Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-29 / 100. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1958. április 29. Új szobadísz: H keltetőgép Az Alsóbogán Állami Gazdaság csombárdi tyúkfarm­ja sok szép eredménnyel dicsekedhet, de legfőképpen az­zal, hogy itt találták ki a legújabb szobadíszt: a csirke­keltető gépet. Mert ugyan mi más célt szolgálna az a tíz darab 5OO-as masina, amelynek hosszú idő óta semmi hasznát nem veszik a gazdaságban. A szakemberek gyorsan tud­nak. választ adni a kérdezősk ödőknek, ha arról érdeklőd­nek, miért nem műkődnek a keltetők: azért, mert az el­múlt esztendőben kiszámították, hogy egy csirke keltetése 6 forintba került, és ez nagyon drága. A saját gépek működtetése helyett inkább szerződést kötöttek a Kaposvári Keltető állomással, ami szerint ők tojást szállítanak nekik, s ennek fejében hat hetenként 3000 csirkét kapnak. De most, az elmúlt napokban is 5000-et vittek el egyszerre. A csombárdiak ar ra gondolnak talán, mit számit az olyan állomáson, ahol egyszerre tízezer tojást képes befogadni egy gép? Nagyon is sokat. Az elmúlt esz­tendőben ugyanis a megyében mindenütt nagyon meg­szerették a gépben keltetett csirkéket. Ilyenkor tavasz- szal meg — a MÉSZÖV főagronómusa szerint — nincs az a nagy «•gépi csirkesereg», amely elég lenne a kisállat­tenyésztők igényeinek kielégítésére. ___ R észben tehát ezért érződik meg oly erősen a csom­bárdi tyúktenyészet hathetenként történő több ezres csir- keszállítása. Más részről me g felmerül a kérdés: ha a tíz darab 5OO-as keltetőgépre ezek szerint ebben a gaz­daságban nincs szükség, akkor miért hagyják, hogy ki­használatlanul álljanak? Miért nem adják át olyan helyre, ahol szívesen munkába állítanák, hiszen az államnak te­temes pénzösszeget jelentene k. Vagy talán a csombárdia k valóban mindössze szoba­dísznek szánták a keltetögévekei, hogy az idegeneknek megmutathasssák; látják, ne künk ez is van, méghozzá tíz darab.. — ger Továbbképzésen vettek részt a balatonmenti tanácsvezetők EGY ESTE A Jit UNK ÁSSZÁLLÁSOiN j*" e,f “»"««-balatoni lunhiuu^iwmii^ (Tudósítónktól.) Közeleg a balatoni üdülési idény. Az előkészületek teljes erővel folynak. Ahhoz, hogy ez évben a Balaton déli part­ján a tanácsok még jobb munkát végezhessenek, a So­mogy megyed Tanács Végre­hajtó Bizottsága és a Balatoni ■Intéző Bizottság a tamácsfunk- cionáriusök részére háromna­pos továbbképzést szervezett Siófokon. A tanfolyamot Németi László elvtárs, a Somogy me­gyei Tanács vb. elnökhelyet­tese nyitotta meg. Bevezető­jében elmondta, hogy a to­vábbiképzés célja a helyi ta­nácsok segítése a balatoni fel­adatok végrehajtásában. Fonr tos feladatként jelölte meg a helyi lakosság támogatásánaik megnyerését a Balaton fej­lesztéséhez. , Az első előadást Kassai Já­nos elvtárs, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tit­kára tartotta -Az üdülőhelyi igazgatás és rendészet« cím­mel. Foglalkozott a Megyei Tanács 1957-ben hozott üdü­lőhelyi szabályrendeletének végrehajtásával és az Idegen- forgalmi Hivatal szerteágazó feladataival, melyek mind a Balaton déli partjának fejlő­dését kell hogy elősegítsék. Ezután Déri Tibor, a Bala­toni Intéző Bizottság főtitkára és Fai-kas Tibor, az ÉM bala­toni főépítésze, majd Szlatónyi Ernő, az Építésügyi Minisz­térium Elnöki Osztályának fő­előadója foglalkozott a BIB munkájával, illetve az üdülő­helyi építkezések szabályaival és irányelveivel. A továbbképzés április 25-én fejeződött be. E steledik, amikor be- fordulunk a Szántó Imre utcába. Előttünk három munkás halad lassú léptek­kel. Az építőipari vállalat munkásszállására igyekez­nek. Az épület előtt kisebb embercsoport áll, napi prob­lémáikról beszélgetnek. A gondnoktól és a dolgozóktól megtudjuk, hogy a munkás- szálló 260 dolgozónak nyújt kényelmes otthont. Tiszta, meleg szoba, kényelmes ágy várja őket. A dolgozók nevelését már akkor elkezdik, amikor a munkásszállóba kerülnek. Az újonnan érkezőket figyelmez­tetik a szállásrend betartásá­ra. Hetenként egyszer filmet vetítenek, egy alkalommal pedig klubestet tartanak ne­kik. A 240 kötetes könyvtár­nak azonban csak 63 olvasója van a 260 lakó közül. Ez bi­zony nem dicséretes. B enyitunk az egyik szobába. Ég a villany, szól a rádió. Az asztalnál há­rom ember kártyacsatát vív. Kártya helyett talán többet adna a könyv. Nem? Itt lakik a híres Simon-brigád több tagja. A 23 főből álló brigád tagjainak többsége öt-hat éve van a vállalatnál. A legré­gibb tagok Mikicán kezdtek dolgozni. Azóta már sok épít­kezésben benne van a téglá­juk. Részt vettek a kaposvári Textilmű, a Hűtőház építésé­ben, dolgoztak Pécsett, most pedig a Beloiannisz utcai há­zat építik. V AJON MIT CSINÁL­NAK a többiek? Ami­kor belépünk a másik szobá­ba, meglepődünk. A szoba lakóinak zöme már ágyban van.. Pedig még csak fél ki­lencet mutat az óra. Szóba ele­gyedünk velük. Szavaikból kicsendül, hogy elégedettek helyzetükkel. Különösen elé­gedettek a nyereségrészese­déssel. Mint mondják, többet kaptak, mint remélték. Fíi- löp Ferenc — aránylag fiatal munkás — 300—400 forint nyereségrészesedést várt, s 550 forintot kapott. Szalai Pé­ter régi dolgozó 800—900 fo­rintra számított, s 1120 forin­tot kapott. Szalai beszélgetés közben megjegyzi: ma jó a munkások helyzete. Ekkor Fuisz Ferenc, aki va­lamikor sommás volt, felül az ágyban, ezt mondja: — Mikor én sommás vol­tam, kiürített birkaakolban laktunk. Saját takarónkat, le­pedőnket használtuk. Ha va­laki a tűrhetetlenül rossz munkakörülmények miatt szólni mert és otthagyta mun­kahelyét, jöttek a csendőrök és visszavitték. E GY FIATAL MUNKÁS veszi át a szót. — Ma például a rossz el­osztás miatt 18—20 embernek ebédre csak száraz nokedli jutott néhány falat hússal. A váílalatvezetőség éppen ellen­őrzést végzett. Látta volna, mit kaptak a hibát elköve­tők! Hát így vagyunk a veze­tőséggel ... — Suri — : Az elmúlt év nyarán nagy lelkesedéssel láttunk hoz­zá a Somogy megyei Művészeti Tanácsban az első ba­latoni zenei fesztivál terveinek kidolgozásához. Terve­inkben — kétségtelenül — megmozgattuk fantáziánkat is. Éreztük, hogy balatoni vízi zenei ünnepségeink kiin­duló pontjai lehetnek egy nemzetközi tavi zenei feszti­vál-sorozatnak. Évről évre más nemzetek világhírű ta­vai mellett lehetne összegyűjteni a muzsikusokat, dalo­sokat és táncosokat. (Orosz, jugoszláv, csehszlovák, ro­mán, olasz, finn, svájci stb. tavak.) A tavi fesztiválok igen jó eszközök lehetnének a békevilágmozgalom szá­mára. Idehaza álmodtunk a vízi zenéről, az első balatoni vízi-hangversenyről, amely európai rangú újításként is megállta volna a helyét, s növelte volna nemcsak a hazai, hanem a külföldi idegenforgalmunkat is. Ritkán adódik olyan víziszínpad-lehetőség, mint akár Földváron, vagy Siófokon, vagy éppenséggel Fonyódon a tó tükrén — HÁTTÉRBEN HAZÄNK LEGSZEBB »»DÍSZLETEIVEL«: A Z INDIAI FILMGYÁR- TÁS az elmúlt évek so­rán jó néhány olyan művészi filmalkotással ajándékozta meg a világot, mely megjárva a siker útjait, most az embe­riség közös kultúrkincsei kö­rött foglal helyet. Ilyen remek filmalkotás volt a Csavargó, s ilyen a »>420-as urak« című kétrészes film is, amely vi­lágszerte ismert és kedvelt Radzs Kapur rendező sajátos alkotó módszerével készült. Indiában a csalókat, szélhá­mosokat, akik a kiszolgáltatott izegény nép rovására akar­nak munka nélkül meggazda­godni, 420-asoknak nevezik, mivel a törvénykönyv 420-as oaragrafusa vonatkozik rá­juk, korlátozza, bünteti őket. A >»420-as urak« című két­részes indiai film meséje e számunkra ismeretlen parag­rafus köré épül; megmutatja Bombayt, a kőszívű emberek, a 420-asok és a nyomorúság, a szegénység városát. Méghozzá a valóság és költészet oly csodálatos harmóniájának megteremtésével, mely feled­hetetlenné teszi számunkra ízt a legújabb indiai filmet ■a és valahány alkotóját, Felemelték a bab felvásárlási árát ki lehessen elégíteni. Érdemes babot termelni, hisz a má­zsánkén ti felvásárlási ár a fe­hérbabnál 260, a laposbabnál és gyöngybabnál 290, a spéciéi fűrjbab "esetében 270 forint. Uj babfelvásárlási árak lép­tek életbe április 1-én. A kor­mány az árváltoztatást azért hajtotta végre a parasztság előnyére, hogy a fokozott export- és belföldi igényeket rr»TT7TrfT7T7»TrrVTTrrTrYTTYTTTTTTTT»TTTT»TTrTYTTrfYT7YTYT7rTTYY77YYYTYYY Radzs Kapurt, Nargiszt és Nadikát. A film hőse, Radzs Kumar Saxena gyalog vág szülőfalujából Bombaybe, hogy ott munkát keressen. Szegény fiú volt, nem volt más útravalója, csak becsüle­tessége, tudása, egy aranyér­mé, amelyet iskolás korában megbízhatóságáért kapott. Képzeletében úgy élt Bom­bay, mint a jólét városa. Csa­lódnia kellett. Becsületességét, tudását semmire sem ér­tékelték, s hogy az éhhaláltól megmentse magát, már az el­ső napon megvált a becsületes­ségét tanúsító aranymedáliá­tól. Megérkezésének első nap­ján beleszeret a gyönyörű Vidyába, aki nyomorék apjá­val él együtt, és iskolát vezet a szegény gyermekek számá­ra. Radzs állást vállal egy mo­sodában, nincs nála boldogabb ember a világon, minden vá­gya, hogy szerelmét felesé­gül vegye. Egy véletlen folytán azon­ban hamiskártyások közé kerül egy előkelő bárba, ahol új ismerőse, Maya, akihez va­salt ruhát vitt, úgy mutatja be, mint gazdag ismerősét és ki­tűnő kártyatehetséget. Radzs az est folyamán nagy össze­geket nyer. Megelégedettnek érzi magát, de a kártyá’n nyert pénzből nem láthat vi­szont semmit. Maya rútul be­csapja, kisemmizi, Radzs azonban, bármennyire is meg­viseli becsületes lelkét az A Mezőgazdasági Kiadó könyvújdonságai FENYVES PÄL: A GYÜMÖLCSFÁK ÄPOLÄSA A sok ezer dolgozó parasztnak, kertkedve­lőnek, gyümölcstermelőnek szól ez a könyv, amely sok fényképen és kevesebb, egyszerű szöveggel mondja el, hogyan metsszük, ápol­juk gyümölcsfáinkat, hogy szebb és ízlete- sebb gyümölcsöt teremjenek. A munka első része a még nem termő gyü­mölcsös ápolását tárgyalja. Ebben a korona­alakító metszésekkel is foglalkozik. A máso­dik részben a termő gyümölcsös ápolásáról, trágyázásról, rendszeres és ritkító metszésé­ről sbt. olvashatunk. A harmadik rész a gyü­mölcsfavédelemmel foglalkozik a gyakorlati ember szemszögéből nézve. Mindig a kárté­telből és a kórképből indul ki, abból, amit a. termelő lát a fán, a leveleken, gyümölcsökön. S így tanít meg arra, hol keressük a baj okát, forrását, s hogyan védekezzünk ellene. A sok kitűnő ábra mind eredeti felvétel. HAJAS JÓZSEF: GAZDASÁGOS MÉRETEZÉS A MEZŐGAZDASÁGBAN A termelés, raktározás, tárolás, tervezés nem hagyhatja figyelmen kívül a növények, termékek, eszközok, gépek, berendezések stb. méreteit. Sokszor egész technológiai folyama­tot kell előre összeállítani, amihez az alkotó elemek méreteinek ismerete feltétlenül szük­séges. A szerző a mezőgazdasági irodalomban eddig még külföldön is szokatlan feldolgozás­ban teszi hozzáférhetővé a mezőgazdaság (kert- és szőlőgazdaság, állattenyésztés, erdé­szet stb.) méreteit. A könyvben megtalálha­tók az érthetőség határáig lekicsinyített ábrá­kon a gyakorlatban előforduló legfontosabb méretek. A mezőgazdasági és erdőgazdasága gyakorlatban, valamint a mezőgazdasággal határterületen dolgozók munkáját a könyv sokban leegyszerűsíti, ugyanakkor az adatok­nak szellemes összeállításával új megoldáso­kat kezdeményez. A munka a mező-, kert- és erdőgazdaság műszaki feldolgozásának egy újabb előrehaladását jelenti. eset, nem tud megszabadulni a szélhámos társaságtól, most < Seth Sonachand Dharmanand keríti hatalmába, s ő együtt l folytatja vele szélhámos üzel-' meit. Vidya a legközelebbi ta- • lálkozáskor már egy előkelő Radzst lát viszont. A lány < nem alcarja ezt az életet, aj szerelmesek elválnak egymás-j tói. Már ügy látszik, « nincs megállás a lejtőn, amikor Radzst cinkostársa, Dharmanand úr belekeveri j egy nagyszabású szélhámos­ságba, nevében röplapokat < nyomat, amelyben Radzs azt ígéri a nyomorgó, az utcán alvó hinduknak — akik test­vérül fogadták, amikor Bom­baybe jött—, hogy száz ru­a kivilágított Tihannyal, Badacsonnyal, Gulács játékos süvegével. Ez a színpad nemcsak a hazai és külföldi művészeti együttesek színe-javát vonzaná, hanem nyil­ván megragadná Operaházunk és Filharmóniánk figyel­mét is, hisz a Hattyúk tava vagy a Bahcsiszeráji szökő­kút — hogy csak e két kiragadott példánál maradjak — bemutatására aligha találhatnánk ideálisabb pódiumot, mint a mi balatoni vízi-színpadunkat. Arról szinte felesleges is beszélni, hogy egy ilyen színpad léte mennyire inspirálhatná muzsikusaink alkotó kedvét, táncosaink fantáziáját a balatoni szimfónia vagy egy balatoni tárgyú tánckompozíció, a magyar vízibalett megteremtésére? Mit jelentene e színpad léte hazai ifjú­ságunk és felnőtt öntevékeny lés hivatásos kórusaink és táncegyütteseink számára? Mit jelentene a víziszínpad a hagyományos s évről évre megrendezendő balatoni ünne­pi játékok számára, amelyeket egybeköthetnénk a világ­hírű képzőművészetünk és népművészetünk reprezentatív kiállításaival? E sokszínű kulturális események között oszthatnánk ki évről évre a megalapítandó balatoni iro­dalmi és művészeti nagydíjakat. Arról nem is beszélve, hogy vízihangversenyeink és színpadunk milyen ideális és vonzó lehetőséget jelentene a televízió, a film és a rádió számára. Az ünnepségek időpontjául az előszezon utolsó hetét, a tanév befejeztét, az aratás kezdete előtti Péter és Pál körüli napokat tartjuk legalkalmasabbnak, amely így a főszezon vendég- és üdülőellátásának a rendjét nem zavarja. A Somogy megyei Tanács úttörő kezdeményezése és lelkesedése még ezidén FELÁLLÍTJA AZ ELSŐ VIZISZINPADOT a Badacsony, Gulács, Kápitalantóti és Ábrahámhegy »»díszleteivel« a háttérben a fonyódi parton. A víziszínpad műsorának első részében piáért mindenki házal kap tő-\ tájunk színes táncai és dalai képeslapként peregnek le a le. Amikor Radzs értesül a 3 különvonatok hazai és külföldi közönsége előtt, amelyek a szép tájú Somogybán termettek az iharosi rengetegtől a zselici tölgyesekig, Foktól Fokig, a Drávától a Bala­tonig. Itt kerülnek bemutatásra a híres somogyi pász­tortáncok, a karádi kanásztánc, a buzsáki párnástánc, a kutasi libbenős, a hedrehelyi billegetős, a vízvári lako­dalmas, a szenyéri keresztcsárdás, a lakócsai délszláv kóló, a szentmihályhagyi tűz ugrás, a szuloki, rinyamenti, a csurgói táncok a tájegységek színpompás népviseleté­ben. E részben mutatja be a Somogy megyei Népi Együt- tes a Somogyi kalászok c. tánckompozícióit Csikvár Jó- mef koreográfiájában, amelynek zenéjét és kórusszvitjét Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző alkotta A műsor első részét 200 somogyi táncos ünnepi csárdása zárja be. A műsor második részében a szélhámosságról, rátámad a bandavezérre. De úgy látszik, « már nincs kiút. A szegények rúpiái közben növekednek. A szélhámosok Radzs kivételé­vel mindent előkészítenek a szökésre, de Radzs az utolsó pillanatban ellenáll és nem adja oda a pénzzel tömött tás- j kát. öldöklő harc, üldözés j kezdődik a pénzért; amint! megkaparintják a táskát, ki- l derül, hogy értéktelen papi- < rokkal van kitömve. Dharma- < nand követeli a pénzt, s mivel « a fiú nem adja oda, lelövi. 1 A ház előtt hatalmas tömeg várakozik, mindenki Radzsot '< ünnepli, aki házakat épít a ! szegényeknek. A megérkező • rendőrséggel együtt jön Vidya l is, aki sírva borul kedvesére.» A bandavezér ekkor meséli, j hogy Radzs szökni akart a szegények pénzével, azért löt- ; te agyon. Radzs talpra ugrik, * s elmondja, hogy csak azért j színlelte a halált, mert fel akarta fedni a 420-asok bű neit. Radzs szakít múltjával, j most megint az a becsületes, vidám ember, amilyen akkor l volt, amikor Bombaybe jött. ^ FŐDIG A TÖRTÉNET. Valóságos és mélyen j humanista. A mondanivaló \ mélységét hangsúlyozza e l filmben a legkisebb villanás; ís, kezdve a sokszor sodró folyammá szélesedő kísérőze­nétől, a néző fantáziáját szár­nyalásra kényszerítő képektől, \ a csak itt-ott bemutatott em- « béri arcokig, jellemekig. j Remek filmalkotás a 420-as ' urak-». Művészi értékben mél­tó az eddig látott indiai fil­mekhez. — li — TTTTYTTfTT-YTTTTTTTTr7'>TfYTYTT7TyT7T7YTr.7rTT7r?7V7TT7Y77TTYT a somogyi kórusok hangversenyeznek. Az egyesített me­gyeszékhelyi (Somogy megyei Népi Együttes és Liszt Fe­renc kórus), az egyesített balatoni kórusok (a fonyódi szövetkezeti és pedagógus, a balatonboglári és siófoki énekkar), az összevont földművesszövetkezeti kórusok (a kadarkúti és igali), az összevont fonyódi, bogiári és leilei általános iskolák kórusai, a nagyatádi és a kapos­vári középiskolák egyesített kórusai a víziszínpad termé­szetéhez illő kórusműveket és Somogy—balatoni népdal­csokrokat mutatnak be. (Lassus: Visszhang, Gastoldi: Csónakos ének, Ádám Jenő: Somogy-balatoni nóták, Bárdos Lajos: Hej halászok, Péter József: Lement a nap, Vavrinecz Béla: Balatoni nóták, kánonok stb.) E részt 500 dalos zárja a szomszédos niklai klasszikus: Berzse­nyi Dániel szavaival és Kodály Zoltán mesterünk A magyarokhoz c. ünnepi akkordjaival. A harmadik részben két hazai bemutatót tervezünk. A BIB remélhetőleg si­keres pályázatának díjnyertes művét: a Balatoni szim­fóniát szeretnénk bemutatni szimfonikus zenekarunkkal. És első bemutatóként: Rimszkij-Korzakov: Májusi éj c. operájának III.. felvonásából a tündérjelenetet opera­házunk balettkarával. Ezerarcú tavunk kulturális életünk számára valósá­gos bánya. Több! »»Uránium bánya«. Annyi lehetőség fek­szik benne, amelynek tudatos és tervszerű feltárása — elég volt a külszíni fejtésből! — milliomos rangra emel­hetné nemzetünket. A somogyi kezdeményezés is ezt kívánja szolgálni. KANYAR JÓZSEF dr. .n rYTTV'f7YVYT¥»YrrYTTTTTTTYTTYY77yy7YYY77TT7TY77TYVTTT7YTVT7V7TYVTY7T«TYYTYTYT7YYYTYYM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents