Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-17 / 90. szám

í «OMOGTI NÉPLAP

2

Csütörtök, 1958. április 17.

Megbukott a francia kormány

A hormányválság első hasai és külföldi visszhangja

(Folytatás az 1. oldalról.)

tüntetést hirdetett meg, a nagykövetség előtt felsorako- eott óriási rendőri erő láttán ezonhan csalk néhány tüntető próbált hangot adni a szélső- fobboldali érzéseinek. Az ügyvéd és néhány híve egyhamar a rendőri riadóautóba (sérült.

A (Francia Kommunista Párt lrpja hangsúlyozza, hogy Gaillard legutóbbi nyilatkozata neon hagyott helyet semmilyen kétértelműségnek: kormánya haladéktalanul a nemiét gyűlés elé terjesztette volna azokat a terveket, amelyek szerint

folytatták volna az algériai háború erőfeszítéseit.

Ezen ígéretek ellenére «melyek láthatóan arra szolgáltak, hogy megnyugtassák a jobboldal türelmetlenségét, független ok egy része a kormány ellen szavazott. Természetesen nem azért, mert ellenségesen foglalt állást az al gériai háborúval szemben, hasam azért, mert azt már egész És 7. alk-Afrjlká na ki akarják terjeszteni.

A lap aláhúzza: niem arról /am szó, hogy a háborús politika két változata közül kellene választani.

Választani kell az algériai háború folytatása és aközött az állhatatos akció között, amely az algériai probléma békés megoldásához vezetne.

A kormány bukása új bizonyítéka azoknak a növekvő lehézségeknek, amelyekbe az algériai őrült politika ütközik. Akik a békét akarják, ezokmak az a feladatuk, hogy biztosítsák: a francia politika 'símét feleljen meg az . 1956 íanuár 2-i választások előtt tett ígéreteknek. A dolgozó’1 mindenütt, az üzemekben, a munkahelyeken, az irodákban egyhangúan emeljék fel szavukat a baloldali kormány megalakítása érdekében, Vasárnap járási közigazgatási »választások lesznek Franci i- jvgzágban. A franciák millióinak lesz alkalmuk világosan flinyilvánítiani akaratukat, hogy Franciaország végül is kijusson a 'kátyúból és a békét- válassza.

Az új miniszterelnök szeérdekében éppen olyan tehetetlen politikára lenne kárhoztatva, mint elődei.

Gaillard kormányának bukása után az amerikai külügyminisztérium munkatársai nem látják derűlátóan a francia—tunéziai válság rendezés-ének és az észak-afrikai kommunistaellenes elemek megerősítésének kilátásait. Külügyi hivatalos személyiségek aggódnak amiatt, hogy Gaillard bukása

hatással lesz két másik nemzetközi kérdésre

is: a csúcsértekezletre vonatkozólag Oroszországgal folytatandó megbeszélésekre, valamint Franciaorszáignak az Atlanti Szövetségen beliül elfoglalt helyzetére.

Guiles külügyminiszter és más vezető hivatalos személyiségek azt szeretnék, ha Franciaország Valamilyen módot találna a hosszú és költséges algériai háború befejezésére. Az említett hivatalos személyiségek közül magánbeszélgetésekben sokan azt mondják, ez kétségtelenül azt jelentené, hogy az algériai önkormányzat valamilyen formája felé közelednek.

Ami a csúcsértekezletet illeti,

a francia kormány bukása

meglassíthatja az előkészítő tárgyalások menetét

és alkalmat nyújthat a szovjet kormánynak arra, hogy újabb nehézségeket támasszon a nyugati hatalmak között. Addig, amJg az új francia. kormány még nem alakul, a Gaillard-kormány csak az ügyintézéssel foglalkozhatik és nincs hatalma dönteni politikai kérdésekben.

A fiatal marokkóiak 43 százaléka híve a többnejüségnek

Az AI Istiplal című hetilap, a kormánypárt sajtószerve közzétette annak a psziho-szocioló- giai közvéleménykutatásnak az erdményét, amelyet múlt nyáron az »-Egység útját« kijelölt 11 000 ifjú önkéntes között végeztek. Ebből kiderül, hogy a kérdezett ifjak 55 százaléka S jövőben maga kívánja megválasztani a feleségét, s nem bízza a választást családjára; 43 százalék még ma is

híve a többnejüségnek, de csak 19 százalék az egyoldalú el taszításnak; a megkérdezettek 65 százaléka írástudatlan, 40 százaléka hallgatja a rádió híradásait és csupán 3 százaléka a vallásos műsort; végül a marokkói ifjak 96 százaléka úgy véli, hogy Marokkónak van mit tanulnia külföldtől. Meg kell jegyezni, hogy a kérdezett fiatalemberek többsége falusi származású.

Washington gondokban...

A Scotsman washingtoni tudósítójának jelentése

London (MTI). A Scotsman washingtoni tudósítója jelenti: Hála az atomfegyverkísérletek egyoldalú szovjet felfüggesztésének, Washington az elmúlt két hétben majdnem kizárólag a leszerelés kérdésével foglalkozott olyan leszerelési formulát keresve, amely csökkenti az atomháború katasztrófájának veszedelmét, és kiragadja a diplomáciai kezdeményezést a Szovjetunió kezéből. Az amerikai atomerő bizottság egyik tagja azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak már elég -bombája van és nana szenvedne hátrányt a gyártás beszüntetése következtében. A bizottság egy másik tagja azt ajánlotta:

Közöljék a Szovjetunióval az úgynevezett »tiszta bombák«

fi

Bíróság előtt Hűn ka-gá rdista gyilkosok

Előkelő kábítószer-kereskedőket ítéltek el Olaszországban

Rómában két hónapon át folyt egy kábítószer-csempész társaság perének tárgyalása. A törvényszék végül tizenegy órás vita után ítéletet mondott. Huszonkét vádlottat — köztük az olasz arisztokrácia több képviselőjét — börtönbüntetésre ítélték: négy vádlott pedig pénzbüntetést kapott, nyolcat fölmentettek. Torlónia hercegét távollétében két és fél évi fogházra ítélték. Emanuele de Seta gróf olasz repülő kiválóság két évet és három hónapot kapott, Guiseppe Pignatelld herceget két évi fogházra ítélték. A csempészetet személyesen végző Edmondo de Marcus három évet és az »Aranyorrúnak« becézett Max Magnani négy évet és tíz hónapot kapott.

Prága (MTI). A pozsonyi kerületi bíróság tanácsa előtt április 15-én a vádlottak kihallgatásával folytatták . a volt Hlinka-gárdista rohiamoszta- gosok gyilkossági bűnperének tárgyalását. Leon Bunta vádlott a terhelő bizonyítékok súlya alatt bevallotta, hogy részt vett a Nemecka község melletti tömeggyilkosságban. Jóllehet a tömeggyilkosság egyik szervezője volt, a bíróság előtt igyekezett szerepét kisebbíteni. A többi vádlottal -való szembesítés során beigazolódott, hogy Bunta, mint a parancsnok helyettese irányította és ellenőrizte a Nemecka melletti akciót, amelynek során 400 embert gyilkoltak meg.

M. Spisiak vádlott igyekezett bűnösségét tagadni és a felelősséget a gyilkosságokban ugyancsak részt vett német parancsnokra hárítani, de a bizonyítékok súlya alatt és a szembesítések során beismerte a gyilkosságokban való részvételét. Jan Valient vádlott az ugyancsak a vádlottak nádján ülő Hadara katolikus pap szerepéről vallott. Valient beismerte, hogy négy partizánt gyilkolt meg, a gyilkosságokat meggyónta Haderának, aki feloldozta bűne alól és mint ra gárdisták lelki tanácsadója, a

partizánok meggyilkolására uszította őket.

A tárgyalást a vádlottak, majd a tanúk kihallgatásával folytatták. Pénteken délután hirdetnek ítéletet.

készítési módját. De Strauss tengernagy, az atomerő bizottság elnöke szikláséi lárdan ellenzi e kísérletek megszüntetését. Az amerikai külügyminisztérium szakértői azt mondják: veszedelmes volna az atomleszerelésre szorítkozni, mert ez meghagyná a Szovjetuniót jelenlegi uralkodó helyzetében a hagyományos fegyverek terén, holott a Nyugat a hagyományos fegyverzet leszerelését akarja a Szovjetuniótól kierőszakolni. Úgy is érvelnek, hogy az atomleszerelés lassítása, íaimimek következtében a Szovjetuniót állandóan fenyegetni lehetne Nyugat atomfegyvereivel, a Szovjetunióra gyakorolt nyomás legjobb eszköze volna, amellyel olyan átfogó fegyverkezés ellenőrzési egyezményt csikarhatna ki Moszkvától, amely véget vetne a Szovjetunió óriási fölényének a hagyományos fegyverek terén.

A KÜLPOLITIKA HlREI

Athén (Tanjug). Athéni hír- ügynökségi jelentés szerint a görög hadügyminisztérium most kiadott közleményében leszögezi, hogy a NATO-hoz tartozó országok jelenlegi párizsi hadügyminiszteri értekezletén »nem lesz szó görögországi rakétatámaszpontok létesítésének kérdéséről«. A közlemény azt is hozzáfűzi, hogy »nem küldtek és nem is küldenek görög katonai személyzetet az Egyesült Államokba atomtámaszpontok létesítésével kapcsolatos kiképzés végett«.

* * *

Djakarta (Uj Kína). Djuanda miniszterelnök közölte, hogy az a repülőgép, amely vasár-, nap reggel Makassxar közelében a mandai repülőteret bombázta, kétfödeles D—225 mintájú amerikai gyártmányú vadászgép volt. A repülőgép észak felől jött. A miniszterelnök annak a véleményének adott kifejezést, hogy a légitámadást azért rendezték, hogy zűrzavart teremtsenek akkor, amikor a közép-szu- mátrai lázadók elleni katonai akció már befejezéshez közeledik. Djuanda hangsúlyozta, hogy az indonéz kormány tán- toríthatatlanul folytatja a lázadók elleni hadműveleteket.

Időj árásj elentés

Várható időjárás csütörtök estig: változó felhőzet, több helyen eső, záporeső, zivatar. Mérsékelt déli-délnyugati szél. A nappali felmelegedés északkeleten fokozódik, máshol alig változik.

Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 14—17 fok között.

CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Kaposvár—Somogy megye

Minden este 7 órakor, vasárnap délután 3 órakor is

HORVÁTH JENŐ:

^CcuiaSizi kef irt gé

Jazzoperett 3 felvonásban

Jegyek előre válthatók, bérletszelvények beválthatók a színházi jegyirodában, Május 1 n. 23. Telefon II 03

SÖTÉT ÁRNYA K*

mélyét illetően már megindultak a ’ találgatások.

A Liberation úgy véli. hogy i »három P« közül, tehát Pi- oay, Pleven és Pfimlin közül terülhet ki az első miniszterelnök-jelölt.

Párizsban általában az a vélemény, hogy

a szocialisták állásfoglalásától függ az új kormány \ összetétele, de léte is.

Valóban, kevéssé tartják elképzelhetőnek, hogy Guy Wollet harmadszor is rá akarja és rá tudja venni a szocialista képviselőket arra, hogy elfogadják egy új kormányban a szocialista pánt részvételét. A szocialisták részvétele a Bourges-Mau nou ry- kormányban és a Gaillard- kormányban csak ártott a pártnak — mondja a szocialista képviselők jó része.

Guy Mollet népszerűsége

a párton belül erősen csökkent

azzal, (.hogy fedezte a szocialista. 'miniszterek kormányba küldésével Bourges-Maunoury és Gaillard kormányának mindinkább jobbra tolódó politikáján. . N szociális helyzet rendkívül feszültsége is olyan‘ tényező, amely valószínűvé teszi, hogy a szocialisták nem ha.il und ók »befrküd- ni a betegágyba«.

Válőszíriűtíek látszik, hogy s centrum hoz létre új kormányt ö melyben; nem vesznek rgszt a jobboldali függetlenek!; A centrum kormányának legfőbb fogyatékossága viszont az lenne, hogy kisebbségi kormányként kerülne unalomra, s a jobboldali függetlenek és a szocialisták támogatásának elnyerése

S

zalókiné visszarakta az edényeket a kis kar- kosárba, aztán elköszönt a béresektől, akik egy nagy tábla árpatarló szélén deleltettek. EUndultában azonban még visszamosolygott az urára, aki úgy nézett utána, mintha ki tudja, mikor látták volna egymást. De nemcsak Szalóki István, hanem szinte az egész bóreshad utána bámult, és itt- ott egy«agy dicsérő megjegyzés is elhangzott ilyenformán: ejnye, azt a tagadóját ennek az Á gnesnek, ez csak - nem ákar megöregedni! Olyan, mint egy lány. Az elismerésen kívül persze volt némi irigység is ezekben a megjegyzésekben,, de Szalóki István nem is hallja őket, mert egész gondolatvilágát betölti a szeretett asszony, aki azt a jóízű gyöngebablevest és búzagánicát hozta neki. De nemcsak a gondolatai, tekintete is ott röpköd az egyre távolodó pirospettyes fejkendő körül, amely hamarosan eltűnik az erdő- szélen.

Innen az erdészéitől szilvás- allé nyúlik le a drávaparti kis sűrűségig, nyílegyenesen szelve át a szántóföldek hatalmas tábláit. A szilva ugyan még nem egészen érett, még csak kókespiros, de roskadásig tele vannak ezek a fák, s így nagy tömegében olyan ínycsiklandó- ró a mosolygása, hogv láttára összefut a nyál Szalókiné szájában.

Csakhogy nem addig van ám az, hogy itt a rengeteg szilva, s hát akinek tetszik, csak

* Pályázatunkra »Pacsirtaszó« jeligével beküldött írás.

egyen belőle! De nem ám! Hiszen ha csak addig volna! De itt minden az uraságé, ameddig a szem ellát, sőt még azon túl is, szilvástul, földestül, erdőstül és mindenestül; a lopást meg olyan szigorúan büntetik, hogy már nem egy családot dobtak ki az uradalomból egy- egy kötény gyümölcs miatt.

S mivel mindezeket Szalókiné is nagyon jól tudja, hát előbb alaposan körülnéz, és csak azután kapja el az útra- hajló ágak egyikét, hogy néhány marókkal beledobjon a kosar ába. S míg izgatottan szedi a szilvát, szinte már maga előtt látja a gyermekeit, ahogy körülülilk a kosarat, és jóízűen majszolnak belőle. — No, még egy marókkal! — ugrik föl egy incselkedő szép, hamvas csomóért, s mikor az is a kosarába kerül, sietve húzza rá az edényéket takaró szalvétát, aztán megnyugodva ballag tovább a Dráva melletti kiserdőig, ahonnan keskeny gyalogút vezet le a sűrű vadvessző között a folyóig.

S ahogv a pajkos napsugarak átszökdöstek a fák levelei között, hogy víg táncot járjanak a víz tükrén^ Szalókiné- mak is kedve támad hozzá, hogy meztelen lábait megmár- togassa a folyóban. Oda is lép, egészen a szó1 éré. hegy oom- pás alakja már ott viliódzik előtte: mikor észreveszi tükörképét, elégedetten állapítja meg magáiban, hogy még most is majdnem olyan csinos, formás. amilyen leánykorában volt. hogv szinte .maga se aka’-ja elhinni, hogy már az ötödik gyermekét várja. És ez1

nem is csoda. Üde arca úgy virít a piros pettyes fejkendő- Pől, hogy nyugodtan letagadhatna vagy hat évet a harminckettőből. Mellei fiatalosan feszülnek az eperszínű rékliben, amely laza fodrokban fogja körül karcsú derekát, ahonnan egyszerű kékfestő bokorugró-szoknya omlik le a formás lábikrákig.

Szóval amolyan igazán szép, érett asszony, amilyenen hamar elakad és szívesen megpihen a férfiszem.

NA tnden valószínűség sze* ' * irtot ezt gondolja róla az a férfi is, aki éppen most ért oda, ahonnan a kis gyalogút beszalad a vadvessző közé.

De nem, mégse. Nemcsak ennyit gondolhat, mert ahogy Szalókiné megfordult, hogy egy marék szilvát vegyen ki a kosarából, a férfi hirtelen lebukik a vadvessző közé és négykézláb oson az asszony felé egészen a vadvesszővel benőtt terület széléig, ahonnan már fekve is igen jó kilátás nyílik holmi titkos leselkedés- re.

Egyelőre ugyan nem láthat mást, csak annyit, hogy Sza- lókiné ismét odalép a folyó szélére, s ahogv eszegeti a szilvát, a magját a vízbe dobálja, és játékos kedvvel nézi a nyomában támadó kis huí- lámkarikákát. S mikor a szilva kifogy a kezéből, óvatosan körülnéz. majd 'hirtelen fölhúzza a szoknyáját, és belegázol a folyóba. Barnára pirult alsó lábszáraitól élesen elütő fehér combjai merész ívben domborodnak. ahogy ott áll a térdig érő vízben. Néhány percig mosolyogva nézi a lábszárai körül incselkedő folyó halit csobogását, aztán megfordul, s elindul a nart felé. De hogy a szoknyája vizes ne legyen, egyre följebb húzza, hogy már a köldökéig látni meztelenségét, s ahogy jön kifelé, és a lábaival félköröket írva csobo.gt.atja a vizet, oly ékesen ringnak mellei, hogy azt már sehogy se mája tétlenül nézni az a férfi. Izgatottan kap a kalapiához, maghuZkodja az eleiét mintha erős szélviharba indulna, s ajkán kaján vigyorral kiáltja.

— Jó napot, Szalókiné!

S

zalókiné döbbent csodálkozással kapja föl a fejét, ugyanakkor a szoknyáját a vízre ejti. és lángpiros arccal siet az öntésre, s roppant zavarában lábát a finom szemcsés homokba márfogatja.

— De fürdőnk? fürdőnk? szépasszony! — lihegi inkább, mint mondja a férfi, de már ott. áll a kosár mellett, s ahogy belenéz, kárörvendően teszi hozzá: — Aztán melyik volt iobb? A fürdés vágj’ a szilva?

— Szűzanyám, segíts! — villan át Szalókinén, de egy hangot se tud kiadni, csak áll, mintha megbénult volna.

— Nos? Nem tudja megmondani? — vigyorog a férfi, és kéjre éhes szemekkel méregeti az asszonyt, aki úgy vergődik előtte, mint vérszomjas ragadozó körmei köpött a szelíd kis madárka, csőrében a fiának szánt eleséggel.

— No, jól van. Szalókiné, nincs semmi baj — mondja a férfi, s az asszony hátát veregetve teszi hozzá: — Ej, ej, huncut szemű szépasszony, de meg tudnám harapdálni ezt a formás pofikáját. Na, ne nézzen már ilyen kétségbeesve, hiszen mondtam már, hogy nincs semmi baj. Meg aztán, el tudjuk mi intézni ezt a kis ügyet. Hát nem igaz?

És Szalókiné, aiki már valóban kezdett megnyugodni, most riadtan néz körül, mintegy menedéket keresve, s óvatosan igyekszik kitérni az egyre cél- zatosabb simogatás elől. De a férfi utánakap, és hirtelen átöleli.

— Intéző úr! Eresszen el! Ha nem ereszt, megmondom az uramnak! — kiabál Szalókiné, de az intéző már se lét, se hall, csak öleli, markolássza, és für- tyedt szájéból szinte patakzik a nyál az asszony vállára, mire az teljes erejéből sikogatni kezd, s kiabálja az ura nevét. Hangja azonban elvész a folyó széles medrében és nem juthat el Szalóki Istvánhoz, alki ott nyomja az ekét a két szilaj mögött, és nem is sejti, hogy a felesége kiszemelt prédaként vergődilc az intéző úr karmai között. Igen, szinte már biztos prédaként, mert már ott hemperegnek a homokon, és Szalókiné teljes erővel védekezik az állatias ösztöneitől elvakult emberrel szemben. Úgy rúgja, harapja és karmolja, ahol csak éri, hogy az intéző sehogy sem juthat célhoz. De mikor éler- nyed a szorítása, úgy kifordul a szeme, mint egy kimúlni készülő undok hüllőé és bambán vigyorogva bámul az asszony után, aki kosarát felkapva rohan ki az erdei útra.

E

z aztán egy vadmacska! — tekergeti fejét az intéző, és sehogy sem megy a fejébe, hogy egy egyszerű cse-