Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-10 / 84. szám

Csütörtök, 1938. április 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP A tizennegyedik szabad áprilist ünnepelte Nikla község Április 4-én a déli órákban a község népe sűrű csoportokban gyülekezett a kultúrház előtt, hogy részt vegyen a felszabadulási ünnepségen. Az ünnepélyre nemcsak a dolgozók jöttek el, hanem ott voltak a legkisebbek is, a kis óvodások. Kedves versikékkel köszöntötték április 4-ét, a felsza­badulás napját, ami. lehetővé tette számukra az óvodát, ahol a dolgozó szülők megnyugvására, gondos felügye­let mellett játszhatnak, S nincsenek elhagyatva, mikor szüleik a földeken dolgoznak. A Himnusz éneklése titán Kővári Ferenc igazgató- tanító nyitotta meg az ünnepélyt. Az általános iskola Berzsenyi úttörő énekkara mozgalmi- és népdalokat, szavalatokat és táncokat adott elő ősz Bajos énektanár vezényletével, Jj®' ________ A z ünnepi beszédet Kiss Józsefné, a niklai tanács vb-elnöke tartotta. Szépen megfogalmazott beszédét nagy taps kisérte. Hogyisne, amikor a niklaíak kiolvas­hatták ebből a beszédből a keserves múltat. A sanya­rú cselédi, zsellért élet ma már csak mint rossz emlék él az emberek emlékezetében. A dugadőlt, egészségte­len, szalmatetös és nádfedeles cseléd- és zsellérházak az elmúlt tizenhárom év alatt eltűntek, helyettülc gomba módra llőttek ki esi nos és taláros, egészséges cseréptetős házak, s legtöbbjükben cu teehnilca áldá­sos vívmánya, a villany áraszt derűs fényt. Nikla meg­változott élete, mint cseppbs-n a tenger, példázza, ho­gyan lett az úri Magyarországból szabad, dolgozók hazája. HÁRSHAZl ISTVÁN Nyereségrészesedés Martan-pusztán A felsőbogáti állami gaz­daság soha még ilyen szép ünnepet nem ült, mint az idén. A martonpusztai üzem­egység dolgozóinak csaknem 40 ezer forintos nyereségré­szesedést osztottak ki. A gaz­daság igazgatója, Bóth Sán­dor megemlékezett a gazda­ság fejlődéséről, majd Papp Ferenc, a marcali járási ta­nács ielmöke köszöntötte a dolgozókat. Elmondotta, hogy jelenleg ez a kis puszta, ahol a felszabadulás előtt gazdasá­gi cselédek nyomorogtak, ma iskolával és óvodával rendel­kezik, postája van és boltja. Egymás után épülnek az új házak. Ezután sor került a nyere­ségrészesedés kiosztására. Ál­talában egy-egy dolgozó 300 forintot kapott, ami hatnapi bérnek felel meg. Az ünnep­ség után a dolgozók közös vacsorán vettek részt. A párt agrárpolitikájának megvalósítása közben Mellettük kellene állni A takarékszövetkezetek a dolgozó parasztság segítő szervei A közelmúltban adták ki a 100. falusi takarékszövetkezet­nek a működését .hivatalosan is elismerő «Engedélyokira­tot«. Mi a célja a takarékszö­vetkezeteknek, s egyáltalán mi­lyen szerepet töltenek be a falun, a dolgozó parasztság életében — ezzel a kérdéssel fordultunk a SZÖVOSZ Taka­rékszövetkezeti Osztályához, ahol a következő választ kap­tuk. A takarékszövetkezetek tel­jes mértékben a parasztság szervei. Nemcsak azért, mert létrehozásuk kezdeményezése is a faluból indult, hanem azért is, mert szerepüknél fog­va a parasztságért vannak. Általános céljuk az, hogy a dolgozó parasztság pénzmeg­takarítását összegyüjtsék és a hitelszükségleteket kielégítsék. E kettős feladat megvalósulá­sa egyenesen következik ab­ból az alapelvből, hogy mindezt a kölcsönös segély­nyújtás alapján végezzék. Ép­pen ezért is nem téveszthető össze az OTP-vel, mert az OTP állami vállalat, a tisztvi­selőit az állam nevezi ki. Míg a takarékszövetkezet élén a tagság által választott igazga­tóság áll, melynek munkáját is a közgyűlés által elfogadott alapszabály szerint kell végez­ni.- Ki lehet takarékszövetkezeti tag. s milyen előnyökkel Jár a tagság? — Kezdjük ott, hogy a ta­karékszövetkezet megalapítá­sa mindig helyi kezdeménye­zésből történik. Nyolc, tíz vagy több ember úgynevezett elő­készítő bizottságot alakít és nekik az a feladatuk, hogy összeírják, kik is azok, akikj be akarnak lépni a takarék- szövetkezetbe? Ismerkednék az alapszabállyal, s közben fo­lyik a szervezés, melyet igen nagy mértékben támogat a MÉSZÖV. Amikor már kellően feliratkoztak — a SZÖVOSZ áltálában száz főhöz ragasz­kodik, mert Így a tagság tíz százalékát már a részjegy- alapból azonnal tudja segíte­ni. Ezután kerül sor a kőzgyű lés megtartására, ahol ki­mondják a megalakulást, el­fogadják az alapszabályt. A hivatalos engedélyezés miatt a megalakuláskor felvett jegy­zőkönyvet elküldik a SZŐ-. zik. Abból, hogy a takarékszö­vetkezet a tagok betéteit be­gyűjti és kölcsönöket folyósít számukra. Az előbbinél ter­mészetesen kamattérítést ad a szövetkezet. A rövid időre lekötőttnél 3. a tartósnál — tehát 90 napom túli betétnél — 5 százalékot.- Milyen célra lehet kölcsönt kérni és milyen terhekkel? — Le kell szögezni, hogy kölcsönt csak takarékszövet­kezeti tagnak adnak ki. Éspe dig három meghatározott cél­ra. 1. Mezőgazdasági beruhá­zásokra, (kútépítés, mezőgaz­dasági gépek villamosítása, ön­tözőberendezés építése, stb.). 2. Mezőgazdasági termelést elő­segítő kisebb beruházások (kü­lönféle gépek, vetőmag, álla­tok beszerzése.). 3. Fogyasztási jellegű célokra. Természetesen a keretek is ennek megfelelően vannak megállapítva. Mezőgazdasági beruházásokra például maxi­málisan ötezer forint kölcsönt lehet felvenni, melyet három év alatt kell visszafizetni Hogy lehetne nagyobb jellegű is a kölcsön? Van egy köz­mondás: »»Kétszer ad, ki gyor­san ad!«. — Ami a hitelek terhelt il­leti, ezt szintén az igazgatóság szabja meg a szövetkezet jö vedelmezősógéből kiindulva. Általában azonban 8—12 szá­zalék között mozog a kamat, melyhez még valamennyi ke­zelési költséget számítanak fel, de csak egyszer.- Jogutódai-e a takarékszö­vetkezetek a megszüntetett hi­telszövetkezeteknek, s egyálta­lán mi köztük az alapvető kü­lönbség? — A hitelszövetkezeteket 1950-ben szüntették meg azért, mert azok a kapitalista szö­vetkezeti forma képét visel­ték. (Például a vezetőik a falu nagygazdáiból kerültek ki.) A takarékszövetkezet viszont a már ismert elvek alpján épül­nek fel, s a falu egyértelmű, kölcsönös segélynyújtó szervei. Ebből látható, hogy semmi­képpen nem utódai a hitelszö­vetkezeteknek, sőt a különb­séget még mutatja az is, hogy a takarékszövetkezetek nem alván széleskörű, általános gazdasági tevékenységgel fog­lalkoznak, mint a hitelszövet­kezetek, tehát nincsenek hoiru bárai és nem foglalkoznak ter­ménybegyűjtéssel.- Pillanatnyilag országos vi­szonylatban milyen eredmény­nyel dolgoznak a takarékszö­vetkezetek? — 1956 október eleje óta, az első takarékszövetkezet létre­jötte óta, állandóan alakulgat­nak ezek a szervezetek. A ta­valyi év igen eredményesnek mondható, mert mostanra több mint 120 működő takarékszö­vetkezetünk van. Persze nem egyforma eredményekkel ren­delkeznek, de körülbelül 15 olyan van, amely kimagaslóan a legjobbnak számít. Ezek kö­zé tartozik a nagybajami taka­rékszövetkezet is. Ezek a szö- vetkezetek már több százezer forint tökével rendelkeznek, s igen komoly segítői a dolgozó parasztságnak. K. E. A marcali járásiban szerzett tapasztalatok tanúsága szerint »V»TTTTWTTTT»TTT»TVTVTTrrTTTtTV”rTVTTTTTVT7TTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTT*TTT»T?l tJr2 ?giak ember gyorsabban felfogja, előbb érti meg a jövő cse­A másik hosszasan topreng az elindulás előtt a holnapnak nekivágva is ’ ap­rózza léptéit, egyesével szedi a szocializmushoz vezető lét- ra fokait. Ebből állapította meg Lenin, hogy a falun a fokoza- tossag elve gyakorlati meg- valósítása révén épül fel a sz??^ta társadalmi forma. , altjuk be, az élet bizony- sága szerint elég tág teret hó­dított meg az aggály: a ml 'ki­bontakozó uj rendünk javát szolgálják-e a paraszti összefo- kezdetieges formái? Kellő bánásmódban nem részesültek ff!? n,Z; ellenf°rradalom előtt sem. 1Utana pedig a múlt rend­szer folyamának medrét egyen, geto szennyes ár iszapja elön­tötte egyik-másikukat Szá­muk megnőtt, de tartalmuk ­a kisebb rész kivételével _ n em volt kedvünkre való. Messze vezetne az okok, körül­mények leltári pontosságú számbavétele. Elégedjünk meg annak felismerésével hogy az alacsonyabb fokú falusi szö- vetkezésfélók nem minden tag­ja tekinget csak előre. Él ben-1 bük a visszahúzó hajlam. E' tény előtt szemet hunyni hiba lenne, de a nagyobb mulasztást az­zal követnénk el, ha mit sem tennénk a szakcso­portok, társulások tartal­mi munkájának megjavítá­sáért — és új, hasonló ter­melői közösségek létreho­zásáért. A párt, a kormány tisztázta, félreérthetetlenül megszabta azokat a feltételeket, amelyek­nek érvényesülniük keil az ala­csonyabb fokú szövetkezési formák működésében önma­gunkat vezetnénk félre, ha azt hinnénk, hogy erőfeszítés nelüül ledőlnek a helyes elvek megvalósításában álló akadá­lyok. .. . A földművesszövetkezetek uj, nagy gondja a paraszti ter­melés segítése. A tapasztalat- szerzés a begyaikorlódás, időt követel. Az irányításhoz szük­séges szakemberek kiválogatá­sa, egységes gárdává kovácso­lása sem megy máról holnapra Az elvi követelményekből nem engedhetünk, még ha kezdőkről van is szó. Ugyan­kor jelenlegi felkészültsé- fítóv*eVéS h°gy teljes munkát végezhessenek “ k?™LkVek mé® inkább megkövetelik : a helyi párt- és tanácsszer­vek fokozottabb segítséget adjanak a földművesszö­vetkezeteknek. A minden­napi élet parancsa ez. sok a tennivaló e téren. A r oldművesszövetkezetek Járá­si Központja legutóbb tavaly, november 25-e és december 20-a között vizsgálta felül a szakcsoportokat, társulásokat, i ebruar 3-án igazgatósági ülés vitatta meg a látottakat Tö­rölték a nyilvántartásból a nemletező somogyzsitfai gép- használati társulást, a puszta- kovácsi dohánytermelők csak papíron talált egyesületét, ké­sőbb pedig a csákányi gyü­mölcstermelők álszakcsoport- jat. Ez eddig rendben is van. Az viszont egyáltalán nem helyeselhető, hogy ellentmon­dás van az igazgatóság egyes határozatai és a gyakorlat kö­pött- Vegyük a oéldákat: . Böhönyén tavaly nyáron úgynevezett halászati szak­csoport alakult, tizennyolc tag­gal. ötholdas állami víztükrön. V advízről van szó, amelynek lefolyása, zsilipje nincs, még csak patak sem szeli át testét. Ebből halastavat építeni szin­te az értelmetlenséggel hatá­ros. Az ősszel traktorhajtotta szivattyú segítségével «csapol- ták le« a vizet, 3900 forintos költséggel A földművesszövet­kezet adta ezt a pénzt köl­csönbe. Azóta sem .térült meg. A járás kötelezte a tagokat: rendezzek adósságukat. A mű­ködési engedélyt megvonta tő­luk. A helybeliek pedig még raareius végén is állítják: «•megvan a szakcsoportunk s működünk az idén is«. A pénz visszafizetéséről nem tesznek említést... A gyümölcsterme­lőkkel fordított a helyzet. Bö- honyen azt mondják: semmi eletjelet nem ad magáról ez a szakcsoport. A földművesszö­vetkezet külön gyűlésre hívta okét, de nem jelentek meg. Közös alapjuk nincs, eddig is egyénileg, de szakcsoport né­ven értékesítettek. A járási összesítő viszont az élők között tartja számon ezt a szakcso- portot. Nyilvánvaló, hogy nem szül jó vért az egyértelműség hiánya, A rendteremtésnek — má­sutt — érződik a hatása A somogysámsoni szőlőtermelő szakcsoport felfedett hibái ki­javításához hozzáfogtak. Egy nagyon kézenfekvő segítő le­hetőséget , azonban parlagon he verteinek: nem szerveztek tapasztalatcseréket. A Ijéthe- íjf szőlőtermelő szakcsoport Jól dolgozik. Könyvelését a föl dm ű vés szövetkezet végzi. Hasmos látnivaló tárulna itt a sámsoniak szeme elé, ha a járásiak megszerveznék’ a lá­togatást. Az FJK Igazgatóság februári határozata kimondja: nagyobb gondot a növénytermelő társu- tesok fejlesztésére. Éppen ez az a felület, amelyen súrlódik egymással a földművesszövet­kezet, a párt- és tan ácsszervek munkája, pedig itt kellene a legnagyobb fokú együttműkö­désnek kialakulnia. Világos, hogy a falu szo­cialista átszervezésének fő útja a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Ahol azonban nincsenek meg — és egyelőre meg sem te­remthetők a tsz szervezé­sének, fejlesztésének fel­tételei, ott szorgalmazni kell az alacsonyabb fokú szövetkezeti formák létre­hozását. A helyzet tanulmányozása, megítélése, a célok kitűzése — közös feladat. Az egyetértés, a munkák összehangolása veheti eleiét az utak, intézkedések keresztezésének és a késleke­désnek is. A járási tanácson hallottuk: az egyik községben szövetkezet alakítását tervezte néhány parasztcsalád. Az elő­készítő bizottság tagjai is ké­sőbb annak az óhajuknak ad­tak hangot, hogy egyelőre in­kább társulnának valamilyen szerződéses növénytermelésre. Ekkor a tanács letette a gon­dot róluk A földművesszövet­kezet pedig még nem fogadta gondjaiba őket. Másutt is ta­pasztalható hasonló példa. Mi­ből táplálkozik ez a jelenség? Az azonos nyelven beszé- lés hiánya, a nem kielégí­tő kapcsolat a bajok ter­mőtalaja. Az FJK nemrégiben új fő- agronómust állított be, aki a legnagyobb jószándék mellett is csak bizonyos idő elteltével válhat gazdájává munkaköré­nek A járási pártbizottság és a járási tanács mezőgazdaság­gal foglalkozó vezetői is állja­nak mellé. Segítsék a valós helyzet megismerésében, a rá­váró feladatok megoldásában. Sem a pártnál, sem a tanács­nál ne elégedjenek meg azzal, hogy a földművesszövetkeze­tek jelentést adnak a kezdet­legesebb fokú szövetkezési for­mák működéséről. Tanulmá­nyozzák a helyszínen a szak­csoportok, társulások helyze­tét. Helyesen tennék, ha — eddigi mulasztásukat pótolan­dó —. önálló témaként meg- hánynák-vetnók párt vagy ta­nács vb ülésen a fokozatosság érvényesülését, vagy érvény­re juttatásának teendőit. Ad­dig ugyanis kép pen a takarékszövetkezet elvileg működhet. Hogy gya­korlatilag is működni tudjon ahhoz pedig az kell, hogy a tagság a részjegyeket befizes­se. Egy-egy részjegy ára álta­lában 100 forint értékű, de ha a tagság elég erősnek érzi ma gát, több is lehet. Tag tehát az lehet, aki befizette a részjegy árát a takarékszövetkezet pénztárába, s megfelel az elö-£ írt követelményeknek, azaz a szövetkezet székhelyén lakik. milyen előnyökkel jár a taka­Ismét útjára indult a SZOT vándorzászlaja — Pillanatképek egy élüzem avatásról — A MUNKÁSKÉZ MEGRA­GADJA a zászlórudat, aztán mellette egy másik. Valaki megfogja a lobogó szélét, ki­húzza, és a bársonyos fenyiu F vörös színű zászlón tisztán ol- P vasható a felírás: A Miniszter- tanács és a SZOT vámdorzász- £lója. Czeilár László, az Út­fenntartó Vállalat igazgatója feláll az ünnepi asztaltól és sok-sok vállalati dolgozó nevé­ben köszöni meg, veszi át a VOSZ-nak, s ezzel tulajdon-£ kemény, kitartó munka révén megszerzett SZOT vándor- £ zászlót... .Nem volt könnyű el­őnyomj — mondja Czeilár elv­társ, és nem lesz könnyű meg­őrizni a jövőben ezt a zászlót. ; De ismerem dolgozóinkat, ► munkatársaimat, s ezért ígér- J hetem, hogy ezt a zászlót és a 1 kitüntető élüzem címet a jövő­ben is megtartjuk. A tapsorkán, amely a sza­vai után támadt csendben vi­harzik végig a Béke Szálló vagy ott van állandó munka-? nT‘TÉ'" ’ helye, nagykoré és földműves-í afánnepto kö­szövetkezeti tag is lehet. ► zwiség egyetértésének bizonyí­téka. A zúgó taps az ajtónál A kérdés másik része, hogy? csitul el, ahol már senki, se ► ki, se be, mert annyian állnak rékszövetkezeti tagság, az in-E ott. A gyorsan számolók azt tézmény feladatából követke-mondják, hogy lehetünk vagy négyszázan. A részvevő dolgo­zók között a minisztériumi és vállalati jutalomban részesül­tek egész sora. * * * «VIGYÁZAT, ÚTÉPÍTÉS!«-öt tonna«... Ilyen és hason­ló feliratok láthatók a hosszú fehér asztalokon felállított kis játék nagyságú táblákon. Az egyik öreg útmunkást né­zem. A táblát felemeli, vizs- gálgatja, aztán mikor vissza­helyezi az asztalra, úgy kapja fel tekintetét, mintegy csata­kürtöt hallott katonaparipa. Úgy látom, hogy Csanádi György miniszterhelyettes sza­vai ragadták meg, aki ezen az estén jelenlétével tisztelte meg a Kaposvári Útfenntartó Vál­lalat dolgozóit. És amikor a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium elismerését, köszö­netét, bizalmát tolmácsolja a kaposváriaknak, arra is talál módot, hogy néhány szóval el­mondja, milyen arányú útfej­lesztés és útépítés várható So­mogybán a közeljövőben. A terv igen gazdag, és biztató. Ugvlátszik, hamarosan nem­csak vágy marad, hanem való­ban remek betonút köti össze például a megyeszékhelyet a Balatonnal, A jövőben növek­szik a gépkocsival történő te­herszállítás. Ez teszi szüksé­gessé az útfenntartás fejlesz­tését is. És nem lehet tagad­ni, hogy ebben a munkában a vidéki vállalatokra, amelyek a tervek megvalósítói lesznek, oroszlán rész jut Vajon a So­mogy megyei Útfenntartó Vál­lalat képes lesz-e a megnöve­kedett feladatok elvégzésére? íme, az elmúlt év: a száz fo­rint munkásbérre eső termelési érték 110,8 százalékos volt. 117 százalékra teljesítették a hídfenntartási munkákat. A megengedettnél kevesebb út­fenntartási hitelt vettek igénybe, és így tovább. Ezek a számok arról tanúskodnak, hogv az elmúlt esztendőben derék munkát végeztek a Ka­posvári Útfenntartó Vállalat dolgozói, önkéntelenül is azt mondom magamban, hogy igen, képes lesz elvégezni a feladatokat. Sőt, többre is ... * * * A FÜGGÖNY FELMEGY. A színpad sarkában megszólal egy harmonika. És a népi ru­háikban kifutó lányok tánca olyan figyelmet teremt egy­ezerre, amelynek mozdulatlan hiába várunk .jelentős elő­rehaladást a szakcsopor­toktól, társulásoktól, amíg azok nélkülözik az őket megillető politikai támoga­tást, útmutatást. A közös vonások kialakítá­sa — ha apránként megy is — közeledést jelent a falu szoci­alista jövője felé. Aki nem tud egyszerre kettőt, hámját lépni, attól ne várjunk gyors haladást. De segítsük hozzá őt 3 az első előrelépés megtételé­ihez is. A kedvezőtlen tapaszta­latok örökös felhánytorgatása 1 anélkül, hogy keresnénk a ki­kutat — vajmi keveset használ i ügyünknek. csendjében már érezni a máj- j Okuljunk a múlt hibáiból, s fan felcsattanó taps előszelét. J ha szemünk észreveszi vála­sztón váltakoznak a képek. Jmelyik egyszerű paraszti szö­Stf táriritják Galfyníío<rt. jvétkezésben a holnap felpat- Majd Pusztai Péter a Kőműves jtanó szikráját — segítsük Kelemen című ballada ragyo- J gondolkodásmódot, egymásra góan átélt előadásával bízó- «találtságot, összefogást acélozó nyitja be, hogy jó előadómű-J íeérő vész is. A vállalat életéből Jtuzzé váUm e 30V0t ^ ;lg vett epizódokra épülő konfe- 3 lángocskát. A türelmes bánas- ransz szöveg fokozza azt a han-3mód. a fáradozás nem lesz hiá­cTu1q+a+ cmoIxT o »niioft« q — gulatot, amely a műsor és a < vacsora után kezdődő, reggelig 3 tartó táncban, izgalmas tombo- 3 lajátékban éri el tetőfokát. * bavaló. Kutas József VALAHOGY ÚGY ÉRZEM,! hogy ez az igazán megérde-! melt, kedves, és színpompás élüzem avató ünnepség csalá-! diasabbá kovácsolja az útfemn- 3 tartó dolgozóit És nem, nem! az eredmények végállomása! ez. Az Útfenntartó Vállalat 3 újabb sikereket ígérő munká- 3 ja még csak most kezdődik« igazán. És mit is kívánhatnánk 3 jobbat, mint azt, hogy az él-3 lenforradalom óta először út- 4 jára indult SZOT vándor- • zászló egy év múlva másod­szor is itt jubiláljon. Se. N.i Kép Baktal Ferenc „Székelyek üzenik* című kötetéből

Next

/
Thumbnails
Contents