Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-01 / 51. szám
A TTIT megyei szervezete és a Somogyi Néplap szerkesztőbizottsága összeállítása TfYYfYTVTTT*VTT»»V7T»TVTTT*VTTTTVT»TTTT'TTTVrT*ZTTTV*T»TrrTVrTT*VTVW***V1rT TTTTT?TTT»I TI TTTTTTTTTVTrrTW>nrTTTTTTTTTTTTTTTTTTVT7TTTTf TTTTTTTTTTTTTTTTi ffT?VT7TTTTVrfTTrVTrrfVVTVrfTfTTrrVrm Mikor, miből, hogyan keletkezett a Föld ?^ Nemcsak a tájékozatlan em- er, de a csillagászok, a geoló- usok is fogas dolognak tekin- Ik a fenti kérdést. Nem is rágta foglalkozik vele a tudomány. Csak a francia forradalmat megelőző évtizedek és ma- a a francia forradalom hozta meg a természettudományok művelőinek, tudósainak a gon- olat szárnyalásának szabadágát. Az egyház alig kétszáz •ve hátrált meg a természettu- .ományok vitathatatlan tényei »lőtt, addig eretneknek nyilvá- lította és keményen lesújtott irra a tudósra, aki a bibliai te- emtéstörténettőd eltérő tételecet állított fel. Kétszáz évvel ezelőtt Buf- fon francia tudós volt az első, aki vállalkozott a Föld korának felbecsülésére. 75 ezer évet mondott. Nem is nert többet. S ahogyan ezt a számot kihozta, súrolta a rónán tika határát. Száz évvel rés óbb 20 millió évre ugrott fel a becslés. De ml ez mind a nai számítások eredményeihez cépest? Napjainkban öt-, hat-, hétezer millió évet sejtet a komoly alapon •megejtett számítás. A világ keletkezését, benne a mi földünk létrejöttének körülményeit a’ csillagászat kozmogóniának nevezett ága tárgyalja. Ebben a tárgykörben, az eddig lefolyt események összefogásával a tudomány mai álláspontjáig megtett út legfontosabb állomásairól számolnak be az itt következő sorok. A csillagászatot a tudomány rangjára a távcső feltalálása (1610.) emelte, és ez mindössze 350 évet jelent. A mai csillagászat segédeszközei össze nem hasonlítható tökéletesség fokán állanak ezzel szemben. Időrendet tartva, a babilóniaiák tornyával kezdem a torténetad fonal vezetését, ugyanis ez a torony csillagvizsgáló toronynak volt szánva. Abban a hitben épült hogy elég magasra építésével a menny boltozatát is el lehet ér. ni, és a Napot, a Holdat és a csillagokat közvetlen közelről lehet szemügyre venni. A kínaiak rendszeres megfigyeléseket végeztek i. e. 1200-tól, egészen i. u. 1643- ig. Szerfelett fontos volt részükre a vetés és aratás Idejének megállapítása, mert csak két hetes 'késés, vagy sietés katasztrofális éhínséget okozott. I. e. 600 évvel 1 nap különbséggel mérték az év hosszát, a XII. század végén pedig az év tartamának kiszámításánál mindössze 26 másodpercet tévedtek. Ezzel a teljesítményükkel kb. 300 évvel előzték meg az európaiakat, akik csak 1582 őszétől vezették be a Gregoriánus naptár időszámítását, őlk is pontosan évi 26 másodperc tévedéssel. A görögök és velük együtt az egyiptomiak csillagászai nem ilyen gyakorlati pontosságra, hanem elméleti elgondolásokra fektették a súlyt és úgy képzelték, hogy a Nap és a többi égitest a fejünk fölé boruló mennybolt szilárd építményén mozog, szinte úszik, csak azért, hogy a földi embert gyönyörködtesse, vagy izgassa. Időszámításunk kezdete előtt, nagyjából a IV. század derekán Arisztotelcs (macedóniai), Nagy Sándor volt nevelője, minden Idők legnagyobb rendszerező elméje, szedte rendbe az addigi csillagászati elgondolásokat, oly sikerrel, hogy tanítását egész középkoron át, az akkori TÁVKÖZLÉS Meteorok közreműködésével Ptolemaios az I.—II. században felállította a tételt, hogy a Nap és a 'bolygók a mozdulatlanul álló Föld körül mozognak körpályán. Köpernikus (1473—1543) bizonyította be azt, hogy nem a Föld, hanem a Nap az a központi égitest, ami körül a Föld és az akkor ismert 5 bolygó ke ring. Hatalmas jelentőségű fordulat. Kepler (1571—1630) mesterének, Tichónak (1546—1601) megfigyelései alapján kidolgozta 3 alapvető csillagászati törvényét és 1619-ben megjelen munkájában közreadta. Ö voh az utolsó óriás abban a sorban akik primitív eszközökkel, távcső nélkül, csodálatos megér zéssel rakták le a modem csil lagiászat alapjait Galilei (1564—1642) alkott meg az első távcsövet, 28-szoros nagyítással, amelynek segítségével az észlelés, a tapasztalás talaján állva tönt a tiszta, tudományos igazságok felé. Ha még Newton (1642—1727) nevét is megemlítem, akkor kiragadtam a sok közül azon nagy elmék nevét akiknek úttörő munkája nyomán, a csillagászat mechanikai törvényeinek immár dinamikus értelmezése és kimunkálása a mai kor módszereihez vezetett. Újabb 209 esztendőnek kellett eltelni, amikorra elkészült a talaj a világ keletkezésének, a kozmogóniának tárgyalása élőit. A világegyetem általános képe most van kibontakozóban, amikor már tudjuk, hogy nemcsak a Nap és bolygói, de milliárdnyi nap és 'bolygó él egy családban, Tejút-rend'szerben, tudományos nevén Galaktikában. Vagy harminc éve az is •kiderült, hogy a mi Galaktikánkon kívül milliónyi más, ugyanilyen szörnyű nagy számokkal mérhető tagból álló Extragalaktika foglal helyet a viliágegyetem végtelen- terében. A ma Ismert világegyetem sem minden, mert csak addig a távolságig van felderítve, ahonnét az alkotó égitestek fénye 30 000, 40 000 millió év alatt ér el hozzánk. Pedig a fénynek mindössze 3 és egyharmad másodpercre van szüksége, hogy agymillió kilométeres utat befusson. Uj műszerek vannak kialakítás alatt. Már nemcsak az optika, hanem a rádióhullámok, a modem fizika ezernyi találmányának segítségül hívása ígéri nekünk, hogy a titkok- átka helyébe újabb és újabb megismerések tárulnak elénk. Ennyit tartottam szükségesnek előrebocsátani, hogy máj. hozzáférhessünk a címben megígért anyag ismertetéséhez. (Folytatjuk.) Szentes Imre, a TTIT tagj Önműködő idűiárásjelző- állomás az Antarktiszo* Francia meteorológusok, fizikusok és mérnökök kipróbálták Ausztráliában azokat a? időjárás jelző automatákat amelyeket a nemzetközi geofizikai év tartamára a Déli-sar kon állítottak fel. A wilkes- földi állomás 500 kilométerre feleszik majd a legközelebbi tudományos támaszponttól és 1200 kilométeres körzetber óránként jelenti a szél irányát és sebességét, a légnyomást és a hőmérsékletet, a levegő nedvességtartalmát, stb. A különböző mérőkészülékek adatait az elektronikus berendezés két rövidhullámú rádióadón továbbítja. Az állomás minden adás alkalmával 14-szer ad le Földünkre megszámlálhatatlan mennyiségű, rendkívül apró, homokszemcse nagyságú meteor hull le minden órában. Amikor ezek óriási sebességgel, a viszonylag alacsonyabb és sűrűbb levegőrétegekbe esnek, 'körülbelül 100 kilométer magasságban ionizálják a levegőt és hosszú ioncsóvát hagynak maguk után. Ez az ionizált csóva jól visszaveri azokat az ultrarövid hullámokat, amelyeket az ionoszféra már ■nem ver vissza. Ezért az ultrarövid hullámú vétel a Földnek olyan területein Is lehetővé vá- ik, amelyek egyébként kieslek a szóbanforgó adás-vételi tőrből. A kísérletek szerint a neteorok csóváinak felihaszná- ásával mintegy 1500 kdlomé- ernyi távolságra is fenntartha- ó az ultrarövid hullámú összeköttetés. Az ehhez szükséges berendezés aránylag igen egyszerű. Mindkét állomáson egy- egy adó és egy-egy vevő működik és antennáját a magas légkörnek ugyanarra a pontjára irányítja. Amikor megjelenik a meteor, a készülék érzékeli, hogy létrejött az összeköttetés és az előzetesen már ímagnetiofaniszalaigra vett .híranyagot nagy sebességgel közvetíteni kezdi. (2 ezer szóperc). Azért szükséges ez a nagy sebesség, mert az ionizált csóva csupán néhány milliomod másodpercig, vagy legfeljebb néhány másodpercig használható fel. A vevő nagy sebességgel kapott híranyagot szintén magnetofonszalagra rögzíti. Mialatt a közlés szünetel, a szalagról ’— megfelelően lelassítva — távgépírónak .továbbítják a híranyagot. Ez a rendszer a légköri és egyéb zavarokra csak nagyon kevéssé érzékeny. Fontos előnye az Is, 'hogy pontos irányítottsága miatt nemigen hallgatható le. G A VxEOFIZIKAI EV ESEMÉJNYEI és három ÍzbenköMialatt a világ a szputnyik I. és Il-re, majd Sir Edmund Hillary és Vivian Fuchs déli- sarki versenyfutására összpontosította figyelmét, világszerte •kétezer megfigyelő állomáson tízezer fizikus és technikus »vizsgálta« öreg Földünket és légkörét. A tavaly június 1-én kezdődött Nemzetközi Geofizikai Év érdekében dolgozik mindenki, Lajka és Sir Edmond egyaránt, Hasonlóan a Bounty lázadóinak leszármazottaiihoz, akik a Csendes-óceán déli részén a Pitoairn-szigeteken mérik a tengerjárást. Nemcsak a szputnyik »figyelte meg« a kozmikus sugarakat, amelyek az űrből jövet minden irányból .bombázzák földünket. 195 megfigyelő állomás, rakéták és léggömbök bizonyították, hogy lu kilométerrel a föla fölött egészen más a kozmikus sugarak összetétele. Még senki sem tudja, hogy miért. Mégis ez fontos adat az »űrről«, amelyben élő kutya járt már és amelyet hamarosan az ern- oer személyesen is meg fog vizsgálni. * * » A Columbia egyetem hajói felhoztak egy férget 5000 mé- -er mélységből. Eddig ez a legnagyobb mélység, amelyben szerves élőlényt találtak. Az oceonagráifiaá-kutatáso- xat végző hajók felfedezték a Golf-áram ellenáramlafát, mely mintegy háromezer mé- er mélységben, délről nyugat .elé halad, viszonylag nagy sebességgel; naponta 13 kilométert tesz meg. * * * A rakéták segítségével megállapították, hogy a légkör fel- •ő rétegeinek összetétele és hő- nérséklete változik a földraj- á hely, az évszak és az időiont szerint. Tehát a napsugárzás befolyása mutatkozik ebben. * * * A másik felfedezés, amely jónéhány modem elméletet felborít: az, antarktikus vidékek levegőjének szénsavtartalma ugyanolyan, mint mindenütt a világban, beleértve az ipari államokat is, kivéve, ahol az üzemek füstje közvetlenül érAz Északi- és Déli-sarkon végzett megfigyelések megállapították, hogy a világ két »sarkán« egyidejűleg van tojnál. « * * Dinamit-paitronok felrobbantásával végzett »visszhang-kutatások« révén megállapították, hogy az Északi-sark óceánjai alatt újabb hegylánc húzódik. A világ másik végén ugyanez a módszer fölfedte a Déli- sark »alapjait«: 2800 méter hó- és jégréteg rakódott le a sziklákra, amelyek 300 méternyire állnak ki a tengerből. Az Antarktisz más vidékein, ahol közel 2000 méteres a jégréteg, a sziklás alépítmény messze a tenger színe alatt fekszik. Lassanként 'kialakult az Antarktisz térképe. * • * A Woods Hole-i (Egyesült Államok) Öceánkutató Intézet expedíciója megerősítette a Meteor nevű német hajó legénységének 30 évvel ezelőtti megfigyelését: azt, hogy az Atlanti-óceán déli részének oldott oxigéntartalma csökkenőben van. Ezt a megfigyelést úgy értelmezik, mint fontos klimatikus változások jelét * * * Végül megerősítettek egy »magmetikus folyam« létét, amely a légkörben a geomag- netikus egyenlítő magasságában kerüli meg a földet; a rakéták megállapították, hogy a rádióvétel időszaki zavarainak (nevezetesen az Atlanti-óceán északi részén) oka egy elektrá- zált (ionizált) levegőréteg, amely a napban végbement röntgensugaras robbanások eredménye. * * * A Déli-sarkon működő meteorológiai állomások az óceán tengermozgásánák .tanulmányo_ zásával együtt lehetővé teszik, hogy előre megmondják, milyen lesz az időjárás egy hét, vagy egy hónap múlva Lotto- ringiában, Svájcban, vagy a Riviérán. * * * Bármilyen távolinak látszanak is a 18 hónapig tartó geofizikai év kutatásainak eredményei, ezek a kutatások készítik elő a holnap világát, a bolygóközi utazások időszakát; majdan az atomenergiát helyettesítő árapály korát, amikor alaposabban ismerjük majd a túlnépesedett földnek egyszer talán táplálékot szolgáltató tencermél veket. Villámlásf mennydörgés Február 22-én kora délután egy nem mindennapi időjárási rendellenességnek voltunk tanúi. Délután 3 óra tájban igen erős szél kerekedett, majd rövidesen hatalmas zivatar (hózivatar) fejlődött ki Kaposvárott, egyszeri villámlással kísérve. Ez a jelenség nemcsak Kaposvárott, illetve Somogy megyében, hanem a meteorológiai intézet tájékoztatása szerint — az ország más vidékén hasonlóan játszódott le. Kétségtelenül rendkívüli — de mindjárt hozzátehetjük —, nem egyedülálló jelenséggel állunk szemben, mert — hogy ne említsek többet — Budapesten 1920-ban, nem is a tél végén, mint most, hanem január kellős közepén — tehát a tél derekán —. ugyancsak hatalmas zivatar támadt villámokkal fűszerezve. Minthogy mégis szokatlan »eseménnyel« állunk szemben, méltán feltehető a kérdés, hogyan történhetik meg, illetve hogyan is történt meg ez a nem mindennapi jelenség? Egyet mindjárt le kell szögeznünk: az időjárási jelenségeket a légköri viszonyok, azaz a légkör fizikája határozza meg. Ha olyan légköri viszonyok alakulnak ki, amelyek zivatar kialakulásához szükségesek, akkor akár milyen nap van a naptárban, abból a légkör törvényei szerint csak zivatar lesz. Február 22-éa délután pedig olyan légköri viszonyok alakultak ki, amelyek feltétlenül zivatarra vezettek. Ugyanis: 22-én légkörünket egy aránylag meleg, kis mozgási (kinetikai) energiával rendelkező légtömeg töltötte- félen be, 3 óra felé pedig északnyugatról egy hideg, nagy mozgási energiával rendelkező, 80 kilométer óránkénti sebességgel, vízszintesen haladó légtömegek hatoltak be. Ennek éke az itt levő meleg, tehát nálánál könnyebb és kis energiájú légtömegeket hirtelen — mintegy négy óra alatt —• függőleges irányban több kilométer magasba felemelte. Az így feltolt légtömegek erősen lehűltek és ennek következtében a bennük lévő páratartalmukat csaknem teljesen kiadós csapadék, zivatar (eső illetve hó) formájában kiejtették. És amint általában a zivatarok rövid lélegzetűek szoktak lenni, ugyanilyen volt ez a mostani is, mert az a hideg, nagy energiájú északnyugati szé! csak tovább tört előre, kelet illetve délkelet felé, ahol most már újabb és újabb meleg levegőtömegekkel ütközött meg, vagyis meteorológiai műszóval élve, a zivatarnak frontja hamar más területekre tolódott el. Ami pedig a villámlást illeti, az már a zivataroknak úgyszólván velejárója, mert a hirtelen felszálló felhők esőcseppjei finoman elporladnak, ami által azok elektromos töltést nyernek. Ezek megoszlanak pozitív és negatív töltésű felhőkre — az alsók általában pozitív, a felsők negatív töltésűek — és ha közöttük a feszültség elegendő nagyságú lesz, akkor vagy az ellentétes töltésű felhők között — amint az jelenleg történt Kaposvárott vagy a felhők és a föld között történik a kisülés, azaz a villámlás. Dr. Erdődy Sándor Korszerű televíziós adót kap Szlovákia Közép-Szlovákdát - rövidesen a legkorszerűbb televíziós adóval látják el. Az úgynevezett kémény-szerkezetű televíziós tornyot a Körmöcbánya melletti, 1200 méter magas hegyen helyezik el. A 300 méter magas torony legmagasabb pontján 14 méter átmérőjű vasgömböt helyeznek el. Eb- Jen működik majd a tulajdon- •iéppeni adó, ^cGGGOOGOeOOOOGGOGOOOOOOOOOOOOGGÜQGXDGOOGO SOMOGYI SÉTÁK, 4. KÖTET: Siálah A Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi mvataianau kuiaasaoan jelent meg a kedvelt sorozainaK az, eddigieknél is színvonalasat)o taruu- mú és kiállítású újaob kötete, s ez a tény egyoen az Idegenforgalmi Hivatal propagandamunkájának jejtőaesei is mutatja. A siker Legfőob alapja az volt, hogy a szerkeszti, Fodor János, az Idegenjorgai mi Hivaial vezetője kiium szakembereket vont bei a könyv illusztrációjába. Dar nay Béla, Lipták Gábor e. Aakonyi Ferenc tárgyi tudása, erdekes előadásmódja végig leoiivncseli az olvasót és újra, meg újra elóvéteti velünk v. könyvet. A könyv megkedve- lesenez és élvezéséhez nagy- oan hozzájárul Soós 1st var; festőművész, múzeológus mu vészien hangulatébresztő és tudományosan hiteles rajz- illusztrácioja, valamint Huoa László és az MTI Foto fényképgyűjteménye. A könyv kiállítása valóban minden dicséretet megérdemel. Aki még nem járt Siófokon és környékén, az boldog örömmel tervezgeti, hogy fölkeresi a bemutatott helyeket, aki pedig mosolyogva ismeri fel a tájat, házakat és környezetüket, arra nemcsak a szép emlékek melegsége hat, Ijanem nagyon sok újjal is kiegészítheti eddigi tudását Siófok történetére és mai életére vonatkozólag. A szerkesztő munka logikus, természetes sorrendbe fonta a tudnivalókat. Siófok földrajzi helyzetéből kiindulva végighalad a környék földtani kialakulásán, elemzi a község nevének jelentését, Siófok történetét, bemutatja a fürdőhely és a község legújabb fejlődését. Csak helyeselhető, hogy Siófok nevezetességei mellett a környék látnivalóit is megadja, kirándulási terveket állít össze az üdülők számára a Balaton déli partjára vonatkozólag. Ahga— Tab—Endréd—Zamárdi féhcö- rös vonala által határolt területen. Az anyagot hasznos siófoki idegenforgalmi tájékoztató egészíti ki. A lektorálás munkája, melyet Szitnyai Jenő végzett, gondos, alig egykét elírás, valamint sajtóhiba található a 139 oldalas műben. A könyvnek nagy értéke nevelőhatása, amely a táj szépségének lelkes leírásában, a község és környéke történetének motívumaiban, a nép hazafias helytállásában, főleg pedig a fehérterror borzalmainak feltárásában, a népi demokráciánknak Siófolcot szépítő, fejlesztő eredményei bemutatásában nyilatkozik meg. TÖRÖK LEHEL tanár, a TftT tagja.
