Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-15 / 39. szám

Sattmbat, 1958. február 15. 5 SOMOGYI NÉPLAP Válasz a „Hivatás vagy ugródeszka" című cikkre US'- érezzük, hogy a január 28-án megjelent cikkre vála­szoljunk kelL Válaszunk a kó, veüksez»: Ha valakit bírálunk és csele­kedeteit lítóljülk, minden eset­ben beszélnünk kell a megvá- doltaikkal, alaptalan és megfe­lelő témaanyag nélkül ne álta­lánosítsunk. Szerin tünk ez a megállapítás vonatkozik az új­ságírókra is. A cikkíró azzal vádol ben- nüjüket, hogy nem vagyunk hi­vatásunkat szerető pedagógu­sok, nem akarunk a nép között élni, fél emberek vagyunk, csak ácenyértkereset céljából já­runk munkahelyünkre, nem végiünk népművelési munkát, s ennek okát a munkahelyünk­re való ki járásunkban látja. Ezssel szemben a Valóság az, hogy kijárásunk oka kizárólag a lakáshiány. Ugyanis Általá­ban 7 nevelő és egy pedagó­gus lakás van. Ezért nem mi vagyunk a felelősék, hanem azok, akik eddig nem gondol­lak a pedagógus lakások épí­tésére. Kijáró létünkre napon­ta 9 órát töltünk, munkahe­lyünkön, az iskolánikívüli mun. Íróból mindig kivettük ré­szünket. Ezt igazolják az aláb­biak ás: úttöröcsapatvezető. szakköirvezetök, ifjúsági vörös­keresztes tanfolyam vezetője, ismeretterjesztő előadások elő adói stb. kijáró nevelők. Az újságíró mi-ért ír és általáno­sít olyan pedagógusokról, akik­re az újságban közölt vádak nem illenék? Határozottan kijelentjük, hogy nem érezzük magunkat -fél embereknek-«, bár a cikk írója így mutatott be bennün­ket a Somogyi Néplap olvasói­nak. Részünkre is kényelme­sebb lenne az élet, és könnyebb a munka, ha helyben \ lakhat­nánk, s nem hajnali 5 árakor kellene felkelnünk, hogy mun­kahelyünkre utazhassunk. Mi­vel hivatásunkat szerető peda­gógusok vagyunk, még ezeket a nehézségeket is vállaljuk. Azt is tudjuk, hogy milyen sze­repe van a falu pedagógusai­nak a kulturális munka irá­nyításában és szervezésében, de azt is látjuk, hogy rajtunk, pedagógusokon kívül mások ebben nem vesznek részt. Érde­mes ezen is gondolkodni! Befejezésül azt kérjük, ha bírálnak bennünket, az a bírá­lat mindig tényeken nyugvó, építő szándékú és föltétien igazságos legyen! Ezt kívánja az igazság és mi hárman: alap­talanul megvádolt pedagógu­sok. Hajts Magdolna, Berkényi Krisztina, Bencze János. * * * Figyelemmel kísértem a vi­tát. Hálás köszönet a Somogyi Néplapnak, mert ébresztgeti a társadalom felelősségét, a pe­dagógusokét is. Egyre gyak­rabban -teszi ezt, kétségtelenül azzal az igen becsületes szán­dékkal, hogy segítse pártunk célkitűzéseit megvalósítani. Ilyen szemmel néztem a vitát is, és csakis ilyen szemmel sza­bad nézni. Még az esetleges té­vedést is. Úgy vélem, erről a nézőpontról figyelve nincs he­lye semmiféle sértődésnek sem. Én tisztelem az attalai tan­testületet, ez kétségtelen tény. Becsülettel dolgoznak, bár azt maguk is elismerik, hogy a kijárás fárasztó, és hiányossá­gok vannak a családlátogatá­sok körül. A megyei művelő­dési osztályról adott tájékozta­tó kétségkívül lehetett volna pontosabb is, bár a tájékoztató elvtiárs sem akart egy pillanat­ra sem rosszindulatú lenni. Benne, bennem és sok vezető­ben él a felelősség népünk kul­túrájának emeléséért a veze­tést illetően ás. Mi tudjuk, hogy csak járásunkban 40-nél több a kijáró, az elmúlt évben 52 csak ilyen természetű áthelye­zési kérést kaptunk már és ma is szinte özönlenek ezek a kérések. Miért kell ez, nem szenved-e a falu az eddig szin­te megállapíthatatlan fluktuá­ció miatt? Talán nem is a ne­vek fontosak, de vannak ilyen példák is: csak közelharc árán sikerült egy kartársnőt a hely- benlaikásra kényszeríteni, pe­dig 50 kilométerről akart kijár­ni, jóllehet 2 szobát és 1 kony­hát biztosítottunk számára, az igazgató sok-sok tiltakozása el­lenére is éveken keresztül el­csúsztak a félórák a vasútra rohanás miatt. Nem sorolom tovább ezeket a szomorú pél­dákat, hiszen igaz, hogy nem ilyenek az igazi pedagógusok, a nagy-nagy többség nem ilyen. Igaz a lakáshiány kérdé­se is, mindezt jól tudjuk és harcolni is fogunk a pedagó- guslakásckért, a pedagógusok mindig] nagyobb megbecsülé­séért, de nem a kijárásért. Ne nyugtalankodjanak a becsüle­tes pedagógusok, a családos ki­járok is dolgozhatnak bátran, nem róluk van szó. Nem vádoljuk az újságírót, kezetszorítunik a segítségért. Nem az ő feladata ismerni a mi problémáinkat a legapróbb részleteiben is. Kérjük, segít­sen nekünk továbbra is a nagy célért: falvainik dolgozóinak kulturális felemdUkedésiáben harcolni, akik oly boldogok, ha köztük, magukénak érzik a fa­lu pedagógusait. Nagy Károly, vez. tanúim, felügyelő. mWlfin TTTTTVTTTTTTTITf?TT Ä sarki fényről Olvasóink közül számosán kéréssel fordultak szerkesz­tőségünkhöz, hogy magya­rázzuk meg a sarki fény ke- letl<ezését, okát. Alábbi cik­künkben c kéréseknek te­szünk eleget. (Szerk.) A február 10-ről 11-ére vir­radó éjszakán a hajnali órák­ban szokatltnul erősen izzó, igen nagy szélességben látható sarki fényt lehetett az északi égbolton megfigyelni. Különö­sen szépen látszott a jelenség a Balaton partján, ahol a kevés mesterséges fény nem rontot­ta le láthatóságát, másrészt a Balaton vízfelülete tükröződés folytán csak erősítette a ha­tást. Tekintve, hogy hazánk földrajzi helyzeténél fogva ez a jelenség ritkán fordul elő, helyes, ha -bővebb magyaráza­tát adjuk okainak, annál is in­kább, mert sókan természetfö­lötti erőiknek tulajdonították a jelenséget, sőt, még a világ végének eljövetelét is gyanítot­ták. Nézzük csak, mit is mond a sarki fényről a tudomány? Említettem már, hogy bár a sarki fény nálunk igen ritkán, fordul elő, annál gyakoribb je­lenség az északi országokban. A Föld lakott részei közül Nor­végia északi részén tűnik fel leggyakrabban, ahol minden­napos jelenségnek számít. Ál- tatón,osságban észak felé ha­ladva a sarki fény megjelené­sének gyakorisága növekszik, éppen ezért sokszor északi fénynek is szokták nevezni, bár az elnevezés már csak azért is helytelen, mert a sarki fény a déü sark közelében legalább ■olyan gyekran tűnik fel, mint az északi sarkon, legfeljebb a megfigyelések száma lényege­sen kevesebb. Nálunk Magyarországon ál­talában 10—11 évemként figyel­hető meg a sarki fény, de a legutóbbihoz hasonló erősség­gel csak egy emberöltő alatt egyszer szokott. előfordulni. Legutoljára 1938. január 25-én este látszott hasonló fénnyes- séggel. Az északi fény mibenlétével kapcsolatban már feljegyzésie­ket talál uruk az ókori görög és római tudósok könyveiben is, de a természettudományok ak­kori fejlettsége a jelenség ma­gyarázatára lehetőséget nem adott, és elgondolásaik legfel­jebb tudományos tapógatódzás számba mennek. A középkor tudományos tespedtsége utón csak a legutolsó századok ku­tatásai adhattak alapot a kér­dés bővebb megvilágításához. A sarki fénnyel azóta is sok kutató foglalkozott, több elmé­let is keletkezett magyarázatá­ra: Ismert dolog, hogy gömbala- kú; Földünk mágneses tulaj­donságú, amit mi sem bizonyít jobban, mint a köznapi gya­korlatban használt iránytű. Ez egy kis tengelyen felfüggesz­tett mágnesrúd, melynek vé­geit a Föld északi és déli mág­neses pólusa vonzza és olyan irányban igyekszik az iránytű elhelyezkedni, hogy saját irá­nya az észak-déli irányban áll­jon be. Úgy keli ezt elképzel­nünk, hogy a Föld északi és déli mágneses pólusai — me­lyek a földrajzi északi és déli sarkok közelében helyezked­nek el — hasonlóképpen visel­kednek egy mágnespatkó sar­kaihoz. Bizonyára sokan látták azt. a kísérletet, amikor mág­nespatkóra helyezett papírlap­ra vasreszeléket szórunk és ez a reszelék ilyenkor olyan alak­ban helyezkedik el, hogy az egyik pólusból kiinduló erővo­nalak a másik pólusban gyűl­nek össze. A vasreszelék ilyen­kor a sarkokból kiinduló vo­nalszerű képződményekben he- 'yezkedik el, épp ezért ezeket a vonalakat mágneses erővona­laknak is szekták nevezni. Földiünk, ez a hatalmas mág­nes éppen úgy vonzza mágne­ses pólusaihoz a világűrből ér­kező anyagi részecskéket, mint a mi mágnesünk a vasre­szeléket. A sarki fény éppen azzal magyarázható a modem tudomány megvilágításában, hogy a Napból kisugárzott, elektromosan töltött részecs­kéket (elektronok, protonok, stb.) a Föld mágneses sarkai magukhoz vonzzák és ezek a gyors részecskék a levegő atomjaival és molekuláival összeütközve fény kibocsátásá­ra gerjesztik azokat. Talán fur­csának • tűnik, hogy valami­lyen anyagi sugárzásnak ato­mokkal történő ütközésekor fény keletkezhet, de mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint a mostanában mind erősebben el­terjedő televíziós vevőkészü­lék, melynek ernyőjén tulaj­donképpen azért keletkezik fény, mert a mesterségesen előállított elektronsugár fény kibocsátására gerjeszti az er­nyő fluoreszkáló bevonatát. Sőt, Birkeland angol kutató, a sarki fény keletkezésének el­méletét még modellkísérlettel is igazolta, olymódon, hogy egy gömb alakú mágnes felületét fluoreszkáló anyaggal vonta be, majd az egész berendezést légüres térbe helyezte el. A gömbre — mely a föld kicsi­nyített mása volt a kísérlet­ben — elektronnyalábot bocsá­tott. Azt tapasztalta, hogy az elektronok a mágneses tér ha­tására csavar alakú pályán érik el a gömböt, de nem akárhová kerülnek a gömb felületén, ha­nem mindig a mágnes északi és déli (sarkát körülvevő gyű­rűalakban helyezkednek el, amit onnan tapasztalt, hogy csak itt világított a gömböt be­vonó fluoreszkáló anyag. Bir- kelindnak így sikerült leutá­noznia a természetet, frappáns bizonyítékát adva az elmélet igazságának. Nem a világ végét jelenti tehát a sarki fény, és alig le­het belőle bármiféle következ­tetést levonni a jövőre vonat­kozólag, (hanem olyan termé­szeti jelenség, melyet a tudo­mány segítségével könnyen meg tudunk .magyarázni. Igaz, nálunk ritkán fordul elő, ez azonban legfeljebb annyit je­lent, hogy a Nap felületéről olyan tömegben törnek elő elektromos részecskék, hogy még hazánk viszonylag délebb felevő részeire is eljut a ter­mészetnek ez a csodálatos tü­neménye. Jakó András, a TTIT szaktitkára. SPORT Látogatás a tavaszi idényre készülő sporttelepeken Kezdjük azzal, hogy a kapos­vári sporttelepek nem tartottak lépést sportéletünk fejlődésével. Legtöbbjük olyan, vagy még olyan sem. mint húsz esztendő­vel ezelőtt volt. Ha arra gondo- 1 útik, hogy más, hasonló városok­ban, Nagykanizsán, Zalaegersze­gen, Székesfehérvárott — Pécs­ről nem is beszélünk — ragyogó. korszerű sporttelepeken sportol­hatnak a fiatalok, akkor felvető­dik a kérdés, hogy lehet iaz, hogy e városok módot találtak arra. hogy a salakos pályák helyén fü­ves sporttelepek létesüljenek. Hogy korszerű lelátók övezzék a nézőtérét. Hogy a pályák ne csak a labdarúgásnak nyújtsanak ott­hont. Erre talán az ama illetékesek fognak majd válaszolni. Addig h mi nem ringatjuk magunkat a távoli sporuiget illúziójában, ha­nem körülnézünk a kaposvári sporttelepeken. Megszemléljük, mit! mutat a jelen, miként vár­ják sporttelepeink a tavaszt. Bővítik a Kinizsi labdarúgó pályát, s a pálya nézőterét Kezdjük a látogatást a legna­gyobb sportkör házatáján, a cu- korgyáoli gödörben. A Kinizsi sporttelepe, helyesebben mondva labdarúgó pályája, mert hisz csak labdarúgásra alkalmas ez a sportpálya, tavaly ősszel »orszá­gos hírnévre« tett szert. Az MLSZ ugyanis foglalkozott azzal, hogy iaz NB II. legkorszerűtlonebb pályáját letiltja, azaz e pályán nem lehet NB II-es mérkőzése­ket játszani. Azóta némileg jár vult a helyzet. Hogy mennyiben, azt mondja el Balázs József, a Kinizsi SK elnöke. — Azzal kell kezdenem, hogy ragyogó terveinket kettétörte az ellenforradalom. Készen állt már mintegy másfél millió forintos költséggel felépítendő új stadio­nunk . terve. Eszerint valóban sporttelep lett volna a Kinizsi­pálya. Úgy terveztük, hogy hát­rább toljuk a labdarúgó pályát, annyira, hogy körülötte futópá­lyát lehessen létesíteni. Aztán minden reményünk szertefoszlott, mert jött 1956. október, s elve­szett minden pénzünk, ami e cél­ra már biztosítva volt. Igaz. hogy pályánkat a betiltás veszélye fe­nyegette. Valóban elszomorító látvány volt a foghíjas kerítés, a kényelmesnek cseppet sem mond­ható ülőhely, a hepehupás álló­hely. Sajnos, ezen jelen pillanat­ban csak Javítani tudunk. Nagy változást eszközölni nincsen anya­gi erőnk. Mi lesz mégis a változ­tatás? Pályánkat betonkerítéssel öveztük körül. Kibővítjük a né­zőteret, s az ülőhely felöli olda­lon háromezer ülőhelyet létesí­tünk. De olyat, amelyen ülni is lehet, nem úgy, mint a jelenlegi egy részén. Ki alakítjuk majd megfelelőképp az állóhely felöli oldalt is. Elkészítjük a nézőterei « pályától elválasztó kerítést. Többre jelenlegi erőnkből nem futja. Talán, ha minden jól megy. akkor az ősszel hozzáláthatunk a pálya füvesítéséhez. De úgy vé­lem. ez még eléggé távoli ‘ terv. Még annyit! a pályánkkal kapcso­latban. hogy bevezetjük a bérlet­rendszert. Az a szurkoló, aki egész idényre megveszi jegyét minden mérkőzésen ugyanarra a helyre ülhet, ráadásul ez a bér­let kevesebbe is kerül. mintha esetenként váltaná meg a jegyét. Eddig a nyilatkozat, amelyhez talán annyit: a Kinizsi-pályára valóban ráfért már a javítás, ta­tarozás. Szeretnénk azt remélni, hogy a legnagyobb Somogy me­gyei sportkör házatáján megtalál­ják majd a megoldást, hogy el­tűnjön a jelenlegi salakos pálya. A pálya valóban sporttelep lesz és nem csapán a labdarúgók ott­hona. Tizenhárom nevezés érkezett a KISZ asztalitenisz versenyére ■ Még nem is olyan régen ele­von asztalitenisz élet színhelye volt Kaposvár, s legjobbjaink például országos bajnokságot is nyertek. Azidőtájt szinte hem­zsegtek Morvalék és Andrositsék nyomában a feltörő fiatalok. Úgy véljük, nemcsak rajtuk múlt', hogy ma nemhogy az országos, de a vidéki bajnokságon sem ját­szanak komoly szerepet Kapos­vár asztaliteniszezői. — Ha a múlté is már a korábbi dicsőség, ha megkésve is, de talán lehet a jelenlegi áldatlan állapoton vál­toztatni — gondolták ezt! a KISZ sportvezetői, akik a megyei sportfelügyelőséggel karöltve ki­írták Kaposvár 1958. évi tavaszi egyfordulós asztalitenisz bajnok­ságát. Most zárult le a nevezés. E versenyre 9 férfi és 4 női csapat küldte be jelentkezését, s a folyó hó 16-án kezdődő versenyeken ez a 13 csapat már asztalhoz is lép. A nevezők: a K. Téglagyári KISZ két csapattal, továbbá a Textilmüvek, a Cukorgyár, a Közgazdasági Technikum, a Me­gyei Tanács, a Mélyfúró Vállalat, a Táncsics Gimnázium és a Ta­nítóképző férfi csapata, illetve a Leánygimnázium első és máso­dik csapata, valamint a Tanító­képző és Textilművek egy-egy női csapata. SAKKOZÓGÉP Ki nem hallotta voltra már Kempelen Far kasnak, a múlt szá­zad nagy polihisztor-feltalálójá­nak a hevét. Számos komoly ta­lálmányán kívül sakkozógépe is hozzájárult világhírnevéhez. Mi­lyen is volt ez a gép? Hallgassuk meg a múlt századbeli krónikás néhány sorát: »Ez a masina olyan formájú, mint egy íróasztal. Négy mozgó lábakon állott, amelyeken ide, s oda lehetett tologatni. E masina m-egett egy faszákén ült egy férfi figura, vagy férfi faikép, török köntösbe öltözködve... a jobb kezével a kasznira könyökölt, a bal kezével pedig egy hosszú- szárú török dohányzó pipát tar­tott olyan poziturában, mintha éppen abban a szempillantásban verte volna ki a szájából. . . Mi­kor a játék elkezdődött, olyankor a török basától mindig elvették a hosszúszárú pipáját, mert a bal kezével játszott. Valahátyszcr ez a néma játékos egyet ment. mindannyiszor leheteti1 a masiná­ban belül halten! kerekeknek, csigáknak, rugótoliaknak és gör­gőknek zúgását, amely az asztali óra lefolyásához hasonlított...« A sakkozógép majdnem min­denkit megvert. A korabeli sej­tések szerint néha akarattal vesztett, hogy ne szegje ellenfe­lei kedvét. Kérdésekre is tudott válaszolni, ötletes módon. Az elébe rakott ABC-s táblázat meg- fölélő betűire böködött szabad kezével. Ebből mér nyilvánvaló­vá válik előttünk, hogy ember ült benne, akit a zseniális konstruk­tőr olyan módon helyezett el, hogy a benne játszót egyetlen egy emberi szem sem tudta meglátni. A gépet játék előtt .mindig meg­mutatták az ellenfélnek és a né­zőknek. s a bene ülőnek a kü­lönböző részek nyifogatásánál különbözőképpen kellett elhelyez­kedni. A sakkozógépet először Mária Terézia udvarában mutatták be, s hírneve rohamosan növekedett. Bejárta az európai királyok s fe­jedelmek udvarait, mindenütt cso­dálatot és ámulatot keltett és győzelmet aratott. Kempelen Far­kas csak egy embernek, Nagy Frigyesnek árulta el szerkezete titkát, aki. miután megtudta, csak ennyit mondott: »Ezt a gyermek is azonnal megfejthetné«. 1804-től kezdve — Kempelen halála után — több kézen ván­dorolt a csodálatos masina, s 1809-ben Napóleont is legyőzte. További sorsáról keveset tudunk. Annyi még. bizonyos, hogy 1822- ben Párizsban a gép még meg­volt. Hogy ezután mi történt, azt különböző hírforrások különbö­zőképpen kommentálják. Egyesek szerint a gép tűzvészben elpusz­tult, még a XIX. század közepén. Mások szerint a gép átkerült Amerikába, s valóban igaz, hogy még 1924-ben is az amerikai saj­tó írt valamiféle sakkpzógépről. amely állítólag a Kempelanével lenne azonos. Ezek szerint a gépbe bújhatott ember szerepét egy ideig Pills- bury, híres amerikai sakkmester vette át, két éven keresztül jól keresett vele. de testileg és lel­kileg teljesen tönkrement. Ame­rikában. mint minden, a sakko zógép is üzleti vállalkozás forrá­sa lett. hatalmas összegekben, hatalmas fogadások légkörében egyik helyről a másikra vándo­rolt, s állítólag az egyik felhe» vült vesztes fél, egy cowbóy bele is akart lőni pisztolyával. Az 1920-as évek óta új hír nem ér­kezett. a csodálatos gépnek nyo­ma veszett. A sakkozőgép ötlete azonban Ilyen szoros küzdelem még sohasem volt a megyei sakkbaj­nokságban, mint ezidén. amikor három fordulóval a befejezés előtt még nyolc bajnokesélyes van, s bizony még csak jósolná sem lehetne, hogy ki lesz a nyolc közül a megye ez évi sakk- bajnoka. Kétségkívül Köhler áll legjob­ban, akinek öt és fél pontja, ven, s ha. számbavessziik hátralévő el­lenfeleit, akkor talán neki a leg­könnyebb a helyzete. Igaz, hogy a vasárnapi Troer—-Köhler mér­kőzés a verseny egyik legérde­kesebb játszmájának ígérkezik. Nincs lefutva a hétfői Köhler— Horváth L. találkozó sem. Köhler ellen legfeljebb az szól, hogy ő a végén mindig idegeskedni szo­kott. így lesz ez az idén is? Sípos dr. is az egyik bajnok­lovábbra is foglalkoztatta az em­beriség fantáziáját. Kutatók és feltalálók — most már tudomá­nyos alapon — dolgoztak elké­szítésén, s valóban, ma már ren­delkezünk olyan bonyolult szer­kezetű, nagyméretű számológé­pekkel, amelyek sakkozni Is »tud­nak«. Az erről szóló híreket elvétve közli a sajtó is. sőt az egyik kül­földi lap nyomán az Élet és Tu­domány 1957. évi egyik júliusi számúban játszmát is közöl, ame­lyet állítólag most már igazi sak­kozógép váltott egy emberrel. (A gép egy ideig jól tartotta marját, később azonban elnézte a vezé­rét és »feladta« a küzdelmet.) Egyesek arról is tudni vélnek, hogy a sakkozás volt világbajno­ka. aki civilben matematika Vá­llár, dr. Max Euwe sakkozó gépek ügyében utazott hazájából, Hol­landiából Amerikába. Hogy Ott mit végzett, arról még új hír eddig nem érkezett. Felmerülhet az a gondolat is. eljön-e az az idő, amikor a gép legyőzi az embert? Úgy gondol­juk. sohasem. Gépi berendezések toohnikiai jellegűek, az ember ál­tal már levezetett munkafolyama­tok gyorsabb elvégzésére aBóal- masak, önálló gondolatokat azon­ban — és a sakkban ez szüksé­ges — sohasem fognak tudni al­kotni. Pgyelőro tehát még érdemes sakkozni... 1 esélyesnek számít. Neki öt pont­ja van. Igaz, hogy Játszania kell még vasárnap Báránnyal. Hétfőn pedig Doborral. Neki sem köny- nyü a helyzete. Négy é® fél pontja, valamint egy-egy függő­játszmája van Lászlónak, Bá­ránynak és Horváth L.-nek. Mindhárman esélyesek még a bajnoki címre, de nem esélytelen az ugyancsak négy és fél pontos Dobor és Troer som. Basztercsé- nyi, akinek mégy pontja és egy függő játszma ja van, a hajrában szeretné bebizonyítani, hogy még korai öt olparentálni. Mindenesetté a szombaton, va­sárnap és hétfőn .'sorfakor ülő há­rom utolsó forduló feleletet ad majd ezekre a kérdésekre. Az azonban valószínűnek látszik, hogy csak az utolsó fordulóban dől 'majd el, hogy kié lesz idén a megyei sakkbajmoki cím. Még nyolc bajnokjelölt van a megyei sakkbajnokságban Szombat, vasárnapi sportműsor SZOMBAT: Sakk: Megyei sakkbajnokság. 9. for­duló. Megyei tanácsszékház könyvtárterme, 17 ó. ökölvívás: Kerületi ifjúsági egyéni baj­nokság selejtező mérkőzései, Szekszár-d. 18 ó. Labdarúgás: KMTE—Bajai Építők NB It-es barátságos labdarúgó mérkőzés, K. Dózsa-sport telep, 14.30 ő. VASÁRNAP: Sakk: Megyei sakkbajnokság, 10. for­duló. Megyei tanácsszékház könyvtárterme, 8.30 ó. Röplabda: Teremröplabdia torna 4. for­duló, Kaposvár, Táncsics Gimná­zium, 8 ó. Asztalitenisz: Nagykanizsái Traktoi—KMTE (férfi) NB II-e« bajnoki mérkőzés, Kaposvár, SZOT kultúrterme (Dó­zsa György u. 1.) de. 9 ó. Birkózás: Megyei meghívásos kötöttfogá­sú serdülő és ifjúsági egyéni bir­kózó verseny, Kaposvár, Dózsa- sportcsarnok, de. 10 ó. Teke: K. Építők—K. Spartacus ba­rátságos visszavágó mérkőzés, Kaposvár. Építők-pálye, 8.30 ó. Labdarúgás: K. Kinizsi—Székesfehérvári Vasas barátságos labdarúgó mér­kőzés, Kinizsi-pálya, 14.45'ö. K. Textiles—K. Kinizsi II. Ki­nizsi-pálya, 13 ó. K. Dózsa—K. Honvéd, Dózsa- sporttelep, 10 ó. Csurgói Petőfi—Bazak erettyei Bányász, Csurgó, 14.38 ó. Barcs—Szigetvári Zrínyi, Barcs. 14.30 ó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents