­tése, darabonként 30 forintot kellett fizetni. Azok a szülők még csak nem is szóltak sem­mit, akiknek egy gyermekük van, de azok, akiknek 3—1 is­kolás gyermekük van, s az apa 800—850 forintot keres, bi­zony meglepődtek, amikor ki kellett volna fizetni a 90 vagy 120 forintos fényképszámlát. Kötelezhető-e a szülő arra, hogy fényképet készítsenek a gyerekeiről? Miért nem hív­ták össze a szülői munkakö­zösséget, mielőtt elhatározták a fényképezést? Biztos nem lett volna ilyen zúgolódás. Az iskola igazgatónője egymaga határozta el és vitte véghez tervét. A szülőket meg se kér­dezte, belemennek-c a fényké­pezésbe. Máskülönben a fény­képész, egy Takács nevű illető volt Balatonboglárról. Nem is volt engedélye arra, hogy ezen a területen dolgozzon. Az igaz­gatónő még a községi tanács véleményét se kérte ki. Köte­lező-e a fényképezés? Helye­sen járt-e el az igazgatónő, amikor a szülők és a tanács megkérdezése nélkül döntött ilyen fontos kérdésben? LUGOSI FERENC vb-titkár, Gadány 1956/IX. 30./M. T. sz. rendelet 71. paragrafus), ahol a felek szabadon állapodhatnak meg a fizetendő bérben és járulékai­ban, függetlenül attól, hogy ré­gi avagy új házban lévő laká­sokról van szó. Az ilyen laká­sokkal kapcsolatos bérvitában is azonban végső soron a bíró­ság dönt, bármelyik fél ezirá- nyú kérelmére. A közületek által épített, helyreállított vagy műszakilag megosztott úgynevezett új la­kások bérét pedig a 12 840/1948/ XII. 19. sz. kormányrendelet szabályozza. Ez esetben a la­kások bérének alapja a lakás alapterülete, melynek minden négyzetmétere után 2,10 forint fizetendő vidéken. Ebben az összegben azonban már benne foglaltatnak a felszámítható já­rulékok is (15 százalék lakás­helyreállítási hozzájárulás stb.). Vidéki viszonylatban 2,70 fo­rintos négyzetméterenkénti lakbér nincs, ez csupán Buda- oest területén van érvényben. Tehát vidéki viszonylatban 2,10 forint, Budapesten 2,70 forint a közületek által épített, hely­reállított stb. új lakások bére. Dr. Veress Endre jogi csoportvezető«. (Ha az itt közölt válasz nem elégíti ki olvasónkat, kérjük, bővebben ismertesse a helyze­tet, hogy kimerítő és pontos választ adhassunk lakásbérleti ügyére. Szerk.) Miért nem fizetik ki Nagy Jánosnak a bérét? 1956. augusztus és szeptem­ber hónapban az Osztopán— Somogyfajszi összekötő út épí­tésénél dolgoztam két lovam­mal, mint fuvaros. Miért, mi­ért nem, fizetésemet csak rész­ben kaptam meg. Nem számolták el augusztus 23-át, 24-ét, 30-át, és 31-ét, szeptember 3-át, 1-ét 7-ét és 8-át. Makai Árpádhoz, az 5. szá­mú Hídépítő Vállalat helyi megbízottjához fordultam. Azt a felvilágosítást kaptam tőle, hogy ő már több esetben kér­te a fizetés átigazolását, de az a mai napig sem történt meg. Adott azonban egy igazolást, illetve elszámolást a hiányos kifizetésről. Panaszommal később egye­nesen a Hídépítő Vállalat szál­lítási csoportjához fordultam, azonban elutasítottak azzal, hogy semmiféle követelésem nem lehet a vállalattal szem­ben. Nagy Ferenc nagykürtösi la­kosnak dr. Krasznai Gyula jo­gi tanácsadó átiratot küldött, mely szerint tévedésből a ne­kem járó pénzösszeget részére utalták ki Ügyemet azonnal átadtam a Budapesti Ügyvédi Munkaközösségnek. A bíróság szakértőt küldött ki az ügy ki­vizsgálására. Megállapítást nyert hogy a szeptember 3-i 4-i, 7-i, 8-i 10-i bér jár nekem. Ugyanakkor az augusztusi bérkövetelésemet elutasították. Miért kell egy állatni válla­latnál évekig könyörögni a megdolgozott bérért? Miért nem küldi el a vizsgálat után sem a szeptemberi béremet az 5. sz. Hídépítő Vállalat? NAGY JÁNOS, Pusztakovácsi, kürtöspusztai lakos. Válaszol a MÁV a „Jó vizet a balaton­szentgyörgyi állomásra“ c. cikkre A balatonszentgyörgyi ál­lomáson jelenleg nem tudunk megfelelő ivóvizet az utazó­közönség rendelkezésére bo­csátani, mivel a meiyfuratú huta-ki feltárt rétegei olyan erős ctpsiurtalommal rendel­keznek, hogy ivásra alkal­mas víz egyik rétegben sem található. Másrészt az üzemi vizet nem tudtak még az ivóvíz vezetékről leválasztani. Ha a kifogásait kutakat az ivóvizszolgát.atásból kikap­csolnánk, úgy képtelenek len­nénk fedezni a mozdonyok megfelelő mennyiségű víz­szükségletét. Ez pedig zava­róidat idézne elő a forgalom lebonyolítasáb an. A panasz megoldására fel- terjes ziqsú tettunk a Közte kedés- és Postaügyi Minisz tériumhoz, s kénük, hogy panasz megoldásának ér clekében biztosítsa a szűk séges pénzügyi fedezetet. Amíg a Közlekedés- éA Postaugyi Minisztérium a szükséges hitelfedezetet nem utalja ki, addig nem tudjuk a vízdarut és az ivóvíz veze­téket szétválasztani. A csapban lévő víz jelen­leg ivásra nem alkalmas, csak mosdásra hasznaiható. Ezt az érdekeltek tudomá­sára hoztuk. Újból utasítottuk a nagykanizsai pályafenntar­tási főnökséget, hogy helyez­tessék el a balatonszentgyör­gyi pályaudvaron a »Nem ivóvíz« feliratú táblákat, s gondoskodjanak az utasítás végrehajtásának ellenőrzésé­ről is. Egyelőre az állomás nagy- kanizsai oldalán lévő mély- furatú kút vizét lehet ivásra használni. A kút körülbelül 50 méter távolságra van az állomás épületétől. Vizet csak innen lehet kannában hordani, amíg az ivó- és üze­mi vízvezeték szétválasztásá­ra a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium a hitelt nem folyósítja. Ennek idejét előre nem tudjuk megadni. TÖTH KÁROLY osztályvezető h. Miért nincs ssódavíx a földművess&övetkezet boltjában? Miért, miért nem, mi íel- sőbogát-pusztaiak és segesdiek mostoha gyermekek vagyunk. Hogy miért? A szomszéd fa­luban és a környező városok­ban minden boltban kapható szódavíz, de a felsőbogáti és segesdi boltok — maguk sem tudják miért — nem tartanak szódavizet. így aki szeretne otthon egy firöccsöt elfogyasz­tani, vagy a gyomra kívánja Jár-e nyugdíj Ihász Ferencnek? Ez év januárjában kérvényt nyújtottam be Kapos­várott az SZTK Alközpontjává, hogy részemre nyugdí­jat állapítsanak meg. Több okiratot csatoltam kérelmem­hez. Február 24-i keltezéssel az alközpont kérésemet el­utasította azzal, hogy nem rendelkezem a megfelelő elő­feltételekkel. Az elbíráláshoz Isírorj munkahelyeimet. 1929-től 1947-ig gazdasági cseléd voltam. A felszabadulás­kor földet kaptam, melyet 1947-től 1950. október 1-ig sa­ját magam műveltem. Ekkor beléptem a helybeli ter­melőszövetkezetbe. 1956. november 1-ig dolgoztam itt. 1956. november 1-től 1957. december 15-ig a Csillagpusztai Ál­lami Gazdaságban dolgoztam, ahová a szövetkezetünk be­olvadt. A gazdaságtól azért váltam meg, mert idős ember vagyok, s az egészségi állapotom se a legjobb. A fentieket mind hivatalosan igazoltam, ennek elle­nére az alközpont csak az állami gazdaságban eltöltőit egy év és negyvenöt napi munkaviszonyomat ismerte el, pedig az 1957. 65. számú törvényerejű rendelet végrehaj­tásaként kiadott 21/1958. U. 25. kormányrendelet kimond­ja, hogy a termelőszövetkezetben eltöltött időt is be leéli számítani. IHÁSZ FERENC Balatonboglár, Kolozsvári u. fl/a. Az SZTK Kaposvári Al­központja a következő tá­jékoztatást adta Ihász Ferenc nyugdíj ügyével kapcsolatban: ■»Ihász Ferenc 1958. január 3-án adta be kérelmét öreg­ségi nyugdíjra. A törvényszab­ta előfeltételek vizsgálata so­rán megállapítást nyert, hogy 1939. január 1-től 1950. július 31-ig megszakításokkal 3055 napot töltött munkaviszony­ban. Ez azonban az 1954. évi 28. számú törvény erejű ren­delet alapján számításba nem vehető, mert ezt követőleg 1956. november 1-én kezdő­dött újabb munkaviszonya. Több mint ötéves megszakí­tás van a két munkaviszony között. 1956. november 1-től 1957. december 15-ig fenn­állott munkaviszonyával vi­szont egy év és negyvenöt nappal rendelkezik, amit munkaviszonyban eltöltött időnek lehet számítani. Ennek alapján alközpon­tunk az igényt, mivel az igénylő nem rendelkezik az öregségi nyugd!Íjjogosultságh"z szükséges tíz évi munkavi­szonyban töltött idővel, 1958. február 24-én elutasította. Az igénylő a tanács igazolá­sával bizonyította, hogy 1950. október 1-től 1956. november 1-ig termelőszövetkezeti tag volt. Ezt a körülményt nem vehettük figyelembe, mivel az 1957. évi 65. sz. törvényerejű rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint a tsz-tagság idejét az 1954. évi 28. sz. törvényerejű rendelet szerinti nyugdíjhoz szükséges munkaviszonyban töltött idő­höz hozzá lehetne számítani, vagy pedig a ts.z-tagság ideje feloldaná az ötéves megszakí­tást. A tsz-tagok nyugdíjjogosult­ságát a 21/1958. sz. kor­mányrendelet szabályozza. Amennyiben Ihász Ferenc, mint tsz-tag igényel nyugdi­jat, korábbi termelőszövetke­zeti tagsága is számításba ve­hető, ha 1960. december 31-ig bezárólag újra belép a tsz- be. A fenti rendelkezés 22. pa­ragrafusa kimondja, hogy fi­gyelembe kell venni a meg­előző munkaviszonyt is an­nál a tsz-tagnál, akinek a tsz-be lépés és a munkavi­szony megszűnése között két évnél hosszabb megszakítás nincs. Ihász Ferencnél ez a megszakítás nem áll fenn, de je­lenleg nem termelőszövetkeze­ti tag, így igényét csupán az 1954. évi 28. sz. törvényere­jű rendelet alapján bírálhatta el az SZTK Alközpontja.« a szódavizet, kénytelen az italboltban beszerezni szóda szükségletét. Hát ükkor mi a nanasz? Hisz mégiscsak van Felsőbogáton és Segesden szó­davíz— mondhatná az olvasó. Igen ám, de az italbolt 1,50 forintért árusítja ugyanazt a szódát, amiért a boltban csak 1,10 forintot kérnek. Fillérek­ről van ugyan szó, de mégis úgy érezzük, jogos a pana­szunk. Most ugyan még fél lábbal vagyunk a tavaszban, de az idő múlik, jön a nyár, aratás, s bizony jól fog esni a szódavíz. Szeretnénk azon­ban az italbolti ár helyett bol­ti áron vásárolni a szódát, 3 évvel ezelőtt korlátlan meny- nyiségben tartott a földmű­vesszövetkezet szódavizet a boltjában, most azonban nincs. Egy szódavizet áhító olvasó. (A földművesszövetkezet­nek feltétlen' kellene raktáron tartania olyan cikkeket, ami­ben nagy a kereslet, amit a falu dolgozói szívesen vásá­rolnak. Épp ezért minél előbb meg kell szívlelnie a felsőbo- gát-pusztaiak és segesdiek pa­naszát. Kérjük a MÉSZÖV kereskedelmi osztályát, nézzen utána, mi az oka annak, hogy az említett boltokban nincs szódavíz 1,10 forintos áron. Szerk.) Özv. Vass Istvánué Somogy- jád. Az Országos Takarék- pénztár sertés-, illetve bútor- vásárlásra nem ad hosszúlejá­ratú kölcsönt. Börczi Mihály Horvátkút, 'Fő u. 64/1 sz. Kimondottan ke­reskedelmi főiskola nincs az országban, de ha mindenkép­pen a kereskedelem érdekli, akkor jelentkezzen a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem kereskedelmi sza­kára. Az egyetem pontos cí­me: Budapest, IX., Dimitrov tér 8. Hosszú Ilona Ötvöskónyi. Ügyében intézkedtünk. Ami­kor gépírói állás lesz, értesí­tést küld címére a Munkaköz­vetítő Hivatal. Azt azonban nem ígérhetjük, hogy ez egy­két héten belül megtörténik, mivel az értesítést csak akkor lehet elküldeni, amikor hely lesz. A felvétele azonban ak­kor is a vállalatnál dől majd el. Kovács Kálmán körzeti fő­állatorvos Kastélyosdombó. Ha bérlője valóban nem fizeti a lakbért, akkor felmondhat neki. A lakásgazdálkodási ren­delkezések 28. paragrafusa ér­telmében felmondással élhet a bérbeadó, ha a bérlő a bérfi­zetésre megállapított időpon­tig a bért vagy a bérrel egy te­kintet alá eső díjakat nem fi­zeti meg és fizetési .kötelezett­ségének felszólítás ellenére sem tesz eleget. Ha a levélben idézett P. 20 522/1957—2 számú ítélet, melyet a kaposvári járásbíró­ság 1957. március 19-én hozott, jogerős, akkor az 1955. 21 TVR 2 szakasz a) pontja alapján kérheti a végrehajtási ítéletet. özv. Szain Sándorné Len­gyeltóti, Ady Endre u. 6. öz­vegység! nyugdíját az SZTK megadta,, két héten belül 1957. november 1-től visszamenő­leg kézbesítik a nyugdíjat. Bosnyák József né Gyéké­nyes, Pályaudvar 20. sz. Amennyiben kül- és belterüle- .én megkérdezése nélkül áhí­tottak fel villanyoszlopokat, akkor a MÁV helytelenül járt el. Kisajátítási eljárást kellett volna foganatosítania a vil­lanyoszlopokat felállító szer­veknek. Ha erre a beállító szervnek a törvény nem nyújt módot, adás-vétellel kellett volna megszereznie önöktől, mint tulajdonosoktól az elfog­lalt földterületet. A MÁV jog­talan ingatlanfoglalást eszkö­zölt. Ha ez így van, akkor meg kell fizetni az elfoglalt terüle­tet. Ha erre semmiképp sem hajlandók, akkor kártérítési pert indíthat a járásbíróságon. Babies Lajos. írja meg pon­tos címét, hoigy válaszolni tud­junk levelére. Id. Mohácsi Imre Somogy- tamóca. Mivel elhunyt apósa saját jogán volt biztosított, az SZTK csak akkor tudja ügyé­nek elintézését mgkezdeni, ha pontos adatok állnak rendelke­zésére. Kérjük, hogy ismer­tesse szerkesztőségünkkel: hogy hívták az elhúnyt nyug­díjast, mikor, milyen iratokat küldött be az SZTK-ba, kül­dött-e számlát, aki eltemette­téséről gondoskodott. Csakis ezeknek az adatoknak ismere­tében tudunk segély ügyében intézkedni. Szőnyi István tanár, Zákány. Panaszára az SZTK a követ­kező választ adta: »Folyó évi február hó 22—24-ig a nagy- kanizsai kórházban állott ápo­lás alatt. Mivel a kórházból va­ló kijövetele után azonnal munkába állt, ezért a körzeti orvos keresőképtelenségi iga­zolványa nem szükséges, mert ezt a kórházi igazolás pótolja. Nevezett munkáltatója (a csur­gói jái-ás) közszolgálati kifize­tőhely, azért nemcsak a fize­tését, hanem a táppénzét is a munkáltatója fizeti. Esetében a körzeti orvos akkor helyesen jártéi, amikor külön igazolást nem adott, mert nincs is rá szükség, viszont az indok, amellyel a külön igazolást megtagadta, helytelen«. Mun­káltatói igazolványát a kórhá­zi igazolvánnyal együtt az SZTK megküldte a Csurgói J árási Tanács közszolgálati kifizetőhelyének. A táppénzt innen utalják ki. Csak kórházi igazolványt kellett volna kifi­zetőhelyének beküldenie, mi­vel a fizetést is helyben szám­fejtik, a táppénzt is előbb ki­fizették volna. A téves felvilá­gosítás bonyolította csak eny- nyire az ügyét. Orbán Ferenc Szeremle. Ké­rését teljesítettük. Erdélyi- Tengerdi: Permetezés és poro­zás c. könyvét két példányban utánvéttel megküldtük. Mohá­csi Mihály: őszibarack ter­mesztés c. műve jelenleg nem kapható, teljesen elfogyott. Kísérje figyelemmel az újságo­kat, hátha megjelenik máso­dik kiadásban is. Hajdú József Bolhás. A So­mogyszob és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet pana­szára a következő választ ad­ta szerkesztőségünknek: »A nagyatádi járásbíróság 1957. november hó 21-én a P. 21.116/1957/3. számú végzésé­ben 150 forint bérleti díj kifi­zetését állapította meg. Azért fordultunk a bírósághoz, hogy pontot tegyünk a hosszú idő óta folyó vita végére, ami a bérleti díj összegének megál­lapítása körül dúlt. A bérleti összeget a bérbeadónak vissza­menőleg is megfizettük, a bér­letet jelenleg havonta folyósít­juk. Az épület belső tatarozás: és javítási munkáit kötelesek vagyunk elvégezni, de az adó fizetése és az egyéb fizetési kötelezettségek nem ránk tar­toznak. Nem fedi a panasz az igazságot mert mindent meg­javíttattunk, ami a boltban megrongálódott. A földműves­szövetkezet szabadon megvá­logathatja, Mt alkalmaz ital­boltkezelőnek. Hajdú József, mint a földművesszövetkezet Syógynövényfelvásárlója, nagy összegű veszteséget okozott munkájával. Mint italbolt- vezetőnek pedig több esetben hiánya volt (ezt azonban meg­térítette). Szeszhamisításért 600 forint pénzbüntetésre ítél­ték ezelőtt egy hónappal. Ezért nem alkalmaztuk őt üzletünk­ben. Nagy Boldizsár Balatonmária- fürdő, II. szak. 117. Panaszára a Postaigazgatóság a követke­ző választ adta szerkesztősé­günknek: a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium 225 000/ 1949. rendeletének 30. parag­rafusa 2. pontja szerint a díj­fizetési kötelezettség a lemon­dás hónapjának a végén szű­nik meg. Ezek szerint a posta jogosan követeli Nagy Boldi­zsártól a februári rádió előfize­tési díjat. Hosszú Lajos, aki Nagy Boldizsár rádiókészülé­két megvette, szintén február ho első felében kért műsorve­vő engedélyt. Az említett KPM. rendelet 29. paragrafu- • sanak 3. pontja értelmében a hónap 1. és 15. napja között váltott engedélyért már a Tárgyhóban is kell díjat fizet­ni. A kéthelyi postahivatal he­lyesen járt el, amiért Hosszú Lajostól a február havi dijat beszedte. Tehát Nagy Boldi­zsártól és Hosszú Lajostól is jogosan szedte be a posta a február havi előfizetési díjat. Tüske Ferenc Csurgó, Nagy- váti u. 44. Kérésére megszerez­tük a kért címet. Ha érintke­zésbe akar lépni Péczer bá­csival. altkor a következő cím­re írjon: Péczer Zsigmond Ka­posvár, Beloiannisz u. 83. Le­velére biztos kedvező választ kap, s a kérését is feltétlen teljesíteni fogja Péczer bácsi.

Next

/
Thumbnails
Contents