Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-02 / 28. szám

tiVAn PROLETÁRJAI, KGVESCLJETEK) 'XAPO^'"' AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 28. szám. ÄRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. február 2. Mai számunk tartalmából: Eredményeit — tervek a Gépjavító Vállalatnál Mire jó a kételkedés?... ZENEI ÉLET Kinn marad ? Visszamegy ? JA1XUARI SZA üt ADAS 8 új termelőszövetkezet alakult S3 családdal 1570 holdon» a meglévőkbe pedig 63 család kérte felvételét Januárban majdnem minden negyedik napon alakult egy- egy új termelőszövetkezet a megyében. Hiába, a tél nem­csak a pihenés időszaka, jut elegendő idő arra is, hogy a családon belül meghanyják- vessék, hogyan érdemes neki­vágni a tavasznak: egyénileg, vagy szövetkezetben. Ha van is tétovázás, számosán már a jövőt jelentő jobb mellé áll­nak, s tépelődés, gondolkodás után a belépési nyilatkozatra kanyarítják nevüket. Az el­múlt hónapban a kaposvári és a marcali járás kivételével minden járásban létrejött egy, vagy két szövetkezet. Az év első szövetkezete a Berzencéhez tartozó perdóci volt, amely ma már 11 család­dal, 15 taggal, 180 hold föl­dön működik. A barcsi járás­ban két szövetkezet is ala­kult, egy Kábnáncsén, egy pe­dig Szülőkön 8, illetőleg 11 családdal. A lengyeltóti Tán­csics Tsz-t 21 család hívta életre. 10 család, köztük több középparaszt alakított szövet­kezetét Szabáson. Balatonszár­szón. Tengődön, Ordacsehiben is a régi szövetkezeti tagok ültették el a közös gazdálko­dás új gyümölcsfáját. A ja­nuárban újonnan alakult S termelőszövetkezetbe 93 csa­lád tartozik, s a bevitt, vagy az állami tartalékból átvett 1570 kát. hold közös földet 137 tag dolgozza meg. E számok is mutatják, meny­nyire fontos, hogy a pártszer­vezetek ne bízzák a véletlenre a szövetkezet szervezését, mert az magától nem megy. A már meglévő termelőszö­vetkezetek is hódítottak ma­guk közé a tavaly még egyé­nileg gazdálkodó szegény- és középparasztokbóL Ugyancsak a múlt hónapban C9 család kérte felvételét a régi szövet­kezetbe, s ezek nyolcvanegy taggal, 542 hold földdel növel­ték a szövetkezeti mozgalmat. A legtöbb belépője — 11 csa­lád — az igali Alkotmánynak volt, a nemesd'édi Petőfibe 10, az ádándi Petőfibe C. a kőrös- hegyi tsz-ekbe 4 család lá- nett be. Új termelőszövetkezet Ordacsehiben Pénteken este a Lengyeltóti Gépállomás vezetőinek jó munkája megérlclte gyümölcsét: 12 család, 18 taggal, 212 hold földdel kimondta Vörös Csillag néven új mezőgazda­sági termelőszövetkezet megalakítását. A gépállomás igaz­gatója, Székely Elemér, aztán Csulecz Ferenc, Dömötör Gyula, Czár Lajos és Szabó Ferenc, a járási pártbizottság dolgozója egy hétig beszélgettek, érveltek a szövetkezetről, s közben segítőtársaik is akadtak. Az utolsó napokban már a vo't termelőszövetkezeti tagok közül is jártak pa­raszttársaikhoz. Az új szövetkezeti tagok között van Czár Ferenc 8 és fél, Bödör László 7 és fél, Simon József 4, Lukács János 6, Czár Lajos 4 holdas gazda és hét agrárproletár. Az orda­csehi Vörös Csillag a fonyódi járás tizedik szövetkezete. Előtérben a termeltetés és vagyonvédelem gépállomások­Pénteken üllek össze a Földművesszövetkezetek Tabi Járási Központja Igazgatósá­gának tagjai Ruzsics József vezetésével, hogy a földműves- szövetkezetek soronikövetkező feladatait megbeszéljék, és az elmúlt idős iák eredményeit és hibáit egyaránt értékel­jék. Szó volt a megbeszélésen a téli időszak szakmai és poli­tikai oktatásáról, a kereskede­lem tavalyi negyedik negyed­évi teljesítéséről, a mostani negyedév terveiről, a szerződé­ses növények lekötésének munkájáról és a szakcsoportok felülvizsgálatáról. Örömmel hallottuk az igaz­gatósági ülésen azt a lelkes hangot, amellyel a tabi FJK a termeltetés felé fordul. Itt tudtuk meg azt, hogy a cukor- répaszerződtetési terveket ja­nuár 31-ig mintegy 95 száza­lékra teljesítette a járás. Az igazgatóság elismerte azt a jó munkát, amelyet a szerződé­• sek megkötésében Papp Gyu­la, a járás főagronómusa vég­zett. Papp elvitárs mindössze január óta van ebben a beosz­tásban, de úgylátszik jól meg­értette feladatát, hisz 20 nap alatt a MEZÖMAG Vállalat szerződéseinek megkötését 65 százalékról 91 százalékra emelte fel, amit lúgy tudott elérni, hogy rendszeresen lá­togatta a szövetkezetek terme­lési felelőseit, agronómusait, a dolgozó parasztokat. Az igaz­gatóság megjelölte az agronó- mus részére a feladatokat is, melyet követnie kell további munkájában. Az is a termeltetés előtérbe helyezését jelenti, hogy a já­rásban eddig négy agronómus volt a földművesszövetkeze­teknél, ezt most hétre emelték, és az a cél, hogy minden szö­vetkezetnél, a legkisebbeket kivéve, legyen agronómus. Szó esett még a termeltetés mun­kájának jó megszervezése ér­dekében arról, hogy a szán- 1 iási szerződéseket a földmű­vesszövetkezetek kössék meg az egyénileg dolgozó parasz­tokkal. A járás főagronómusa elmondta elképzeléseit ennek jó megszervezéséről. Papp elv­társ ismeri a gépállomások szervezetét és munkáját, hisz hosszú évekig nál dolgozott. A kiskereskedelem múlt ne­gyedévi munkájának felül­vizsgálata során került szó ko­moly mértékben a vagyonvé­delemről, melynek fontosságá­val az igazgatósági ülés min­den részvevője egyetértett. Sok kereskedelmi egységve­zető, boltos és italboltvezető számol el kisebb-nagyobb hiánnyal rendszeresen, és a járás főkönyvelője rendszabá­lyok alkalmazását javasolta azokkal szemben, akiknél so­rozatosan néhány ezer forintos hiány mutatkozik, még akkor is, ha azt visszafizetik a szö­vetkezetnek. Dévai Zoltán Hírek a megyéből — Az országgyűlési képvi­viselők Somogy megyei cso­portjának ülését február hó 7-re, pénteken délelőtt 10 órá­ra összehívták a Somogy me­gyei Tanács VB termébe. Az ülés napirendje: Somogy me­gye 1958. évi beruházási tervét ismerteti Bálint József, a Me­gyei Tanács VB tervosztály ve­zetője, majd a képviselői mun­ka végzésének tervezetét az 1958. első félévre ismerteti Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei elnöke. — A balatonboglári kultúr- ottbonban február 3-án, hét­főn irodalmi előadás lesz. — 6 70« forint értékű taka­rékbélyeget vásároltak eddig a kutasi általános iskola tanulói. RÓDLIVERSENY »▼▼▼▼▼▼▼YYYYYTYTYYTYTYTYYYYYYYVYYYVnrTYYTTTYYfYYYYYYfTYTrvrrYfYYYYYTYYTTT fWWVYYTfYVYrfrfm Jlléq, a (£(£ kátáíi is meg,éltie.k Már a tél elején gondos­kodtak arról a kapolyiak, hogy legyen mit vágni, ha fagy lesz. Gátat raktak a Szakcsoport alakult Gamáson Az év elején Gamás köz­ségben a földművesszövetke­zet kezdeményezésére 25 csa­lád, 50 tagja jött össze és meg­alakították Gamáson a tabi járás ez évben első szakcso­portját. Mivel az alapító ta­goknak lényegesebb földterü­letük nincs, a tanács jött segít­ségükre és a község tartalék­területéből 120 kát. holdat bo­csátott a rendelkezésükre. Az alakulási gyűlés jegyzőköny­vének tanúsága szerint a ta­gok főleg szerződéses növénye­ket termelnek. A szerződése­ket már meg is kötötték a földművesszövetkezettel. El­határozták a gyűlésen azt is, hogy a nagyobb eredmény el­érése céljából közösen végzik a szántást a gépállomás trak­torainak igénybevételével, azonkívül a vetést és értékesí­tést is. Meg akarják szervezni a növényápolási munka közös végzését is. C/ONDOLATOK EQY VITA-ESTRŐL A KICSI FALU tanácster­mében ötvennél is többen vannak. Kustos István, a Nagybaráti Állami Gazdaság igazgatója beszél. Kerek, egy- roásbafonódó mondatok ke­verednek a cigarettafüsttel... A parlamentben elhangzot­takról pattognak a szavak. Mintha szikra szállna!... A tegnap, a ma és a jövendő ezer problémája kér választ. Hogy volt eddig, mi a továb­bi tennivaló, s hogy lesz hol­nap? Többségben parasztok ülnek a padokon... A szólásra emelkedők arcán egy kis ün­nepélyesség. A legtöbb felszó­laló magához méri a világot. Az egyénből, egy emberből indulva keresi az őt körül­vevő »titkok« nyitját. A té­mák, a kiejtett mondatok egyre inkább a falu életét ölelik körül. Mit kapott Bol­hás, mire számíthat, mi kel­lene és milyen módon lehet­ne valóraváltani a még csí­rában élő terveket? Mennyit kapott az ezer lelket szám­láló község az épülő szocializ­mustól és mennyit tett a szo­cializmusért? Az éjszakába nyúló vita során sok-sok, ho­mályosnak látszó »ügy« tisz­tázódott. A részvevők meg­egyeztek abban, hogy vétek az egyhelyben topogás, előre kell menni. De hogyan? Itt már meg­akadnak a gondolatok és a különböző vélemények zuha- tagában tisztán kihallatszik a közös gazdálkodástól való tartózkodás, de a vele egyet­értés hangja is. Elméletben még Bolháson is igaznak tartják, csak a gyakorlati megvalósítástól félnek. Mi­ért? Mert kedvezőtlen volt az előző évek példája... De! Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy országunkban minden paraszt érzi a hibá­kat kijavító szándék erejét és a már tényekkel igazolt ered­mények hasznát. És a kor­mány felé mi a fizetség ezért? Egyszóval kifejezve ezt mondhatjuk: bizalom. S ez a szó — a magyar parasztok lelkében is jelenlévő valóság — nagy tettekre serkentő erő. — Nem helyes töprengeni a múlt hibáin, inkább csele­kedjünk! Mit sem ér a tettek nélküli gondolkozás. És vég­re tekintsünk túl az »egy fa­lu« határán, halljuk meg az ország szívdobogását. Törőd­jünk többet a jelennel és az (»akkor, (meg valamikor így volt« helyett inkább a »ho­gyan lesz holnap?« és »mit csináljunk, hogy jobb és szebb legyen a holnapután?« — ezekkel foglalatoskodjunk. A kor és az élet igényli ezt... A részigazság nem egész igazság! Még akkor sem, ha Bolháson csütörtökön este jó néhányan azzal érveltek, hogy japán olcsóbban adja a kerékroárt, mint mi. Ki nem mondva is ott lógott a leve­gőben: Japánban jobban él­nek. Ilyen alapon akkor azt is mondhatnánk ennek és ennek a tízholdas magyar parasztnak, mivel gazos és igen satnya a 400 ölnyi cu­korrépája — bár a többi föld­jén kitűnő .termés ígérkezik — hanyag és gondatlan. To­vább menve, a magyar pa­rasztok nem értenek a föld­műveléshez, mert ez és ez a termelő, stb.... stb. Helyes így levonni a végső következ­tetést? Nem! Vagy: 1956 ok­tóbere után disszidált magya­rok egynéhánya, ha jól is h külföldön, ez még nem jelen­ti azt, hogy a sok-sok tízezer többet keres Ausztriában, Angliában vagy éppen Ame­rikában, mint kivándorlás előtt Magyarországon ... FELADATUNK: lépni, együtt előre — a korral. A zúgó, siető idő áramától tá­vol állók sem segítői, sem élvezői nem lehetnek a jö­vendőnek. G. S. Koppány-patak elé, s így a pusztai rét kaszálásra nem alkalmas területét öntötte el a víz. A hideg kedvezett... öt ember lépked a jégen, kicsit bizonytalanul — ke­zükben fejsze és nyeles »vas­macska«. — Vágjunk még egy »rá­tát« — mondja Klukk Béla munkavezető. — Aztán elég is lesz mára. — Hát vágjunk — s a széles fejszék nyomán szilánkok röppennek ... Pi- vonka István és Pál Ferenc érti a dolgát- A hatvan—het­ven centi széles, méter hosz- szú jégkockákat Kovacsics Antal, Major József, meg a munkavezető halásszák ki és darabolják kisebbre. — A tanácsnak, tsz-nek és a földművesszövetkezetnek »termeljük« a jeget — mond­ja az egyik jégmunkás. — Mintegy 150 kocsira valót innét a lánctalpas visz el traktor. — Mi is szeretjük ám a hi­deg sört, nemcsak a városialt — évődik Klukk Ferencj —* No, meg jó a lázas homlok­nak is a jég. Esetleg ha pa­rancsolnak ... maguknak i* adhatunk... —* Köszönjük. Nem fázik í lábuk? összenéznek és nevetnek Az ok? »Halászás« közben Pál Ferenc belecsúszott a víz­be és bizony kicsit vizes lett a kapca — mesélik derülten. — De már megszárogattan a -tűznél — védekezik rostéi r kedve a póruljárt. — Mennyit keresnek? — Napi ötvenöt. — Kesztyű? — Minek az? — Csak úgy, meztelen köz­zel rakják a kocsira a jege i — Hát persze ... — Nincs itt bánat, megy '» munka — mondja búcsúzko­dásképpen Klukk Béla. — as — A puding-kiállításon Belejövünk ezekbe a ki­állításokba. Csak a minap zárta be kapuit (a férjek nem kis örömére) a kozmeti­kai kiállítás. Most az újságok, transzparensek újabb kiállí­tásra csalogatnak. Galambki­állítás — hirdeti egy tabló a Béke Szálló előtt. A Buda­pesti Sütőgyár kiállítása — csalogat a hangosbemondó valamivel lejjebb a Május 1. utcában. Miután úgy gondoltam, hogy a postagalambokat va­sárnap is megnézhetem, ezért pénteken a puding mellett döntöttem. Mert hát puding is kapható a csemegebolt ki­állításán. A boltba belépve niem csalódtam. Gyermek­korom születésnapjai, név­napjai jutottak eszembe, amikor elmaradhatatlan volt az ünnepi ebéd végén a pu­ding. A kiállításon is ott talál­tam a legkülönbözőbb pu­dingfaj iákat. A mogyoró, a csokoládé, a puncs meg a vanília ugyanolyan ínycsik­landozó volt, mint annak idején, amikor már az élés- kamrá^z-. »hi* * előtt szeret­tük volna megkóstolni. Az­tán a csinos elárusítónőktől megtudtuk, hogy a pudingon kívül mi minden látható még. Fél perc sem telt bele, máris finom gőzölgő hús­levessel kiváltak, s) |hogy nem akartam elfogadni, he­lyette gombát, zöldséget, vagy rizslevest ajánlottak, feltéve a kérdést, válasszak, melyi­ket szeretem. A levesek ott párologtak a tálban, ugyanolyan a szí­nük — s miután megkóstol­tam —, állíthatom ízük is, mintha öt perccel ezelőtt még nem mind csomagolt levespor díszelegtek volna c polcon. Akik betévednek a kiállí­tásra mind. barátságot köt­nek a sütöporgyár készítmé­nyeivel. Szekeres Miklósáé, mernyei parasztasszony is vá­sárolt pudingot, húslevest U Kadlicskó Pálné balatonbog- lári fiatalasszony Karúdi Andrásáéval és Rózsa Sén- dóméval együtt állítottak hogy a palacsinta, amely szintén néhány perc alatt készült tel, ugyanolyan fi-0 nőm, mint ami a konyhábax lényegesen hosszabb eljárás­sal készül. Egy szó, mint száz min­denkinek tetszett minden. A szatyrokban, kézitáskákban egyre több a már megvásá­rolt levespor, pudingpor, pa­lacsintapor. (Egyelőre ezeket mutatták be.) Egyöntetű o vélemény, hogy kitűnő ké­szítmények ezek, s nagy ál dás az olyan családban, aho a háziasszony is dolgozik. Végül a sok vásárló közű egy beszélgetést isi elcsíptünk — Kérek négy csomag le­vesport, egy csokoládé és eg- puncs pudingot. — Így a egyik) fiatal, csinos háziasz szony. Aztán az ifjú férj ve szí át a szót, s kér egy üve szilvapálinkát. Nyilván el bői kiindulva: kitűnőek i népszerűek is lesznek a Bt dapesti Sütőporgyár legújad készítményei, azért a szilvt pálinka se kutya, különöse így télvíz idején, mégha net is por alakban van. — óé

Next

/
Thumbnails
Contents