Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-26 / 98. szám

SOMOGYI NÉPLAP

3

Szombat, 1058. április 26.

N

Közömbösség vagy nemtörődömség?

N

YOLCVAN MEGHÍVÓT küldtek ki tsz-elnökök, tsz-méhészek nevére. Amelyik termelőszövetkezet- bem van szakember, onnét az, ahol nincs, onnét jöjjön az elnök. Az értekezlet időpontja: április 22.

A nagy készülődés fölöslegesnek bizonyult. Mindössze négyen jelentek meg. Bár kettő híján 20 tsz-nék van méhészete, és legalább még hatvan szövetkezetben jól jövedelmező üzemágnak bizonyulna. Mégse! Pedig a gyakorlat bizonyítja, hogy megéri. A böhönyei Szabadság Tsz méhésze, Bauer József arról beszél, hogy 56-ban a szarvaskerep-táb- lón a szakcsoport méhei szorgoskodtak, segítették a beporzást ... Kereken 70 ezer forint értékű termést takaríthatott be a tsz. Csak úgy dőlt a zsákokba a mag...

Érdemes fontolóra venni... Meg az alábbiakat is. Ez is gyakorlati példa.

Lucernából hektáronként 239 kg termett, ahol nem voltak. méhek, ott csak 97 kiló. Napraforgóból, uborkából, diny- nyéből, gyümölcsből is — de lehetne még tovább sorolni — szintén emelkedik a terméshozam, ha virágzás idején a méhek is segítik a beporzást. Uborka, dinnye 2—300 százalékkal, gyümölcsösök tízszer több termést hoznak, mint egyébként. Ez csak közvetett haszon, de méz is van a kaptárban.

' EM JÖNNEK TÖBBEN — mondja kicsit kedvetlenül Szigetvári Ferenc, a megyei szakbizottság titkára Király István, az élnek is több részvevőre számított. Szabó Mihály is hozott néhány jó tanácsot a tarsolyában, tovább szeretné adni. Gyakorolt, igazi szakemberek mind a hárman. A segíteni akarás vágva vezeti őket. A napirendi pontok is ezt bizonyítják.

►>A földművesszövetkezeti rendszernek a tsz-ek méhészetfejlesztésével kapcsolatos tennivalói. (Patronálás, szakmai segítség.)- -A több termelés érdekében anyag-, eszközellátás... Uj tsz-ekben méhészetek létesítése ... A terméshozam növelése céljából a szövetkezetek gyümölcsösein, takarmányterületein — hogy eredményesebb legyen a beporzás — méhvándoroltató brigádok szervezése —« ez is napirendi pont.

Az idő múlik, fölösleges a várakozás. Sok-sok meghívót hiába vitt a posta. A kaposvári Szabadságzászlóból sem jötték ... pedig közel van... Hol maradtak az elnökök és a többi méhész? Közömbösség avagy nemtörődömség tartotta távol őket?

Csak négyen vannak itt: Lovász Margit a Somogycsi- csói Kertészeti Szövetkezetből, Bauer József a böhönyei Szabadság, Bosnyák István a hencsei Győzelem és Szarka Miklós a kercseligeti Búzakalász Tsz-ből.

Micsoda vita lehetne itt, ha!... De ne bogozzuk ezt. így se szunyókál senki. A méhészek, ha igazi szakmabeliek, mindig találnak témát, most is... És nekik, akik itt vannak, könnyebb lesz majd a munka. Egyre kevesebb a kérdőjel, tudjáik, hova kell fordulni problémáikkal, ki ad szakmai vagy egyéb segítséget.

M

I MEGTETTÜNK MINDENT az értekezlet sikeréért. Az elgondolások, tervek valóra váltása csak részben sikerült. Igazán nem telietünk róla — mondja Szigetvári Ferenc —, hogy termelőszövetkezeteink jórésze nem tulajdonít kellő fontosságot ennek a kérdésnek, s nem fogadja el a felkínált segítséget. Bár nagyüzemeinknek, főleg ott, ahol jelentős területen termelnek pillangós növényeket, nem lehet közömbös a méhészet. Azt akartuk, akarjuk, hogy egyre több termelőszövetkezetnek és minél előbb legyen méhészete.

Felszámolni a közömbösséget, igen, ezt is akarták. Az első lépés nem a legjobban sikerült. Talán majd a második. Bízzunk benne! G. 8.

Költözködés

a növényvédelem rovására!

A Nagybajomi Növényvédő Állomás munkájáról

tudja-e látni az ez évben ráháruló növényvédelmi feladatokat. Sürgős intézkedést várunk.

REPÜLJETEK „GÉPKOTLÓK

a

Tavaly újévkor gazdagabb lett a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Megyei Szövetkezeti Központ (MÉK) siófoki kirendeltsége. Vett három darab tízezres csirkekeltető gépet. Evenként százharmincezer tojást tud kikölteni ez a berendezés. Ez nem is baj, sőt nagyon is üdvös dolog. Még üdvösebb, hogy egészséges csirkék bújnak ki a gépekbe helyezett tojásból. Nagyberény, Nyim és Som a bázisközségek — ezek küldik Siófokra a vizsgálaton átesett tyúkok héjba zárt új nemzedékét. Ez sem baj, sőt ez is rendjén van. Meg az is, hogy a kirendeltség nem fizet rá a baromfikeltetésre, hanem tisztességes jövedelmet szerez abból. A baj csupán ott van, hogy a »gépkotlók- a Beszédes József Múzeum épületében tanyáznak. Nem muzeális régiség egyikük sem a három közül, hanem itt kaptak munkahelyet. A Balatoni Intéző Bizottság — nagyon helyesen

— helytelenítette ezt a furcsa társbérletet. Azt mondta: keltsenek csirkét — minél többel- az erre hivatott gépek ebben az üdülövárosban bárhol, csak ne a múzeummal egy födél alatt. Eljutott eme okos ötlet híre Kaposvárra is, ahol a megyei tanács Vb. hónapokkal ezelőtt határozattá emelte a BIB javaslatát. (Zárójelben megjegyezzük: a MÉSZÖV elnöke éppen az elmúlt napokban kapta kézhez ezt a döntést. Hja, nagyon messze van 5 a megyétől: ugyanarra a folyosóra nyílik irodájának ajtaja, melyről a vb-tagok belépnek az ülésterembe. Ezek után nem csodálkozhatunk azon a tényen, hogy Siófok is csak most szerzett tudomást a határozatról.)

Szóval — ha lenne, emelhetnék szárnyaikat ezek a megriasztott géptyúkanyák és repülhetnének. Ha emberi hang hagyná el »szájukat*, azt is megkérdeznék: hová röppenjünk? Kérdés nélkül te megsejtette aggodalmukat a megye, s így válaszolt: »Repülnötök nem kell — mert még nem tollasodtatok ki —, hanem elszállítunk benneteket Fonyódra, a tanács keltetőállomásának bővítése céljából«. Csakhogy mi lesz akkor á siófoki járás baromfitenyészHOVÁ?

tésével? Újból a természetes kotlák üljenek három hétig a tojáson? Vagy például az ádándi parasztok vonatozzanak Fonyódig meg vissza egy karos kosár csirkéért? E kérdésekre nincs felelet.

A kirendeltség vezetői meghajolnak a felsöbbség döntése előtt, de azt kérik, hallgassák meg őket is, mielőtt megbolygatnák a keltetés kialakult rendjét. Kérés- és javaslatképpen így szólnak: az új kenyérgyár ebben az esztendőben működésbe lép. Ezáltal felszabadulnák a pékségek helyiségei. Jó lenne azok valamelyikében otthont kiszemelni a három keltetőgépnek. A MEK kirendeltség nemcsak a saját haszna, hanem a járás szár- nyasálíatokkál szívesen bíbelődő lakosságának, érdekében is szeretné, ha e kis keltető »végleges telephelyé- rovatába ezt a helységnevet írhatná: Siófok.

K. J.

Igazgatósági ülés Kutason

A takarékossági mozgalom fontosságáról tanácskoznak vasárnap Kutason a körzethez tartozó (Szabás, Kisbajom, Beleg) földmű vessző vetkezetek vezetői. Alsecz János igazgatósági elnök ismerteti majd a takarékosságra vonatkozó rendelkezéseket és felhívásokat.

A cél: a fölösleges pénzköltés elkerülése, úgy szervezni és irányítani, hogy minden fillér kamatozzék. Ezzel kapcsolatosan terveket készítenek, amelyekről a fiókszövetkezetek vezetői beszámolnak a körzeti községekben. Az igazgatósági ülésen értékelik a szövetkezet elmúlt negyedévi munkáját is.

18 000 könyvtár működik hazánkban

A közelmúltban az egész országban számba vették a könyvtárakat. Magyarországon jelenleg 18 000 könyvtár működik, ebből hatezer az iskolai és 4000 a közművelődési. A köz- művelődési könyvtárakban egy év alatt 750 000 olvasó 16 millió könyvet kölcsönzött

Magyarországon az első számbavételnél 1885-ben, mindössze 1089 magán és állami könyvtár működött.

Idejében felkészülünk a

burgonyabogát

irtására

(Tudósítónktól.)

A nagyatádi járás növényvédelmét is a Nagybajomi Növényvédő Állomás látja eL A télen a járás szinte minden községe igényeit a védőállo- mástól permetezőgépet, összesen 32 darabot. A gépeket késve ugyan, de kiszállították. Igaz, hogy a kiszállítás nem ment a legnagyobb rendben. Egyik napon megjelent a gépeket szállító gépkocsi a járásban és a községekben, ledobálták a gépeket, jóformán át sem tudták venni, mert máris továbbrobogtak. A gyümölcsfa-tulajdonosok mégis csak örültek a kis permetezőgépeknek; gondolták, ha késve is, de elvégzik a fák permetezését. Az örömbe azonban egy kis üröm is vegyült. Ugyanis a növényvédő állomáson a téli gépjavítás során nem a legalaposabb munkát végezték. A kiszállított permetezőgépek egytől egyig hibásak, használhatatlanok voltak. A Kutasra kiadott gépnek hiányzott a töl- tőszivattyűja, így nem csoda, ha nem működött. A mezőgazdasági osztályra sok panasz érkezett be. Érdeklődésünkre a növényvédő állomás azt válaszolta, hogy most költözködnek Toponárra.

Vajon a költözködés rovására mchet-c a gyümölcsfák pajzstetű elleni védelmének?

Elégséges indok-e ez? Nem!

A nagyatádi járás parasztjai és mezőgazdasági szakemberei joggal elégedetlenek a növényvédő állomással és jogos a kételkedésük, hogy az állomásé!

A vísayeiek esete

a földszövvel, meg az ígérettel

Cseng a telefon a szerkesztőség egyik szobájában. A vonal túlsó végén Kiss Ferenc, v'isnyei igazgató-tanító jelentkezik. A mező és a gazdák sürgetésére folyamodott hozzánk. Nagy lehet a baj, ha már a pedagógus emel szót. Vettük a panaszt eképpen:

— A visnyeí gazdák még idejekorán felírattak két és fél va gon pétisót, kapni meg csak 7Ó mázsára valót kaptak. A gazdák bosszankodnak. A szomszédos Hedrehely kisebb község, mint a miénk, oda mégis majdnem három vagon nitrogén műtrágyát küldtek, pedig mi még csak a szükséghez képest sem rendeltünk. A földművesszövetkezettől naponta kapjuk az ígéretet, mindig azt, hogy holnap. Dehát ettől még nem fejlődnek szebben a vetések. Szövetkezetileg Kadarkúthoz tartozunk. Kérem az elvtársakat, tolmácsolják panaszunkat a kadarkútiaknak. Hát tolmácsoljuk, aki hallja, adja át...

Az elmúlt esztendőben országszerte, de különösen a Dunántúlon tetemes károkat okozott az amerikai burgonyabogár. Pusztításai alapján kél körzet alakult ki: a veszélyeztetett és az erősen veszélyeztetett terület. Ez utóbbihoz tartozik megyénk is, s az illetékes szerveknek jelenleg komoly gondot okoz, hogy ebben az esztendőben miképpen lehetne minimálisra csökkenteni a bogár kártevését.

A védekezési időszak közeledtével a megye növényvédelemmel foglalkozó szakemberei és a burgonyatermelésben érdekeltek, a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztályának növényvédelmi felügyelője, a Növényvédő Gépállomás, a MÜNÖSZEíC a MEZŐÉRT és a MÉSZÖV képviselői megbeszélést tartottak. Elöljáróban Horváth Gyula, megyei növényvédelmi felügyelő ismertette azt a rendelet-tervezetet, amely szabályozza a burgonyabogár elleni védekezés módjait, s a többi között kimondja, hogy az egyéni termelők a jövőben

maguk kötelesek gondoskodni

a burgonyabogár elleni védekezésről,' s magukj (kötelesek beszerezni az ennél a munkánál használatos szereket is. A hathatós védekezés érdekében a rendelet szabályozza a burgonyavetések elhelyezését is oly módon, hogy egy termelő csak egy összefüggő területen termelhet burgonyát

Pontos előírásokat tartalmaz a rendelet-tervezet a tsz-ek, állami gazdaságok teendőivel kapcsolatosan is. A továbbiakban részletesen foglalkozik a megszervezendő kereső brigádok feladataival, majd pedig az irtás, a permetezés megkezdéséneik időpontjával.

E rendelet szerint kell tehát végezni ebben az esztendőben a burgonyabogár irtását Aá előkészületeket — mint ez a megbeszélésen is kitűnt — mindenütt jó időben megtették. A mezőgazda- sági osztály még februárban átiratot intézett a MÉSZÖVA termelőszövetkezeti tagok nyugdíjáról

Az ötéves termelőszövetkezeti tagság alapján járó öregségi nyugdíjat csak 1958. május 26-ig lehet igényelni. Aki az említett nap után jelentkezik, csak akkor kaphat nyugdíjat, ha rokkant, vagy legalább tíz nyugdíj-év alapján jogosult öregségi nyugdíjra. Az özvegy és árvaellátási nyugdíjat időbeli korlátozás nélkül lehet kérni. Az ötévi tagság alapján járó nyugdíjhoz igénybejelentő lap a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottjától szerezhető be.

Mivel az öregségi nyugdíjat a tsz-nek kell igényelni, mindenütt haladéktalanul át kell nézni a nyilvántartást, és az igénybejelentő lapot minden olyan tag részére meg kell kérni, aki nyugdíjban részesülhet. Ha a házastársak mindketten jogosultak, a férjről és a féleségről külön igénybejelentő lapot kell kiállítani.

Előfordul, hogy a nyugdíjat igénylő személy előzőén más termelőszövetkezetnek volt tagja, ez esetben az előző tagságra vonatkozó adatokat a korábbi termelőszövetkezet írásbeli igazolása alapján kell bejegyezni a beszerzett adatok alapján. Ha erre nincs lehetőség, a járási tanács mezőgazdasági osztályától kell kérni.

Ötévi termelőszövetkezeti tagság alapján az a termelőszövetkezeti tag részesülhet nyugdíjban:

a) aki 1953. január 1. napja előtt lépett tagként a termelőszövetkezetbe, és 1957. december 31-ig legalább 5 évi folyamatos tagságra tett szert. Az 1954. év január hó 1. napja előtt történt belépési év, tekintet nélkül arra, hogy a belépés évében hány munkaegységet teljesített, egy egész nyugdíjévnek számít. A jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni azt a naptári évet is, amelyben a tsz-tag tagságának megszűnésétől számított 30 napon belül újból tsz-be lépett, vagy a tagság az ellenforradalmi események hatására megszűnt, feltéve, ha az igénylő a megszűnéstől számított 90 napon belül tagként belépett, vagy a megszűnt termelőszövetkezet újraalakítását követő 30 napon belül az újraalakult tsz-be tagként visszalépett. Pl. valaki 1953. októberében belépett, és 15 munkaegységet teljesített. Belépésétől kezdve 1957. december 31-ig egyfolytában tag volt. 1953-at kivéve, teljesítette a férfiaknál 120, a nőknél 80 kötelező munkaegységet, 1953. évtől 1957-ig megvan az öt éve, befizették az 1957. évi esedékes nyugdíj járulékokat, tehát jogosult! Vagy pl. egy férfi belépett 1953. októberében, teljesített 13 munkaegységet. Ez egy év. 1954-ben teljesített 120 munkaegységet: két év; 1955-ben teljesített 120 munkaegységet: ez három év; 1956-ban teljesített 120 munkaegységet, de ez év október

höz: gondoskodjanak arról, hogy a legkisebb somogyi faluban is elegendő védekezőszer álljon a gazdák rendelkezésére. A földművesszövetkezetek ennek az utasításnak mindenütt elegeit is tesznek. Egyes helyeken csupán az a kérés, hogy

a községi tanács biztosítson olyan raktárhelyiséget a különböző poroknak, ahol azok nem mennek tönkre,

mart a boltok nem mindenütt rendelkeznek megfelelő tárolóhellyel.

A MEZŐÉRT is alapos utasításokkal látta el az átvevő- helyek dolgozóit. Az elmúl! esztendő tapasztalataiból okulva az idén például nem adják ki a gazdáknak a piros export-zsákokat, mert 1957-ber nagyon sok eset azt mutatta ezekben is található bogár vagy lárva. Az ilyen fertőzőt zsákokat természetesen nerr vették át az országhatárnál megtartott vizsgálat során Most a termelő az átvevőhelyre

saját zsákjában szállítja

majd az exportra szánt burgo nyát, s csak ott 'rakja át a pi ros zsákokba. így minden bi zonnyal lényegesen csökken ; fertőzés veszélye.

A Növényvédőállomás má nagyszámú porozógépet kikul dött a községekbe. 413 Pano max, több mint 130 hátiporo zó, 245 báttpenmetező, 74 töl tőszrvattyú áll már a megy« legkülönbözőbb részeiben 28-án kilépett, 1957. január 25-én viszont újból belépett es ma is tag. Tehát 1956 a negyedik év, és 1957. december 31-ig i az ötödik év. Egy másik eset. A tsz-tag 1953 októberében be-; lépett, 1954. október 1-én kilépett, és 1954. november 1-én a : szomszéd községbeli tsz-ben állt munkába. 1955-ben rendes: tag, 1956. október 28-án a községben a tsz felszámolt. A meg- i szűnt tsz 1957. február 10-én újjáalakult, és a tag 1957. már- [ cius iO-igvisszalépett. Természetesen az 1957. évi járulékot | ie^6kérh'lhőí az elmúíiTév

befizettek. Tehát mindkét esetben a folyamatosság és nyug- *«- —------------ - - - d

íj-jogosultság fennáll.

Nyugdíjat kaphat továbbá:

b) aíki jelenleg is tszrtag, és 65. (nőknél 60.) életévét 1958. február 25-ig betöltötte;

c) háztáji földön kívül más földingatlannal nem rendelkezik. A nyugdíjban részesülő továbbra is megkapja a háztáji földet. Folyamatos tagságnak számít az is, hogyha a tsz- tag időközben elaggott, tagsága ezzel nem szűnt meg, és közgyűlési határozat alapján a tsz-től pénz- vagy természetbeni juttatást kapott.

E feltételek alapján, életkorra tekintet nélkül, rokkantsági nyugdíjra tarthat igényt az a tsz-tag, aki testi vagy szellemi fogyatékossága következtében legalább kétharmad részben munkaképtelen.

özvegységi nyugdíjra az 1957. január 1. napja után meghalt tsz-tag felesége jogosult, ha elhalt férje a korábbi feltételeknek megfelelt, és az özvegy a 60. életévét már betöltötte, vagy rokkant, vagy két árva, eltartásra jogosult gyermeke van.

Ha az özvegy még nics 60 éves, vagy nem rokkant, vagy nincs két árvaellátásra jogosult gyermeke, akkor özvegyi nyugdíj helyett haláleseti segélyt igényelhet, feltéve, hogy férje 1957. december 31. napja után halt meg, és ez időpontig a már előbbiek szerint 5 évi termelőszövetkezeti tagságot igazolni tud.

Árvaellátásra a gyermek, örökbefogadott gyermek és a mostohagyermek jogosult, ha nincs tartásra képes hozzátartozója, és elhalt szüleinek bármelyike az előbbiek szerinti nyugdíj-évekkel rendelkezik. Ez a gyermek 16. életévének betöltéséig jár, továbbtanulás esetén 18. évig. Ha az említett korok betöltése előtt testi vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan munkakép teleimé válik, akkor életkorára való tekintet nélkül ez állapot tartamára.

Az özvegyi, árva, rokkantsági nyugellátást időbeli korlátozás nélkül bármikor lehet kérni.

I ben nagy volt a fertőzés —

* gazdák rendelkezésére. Maga

a gépállomás úgy készül, hogyha szükség lesz rá, a bogár első nemzedékének irtása idején az engedélyezett túlóra legnagyobb részét is felhasználják.

A megye több pontján lév brigádokat pedig a bogara" tömegének nagysága szerint mindig a legsürgősebb intéz kedést megkívánó részre irá nyitják.

A felkészülés ezek szerin teljes. Ehhez járul még MÜNŐSZER is, amelyre megyei vezetőd előrelátóai időben gondoskodtak a szűk séges bogárirtószerek beszel zéséről. így jelenleg a töbt között 150 mázsa -Holló 10< zel, 1070 mázsa öt kilós esc magolásé, 10 százalékos DD1 vei, 24 vagon nagy csórna gc lású 10 százalékos DDT-ve 1574 mázsa 20 százalékos é 114 mázsa 50 százalékos DD1 fxrnral rendelkeznek, de h szükség lesz rá, még továbl nagy mennyiségű vegysze: tudnak beszerezni.

« (jer