Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-04 / 53. szám
A FÖLD^ ^ z E TE R WW Baj van a boltvezetőkkel Mernyén kívülről olyan szép a földművesszövetkezeti bolt Mernyén, hogy jólesik a szemnek ránézni. Bejárata épp a sarokra esik, a két utcára néző kirakatok felett pedig hatalmas, ízlésesen festett üvegtáblák hirdetik, hogy ez a helyi fmsz üzlete. Belül azonban egészen más kép fogadja a látogatót. Szó sincs itt kicsi, sö* tét helyről, ellenkezőleg, az üzlethelyiség nagy, tágas. Ritkán található ilyen a községekben. De nagy a rendetlenség. Az eladótéren épp úgy, mint a raktárakban. A pult alatt ösz- szekeveredik a gumicső a cipő- pertlivel, az élelmiszernél a petróleumos tölcsér közvetlenül a péksütemények mellett pihen. (A földön található mindkettő, az utóbbi egy ruháskosárban.) A raktárról meg talán jobb nem is beszélni. A futor mellett áll a eukroszsák, a liszt, 3 társaságukból itt sem maradnak el a nem valami tiszta hordok. A padlásfeljáró- nál és fenn a padláson is szalámik, felvágottak tömege lóg. Ezek miatt nincsen nyugodt álma egy idő óta Mernyén néhány embernek. Köztük Kiss József boltvezető a legnyugtalanabb, bár nem alkarja mutatni. Megrendelte ezt a sok árut azzal, hogy Memyén és a környékben nemrégen útépítés kezdődött, szétosztja hát a többi boltba, az italboltokba is, hogy tudjanak adni az itt dolgozó munkásoknak, de egy bolt sem vett át még egy szál kolbászt sem, s minden áru a nyakán maradt, mivel az ő üzletében sem keres senki szalámiféléket. A körzeti orvos, dr. Illés Gyula időközben étkezésre alkalmatlannak minősített minden felvágottat, a földművesszövetkezet vezetősége pedig — mondván, hogy nem ilyen nagy mennyiségű áru rendeléséről volt szó — kötelezi Kiss Józsefet a 4075 forintos kár megtérítésére. Az árnyt hagyott maga után. S üzletvezető viszont azzal ér- most itt van Kiss József. A javéi, hogy a szalámi, felvágott nuári leltárnál 2986 forintos még mindig jó, csak a bőre többlete ugrott ki. Na végre — nyálkásodott meg. 1 sóhajtottak fel a földművesNem célunk eldönteni, vég- szövetkezet vezetői, csakhogy eredményben kinek van igaza, sem azt vizsgálni, ki az oka és milyen nagy mértékben a megtörtént bajnak. Mindössze egy furcsaságra szeretnénk figyelmeztetni. Mégpedig arra, hogy Mennyén eddig mindig baj volt a boltvezetőkkel Pillantsunk csak vissza egy kicsit Ősi Jenő esetére. Ügyét még mindig nem zárta le a bíróság: kutatják, honnan származhatott a vezetése alatt levő boltban a 99 550 forintos hiány. Utána Kasza József vette át az üzlet vezetését ő sem ment el -simán«, 10 520 forintos hiegyszer már így is zárult a leltár Memyén. Kiss József pedig örömében tanulójának, Szűcs Jenőnek adott egy pár új bakancsot az üzlet készletéből, a fiú rossz lábbelijét pedig visszatette a cipősdobozba —, s leltárba vette. Az ügj természetesen kitudódott és a rendőrségre került. így kezdő dött. Most meg itt van a szalá mi história. Ez meg ki tudja, megint hogy végződik? MINDENESETRE Jő LENNE, ha végre nem lenne baj mindig a boltvezetőkkel Mernyén. A körzeti ellenőr így szeretné A ßalatonielle és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet irodájában találkoztunk Tüttő János körzeti ellenőrrel és kihasználva az ebédidő néhán; csendes percét, munkája tapasztalatairól kérdezősKódtünk — A legutóbbi Időkben véqzett ellenőrzéseim azt bizonyítják — mondta —, hogy Bala- tonboglár és Balatonlelle kör zetében a fel dm űvesszö vette zetl boltok vagyonvédelme ja vult. Gondosabban ügyéinél- mindenütt arra, hogy ne érje kár a társadalmi tulajdont, d< a náluk vásárló dolgozót sem Igaz, a balatonboglári vasbot leltárát 9000 forintos többlet tel zártuk, de mivel 7 millió forintos forgalmat bonyolítottak le itt, ez az összeg egészet csekély és nyilvánvalóan a súlyra mért áruk eladásánál adódhatott, ami vasanyagról lóvéin szó, nem ritkán fordul elő. — A nagyobb baj inkább a felvásárlásnál mutatkozik. Az ebben a munkakörben dolgozók ellenőrzése a leglazább még e pillanatban és így fordulhatott elő a látrányi Spangli Lajos esete is. Ez a felvásárlónk ugyanis egyre-másra vette fel az ellátmányokat és nem számolt el velük. Jelentést Is csak az Igazgatósági elnök erélyes felszólítására volt végre hajlandó beküldeni. Addig- addlg »dolgozott«, amíg a vegén e-gy ellenőrzésnél kiderült, hogy már nyolcezer forinttal nem tud elszámolni. — Véleménye szerint hogyan lehetne hát változtatni az Ilyen és ehhez hasonló dolgokon, hogyan lehetne elkerülni az ilyen hibákat? — Egy módon. Ha most a vezetőségválasztások alkalmával nem olyan emberek kerülnek - földmüvesszövetkezetek élére, akik csak azért fogadják el a megbízatást, mert meg' á- lasztják őket, s mikor hazafelé mennek a gyűlésről, már azt mondják: úgysem csinálok semmit. A szövetkezetekbe olyan vezetők kellenek végre, akik valóban maguké-nak érzik a népvagyon védelmével kapcsolatos feladatok el/égzését és lekl ismeretesen dolgoznak Is ezért. Ha ilyen vezetőség lenne mindenütt, a mi munkánk Is sokkal könnyebbé válna, nem csodálatos hát, ha e kívánság valóra válását sok ellenőr szeretné. Nem nehés okot találni az elkeseredésre J egalábbis ezt bizonyítja a látrányi példa. Skell- necz Lajos, a szőlőtermelő szakcsoport elnöke olyan elkeseredett hangon beszél, mint akinek egyik pillanatról a másikra összedőlt a háza. Pedig így a látrányi szőlő- termelőknek nem lenne szabad elcsüggedniük. 1954 óta, mikor harminc taggal létrejött a társulás, újabb hatvan dolgozó paraszt csatlakozott hozzájuk, s ötven hold szőlőben dolgoznak. Balaton- lellén borkimérést nyitottak, aztán rájöttek, hogy ez az egy értékesítési hely kevés, hát Balaionboglárra is kértek kimérési engedélyt. A csoport azonban még jobban akart boldogulni, gépeket, különböző munkaeszközöket szeretett volna vásárolni, s ehhez pénzre lett volna szüksége. Ezért Kaposváron is állandó borkimérést akartak létesíteni. Az első helyiségből, ahová betelepedtek, különböző okok miatt kitették rövidesen őket. Ugyanígy jártak a másodikkal is. így végül sok pénzt elköltötték a berendezésre, miegymásra, s még sincs kimérésük a megyeszékhelyen. Ezért keseredtek el a látrányi szőlőtermelők. S azért is, mert hiába járnak egyik szervtől a másikig, hiába ígért támogatást a MÉSZÖV, a helyzet azóta sem változott. Nincs hát remény a szőlőföldet művelő eke és a két porozógép megvásárlására, mert nincs annyi jövedelem, hogy fussa a pénzből. Egy szakcsoport ülés jegyzőkönyvéből Kereki község földmüvessző- vetkezetének szakcsoportja februárban ülést tartott. Érdemes egy kicsit belenézni az erről készült Jegyzőkönyvbe, sok érdekeset mond el a tagságról, a munkaszellemről, munkakedvről. A tagok örömmel vették, hogy a Január 19-én megtartott vezetőségi ülés határozata alapján gondoskodtak két vetőgóp beszerzéséről, s egyhangúlag elha- -ározták, hogy ezek árát a legrövidebb időn belül kifizetik a szövetkezetnek. Miből? Az anyagi alapot Is biztosították. A körös alap növelése és a vetőgé- ek árának kifizetése érdekében határozatot hoztak, hogy minden ag az igénybe vett földterület T0 százalékát feltétlen szerződött növénnyel köteles elvetni. Akinek nincs fogata, s ezért később végezno a tavaszi vetési munkákkal, azon közösen segítenek: a fogattal rendelkezők elvetik társaik földjeit, csakhogy időben kerüljön a mag a földbe mindenütt. Szépek ezek az elhatározások, s nagy munkakedvről tanúskodnak. Am Kerekiben sem megy minden simán. Nemrégen ugyanis megállapították, hogy bizonyos Horváth János 800 négyszögöles területet elszántott a szakcsoport gyümölcsöséből, s azt rozzsal vetette be. Az ülésen ebben az ügyijén is határozatot hoztak: a vezetőség szólítsa fel Horváth Jánost cukorrépa termelési szerződés kötésére. Ha hajlandó, akkor ebben az évben meghagyják neki a területet, ha nem, elvetetik a Jogtalanul használt területet és kifizetik számára az eddiq végzett munka bérét. Megfontoltan gondolkoznak tehát a kereki szakcsoport tagjai. A többi között ezt is bizonyltja a jegyzőkönyv. A megfontolt, tervszerű munkát pedig minden bizonnyal siker koronázza. De vajon ez a sérelem ok-e az elkeseredésre? Úgy hiszt- szü'lt, nem. Ha a szakcsoport vezetősége és tagjai a ma- gukbazárkózás és sóhajtoeás helyett inkább piac után néznének, ahol értékesíthetnék borukat, nyilvánvalóan jobban járnának. Mert arról, hogy nemcsak Kaposvár létezik a világon, ahol a látrányi bort el tehet adni, ki lehet mérni, azt hisszük nem sokat kell beszélni. Skellnecz Lajos szakcsoport elnöktől, miután megtudtuk mit fájlalnak a szőlő- termelők, megkérdeztük, gondoltak-e arra, hogy az idén újabb földterületeket kellene betelepíteni szőlővel. Válasza ezúttal is lemondó volt. Azt lehetett kiérezni belőle: ugyan, minek törjük magunkat ilyesmivel amikor, ha a hor értékesítéséről van szó, úgy sem sikerül nekünk semmi. így is fel lehet fogni. Nem nehéz okot találni az elkeseredésre, de arra sem, hogy ne végezzünk olyan munkát, amilyen tőlünk telik. Ideje lenne már, hogy a látrányi szőlőtermelők véget vessenek az elkeseredés, a lemondás időszakának. Ezzel ugyanis nem oldják meg még a bor-értékesítés problémáját, Qlékány, lörkan. ..- A EÓLDMÜVESSZÖVETKEZET agronómusa előadást tartott a tél folyamán Pataiamban a dolgozó parasztok számára. Az érdeklődés minden esetben nagy volt, ami a téma érdekességének is köszönhető. Legutóbb példáiul a gyümölcstermesztésről és a takarmánynövényekről volt szó. A legközelebbi előadás a helyes talajerőgazdálkodással foglalkozik majd. — A MERNYE ES VIDÉKE Körzeti Földiművesszövetkezet irodájában mindig nagy a forgalom. Elszámolásokat hoznak, pénzt visznek a felvá(TVV*VVYVYVVVVVWVVWVVVYVVWVWVYVYWVYVVVWVVVVWYVTVVVVTVVWVTTWYVYVWVVVVVVYYYTT|,-.mTT7YTWWYVVVVTVVTWVW7VVVVVVVWYY 7YYYYYYYYYY7YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY»- sárlók, aztán ismét megy . - . , . vél végefelé erről azt ^ hegyik a maga községéA szénből is megárt a sok S perces beszélgetés egy öregasszonnyal és egy agronóinnssai Nagyatádon A magyaratádi földművesszövetkezet irodájába idős néniké lép be. Halkan köszön, majd Hegedűs János agro- nómus asztalához lép és csendesen beszélgetni kezd a fiatalemberrel. Néhány perc múlva már indul is vissza az ajtó felé megelégedetten, mint aki jól végezte dolgát. Megállítjuk, s már kérdezzük is: — Mi járatban van itt az irodában, nénike? — Egy kis pénzért jöttem — válaszol, és összébbhúzza magán a nagykendőt. — Pénzért? Milyen pénzért? , — Egy kis cukorrépa előlegért... — Hát cukorrépa termelésre kötött szerződést? — Igen. Hétszáz négyszögölre. Először négyszázra, aztán most megemelten háromszázzal. — Meg tudják majd művelni rendesen? — Rendben volt az tavaly is. Az idén is leszünk hozzá elegen. Legalább négyen. így majd megbirkózunk a répával meg a többivel is, ami az öt hold földünkön van — mondja búcsúzóul, s már siet is, mert egy asszonnynak délelőtt mindig sok a dolga. Mi pedig Hegedűs János ag- ronómust faggatjuk tovább: — Sokan szerződtek cukorrépa termelésre Magyara- tádon és környékén? — Százhatvan hold volt a szerződéskötési tervünk és eddig már 168-on fognak termelni cukorrépát. — Ez szép eredmény... — De még nem teljes. Tapasztalatunk ugyanis azt bizonyítja, hogy a magikiosztáskor is többen szerződnek, vagy na’gyabbítják a már szerződött területet. December SÍ-én ugyanis még 102 holdnál tartottunk, a többi azóta jött hozzá, részben a magosztásnél. Ez a munka már csak Magyaratádon van hátra, de biztosan hoz legalább két hold új szerződést. — Ez 170 lenne.... — És még egyet hozzátehetünk. Az a mi kísérleti parcellánk lesz. Olyan helyen szeretném létesíteni, ahol egymás mellett több cukorrépa földterület is van. A kísérleti parcellát aztán váltakozva szuperfoszfát, pétisó, szuperfoszfát műtrágyával akarom kezelni. — Az, hogy kikísérletezzük, melyik műtrágya fajta alkalmazásával érhetünk el nagyobb cukorrépa termést. A parcellát pedig azért szeretném több cukorrépa föld mellé társítani, hogy több gazda is láthassa a műtrágya alkalmazásának hasznát,.. A Kőröshegy és : Vidéke Körzeti Föld- fmüvesszövetkezet ve- > zetö könyvelője az [ elmúlt héten kétségig beesett hangú levelet ; küldött a járási köz- I pontba. »A szörvetkezet í mindkét szállító esz- ; köze, a tehergépko- ; esi és a lovaskocsi [egy hét óta csak sze- ; net fuvaroz...« — ! hangzik a levél, majd ! ÍQV folytatódik: *Megfelelő raktár- i helyiséggel nem f rendelkezünk, úgy- : hogy minden ki- üríthető helyiségünk ! már dugig van szén- ! nel.« Kezdjük azonban ! az elején. Az egész [ úgy kezdődött, hogy a kóröshegyi Jöld- i művesszövetkezet az j elmúlt év novemberében megtartott ve- f zetőségi ülésén az igazgatósági elnök javaslatára úgy dön- i tött, hogy tüzelő- hanyag telep műkod* tetősére kér enge- | délyt. Ennek intézé- I sét annak rendje és I módja szerint meg | is kezdték, s mind* járt megrendeltek — | figyelembe véve a í környező öt község | szükségletét — öt va- |gon szenet. i Teltek, múltak a hét ífc, s nem jött az engedély, de a szén sem. Míg egyszer, január 18-án a kaposvári TÜZEP- telep diszpozíciója alapján befutott két vagon, 326 mázsa háztartási szénnel. Ezt február 7-én újabb két vagon szén követte. A második tétel megérkezése után az fmsz. írásban kérte a kaposvári TÜ- ZÉP-et, hogy több szénszállítmányt ne küldjenek, mert már nem tudják átvenni. Kaposvárról rövidesen visszaért a válasz: a szénmennyiséget a MÉSZÖV hívta le, s ezen változtatni nem áll módjukban. Jó — gondolták a kőröshegyiek, ezt az egy vagon hátralévő tüzelőt már valahogy csak el tudjuk helyezni. Február 19-én meg is érkezett az utolsó vagon és a földművesszövetkezeteknél fellélegeztek: csakhogy vége a szállításoknak. De nagyot tévedtek. 21-én ugyanis újabb két vagon szén érkezett címükre 440 mázsa súllyal, majd 25-én ismét egy vagon, 160 mázsa tüzelővel. Azt mondják: a jóból is megárt a sok. De a szénből is. Különösen, ha öt vagon helyett nyolcat küld a TVZEP egy helyre. (Ennyire jő már tüzelőellátásunk, vagy csak a hanyag munka következménye mindez?) Érthető hát, hogy ha a kőröshegyiek fogják a fejüket és nem tudják mit tegyenek. A bálványost földművesszövetkezet taggyűlésén meg a részvevők azon sóhajtoztak: — O, bár, azt a szenet át lehetne változtatni sörré! Abból ugyanis az első negyedévben eddig rendkívül keveset kaptak. Ezért telt hát meg Kőröshegyen minden lehető raktár- helyiség szénnel: Már a helybeli malom raktárainak egy részét is kénytelenek voltak elkönyörögni az illetékesektől, hogy tető alá kerüljön a szén. A leye. Sütő József bácsi területe ír A AU. i,„ iitira területe szénszállitmiínn * ’omodor. itt vásárolt fel két S 35 Z: ,éttel ezelőtt 6400 tojást. VényHa TS‘T^: 1 rcó-et is wtt át ennyi Ha... nem érkezik llatt a gazdáktóL OViek emár WiZk ' “ Mi MINDEN KAPHATÓ hátha éri őket még \ kag? 8 ! env-két ~ csodálkozik el mindenki, ha mealeZés llZThé m 3 -elép a Virányi földművesszö- Sb ÍL« ijfí7efezeti boltba. Ez érthető tonnájában° &1!S’ hiszen mjnt Baluka György rín lTZ; ■ 3 üzletvezető írásai bizonyítják. oZaJZL S1 312 el lenforradalom előtti Srt TÜZÉP Ts 1 ’20 000 heIyett> ma mAr 000 000 SEES yJ- p fs y forint értékű áruval rendeltal ; Ííeznck' A bolt forgalmával mL IS J kell szerénykedni. Az Zrha l9udáS ní.ncs’ Jelmúlt esztendőben havi de mit» W hn?Z Z < !!4° 000 forint™ átlagbevételt SSL A «0OT,íi:írt* e. LÍMnrb«. _ net. Valamikor a ke- J, ÁTSZERVEZTÉK a resztények úgy kö- Jkotcsei szőlőtermelő szak- nyörögtek, amikor ^csoportot. Nemrégen megvá- hírül vették a po- j’asztották az új vezetőséget is. gúny magyar seregek j Elhatározták, hogy 10 éves közeledtét, hogy »-a jszerződés alapján átveszik és magyarok nyílatitól jfeljéiykiák a volt tsz által ments meg uram J telepített 2000 négyszögöles minket.« Most, ha «szőlőterületet. fél i — A SIÓFOKI Földművesig i szövetkezet tervbe vette egy nem fél-önkiszolgáló játék- és emakár csak egy vagonnyi szén érkezne még, csodálkoznánk, a kőröshegylek változtatnák ezt a régi ha igy meg; fohászt: ] »A kaposvári TŰ-' ZÉP további szén- szállítmányaitól ments meg uram minket,., éktárgybolt létesítését. Az izletben a vásárló a vitrlnek- ien látható, számmal ellátott úkkek közül válogathat, s ha valamelyik megnyerte tetszését, csak a számot kell bemondania, az eladó máris csomagolja a kívánt játékot, vagy balatoni emléket. Az új boltot a nyaralási szezonra már meg akarják nyitni.
