Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
4 A TTIT megyei szervezete és a Somogyi Néplap szerkesztőbizottsága összeállítása Orvosi ismeretterjesztő munkánk elé milcor néhány héttűi ezelőtt a Somogyi Néplap szerkesztőbizottsága vezetője a TTIT egyik vezetőségi ülésén beje- intette, hogy c Somogyi Néplap terjedelmét ■z 1958. évben bővítik és hetenként egy-egy <ldalt e Társulatnak engednek át ismeretter- esztés céljaira, örömmel vállaltuk, hogy or- >os-egészségügyi vonatkozású cikkek is je- enjenek meg. Most, hogy elősvőr lépünk irá- ainkkal a Somogyi Néplap olvasótábora elé, igy gondoljuk, helyes lesz, ha a közleménye- nkre vonatkozó elképzeléseinket ismertetjük. Az orvostudomány és a vele kapcsolatos udományok, mint például a gyógyszerkuta- ás, mostanában hálás témája az újságírás- iák. Úgyszólván naponta jelennek meg új- ágjaink, vagy képes lapjaink hasábjain olyan ákkek, melyek az orvostudomány egy-egy Ijabb vívmányáról, merész, néha már fan- asztikusnak látszó műtétekről, vagy új, határos gyógyszerek felfedezéséről számolnak te. Az orvostudomány valóban mérföldes lélésekkel halad előre és ezt nemcsak a maga erejének köszönheti, hanem annak is, hogy a ermészettudományak egyéb területein elért ;redményeket szinte még beláthatatlan lehetőségekkel alkalmazza a maga területén. A 'izikus alig fedezi fel az elektronmikroszkópot is a kutató orvos már föléje hajol, hogy az emberi szervezetet felépítő sejteknek is a betegségeket okozó baktériumoknak és vírusoknak olyan finom szerkezetét ismerje meg, Imit eddig, műszerei fogyatékossága miatt, i titok fátyola borított. A kémia hatalmas fejlődését, újabb és újabb műanyagok felfedezését nyomon követi új, nagyhatású gyógyszerek előállítása, illetve a műanyagok rvosi allzalmazása. — A rádióaktív izotópok iriási lehetőségeket nyújtanák az ép és kóros szervműködések megismerése és egyes, különösen a daganatos betegségek kezelése terén. Ezen új és legújabb orvosi felfedezések ismertetését tartjuk egyik célunknak. Minden újabb felfedezés egy-egy fénypont íz orvostudomány jövőbe vezető útján, melynek végcélja az egészséges, betegségektől megvédett ember. Amikor mi, gyógyító orvosok a jövő biztató kilátásait nézzük, fokozottan érezzük vállainkon a ma gondjait, A reuma- és szívbetegségek még sok embert tesznek munkaképtelenné. Igen elterjedt Somogybán a gyomorfekély betegség, az idült alkoholizmusban szenvedők száma emelkedést mutat, nehéz feladat a rák-ellenes küzdelem is. Csak ezt a néhány példát kívántuk gondjaink közül említeni. A felsorolt és még számos betegség leküzdése terén az egészséges és megbetegedett emberek együttműködése hatalmas segítséget jelentene. Az előbbieké a beteglég megelőzése, az utóbbiaké a betegség korai felismerése területén. Csak nemrégen történt, hogy egy ötven év körüli falusi ember került az osztályunkra fél éve tartó gyomorpanaszai miatt. Vizsgálataink oly négy kiterjedésű gyomorr&kot mutattak nála, hogy műtéti megoldásra nem gondolhattunk és bele kellett nyugodnunk, hogy ezt az embert elveszítjük, holott, ha a betegsége kezdetén jelentkezik, biztosan meggyógyíthattuk volna. A beteg ágya mellett az jutott eszembe, hogyha ennek az embernek biciklije van és észreveszi, hogy annak valami hibája keletkezett, várt volna-e annak kijavításával fél évig? Biztosan nem, mert tudja, hogy a kis hibából idővel nagyobb baj keletkezhetik. Várt-e volna enyhének látszó gyomorpanaszaival fél évig, ha tudja, hogy azok egy végzetessé váló betegség első jelei? Biztosan nem! De nem tudta! Ez az egyetlen példa — úgy gondolom — jól inegvilágítja második célkitűzésünket. Imi akarunk arról, hogy hogyan védhetjük meg az egészségünket, fel akarjuk hívni a figyelmet egyes betegségek korai jeleire és a korai gyógykezelés fontosságára. Az orvos, az orvostudomány, a beteg ember és a betegség elleni küzdelem, mint téma, végighúzódik az évszázadok irodalmán és képzőművészetén. A jó vagy rossz orvossal, egy-egy nagy orvos alakjával, az orvostudomány történetének egy-egy fejezetével, a beteg ember ábrázolásával egyaránt találkozunk a regények hasábjain, o színpadok deszkáin, a filmek vásznán, a festők képein. A nagy orvosok közt számos nagy gondolkodó, lánglelkű ember akad, akik örökbecsű művekkel írták be nevüket az emberiség fejlődésének történetébe. Imi akarunk ezekről is. Imi akarunk nagy orvosainkról, az orvostudomány múltjáról, szocialista egészségügyünk fejlődéséről, az orvos és a beteg ember művészi megjelenítéséről, a beteg és az orvos viszonyának nagy problémájáról. rí s van, amiről nem akarunk írni. Nem Pj akamnk gyakorlati tanácsot adni egyes betegségre, sem »üzenet« formájában egy-egy beteget gyógyítani. Valakinek a gyomorbaja, vagy kiújuló fagyása, véleményünk szerint az orvos rendelőjébe és nem az újság hasábjaira tartozik és ehhez tartjuk magunkat. De igenis szívesen válaszolunk az olvasóink köréből érkező minden általános jellegű kérdésre, vagy olyanra, melynek megválaszolása közérdeklődésre tarthat számot. Az ilyen kérdéseket várjuk is olvasóinktól, mert ezek lesznek az útmutatások a további munkánk számára. így gondoljuk megteremteni a kapcsolatot az olvasók legszélesebb rétege és szakosztályunk közt. Reméljük, hogy a Somogyi Néplap hasábjain jó munkát tudunk kifejteni, olyat, melynek az egészséges és beteg emberek és az orvos-egészségügyi dolgozók egyaránt hasznát veszik. DR. WIRTH FERENC kórházi főorvos, a TTIT orvos-egészSégügyi szakosztályának elnöke. ŰJ MÁGNESES ANYAG Aa Bgyesült Államokban új, állandóan mágneses anyagot sikerült előállítani tiszta mangán és bismutkeverékekbál. Az alapanyagot semleges hélium- atmoaseférában porosftják, majd FÖLDALATTI ÜTCA GÉPKOCSIK SZAMARA Milanóban nemrégen hozzáláttak egy földalatti utca építéséhez. E különös “•utcában« gépkocsik parkíroznak majd. Az utca kijáratai számos más ,+"ába fórnak torkollni. A földalatti utca hossza eléri a 350 métert, szintje pedig 4,50 méterre lesz a föld alatt. A földalatti utca Milánó egyfk nagyforgalmú városnegyedében megoldja a parkírozást. a mangán-bismutrészeeskékhez plasztikus kötőanyagot adagolnak. Az új anyag olvasztható, önthető, menetek vághatok bele, lyukasztható és fúrható. GÉPESÍTETT KÖZLEKEDÉSI RENDŐR Az elektronikus számológépet, amelyet az atomkutatástól a könyvelésig, ft fordítástól a repülőgéptervezésig a legkülönbözőbb területeken felhasználnak, most a közlekedésrendészetben is alkalmazni kívánják. Philadelphiában azt tervezik, hogy a város forgalmát elektromos úton fogják irányítani. A terv szarint a főútvonalakon »1« helyezett elektromos megfigyelő-berendezések (fotocellák) az áthaladó járművekről elektromos jelzéseket küldenek egy elektronikus számológépbe. Ez megállapítja, hogy an útkereszteződésekhez és terekhez melyik oldalról közeledik több jármű, s ennek megfelelően ugyancsak elektromos úton irányítja majd a közlekedési jelző- készülékeket. Potarisz a neve a legújabb élelmiszernek A norvég sajtó hírt adott arról, hogy a Iforog-Sulfo norvég cég burgonyából új, olcsó élelmiszert készített A “Potarisz«-nak elnevezett élelmiszer vetekszik a rizzsel. Hosszú időn át tárolható, por- és tarhonyaszerű alakbatn kerül forgalomba. Hatvan tonna friss burgonyából 10 tonna Potarisz gyártható. dnngioua <BKBa»r«aga tiB»WBgMiiiigwt«ssw»nni»» «$[>■■■■■ tasrv Mtt, » APRÓSÁGOK Ü ■■ aa 'ü: sr H:síhh :: kis SSSaSaacSaSáuSSSSaar Az orvostudomány történetében először... A moszkai I. számú orvos- tudományi főiskolán sok súlyos beteget gyógyítottak meg. Az orvosok — eddigi gyakorlatuk során — számos bonyolult esettel találták szemben magukat, s az orvostudomány számtalanszor győzedelmeskedett. Most mégis felbolygatott méhkashoz hasonlít a kórház. Izgatott orvosok és ápolónők sietnek a műtők felé. A teremben szokatlanul sok fényes orvosi műszer fekszik. A műtős még egyszer ellenőrzi, hogy minden szükséges berendezés rendben van-e. Miért-e szokatlan izgalom? Nem kell sokáig kérdezősködni, hogy megtudjuk: Borisz Vasziljevics Pet.rovszkij professzor, a Szovjet Orvostudományi Akadémia tagja eddig még soha nem látott operációt hajt végre. Az orvosok jól ismerik a rekeszizom elernyedésének, vagyis a rekesz nem teljes kifejlődésének rendkívüli súlyos betegségét. Ez a megbetegedés elkerülhetetlenül pusztuláshoz vezet, mert a szív teljesen jobbra szorul, a tüdő pedig súlyosan összhúzódik. A beteg hosszan és kegyetlenül szenved. Az orvostudomány eddig tehetetlen volt e bajjal szemben. A professzor és asszisztensei bevonulnak a műtőbe. A beteg, Marija Kozlova 24 éves asszony, már évek óta fekszik és nyomorékká vált. Ez a betegség teljesen elvette életkedvét, s amikor a professzor az altatás előtt néhány nyugtató szót mondott neki, a következőket válaszolta: — Úgy tekintem ezt az operációt, mint valami örömteli ünnepet. Huszonhárom percig tartott a harc a fiatal asszony életéért. A professzor kezében egymást váltották a műszerek. Az embernek az volt a benyomása. hogy valami precíziós műhelyben van, ahol minden művelet pontosan, hiba nélkül történik. Fél órával az operáció után a professzor dolgozószobájában beszélgettünk. Pebrovszkij egy könnyű, fehér porózus anyagot mutatott nekünk. — Ezt a műanyagot csak nemrégiben fedeztem fel. ilyen darabkával helyettesítem a rekeszizom baloldali tetejét, amely nem fejlődött ki. ’olivinialkoholnak hívják, s egyáltalán nem káros a szervezetre. Egy ilyen lebenyt torát hozzá varrunk a esi dívához, a bordához és a rekesz jobboldali tetejéhez. Ilymódon az eddigi halált okozó elváltozásokat megakadályozzuk, s a belső szervek a helyükön maradnak. Hamarosan ez a műanyagszerv Is hozzá nő a többi szövethez. A professzor engedélye alapján, két nap múlva meglátogattuk Marija Kozlovát. — Amikor először öntudatra ébredtem, úgy éreztem, hogy újjászülettem. Szó szoros értelmében kicserélődtem. Fájdalmaim eltűntek, s véget értek a kínos álmatlan éjszakák. Az orvostudomány tehát most először e betegség felett is diadalmaskodott. d Qia iaJjö n _______________ é s környéke 3. Azonban még a gyenge vulkanizmus Is, valamint az utóvulkáni jelenségek is jellegzetes tufaképződéseket és gejzírkúpokat hoztak létre. A vulkánosságot megelőzi a vulkáni előműködés, gőz- és gázkiömlés,. befejezi a vulkáni utóműködés. Az előbbit prevulkáni, az utóbbit posztvulkáni jelenségnek nevezzük, Ez a jelenség, mégpedig a poszt vulkáni, hozta létre puha, kevert kőzetekből a kráter környékén megkeményedett vulkáni kúpokat. Az így keletkezett kőzeteket tufának nevezzük. Ugyancsak itt figyelhető meg az a jelenség, hogy a vulkáni kitörések hamurétegei tengeri kagylós rétegekkel váltakoznak. Ezt a jelenséget úgy is magyarázzák, hogy a vulkáni működés akkor történt, amikor még ezt a területet a teneer borította. Pcszt- vulkáni jelenség a gejzír is. A tenger elvonulása után a melegvizes utóvulkáni működés hozta létre Tihany földtani nevezetességeit, a mintegy száztíz gejzírkűpot úgy, hogy időszakos gőz és forró víz tört a felszínre, maid lehűlése után. illetve elpárolgásával egyidő- ben lerakta a magával hozott anyagokat, az édesvízi mészkövet és így létrehozta a gej- zfrkúpokat, amelyek közül a legszebb az Aranyháznak nevezett gejzírkúp. Nevét onnan kapta, hogy amikor a lenyugodni készülő nap sugarai érik a rajta lévő sárga színű zuzmót, szinte bearanyozza a gejzírkúpot. Újabb látványosságot nyújt a nemrég felfedezett forrásbar- lang, amely az apátsági kertben található meg. A félsziget kialakulásában azonban a Balaton keletkezésének is van szerepe. Tihany egyik érdekes tufakupjánál, az Övárnál megfigyelhető, hogy a kúp összetörése, romos alakja a Balaton kialakulásával kapcsolatos. Ugyanis a Balaton lesüllyedése törte össze a vulkáni kúpot. Egy másik érdekessége az, hogy ebben vörös homokkövet is találunk. Ez a jelenség a Balaton keletkeze sere is magyarázatul szolgál. Ugyanis a Balalon-felvidék vörös homokkő rétege mélyebb szintben is megtalálható, mely ide, a Balaton-árkába a Balaton süllyedése következtében került. Ebből a mélyebben fekvő szintből a vulkánossággal fellépő erők hozták felszínre az itt található vörös homokkövet, melyet a geológusok zárványkőnek is neveznek. A Tihanyban egymás mellet: sorakozó vulkáni kúpok azon ban már nem olyanok, mint kialakulásukkor, mert részben kisebb törések érték azokat, másrészt viszont a szél is igen sokat koptatott rajtuk. A plio- cén és pleisztocén idején, amikor már Magyarország szárazulattá vált, igen erős szelek uralkodtak. Ez az erő a Tihanyi-félszigeten is igen erősen pusztította a száraz felszínt. Az Óvárhegy és az Aranyház közötti területen sok, igen érdekesen formált sziklaformát látunk. Hogyan keletkeztek ezek? A vulkánosság, amely a már ismert módon itt már gyengül, csak tufát produkál. Majd később még gyengébb és ekkor már csak gőzt és gázt produkál. Az így kialakult térszín alatt, vagy közvetlenül a felszínen a tufa is megmerevedett. E? a v'7onyiag kemény rész különböző nagyságú és izármazásu törmelékkel volt befedve. Azonban a szél lefú- vó, deflációs hatására a törmelékeket egyre jobban el- izállította. Az inszoláció hatására, a fagyás és felmelegedés következtében a nagyobb törmelékek elaprózódnak, a szél pedig elszállította azokat. A telszín alatt megkeményedett tufa azonban ellenállt és így környezetéből egyre jobban kiemelkedett. Sőt még a tufaszikla sem volt homogén (egynemű), hanem abban is váltakozott a puhább és keményebb rész. Az is ismeretes, hogy a 6zél nemcsak szállítja az általa elbírt homokot, kavicsot, port, hanem ezekkel a milliónyi szemcsékkel állandóan csiszol, koptat. Ez a pusztító munka a térszínt nagymértékben át tudja alakítani. így érthető, hogy nemcsak elhordja a sziklák környékéről a törme- 'éket, hanem a magával hozott anyaggal csiszolta is azt. Miután a sziklák anyagukban nem voltak egyneműek, azért egyes puhább részeket jobban csiszolt, egyes kemény részeket pedig kevésbé. így keletkeztek a sziklák érdekes formái. Ha Tihanyban járva megnézzük annak fáit, görnyedt- ségük elárulja, hogy itt igen gyakori és erős a szél. Amikor a Balaton víztükrén egyetlen hullám sem rezdiil. Tihanyban fújdogál a szél. Általában környezetéhez viszonyítva egy fokkal mindig erősebb szél járása van. Tihany másik arca van előttünk: Tihany a szél birodalma. A Belső- és Külső-tó is arról mesél hogy a szél munkájának eredménye. Ezt a két mélyedést is a szél hozta létre. Ebben a mélyedésben gyűlt össze a lehullott csapadék és a talajvíznek nagy része. A Külső-tavai már lecsapolták, de a Belső-tó még látvány. Az óvári vulkáni hegyről két tavat látunk egyszerre: a Belső-tó és a Balaton van előttünk. Ez tehát Tihany: a vulkárr jelenségek és a szél birodalma A tihanyi képhez feltétlenül hozzátartozik egyik általánosan ismert jelenség, a híres tihanyi visszhang. Ernői már megállapították, hogy gyengült. A visszhang keletkezéséről így szól a népmese: Tihanyban élt egyszer egy gőgös királylány, aki senkivel sem állt szóba, senki kérdésére nem felelt. A Balaton királyénak fia nagyon szerelmes lett a királylányba, de neki sem felelt. A fiú bánatában elemésztette A visszhang és gyengülésének problémáját az alábbiakban foglalom össze. A “Visszhangdombon« elindult hanshullámokat a templom falai verik vissza. Tér mészetesen csak szélcsendes időben. Ekkor egy teljes hexametert is hallhatunk. Valóban igaz az, hogy a visszhang az utóbbi időben gyengült, bizonyosra vehetően azért, mert a Kálvária-kert növényzete fejlődik és a hanghullámok terjedése is akadályokba ütközik. A szél uralma alatt alakította, formálta, mint már említettem, a Tapolfcai-medencét Tihany vulkáhákus kúpjait. Azonban a szél urakna és felszínt formáló munkája nemcsak ezeken a helyeken figyelhető meg, hanem más hemagát. A király pedig, hogy megbüntesse a gőgös király- ányt azzal átkozta meg, hogy mindenkinek válaszolnia kel] a visszhang képében, bárki is szólítja. Vörösmarty Mihály is megénekelte a visszhangot. “A tihanyi visszhang« című költeményében. Két szerelmes, Irma és Dezső csókjait és szerelmi vallomásait hallotta a tihanyi visszhang és kibeszélte azt. lyen is lényeges felszínt formáló tevékenysége volt. így például Kővágóőrsön, ahol a szél által kergetett homokszemek milliói évezredeken keresztül marta, csiszolta, zúzta a kőgát kőszikláit. Az érdekes alakok a puha és kemény kőzet másmás ellenálló képességének. a2 .■redménye a szél szívós munkájával szemben. Ennek a jelenségnek a kis Káli-medencében is látható nyomai vannak. A puha és laza pannon-üledéket a szél innen is elhordta, de a bazalttal borított Kapolcsi-fennsík a szél taroló munkájának ellenállt. (Folytatjuk) Lőczy István Régi barátjának, a Balatonnak, alant A Balaton pedig elmondá párt áinak, azoktól Tudta Somogy, Veszprém és Szala, tudta Füred- Es ezek ehnondák a szomszéd többi megyéknek' S már az egész ország tudta, hogy Irma szeret Akkor az árulót igy szidta meg a harass lány:' NumulJ meg visszhang: vén Balaton, te apad' S láss fenekedre: gazos legyen az sokféle gazókk S benne a száraz avart irtsa ki éjjeli láng «
