Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-20 / 93. szám

Vasárnap, 1958. április 20. 2 comoGYI NÉPLAP Megvitatták a megye hároméves tervjavaslatát Pénteken de. 9 órakor a So­mogy megyei Tanács VB nagytermében tanácsülés kez­dődött. Napirenden a megye hároméves tervjavaslatának, valamint kereskedelmi helyze­tének ismertetése szerepelt. A tervjavaslat feletti vita megkezdése előtt dr. László István vb-elnök a végrehajtó bizottság munkájáról számolt •be. Ezután: következett a terv- javaslat vitája. A vita eredmé­nyes volt. Számos hozzászóló mondotta el észrevételeit a több mint 80 millió forintos beruházással kapcsolatban. 1960-iig különösen a művelő­désre fordítanak nagy gondot, több mint 22 millió forintot terveztek új iskolák építésére, a meglévők bővítésére, peda- gpguslaikásokra. 1960-ra a megye 252 közsé­géből 234-ben lesz villany. A falu villamosít ás 38 százalékát helyi erőforrásokból biztosít­ják. A kaposvári kórház se­bészeti osztályának bővítésére, a marcali kórház bővítésére, felszerelésekre stb. több mint 8 millió forintot irányoztak elő. A Balaton somogyi oldalá­nak fejlesztésére ebben az év­ben több mint 19 millió forin­tot irányoztak elő. Sasvári Ferenc nagyatádi járási tanácselnök a közutak építésének fontosságát hangoz­tatta. A bekötőutalkkal kapcso­latban megemlítette, hogy ezen a téren Somogybán igen nagy az elmaradás, majdnem tíz óv óta nem építettek komolyabb bekötőutat. Nyári Pál ref. esperes a cu­korgyári negyed egészségügyi problémájának megoldásáról, majd a Balaton fejlesztéséről beszélt. Szó volt a sportpályák hely­zetéről is. Kassai János, a Megyei Ta­nács titkára a tanácsok meg­változott munkájáról, az ön­állóságról szólt, s hangsúlyoz­ta: az új munkastílus fő célja a bizalom megszerzése és a jó községfejlesztési tervek elké­szítése. Ismertette, hogy az idén a községfejlesztési tervek­ben a tavalyi 24 millió forint­tal szemben 34 milliót irányoz­tak elő különböző beruházá­sokra. A kereskedelem felkészült­ségének vitája során többen szóltak a sütőüzemeknél lévő hiányosságokról: a kenyér mi­nőségével kapcsolatban. Az áruelosztásról is sok szó esett. A fiatalkorúak italboltban va­ló kiszolgálásáról is beszéltek a tanácsülés részvevői, s köve­telték, hogy szigorúan el kell járni azokkal az italboltkeze­lőkkel szemben, akik megen­gedik, hogy 15—16 éves fiata­lokat kiszolgáljanak. Nánásiné elvtársnő a dolgozó asszonyok kérését tolmácsolta akkor, amikor több háztartási kisgép és vegyszer gyártását sürgette. Kifogásolta, hogy a kisvendéglőket a város köze­pén igyekeznek elhelyezni, s tűrhetetlen az az állapot, hogy a Kossuth téren, a város köz­pontjában a büfé a részegek, verekedők eldorádója. Majd az igazságos gázelösztásiról szólt, s kérte az illetékeseket, hogy a szociális helyzet felmérése után döntsenek a gáz elosztá­sáról. A tanácsülés a hároméves tervjavaslatot elfogadta, végül határozatot hozott a kereske­delem, a vendéglátóipar terü­letén megoldásra váró felada­tok végrehajtásáról, valamint a megyében lévő műemlék és műemlék jellegű épületek és építmények felügyeletéről, vé­delméről. Több $or*9 kevesebb töményszesz Megoldódik a nyári kény érellátási gond Siófokon Igen felelősségteljes mun­kát kíván a kereskedelemtől ►>a kétéltű város«, Siófok nyá­ri iparcikk- és élelmiszerellá­tása. A megsokszorozódó sze­zonális forgalom nemcsak a raktárak teljes fel töltését kö­veteli meg, de a nagyarányú idegenforgalom miatt a cik­kek választékát is bővíteni kell. Ezt a feladatot igyek­szik megoldani az Üdülőven- déglátó, a Népbolt Vállalat és a helyi földmüvssszövetke- zet. Nem tévesztendő össze persze a három kereskedelmi szerv munkája az Üdülőket Ellátó Vállalatéval, amely csupán az egyes intézmények, gyárak, vállalatok étkezdéi, és Üzemi konyhái számára biz­tosítja a szükséges nyers­anyagot és ciikkféleséget. Úgy mondják a szakembe­rek, hogy az utóbbi vállalat szezonális munkájában nem lesz fennakadás, mert meg­felelő mennyiségű liszt-, zsír- és konzervfcleséggel rendel­keznek raktárai. A tavalyihoz hasonlóan, az idei szezon végén is eredmé­nyes munkára tekinthet majd vissza az Üdülőket Ellátó Vál­lalat. De már most észrevehe­tő, hogy a Népbolt, az Üdülő- vendéglátó Vállalat és a szö­vetkezet is arra törekszik, hogy hasonlóan eredményesen zárhassa 1 a nagy nyári szezont, ;s ne legyen fennakadás a lakosság ellátásában sem. . Igaz, hogy a hírek szerint, a brüsszeli világkiállítás miatt szakemberhiányról be­szélnek az Üdülővendéglátó berkeiben, de az is igaz, hogy éppen ezért különböző szakokon átképző tanfolyam indult nemrég. Erről a siófoki tanfolyamról kikerülő és Bu­dapestről hozott szakemberek közösen biztosítják majd a Fogas, a Délibáb, a Tünde, a Napfény, a Hangulat, a Halászkért, a Vörös Meteor, a Sirály és a nemrég az Üdü­lővendéglátó Vállalathoz ke­rült Matróz csárda, no meg vagy húsz vendéglő és fagy- láltozó zavartalan forgalmát. Mintegy 25 pavilonjával és négy állandó jellegű boltjával nevez be a versenybe a Nép­bolt. Ezekben az üzletekben megtalálhatják a kreolbőrű üdülők a legszebb kivitelű és legolcsóbb fürdőruhákat, na­pozó krémeket. és színes bi­zsu-árut is. A Népbolt persze döntően vesz .részt az élel­miszerellátásban is. A földműviesszövebkezet' jú­nius t-én megnyíló halász­csárdája új színfoltnak szá­mít a városban. Felvonul a kiskereskedők hada is. Mégpedig sakkal rendezettebben, mint az előb­Intéző Bizottság kezdeménye­zésére az idényjelleggel mű­ködő kiskereskedők bódéit le­bontatták és új, szép bód'é- lípus tervezet alapján épít­tetik újra a tulajdonosokkal. Ezeket a bódékat a város egy területén csoportosítják. A kiskereskedők túlnyomó része meg is értette, hogy nem rendezhet Teleki tér­hez hasonlót a reprezentatív külsőt kívánó balatoni főváros­ban és meg is kezdték a bó­dék építését az új tervezet alapján. És hogy a kiskeres­kedők bazár- és divatáruja minden bizonnyal választékos lesz, arra a magánosok téli felkészülése enged következ­tetni. A járási tanács kereskedel­mi csoportjának nyilatkozata szerint az idén sokkal keve­sebb töményszesz, több; sör és üdítő ital kerül forgalom­ba a siófoki vendéglőkben és italboltokban. Ért a lépést mi magunk is örömmel üdvözöl­jük. És ha igaza lesz a siófoki sörfcirendeltségnek, nem is történhetik baj. Ezen a nyáron ugyanis any- nyi lesz a város sörkeret tervszáma, mint amennyi a tavaly valóban elfogyott sör- mennyiség volt. Ez pedig negyedévenként mintegy ezer hektóval több sört jelent. Ha őszinték akarunk lenni, akkor meg kell mondanunk, hogy a sörellátás nem csupán a sörgyáron múlik. Mert sokat segíthet a MÁV és az IBUSZ is, amelyek, ha idő­beni jelzik a különvonatok számát, érkezését, váratlan lerohanástól menthetik meg a sörkirendeltséget. Nagy nehézségekbe ütközik és nincsenek még biztos hí­reink a zöldség- és gyümölcs­ellátás zavartalanságának biztosításáról. Szó van arról, hogy bekapcsolnák az alföldi zöldség- és gyümölcsféléket a Balaton ellátásába, mivelhogy ott néhány héttel előbb érik a gyümölcs, és a kereskede­Eredményes munkát végez a Magyar—Szovjet Baráti Társaság a csurgói járásban Varsányi Mihály elvtárs, a já­rási elnök vezetésével. • Var­sányi elvtárs hosszú évek óta tapasztalatot szerzett a Ma­gyar-Szovjet Társaság mun- íápaszialhtokat tavaly, mikor hogy a járás megalakítsa a lem jóval olcsóbban adhatná a lakosságnak, mint a Dunán­túlon termett gyümölcsféléket. Persze, a helyi földművesszö- votkezetnek sokkal mélyreha­tóbban kell a zöldség- és gyümölcsellátással foglal­kozni, mert ebben a fő fel­adat rá hárul. Annál kedvezőbbek és biz­tatóbbak a kilátások Siófok évtizedes kenyérellátási gondjának megoldásában. Eloszlatjuk a siófokiak bi­zonytalankodását, mert illeté­kes forrásból tudjuk, hogy a szezon elején a kenyérgyár már teljes erővel dolgozik majd és napi 150 mázsát szállít az élelmiszer boltok­nak. Emellett továbbra is dolgozik néhány kisebb és fe­héráru-üzem, sőt napi 40 má­zsás kenyérküldeményükkel a marcaliak is belekapcsolódnak a munkába. Idényeleji szokás, hogy a járási kereskedelmi csoport­tal tárgyalásra ülnek össze a vendéglátói főigazgatóságok és a szövetkezetek képviselői, hogy pontosan meghatározzák a teendőket, egybehangolják a munkát. Ezeknek a megbeszé­léseknek az idén is igen nagy jelentőségük lesz, annál is in­kább, mert e-v-es helyeken nem tudunk anyagi ’ fedezetet biztosítani, mint a múlt év­ben. Nem lehet azonban ta­gadni, hogy az időben történő, jól összehangolt szervezés döntő lehet a szezon sikerére. Ezért, nem is szabad késleked­ni vele. Ezt várja Siófok és minden üdülőjének lakója. A lehető legjobbat, legtöb­bet kell nvűltani a kereske­delemnek és a vendéglátó­iparnak is. Joggal várja el mindenki, hogy a nyári fel­készülés ne csak szép szólam, üres. program maradjon. Most kell tenni! Az az érzésünk, a siófoki interjú során, hogy hanyagságtól nem kell tarta­ni. A kereskedelem és a ven­déglátóipar dolgozóinak he­lyén a szívük és art is tudják, hogy mit kell tenniük. (Szegedi) Mam-ar—-Szovjet Baráti Kö­röket. Sokat fáradozott, amíg 15 községben sikerült ezeket a köröket létrehozni. A leg­több kör eredményes munka*1 végez, baráti találkozókat, be­szélgetéseket rendez a gaz­dákkal, s így segítik a ma­gyar-szovjet barátság elmé­lyítését. kájáhan. E hasznosította hozzákezdett, bi esztendőkben. A Balatoni községeiben Tizenöt baráti kör működik a csurgói járásban Húsz mázsa bőr a padláson Befejeződött a nyomozás Czencz Béla, volt csurgói bőr­üzemi tulajdonos bűntettének kiderítésében. Most már vilá­gos, hogy Czencz az államosí­tások elől elrejtette készleté­nek nagy részét, ahogyan ő vallja, azért, hogy öregségére megélhetést biztosítson magá­nak. A bűnös nemsokára bíró­ság előtt felel tettéért. Felfedik a rejtekhelyei Czencz Béla már évekkel ez­előtt, még akkor, amikor üze­mét és házat államosították, eltűnt Csurgóról. Leányához ment Pécsre, s attól kezdve nemigen látták falujában. Ki­véve természetesen az ellen­forradalom utáni napokat, amikor betoppanva, igyekezett visszaszerezni házát. Tudta, miért követeli. S ha nem is si­került megkapnia volt tulaj­donát, ha egyelőre le is mon­dott róla, bizonyos volt abban, hogy eljön még az ő ideje. El is jött. Csakhogy nem úgy, amint várta. Nemrég, április 14-éh villanyszerelők jelentek meg a Széchenyi tér 14. szám alatti Volt házában. A padlá­son akadt dolguk, és amidőn munka közben felfeszítették az egyik deszkát, rengeteg kü­lönböző féle bont találtak alat­ta. A villanyszerelők nyomban telefonáltak a rendőrségre. Az árurejtegető leleplező­dött. A tőkés életrajza Már nem fiatal ember Czencz Béla. A főjegyzők és a csendőrök világában ette meg legfinomabb lisztből sült ké­nyéire javát. Szülei földbir­tokosok voltak, 400—500 hold földet mondhattak magukénak. Fiacskájuk nemigen nélkülö­zött. Előbb lakatos, majd tí­már mesterséget tanult, 1927- ben már Csurgón volt, előbb csak mint a cserzőműhely egyik részvényese, utóbb meg is vásárolta magának az egé­szet. Üzeme általában öt-hat munkást foglalkoztatott. 1944- ben, amikor a fasiszta német csapatok ellepték Magyaror­szágot, Czenczre még szebb napok következtek. A németek temérdek bőrt szállítottak cserzésre, és ő nem átallott még kebelbarátaitól sem lop­ni. Vérbeli tőkés. Egyideig még a felszabadulás után is vígan élt, a számára kiutalt bőrt feldolgozta, egy részét visszaküldte, más részével sza­badon gazdálkodott, illetve ga­rázdálkodott. De azt azért ész­revette, hogy eljárt feje felett az idő, más világ az, ami kö­vetkezik. Ekkor határozta el — hű maradva önmagához —, hogy biztosítja az elrejtett bőrárukból vénségének nap­jait. Mi volt a padláson? Apránkint hordta fel háza padlásának stukaturájára a felső és talpbőröket. Sokat, na­gyon sokat. S azután visszara­kosgatta a felfeszített padló­kat, sőt még a téglaburkolatot is. Számításában ugyan kissé csalódott, mart amikor. üzemét felszámolták, háza is állami kezelésbe került, magának pe­dig távoznia kellett Csurgó­ról. Csak a bőr maradt ott, mely éveken át izgatta fantá­ziáját, de mielőtt magához ka­parinthatta volna, összedőltek az álmok: felfedték a padlás rejtélyét. A szakértők nem kevesebb, mint 15—20 mázsára becsülik aZ elrejtett bőrök súlyát. Ha­talmas mennyiség, forint érté­ke óriási. Ez 90 kruppon tal­pat, 3 ló kruppon talpat, 63 nyaktalpat, 170 hasszér overt, 1 borjúbélést, 1 marhalbélést, Az Argentin Köztársaság kormánya a közelmúltban ma­gyar kormányküldöttséget hí­vott meg az új argentin köz- társasági elnök, dr. Arturo Frondizi beiktatása alkalmából rendezett ünnepségekre, ame­lyeket április 28 és május 3 között tartanak Buenos-Aires- ben. A forradalmi munkás^pa- rasrt kormány a meghívást el­fogadta és képviseletére há­romtagú delegációt jelölt ki. A magvar delegáció vezető­je: Szobek András, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának tagija, tagjai: Szarka Károly fcülügyminiszterhelyet.- tes, továbbá Zalka András rendkívüli követ és meghatal- j mázott miniszter, a Magyar Népköztársaság Buenos-Aires-i I 46 sertésbélést, 20 borjú box- bőrt és egy sötétkék bőrt jelent. A talp oldaltáblákban állt. A gyár volt raktárának padlása sem állt üresen. Itt 150 mázsa cserzőanyagot rejtett el a jö­vőjében bizakodó tőkés. Olyan cserzőanyagokat, melyeket sú­lyos valutáért hozunk be Tö­rökországból és Jugoszláviáoól. Senki sem tud róla A bűntettet Czencz Béla egyedül követte el, sem csa­ládja, sem pedig alkalmazot­tai nem tudtak semmiről. Fia, Czencz István, aki a bátaszé- ki malomban könyvelősködik, állítólag haragban volt apjá­val, pedig annak idején ő is tevékeny részese volt a vál­lalkozásoknak. Apja nevére íratta art a bőiikereskedést, amelyben anyjával együtt ügy­ködött. Kissé különös, hogy mégsem tud senki sem a csa­ládban a rejtegetésről. Talán majd a bíróságon újabb tényekre is fény derül. Egyelőre azonban megnyug­tató tudni, hogy a népvagyont megkárosító, önző .tőkés va- gyonmentési kísérlete dugába dőlt, mesterkedése leleplező­dött, és rövidesen a nép törvé­nyei szerint ítélnek bűntette felett. Fehér Kálmán és' La-Paz-i követe. A kor­mánydelegáció Argentínába utazására rövidesen sor kerül. Kosárfonó-üzem létesült Szenibotbásoii A szentborbási volt honvéd­ségi épületeket a községi ta­nács tulajdonába adták. Áp­rilis elsejével a megyei tanács irányításával kosárfonó­üzem kezdte meg működését ezekben az épületekben. Je­lenleg csák 23-an dolgoznak, de ahogyan fellendül a mun­ka. a munkások létszámát 140—150 főre emelik. Első megrendelésük: négy­ezer halaskosár. De készíte- I nek majd fonott bútorokat üvegeket látnak el kosárfo- I nattal. Magyar kormányhiiIdöUség utazik Argentínába ,7T*yw*TTTT7*V»VTTVT'T*V*V*TTVWTTTV'rTTTVTV'rVTTTV*TVTTTTV»TVVTTVTT7T7TVVTTTTTTTTVTTV'ni TTVTTTTTT VASÁRNAPI TARCA A hála A reggeli indulásnál a gé- pék csattogásától han- >s, nagy munkateremben va- ki hátulról megrántotta a írttitkár köpenyét. Hátrané- '.tt. Tóihné volt, egy egyszerű is asszony. Vasalónő. — Ne haragudjon, Berényi vtárs — kiabálta, bár így is j ig volt hallható szerény: ingja —, szeretnék magától ilamiben tanácsot kérni. Mi- ~>r lehetne?... A titkár sietett, magában torsán végigfutott napi prog- ■mján. Számítgatott. Munlca- adás, megbeszélés az igazga- val, néhány telefon ... — jjgy három óra körül jöj- n az irodába, legyen szíves... válaszolta, és ment volna to­íbb, de aztán meggondolta. Nem, ne munkaidőben jöj- n, inkább fél négyre, jó? Rámosolpgott az asszonyra, : már valahol máshol járt az ze. Azok közé az emberek izé tartozott, akik szüntele- il azt hiszik, nem dolgoznak eget, és hhjtják magukat, indent a leglelkiismereteseb- akarnak végrehajtani. Ha Ijen emberek vezető pozíció- i kerülnek, nagyon könnyen :leesnek abba a hibába, hogy indent maguk akarnak ve­szni, nem azért, mert nem znak másokban, hanetn, ért azt hiszik, így kell dol- yzniuk. Vigyázni kell ezek- az emberekre, mert értéke­ik, de hamar elfáradnak, és :lefásulnak idővel saját haj­ijukba. Berényi még nem tartott itt. úwel csinálta dolgát, s érez- a felelősséget, mellyel tár­zik pártjának és az embe­reknek, akik bizalmuklzal megtisztelték. De azért fizikailag és idegi­leg kezdett már elfáradni. Most is, mikor három óra táj­ban beült az irodába, érezte a bizsergést gyomrában. Későn ebédelt, pedig tudta, hogy ez árt neki. Az utóbbi időben so­kat soványodott; maga is érez­te, lazítani kellene a tempón. De aztán jött a nap, az esti értekezletektársadalmi mun­ka a városban a pártbizottság megbízásából, s ő ment, úgy. mintha nem történt volna semmi ott belül. a kkor nyílt az ajtó. rt* Amíg az asszony leüli. Berényi azon gondolkodott, miért ilyen szomorkás és halk ez az asszony. Mindenki más­ról többet tudott az üzemben, mert közlékenyebbek voltak, vagy munka közben jobban megismerte őket. De az az asz- szony ott, a hátsó sorban úgy élt emlékezetében, mint aki csak a munkával és valami mással törődött, olyan dolog­gal, ami nem tartozik másra, s úgy néz maga elé, mint aki mindennel leszámolt, és csak egy valami fontos ezután éle­tében. Most is olyan volt. Bár mo­solygott, tekintete valahol máshol, messze túl, a titkáron kalandozott. Mosolya is réve- teg volt, s mint a bújkáló holdvilág, néha tűnt elő so­vány és sápadt arcán. Egyene­sen, két lábát egymás mellé téve ült a széken, ölébe tette kis szatyor ját, illedelmesen, mint kislányok szoktak az is­kolában. — Ne haragudjon, titkár elvtárs — kezdte —, tudom, sok a munkája, de én olyan isme­retlen vagyok az ilyen dolgok­ban. Tudja, van nekem egy kisfiam, most járja ki az utolsó iskolát, és olyan, de olyan szépen tud rajzolni, hogy még a szomszédok is a csodájára járnak... Az osz­tályfőnöke is azt mondta a múltkor a szülői értekezleten, hogy ebből csodagyerek lehet a művészetben, hát próbáljam meg valami úton, hogy tovább tanuljon ... Most azért jöttem; mégis titkár elvtárs jobban já­ratos ebben, mit csináljak, ho­va menjek? — Hát csak ez a baj?... Na( ezen könnyű segíteni — mond­ta Berényi. Megtudakolta tele­fonon az iskola címét, aztán nevetve mondta: — Még papírt is adok magának, hisz maga remekül dolgozik, és nagyon elégedettek lehetünk... Miért ne támogassuk a mieinket, nem igaz? Az asszony hálálkodott, s a félénk mosoly most már fel­hők nélkül áradt el az arcán. j titkár leült az írógéphez és pötyögtetni kezdte a kis ajánló levelet. Ezalatt kér­dezősködött. — Aztán jó az a gyerek? — Az? Áldott szíve van... Ű hozza reggel a tejet, sok­szor ő vásárol be, ha műsza­kos vagyok, ő hozza haza a napköziből a testvéreit... Es mindenben segít nekem... Fát vág, felmos... Áldott gye­rek ... Sokszor mondja nekem, nem baj, mama, ha felnövök, majd én mindig segítek ne­ked ... — Mondja, tulajdonképpen hány gyereke van magának? — Négy, titkár elvtárs ... — Négy?... Ez igen, derék asszony — s szinte gépiesen ér­deklődött tovább. — Es hogy bír velük?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents