Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-18 / 65. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! W AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 65. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1958. március 18. Mai számnak ta rí almából i Egy év munkájának eredménye A fti! dm üvets szövetkezetek életéből Az I., V. és VI. Békekölcsön húzása Már dolgozik a megyei népi ellenőrzési bizottság Azt hiszem, kevés olyan ren­delet találkozott úgy a közvé­lemény helyeslő egyetértésé­vel, mint a népi ellenőrzés meghonosításáról szóló tör­vény. Helyesléssel találkozott, mert sokan várták egy ilyen szerv létrehozását, amely le­hetővé teszi, hogy e hálózaton keresztül a sofcezer, millió sze­mű nép gyakorolhasson szigo­rú ellenőrzést az ország javai, szervei és intézményei fölött. Mint már korábban mi is hí­rül adtuk: a megyei tanács legutóbbi ülésén megválasztot­ták a megyei népi ellenőrzési bizottságot. Hogy mit tett az­óta e bizottság, s milyen ter­vei vannak, arról beszélgettünk a minap Kodó Kálmán elvtárs- sai, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökével. Kodó- elvtárstól megtudtuk, hogy a megyei népi ellenőrzé­si bizottság már kétízben ülé­sezett. Az első a megválasztás utáni hivatalos bemutatkozás­féle volt, de a második ülésen, amelyet a közelmúlt napokban tartottak, már különböző ügyekben kellett érdemlege­sen dönteni. Többek között például már három bejelen­tést kaptak, amelyben meg kellett, kezdeni a vizsgálatot. — És esd kik végzik? A -megyei népi ellenőrzési bizottság 9 tagja képtelen lenne saját erejéből ellátni feladatait. Ezért a bizottság mellé úgynevezett népi ellen­őri hálózatot szerveztünk, aki­ket bevontunk a vizsgálatok­ba. Az, hogy hova, hány tagú bizottságot küldünk, függ a vizsgálandó ügy jellegétől. Le­het, hogy az egyik ügyben há­rom ember tiszta vizet tud ön­teni a pohárba, másutt viszont, ahol úgy látszik, hogy az ügy bonvolu.lt és szétágazó, oda 5— 7 embert küldünk, de ha in­dokolt, 27 ellenőr is részt ve­het egy-egy vizsgálatban. Az irányadó, hogy ahova ki­megyünk ott alapos vizsgálatot végezzünk, s hogy a vizsgá­lati idő időtartama 30 napnál ne legyen hosszabb. — Mi történik a vizsgálat után? — A vizsgálatra kiküldött bizottság írásos jelentést ké­szít tevékenységéről, azt a né­pi ellenőrzési bizottság megvi­tatja: helyesen folytatták-e le, kielégítő-e, s ha úgy találja, átteszi az összes iratot a to­vábbi nyomozás végett az ügyészséghez, rendőrséghez. — A népi ellenőrzési bi­zottság minden hozzáküldött panaszt, beadványt vizsgá­lat alá vesz? — Először is -talán azt kell elmondanom, hogy a mi első­sorban! hivatásunk nem holmi »panaszirodái« tevékenység, ahova minden apró személyes sérelmet 'be lehet küldeni. Ha így volna, nem tudnánk eleget tenni annak a nagy várako­zásnak, amellyel ezt a szerve­zetet életrehívta a nép és a kormány. Legfontosabb teen­dőnk: elősegíteni a termelést, a biztonságos munkát, -a nép­gazdaság zavartalan fejlődését. Ellenőrizzük: hogyan tartják be s hogyan hajtják végre a törvényeket, egyrészt az álla­mi, gazdasági szervek, más­részt maguk az állampolgárok. Feladatunk fellépni bármely oldalról jelentkező törvénysér- ítés ellen. Tevékenységünk te­hát nemcsak a földerítésből áll. Nemcsak azt vizsgáljuk, •hogv egv-egy ember herdálja a társadalmi tulajdont, de azt is megnézzük, mit -tesznek a ta­karékosságért, a gazdaságos termelésért, a lopások, foszto­gatások megelőzéséért az erre hivatott szervek és emberek. Bánki -tehet hozzánk bejelen­tést, ám vizsgálatot csaik ak­kor indítunk, ha a panasz köz­érdekű. Mint mondtam, nem válhatunk mindent intéző pa­naszirodává, mert hiszen a személyes panaszok intézésére megvannak a különböző sajá­tos állami szervek — rend­őrség, ügyészség, bíróság. A törvény is módot ad ró, hogy az egyén a ránézve sérelmes­nek látszó határozatot a fe­lettes szerveknél megfellebbez­ze. Persze, -tudjuk, előfordul­hat, hogy gyakran a személyes sérelem is közérdekű, ezért ez­zel is foglalkozunk. — Említette Kodó elvtárs, hogy a megyei népi ellenőrzési bizottság egyes vizsgálataiba a járási népi ellenőrzési bizott­ságot is bevonhatja. Mi tehát a különbség a két szerv kö­zött? — A -törvény kimondja, hogy a járási népi ellenőrzési bi­zottság a területén lévő összes üzemnél, szervnél vizsgálatot folvtathat. A megye nem kí­vánja csorbítani ebben a já­rásiak önállóságát és tekinté­lyét. Az olyan jellegű beadvá­nyokat, panaszokat visszaad­juk a járásnak vizsgálatra, amelyről úgy véljük, a járási népi ellenőrzési bizottság is elégséges. Más a helyzet ak­kor, ha az ügy erejüket meg­haladja, vagy már vizsgálód­tak. de a panasz mégsem szűnt meg. Ilyen esetben természete­sen mi járunk el. — Milyen feladatot tart most legfontosabbnak, Kodó elvtárs? — A megyei népi ellenőrzé­si bizottság legutóbbi ülése fő feladatúi tűzte maga elé: a já­rási és városi népi ellenőrzési bizottságok létrehozását ápri­lis 15-ig. Ezenkívül megvizs­gáljuk, milyen felelősséggel 'kezelik a megyében a meg­szűnt tsz-ek vagyontárgyait, s a balatoni felkészülést; a föld­művesszövetkezeteknél a tár­sadalmi tulajdon védelmét és a felvásárlás, értékesítés hely­zetét. Természetesen ezek csak a legfontosabbak, mert ehhez pluszként járulnak még az elő­re be nem tervezhető bejelen­tések, amelyek munkát adnak. És szerintünk is ez mutatja majd meg legjobban, mennyire tartják jónak működésünket a dolgozok. V. J. Március 15-én megmozdult Csokonyavisonta egész lakossága O t m Ta íí z holdon A szétaprózott Felszabadulás örököseként 1957. január 15-én tizennégy családdal, 400 hold földdel, 7 lóval, 33 növendékmarhával, 70 sertéssel és egy daráló malommal megalakult Kastélyosdombón, a volt uradalom helyén a Népakarat Termelőszövetkezet. Elnöke Ru- zon Imre lett, akit az ellenforradalmárok el­zavartak a faluból. A gazdasági év végén munkaegységenként 72 forintot osztottan, a tizenhat évre szóló szarvasmarha hitel 50 szá­zalékát visszaadták, a zöldleltárért 115 ezer forintot kifizettek, s kiegyenlítették minden adósságukat. Ez az új szövetkezet rövid története. Éppen elég ahhoz, hogy adataival, számaival bizo­nyítson: jó munkát végeztek a tsz vezetői, dolgozói egyaránt. Míg most erdőre járnak fát kitermelni, már­is készek a tavaszi munkára. Csak felengedjen és máris megindul a kukorica alá a trágya­hordás, a zab és répa vetése, a műtrágya szó­rás. A kálisó nagyon bevált a gabonánál, olyan erős lett a szalmája, hogy alig bírta el­tolni a gép. Teli vannak tehenekkel is. Lehetnek, hi­szen van mire alapozniuk. Négy új belépő je­lentkezett: Vidák Ferenc, Vidák György, Var­ga Pálné és Jakab János. Földjük is már 500 hold fölé növekedett Teheneik 3800 liter tejet adnak darabonként a borjútejen kívül? Ebben az évben erősen rákezdenek az aprj>- magtermelésre: 30 hold ló-, 7 hold biborheSe* jük és 10 hold szarvaskerepjük lesz, Tizenjit holdon pedig kertészetet létesítenek, 10 hofd dinnyére már le is szerződtek, de lesz bőven tarlóvetésa uborka és zöldborsó is. S a forin­tot dönti majd a búza és az árpa magszapqyí- tása, a lengyel Gülbaba burgonya 10 holdja szintén. Az állattenyésztésben sem maradnak lei 30 db hízómarhát nevelnek. Takarmány lesz bőségesen hozzá, a szeszgyár ad moslékot, » ott lesz zöld futószalagként a keszthelyi Ke­verék. Hát a termésre milyenek a kilátások? Szerény a számítás. Ha nem jön közbe elein! csapás, árpából megterem majd holdanként tizennyolc mázsa, búzából sem lesz kevesebb tizenháromnál-. A kastélyosdombói Népakarat jó propa* gandát csinál a közös gazdálkodásnak: jól gazdálkodik s így mutatja meg a nagyüzem előnyeit az egyénivel szemben. Többen és egyre többen látják ezt meg a faluban. Hi­szen 95 forintot terveztek be erre az évre mnukaegységenként. Csizmadia János is visz- szahívta inkább a fiát a vasúttól, hiszen itt háromszor annyit kereshet. Értekezletet tartottak a megyei vadásztársaságok tagjai A Hazafias Népfront Cso- konyavisontán már hetekkel előtte megkezdte a március 15-i ünnepségre való készü­lődést. Hogy sikeresein hajt­sák végre e feladatokat, a régi hagyományok szerint cselekedtek. Ugyanis a köz­ségben már hosszú éviek óta igen eredményesen dolgoztak az olvasókörök. melyeknek tagjai nemcsak könyvköl­csönzéssel foglalkoztak. Az olvasókörök énekkart is ala­kítottak, s az ő feladataik közé tartozott a március 15-: ünnepély megszervezése, le­bonyolítása. Két olvasókör működött a faluban. Az egyiíket Szólók! Dániel pedagógus 1869-ben, a másikat Vecsei Sándor pedagógus 1894-ben hozta létre. Ma 110 tagja van a két olvasókörnek. Mind­kettő létrehozása, illetve felújítása a Hazafias Nép­front érdeme, Gáspár Jó­zsef népfrontbizottsági elnök irányításával készülődtek a március 15-i ünnepélyre is. Március 15-én, az ered­ményes előkészítés hatására, megmozdult az egész falu. Ünnepi menetben elől az út­törők dobszóval, kürtszó­val egyenruhában, Nagy Ovula úttörő csapatvezető irányításával, majd az isko­lások a tanítókkal. Az olva­sókörök tagjai, a község és a tömeaszervezetek vezetői, a falu több száz lakosa vo­nult a Kossuth szoborhoz. A szobornál a Himnusz után Gaál László iskolaigazgató mondott ünmeoi beszédet, maid Andik József paraszt­ember, a Vecsei olvasókör tagja elszavalta a Nemzeti dalt. Ezután koszorúzás kö­vetkezett. A község összes tömegszervezate csináltatott koszorút, s azt ünnepélyesen helvezték el Kossuth Lajos szobránál. Innen a református te­metőbe vonultak, ahol há­rom 1848-as honvéd hős pi­heni örök álmát. Kiss And­rás és Balogh Sándor, mind­ketten őrségi tisztek voltak, valamint Nagy József, hon­véd tizedes. Itt is felhangzott a Himnusz, majd Márkus Jó­zsef parasztember Petőfi: Le­visonta egész lakossága. A Hazafias Népfront szervezé­sére mintegy ezer ember vett részt az ünnepségen. így adta bizonyítékát, hogy a község hűen ragaszkodik ha­gyományaihoz, büszkén em­lékezik vissza 1848 hőseire. dőlt szobor című versét sza­valta el. Ezután pedig Imre Ferenc református lelkész mondott megemlékező be­szédet __ 18 48. március 15-re emlé­kezve megmozdult Gsokonya- ’l szám az 195,7-es eredménye­A Somogy megyei vadász- társaságok tagjai vasárnap délelőtt értekezletet tartottak Kaposváron az Iparos Szék­házban. A megbeszélésre csaknem 300 vadász érkezett a megye különböző vidékei­ről. Az értekezleten Szőllősi Jó­zsef, megyei erdészeti és va­dászati felügyelő számolt be elsőként az elmúlt esztendő eredményeiről. Értékeléséből kitűnt, hogy míg 1956-ban 3766 nyulat lőttek a vadász- táraságok tagjai, addig ez két összegezve 5915. így a megyében minden ezer holdra 10,8 nyúl jut az 1956. évi hét­tel szemben. A felügyelő ar­ról is beszélt, hogy a vadá­szok eredményes munkát vé­geztek a ragadozók irtásában is. Szőllősi József az eredmé­nyek ismertetése, s a végzett munka értékelése után rész­letesen foglalkozott a vadász­társaságok jövőbeni feladatai­val, legfőképpen pedig a vadállomány számszerű növe­lésében a somogyi vadászokra váró tennivalókkal. A • be­számoló után a jelenlévő va­dászok közül számosán fel­szólaltak. Legtöbben azt han­goztatták, hogy mindent meg­tesznek a vadállomány minő­ségi és mennyiségi szaporítá­sa érdekében. A hozzászólások után a jelenlévők egy csehszlovák oktaAó filmet tekintettek, meg, amely a vadászkutya idomí- tósról, a nyúlvadészatról és 3 dámszarvas selejtezéséről szólt. Példájuk követésre méltó... A balatonfooglári MSZMP szervezet vezetősége társas- vacsorán látta vendégül a já­rási művelődési ház szín­játszóit és énekkarát. akik az elmúlt1 napokban — né- hánynapos működés után — a járási kultúrverseny döntő­jében szerepeltek. A pártve­zetőség lelkes tagjai az egélfz A SIKER ÜNNEPLÉSE M ég ebben, a rendezvényekben egyálta­lán nem. szűkölködő időszakban is rit­kaság számba megy a szombat esténkénti, a termelés sorsát alakítgató értekezlet. Most az Állatforgalmi Vállalat mégis ezt az idő­pontot választotta mintegy háromszáz dolgo­zója egybehívására. Különleges ez az alka­lom. Érre vall a Béke Szálló nagytermének ünnepi díszbe öltözése, a fehér, terített aszta­lok hosszú sora, rajtuk virággal, meg az emel­vényre készített, egyelőre némaságra ítélt néhány zeneszerszám. A siker ünnepe ez a nap. Amióta fennáll a vállalat, azóta tavaly először vívta ki magá­nak a legnagyobb elismerést: az országos ver­senyben elsőként szakította át a célszalagot. Nagynevű, igyekvő társakat kényszerűen ma­ga mögé: Bács, Szabolcs, Hajdú, Veszprém megye — megannyi szívós ellenfél —, a somo­gyiak után menetelt év végére kelve. Nem olyan szerzett elsőségről van sző. Ke­mény volt az 1957-es esztendő próbaköve. A kötelező beszolgáltatást eltörölte az állam. Az ország húsigénye azonban nemhogy csökkent volna, hanem inkább nőtt. Uj módon, kiter­jedtebb körű szerződésekkel, aztán kereske­delmi módszerrel — szabadfelvásárlás révén — kellett megoldaniok feladatukat. Göröngyös csapáson kezdtek ösvényt taposni. Bebizonyí­tották: járható az új út. Mintegy negyvenöt- ezer dolgozó parasztot, a termelőszövetkezetek többségét ügyfelekké nyerték meg a vállalat felvásárlói. Mihalusz Ferenc, az igazgató tovább sorolja a győzelem adatait. Százezer mázsa élősertést vettek meg. Négyezer hízó a ráadás, ez az 5,3 százalékos túlteljesítés. A vágómarha átvéte­lének tervét is megtetőzték. Csaknem 2S5 mil­lió forintot fizettek az állathízlaló gazdáknak, szövetkezeteknek. A vállalat istállóiban 6576 szarvasmarhát „üdültettek”. Közülük mintegy háromezer külföldre ment. Az elismerés hangján szólt az előadó a leg­jobb járási kirendeltségek dolgozóinak mun­kájáról. A barcsiak — szokásuktól eltérően — kiteltek magukért: az első helyezést szerezték meg. Négyezer forint a jutalmuk. A marcali járás a második hely eléréséért 3500 forintot kapott. A legnagyobb, a kaposvári járási ki­rendeltség kapta a harmadikat megillető 3200 forintos versenyjutalmat. A többiek is helyt álltak. Decemberben négy vasárnapot is a hétköznapokhoz soroltak, hadd legyen meg e kellő számú szerződés. Az igazgató nem fu­karkodik a dicsérettel, amikor a gyakran túl­órázó adminisztratív dolgozók, a szállító- és műhelymunkások tevékenységét teszi mér­legre. Dr. Banke Antalné, az Élelmezésügyi Mi­nisztérium Állatforgalmi Igazgatósága he­lyettes vezetőjének szavai kellemes meglepe­tést okoznak. — A második félévben elért dicséretes eredményei alapján „Az Élelmezés­ügyi Minisztérium Kiváló Vállalata” címre javasoltuk a somogyi vállalatot. A döntésre ezután kerül sor — mondja. Hornyák Mihály, a megyei tanács, Varga István pedig a me­gyei pártbizottság nevében köszönti az orszá­gos első vállalat dolgozóit. A gratulálok nem félnek az ünneprontás vádjától. Kereken megmondják: szép, szép a sikert hozó múlt esztendőre visszapillantani, de... És itt jön a jelen nem éppen kedvező tapasztalatainak összegezése, s buzdítás a jövő teendőinek egyenletes elvégzésére. Bizony, az 1958-as év első negyedévének némi lanyhulása tompítja a tavalyi esztendő dicsfényét. Az országos el­sőség nemcsak jogos örömet hozott, hanem nagyobb kötelezettséget is. Nem végzetes a visszaesés — erős akarat felviszi a hullám­hegyre a vállalatot. A vacsora után összekoccantak a poha- rak, láncba hív a zeneszó —, ez a meg­érdemelt ünneplés programja. Ám az az igazi vidámság, amely tartós, amelyet nem követ szomorkodás. A vállalat dolgozói a jövő szűr­_________________ _ ^ ke hétköznapjain adnak választ a kérdésre:' 'előleg a Zrínyi balladái községeit megmozgató, példa­mutató szervező munkát fej­tettek ki, hogy bebizonyítsáki mennyire szívén viseli a bog­iári pártszervezet a kulturális élet ügyét. A Hullám Szálló szépen feldíszített termedben megrendezett családias han­gulatú társasvacsora pohárkö- saöntői során Kentner Lajos párttitkár a pártszervezet el­ismerését fejezte ki a meghí­vottaknak a jól végzett mun­káért. A jelenlévők elhatározi- ták, hogy a megkezdett úton haladva folytatják munkájú- . kát és hatvan tagra egészí­tik ki énekkarukat. Húszon^ négy tagú zenekart is szer­veznek, amelynek bemutatko­zását május elsejére tervezik. A pártvezetőség nevéber, Kentner elvtárs az elható re-" zás megvalósításához minder támogatást megígért. , A további pohárköszöntők során a járási művelődési ház igazgatója köszönte meg a két kultúrcsoport tagjainak kitartó, sokszor bizony ko­moly nehézséggel járó — de végül is szép eredménnyel zárult munkáját. Jusits Győ­ző, a színjátszó szakkör veze­tője a további tervekről be­szélt. Végül pedig Kormos .Ferenc, fát községi (Kulturális bizottság elnöke köszöntötte lelkes .szavakkal a művelődé­si ház színjátszóit, énekkarát és a község lakossága nevé­ben kívánt további ered­ményes, jó munkát. Vacsora után a jelenlévők Babári Béla öntevékeny tánc- zenekarának vérpezsdítő mu­zsikájára táncra perdültek és a reggeli órákig maradtak együtt jó kedvben és kitűnő hangulatban. — A ZÁKÁNY1 fmsz. szent- mihályhegyi kultúrcsoportja akarnak-e egy esztendő múlva is ilyen ün­nepélyes termelési értekezletet tartant. Reméljük, hogy igennel felelnek. (KUTAS) nróbálja. A ballada gyűjtéséi Eperjesi Ernő helyi pedagó-4 °:us végezte és az Zrínyi Mik-» lós, horvát bán életéről szólt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents