Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

Vit AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Al MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 87. szám. ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. április 13. Vf a J £záimt.»k lat*;almából i Háború vagy béke? Vasárnapi tárca Nemzetközi Szemle Leleplezett üzérek n Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata az orszaggyüiís összehívásáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. pa­ragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1958. április hó 16. napján — szerdán — délelőtt 10 órára össze­hívja. DOBI ISTVÁN sk., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. járási átlag: — Ennyire számíthatunk, bár a községek közül _ kettő még nem küldte be a jelen­tést — teszi le a ceruzát Ja­kab István, a siófoki. járás pénzügyi osztályának főköny­velője. — Különösebb lema­radás nincs sehol, javult az adómorál, a gazdák megér­tik... — és maga elé terít egy kimutatás szerű papírost. — A legjobb Nagycseipely. 115 százalékra teljesítette ne­gyedévi adótervét. De Szólád, Zamárdi, Teleki is túl léo'ek a százon: 6, 9,1, 6,1 százalék­kal — ol vassa hangosan ... Balatonkiliti 95, Kőröshegy 98,5 százalék. Bálványos csu­pán egy tizeddel maradt el a száztól. Több községnek még csak egy nap kellett volna ahhoz, hogy együtt legyen a pénz. Na, majd a másik ne­gyedév. — Ez?... — Nem, ez sem volt annyi­ra nehéz. Annak örülünk; leg­jobban, hogy transzferálás nélkül is teljesítette járásunk az adótervet. Nem fordu.lt elő egyszer sem, hog|y vaiame­KRISTÓF ISTVÁN sk., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára é százalék lyik községben a gazdák pad­lásáról kukoricát, vaigy egyéb terményt elvittek volna adótartozás fejében. Tehenet, lovat sem kötöttek el a já­szol élői. Erre nem volt szükség. — Zálogolás? — Ezzel a szankcióval él­ni kellett több községi adó­ügyi dolgozónak. Van olyan adófizető, aki eltűri, sőt várja is, hogy kimenjenek hozzá. Dolgozzanak ők is — így vé­lekednek. Azt azonban nem várják meg, hogy kocsi is menjen, inkább fizetnek. —• Banktartozásból az elő­irányzottnál -több befolyt — fordít egyet a szón a főköny­velő. — Balatonszárszón (igaz, meglehetősen kicsi volt a terv is) 3000 helyett 54 ezer forintot, Kötésén 30 ezer volt a kivetés és kere­ken 56 ezret adtak postára. — Járások között hánya­dik a siófoki? — Még nem tudjuk, csak ezután kapunk hírt az értéke­lésről. Utolsók talán nem le­szünk ... Július 1-én éleibe lép ax új vendéglátóipari üzleti szabályzat A Belkeres kedelmi Minisz­térium hivatalos lapja közli a miniszter utasítását a vendég­látóipar üzleti szabályzatáról. Az utasítás értelmében az üzletek nyitvatartását szigo­rúbban veszik: sem előbb, sem később nem lehet az üzletet zárni. Meleg ételeket zárás előtt 15 perccel nem lehet ki­szolgálni, ha annak elfogyasz­tása az említett időnél tovább tarthat. Hideg étel és poharas ital kiszolgálását záróra előtt megtagadni nem szabad. Nyereségrészesedés a Nagyatádi Fonalgyárban (Tudósítónktól.) Az üzemi hangoshíradó már a kora reggeli órákban megkezdte a zene szolgálta­tását. A munkában kimagasló eredményeket elért dolgozók­nak küldtek hanglemezeket. Délután öt órakor kezdő­dött az ünnepség a kultúrte­remben. A bensőséges ün­nepségre meghívták a nagy­atádi járási és községi párt- bizottság munkatársait is. Eljött és felszólalt a nyere­ségrészesedés osztó ünne­pélyükön az újpesti anya- vállalat igazgatója is. Be­szédében köszönetét fejezte ki a Fonalgyár dolgozóinak eredményes munkásságukért és' egyben kérte őket, hogy továbbra is végezzenek jó munkát. Ezután került sor a nyere­ségrészesedés kiosztására Nyereségrészesedést kaptak azok, a dolgozók, akik 1957 június 31.—december 31-ig a vállalatnál dolgoztak és nem hiányoztak munkahe lyükről igazolatlanul. Az üzem 400 dolgozója közöv 369 ezer forintot osztották szét. A dolgozók átlagosan 22 napi fizetésnek meg­felelő nyereségrészesedést kaptak, fejenként mintegy ezer forintot. A részesedés- összegét emelte a szolgálat­ban eltöltött évek szánva is Mayer Lajos, aki 35 éve a.: üzem megbecsült szakmunká­sa, 2024 forintot kapott. Ti zenkét dolgozót részesítettek 200—200 forint jutalomban, ezekniek ugyanis még nem volt meg a félévi szolgálati idő. A nyereségkiosztása után kitűnő vacsora várta az ün­neplő dolgozókat, majd a ké­ső esti órákig tartott a tánc. A asorjet párt­én kormány- küldöttség búcsúztatása a férihez yi repülőtéren ver m u hel ye Csendes hely, egyáltalán posvári kórház véradó alköz- nincs agyonpropagálva. De pontja. Naponta negyven-ötven férfi, asszony keresi fel az épületét, hogy a saját vérével adjon bizonyosságot ember­akik tudják létezését és élvez­ték már munkájának gyümöl­csét, azok nem felejtkeznek meg róla soha Ez a hely a ka­IVTTTTTTYTTTTTirrTTTfTTTTTTnrTTTTMTTTMT'IfTITTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTffTTTTT'riTTTTITTTTT’rVTTTTTTTTTTTTVTfTTTTTTVTTTTfTTT'rtTTTYTO Az attalai általános isfoüu egyik termének pirosra fes­tett padjaiban húsz pmber szorong. Nem nejeik szabták a padokat, meg az időpont is jelzi (délután 4 óra van), hogy ők nem igazi diákok. De ke­zük mégsem írástól élszolcott kéz, ujjaik gyakran fogták a tollat, ceruzát, s forgatták a könyvek lapjait. 1956 szeptemberében ve­tődött fel bennünk a gon­dolat: indítsunk ezüstkalá­szos tanfolyamot. A szeme­zésbe Bánfai Ferenc iskola- igazgató is bekapcsolódott. Az októberi események miatt az oktatás csak az új év ja­nuárjában kezdődhetett. Az alairat, szorgalom, tud- nivágyás azonban rövid idő alatt is jó eredményt ho­zott. Elvégezték az első év­folyamot. Most itt ülnek, ün­neplőbe öltözötten, arcukon egy kis vizsgaizgalmi pír, de nagy magabiztosság. ftezdődik a záróvizsga. A dobogón igazi tanárok. A tanfolyamvezető: Sándor La­jos, a viisgáztató bizottság elnöke: Fehér István, — mindketten a lcaposvári Me­zőgazdasági Technikumban tanítanak, hivatásszerűen. Itt vf.n még Bánfai Ferenc igazgató, Turula Sándor, já­rási főagronómus. Nem lehet akárhogyan felelni! Sándor Lajos a papírok fölé hajol, s a nagy csend­ben elhangzik az első kér­dés, majd a második: A szarvasmarha fajtákról, tej­termelésről, a tej zsírszázálé- káról beszéljen... Megnyikkannak a szűk ZARÓVIZSQA ­NYITÓ ÜNNEPÉLY padok, s a szólítottak egy­más után emelkednek fel. Ki-ki simít egyet a haján, vagy kezét — annak helyét nem: találva — hátul kul­csolja össze. A válaszok a lehető legpontosabbak. Még az irodalomtanár sem talál­na hibát a mondatokban. He­lyes minden kiejtett, s mon­dattá formált gondolat. Va­lamennyi hallgató biztos a dolgában. Hiába próbálkozik a tan­folyam vezető, a vizsgabizott­ság elnöke, nem lehet meg­téveszteni őket. — Hol helyezkedik el a te­hén felső metszőfoga? — Mi­kor ezt kérdezik Csullag Im­rétől, arra gondoltak — hát­ha sikerül megtéveszteni. — Felül nincs metszőfoga — válaszol nevetve a .kér­dezett. — És az újszülött borjút sem sózzuk meg, mert a só dörzsöli, marja az állat bő­rét. Nyalja a tehén anélkül is. Hát ez a tréfa sem sike­rült. Ennek a kérdezők örül­nek a legjobban. Az ilyen kudarc bizonyítéka annak, hogy a diákok tudnak, s a tanárok munkája nem volt hiábavaló. A második év anyaoa is nehéz volt. De az előadások­ra járók simán vették az akadályokat: estéről estére gyarapodott a tudásuk. Amit kimértek, elvégezték. Óéihoz értek. Elsajátították az állat- tenyésztés, a növénytermelés és sok más, a gazdálkodás­hoz szükséges alapismerete­ket. Kalocsa József, Kovács Mihály, Király József, Ko­vács János, Király Ferenc, Tdth Sándor, de a többiek is, kivétel nélkül sikeresen vizsgáztak. Most egymás után lépnek a dobogóhoz. Az elnök átadja az oklevelet, a tanfolyam vezető kitűzi az ovális alakú jelvényt... »Ezüstkalászos gazdává avatom«.,. — erős kézszorí­tás. S a padokba visszatérők büszke-szégyenlősen tekin­tenek hol a papírra, hol a jelvényre. Szép munka, nagy­szerű eredmény! 12 jeles, S jó osztályzat. Az utolsó hallgató is el­foglalja helyét. Csönd lesz. Sándor Lajos, a fiatal peda­gógus végignéz tanítványain, külön-külön szemügyre vesz minden arcot... Búcsúzik... — Szerettem idejönni, s nem megyek el végleg... Köszönöm a szorgalmai, a figyelmet, á megbecsülést... Amit tettünk, a maguk ja­vára van, -maguk, s az ország is gazdagabb lesz, ha,, az itt hallottakat kamatoztatják a 'mindennapi munkájukban... Két év óta ismerjük egy­mást — kicsit remeg a hang, a hallgatók szeme is mintha —. .. .csak azt kérem, hogy a mezőgazdasági szakkörbe minél több gazdát hozzanak magukkal, hadd győződjenek meg ők is arról, hogy hasznos az itt töltött idő. Kísérleti parcellákat léte­sítenek majd az attalaiak, úgy akarják, megmutatják, hogyan lehet többet termel­ni. .. Az ezüstkalászos tan­folyam záróvizsgája legyen a mezőgazdasági szakkör nyi­tóünnepsége. .. — javasolja a tanár. Tóth Sándor, c. legidősebb hallgató lép a dobogó elé. Ajándékot nyújt át Sándor Lajosnak, megköszönve az előadó munkáját, a párt, a tanács segítségét, s izo.la- mennyiük nevében Ígéri, hogy tudásukat gyümölcsöz- tetik a maguk, a falu, s az ország hasznára... Fehér István ezekkel a szavakkal zárja le a vizsgát: »Kívánom, hogy gyakorlati munkájuk eredménye má­zsákban és literekben mu­tatkozzék meg, s kérem, hogy soha ne mondjanak le a jobb, több termés forrásai­nak kereséséről.« » * * Vizsga után nem mennek házaikba az emberek. Fele­ségek, édesanyák gondoskod­tak arról, hogy a jól vizs­gázó diák-fiak, diák-férjek ünnepé vacsora mellett be­szélhessék meg a két óra izgalmát. Már napokkal. szeretetéről. Precíz, pontos, .tévedésmen­tes munkát igényel a vérrel való bánásmód. Ha egyetlen alkalommal, egyetlen széria rossz vér hagyná el a véradó állomást, abból a tragédiák so­rozata születne. Pedig havon­ta kétszáz liter vér konzervá­lását végzik el tökéletes labo­ratóriumi vizsgálatokon ke­resztül, A—B—0 csoportokra való bontással és Rh kategori­zálás szerint, vagy csak a plaz­mát vonva ki belőle. Ahogyan feldolgozásra kerül a sok-sok vér, úgy indul gyó gyító útjára egész Délnyugav Dunántúlra, kezdve Kaposvá­ron, Somogy járási szülőottho­naiba, kórházaiba, Szigetvárra Dombóvárra, a pécsi kórhá­zakba, egészen Siklósig. A gyó­gyító vér, amely hatalmas len­dületet adott a sebészet tudo­mányának. Emberek, akik' az­előtt a baleset következtéiéi órák alatt elpusztultak, szüli nők, akik azelőtt nem élték tú gyermekük világrajöttét és be­tegek, akik olyan műtéten es­tek keresztül, melyet régei nem mert megkockáztatni < sebészet,,, ma heteli leforgást- alatt, gyógyultan térnek visz- sza szeretteiikhez. (f- k.) ŐSBEMUTATÓ BOGLÁRON Hétfőn este tartja a Déryné -Színház (Állami Faluszín- ház) a -balatonboglári járási művelődési házban Hunyadi József: Galambos 'korsó című háromfelvonásos népszínmű­vének ősbemutatóját. A darab szerzője, Hunyády József, a kiváló fiatal író akinek neve, több kötete, darabja és legutóbb megjelent. Hunyadi Jánosról szóló regénye, a Hollós vitéz -révén lett országszerte ismert. A szerző a Galambos korsó című da­rabján keresztül napjaink falusi életébe pillant, ahol í hagyományok és napjaink jelenségei találkoznak. A fiatal író új darabjának zenéjét Voliy István, az ismert népzene­kutató komponálta. A nagy érdeklődésre szá mottartó boglári bemutató ér­dekessége, 'hogy a darabot — mint vendég —. Sallós Gá­bor, a Kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője ren­dezte. • • Ötezer hold talajjavítás Az állami gazdaságokban az idén is nagy gondot fordítanak a brmvkos. savanyú talajok előbb készültek erre. Vön ! megjavítására, a talajerő fo- itt minden; pörkölt rizzsel, ' hozására. Ebben az eszten-dő­siixemény, csapolt- és üveges sör, akinek meg bor kell, hál ihat azt is. A zenészek Ka­posvárról jöttek. Ki gondolta volna? Már húzzák is. Men­nek, menjünk mi is — tán­colni. GŐBÖLÖS SÁNDOR ben ötezer kataszteri hoid-m végeznek meszelést, tőzegezést. Vannak olyan -gazdaságok is, mint például a bárdibükki, há­rom,fai és a kutasi, ahol rigo- Hrozéssal az agyagot felszínre hozzák. Ily módon 300 kataszte­ri holdnyi területet forgatna* meg 65 centiméter mélységig, alu-l-felül meszezik a talajt, fé ístállótrágyát szórtnak rá szin­tén alul és felül, majd na­gyobb adag műtrágyát, tőzege korpát adnak, a földnek. A meszezésen kívül hatezei kataszteri hold őszi-tavaszi, ka­lászoson végeznek lóherével* lucernával, szarv askereppol é? nyúlszapukával felfüvetést

Next

/
Thumbnails
Contents