Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

Szerda, 1938. április 9.

3

SOMOGYI NÉPLAP

A tiszta Somogyérí

Föld éhség

ILYENKOR, a tavasz kéz- ! detén mindenkit hatalmába kerít a tisztálkodás fontosságának érzése. A háziasszonyok a lakásokban, a dolgozók a hivatalokban, üzemekben nagytakarításba (kezdenek, alaposan megtisztítják mindenütt az otthonokat, munkahelyeket a téli zord időjárás elköszönté- sével a portól, jászoktól, hogy az elkerülhetetlenül összegyűlt szenny helyét a ragyogó rend, a tisztaság vehesse át.

Az egészségügyi szervek ezt a tisztálkodási időszakot használják ki már esztendők óta, így ez évben is, hogy országos tisztasági mozgalom megindításával igyekezzenek fejleszteni az emberek tisztaságérzékét, segítséget adva így is a közegészségügyi helyzet javításához.

Megyénkben minden esztendőben nagy jelentőségű munkát végeztek ezen a téren az egészségügyi szervek, intézmények, a tanács, a rendőrség és a társadalmi szervezetek. Az idei, április 1-én megkezdődött tisztasági hónap során pedig ismét számos fontos feladat megoldására kínálkozik lehetőség Ezekről dr. Tóth Sándor, a Somogy megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatója, mint a légilletékesebb beszélt:

— A NEMRÉG MEGKEZDŐDÖTT tisztasági hónap alatt — mondta — nagy mértékben szeretnénk fejleszteni a lakosság egészségügyi kultúráját. Rá akarjuk szoktatni az embereket, hogy me szemeteljenek az utcán, óvják a lurkókat, ne rázzák a portörlőrongyot a lakás ablakából az utcai járókelők fejére, s hogy egymás egészségének védelme érdekében vigyázzanak azoknak a helyeknek tisztaságára is, ahol napjában sokan fordulnak meg így például nagyon fontos a vendéglők, italboltok, vasúti várótermek tisztaságának fokozása.

— A HÖNAP EREDMÉNYES MUNKÁJÁHOZ nagy segítséget kaptunk a tanácstól, a rendőrségtől, a különböző szakterületű üzemektől, gyáraktól — folytatta az állomás igazgatója. — Ebből is látszik, hogy mindenütt fontosnak tartják a dolgozó ember egészségét.

— Éppen e szervek segítőkészségének és akarásának köszönhetjük. hogy a tisztasági hónap során ez évben egy olyan probléma megoldásához kezd hetünk, ami már régen foglalkoztatott mindannyiunkat. A cigánytelepekről van szó, amelyek ma még az egészség- ügyi követelmények minimumának sem felelnek meg és éppen ezért járvány veszélyt

is rejtenek magukban. Van például Olyan telepünk, amelynek lakói még nem rendelkeznek kúttal sem, s az útszéli árokban összegyülemlett vizet isszák. Ezeket a cigánytelepeket, most szeretnénk bekapcsolni a tisztasági mozgalomba, s a legjobb eredmény eléréséért versenyt indítanánk. Az arra érdemeseknek aztán a Vöröskereszt tisztálkodó eszközöket, szereket, lavórt, .zappant, törülközőt biztosítana. Ha kísérletünk ebben az ívben már egy kis eredményt ts hoz, akkor is elértünk valamit. Hiszen a mozgalomba való bekapcsolódásukkal nemcsak a cigánytelepek lakóinak, hanem másoknak is használunk. — ger —

EPIZÓD A TÉLBŐL

A hónapok óta mgybeteg fiatalasszony, mintha egy kicsit megnyugodott volna. Bár a múlt héten még erős rohamok gyötörték, karja szinte teljesen meg volt bénulva, de a hírtől, hogy a fővárosból jön megvizsgálni egy neves belorvos, jelentősen könnyebben lett. falán majd ő megállapítja a bajt — bizakodott és a reménytől gyengültek a rohamok és egyre ritkábban kerítették hatalmukba.

És most itt ez az időjárás, ami keresztülhúzza számítását. A vonatok elakadnak a hóban, az egyéb közlekedési utakat is járhatatlanná tette a március végéhez egyáltalán nem illő idő...

Szombaton a rádiót leste. Hóakadályok... az útvonal járhatatlan... Minden ,egyes szó a magában felépített reményvár egy-egy tornyát, bástyáját rombolta le. Ha ezen a vasárnapon nem jón, a jövő héten biztosan foglalt és ő maradhat tovább a

kegyetlen bizonytalanságban. ..

Este megint rosszabbul lett. Eles görcsök kínozták, fájdalmában dobálta magát az ágyon...

Másnap délben a férje, bár kevés reménnyel, mégis kiment az állomásra. A vonat egyórás , kéjséssel • érkezett meg. Alig néhányan szálltak le a jégvirágos ablakú kocsikból, (jól meggondolja mindenki ilyenkor az utazást). Ismerősök haladnak el mellette, de ő inkább ide- g nek után kutat. Szeme felcsillan, amikor a személyleírás után megismeri az orvost. Alacsony, fekete bundasapkás ember néz kórül a peronon. Az aggódó férj megkönnyebbülten szorít kezet vele...

A történethez hozzátartozik, hogy az asszonyka jelentősen könnyebben lett a következő héten, az orvos pedig nem kért honoráriumot, mintha saját városában ment volna beteghez.

(Pl)

PÁRTÉLET HÉTKÖZNAPJAI

Tizenöt helyen tartottak élménybeszámolót a régi munkásmozgalmi múlttal rendelkező kaposvári éLvtársak a közelmúltban. Most megszervezik továbbképzésüket, s ezután segítik a KISZ és az úttörő szervezeteket.

* * «

nek. Azon munkálkodnak, hogv önálló KISZ szervezetet hoznak létre, melybe a fiatal pedagógusok és óvónők tartoznának.

* » «

A Tanácsköztársaság 40. évfordulója megünneplésének

előkészítésén dolgozik a városi pártbizottság. A bizottság tervében szerepel megyénk mártírjának, Latinka Sándor emlékművének felállítása. A bizottság irodalmi, képzőművészeti alkotásokra pályázati felhívást ad ki.

A

z apjától, nagyapjától örökölt birtokot vérében hordozott ragaszkodással őrzi, vigyázza a paraszt. Nemzedék adja nemzedéknek csonkítva, vagy bővítetten a hajdani jobbágyból lett paraszt ősi portáját.

A föld a megélhetés, a biztonság, a nyugalom. Akinek földje, annak otthona is van — mondogatták és mondják ma is. A több föld több kenyeret, nagyobb, esetleg több házat is jelenít. Évszázadok óta ez a parasztvilágban élők egyik elve. És a cél megszentesítette a szentségtelen eszközt: aki bírta, marta.

Örök civódás, per a családon belül, a családok között; kegyetlen versenyfutás a földért. Az ötvenholdas mé"’ tízet, húszat — ha csak egy barázdával is, de többet akart A »-hogyan« nem számított. Ha az apának nem sikerül, majd az egyetlen fiú valóra váltja a végrendeletre is föl- karcolt terveket. De legtöbbször sikerült... Csak a kis- földüek, az agrárproletárok hulltak vissza erőtlenül a j»rba.

És mindig volt szolga, ro- botos a nagyparaszti földeken. Szültek fiúkat és lányokat a sokszor naphosszat egy fazék aludttejért kapáló asszonyok.

1945 szétszórta, szétdobálta az ezer- és tízezerholdas birtokokat. De a milliók számára igazabb jövendőt formáló erők belekaptak a 30—10 holdas portákba is és kimondatott, sőt csaknem egészen valóra vált a századok óta annyiak által óhajtott igazság: Minden család csak annyi földet mondhat magáénak, amennyit meg tud művelni.

A könnyeket nyelő, a napot keltétől nyugtáig hátukon cíjküő, harmadából dolgozók és a t>árholdasok hajlott hátú regimentje fölegyenesedheteft A széles táblákból zörgő láncokkal nekik is mért a mérnök. És az ilyenek legtöbbje szerette, szereti, becsülte, becsüli, de nem »-gyűjti« a földet. S közülük kapaszkodtak fal legtöbben és leghamarabb a történelem mindig előre futó szekerére.

A régi gazdák közül sokan megtorpanva állnak, szimatolják a levegőt, lelkűk mélyén apjuktól kapott parancsokkal vitatkozva. »Szüleim földje az enyém, s a fiamé lesz. Nem, ebből egy barázdáltját sem engedek!« Ha ezt az elvet vallják is, azért félfüllel, de mégis hallják a holnap üzenetét. És ők sem dolgoztatnak mással, csupán kezük munkája után várnak gyümölcsöt. Azt pedig megérdemlik, mert megdolgoztak érte.

De van egy másik tábor és az ide tartozók a régi mércével mérik magukat és a többi embert is. Hány hold a földje? Mennyi állat van az istállójában? Mekkora a háza? Okosságot, bölcsességet és egyéb más adottságot is eszerint. Akad olyan is közöttük, aki el sem hiszi, hogy a tízholdas parasztnak is lehet annyi esze, mint akire 20— 30-at hagyott az apja.

Nem érheti szó azokat, akik (foglalkozásuk magyarázna) az életfenntartás egyik alap- feltételének tekintik, s éppen azért szeretik és gondozzák is a nekik életet jelentő földet. Szép és becsülendő ez a földszeretet, de akiknél kapzsisággá vált és sem magukkal, de másokkal még úgy sem törődve minden eszközt megragadnak, csakhogy eszelős vágyuk beteljefa, azokról másképpen kell szólni.

mi társadalmunk nem

' * enged mások bőrére gazdagodni. Mi legyen hát a föld megtartásának és gyarapításának módja? Egyesek erre is adnak választ: nem kell több, csak egy gyerek, de az »rangján« alul ne lépjen frigyre. És azok a szülők, akik kimondva, vagy kimondatlanul, de ennek a felfogásnak a szellemében nevelik a testükből, vérükből szakadt egyetlent, elvakultsá- gukban nem is gondolnak arra, hogy tönkre tehetik, vagy tönkre is teszik gyermekük életét.

Nem! Nincs feloldás, nincs mentség. »Apám is beleszólt az én hájasságomba, én is megválasztom (kijelölöm), kit hozhat a fiam a házhoz.« Ez sem érv, ez igazságtalanság. És vannak ilyen atyáskodó, anyáskodó szülők.

Az édesapáknak, édesanyáknak joguk, sőt kötelességük fiukat, lányukat figyelmeztetni, ha nyilvánvalóan rossz házasságkötésre készülődnek. De bűn úgy nevelni, irányítani, beléjük oltani olyan gondolatokat, amelyek kedveÖsszevont párttaggyűlést tartottak a bodrogi és csombárdi pártszervezetek a csombárdi állami gazdaságban dolgozó kommunisták kezdeményezése nyomán. Ezen taggyűlésen megvitatták a napi politikai felvilágosító munkában jelentkező problémákat, gondokat. Elhatározták, hogy a közeljövőben közös akciókat is szerveznek.

* * *

Kérdezz—felelek jellegű

pártnapokat tart a Vaskombinát pártszervezete. Előre ösz- szegyűjtik a kérdéseket, s az előadó felkészül, s válaszol.

* * *

jeiyes keretek között

. be a pártoktatási éva- nezőcsokonyai pártszer- időszerű kérdések tanán. A 13 hallgatóval inán folyamon évközben

It lemorzsolódás.

» » •

rosi pártbizottság vezeitározták, hogy a közel- i beszélgetésre hívják az újonnan felvett taget. További céljuk, iszehívják a kommunis- »ket és megbeszélik ve- iiákok nevelésével kaip- : problémákat.

* * «

ártbizottság a közeljötanácskozásra hívja a szakszervezeti bizott- lnökeit, s megtárgjralja a termelés, a munkavé- kérdéseit, a párt és a rvezet viszonyát.

* • *

ló pártszervezetet hőre a somogysárdi faluszervezet Samyepuszf án. * * *

Világnézeti előadásokat rendez pedagógusok részére a városi pedagógus pártszervezet. Egyes iskolákban pedig a népek barátsága esteket rendezTöbb mint ezer kiállító

az idei Budapesti Ipari Vásáron

A Városliget csupasz fái között messze láthat a járókelő. De akármerre néz, mindenütt kisebb embercsoportokat lát sürgölődni, félig kész pavilonok mellett kőművesek, bent az üvegfalú bemutató termekben pedig asztalosok dolgoznak. A Budapesti Ipari Vásár területe ez. Egyelőre még csak előrevetítve az impozáns képet, melyet majd összhatásában kelt ez a fontos rendezvény.

Az idén május 23. és június 2. között rendezik meg a Budapesti Ipari Vásárt,

40 százalékkal nagyobb területen, mint tavaly.

(A fővárosi tanács vb. nemrég fogadta el a vásár költségvetését, mely szerint 8 millió 240 ezer forintot fordítanak az építkezésekre és egyéb kiadásokra.)

De nemcsak területben, hanem jellegében is különbözik az idei ipari vásár az eddigiektől. Egyrészt, mert nagyobb számban vesz részt a külföld is, másrészt a vásár rendezősége visszatért az 1949-ben félbehagyott árumintavásár-rend- szerhez, vagyis ahhoz, hogy az ipari vásár ne holmi kirakodó jellegű legyen, hanem komoly nemzetközi jelentőségű kereskedelmi tényező. Ennek bizonyos elismerését jelenti, hogy öt baráti ország, éspedig a Szovjetunió, Kína, Lengyelország, Románia és az NDK jelentkezett a budapesti vásárra. Kiállítási anyaguk még nem

ismeretes, de nyilvánvalóan érdekes dolgokat láthat a magyar közönség pavilonjaikban. Kína például közölte, hogy a lij>csei vásáron bemutatott anyagának egy tekintélyes részét elhozza Budaj>estre. Ezenkívül

elsősorban a magyar ipar felvonulása lesz ez a vásár.

Az egyes szakminisztériumok és gyárigazgatóságok közléséből kiderül, hogy a tavalyinál jobban akarnak szerepelni áruikkal a magyar közönség előtt, és a külföldi szakemberek figyelmét is fel akarják hívni gyártmányaikra.

A Kohó- és Gépipari Minisztérium iparágai kétszer akkora területen állítanak ki, mint tavaly, és az idén 106 üzem vesz részt a kiállításon a tavalyi 67-tel szemben. Ezek érdekesebb árucikkei: az ország különböző vidékeit járó röntgenkocsi, a fémbútorgyár által gyártott, vagy gyártásra kerülő új bútortípusok, és a zománcedénygyárak különböző árui.

A Csepel Művek nemcsak a legújabb motorkerékpár, kerékpár és varrógép modelljeit, hanem különféle szerszámgépeket is állít ki.

A híradástechnikai üzemeket a különféle legmodernebb rádiók, televíziós készülékek és a nagyközönséget érdeklő egyéb készülékek képviselik. Elevenné teszi a nehézipar

kiállítását, hogy több gépet működés közben mutatnak be. Például faipari gépeket, felvonókat. Az építőijiar első ízben jelenik meg a vásáron, éspedig igen reprezentatív kiállításban. Nem kevesebb, mint 45 vállalat képviseli az építőipart és egyben a legmodernebb építészeti eljárásokkal ismerteti meg a közönséget. A látogató egyébként figyelheti az építés egész menetét: a tervezéstől egészen a kész lakásig. A vásár megnyitására ugyanis három különféle lakástípust építenek: az egyik az állami lakóházakat, a másik az OTP-kölcsönös házakat, a harmadik pedig a saját erőből épülő lakások egyik típusát mutatja be — természetesen teljesen berendezve. A lakáskiállítást felülről, egy pódiumról nézheti a látogató és. nemcsak szemügyre veheti, hanem véleményt mondhat, javaslatot tehet a kiállított lakásokra vonatkozóan. A kiállítás másik célja jiedig a magánerőből építkezők segítése. Ezért bemutatják azokat az újfajta gépeket is, amelyeknek a segítségével az építő maga tud előállítani hat-nyolc tégla nagyságú sablonokat, majd később válaszfal lapot és födémbélés testet. A tervek szerint az ilyen gépeket kölcsön is adják majd az építőknek. Nagyon szép kivitelű pavilonban állítják ki áruikat a tanácsi kézműipari vállalatok. Az idén mintegy 400 féle termékkel vonulnak fel, és áruik között

a hímzett fehérneműtől a gyermekjátékig, a divatos madeira blúztól a nylon kesztyűig minden szükségleti cikk bemutatásra kerül, mintegy 10 millió forint értékben.

Természetesen a ktsz-ek, sőt a magánkisiparcsok sem maradnak el a vásárról. A szövetkezeti mozgalom tízéves jubileumára való tekintettel igen reprezentatív módon vesznek részt az idei vásáron a kisipari szövetkezetek. Egy 1800 négyzetméter és egy 1400 négyzetméteres sarok épül a szövetkezeti iparosok áruinak elhelyezésére. Mivel az igazgatóság határozott terve, hogy a vásár igen magas színvonalú legyen, a KIOSZ szervezetei mindent megtesznek, hogy a kisiparosság legjobbjai vegyenek részt a kiállításon. Eddig csupán Budapestről mintegy 300 kisiparos jelentkezett a vásárra. A legnagyobb érdeklődés az idén is az asztalos- és a cipész-szakmában tapasztalható.

Még majdnem két hónapnak kell eltelni a vásár megnyitásáig, két hónapnak, mely után köröskörül zöldbe borul a Városliget ma még téliesen kopasz tájéka, s a vajdahunyad- vári kapunál virágok ezrei — a kertészeti kiállítás — köszönthetik a Budapesti Ipari Vásárra érkező látogatót.

K, E.

zőtlenül hatnak egész életükre.

A mi viszonyaink között különösen a parasztvilágban furcsa — több, mint furcsa —, ha egy 14 éves leány és 16— 17 éves fiú házasságot köt. Ilyenre felfi»velnek, különlegesnek tartják. Pedig van falu Somogybán is, ahol ez természetes, majdnem törvény.

V falu neve Bedegkér. Itt nem ritka a 15-20 holdas birtok. És a családban csak sgy fiú, vagy egy lány - nincs több.

D ocsáttassék -meg, de ta^ Ián már sok szülő, mikor a bölcsőt ringatja, tudja, ki lesz a pöttömnyi emberpalánta férje, illetve felesége. És mikor nyiladozik az értelme. már felkerül a gyermek fejére a szemellenző.

A szülők néznek helyette. Húszholdas a húszholdasra nézhet — a lejjebb állóra szemét összehúzza.

Az állalánod dskolábp járó lányok már veszekednek a fiúkért. Nem füllentés, szomorú tény ez.

B. Emil katonaidejét1 tölti. Úgy mondják, a falu egyik legmódosabb gazdájának a fia. H. Honka, F. Piroska, M. Ilonka — hárman harcolnak érte.

Az egyik lánynak bundát vesznek (ez növeli az esélyeket). A másiknak más »csalóba tót« ajándékoznak az övéi. Áll a »nemes« verseny. Kétségtelen, hogy a »pubertás« korban lobban föl az első vágy. De ez még csak az érett szerelem kicsi jelző tüze, pár napos virág, erre nem lehet és nem is szabad alapozni.

De a szülők nem is nézik ezt a legigazibban saját érzést, csak a földet látják, mérik és az időt 14 éves (vagy jaj. már el is múlt!), férjhez kell menni a lánynak. Bedeg- kéren a 18 év és az öreglány fogalmak között ott van az egyenlőség jele.

így aztán a fiatalok a tiszta, igazi szerelem érzését nem ismerve, mert az még korukban nem teljesedett ki, ők maguk is sietnek minél előbb feleséget, vagy férjet keresni, engedve a beléjük szuggeráít »csak a föld, csak a föld« kegyetlen parancsnak. (K. Osz- kámé 1942-ben született. Két éve házas, egy gyerek anyja. Mindkettőjüket oltották gyermekbénulás ellen. Ehhez nincs is mit hozzáfűzni.) És hogy a föld együtt maradjon, »senkiházi« ne kerüljön a családba, jó' az unokatestvér is. Majd meglesznek valahogy.

Papok és szülők megáldják a házasságot, bár lehet, hogy az új pár élete a nagy igyekezet ellenére sem lesz más, mint -hosszú-hosszú kálvária. Évek múlva belopózik közéjük az elégedetlenség. A korai, szin'ííe gyerek-anj’aság visszahat a szervezetre, ef- fónytelenednek a szemek, a hitvesek egyre jobban érzik a lelki kapcsolat hiányát. A bajt még csak fokozza, ha nincs bennük elég erő, ha időnként gyengül a szülők által beléjük palántáit földhöz való ragaszkodás és a röghöz kötő szálak közül elszakad néhány, ilyenkor csak egy kicsit is, de másfelé fordulnak, mást keresnek, mert még fiatalok, de már nem szeretik egymást.

Maguk döbbennek rá legelőször, hogy házasságkötéskor még nem éreztek igaz szerelmet, mert nem is ismerték azt, most pedig már késő. Késő, de a szívben támadt, nem hívott érzésnek teret kell adni, akármilyen picike rés is, de kell...

A korán kötött házassá. ' * gok legtöbbje nem boldog. Ha nem is követi válás, mert erős az érdek, akkor is csak hiányzik valami a lakodalmak után.

Szeretni kell a földet, de nem bedegkéri módra.

GÖBÖLÖS SÁNDOR