Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-19 / 42. szám

Szerda, 1958. február 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP A rendőrség ébersége vetett véget 84 ezer forintot sikkasztó bűnszövetkezet iizelmeinek Nemrégen történt, hogy a rendőrség tetten érte Tóth Józsefet, a Kertimag Vállalat 15-ös számú kaposvári bolt­jának eladóját, amint társai­val a boltból nyolc zsák apró- magot akart ellopni, mintegy tizenegyezer forint értékben. A rendőrség társadalmitulajdon- védelmi osztálya által meg­indított nyomozás súlyos visz- szaélésekről rántotta le a lep­let. A bohém ember Tóth Józsefet barátai, is­merősei bohém, nagyvonalú embernek tartották. Könnyel­műnek, aki szeret szórakozni, mulatni, s akinek nem számit a pénz. Gyakran lehetett ói látni különböző mulatókban, vendéglőkben nagyhangú szó­rakozások közben. Persze az ilyen életmódhoz a boltban kapott fizetése ke­vésnek bizonyult. Ezért hát rövid idő múlva arra kény­szerült, hogy valami »mellék- jövedelem« után nézzen. A mellékjövedelem megszerzé­sére kínálkozott is alkalom. Némely aprómagot bizonyos súlytöbblettel kellett volna ki­adni a vásárlóknak, 1 kg helyett 1,10 kg-ot. De ezt csak a bolt eladói tudták, a vevők nem, s így lassacs­kán bizonyos »fölösleges« ap- xómag mennyiség gyűlt ösz- sze a bolt raktárában. Ennek megszerzését, s el­adását határozta el Tóth Jó­zsef. Elhatározását nem is volt nehéz megvalósítani, mert a raktárkulcsokat a bolt­vezető hanyagsága miatt könnyen megszerezhette, s így 1957 tavaszán megkezdőd­hetett Tóth József bűnös te­vékenysége. alá így segítette elő a tolva­jok mesterkedését. Tudnia kellett, hogy Tóth becstelen úton jutott a különféle apró­magvakhoz, a különböző ker­tészeti eszközökhöz. Mulatozúis közben kérte meg Tóth József Cseh Lász­lót egy kis »szívességre«, hogy oldalkocsis motorkerékpárjá­val hozzon el a raktárból szá­mára zsákokat, amiben a lo­pott magot el tudja szállítani. Cseh ezt is és még azt a »szí­vességet« is megtette, hogy egy zsák aprómagot motor- kerékpárjával Fodor Jánosnak elfuvarozott. Igaz, pénzt nem kapott e szívességekért, anya­gi 'haszna közvetlenül nem származott belőle, de estén­ként ő is ott ült a fehérasztal mellett, s ivott, mulatott a lopott pénzből. A tanulság fl boltvezető felelőssége fl tettestárs Hamarosan készséges, ^ ha nem is önzetlen segítőtársa akadt Tóth Gyula MÉK rak­táros személyében. Ő vállal­kozott arra, hogy az ellopott aprómagot elfuvaroztatja és a Terményforgalmi Vállalatnál értékesíti. Ez így is történt. Kora reggelenként, nyitás előtt, vagy este zárás után az előre történt megbeszélés értelmében Tóth Gyula ko­csival állt a bolt előtt, s az ellopott magot a Terményfor­galmi Vállalat tüskevári tele­péhez szállította. Ezért alkal­makként 200 forintot kapott Tóth Józseftől, összesen mint­egy 2000 forintot. Aki nem tudja, mit vásárait Fodor János magyaregresi boltvezető 1957 nyarán egy ba­ráti borozgatás közben ismer­kedett össze a Kertimag Vál­lalat eladójával. Szóba került, hogy1 milyen nehéz áruhoz hozzájutni, mire Tóth azon­nal felajánlotta segítségét, s így aztán Tóthék most már nyugodtan szállíthatták Fo­dornak is az ellopott apró­magot, a különböző kertészeti felszereléseket. Fodor nem érdeklődött, honnan van az áru. szívesen fizetett, s bizonyára épp olyan szívesen vágta zsebre az így szerzett »tiszta nyere­séget«. Most utólag persze hivatko­zik arra, hogy ő megbízott Tóthban, nem is sejtette, hogy lopott holmit adnak el neki. Szegény hiszékeny ember! Még az sem tűnt neki fel, hogy a pénzt nem a vállalat­nak, hanem közvetlenül Tóth- nak fizette lü. Újabb segítőtársak Most már volt pénze Tóth- nak, ismét nagylábon élhetett, szórakozhatott, szórhatta a könnyen szerzett pénzt. És mint a legyek a piszokra, úgy gyűltek az új cimborák, bará­tok, akik megszimatclták, hogy egy kis »könnyű kereset« számukra is kínálkozik. Csongrádi Endre, a MÉK gépkocsivezetője tízezer fo­rint értékű aprómagot és ker­tészeti eszközt vásárolt meg Tóthtól. Tehát orgazda volt, Sótonyi Károlyt, a Kerti­mag Vállalat 15-ös számú ka­posvári boltjának vezetőjét, aki 1957 júniuásban került oda, súlyos felelősség terheli. Nagyrészben az ő hanyagsága az oka, amiért e bűnszövetke­zet majd egy esztendeig mű­ködhetett, s még ki tudja, meddig, ha tetten nem érik őket. A bolt személyzetét kollek­tív felelősség terheli. A bolt­hoz két kulcs volt, s munka­idő után a raktárkulcsokat a pénztárban kellett volna le­zárniuk. Ez azonban nem tör­tént meg. A raktárbulcsokat Sótonyi íróasztalának egyik ajtajára, szögre felakasztva tartotta, s még az ajtót sem zárta be. így nem volt nehéz a raktárkulcsokat Tóth Jó­zsefnek napközben megszerez­ni. zsebrevágni, nyugodtan el­lopni a raktárból, amit akart, majd ezután a kulcsokat visz- szaakasztani a helyére. Felelősség terheli Sótonyit azért is, mert még december­ben, amikor a leltározás 45 ezer forint hiányt állapított meg, akkor sem vette észre, mi történik abban a boltban, amelynek felelős vezetője. A tettenérés január 28-án történt. A rendőrség azonnal lezáratta az üzletet, leltározást rendelt el, amely megállapí­totta, hogy 84 ezer forint ér­tékű aprómag és kertészeti eszköz hiányzik. Ebből mint­egy tízezer forint értékű áru az orgazdáknál megkerült De több mint hetvenezer el­úszott. Elúszott Tóth József és bűntársainak torkán. S hogy ez megtörténhetett, ezért sokan felelősek. Fele­lősek azok, akik nem vették észre, hogy Tóth fizetéséhez mérten túlságosan sokat köl­tekezik, taxin jár haza Kis­bajomba szüleihez, egy-egy útért három-négyszáz forint taxiszámlát fizet ki. Nem vet­ték észre, hogy barátait va­dászatra hívta meg, ahol dári- dóztak, mulatoztak, szórták a nép pénzét. De felelősség ter­heli azokat is, akik nem vet­ték észre, hogy Tóth Gyula, a MÉK raktárosa hamis neve­ken adja el az ellopott apró- magot a Terményforgalmi Vállalatnak. Tóthék kettős bűnt követ­tek el. Először becsapták a vásárlókat, amikor ellopták a vevőknek járó aprómag súly­többletet. Másodszor pedig súlyosan megkárosították a népgazdaságot, amikor a Ker­timag Vállalattól 84 ezer fo­rint értékű árut tulajdonítot­tak el. A dáridó véget ért. Tóth József és tettestársa, Tóth Gyula előzetes letartóztatás­ban várják a tárgyalást. Ez nem is fog sokáig késni. Mindketten megkapják méltó Ibiintetésüket, de1 bizonyára megkapja Fodor János ma­gyaregresi boltvezető is, aki »jóhiszeműen« megvette a lopott holmit, Csongrádi End­re, aki mint orgazda műkö­dött közre. Cseh László, aki csupán baráti »szívességet« tett, dó bizonyára megkapja Sótonyi boltvezető is, aki ha­nyagságával elősegítette a bűnszövetkezet működését. S majd1 a bíróság ítéletéből nemcsak a vádlottaknak kell tanulni, de minden felelős be­osztásban lévő embernek, hogy járjanak nyitott sze­mékkel. 'De tanulni kell a »jóhiszemű« embereknek is és másoknak is, hogy »baráti szívességgel« a lopott holmi felvásárlásával, orgazdasággal ne segítsék elő a társadalmi tulajdon megkárosítóinak te­vékenységét. SZALAI LÁSZLÓ Gazdag műsorral ünnepük Marcaliban a Nemzetközi Nőnapot (Tudósítónktól.) Marcaliban a nőtanács, a párt, a községi tanács, valamint a művelődési szervek színes, változatos műsort dolgoztak ki március 8-na, a Nemzetközi Nő­nap méltó megünneplésére. E szerint reggel 9 órakor az üzemek, vállalatok, intézmé­nyeik és hivatalok a munka­helyen virággal köszöntik nő­dolgozóikat. Néhány helyen ju­talomosztásra is sor kerül. Délután két órakor a járási nőtanács küldöttei a helyi kór­házat keresik fel, ahol a kisma­mákat apró ajándékokkal, a nő betegeket virággal üdvözlik. — 4 óraikor 16 tagú küldöttség koszorút helyez el a szovjet hő­sök emlékművén. Este 7 órakor a művelődési házban ünnepi nagygyűlésre jönnek össze Marcali leányai, asszonyai, de nem maradnak távol a férfiak sem. A gyűlésen a járási pártbizottság első 'tit­kára köszönti a megjelenteket, majd a nőtanács megbízottjá­nak ünnepi beszéde után a KISZ és az úttörők verses, ze­nés köszöntője következik, mi­közben a jelenlevő nők között kék szalagot osztanak szét ez­zel a felírással: »Becsüld és szeresd embertársaidat«. Majd ajándékokat nyújtanak ét a gyűlésen megjelent sokgyerme­kes 'anyáknak. Gondolatok egy KISZ taggyűlésről Este fél hét van. A hét órára .kitűzött taggyűlésre már zömével megérkeztek a siófoki Hajózás KlSZ-szerve- zetének tagjai. A taggyűlés megkezdése előtt már bené­pesedik a hajósok klubterme. Fiúk, lányok csoportokban beszélik meg az előttük álló feladatokat. Közben állandóan nyílik az ajtó, újabb fiatalok érkez­nek, s hét órára teljesen megtelik a kis klubszoba. A mintegy 35 főből álló csalód együtt van. Kiss elvtárs, a szervezet titkára megnyitó szavai után elkezdődött a taggyűlés. A titkári beszámoló, vala­mint a szervezeti szabályzat ismertetése után a hozzászó­lás és a vita következett. Foglalkoztak a hozzászólá­sok, a javaslatok a KISZ fel­adatának valamennyi ágá­val. Felvetődtek a szervezet kulturális, politikai feladatai­nak problémái. Valamennyi hozzászólás azt bizonyította, hogy a fiatalok keresik azt a módszert, amellyel a szer­vezetben jelen pillanatban fennálló nehézségeket, öt­letes javaslatokkal, nagy se- gíteniakarással áthidalhassák. Fegyelmezett vita alakult ki a szervezetben elég gyengén működő sportmunkáról is. Igaz, hogy jól folyik a szer­vezetben a kultúrmunika, szép eredményeket értek el ezen a téren. Azonban úgy gondoljuk, hogy maga a kul- túrmunka, nem köti le az egész tagságot. Vannak kö­zöttük fiatalok, akik nem vesznek részt a kultúrmun- kában és sportolni akarnak. A hozzászólásokból az is kiderült, hogy sportolni akarnak a kultúrmunkában részvevők is. Erre megvan a lehetőség, hisz a sporteszkö­zök rendelkezésükre állnak. Sok hozzászóló volt, így sok problémát vitatott meg a siófoki hajózás KlSZ-szer- vlezete ezen az estén. Kissé el is húzódott a késő esti órákra a taggyűlés. Kilépve a klubhelyiségből, egy gondolat rögződött meg bennem: »Sok, nagyon sok ilyen KISZ-fiatalra, alapszer­vezetre várj szükség, akik úgy féltik szervezetük tisz­taságát, mint a Siófoki Hajó­zási Vállalat KlSZ-szerveze- tének fiatal elvtársai. SZIKORA ISTVÁN Megoldható-e az űrhajózás? Az ember hamarosan bir­tokába veszi a (kozmikus tér­ségeket is. Az űrhajózás meg­indítása előtt azonban még számos problémát — köztük több biológiai kérdést is — meg kell oldani. Ezzel kap­csolatban egyes amerikai új­ságíróik azt állítják, hogy a jövő űrhajósa mindenképpen elpusztul. Ezt a következők­kel támasztják aló: az űrben megélénkül az emberi szerve­zetben úgynevezett lappangó állapotban lévő vírusok és más mikroorganizmusok élet- tevékenysége, s ezek az em­ber pusztulását okozzák. A fenti nézetekkel kapcso­latban véleményt kértünk Viktor Zsdanov professzortól. — A lappangó vírusok — mondotta — onnan kapták ne­vüket, hogy minden élő és egészséges szervezetben je­len vannak, de semmiféle ha­tást nem keltenek. Ha vala­milyen oknál fogva a szervi zet ellenállóképessége csői ken, akkor kezdik meg kó okozó tevékenységüket. Fokozódik-e a vírusok kó okozó tevékenysége az űrh; józó ember szervezetéber Ennek lehetősége a kozmiki repülés során éppen úgy fen: áll, mint a Földön. Ezért < embert nagyon erősen véde kell a kozmikus sugárzást) A léghajóban éghajlat- és h mérsé'kletszabályzó herendi zések működnek majd, ho| a környezet biológiai feltét lei a lehető legjobban haisoa lítsamak a normális földi éle hez. A Lajka bebizonyított hogy a fenti feltételek me, teremtése a kozmikus repi léseknél is lehetséges. Ezért . kissé érthetetle: miért gondolják, hogy a la] pangó vírusok másképpen v sekkednek majd az űrhaji szervezetében, 'mint a Főidői Bekukkantok ide, bekuk­kantok oda és tapasztalok. Tapasztalok nagyiramú mun­kát, problémákon meditáló embereket, vitába, szócsatá­ba merült munkatársakat, listát, jegyzőkönyvet, prog­ramot, kimutatást készítő embereket. Mindez az élet. Elet, mert általa élet terem a szántóföldeken, a réteken, legelőkön, az istállóban és azonkívül, mindenütt, ami mezőgazdaság. Itt a központ az irányító erő, mely utasít és magyaráz, lelkesít és dor­gál, jutalmaz és megdicsér, szelektál és válogat, tanít és nevel az ügy érdekében. Furcsa és jóleső szobáiról szobára járni. Mindenütt más a légkör, a hivatali atmosz­féra, különbözők az embe­rek, de egyben egyek: a mun­kában. Szobáról — szobára. .. Még egyik ajtó kilincsét el se engedem, már kopogok a másikon. Általában minde­nütt nehezen indul a beszél­getés, de később megered, mint a zápor. Zizegnek a papírok, a kimutatások, röp­ködnek a számadatok, té­nyek és ellenvélemények, problémák és sikerekről ta­núskodó szavak. Régi igaz­ság, hogy a szakmabeliek megértik egymást. En az új­ságíró, és ők, az igazán igazi szakemberek. Kellemes emlék, sok szép élmény tesz változatossá egy ilyen találkozást. Farkas Laci bácsival, a megye »ősrégi« Szűb áióL izß lwa naszkodom hát én helyettük. Legalább még egy helyiséget nekik, ha van rá mód, s még valamit: »Csinálják meg végre három éve »szak­orvoss« után vágyó íróaszta­lát«. Nem nagy dolog, de megkönnyíti a munkát. — De ezt ne írd meg — kér. Megszegem ígéretem, hiába, no, toll alá kíván­kozik. .. földrendező,) ével — Inkább írj arról, hogy — s már mondja is. — Sok a bajunk a csurgói járással. A 10-es számú tör­vényerejű rendelet végrehaj­tása nehezen megy. Ok: a járásban nincs földrendező. Ezen úgy segítettek, hogy meghatározott időre két szer­ződéses kisegítő ment ki. A járás minden községében helyszíni vizsgálatot tartottak rengeteg tapasztalattal. Kopognak. Belovári János lép be. Csurgónagymartonból utazott ide. Kis zöld papírt szorongat a kezében és sze­rényen vár. Véghatározat. Ar­ról van szó, hogy ő és két testvére vásároltak 1100 négy­szögöl akácost Porrogon. Amikor tagosítottak, akáco­sukat a falujukban cserein­gatlanná váltották fel. A tsz feloszlott, s az akácost kiutalták egy kilépett tsz- tagnak. Ami furcsa: ez a terület nem volt a közös táb­lában, holott a kilépőknek csak abból lehetett kimérni — Neked itt nincs követel- nivalód. Nem is igen akar az emberrel szóbaállni. Mi azt kérdezzük: akkor minek van ott az elnök? Ha nem a dolgozók érdekében akar munkálkodni, vegye a kalapját és köszönjön jóna­pot. Nyers és bántó is ez a kifejezés így. De szögezzük le: a nyílt beszéd az egyenes dolog, a hízelgés a hibák melegágya. Ezzel — remélem — egyet ért Lipics elvtárs is. Nem ok nélkül írtam ezt így le. A kimutatások arról tanúskodnak, hogy Porrogon még 88 hold állami tartalék sorsa, hasznosítása bizony­talan. A kutya se törődik ve­le. Azaz, hogy van jelentke­ző kishaszonbérletre, de úgy fogadják őket, mintha ezzel a tanácson valakinek a fo­gát húznák. megyében. De az ütem még mindig nem kielégítő. A növénytermelők már találkoztam egyszer. Most újra jólesett a talál­kozás. Akkora szobában van­nak heten, ami még legény­lakásnak is szűk lenne... Hát még a hivatali munká­nak. ..! De megférnek együtt, egy kis család. Panasz rit­kán hagyja el ajkuk —, pa­a földet. Belcrváriéknak most van is akácosuk, meg nincs is. — Nem lehet ott Porrogon a tanácselnökkel, Lipics elv­társsal szót érteni — pana­szolja. — Azt mondja nekem, amikor elmentem hozzá: Törvény van rá, hogy a pedagógusoknak is kell bér­letet adni. Az egyik peda­gógus írásbeli kérelmére az elnök elvtárs — amikor alá kellett volna ' írni a papírt — azt mondja: — Majd adunk neki más­kor, másutt. Nesze semmi, fogd meg jól. S még valami. A porrogi tanácsról olyan vélemény alakult ki, hogyha valaki ki akar oda menni, akkor ilyen tanácsot adnak: — Előbb kérdezd meg, fo­gadnak-e? Ez aztán a teteje minden­nek. .. . Általában a tények tanú­sága szerint jól. megy a tar­talékföldek hasznosítása a is tele vannak munkával. Van mit csinálni, hiszen 200 000 hold az, ami tavasz- szal művelés alá kerül. Eb­ből mintegy 40 000 hold még nincs felszántva. A legjobb az arány a termelőszövetke­zeteknél. Mindössze hét szá­zalék a felszántatlan terü­let. Mindennek oka, hogy sokhelyütt még a földeken árválkodik a kukoricaszár, általában akad még bőven betakarítatlan terület. — De a veszély nem katasztrófális — mondja Hámori A. Ferenc. A gépállomásoknak ' meg­van a kellő kapacitásuk ah­hoz, hogy helyreüssék a csor­bát. Alaposan fel is készül­tek. Élen a marcali, tapsonyi és a mernyei gépállomás ha­lad. Lemaradás a felkészü­lésben a nagybajomi, karádi és lengyeltóti gépállomáson tapasztalható. Jó a vetőmagellátás is. Csupán a cukorrépa szerző­déskötésnél van mintegy 4 százaléltos lemaradás. Bur­gonya is lesz bőven. Itt van egy új vonás. A nemesített vetőbwrgcmyánál, akár csere útján, akár készpénzes ala­pon szerzik be a gazdák, 20 százalékos felár fizetendő. De megéri. A termés majd be­bizonyítja ezt. Ugyanazon a folyosón, ahol a növénytermelők, ott ta­nyáznak az állattenyésztők is. Wéber Bandi bácsi egy szakkönyv lapjaiból emeli fel tekintetét. Válasz helyett a kezembe nyom egy gépelt anyagot, ami a jelenleg legaktuálisabb tennivalókat rejti. Mi van ebben. Idézem: — A gyomokat távolítsuk el a legelőkről és égessük el. A korán fejlődő és külö­nösen a 1 mérges gyomokat még a kihajtás előtt vágjuk le és távolítsuk el. így ele­jét vesszük a sokfajta állat- betegségnek. A gyomirtás fo­lyamatos művelet. Másutt ez áll: — Állategészségügyi szem­pontból az állatok kihajtása előtt tegyük rendbe a kutat, s vályúk környékét, a göd­röket töltsük be földdel, a kutak környékét magasítsuk, hogy a víz ne folyjon a kút­ba, s ne fertőzze meg a vizet. Javítsuk ki a kutakat és vályúkat, gondoskodjunk ar­ról, hogy állandóan ele­gendő és egészséges ivóvizük legyen az állatoknak, mert csak így tudják hasznosítani a táplálékot. Amit azután élőszóval mond el, megszívlelendő; Van egy úgynevezett »Égy szekér«-mozgalom a megyé­ben. a lényege, minden gaz­da, ahány állatot kihajt a le­gelőre, annyi szekér trágyát visz oda. Általában nagy visszhangra talált ez. A nagyatádi járásban különö­sen jók a tapasztalatok, ahol már nyolcvan százalékban el­végezték a trágyázást. Ugyan­akkor Jután, Mesztegnyőn, Bálatonkeresztúron a fülük botját sem mozgatják. E té­telnél kell felhívni a figyel­met egy jól bevált mód­szerre, a gyomok vegysze­res irtására. Különösen a Balalon-menti legelők kí­vánják a segítséget. Egy délelőtt és mennyi min­den összefut íme, közre­adom. Még csak annyit: a látogatás a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályán tör­tént. A viszontlátásra... TÓTH FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents