Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

Szerda, 1938. április 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP A tiszta Somogyérí Föld éhség ILYENKOR, a tavasz kéz- ! detén mindenkit hatalmába kerít a tisztálkodás fontossá­gának érzése. A háziasszonyok a lakásokban, a dolgozók a hi­vatalokban, üzemekben nagyta­karításba (kezdenek, alaposan megtisztítják mindenütt az otthonokat, munkahelyeket a téli zord időjárás elköszönté- sével a portól, jászoktól, hogy az elkerülhetetlenül összegyűlt szenny helyét a ragyogó rend, a tisztaság vehesse át. Az egészségügyi szervek ezt a tisztálkodási időszakot hasz­nálják ki már esztendők óta, így ez évben is, hogy orszá­gos tisztasági mozgalom meg­indításával igyekezzenek fej­leszteni az emberek tisztaság­érzékét, segítséget adva így is a közegészségügyi helyzet ja­vításához. Megyénkben minden eszten­dőben nagy jelentőségű mun­kát végeztek ezen a téren az egészségügyi szervek, intéz­mények, a tanács, a rendőr­ség és a társadalmi szerveze­tek. Az idei, április 1-én meg­kezdődött tisztasági hónap so­rán pedig ismét számos fon­tos feladat megoldására kí­nálkozik lehetőség Ezekről dr. Tóth Sándor, a Somogy megyei Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás igazgatója, mint a légilletékesebb beszélt: — A NEMRÉG MEGKEZ­DŐDÖTT tisztasági hónap alatt — mondta — nagy mér­tékben szeretnénk fejleszteni a lakosság egészségügyi kul­túráját. Rá akarjuk szoktatni az embereket, hogy me szeme­teljenek az utcán, óvják a lur­kókat, ne rázzák a portörlő­rongyot a lakás ablakából az utcai járókelők fejére, s hogy egymás egészségének védelme érdekében vigyázzanak azok­nak a helyeknek tisztaságára is, ahol napjában sokan for­dulnak meg így például na­gyon fontos a vendéglők, ital­boltok, vasúti várótermek tisztaságának fokozása. — A HÖNAP EREDMÉ­NYES MUNKÁJÁHOZ nagy segítséget kaptunk a tanács­tól, a rendőrségtől, a különbö­ző szakterületű üzemektől, gyá­raktól — folytatta az állomás igazgatója. — Ebből is látszik, hogy mindenütt fontosnak tartják a dolgozó ember egész­ségét. — Éppen e szervek segítő­készségének és akarásának kö­szönhetjük. hogy a tisztasági hónap során ez évben egy olyan probléma megoldásához kezd hetünk, ami már régen foglal­koztatott mindannyiunkat. A cigánytelepekről van szó, amelyek ma még az egészség- ügyi követelmények minimu­mának sem felelnek meg és éppen ezért járvány veszélyt is rejtenek magukban. Van például Olyan telepünk, amely­nek lakói még nem rendelkez­nek kúttal sem, s az útszéli árokban összegyülemlett vizet isszák. Ezeket a cigánytelepe­ket, most szeretnénk bekap­csolni a tisztasági mozgalom­ba, s a legjobb eredmény elé­réséért versenyt indítanánk. Az arra érdemeseknek aztán a Vöröskereszt tisztálkodó eszközöket, szereket, lavórt, .zappant, törülközőt biztosíta­na. Ha kísérletünk ebben az ívben már egy kis eredményt ts hoz, akkor is elértünk vala­mit. Hiszen a mozgalomba va­ló bekapcsolódásukkal nem­csak a cigánytelepek lakóinak, hanem másoknak is haszná­lunk. — ger — EPIZÓD A TÉLBŐL A hónapok óta mgybeteg fiatalasszony, mintha egy kicsit megnyugodott volna. Bár a múlt héten még erős rohamok gyötörték, karja szinte teljesen meg volt bé­nulva, de a hírtől, hogy a fővárosból jön megvizsgálni egy neves belorvos, jelentő­sen könnyebben lett. falán majd ő megállapítja a bajt — bizakodott és a remény­től gyengültek a rohamok és egyre ritkábban kerítették hatalmukba. És most itt ez az időjárás, ami keresztülhúzza számítá­sát. A vonatok elakadnak a hóban, az egyéb közlekedési utakat is járhatatlanná tette a március végéhez egyálta­lán nem illő idő... Szombaton a rádiót leste. Hóakadályok... az útvonal járhatatlan... Minden ,egyes szó a magában felépített re­ményvár egy-egy tornyát, bástyáját rombolta le. Ha ezen a vasárnapon nem jón, a jövő héten biztosan fog­lalt és ő maradhat tovább a kegyetlen bizonytalanság­ban. .. Este megint rosszabbul lett. Eles görcsök kínozták, fájdalmában dobálta magát az ágyon... Másnap délben a férje, bár kevés reménnyel, mégis ki­ment az állomásra. A vonat egyórás , kéjséssel • érkezett meg. Alig néhányan szálltak le a jégvirágos ablakú ko­csikból, (jól meggondolja mindenki ilyenkor az uta­zást). Ismerősök haladnak el mellette, de ő inkább ide- g nek után kutat. Szeme fel­csillan, amikor a személyle­írás után megismeri az or­vost. Alacsony, fekete bun­dasapkás ember néz kórül a peronon. Az aggódó férj megkönnyebbülten szorít ke­zet vele... A történethez hozzátarto­zik, hogy az asszonyka je­lentősen könnyebben lett a következő héten, az orvos pedig nem kért honoráriu­mot, mintha saját városában ment volna beteghez. (Pl) PÁRTÉLET HÉTKÖZNAPJAI Tizenöt helyen tartottak él­ménybeszámolót a régi mun­kásmozgalmi múlttal rendel­kező kaposvári éLvtársak a közelmúltban. Most megszer­vezik továbbképzésüket, s ez­után segítik a KISZ és az út­törő szervezeteket. * * « nek. Azon munkálkodnak, hogv önálló KISZ szervezetet hoznak létre, melybe a fiatal pedagógusok és óvónők tartoz­nának. * » « A Tanácsköztársaság 40. év­fordulója megünneplésének előkészítésén dolgozik a váro­si pártbizottság. A bizottság tervében szerepel megyénk mártírjának, Latinka Sándor emlékművének felállítása. A bizottság irodalmi, képzőmű­vészeti alkotásokra pályázati felhívást ad ki. A z apjától, nagyapjától örökölt birtokot véré­ben hordozott ragaszkodással őrzi, vigyázza a paraszt. Nem­zedék adja nemzedéknek csonkítva, vagy bővítetten a hajdani jobbágyból lett pa­raszt ősi portáját. A föld a megélhetés, a biz­tonság, a nyugalom. Akinek földje, annak otthona is van — mondogatták és mondják ma is. A több föld több ke­nyeret, nagyobb, esetleg több házat is jelenít. Évszázadok óta ez a parasztvilágban élők egyik elve. És a cél megszen­tesítette a szentségtelen esz­közt: aki bírta, marta. Örök civódás, per a csalá­don belül, a családok között; kegyetlen versenyfutás a földért. Az ötvenholdas mé"’ tízet, húszat — ha csak egy barázdával is, de többet akart A »-hogyan« nem számított. Ha az apának nem sikerül, majd az egyetlen fiú valóra váltja a végrendeletre is föl- karcolt terveket. De legtöbb­ször sikerült... Csak a kis- földüek, az agrárproletárok hulltak vissza erőtlenül a j»rba. És mindig volt szolga, ro- botos a nagyparaszti földeken. Szültek fiúkat és lányokat a sokszor naphosszat egy fazék aludttejért kapáló asszonyok. 1945 szétszórta, szétdobálta az ezer- és tízezerholdas bir­tokokat. De a milliók számára igazabb jövendőt formáló erők belekaptak a 30—10 holdas portákba is és kimondatott, sőt csaknem egészen valóra vált a századok óta annyiak által óhajtott igazság: Min­den család csak annyi földet mondhat magáénak, amennyit meg tud művelni. A könnyeket nyelő, a na­pot keltétől nyugtáig hátukon cíjküő, harmadából dolgozók és a t>árholdasok hajlott hátú regimentje fölegyenesedheteft A széles táblákból zörgő lán­cokkal nekik is mért a mér­nök. És az ilyenek legtöbbje szerette, szereti, becsülte, be­csüli, de nem »-gyűjti« a föl­det. S közülük kapaszkodtak fal legtöbben és leghamarabb a történelem mindig előre fu­tó szekerére. A régi gazdák közül sokan megtorpanva állnak, szima­tolják a levegőt, lelkűk mé­lyén apjuktól kapott pa­rancsokkal vitatkozva. »Szü­leim földje az enyém, s a fia­mé lesz. Nem, ebből egy ba­rázdáltját sem engedek!« Ha ezt az elvet vallják is, azért félfüllel, de mégis hallják a holnap üzenetét. És ők sem dolgoztatnak mással, csupán kezük munkája után várnak gyümölcsöt. Azt pedig meg­érdemlik, mert megdolgoztak érte. De van egy másik tábor és az ide tartozók a régi mércé­vel mérik magukat és a többi embert is. Hány hold a föld­je? Mennyi állat van az is­tállójában? Mekkora a háza? Okosságot, bölcsességet és egyéb más adottságot is esze­rint. Akad olyan is közöttük, aki el sem hiszi, hogy a tíz­holdas parasztnak is lehet annyi esze, mint akire 20— 30-at hagyott az apja. Nem érheti szó azokat, akik (foglalkozásuk magyarázna) az életfenntartás egyik alap- feltételének tekintik, s éppen azért szeretik és gondozzák is a nekik életet jelentő földet. Szép és becsülendő ez a föld­szeretet, de akiknél kapzsi­sággá vált és sem magukkal, de másokkal még úgy sem törődve minden eszközt meg­ragadnak, csakhogy eszelős vágyuk beteljefa, azokról másképpen kell szólni. mi társadalmunk nem ' * enged mások bőrére gazdagodni. Mi legyen hát a föld megtartásának és gya­rapításának módja? Egyesek erre is adnak választ: nem kell több, csak egy gyerek, de az »rangján« alul ne lép­jen frigyre. És azok a szü­lők, akik kimondva, vagy ki­mondatlanul, de ennek a fel­fogásnak a szellemében ne­velik a testükből, vérükből szakadt egyetlent, elvakultsá- gukban nem is gondolnak ar­ra, hogy tönkre tehetik, vagy tönkre is teszik gyermekük életét. Nem! Nincs feloldás, nincs mentség. »Apám is beleszólt az én hájasságomba, én is megválasztom (kijelölöm), kit hozhat a fiam a házhoz.« Ez sem érv, ez igazságtalanság. És vannak ilyen atyáskodó, anyáskodó szülők. Az édesapáknak, édesanyák­nak joguk, sőt kötelességük fiukat, lányukat figyelmez­tetni, ha nyilvánvalóan rossz házasságkötésre készülődnek. De bűn úgy nevelni, irányí­tani, beléjük oltani olyan gondolatokat, amelyek kedve­Összevont párttaggyűlést tar­tottak a bodrogi és csombárdi pártszervezetek a csombárdi állami gazdaságban dolgozó kommunisták kezdeményezé­se nyomán. Ezen taggyűlésen megvitatták a napi politikai felvilágosító munkában jelent­kező problémákat, gondokat. Elhatározták, hogy a közeljö­vőben közös akciókat is szer­veznek. * * * Kérdezz—felelek jellegű pártnapokat tart a Vaskombi­nát pártszervezete. Előre ösz- szegyűjtik a kérdéseket, s az előadó felkészül, s válaszol. * * * jeiyes keretek között . be a pártoktatási éva- nezőcsokonyai pártszer- időszerű kérdések tan­án. A 13 hallgatóval in­án folyamon évközben It lemorzsolódás. » » • rosi pártbizottság veze­itározták, hogy a közel- i beszélgetésre hívják az újonnan felvett tag­et. További céljuk, iszehívják a kommunis- »ket és megbeszélik ve- iiákok nevelésével kaip- : problémákat. * * « ártbizottság a közeljö­tanácskozásra hívja a szakszervezeti bizott- lnökeit, s megtárgjralja a termelés, a munkavé- kérdéseit, a párt és a rvezet viszonyát. * • * ló pártszervezetet hő­re a somogysárdi falu­szervezet Samyepuszf án. * * * Világnézeti előadásokat ren­dez pedagógusok részére a vá­rosi pedagógus pártszervezet. Egyes iskolákban pedig a né­pek barátsága esteket rendez­Több mint ezer kiállító az idei Budapesti Ipari Vásáron A Városliget csupasz fái kö­zött messze láthat a járókelő. De akármerre néz, mindenütt kisebb embercsoportokat lát sürgölődni, félig kész pavilonok mellett kőművesek, bent az üvegfalú bemutató termekben pedig asztalosok dolgoznak. A Budapesti Ipari Vásár területe ez. Egyelőre még csak előre­vetítve az impozáns képet, me­lyet majd összhatásában kelt ez a fontos rendezvény. Az idén május 23. és jú­nius 2. között rendezik meg a Budapesti Ipari Vásárt, 40 százalékkal nagyobb te­rületen, mint tavaly. (A fővárosi tanács vb. nemrég fogadta el a vásár költségveté­sét, mely szerint 8 millió 240 ezer forintot fordítanak az építkezésekre és egyéb kiadá­sokra.) De nemcsak területben, ha­nem jellegében is különbözik az idei ipari vásár az eddigiek­től. Egyrészt, mert nagyobb számban vesz részt a külföld is, másrészt a vásár rendező­sége visszatért az 1949-ben fél­behagyott árumintavásár-rend- szerhez, vagyis ahhoz, hogy az ipari vásár ne holmi kirakodó jellegű legyen, hanem komoly nemzetközi jelentőségű keres­kedelmi tényező. Ennek bizo­nyos elismerését jelenti, hogy öt baráti ország, éspedig a Szovjetunió, Kína, Lengyelor­szág, Románia és az NDK je­lentkezett a budapesti vásárra. Kiállítási anyaguk még nem ismeretes, de nyilvánvalóan ér­dekes dolgokat láthat a magyar közönség pavilonjaikban. Kína például közölte, hogy a lij>csei vásáron bemutatott anyagának egy tekintélyes részét elhozza Budaj>estre. Ezenkívül elsősorban a magyar ipar felvonulása lesz ez a vá­sár. Az egyes szakminisztériumok és gyárigazgatóságok közlésé­ből kiderül, hogy a tavalyinál jobban akarnak szerepelni áruikkal a magyar közönség előtt, és a külföldi szakembe­rek figyelmét is fel akarják hívni gyártmányaikra. A Kohó- és Gépipari Minisz­térium iparágai kétszer akkora területen állítanak ki, mint ta­valy, és az idén 106 üzem vesz részt a kiállításon a tavalyi 67-tel szemben. Ezek érdeke­sebb árucikkei: az ország kü­lönböző vidékeit járó röntgen­kocsi, a fémbútorgyár által gyártott, vagy gyártásra kerü­lő új bútortípusok, és a zo­máncedénygyárak különböző árui. A Csepel Művek nemcsak a legújabb motorkerékpár, kerékpár és varrógép mo­delljeit, hanem különféle szerszámgépeket is állít ki. A híradástechnikai üzemeket a különféle legmodernebb rá­diók, televíziós készülékek és a nagyközönséget érdeklő egyéb készülékek képviselik. Elevenné teszi a nehézipar kiállítását, hogy több gépet működés közben mutatnak be. Például faipari gépeket, felvo­nókat. Az építőijiar első ízben jelenik meg a vásáron, éspe­dig igen reprezentatív kiállí­tásban. Nem kevesebb, mint 45 vállalat képviseli az építő­ipart és egyben a legmoder­nebb építészeti eljárásokkal is­merteti meg a közönséget. A látogató egyébként figyelheti az építés egész menetét: a ter­vezéstől egészen a kész laká­sig. A vásár megnyitására ugyanis három különféle lakás­típust építenek: az egyik az állami lakóházakat, a másik az OTP-kölcsönös házakat, a har­madik pedig a saját erőből épülő lakások egyik típusát mutatja be — természetesen teljesen berendezve. A lakás­kiállítást felülről, egy pódium­ról nézheti a látogató és. nem­csak szemügyre veheti, hanem véleményt mondhat, javaslatot tehet a kiállított lakásokra vo­natkozóan. A kiállítás másik célja jiedig a magánerőből építkezők segítése. Ezért be­mutatják azokat az újfajta gépeket is, amelyeknek a se­gítségével az építő maga tud előállítani hat-nyolc tégla nagyságú sablonokat, majd ké­sőbb válaszfal lapot és födém­bélés testet. A tervek szerint az ilyen gépeket kölcsön is ad­ják majd az építőknek. Nagyon szép kivitelű pavilonban állít­ják ki áruikat a tanácsi kéz­műipari vállalatok. Az idén mintegy 400 féle termékkel vo­nulnak fel, és áruik között a hímzett fehérneműtől a gyermekjátékig, a divatos madeira blúztól a nylon kesztyűig minden szükség­leti cikk bemutatásra ke­rül, mintegy 10 millió fo­rint értékben. Természetesen a ktsz-ek, sőt a magánkisiparcsok sem ma­radnak el a vásárról. A szövet­kezeti mozgalom tízéves jubi­leumára való tekintettel igen reprezentatív módon vesznek részt az idei vásáron a kisipa­ri szövetkezetek. Egy 1800 négyzetméter és egy 1400 négy­zetméteres sarok épül a szö­vetkezeti iparosok áruinak el­helyezésére. Mivel az igazga­tóság határozott terve, hogy a vásár igen magas színvonalú legyen, a KIOSZ szervezetei mindent megtesznek, hogy a kisiparosság legjobbjai vegye­nek részt a kiállításon. Eddig csupán Budapestről mintegy 300 kisiparos jelentkezett a vásárra. A legnagyobb érdek­lődés az idén is az asztalos- és a cipész-szakmában tapasztal­ható. Még majdnem két hónapnak kell eltelni a vásár megnyitá­sáig, két hónapnak, mely után köröskörül zöldbe borul a Vá­rosliget ma még téliesen ko­pasz tájéka, s a vajdahunyad- vári kapunál virágok ezrei — a kertészeti kiállítás — kö­szönthetik a Budapesti Ipari Vásárra érkező látogatót. K, E. zőtlenül hatnak egész éle­tükre. A mi viszonyaink között különösen a parasztvilágban furcsa — több, mint furcsa —, ha egy 14 éves leány és 16— 17 éves fiú házasságot köt. Ilyenre felfi»velnek, különle­gesnek tartják. Pedig van fa­lu Somogybán is, ahol ez ter­mészetes, majdnem törvény. V falu neve Bedegkér. Itt nem ritka a 15-20 holdas birtok. És a családban csak sgy fiú, vagy egy lány - nincs több. D ocsáttassék -meg, de ta­^ Ián már sok szülő, mi­kor a bölcsőt ringatja, tudja, ki lesz a pöttömnyi emberpa­lánta férje, illetve felesége. És mikor nyiladozik az értel­me. már felkerül a gyermek fejére a szemellenző. A szülők néznek helyette. Húszholdas a húszholdasra nézhet — a lejjebb állóra sze­mét összehúzza. Az állalánod dskolábp já­ró lányok már veszekednek a fiúkért. Nem füllentés, szo­morú tény ez. B. Emil katonaidejét1 tölti. Úgy mondják, a falu egyik legmódosabb gazdájának a fia. H. Honka, F. Piroska, M. Ilonka — hárman harcolnak érte. Az egyik lánynak bundát vesznek (ez növeli az esélye­ket). A másiknak más »csa­lóba tót« ajándékoznak az övéi. Áll a »nemes« verseny. Kétségtelen, hogy a »puber­tás« korban lobban föl az első vágy. De ez még csak az érett szerelem kicsi jelző tü­ze, pár napos virág, erre nem lehet és nem is szabad ala­pozni. De a szülők nem is nézik ezt a legigazibban saját ér­zést, csak a földet látják, mé­rik és az időt 14 éves (vagy jaj. már el is múlt!), férjhez kell menni a lánynak. Bedeg- kéren a 18 év és az öreglány fogalmak között ott van az egyenlőség jele. így aztán a fiatalok a tisz­ta, igazi szerelem érzését nem ismerve, mert az még koruk­ban nem teljesedett ki, ők maguk is sietnek minél előbb feleséget, vagy férjet keresni, engedve a beléjük szuggeráít »csak a föld, csak a föld« ke­gyetlen parancsnak. (K. Osz- kámé 1942-ben született. Két éve házas, egy gyerek anyja. Mindkettőjüket oltották gyer­mekbénulás ellen. Ehhez nincs is mit hozzáfűzni.) És hogy a föld együtt maradjon, »senkiházi« ne kerüljön a családba, jó' az unokatestvér is. Majd meglesznek vala­hogy. Papok és szülők megáldják a házasságot, bár lehet, hogy az új pár élete a nagy igye­kezet ellenére sem lesz más, mint -hosszú-hosszú kálvária. Évek múlva belopózik közé­jük az elégedetlenség. A ko­rai, szin'ííe gyerek-anj’aság visszahat a szervezetre, ef- fónytelenednek a szemek, a hitvesek egyre jobban érzik a lelki kapcsolat hiányát. A bajt még csak fokozza, ha nincs bennük elég erő, ha időnként gyengül a szülők ál­tal beléjük palántáit földhöz való ragaszkodás és a röghöz kötő szálak közül elszakad néhány, ilyenkor csak egy ki­csit is, de másfelé fordul­nak, mást keresnek, mert még fiatalok, de már nem szeretik egymást. Maguk döbbennek rá leg­először, hogy házasságkötés­kor még nem éreztek igaz szerelmet, mert nem is ismer­ték azt, most pedig már ké­ső. Késő, de a szívben tá­madt, nem hívott érzésnek te­ret kell adni, akármilyen pi­cike rés is, de kell... A korán kötött házassá­. ' * gok legtöbbje nem bol­dog. Ha nem is követi válás, mert erős az érdek, akkor is csak hiányzik valami a lako­dalmak után. Szeretni kell a földet, de nem bedegkéri módra. GÖBÖLÖS SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents