Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-30 / 101. szám

í ierda, U>58, április 30. 2 SOMOGYI NÉPLAP TÖBB ANQOL LAP JAVASOLJA, HQQY Nyugat fogadja el az egyenlő képviseltetés elvét a csúcstalálkozót előkészítő megbeszéléseken állandó tagja, a másik kettő ellenben nem. Viszont a Szov­jetunió köztudomásúlag egyenlőséget akar elérni a magasszíntű értekezleten, és érthető, hogy nem lát szívesen olyan találkozót amelyen el­Ez bizonyos problémákat vet szigeteltnek.érzi magát, és számbeli túlerővel áll szem­Moszkva nem hajlandó a csúcstalálkozó előkészíté­séül olyan megbeszélése­ket megfontolni, iimelye- ken a NATO-nak három, a varsói egyezménynek csak egy képviselője lenne. London (MTI). Tekintélyes angol lapok ajánlják, hogy a Nyugat teljesítse a Szovjet­unió követelését: egyenlő fcép- visettetést a csúcstalálkozó elő­készítése sonán. A Scotsman írja veaércikké- t>en:- A Szovjetunió célja vdá- u különbsé van gos. Nem szándékozik enged- , Atvgq-a ^ Fr^ciaor. : ben. tejeién 0 teszYv^ókR va°y 1 szág’ ■másiré9zt. Csehszlovákia í A Nyugat okosan tenné, ha számbeli toSS' szS I& Lengyelország között. Ez a , nem utasítaná vissza ezt az sák. Voltaképpen azt mondja, hogy az 1:3 arány nem mél­tányos, és ezért javasolja, hogy vonják be a megbeszélésekbe Lengyelország és Csehszlo­vákia képviselőjét. A. szovjet követelés logikája aaon a fel­tevésen alapul, hogy a Keletnek és a Nyugat­nak legalább egyesülőknek kell Imaiijk. Számolni kell annak iehetasé- gévjeil. hogy a megbeszélések holtpontra jtitnak, ás a Szov­jetunió nem akarja, hogy ezért ráiháríteák a teljes fele­lősséget. Okos dolog lenne a szovjet javaslat elfogadása, tény i6 mutatja, hogy az el- I egyenlőséget sürgető követe­ső kettő' a Biztonsági Tanács j lést. f Aláírták az NSZK és a Szovjetunió közötti megállapodásokat Moszkva (TASZSZ). 1958. április 25-én Bonnban aláír­ták azokat a gazdasági és kon­zuli megállapodásokat, ame­lyeket Moszkvában, a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság között nemrégen , „ - , , . meg tartott tárgyalások során mar csak azért is, hogy meg , Hosszúlejáratú lehessen állapi- .un iwandeka.it. : árucsereforgalmi és fizetési A jaya&lat egyáltalán nem aar- egyezményről, általán« ke- ja ki a lényeges pontok meg- j resJkedeämi és hajózási egyez- vitatásat. Jobb lesz a csucsta- f menyről, az 1058. évi árucsere- iáikozot elemi most, meg ak- forgalmi jegyzőkönyvről, vala- kar is, na az eredmény siral- tr£;nt konzuli szerződésről van más kudarc lesz. A Birmingham Past írja ve­zércikkében: — A Szovjetunió válasza azt jelenti, hogy mint konzuli szerződésről van szó. A szovjet küldöttség 1958. április 25-től 28-ig tartózko­dott a Szövetségi Köztársaság­Az Egyesült Államok meg akarja fizettetni kiürítendő támaszpontjainak értékét az angol kormánnyal . London (MTI). Az Evening Standard úgy értesült Was­hingtonban, hagy az Egyesült Államok kormánya act terve­zi:- megfizetteti Angliával mindazon Angliában lévő lé­gitámaszpontjainak és beren­dezéseinek értékét, amelyeket az amerikai haderők kiüríte­nek majd. Eat a javaslatot most fontolják rang Washing­tonban. Igen nagy összegű kö­vetelésekről lehet szó, mivel az Egyesült Államok sok mil­lió dollárt költött angliai re­pülőterek építésére és fejlesz­tésére. Ezek teljes vagy rész­leges visszatérítését követeli, ha az angol légjügyminiszté- rium venné át a támaszponto­kat. ban. A szovjet küldöttség, és a szövetségi kormány tagjai kö­zött lezajlott megbeszélések során mindkét fél újból hang­súlyozta, minden tőle telhetőt elkövet, hogy biztosítsa az alá­írt szerződés és egyezmények, valamint azon szóbeli megál­lapodás teljesítését, amely a két állam polgárainak kiuta­zásával kapcsolatos kérdéseket érintette, úgy, amint erről az 1958. április 8-i moszkvai zá­róközlemény szólott. Azokon az eszmecseréken, amelyek egyfelől A. I. Miko- jan, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyette­se, másfelől dr. Adenauer, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja, dr. Von Brentano külügyminiszter, Erhard professzor, szövetségi gazdaságügyi miniszter között zajlottak le, s amelyekben részt vett A. A. Szmimov, a Szovjetunió bonni nagykövete is, érintették a két állam kö­zötti viszony és a jelenlegi nemzetközi helyzet elvi kérdé­seit is. A két fél hangsúlyoz­ta: mindkét kormány minden erejével azon lesz, hogy a fennálló problémákat a köl­csönös megértés széliemében és békés eszközökkel oldják meg. Ä Life összehasonlítása MAGYARORSZÁG ■J 056 ŐSZÉNEK tragikus i. napjai Magyarországon nemcsak arra szolgáltattak al­kalmat szerte a világban, hogy <i kommumJstaeUevesek fühe izabadon kitörhessen, vagy arra, hogy a munkásmozgalom harcosai bizonyságot tegyenek írős idegzetükről és helyes Ítélőképességükről. Az esemé­nyek ' egyúttal két egymással dlentétes világszemlélet pró­batételei is voltak. Ez á két izemlélet szemben állt akkor, is szemben áll egymással ma is. Az imperializmus válságát és a szocialista világ haladá- iát valló saját életszemlile- ’■ünkkel szemben Hit az a másik szemlélet, amely azt hirdette, hogy a kapitalizmus le tudja győzni a maga vál­ságait és ellent mondásait egy )lyan nyugati világban, mely­ben a munkásak szerepe csak irra korlátozódnék, hogy már­kányi reformokat könyörög- ■enek ki maguknak a gyáros­tól, és bűnbocsánatért cse­lezzenek, amiért «• Felszaba- tulás küzdelmében hittek a izocializmus illúziójában. Budapest lángjai alkalmat izolgáltattak arra, hogy egye­tek kimutassák, miszerint a kommunisták tévedtek, és kí­vül rekedtek a történelem iodrán'. Egyeseik lehasználták ízeket a perceket arra, hogy a politikai életből is megpróbál­ják kirekeszteni a kommunis­tákat. Párizsban a fasiszták megtámadták az »Humanité* szerkesztőségét és a pírt szék­házát, az indokínai ejtő­• Megjelent az Unita !?58. április lS-i szásaáöau. tegnap és ma Irta: Giancarlo Pajetta ernyősök és az algériai hóhé rak fokozott erővel öldösték és sebesítették meg harcosa­inkat, és ehhez a keresztény demokraták és a szociálde­mokraták lelkesen tapsoltak, mondván, hogy hazafias és demokratikus megnyilvánulá­sokról van szó. Olaszországban kísérlet történt arra, hogy a kommunista munkások képvi­selőit kizárják a parlamenti bi­zottságokból, és azt remélték, ty bíborost a demokrácia nagymesterének tartották, egy­úttal elítéltük a múltban el­követett hibákat is. Helytele­nítettük azoknak a leegyszerű­sítő ítéletét, akik nem voltak hajlandók elismerni azt a tényt, hogy a hibák lényeges okozói voltak a tragédiának. Tudtuk, hogy haladnunk kell előre, meg kell érteni a törté­nelem által feladott kemény leckét anélkül, hogy ellenfr­~ >--­------- . vt-wvcp W/fi/O-WVM«', i ouy y xzourpioj h ogy végzetes csapást mérhet-! leink kezére játszanánk, vagy nek a munkásosztály egysé­gére. Mindenféle színezetű prófé­ták hirdették« hogy a szocia­lizmus , világa összedűlőben van, hogy minket kommunis­tákat romjai alá temet, és jó­indulatú figyelmeztetésekben nem volt hiány, mondván, bony tagadjuk meg időben a közösséget a malsacskodókkal. M l .KEMÉNYEN helyt álltunk az ostrommal szemben, és ezekben a napol? ban messzebbre láttunk a vi­harnál. Éppen ezért nem vol­tunk hajlandók meggyőződé­sünket és reményeinket kiha- jítami az ablakon. Megtagad,tűk a félelmet, a hitehrqyást es a hisztériát. A: tragédia fölött érzett fájdalmunk egy pillana­tig sem indított arra, hogy változtassunk a történelem igaz fejlődésébe vetett hi- tünlcön, tlátorságunli azonban nem azoknak a vakmerősége volt, az aggodalmaskodás miatt le­térnénk a helyes útról. A közelmúltban Hruscsov látogatása Magyarországon al­kalmat adott a világsajtónak arra, hogy ismét foglalkozzék ennek az országnak helyzeté­vel, és felülvizsgálja a Ma­gyarországgal kapcsolatosan elhangzott ítéleteket és jöven­döléseket. Jóformán senki sem merészelte ezúttal vak­sággal vádolni a nyugati kommunistákat és azt állíta­ni, hogy nincs igazunk, amikor a kapitalizmus történelmi vál­ságáról és a szocialista át­alakulás folyamatáról beszé­lünk. A SZOCIALISTA VILÁG ma erős és megingat­hatatlan, a legsúlyosabb se­bek begyógyultak, Magyaror­szágon az élet, a termelés és a nemzetközi kapcsolatok gyors ütemben visszatértek a normális mederbe. A kommunisták azonban akik nem hajlandók megérteni , . ,, , az eseményeket és gondolkoz-! nemcs^ anyagiakban akarnak ni azon azok értelmén. Azok-’ erősek lenni, és nemcsak az er- ban a napokban, amikor nem j kölcsi ellenállással akarják ki­voltunk hajlandók egy követ, mutatni bátorságukat: i rra is fújni azokkal, akik: Mindszen- képesek, hogy helyesen lás­az amerikai és a szovjet oktatási rendszerről A Life című amerikai folyóirat legutóbbi számában az amerikai iskolái oktatás rend­szerének válságával foglalkozik. Az amerikai iskolarendszer »szörnyű álla­pota« — írja a folyóirat — már régen nem­zeti problémává vált, de a szovjet szputnyi- kok felbocsátása után ráébredtünk, hogy tel­jes válságba jutottunk e téren. Az egyedüli, amiben az iskolák bővelked­nek — a tanulók száma — szögezi le a cikk. — Az amerikai iskolákban 33 és fél millió gyermek tanul, de nincs elegendő iskola. Ke­vés a tanító, és majdnem mindenütt kevés a pénz. Az iskolák évek óta túlzsúfoltak. Igen sok gyerek nyomorúságos épületekben, folyo­sókon és úgy ahogy összetákolt iskolaépüle­tekben kénytelen tanulni. Az iskolákban több műszakban tanítanak. A legszörnyűbb az — jegyzi meg továbbá a Life —, hogy az előadások színvonala meg­döbbentően alacsony. A folyóirat összehason­lítást tesz az amerikai és a szovjet iskolák tanmenete között. A folyóirat erre egy 16 éves chicagói tanu­lót és egy ugyancsak 16 éves moszkvai tize­dik osztályos tanulót választ ki például. Pár­huzamot • von a két tanuló között, megjegyzi, hogy a szovjet tanuló hetenként 6 napon át szorgalmasan dolgozik, és gondosan készül igen sok tantárgyból. Ezek a tantárgyak: orosz irodalom, angol nyelv (hatodik éve ta­nulja), fizika (ötödik éve tanulja), vegytan (negyedik éve tanulja), elektrotechnika, mate­matika, rajz, gépgyártási ismeretek és asztro­nómia. Az orosz iskolákban nagy súlyt fek­tetnek a természettudományokra. A szovjet tanuló a foglalkozási idő több mint felét kü­lönböző tudományos tantárgyaknak szenteli. Ugyanakkor jó alapot kap irodalomból és ide­gen nyelvekből. Tanulmányozza az összes na­gyobb orosz írókat, beleértve Tolsztojt és Dosztojevszkijt, angol óráin pedig gyakrabban beszél angolul, mint oroszul. Az amerikai tanuló ezzel szemben a tantár­gyak sokkal korlátoiottabb körével foglalko­zik. A folyóirat szerint egy amerikai tanuló angol nyelvet, történelmet (az Egyesült Álla­mokét), geometriát és biológiát tanul. Csupán a közepes ismeretek elsajátítását követelik meg tőle. így például az angol nyelvórákon a tanulók ritkán veszik azt a fáradságot, hogy elolvassák a kötelező olvasmányokat, elés, ha tisztában vannak azok rövid tartalmával. Mindenki ismeri az amerikai iskolai okta­tás válságáról tanúskodó tényeket — írja a folyóirat ugyanebben a számában S. Wilson amerikai író. — És ezek a tények elretten­tőéi:. Különösen szembeötlő, hogy a középis­kolai tanulók elenyészően csekély százaléka tanul olyan tantárgyakat, amelyeknek főtan­tárgyaknak kellene lenniük. A tanulók mind­össze 12,5 százaléka tanulja az algebrát is meghaladó fokon a matematikát, csupán 25 százaléka tanul fizikát. A tanulók alig 15 százaléka tanul idegen nyelvet. 10 millió orosz tanul angolul, de csak 8 ezer amerikai tanul oroszul. Wilson ezért az amerikai oktatási módszert hibáztatja, mely szerint a tantervet az úgy­nevezett közepes tanulókhoz mérik. S ezáltal elveszik a jó tanuló kedvét a komolyabb ta­nulástól. Wilson hozzáteszi, hogy az amerikai oktatá­si rendszer elmaradása nemcsak a fentebbi »előadói módszerrel«, hanem még azzal is ma­gyarázható, hogy az amerikai társadalom megvetéssel tekint minden tudományra. Cik­ke végén a következőket szögezi le: »Az Egyesült Államok volt a világ első országa, amely minden gyermeknek biztosította az iskoláztatást, és ez volt egyik oka annak, hogy országunk felvirágzott. Ha iskoláink nem fe­lelnek meg rendeltetésüknek, akkor ez nem azért történik, mintha túl sokat törődnénk ideáljainkkal, hanem azért, mert túl keveset törődünk velük.« XÖOOQOOtbCbßEOROßTir O(1XD©OCjÖ0OÖGOOOO0OOÖÖGOGQ©O<DOOÖOO0OOG0®GOO©OOGC „BEKERETEZIK" A BALATONT A Balatonvidéki Erdőgazda­ság erdészei évek óta azon fá­radoznak, hogy a Balaton víz­tükrét méltó keretbe foglalják, fákkal, erdősávokkal övezzék. A természeti szépségekben bővelkedő balatonvidék ma korántsem olyan, mint évszá­zadokkal ezelőtt volt. Az erdő­sávok öt—tíz kilométerre tá­volodtak a parttól, s csak bá­róin helyen: Káptalanfürednél, Tihanynál és Balatonszepezd­nél éri el az erdő a partot, máshol a környék — a parko­kat. cserjéket és kisebb facso­portokat leszámítva — sivár. sanak a távolabbi jövőbe, hogy megjegyezzék és felhasz­nálják azt, amit megtanúltak. Hruscsov a munkások előtt felelevenítette az elmúlt ese­ményeket. Nem azért, hogy büszkélkedjék azzal az erővel, amely meghozta a megoldást, hanem sokkal inkább, hogy kifejezze azt a sajnálatot és fájdalmat, amit azokban a napokban ez az elhatározás jelentett. A szovjet kommu­nisták a magyar kommunisták és vezetőik előtt hangoztatni akarták a múltért való fele­lősséget, amelyhez a jelen és a jövő feladatai kapcsolódnak. A múltban, a nehéz percek­ben nem kellett kétségbees­ni a forradalom sorsa miatt: határozni és harcolni kellett: ma, viszont nem szabad fe­lejteni. Hruscsov mellett ott álltak a magyar. vezetők, és a magyar kommunisták, akik bi­zonyságot tettek erről a ké­pességükről. Ezekről az embe­rekről a burzsoázia és a szo­ciáldemokrácia nem győzött zengeni, amikor azt hitték, hogy árulók lesznek: de ki- gyót-bélcát kiabáltak rájuk, mihelyt látták, hogy keserűsé­gek és áldozatok árán is hívek maradnak a szocializmus ügyéhez. E zek az emberek nem szenvednek abban a két betegségben, amely gyakran elragadja a politíku- sokat: nein rövidlátóak és nem vesztették el emlékezőte­hetségüket. Olyan férfiak, amilyenek mi, kom,munísták akarunk lenni: gondolkodni tudnak és dolgozni tudnak. A kecskekörmöktől felszagga- tott kopár fennsíkok, az erózió pusztította fátlan legelők terü­lete többezer hold. Az üdültetés és a mezőgaz­daság érdekei egyaránt fontos­sá teszik a Balaton környéké­nek fásítását. A fásítás távlati tervei szerint 1960-ig ezer hek­táron, öt év alatt .pedig négy­ezer hektáron telepítenek fa­csemetéket. Az idei tavaszon 230 hektár területen több mint kétmillió csemetét és 300 má­zsa molyhos tölgymakkot ül­tetnek el. A munkák az idei szeszélyes időjárás ellenére már február óta kisebb-nagyobb megszakí­tásokkal lendületesen halad­nak, s eddig mintegy száznegy­ven hektáron telepítettek fát. A legkedveltebb kirándulóhe­lyeken, például Badacsonyban negyven hektár, Badacsonyto­majon harminc hektár, Ti­hanyban hét hektár erdőt te- 'epítenek. Balatonalmádiban íz idén megkezdték egy tizen­hat hektáros park kialakítását, amc’vben a díszfák, a tiszaháti nyárfák, a füzek, a fenyők kö­zé őszig tízezer rózsát ültetnek. A íeglátogatottab helyen, Hé­vízen ‘ hatalmas parkerdőt ala­kítanak ki. Időj árásj elentés Várható időjárás szerda es­tig: nappali felhőképződés, né­hány helyen futózápor. Mérsé­kelt északkeleti szél. A nap­pali felmelegedés kissé foko­zódik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet szerdán 15— 18 fok között. INNEN- ONNAN A normand partok közelé­ben fekvő egyik piciny sziget szicíliai születésű tulajdonosa ■■omoly erőfeszítéseket tesz, hogy ingatlanát törpeállam­ként elismertesse. Származásá­nak igazolására Cezare Nor- j manni d,Hauteville őfensége, Szicília, Nápoly, Tarento, Bari ■ és Antiochia főhercege, Capua! hercege és Luzera grófja szá-! mos okmányt mutathat fel. j Ha az Egyesült Nemzetek; majd elismeri jogait, a legif- • jabb uralkodó azonnal hozzá- 1 fog legfontosabb feladatának teljesítéséhez: játékkaszinót építtet. Az egyik Hameln környéki falusi kocsmában az állító gye­rekek mindig borravalót kap­tak, valahányszor a tekéző egyszerre 9 bábut ütött. Most az egyik verseny során kide­rült, hogy a gyerekek éveken át vékony zsinórt kötöttek a bábúkra és igen gyakran így segítettek a tekézőknek. 4 francia kormányválság hírei Párizs (MTI). A francia kormányválság 13. napjának estéjén René Pleven »igémé­nél válaszolt a köztársasági elnök 'kérdésére: hajlandó-e (kormányt alakítani. Plevén egyhetes előzetes tárgyalások után vállalta a kormányalakí­tást. Ez alatt megszövegezte azt az »algériai karfát«, amely a francia észaik-afrikai politi­ka alapjait hivatott leszögez­ni. A parlament »nemzeti pártjainak« vezetői általában hozzájárultak az Algériára és Észak-Afrikára vonatkozó ün­nepélyes nyilatkozathoz. Á francia sajtó érdeklődése Pleven kormányalakítási kí­sérletének 'esetleges sikere, vágy kudarca felé fordul. Valamennyi lap rámutat arra, hogy a siker a szocialisták ál­lásfoglalásától függ. A szocia­listái: legkorábban pénteken este adják meg válaszukat, mivel péntekre hívták össze a párt országos tanácsát. Egyes francia lapvélemények szerint a szocialisták állásfoglalása je­lenleg negatív. Mint a Liberation rámutat, Pleven múltja és amerikai kapcsolatai arra engednek következtetni, hogy a minisz­terelnök-jelölt kísérletet tesz a francia jobboldal és az amerikaiak észak-afrikai el­gondolásainak összeegyezteté­sére. A lap szerint az ameri­kaiak az algériai háború be- feiezését kívánják, valamint az afrikai természeti kincsek »ésszerű« kihasználását. Az Humanité megjegyzi, hogy Pleven még nem ért végére gondjainak, bajainak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents