Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-04 / 80. szám
SOMOGYI NÉPLAP 7 Péntek, 1958. április 4. Oíszünncpség az Operaházban hazánk fa (szabadulásának L évfordüBőja alkalmából {Folytatás a 6. oldalról.) a. hatalmas )békiemoz;?jalmat. Azt akarjuk, hogy minden ember békében és barátságban éljen, ne kelljen rettegnie sorsa miatt, azt akarjuk, hogy azok a hatalmas összegek, amelyekét most fegyverkezésre fecsérelnek cl, a nép javát, életszínvonalának emelését, a népgazdaság, a tudomány, a kultúra és a művészet fejlődését szolgálják világszerte. Állhatatosan, erőnket nem kiméivé kell küzdenünk e eél eléréséért, Nem kétséges, hogy a szorgalmas magyar nép szintén ugyanerre tülekszik. A szocialista országok kommunista- és munkáspártjainak képviselői értekezletükön nyilatkozatban jelentették ki, ■hogy a két rendszer béke,; együttélésének lenini elve a szocialista országok külpolitikájának megingathatatlan alapja, a népek békéjének és barátságának megbízható pillére. Ahhoz azonban, hogy a szocialista államok sikeresen megvalósíthassák ezt a külpolitikai irányvonalat, ILkkkÁJLkkki kkkkkkkkk.-S3 ( még szorosabbra kell zár- ( niok soraikat, állandóan segíteniük és támogatniok kell egymást. A szocialista államoknak < Maguk élvezik munkájuk gyümölcsét AMIRE E SOROK napvilágot látnak, a Kaposvári Cukorgyár Célgazdaságának mintegy négy és félszáz dolgozója a családi pénztáriba tette nyereségrészesedését. Az elnyúlt esztendőben csaknem négymillió forint térven felüli jövedelmet ért el a gazdaság. Elbből átlagosan egyhavi 'bérüknek megfelelő összeget — együttesen 589 ezer forintot — kaptak kézhez a dolgozók. Tegnap osztották ki a részesedést mind az öt üzemegységben. A tavalyi sikerről, annak nyitjáról beszélgettünk előzetesen a gazdaság vezetőivel... Középmagas, zömök, szélesvállú, deresedé htejú ember Pittner Géza elvtárs. A harmincas évek óta a Cukorgyár gazdaságában dolgozik. Trafctor-főszerelő volt a GEORGIÁ- nál. A célgazdaság alakulása óta — 1951 őszétől — igazgató. A vassal, földdel bánó munkás erőtől duzzadó szobor alakját róla mintázhatnák. Mielőtt akár egyetlen adatot is feljegyeznék a gazdálkodásukról, így szólt: — A nyereség dolgozóink becsületes munkájából fakad. Ezért a pánzjutalmazás mellett, a sajtó útján is köszönésemet fejezem ki nekik. — Egyszerű szavaiból kicsendül a munkásemberek apró tetteinek dicsérete, a dolgos hétköznapok neves és névtelen hőseinek kijáró és megadott elismerés hangja. Huszonkét esztendő gyakorlati tapasztalatait őrzi agyában és gyümölesözteti a gazdaság, a nép javára Szabados Dezső főgro- nőmus. Tizenhét évvel ezelőtt került a GEORGIÁ-hoz segédtisztként, s a célgazdaság bölcsőjét ő is ringatta. Ismeri a 4734 hold szántónak csaknem minden barázdáját. Ha szóba kerül a birtok valamelyik darabja, nem a tábla számát mondja, hanem így jelöli meg a beszéd tárgyát: ilyen és ilyen műtrágyát, vasy talajművelést adunk az idén annak a gázlói földnek, amelyben tavaly dug- ványrépa volt. Amolyan örökmozgó természetű. Aratáskor, etetéskor, hol itt, hol ott található már kora hajnalban. — Elmondanád te is, Géza bácsi, de megelőzlek: a kommunistáké a fő érdem a sikerek elérésében — mondja a pártomkívüli fő- agronómus. Aztán sorolja a számokat. Oda lyukadunk ka, hogy az árutermelés magas csúcsára hágott fel a gazdaság. Egy hold szántóra — tehát nemcsak a vetésterületre! — számítva 340 kg búzát, 920 kg cukorrépát, 320 kg hízottmarihát és 81 kg baconsertést adtak át az államnak. Kenyérgabonából mintegy 1200 holdról átlag 13 mázsa 30 kilót takarítottak be. A kalászosok termelésében a gépeké a döntő szó: a nyáron csak a terület hét százalékán izzadtak a kézi kaszások. Gázlón Pintér Lajos és Vörös György kommunista zetorosok voltak az aratás motorjai. — Az emberi erő felmentésével háromszáz- ezer forint munkabért takarítottunk meg egy év alatt — szól közbe a technika nagy tűvé és alapos ismerője, az igazgató. — össze sem lehet hasonlítani a mi gépparkunkat a GEORGlA-éval. Minden száz holdra jut egy körmös-, vagy univerzális traktor. A növényvédelmet, a szállítást teljesen, a növényápolást pedig részben gépesítettük. KEDVENC TÉMÁJÁRA, a szarvasmarha hizlalásra tereli a szót Szabados Dezső. — Ez az üzemág ontja a pénzt. A terv 2196 hízómarhát követeli tőlünk' tavaly, s adtunk 2658-at, huszonkét és fél millió forint értékben. Mind exportra ment. — Benyúl a zsebébe a logarlécért és pillanatnyi fejtörés után folytatja: — Hat év alatt tizenötezret hizlaltunk meg. Ha ezeket vasúti kocsikra raknánk, a mozdony Dombóváron, a szerelvény Kaposváron lenne. Az öndicséretnék még csak a látszata sem bukkan elő. Szerényen megjegyzi a főagro- nómus: a búzatermelést és az állathízlalást már régóta ismerd a világ. Ezeket nem lehet újra felfedezni. De lehet az eredményeket a szakszerű és lelkiismeretes munkával fokozni. A cukorrépa hozamainak növeléséihez például hasznos segítséget ad a gyár talaj- laboratóriuma, meg Kaiser Ervin, a termelési osztály vezetője. — Hogyan nyílna mód' a gazdálkodás További javítására? — Ha a búza hozamát másfélszeresére növelnénk, egymillió forintos többletbevételhez jutnánk. Ugyanezt elérhetjük azzal, hogy a hizlalás jövedelmezőségét öt százalékkal magasabbra tornásszuk. Ez a terv nem az álmok birodalmába vezet, hanem valós alapja van. A gyengébb üzemegységeket — például a szentgáloskérit —, a jók színvonalára juttatjuk. Nem kell ehhez semmi más, csak lelkiismeretesebb munka — mondja Szabados Dezső. IGEN, A DOLGOZÓ emberek kezében a siker kapujának kulcsa. A dolgozókéban, akik tizenhárom esztendő alatt, valamikor lenézett, nélkülöző cselédekből az ország megbecsült 'gazdáivá, a kenyérgondot nem érző, csak arra visszaemlékező állami munkásokká nőttek. A célgazdaság munkás-derékhada pedig nem felejti: azért kaphatott tegnap nyereségrészesedést, mert a tizenhárom esztendős új világunkban azé a munka gyümölcse, akié a munka. KUTAS JÓZSEF ugyanakkor nagyobb gondot/ kell fordítaniuk saját gazda- ( sági erejük fokozására, egész ( népgazdaságuk fejlesztési üte-( mének gyorsítására. Mindég eszközzel tökéletesítenünk kel) i a szocialista termelést, ossz- ( hangba kell hoznunk a szocia- é lista országok népgazdasági í torjait, biztosítanunk kell a í munka nagyobb termelékeny-1 sógét, jobban ki kell hasz- y válnunk természeti kincseinket, a tudomány és. a technika vívmányait, biztosítanunk < kell a dolgozó tömegek magasabb életszínvonalát Ezeknek és más gazdasági, politi-' kai feladatoknak a megoldá-] sában is segítenünk és támo-^ gátolunk kell egymást. t A szovjet emberek szent fel-» adatuknak, internacionalista ( kötelességüknek tartják, hogy? minden eszközzel előmozdítsák? a szocialista tábor további erő-? sítését, támogassanak minden ( testvéri szocialista országot. Önök, elvtársaink, bizonyosak lehetnek, hogy a Szovjetunió erejét nem kímélve munkálkodik a szocialista tábor erősítésén. A szovjet emberek mindig teljesítették és teljesítik internacionalista kötelességüket. Kedves elvtársak! Párt- és kormányküldöttségünk most, egy évvel a Magyar Népköztársaság párt- cs kormányküldöttségének szovjetunióbeli útja után — ellátogatott az Önök szép hazájába. Bár nemrég érkeztünk hazájukba, az a meleg szívélyesség, amellyel a magyar dolgozók mindenütt körülvesznek minket, még jobban megerősíti meggyőződésünket, hogy vászon Halogatásunk, találkozásaink országuk dolgo- zóiv baráti nagymértékben hozzájárul' nak népeink kölcsönös, f jobb megértéséhez, a világ- f béke megszilárdításához. Éljen és virágozzék a Mamagyar és a szovjet nép meg- Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép győzelmeinek lelkesítője és szervezője! Örökké éljen és erősödjék a mgyar és a szovjet nép megbonthatatlan testvéri barátsága! sózásaink országuk dolgo- f sóival még inkább erősítik í Daráti kapcsolatainkat és t íagymértékben hozzájárul- f A díszszázad díszmenete a ferihegyi repülőtéren. Hruscsov elvtárs válaszol az üdvözlő beszédre. A szovjet küldöttség — é,°n Hruscsov elvtárssal — kiszáll a repülőgépből. Hruscsov és Kádár elvtársak ellépnek a díszszázad előtt. Hruscsov elvtárs és a küldöttség tagjai üdvözlik a fogadásukra megjelent budapesti dolgozókat. A szovjet párt- és kormányküldöttség fogadására a repülőtéren megjelent budapestiek egy népes csoportja.
