Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-22 / 69. szám
▼ILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! omogyi 1 Mai számunk tartalmából! AZ MSZMP MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS LAP3A XV. évfolyam, 69. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1958. március 22. •• Ünnepi fogadás Berlinben TUDOMÁNY-TECHNIKA Egy „kiskereskedő“ másfél milliós nagykereskedése Egéss heti rádióműsor TANULNI, OKULNI KELL 1919-BÖL Meghossorústák a 19- es mártírok síremlékét # A szokatlan időjárás ellc- f nére tegnap délután szép A Magyar Tanácslóöztár saság kikiáltásának 39. évfordulója alkalmából a Máyyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi bizottsága, a megyei és városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap este ünnepséget rendezett a Helyőrségi Tiszti Klubban. Az egész termet megtó Itő hallgatóság között ott voltak a tizenkilences idők harcosai, az első proletár- diktatúra még életben lévő somogyi vezetői és részvevői, kommunista veteránok, régi munkásmozgalmi emberek, a párt és a tanács megyei pezetái, a tömegszervezetek, a Hazafias Népfront, a helyőrség képviselői. Az ünnepi megnyitó után Győrfi Antal elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának tagja, az egykori Latin- ka-század politikai biztosa mondta el visszaemlékezését. kormánynak adta át a hatal-iszámmal gyűltek össze regi m£T ...... 1 harcosak és fiatalok az 1919Visszatértünk Kaposvárra. )^ mártírok (emléktáblájánál, Másnap éjszaka mtezobízott-> hogy emlékezzenek történel- sági ul^ volt, amelynek élői rnünk kiemelkedő eseményé- tagja, Völgyi elvtars, itt van^rői s emlékezzenek azokra a koztunk, o is reszt vett azonJhősök_ ^ 61etü,ket áldozGyőrfi elvtárs emlékezése |Mt ár Oroszországban a ma- gyár hadifoglyok közül igen sokan voltak, akik a vörös gárdához csatlakoztak, s az ország minden részében megalakult a Magyarok Kommunista Pártja. Arra a vidékre, ahol én éltem, Sza- r&tovra, Kellner Sándor, Ra- dinovics József jött le a hadifoglyok megszervezésére, ök láttak el bennünket szocialista irodalommal, amit azelőtt nem olvashattunk, mert magyarul ezek a kiadások nem jelentek meg Magyarországon. Ezután csatlakoztam én is a párthoz, részt vettem a hadifoglyok szervezésében, majd Moszkvába küldtek az akikor felállított hathetes pártiskolára. 1918. december végén az orosz elvtársak úgy döntöttek, hogy hazajöhetek. Mire hazaértem, a kommunista párt mór legálisan működött a Visegrádi utcai helyiségében. Később a pártvezetőség úgy döntött, hogy Erdélybe küldenek, mivel odavaló vagyok. Már éppen indulóban voltam, mikor Kun Béla elvtárs utánam jött a folyosón, s mondta, hogy jöjjek vissza, nem Erdélybe megyek, hanem, mivel már dolgoztam Kaposváron, oda kell utaznom és átadott egy határozati javaslatot, amit a közelgő szociáldemokrata kongresszuson kell elfogadtatnom. A vonaton találkoztam Kovács Pál nagy- bajomi szabómesterrel, akivel a háború előtt együtt dolgoztam Budapesten és ő elújságolta nekem, hogy szociáldemokrata párttag, munkástanácstag Nagybajomban és most egy kongresszuson mint küldött vesz részt, (özvegye egyébként most itt él Kaposváron.) Megbeszéltem vele, hogy a kongresszus napján reggel találkozunk, ő pontosan meg is jelent a megbeszélt helyen. Én közben megszereztem magamnak a részvevő jegyet és így egymás mellett ülhettünk. Délután, amikor sorra került az indítványoknak az előterjesztése, Kovács Pál felolvasta a direktórium megalakítására vonatkozó, a kommunisták által készített indítványt, amit a közgyűlés el is fogadott. Utána való nap megalakult a direktórium, amelynek tagjai lettek: Latinka Sándor, Tóth Laios és Peinhoffer Lajos. Másnap a megyeházán átvették a hatalmat az egész megye felett. A proletárdiktatúra kikiáltásakor tehát Somogybán már hatalmon volt a munkásság. Azon e.ste megbeszéltük, hogy megszállunk minden köztulajdont: a bankokat, postát és •középületeket. Reggel felkerestem Latinba Sándort, akivel már előzőleg többször beszélgettünk az oroszországi tapasztalatainkról, s javasoltam neki, hogy szervezzünk karhatalmat. Ezzel ő teljesen egyetértett és utasítást adott a közbiztonságot fenntartó seézad megszervezésére. Elő- saür is a legnépszerűbb katoAmikor megkezdődött az 1919-es felszabadító háború, Kaposváron is elkezdődött a munikászászlóaljak megszervezése. a mi századunk is Önként jelentkezett a frontra. A pártvezetőség csak a fél század kimeneteléhez járult hozzá, így osztottak be bennünket a kaposvári munkászászlóaljhoz, engem pedig a zászlóalj politikai biztosának neveztek ki. Kaposváron közben ellen- forradalmi mozgalom készült. A frontról jöttem vissza, parancsra. A kaszárnyába siettem, ahol Krausz Jóska, jelenleg is él, azzal várt, hogy ellenforradalom készül, fel- fégyverzett emberek vannak a kaszárnyákban, nem tudja, mit csináljon. Utasítást adtam, hogy azonnal szereljenek fel y teherautóra gépfegyvert,' s a fél századdal feljöttünk a Honvéd-laktanyába. Lehetett ott vagy 500 ember, fegyverrel, vagy anélkül. Egy asztalra felugorva, felszólítottam őket, ha egy órán belül nem teszik le a fegyvert, gépfegyvert használunk, ami természetesen abban az időben fölényt jelentett a kézifegyverrel szemben. A zendülők gondolkodás nélkül lerakták a fegyvert. Július végén jött egy rendelkezés: Latinka Sándor és Győrfi Antal utazzon Budapestre. Ott megtudtuk, hogy a külső hatalmas túlerő és a belső árulás folytán a tanácskormány augusztus elsején bejelentette lemondását, s úgynevezett szakszervezeti az ülésen, amelyen a vezetőség úgy rendelkezett, hogy Kovács Miksa, Latinka Sándor, Sshmeller Béla és Győrfi Antal meneküljön el, mert életük veszélyben van. Kovács Miksa és Schneller még azon az éjszakán el is mentek, mi Latinika Sándorral, délután indultunk útnak Foták a nép boldogulásáért. Az Élelmiszeripari falán elhelyezett emléktáblánál Ferenc Gábor mondott beszédet. Méltatta a Tanácsköztársaság jelentőségét, a kommunistáiig, a dolgozó nép hősitinlka Sándornak és társainak munkásságáról. Ezután az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága nevében koszorút helyeztek el az emléktáblára. Ezt követően az összegyűltek kimentek a Nádasdi-erdő- ben lévő síremlékhez, ahol Technikum Tabák Lajos elvtárs mondott '" "' beszédet. Ezután a KISZ városi bizottság, vállalatok, intézmények és társadalmi szervek koszorút helyeztek eü a 19-es mártírok Tsnácshatározat a község szépítésért: 'es harcát. Megemlékezett La- síremlékére. Sok beteg, gyógyulni kívánó ember keresi fel évenként a Cs&zta-jpusztaá fürdőt. A buzsáká tanács most ebben aj éviben százezer forintot fordít a fürdő fejlesztésére, hogy as odajárók kényelmesebb, egészségesebb 'környezetben kereshessék gyógyulásukat. A tanács vezetői elhatározták azt is, hogy nőivel sok átutazó látja a községet, azt szebbé, rendezettebbé feszá Eat a kérdést a tanácsülése» beszélték meg, ahol határoz»: született arra nézve, hogy min. den buzsáki lakos köteles a háza előtti járdát megcsinálni nyód felé. Budapestre akar- , , tűnik feljutni, de ott már a< lénfrrnt-gvülés Gsurpii románok voltak az urak. Fo-' natiszteket kerestem fel. Megbeszélést folytattam akkor Somogyi Pállal, s az 5 segítségével sikerült Kaposvárott a legmegfelelőbb elvtársakat bevonni a terrorszázadba. Létrehoztunk egy 250 főből álló századot. A közvélemény először félve fogadta ezt az alakulatot. Egy hét múlva, mikor látták, hogy a kommunisták közbiztonságot teremtettek, a legnagyobb szeretettel vettek körül bennünket és megnyugodtak. A direktóriumot kormányzótanácsi biztosság váltotta fel. Kormányzótanácsi biztosnak a budapesti jobboldali szociáldemokratáiig befolyására, Zónig Istvánt nevezték ki. Mi, kommunisták ezzel nem értettünk egyet Róth Imre, jelenleg is Oroszországban élő, akkori egyetemi hallgatóval, mint a Lat inka- század tagjával felutaztam Budapestre, s közöltük Ravi- novics elvtárssal, aki belügyi államtitkár volt, hogy Zónig kinevezésével nem értünk egyet. Ravinovics elvtárs azt mondta, hogy egy óra múlva jöjjünk vissza, azidő alatt megbeszéli a dolgot illetékesekkel. Mire visszajöttünk, már készen volt a felmentő és kinevező okmány. Égjük szólt Zónig Istvánnak, a másik Latinka Sándornak. így lett Latinka Sándor Somogy megye kormányzótanácsi biztosa. nyódtól nem tudtunk tovább utazni, ott az azóta elpusz-J tűit Varga .Péter és Széni -11 endrei százados, aki később (i tábornok lett, s akit Szerbiában újvidéki cselekedetei miatt 1945-ban felakasztottak, hecceitek a tömeget az ott A Csurgói Járási Pártbizottság a napokban összehívta a Hazafias Népfront járási elnökséget, valamint a községi népfront-bizottságok elnökeit. Az egybegyűlteknek Rudics József elv- társ, a járási pártbizottság első titkára tartott előadást. Többek között arról beszélt, hogy ne vonakodjanak a népfront-bizottságok népszerűtlen feladatok megJ gUiV IlCpaZiClUlilOU *** ' oldásától sem, hanem sokoldalú tevékenységet fejtsenek ki a községek, s azok lakói érdekében. Legyen gondjuk a községek ku'turális életének kialakítására. Törődjenek a fiatalok nevelésével, vegyenek részt a népi ellenőrzésben, beszélgessenek a gazdákkal, segítsenek azok termelési kedvének fokozásában. A felszólalók helyesléssel és j megértéssel fogadtak e javaslatokat. Elmondották, valóban volt | olyan tapasztalat, hogy nehezen | kezdtek hozzá az általuk nép- j szerűtlennek hitt feladatok meg- j oldásához. A megbeszélésen részvevő népfront-bizottsági tagok azzal távoztak, hogy az ott elhangzottak nagy segítséget adtak munkájukhoz. Tóth és jómagam meglincse-t lésére. Nagy Gábor csendőr-" tiszthelyettes hanmadmagávai fel is szólította a tömeget, de azok nem engedelmeskedtek. Ezután visszakísért bennünket Lengyeltótiba, majd onnan másnap Kaposvárra hoztak a csendőrök. Aznap az ügyészség szabadon engedett minket, de másnap reggel le-z tartóztatták Latankát és i egyenesen a fogházba vitték, z délután meg engem, Hudra i László volt gimnáziumi ta-í nárral együtt. Két napig voltunk a kaszárnyában, utána elszállítottak az ügyészségi fogházba. Szeptember egyik napján kivitték öt társunkat a környékbeli erdőbe, ahol szó legszorosabb értelmében é holtra verték valamennyiü- } nap délelőtt kihúzták két, de előbb megásatták ve-)hát Kaposváron a lük a saját_sírjukat, aztán el-) vörös ‘Csillag film- hantolták őket. ) színházban a lottó Ma is fáj a szívünk, haiR heü ö, nyersSzá- visszagondotank arra, hogy a)mát. a 6-ost, a 37-est, 133 napos uralkodás után el<ía 41_gst a 60_űs, és KeJilett buknia a tanacshata- $0 ^9 est j\z utolsó lomnak, amely a dolgozó nép- Lzdm Uhúzása Után ^ senki sem ugrott fal kipirosodva, örömében táncolva, hogy: vagy négy találatom van. tanácshatalom, bár vériT6^*9 izganélkül győzött, á kdzsákmá->™* ^ríak sók nyolásmentes életet írta zász-é??fffn a °>ra" injára. -Aki nem dolgozik, oeiHfh% sikerül... Hatha most VÉGRE ITT A TAVASZ! iwü0©©GOGO&©GGQQ0GGO000©00©OG©0QQG000OGOO©OO00G0©OQQG é, 37, 411, 60, 79 Mea+Xrtént. Tennék. rövid fennállása annyi sokat adott. Négyhóniapod uralkodásunk egyik fényes bizonyítéka e ... Damjanich utca házal, wne-trivnij találatom Iveket a tanácshatalom emelt. “V? .".Pedig milyen voz a 30 ICO 3 forint fillér 50, vagy ezer forintot... Már 9 óra után röviddel benépesedett a mozi nézőtere. A legtöbb ember még is egyék«. Minden az emberért történt akkor is. Proie- támyaralót létesítettünk a hercegi, grófi kastélyokból. A proletárok a vadaskertiben csak mint hajtők, mint rabszolgák mehettek be régen, most viszont nyaralóhely lesz a kis proliknak, a fás) izgalom nélkül hall- penészvirágofcnafc. Ekként tá-< 9a}ta a műsort, csak lálja fel az akkori Somogyi (néha tapintotta mag Vörös Újság a nagyatádi Ho-(kabátja belső zsebben) ohe hercegi kastély új (jét, biztosan elhoz- rendeltetésének való átadá- tta-e levéltárcáját, gát. {amely az e heti szelSomogyjádon pedig t.üdőTvényt rejti... szanatóriumot állított fel af De nehezen múlt somogyi tanácshaitálom, or az idő. Még mindig Szántó-laktanyát a proletár-»csak a 8-as számnál gyerekeik intézetévé váttoz- f jár az óra nagy i tatta. A műveltség — hata-f lom, hirdettük, azt akartuk, hogy művelt ember legyen a proletár. Somogyiban elsőként jöttek létre az országban paraszti termelőszövetkezetek, gabonát, húst, z=írt és fegyveres katonát adtunk a veszélyben forgó haza védelme- zésére. Nagy tragédiánkra, a proletárdiktatúra elbukott. Megbukott. mert egyediül álltunk, francia, .román, cféeih ítvWl venniós csapatok támadtok ránk s nem volt, aki segítségünkre sirthrtett volna. iyr«rt a fiatal kommunista pártunk beolvadt esv olvan pártba, amelybe testületileg lépett be a radikálisoktól mutatója... tehát 20 percet kell várni. A tömeg solcasodik a mozinál. A piacon áruló falusi asszonyok is sürgetve kínálják a még náluk lévő árut. Szeretnének túladni rajta, s sieírá a sorsolásra. Hiába, nem minden nap történik ilyesmi egy vidéki városban. Egy néni végre kendőt boríthat kis kézi kosarára — eladott mindent. A kosárból kilátszik az üres tejfölös fazék — nem baj az, ki törődik most ezzel? A Noszlopy Gáspár utcában azonban meglepetés éri.-mesz- sziről nagy embertömeg feketéltik. Még nincs tíz óra, mégis sok százan nem fértek már be a mozi nézőterére. Elmenni azonban vem akarnak: figyelik, mit mond a havgosbe- mondó. Ki ernyőt tart a feje fölé, ki csuklyát tesz - fel. hogy ne ázzon, a legtöbben azonban nem■ törődnek sem1 mivel, hagyják, hogy kabátjukat, loalapju- kat. lassan belepje a sűrű pelyhekben hulló hó. A teremben mind forróbb a hangulat. Már elfoglalták helyüket a húzást lebonyolító szakemberek: ott. ált a színpadon az az öt 'kaposvári, illetve vidéki ember, akitől függ, hányán nyernek ezen a héten a lottózók sok ezres táborában. Mindegyikük egy számot húz ugyanis. Az átlátszó gömbben ott pihen a kilencven golyó. Bennük a számok. Tíz óra elmúlt néhány perccel. Most me$- perdül a gömb, előre is, hátra is... Aztán kinyitják nyílását, belenyúl férfi, s néhány lanat múlva 6-os. — Na, git... Aztán, most Mar■ egy pilmár Most fiatal, fekete hajú nőn a húzás sora. Valaki félhangosan megszólal nézők között: amikor t 60-as számot húzza ki a színpadon, az ismdrős csalódottan felsóhajt... —1 A teremheti minden szám ki> húzása után felmer rajlik a tömeg. Kim az utcán meg áhítattal hallgatnak as emberek. Lesik «s hangszórót, mikor mondja a húzás vezetője a követkéz? számot... Negyedóra alatt be is fejeződik a sorsolás. A tömeg lassan oszlik. Salem még mindig szelvényüket nézik. Hátha van rajta találat, csak rosszul lát> tak a nagy ideges- ségben... Egy fiatalember bosszúsan gyűri zsebébe a kis kék szelvényt. Nem sikerül: A tötózóhoz ér.. Belép az ajtón, két egy jövő héti lottószelvényt. .. Héthn majd a nyíregyházi húzáson sikerül... — ger kezdve mindenki, olyanok Is, akiket ádáz düh vezetett a proletárdiktatúra iránt. Még olyan is tagja volt a szocialista pártnak, aki a kommun bukása után rjlispáni tisztet íölthefett be. Gondolni való, milyen -szocialista« volt. Elbuktunk, mert nem nyertük meg magunknak a földre vágyó parasztok nagy tömegeit, s ezzel nem tettük érdekeltté hatalmának védelmében. Nagy tanulságul szolgál 1919, anra figyelmeztet, hogy állandóan szilárdítani kell a Szovjetunióval, a szocialista táborral való viszonyunkat, vigyáznunk kell pártunk egységére. Miért győzhettük le az ellenforradalmat, amely 58-ban is pontosan olyan szörnyű kegyetlenséggel lépett fel, mint 1919-ben? Mert mellettünk voltak a nagy Szovjetunió és a népi demokratikus államok. El kell fogadnunk Mao Ce-tung elv- társnak meghatározását: igen nagy árat fizettünk, de ebből sokat tanuljunk mi is és a nemzetközi munkásmozgalom is. M a, 39 év távlatából is sok tanulnivalóval va- gyunk adósai 1919-nek. A fel~ szabaduléstól eltelt ’tizenhárom esztendőben, noha igyekeztünk elkerülni a tizenkilences tragédiát kiváltó hibákat, ám éppen az 56-os ellenforradalom bizonyítja, nem okultunk eléget. Rést hagytunk a pártegységen, hibákat is követtünk el, s ezzel módot adtunk az ellenforrada!-' mi erőknek, hogy hátba tá»’ madjanak bennünket. Bizony, tanulni, okulni kell 1919-bő^ hogy se 1919. augusztus 1«, se 1958. október 23. sohö többé ne fordulhasson elő.
