Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-25 / 71. szám

▼ILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 71. szám. ÄRA 50 FILLÉR Kedd, 1958. március 25. 1 Mai számnak tartalmából i Jegyzetek a női egyenjogúságról NYÍLT LEVÉL KUTAS! SZÜRET ■A vasárnap sportja Takarékoskodjunk ! > A dolgos, szerény kisembe­reknek akkor is erényük voit a. takarékoskodás, amikor jó­formán a mindennapi valóra sem volt elég a kereset, még­is fogukhoz verték a garast. A munkásembert a szükség megtanította spórolni és nem­csak saját fillérjeivel, a gyá­ros, a bankár, az ilyen-olyan kapitalista javaival is. Spó­roltak, nélkülöztek, s a mun­kás véréből, verejtékéből ki-, sajtolt haszon gazdájával együtt kivándorolt Monte Carlóba, Svájcba, túl a ha­zán, odament a felső tízezrek dőzsölésére, úri életének ki­elégülésére. A kevéske földdel rendelke­ző félproletár, kisparaszt és a középgazda soha sem élt, csak a mának, inkább még jobban koplalt, robotolt látás­tól vakulásig, járt rongyos, foltos, rossz ruhában, csak­hogy megspórolhasson magá­nak egy darabka földre, egy kicsinyke kis viskóra valót, hogy legyen hova leborulni, ha az idő végmúlása kongat. Népünk vérében benne él a takarékosság. Szinte nincs ember, aki ne tűzne maga elé közeli vagy távolabbi idő­bon megvalósuló célt, amiért dolgozik, s amire félre tesz a jövedelméből. Ma nálunk nincs munkanélküliség, nincs éhező, nincs rongyos dolgozó. A bánya, a gyár, a bank mind a dolgozó embert szolgálja és gazdagítja, mert mind a né­pé. A gyárak tiszta jövedel­me nem egyes embereket bol­dogít, hanem az egész dol­gozó népet. Herceg Eszter- házy Pálnak ma se nem oszt, se nem szoroz, többet terem-e az a több tízezres holdból ál­ló, jobbára szétdarabolt nagy­birtok, amely másfél évtized­del ezelőtt még korlátlan va­dászterülete volt, s amelyet 1956-ban »forradalmi vív­mányként« szeretett volna visszaszerezni. De nekünk igenis számít, nekünk érde­künk minden mázsa gabona, tej, hús, zsír, amivel több ke­rül az ország asztalára. Ne­künk nem közömbös, nem le­het közömbös, hogy gyarapo- dilt-e közös nemzeti kin­csünk, jobblétünk, életszínvo­nalunk megtartásának és nö­velésének alapja: a társadal­mi vagyon, s a termelés. Amit megtermelünk, afölött mi rendelkezünk, mi gazdálko­dunk és csak afölött gazdál­kodhatunk, amit előállítot­tunk. Az ország urai, gazdái mi vagyunk. Kezünkben a kulcs: akarunk-e még jobban élni. A kormány kifejtette ál­láspontját: az életszínvonal emelésének megvan a lehető­sége, ott van a dolgozók ke­zében, csak élni kell vele. Hogy többet oszthassunk el, legelőször is az kell, hogy le­gyen mit elosztani. Magya­I Megérkezett húsvétra a narancs és citrom Évek óta nem volt ilyen jó a kereskedelem felkészült­sége a húsvéti ünnepekre, — mindenütt ez a szakemberek véleménye és méltán. Az üz­letekben minden kapható — a cukorból, vagy csokoládéból készüli figuráktól kezdve egészen a legfinomabb bon­bonig —, amit ebben az idő­szakban leginkább keresnek. Az áruválasztékot növeli a sokáig nélkülözött mazsola, ami már néhány hónap óta kapható, s most újabb 20 má­zsa érkezett belőle. Ezenkívül , hétfőn ISO mázsa narancs és den szervnek vállalatnak' „ ■. ___, . ’ „__ __*170 mazsa citrom is erkezett ü n­színvonal emelésére és a je­lenlegi megtartására, igyek­szik reális alapokon nyugvó tervezéssel tovább szilárdíta­ni gazdasági alapjainkat. Itt Somogybán és Kaposvárott is közel száz család juthatott lakáshoz azáltal, hogy az iro­dákban összébbtolták az író­asztalokat és átadták lakás­nak a felszabadult helyisége­ket. Mindenki által tudott tény, hogy jobban, de mégis sze­rényebben élünk, mint ko­rábban. Erre kell nevelnünk ezután is az embereket. Min­üzemnél és hivatalban gon- dolkodniok kell a vezetőknek: hogyan válthatják aprópénzre saját területükön a kormány takarékossági felhívását. Mert akadnak kihasználatlan erő­források, amelyek ma még elfolynak a nemtörődömség, a pazarlás különböző csator­náin. Nemrégiben az egyik községi tanácsvezető mulasz­tása révén több ezer forintos kára származott az államnak. Amikor ezt szóvá tettük, ha­nyagul intett: »nem az én zsebemből fizetem ki«. Bi­zony az ilyen emberek erköl­csileg több kárt okoznak a népi rendszernek, mint amennyi az anyagi kár. Ezért az ilyen embereknek nem le­het helyük közfunkcióban. Hogy mindenki megtanul­jon a maga posztján mind­annyiunk javára takarékos­kodni, ehhez jó példákat kell szolgáltatni. Valljuk be, egyes szerveknél, vállalatoknál gyak­ran nem gondolják meg, hova teszik a filléreket, a százaso­kat, ezreseket. Divat manap­ság, hogy szeretjük a külsősé­get, egy-egy siker ürügyén* szeretünk nagy lakodalmat | csapni. Ha idő és mód volna t összegyűjteni: mennyi pénz' megy így el évente, bizony ugyancsak elgondolkoznánk a végösszegen. Az embernek gyakran az az érzése: túl sok az a pénz, amit reprezentáció­ra fordítunk. S hány ezer fo­rintot pazarolunk el azzal, hogy gyakran kényelemből egy személlyel futkosnak személygépkocsik, a beosztot-| tak ugyanakkor vonaton jár-1 Kaposvárra a közeledő nevekre. Az átvétel után a narancs és a citrom rövidesen az üzletekbe kerül. Már járható a megye minden útja Eltakarították a hóakadályokat Ügyvezetői és ellenőri tanfolyamot indít a szövosz; A Szövetkezetek Országos Szövetsége a vezető szövet­kezeti szakemberek tovább­képzésére május 1-én másfél éves ügyvezetői és egy éves ellenőri tanfolyamot indít. A tanfolyamok részvevői a ta­nulási idő egy részét egyéni tanulóként, más részét ‘pedig bentlakásos iskolában töltik. A tervek' szerint az idén 170 ügyvezetőt és száz ellenőrt képeznek ki. November 1-vel hasonló létszámmal újabb tanfolyamokat indítanak. Ki tudná azt számon,tartani, hogy az elmúlt három nap alatt hányszor csengett a te­lefon a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium kaposvári közúti, kirendeltségén. Az ér­deklődők százai szerették vol­na megtudni, milyen állapot­ban vannak a megye útjai, mi­korra várható megtisztításuk, hogy elindulhassanak, akiket munkájuk vidékre szólít, s hazatérhessenek azok, akik a »tavaszi« hóakadályok miatt valahol kinnrekedtek. A kirendeltség ügyeletesei mindenkinek készséggel adtak felvilágosítást. Mi is hozzájuk fordultunk hát, hogy tiszta ké­pet adhassunk az olvasóknak a hóakadályok eltávolításával kapcsolatos munkák jelenlegi állásáról. Novák Katalin ügyeletes adott kérdéseinkre választ. — A csütörtökről pénteikre virradó éjszaka leesett nagy tömegű hó — mondta — a me­gye számos főközlekedési út­ján akozott akadályokat. Az első jelentés pénteken délelőtt nem sokkal tizenegy óra után futott be és arról szólt, hogy az Igái—Koesola közötti úton képződött járhatatlan hóaka­dály. Ezután már szinte per­cenként jöttek az értesítések újabb és újabb helyekről. A rendelkezésű nkre álló hótoló járművek a legtöbb helyen ép­pen termelő munkában vet­tek részt, értesítésünk után azonban nyomban oda men­ték, ahol a legnagyobb szük­ség volt rájuk. — A hóakadályok nagy ré­sze szombaton kelet-déli irány­ban képződött, úgyhogy a me­gye nyugati részén, például a balatonparton, egészen kevés hőmennyiség volt, amely aka­dályokat nem okozott. A hó ál­tal elzárt útszakaszokon azon­ban rendkívül megnehezítette a munkát a szombaton tá­madt nagy erejű, viharos szél. A rendelkezések értelmében ilyen időben nem is szabad hó­toló járművet dolgoztatni, mi azonban mégis kiküldtük az ekéket, már csak azért is, mert nagyon sok gépkocsi nem tudott hazatérni az akadályok miatt. Egy-egy elhaladó hótoló nyomába nem egyszer egész autókaraván, vagy 39 gépko­csi is szegődött egyes helye­ken. Igaz, tíz perccel a hótoló elvonulása után némelyik út­szakaszon mái’ ismét olyan nagy akadály képződött: szinte meg sem látszott, hogy nem sokkal előbb az eke arra járt. — Ilyen körülmények kö­zött szombaton este még egé­szen reménytelennek látszott az utak megtisztításának hely­zete. Szerencsére azonban va­sárnap reggelre elállt a szél és mindenütt megkezdődhetett teljes erővel a munka. Három Cs—ÍJOO-as lánctalpas vonta­tónk, egy Sztálinyec és a GMG állt neki az akadályok eltün­tetésének. Ezek közül két Cs—800-as vontató és a Sztálinyec jelenleg is dolgozik. A GMC Simoniénál olyan nagy méretű, háromméteres aka­dályba ütközött, amivel nem tudott megbirkózni — s elrom­lott. Ugyancsak elromlott a harmadik lánctalpas hótoló is» A munka azonban az ekék ki­esése miatt sehol sem vesztett tempójából. Ez a megyei ta­nácsnak is köszönhető, amely mindenütt mozgósította a fal­vakat, hogy közös munkával segítsenek az utak megtisztí­tásában. — Az eredmény máris meg­látszik. A megyében jelenleg csak három úton van akadály i a 65-ös számú úton, amely Bö* hönye és Vése között nehezen járható, a 645-ös számú úton, itt Hencse és Patosfa között járhatatlan, valamint a 644-e» számú úton, Simonfa és Bő* szénfa között járhatatlan. — Reméljük, hogy ezeknek az akadályoknak eltávolításá­val hamarosan végzünk, s ked­den már ismét járható lesz a megye minden útja. Falusi népkönyvtárak a magyar— szovjet mezőgazdasági napok sikeréért A falusi népkönyvtárak, a megyei könyvtár, a járási könyvtárak és a TTIT támo­gatásával megyeszerte iro­dalmi előadások rendezésé­vel járultak hozzá a ma­gyar-szovjet mezőgazdaság: napok\ eredményességéhez. A siófoki járásban Bálványo­— ---------- ------- - * son, Balatonkilitiben és Kő­n ak, ^ vagy nem tudnak ren-. röshegyen hangzott el sike­res könyvismertetés a ma­deltetési helyükre eljutni, Fillérből lesz a forint. A| gépállomások megyei igazga­tóságán a napokban kiszúrni-! tották, ha minden traktoros! minden normálhold munka- ♦ nál csak ötven fillér értékű | üzemanyagot takarítana meg, j ezzel évente ötmillió forint- ♦ tál gazdagítanák a népgazda- i ságot. t S hány ilyen lehetőség van? a megyében. A fő cél, mint a| kormány felhívása is mond-1 ja: »Legyen a takarékosság a* szocializmus építésének álta-! lános módszere!« gyár—szovjet mezőgazdasági napok keretében. A kapos­vári járásban két népkönyv­tár, a nagyberki és mező- csokonyai rendezett irodalmi előadást, melyeken Papp An­tal gimnáziumi tanár Szabó Pál: Uj Föld c. regényei is­mertette. Nagyberkiben március 15. megünneplésével kötötték egybe a könyvismertető elő­adást. A művelődési ott­honban több mint háromszá­MEG AKARTAK GYILKOLNI N AS SZERT (Reuter) A kairói rádió (kö­rül: a jelenleginél többet kell termelni. Minthogy a népé a. gyár, a bánya, a vasút és* sok-sok minden, a nép kasz-í szájából kell az elkopott, el- * avult gépek helyébe újat ál-1 lítani. Ha idő előtt elkopik | egy gép, mert nem úgy óvtuk,! , mint a miénket, mi járunk!hogy április második fe rosszul, hiszen a mi pénzünk- * lében kezdik meg a Nasszer bő! kell pótolni. Saját zse-í^nök meggyilkolására irá- biinkre gazdálkodunk, akár| hyuló szaud-arábiiai összeeskü- jól, akár rosszul. Ha pedig ez! vés ügyének tárgyalását. A per így van — márpedig így van fkát vádlottja Aszaad Ibrahim, —, akkor érdemes jó! meg- f Szaud király sógora és Khaled, fontolni, hova teszünk min-1 Aszaad Ibrahim testvére, den fillért, egyéni és közér- s Mindketten külföldre szöktek, dek. úgy óvni a köztulajdont, ♦ s így a pert távollétükben mint ahogy a saját személyi»folytatják le. Szerradzs ezre- portékáját védi az ember.!des március 5-én közölte Da- Ezért a jobb élet megterem-! maszkuszban, Aszaad Ibrahim léséért szólít sorompóba min- ♦ volt Szaud király közvetítője den állampolgárt a forradal-S az összeesküvésben. Szerradzs mi munkás-paraszt kormány: | egy sajtóértekezleten elmon- takarékoskodjunk! Az ellen-♦ dotta, Szaud király képviselői forradalom minden kártétele legymilliókilencszázezer ster- ellenére megteremtettük azilinget fizettek neki, hogy szer- egységes és szilárd népgazda-! vezze meg Nasszer elnök meg­súg alapjait. 1 gyilkolását és az Egyesült A kormányzat, mint tud-! Arab Köztársaság megbuteta- juk. amellett, hogy intézkedé-1 fását. Khaled Szaud király ne- seket hozott a korábbi élet-‘vében megígérte neki, hogy ő lesz Szíria elnöke és további húszmillió sterlinget kap, ha az összeesküvést végrehajt­ják. Szerradzs azonban felfed­te az összeesküvést felette­sei előtt és a kapott pénzt át­adta a köztársaságnak iparfej­lesztési célokra. Szerradzs ezredes, belügymi­niszter Damaszkuszban egy -in­diai sajtóküldöttségnek kije­lentette, hoigy Szaud király közvetítője felkérte őt: az ösz- szeesiküvés sikere után azon­nal lépjen kapcsolatba a da­maszkuszi amerikai nagykö­vetséggel. A nagykövetség ugyanis vállalta, hogy az ál­lamcsíny után létesülő új rendszert hivatalosan el fogja ismerni. »Ez azt bizonyítja — mondotta Szerradzs —, hogy ’zoros kapcsolat van a szand- nrúbiaiak és az amerikaiak között«. zan gyűltek össze. Az elő­adást műsor kísérte. Mezőcsokonyán március 20-án rendezték meg az elő­adást. Itt közel százan hall­gatták és figyelték nagy érdeklődéssel az előadó sza­vait, aki meggyőzően bizo­nyította: mint billen a mér­leg a két világ harcában azok javára, akik előbbre vi­szik a történelmet, akik föl­det osztanak a parasztoknak. akik új világot teremtenek itt ebben az országban. Előadását részletek felolva­sásával színezte Papp Antal. Az előadás végén sokan ad­ták kifejezést tetszésüknek és kérték a népkönyvtárt, más alkalommal is rendezzen könyvismertető előadást. 17 községben 390 hallgató Az ezüstkalászos tanfolyam, záróvizsgájára készülnek a hallgatók. Eljött a számot adás ideje. A program meg­valósult. Talán nincs nap, hogy a megye valamelyik falu­jában ne vizsgáznának. Somodor, Bolhó, Szentbalázs, Uj- várfalva, — lehetne ötösével is sorolni a helységeket, ezek­ben a községekben már letették a gondot a szorgalma? »diákok«. Eddig 17 faluban, mintegy 390 hallgató vizsgázott. Szentbalázson, Ujvárfalván, Somogysárdon és Somodorban másodévesek búcsúztak az iskolapadoktól. Ök már nem i? jönnek vissza. Van sok bizonyítvány nélküli is, még 17 községet keres fel a vizsga-bizottság, hogy elbírálja, hasz­nos volt-e az időtöltés. Az eddigi évzárók azt mutatják, hogy igen. Ujvárfalván például a tanfolyamon részvevők valamennyien ott szorongtak a padsorokban és a vizsgáról nem hiányzott senki a 31 közül. Mindenkit kérdeztek, mindenki felelt, mégpedig jól. Április 2-ig valamennyi ezüstkalászos tanfolyamon meglesznek a vizsgák. Nincs más hátra, mint hasznosítani a -tanultakat. Feldolgozzák a marcali járás munkásmozgalmi történeiét A Magyar Szocialista Munkáspárt Marcali Járási Bizottsága kezdeményezésére pedagó­gusokból és az 1919-es tanácsköztársaság ide­jén a munkásmozgalomban részt vett idős elvtársakból héttagú bizottság alakult. Ez a bizottság az élő tanúk, valamint a meglévő eredeti fényképek és egyéb írásos dokumen­tumok alapján feldolgozza a járás munkás- mozgalmi történetét az aratósztrájkoktól kez­dődően egészen az 1919-es fehérterrorig. A közel 100 oldalas, fényképekkel, eredeti írá­sokkal illusztrált könyv beszámol majd 1919. augusztus 21-én Marcaliban a »vörös istálló­ban« állati kegyetlenséggel, szörnyű kínzá­sokkal kivégzett 32 elvtárs -haláláról is. A (kivégzett mártírok halálának 39. évfor­dulóján, ez év augusztus 21-én kiállítást ren­deznek a marcali járási feultúrházban. Több mint tíz nagyméretű festmény, számos ere­deti fénykép és írásos bizonyítékok mutatják majd be a járás munkásmozgalmi történetét. Az ünnepélyes megnyitót az al­kotmány ünnepére tervezik, amelyre meg­hívják a megye valamennyi idős munkás­mozgalmi harcosát is. A kiállítást' ezután a megye valamennyi járási székhelyén és na­gyobb községekben is bemutatják. A takarékossági mozgalom eredménye: évente 20 ezer orsóval több cérna A Nagyatádi Fomalgyár dolgozói március 24-ig tervük teljesítésében szép eredményt értek el. Az első havi lemaradást nemcsai» behozták, hanem már túl is szárnyalták ter­vüket és minden lehetőségük megvan arra, hogy a negyedévet 100 százalékon felül tel­jesítsék. Január 1-től több mint 162 tonne varró- és kézim-unkafonalat gyártottak, s en­nek a mennyiségnek tizenöt százalékát ex­portra szállították. A termelési eredmények: mellett a kísz- isták kezdeményezésére indított takarékossá* g’i mozgalomban is szép eredmény született. Március hónapban például a félszázalékos hulladékot sikerült 0,45 százalékra csökkente­ni, ami egy hónap alatt mintegy 30 -kiló anyagmegtakarftást jelent. Évente ebből a 360 kiló anyagiból 20 ezer orsóval több cérnát tud­nak előállítani és növelhetik az exportmeny- nyiséget is. A gyár dolgozói most megfogad­ták, hogy a közelgő felszabadulási ünnepség tiszteletére a takarékossági mozgalom széle­sítésével még tovább csökkentik a fiuliadékcrt,

Next

/
Thumbnails
Contents