Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-13 / 61. szám
. Csütörtök, 1958. márciusi 13. 5 SOMOGYI NÉPLAP £3 Szeressük egymást gyerekek! (Szatíra) Egy »vitához« fűzendő megjegyzések helyett. *D ambulek Ede, a mintafórj, akinek úgy- ■*-' szólván egyetlen szenvedélye volt: a kártyázás, szomorúan lépkedett hazafelé a hivatalból. Hol ráérősen, hol sietve, aszerint milyen gondolatok jártak busa fejében. — ilyen az élet! — monológizált magában: Szomorú sorsa van egy mintaférjnek. Lám, tegnap sem mehettem el a Világmegváltó Társulás klubjába, az anyósom megbetegedése miatt megint kimaradtam egy valamirevaló ultipartiból. Pedig a zsebpénzem is fogytán. Szóval — folytatta lépteit meglassítva — tegnap nemhogy a világot, de magamat sem váltottam meg, pedig az a balek Vaculek biztosan ott volt. Attól lehet bármikor nyerni, mert barátságból inkább nem tanul meg ultizni, csakhogy ne kelljen vitatkoznia a lapok járásáról, a született kártyások ősfogásairól. Tisztes polgári talpait most már szabályos ritmusban rakta egymás elé. Váratlanul Vaculek édeskés hangja riasztotta fai gondolataiból. — Szervusz, Edém. Kérlek, már Vörösmarty is megmondta: ne lógasd az orrod hiába! Vagy nem orrot mondott? Mi történt veled kérlek? Valami baj van az osztályodon, vagy valami családi ügy? — Szervusz — fogadta/ Bambulek Ede osztályvezető Vaculek Leó élénk arcjátékkal, hang- és taglejtéssel kísért üdvözlő szózatát, s meg sem állva, döbbenetes jellemszilárdsággal (neki sietnie kell haza, hogy időben visz- szaérjen a klubba!) rakta egymás elé a lábait. Vaculek, aki soha nem volt katona, kénytelen volt egy polgári jobbraigazodással lépést váltva Edéhez csatlakozni, s szándéka ellenére kísérni aggasztó gondokba merült klubtársát. — Mi bajod kérlek? Meghalt az anyósod? — Ugyan! — legyintett Bambulek lemondóan és bosszúsan. — Esze ágában sincs ilyesmi! Mi volt a klubban tegnap? Kik voltak, ki nyert? Vaculek homlokára ütött. Most már értette klubtársának gondbarázdálta arckifejeaését. Nagy flegmán felelte: — S'en'ki, öregem. Senki, kérlek! — Hogyhogy hogy? — hebegte Ede. — Hát úgy .is lehet ultizni, hogy senki sem nyer és veszít? — Ki beszél itt ultiról kérlek! Tegnap vitaest volt kivételesen a klubban. Azért nem nyert senki! Bambulek kártyarajongó szavéről legördült a nagy kő. Felderült. — Mi volt a program? — Baráti vita kérlek. Eljöttók hívásunkra Sajtlyuggató Műintézet főbb munkatársai, akikkel érdemes baráti viszonyt teremtenünk. Sőt, kellendő. Világmegváltó munkáink érdekében. — Hmmm, hmm .. — Hja, barátom, ilyen is kell, leérlek alássan. — De hát miről volt szó? — Kérlek szépen, megjelent a város színe- java. Egyébként a közelmúltban forgalomba hozott illyr módra lyuggatott sajt-produkcióról volt. szó, amit néhány, szakmába kontár- kodó fővárosi firkász és néhány jövendőbeli sajtlyuggató növendék alaposan meghurcolt. — Vaculek! ne feszítsd a húrokat, tovább! Beszélj el mindent, ami volt! — lehelte Bambulek izgatottsággal. — Mondom, szükség volt egy baráti kör összehozására, mert ki törődjön a sajtlyug- gatás továbbfejlődésével, ha nem mi, akik végzettségünk, képességeink szerint letéteményesei vagyunk a sötét agyak megvilágítására és a világ megváltására, mint a klubunk neve is mondja. A sokat támadott illyr-gyártmány után aztán eljött az idők teljessége. Most bemutathattuk, milyen alkotó, segítő-módon szeretjük a Sajtlyuggató Műintézetet. — Na és...? — sürgette az elbeszélést Bambulek. — Semmi na és! Egy szűkszavú sajttörténeti pletykálkodás után felszólalt az illyr- sajt tervezője, majd három klubtag, kik sejtve, hogy nem oda valók is lesznek a baráti összejövetelen, holmi elvieskedni akaró emberek, előre felkészültek. Elmondták, hogy a gyártmánnyal meg vannak elégedve mind ők, mind pedig mindazok, akiit itt nem lehetnek jelen, aztán a Műintézet igazgatója szólalt fel, elítélve a sajtó sajtjukat támadó akcióit Megköszönte a baráti hangokat... — Na és? — Mondom, hogy semmi na és! Kimondtuk, hogy a sajtó képviselői korunk Káinjai és nekünk Ábeleknek össze kell fognunk. Ennék érdekében nem sajnáltuk — gondolhatod — sem magunktól, sem a Műintézet tagjaitól a tömjént. — Szóval csak ez volt? Izgalmas volt? — Ajaj! Rettentően, különösen a vége felé, amikor a nem odavaló elemek el kezdtek fészkelődini, nyilván azért, how objektivitásukkal megzavarják a bensőséges, baráti hangulatot. Szerencsére az elnök feltalálta magát és az idő előrehaladottságára való tekintettel berekesztette a vitát Elnapolta a világ megváltását és a sajtosok megváltását is. Jó, mi? Bambulek nevét meghazudtoló élénkséggel nézett Vaculek diadalt sugárzó arcába: — Mire jó, te szamár? Mire volt jó ez a tegnapi vita nevezetű kölcsönös hízelgés? Most jobb lesz ezután a Sajtlyuggató munkája? — Könnvebbet is kérdezhettél volna, kérlek — rándított kettőt a vállán Vaculek és gyorsan kezet nyújtott. Jókor. Egészen hazáig kísérte időközben felderült arcú klubtársát.- li Több segítséget a társadalmi moziknak! (Tudósítónktól.) »Az összes művészetek közül számunkra legfontosabb a fiím« — olvashatjuk Lenin müvében. A mi államunk a felszabadulás óta eltelt időszak alatt sokat tett e mondat valóra váltása érdekében. Számos filmszínház nyílt az elmúlt li esztendő alatt és sok vándormozi látogat el a községekbe, ahol nincs állandó filmszínház, A filmszínházak többsége a Moziüzemi Vállalat kezelésében van, elenyésző részük pedig társadalmi moziként, tanács alá tartozó művelődési ház kezelésében van. Filmszínházunk — a nagyatádi járási művelődési ház mozija — műsorcllátottsága jónak mondható — noha nem is olyan régen még sok kifogás merült fel ellene, A Moziüzemi Vállalat igyekszik eljuttatni hozzánk az új és jó filmeket. Márciusban műsorunkon szerepel: az Anya című szovjet film, Külön utakon című színes szovjet film, a Császár parancsára és a Gerolstein! kaland című masrvar filmek. Filmszínházunk látogatottsága megyei viszonylatban is jó. Egy-egy filmet 1 298—1 500 mozikedvelő tekint meg. Átlagos havi bevételünk 24—25 ezer forint körű! mozog. A február havi ösz- bevételünk 25 212 forint volt. Ez látszólag szép bevétel, s kívülálló szemlélő úgy gondolja, hogy ez jelentősen emeli a művelődési ház bevételét. Milyen kiadások merülnek fel a bevételből? A filmek kölcsönzéséért februárban 8647 forintot fizettünk, munkabérként 4500 forintot, fűtés, világítás. propaganda-anyagokra 2 ezer forint kiadásunk van havonta. Ehhez jön még aztán az adó is. mely jelentős összeget visz el a, kultúrháztól, 22 százalékos az adókötelezettségünk, így február hónapban 5545 forintot tett ki. Tehát a 25 ezer forintos bevételre közel 21 ezer forint kiadás jut és a megmaradó 4 ezer forintot fordíthatjuk csak a filmszínház berendezéseinek felújítására, a terem torszerfisítésére. Szerintünk is helyes, hogy a rsozihelyárak emelésével egyelőben bizonyos mérvű adóemelést is hajtottak végre, de i jelenlegi adószázalék nem áll párhuzamban a helyáremeléssai. Sokkal célszerűbb s gazdaságosabb lenne, ha ezt a túlságosan magas adót mérsékelnék és a művelődési házaknál maradó összeget teljes egészében a filmszínházak korszerűsítésére fordíthatnánk. Ez lenne az állam és a moziíátögatók helye, sen képviselt érdeke. KULTURÁLIS HÍREK A nagy herényi színjátszó csoport lelkesen készül a kulturális seregszemléire. A járási bemutatón Csizmarek: Bukfenc című bohózatát adjiáik elő. A kul,túrmunka immár társadalmi mozgalommá hő Nagybérén y ben, kultúrházukhoz ugyanis öltözőt szeretnének építeni. Erre fordítják az előadások bevételét, <ie társadalmi munkát is vállaltak a fiatalok S ha .az öltöző elkészül, már meghívhatják a Csifcy Gergely Színházat is egy-egy előadásra. Villany kövesút, kultúrház még nincs Horvátkútan, de a kultúra iránti szeretet legyőzi az akadályokat. Januárban vegyeskórust alakítottak, s a lelkes gárda most hetenként háromszor próbál. A járási bemutató után további tervük, hogy kottiaolvasósra tanítják az énekesieket, s két év alatt a megye számottevő kórusaként léphessenek pódiumra. Megérdemelnék a horvátlkiútiaik, hogy felsőbb szerveik valamilyen hangszer beszerzésével segítsék fejlődésüket. Bolháson március elején kedves ünnepség zajlott le. A Nagybaráti Állami Gazdaság vándor-mozija itt adta el fennállása óta az 55 000-ik jegyet, Az 55 000-ik morilátogató j értékes jutalomban részesült. I Ezen az estén ismeretterjesztő. | előadást is rendeztek, majd ze- ; nekar szórakoztatta az egybegyúrt közönséget. Vasárnap tizedszer adták elő a somogysámsoni színjátszók a Dankó Pista című daljátékot. A tizedik előadást nagy elismeréssel fogadta a sávolyi közönség. Kultúrszomjáról híres a sávolyt közönség. Ennek kielégítésére Mátés László kultúrotthon igazgató jó kapcsolatot tart a szomszédos községekkel, s szánté minden alkalomra szerez műsort. Februárban Füstös Ottilia vezetésével az óvoda- j sok adtak nagysikerű műsort, | március 9-én a semogysámso- ■ niák szerepeltek. Március 15-j én a helybeli kultúrcsoport A vén bakancsos és fia, a huszár című színművet adják elő, 22- re pedig a kiskomáromi csoportot várják a Cigány című színművel. színházi hír Játék közben a zenekarba zuhant Pusztai Péter, a »Víz- kereszt« Keszeg Andrása. Könnyebb sérüléseket szenvedett, de az előadást még végigjátszotta. Sérülései azonban egyelőre akadályozzák a játékban, ezért a tegnapi és a mai előadáson Keszeg szerepébe Miszlai István ugrott be. ip SPORT Megtartotta alakúié Illését a Megyei Testnevelési és Sport Tanács Élénk vita után jóváhagyták a megye 1958. évi elvi sportprogramját PmiLnr! snortemberek. iiáv{-p<!í»n snortmunkások. TflnoonvKa \/.ncr*7 Egykori neves sportemberek, névtelen falusi sportmunkások valamennyien a megye sportjának harcedzett. kipróbált tagjai gyűltek egybe tegnap a megyei tanácsszékház kistermében, ahol a Megyei Testnevelési és Sport Tanács tartotta meg alakuló űlé- sét. Az ellenforradalom óta első ízben ülésezett a megye sportparlamentje, melynek tagjait a megyei tanács végrehajtó bizottsága csak nemrégiben nevezte ki. Jóleső érzés volt látni, hogy mennyi tűz, szív és lelkesedés volt a jelenlévőkben. Az a mintegy harminc fő’nvi tanács, amely az elkövetkezendő két esztendőben hivatva lesz "megyénk sportéletét irányítani, jól vizsgázott. Az alakuló ülés hangja, témaköre, a beszámolót követő vita azt bizonyította hogy e tanács képes megoldani a rábízott feladatokat. Naav területet ölelt át az a mintegy hatórás tanácskozás, amely vi szapillan!ást vetett a múltba, elemezte a jelent, de előre is vetette tekintetét a jövő felé, amely az elhangzottak szerint cseppet sem reménytelen. Sót! kapcsolatban hozott határozata. Pontosan fél 9-kor dr. Sodosi Mihály megyei sportorvos, a* MTST elnökségének tagja ny t0tÜ ^aSpokm • építjük a magyár sportot. Ez építésnek része- sefvagyunk ml is, itt Somogybán. Uj utakon járunk és ez “ új sportszerv kirekesztette azokat« korábbi hibákat, amelyek, h* nem is jellemzői voltak a mu.t állami sportvezető 9én©k. de gd- tolta annak munkáját - mondotta Ezután dr. Bodosi J^vaetatot tett az ülés napirendi P°rnjut " Vetően. A javasolt ügyrenddel e }elSléoSő 0gnap?rmd? pontként Cziráki Ferenc dr. ismertette az Tanácsnak az MTST létesítéséről szóló határozatát Ezt követően Hornvak Mihály,- a megyei tanács elnökhelyettese nyüitotta át a sport tanács tag i álmák megbízóleveleiket azzal, hogy a megye sportvezetői olyan sportembereket nemcsak a sportpályán helyt, hanem a munka frontján is és hogyha kell, akkor számíthatunk rájuk a haza védelmében Í9 'Ezután került sor Vermes Imrének. az MTST elnökének beszámolójára amely magában foglalta megyénk 1958. évi sportéletének elvi programját. Vermes Imre beszámolója Az elnöki beszámoló bevezetőben rámutatott arra az útra, melvet a magyar sport az MKP 1947. évi sportprogramja alapján a felszabadulás után az ellenforradalomig megtett. Megvilágította az eredményes tíz esztendőt, amely ezt igazolta, hogy a szocializmust építő országban a sport csak szilárd állami vezetéssel képzelhető el. Az MTST elnöke a továbbiakban a következőket mondotta: — Akik tagadni próbálnák eredményeinket, azoknak álljon példaképpen, hogy a helyes állami sportvezetés a társadalmi sportmunkások ezreit és tízezreit kapcsolta be a magyar sport' életébe. A mi megyénkben a fel- szabadulás előtt alig 40 sportkör működött. 1956-ban a sportkörök száma 179 volt. Ugyanebben az évben 15 000 fiatal sportolt Somogybán. Igaz, hogy az ellenforradalom után a sportkörök száma csaknem negyvennel ősökként, 1957-ben 12 000 fiatal fiú és leány vett részt a különböző sportversenyeken. De hol van ez a szám is a felszabadulási időkéhez. Ha pedig azt is számba» vesszük, hogy egy döntően mezőgazdasági jeli erű megyében 2500 női sportolónk van. akkor bizonyítana vannak eredményeink'. — Voltak hibák? 1956-ban már kész tervünk volt a hibák kiküszöbölésére. E tervek megvalósítását meggátolta az ellenforradalom. Divatos szólam volt 1956 októberében eltúlozni e hibákat, elhallgatni eredményeinket. Aztán a szörnyű megrázkódtatásból elég hamar sikerült talpra- állnunk. 1957 első felében már mind megalakultak az alszövet- ségek, számszerint 15. Ezek jórészt kifogástalanul látták el munkájukat, annak ellenére, hogy az 1957-os esztendőt mégis valami bizonytalanság jellemezte. Rámutatott azolcrá a hibákra, amelyek a múltban helytelen vágányra terelték a sportélet szekerét. Példával bizonyította, hogy az anyagiasság rossz példájaként emlegetett labdarúgók milyen szívvel ós lélekkel játszottak annak idején a megye válogatottjában Jugoszláviában, eszük ágában sem volt srortteliesíímcnyükért ellenszolgáltatást kérni. Sőt, kitüntetésnek vették, hogy a baráti Jugoszláviában képviselhették megyénk színeit. Szeder István, a Kinizsi akkori edzője azonban igyekezett »felvilágosítani« a sportolókat, hogy »mi jár« egy sportolónak külföldön, Európában, vagy pláne a tengeren túl. Ä nevelés kérdéséről szólva megvilágította azokat a játékos- csábítási eseteket, amelyek az átigazolások idején megyeszerte szóbeszéd tárgyát képezték. Legfontosabb szervezeti irányelvek A megyei testnevelési és sport tanács megalakulásával olyan kollektív vezető testület létesül, amely képes egész testnevelést és sportéletünket átfogóan irányítani és ellenőrizni. Az MTST-nek munkája közben tömöríteni keli a legkiválóbb edzőket, testnevelőket, szakvezetőket, társadalmi munkásokat, akik a szocialista szellemű sportolók nevelésében mind-mind hasznos munkát végeznek. A múltban a túl nagy létszámú függetlenített apparátus gátja volt a fejlődésnek. csőről Tapsonyba. vagy Iharosból Kéthelyre kell utazniok. Az 1957— 58. évi bajnokságokat az eredeti kiírás szerint bonyolítjuk le. 1958 — 59-re pedig új elvek alapján készülünk majd fel, amikor már a járási szövetségek is ott állnak a kis falusi sportkörök mellett. S mindezek munkáját összefogja majd a járási testnevelési és sport tanács, amelyek két-három héten belül valameny- nyl járási székhelyen és Kaposvárott is munkához látnak. További tervek — Hangsúlyoztam már — mondotta a továbbiakban Verme« Imre —, hogy engedményeket sehol nem teszünk. A múlt késztet erre bennünket, mert az egyes engedményeket bizony sokan félreértették és visszaéltek azzal. Felkaroljuk és hathatós támogatást nyújtunk a tömegsportoknak városokban és falvakon egyaránt. Városban a szakszervezetek segítenek majd megoldani az üzemi tömegsportot. Falvakon felkészülünk a falusi dolgozók VII. spartakiádjára, ahol szeretnénk korábbi jó hírnevünkhöz méltóképp szerepelni. Ez évben már nagyobb tömegeket kívánunk bekapcsolni a falusi sportba. ügy véljük, hogy a KISZ hathatósabb munkát tud majd itt végezni, mint azelőtt a DISZ, amelynek Somogy megyei 25 000 tagja közül biEony csak kevesen kapcsolódtak bele a spartakiádokba. mert hisz a múlt évi spartaklá- don 0000 falusi sportoló indult és ez nem is volt mind disziste. A nemzetközi kapcsolatokról szólva megemlítette, hogy 1956- b»an már megkezdtük szorosabbra fűzni kapcsolatainkat jugoszláv sportbarátainkkaí, ezt szeretnénk a jövőben is. Az Iskolai testnevelés és sport s nem engedte érvényre jutni a társadalmi munkát. Slost új hely. zet alakult .ki e téren. Az MTST-ben, valamint a szakszövetségekben és a sportkörökben egyaránt tág tere nyílik a társadalmi munkának. Ebben az új rendben fogtos szerep jut a KI5Z-nek, különösen a falvakon és az iskolákban, továbbá a szak- szervezeteknek. amelyek az üzemekben fejthetik ki tevékenységüket. A modern pedagógia joggal vallja, hogy az ifjúság kommunista nevelésében egyik fontos láncszem az Ifjúság sport-nevelése. A múltban e téren sok volt a hiányosság. De nem is lehetett komoly Iskolai sportról beszélni, amikor egy évben egy középiskola, például a Táncsics gimnázium Kaposvárott 250 forint állami támogatást kapott sportra. A tömegsport szempontlából döntő fontosságú, hogy a KISZ és a sz-aksíervezet miként veszi ki részét a sportmimkából. Szólt a sportkörök előtt álló feladatokról is. ahol bizony 1956 novemberében könnyű szívvel szüntették meg a különböző szakosztályokat. A legtöbb sportkör egyedül a labdarúgó szakosztályt tartotta fenn. 'Most három stzak- osztály fenntartása kötelező c-'-M. kül nem lehet sportkör. Most új alapokra került az általános és középiskolai sport egyaránt. Az Országos Ifjúsági Sport Bizottság, valamint a Diák Sport Központ együttműködve a Művelődésügyi Minisztériummal, újat, nagyot alkothat e téren. A sportjprazrfáfkotlás fontosabb Irányelvei Irányelvei* a snort- obtatás! és módszer« tani ntnnkához Az 1958. évi sportoktatási műn kában a tanácsok késői megala kulása miatt az a fő feladat hogy valamennyi sportszervezetünk megtalálja n helyes átme nett megoldást. 1959-re már tervszerűen készülünk fel, mert1 közben felülvizsgáljuk a különböző bajnokságok jelenlegi rendjét. Miként az országos bajnokságok, a Nemzeti Bajnokságok körében is rendet kell teremteni, ugyanügy Az előttünk álló feladatok —- Meg kell mondani, sok nehéz feladat áll előttünk az elkövetkező Időkben. Sokszor bűzöm kényszermegoldásokhoz kell majd folyamodnunk. A most1 megialiafoilt megyei testnevelési és spói't ta- nácmak azonban mégsem kell mindent elölről kezdeni. Bizonyos falcig kitaposott útra lépünk. Melyek a legfontosabb fel adataink? Elsősorban a sportolók nevelése. Szakítani kell azzal a korábbi téves elmélettel, hogy a sporteredmények kiváltságokra Jogosítják fel a sportolókat, örvendetes, hogy e téren már van javulás. Ezután az elnök részletesen rámutatott az edzők és a sportvezetők ezzel kapcsolatos feladataira. Hangsúlyozta, hogy az alapelvekből nem tehetünk engedményt. Az utat megszabta, számunkra a Politikai Bizottságnak « sporttal revízió alá kell venni a különböző megyei bajnokságokat is, mert ésszerűtlen, hogy kis falusi sportkörök csupán utazásra költsék el pénzüket. Mert a jelenlegi szerint Karúdról bajnoki Niki ára. rend KötNem szórhatjuk két marokkal “zidőn sem a pénzt, mint ahogy a jövőben sem. A ránkbízott 353. ezer forinttal azonban Igyekszünk jól gazdálkodni. Szeretnénk segíteni a már megkezdett sportlétesítményeit befejezésében a somogyi falvakon. Helyesebb arányokat kívánunk megállapítani a nérz szétosztásánál, mint a múltban. , Persze a sportegyesületek gazdálkodásában is fokozottabban kell érvényesülni a takarékosság elvének. Helytelen, hogy a sportkörök olyankor is autóbuszon utazgatnak, amikor vonattal is mehetnének. A vonat pedig lényegesen olcsóbb. Végezetül az MTST elnöke kéréssel fordult a sport tanács, tagjaihoz, hogy valamennyiéin legyenek egyek a munkában, a sport szeretettben. A részfeladatok megoldásában ki-ki erőjéhez mérten nyújtson segítséget, akkor a tanács együttesének munkája képes lesz maradéktalanul betölteni feladatát. A nagy tapssal fogadott elnöki beszámolót hosszan tartó vita követte. Az MTST ülésén elhangzott felszólalásokat holnapi számunkban ismertetjük. SPORTHÍREK FELHÍVÁS i SPORTKIRÁNDULAS A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség Somogy megyei motoros klubja Kaposvárott személy- gépkocsi vezetői tanfolyamod indít. A tanfolyam időtartama nyolc hét. Jelentkezés Kaposvár, Dózsa György u. 16. sz. alatt folyó hó 20-ig mindennap délelőtt 9-12 óráig. VESZPRÉMBE Magyar Honvédelmi Sport- szövetséq Somogy megyei motoros klubja. A KMTE szombaton délután fél 3 órakor különjáratú társas gépkocsival utazik Veszprémbe a vasárnap sorra kerülő Veszprémi Haladás—KMTE bajnoki labdarúgó mérkőzésre. Az autóbuszon néhány hely (ülőhely) áll még a szurkolók számára is rendelkezésre Részvételi díj 50 forint. Az autóbusz vasárnap este 11 óra tájban érkezik vissza Kaposvárra. Jelentkezés . a KPVDSZ irodájában (városi tanács, alagsor). j
