Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-05 / 30. szám

OIWOGYT NÉPLAP 4 Szerda, 1958. február 5. Nem fogadjákfel támogatásunkat ;an egy ér«, kegy alakulatunknál létre- i a KlSZ-szerveaetet, amely sok ered­lek volt már záloga. Tíz hónapon ke- 1 azonban egy problémát nem tudtunk danl, az pedig az, hogy a helyi szerve- nom sikerült olyan kapcsolatot kiépí- amelyre mód lenne. A szervezeti szá­dban van egy pont, mely a fegyveres él működő KISZ-szervezeteknek fclaua- izi, hogy tartsanak szoros kapcsolatot a ti KISZ szervezetekkel, tájékoztassák ist, s a különböző akciókban műkedje- igyütt. Mi ennek tudatában közeledtünk yi KISZ szervezethez, de ők elzárkóznak hajlandók elfogadni támogatásunkat, on ugyan van egy 27 fős KISZ-szervezet iban, de még vezetősége nincs. Mi már ettünk sok mindent, mentünk a párt- •hoz, tanácselnökhöz, tíz hónapig kilin- ink. eredménytelenül. Eleinte ígértek, már kerülnek bennünket, pedig mi jót unk. A faluban két kocsmán és egy film- i helyiségen kívül semmi szórakozási le­ég nincs a fiatalok számára. Ezen akár­mi változtatni, azt akartuk, hogy a fia- ne a kocsmába járjanak, hanem ren- ink be közös KISZ-klubot, s ott találkoz- esténként. A helyi vezetőkhöz úgylát- hiába fordulunk, ezért hívjuk segítségül •ásl KISZ-bizottságot. Mi továbbra sem i fel a harcot, hisz katonák vagyunk to­ra Is ostromolni fogjuk az Illetékeseket taLság érdekében. Kérjük a járási KISZ- tságot, támogasson minket, de főleg a h®- szentgyörgyi KISZ-szervezetet, hogy ért- . szót, teremtsünk mozgalmas, élő Ifjúsági zezetet a községben. Posta István tizedes, Ilomokszentgyörgy. v y jf rvyvvYn,,,,,*,,,,,,T,,Tfv*?n>nvm<rmwvmTT Mi akitiélyraa a nagybajamiak kérését ? Mikor kapja r.nis{* Láionuiapi munkabérét Balogh Ferenc ? Meddig .^vugodjaiixii^ Vörös Ferencék? Több mint egy hónappal ez- f •lőtt helyet adtunk »-Mit hozott' a posta?« rovatunkban Mike ístván és nyolc nagybajomi oaraszttáxsa levelének, mely­ben állandó szarvasmarha át- óvóhelyet kértek Nagybajom- ia. — Mi megértjük és tudjuk, logy a dolgozó parasztoknak hátrányt jelent a marháidnak nagyobb távolságból való fel­hajtása, de Somogy megyében is magában a kaposvári járás­ban is sok község még hátrá­nyosabb helyzetben van, mint 'agybajom, mert van olyan ?alu, ahova 15—17 km-re van a legközelebbi átvevőhely. Saj­nos, a megszorított költségelő­irányzat és a szükséges taka­rékosság jelenleg még nem te- 'zi lehetővé, hogy Somogy me­gye minden nagyobb községé­ben átvételi helyet tudnánk biztosítani. Minden esetre igyekszünk fokozatosan, ahol az állattenyésztés és a szerző­déskötés érdeke ezt különös­képpen megköveteli, állandó átvételi helyeket rendszeres! tani. A nagybajom! parasztok hozzánk intézett kérelmét elő jegyzésbe vesszük, s mihelyt a költségkeret megengedi, kérő süket teljesítjük — írja levelé ben Bodó Károly, az Állation galmi Vállalat főosztályveze­tője. 1957. novemberében a buzsá- ki halgazdaság mesztegnyői üzeménél alkalmazták az őszi lehalászásra Balogh Ferencet. A munka befejeztével három- oapi bérével — mint írja — adós maradt a halgazdaság. — Már három ízben felszólal­tam Illés Lajost, aki a munkát vezette, de mindig valamilyen kitérő válasszal elutasított. Ugyanígy jártam Balázs Ádámmal is. Ez a panasz is múlt évi adós- ágról szól. »-Tavaly november '3-án a Bárdibükki Állami Gazdaságnál répaszelethordás- •a fogadtak fel bennünket. A >rigád vezető akkor nagyon ként minket, jöjjünk át hozzá­juk — mert ml akkor a Talaj- avító Vállalatnál dolgoztunk -. át is mentünk, de arra az egy napra eső munkabért mé» iáig sem fizették ki. Szigeti öéza brigádvezedő, aki felfoga­dott bennünket, mindig azzal biztat, legyünk nyugodtan, megkapjuk a bért. Félő azon­ban, hogy a mi nyugalmunk is egyszer elvesz. (Vörös Ferenc és Kovács Árpád balatonboglá- ri lakosok levele.) TELEFONÜGY... Még a 3 éves terv idején községi nyilvános távbeszélő állomást kaptunk. A 16 oszlopot a községi kis akácos erdőből termeltük ki, majd helyszínre szállítottuk és társadalmi munká­ban fel is állítottuk azokat. Ám mivel önálló tanácsunk nincs, úgy határoztunk, hogy a he­lyi — akkor még önálló földszöv helyiségébe vezettetjük be a telefont. Mivel a boltkezelő is helyiben lakott, így a telefon bárki által a postai hivatalos időben, bármikor hozzáfér­hető volt. Később, miveil modem, az igények­nek megfelelő üzlethelyiséget kapott a falu, a telefont is ide < szerelték át, de akkor már úgy, mint a Böhönye és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet 8. sz. fiókbalt jóihoz. Még ekkor is községünk lakosa volt a boltvezető, és így nem okozott nehézséget a telefonálás. 1957 júliusában azonban a helyi boltvezetőt áthelyezték a böhönyei Tüzép telepére, és he­lyette böhönyed boltvezető jött. A telefont azóta csak akkor használhatjuk, amikor a bolt nyitva tart. A boltvezető délután három órakor elmegy haza, Böhönyére, ezentúl aztán hiába akarunk telefonálni, érintkezésbe lépni bárkivel. Megtörtént tavaly karácsony táján, amikor a boltvezető nősülési szabadságon volt, egy hétig nem vehettük igénybe a telefont Községünk lakossága fájlalja ezt a helyzetet, s megkérdezzük, milyen alapon formál jogot a községi tanács nyilvános távbeszélőáUomá- sóhoz a böhönyei földszöv, és miért szed azért is 50 fillér beszélgetési díjat, ha valaki a sze- nyéri postával beszél, hiszen az a központunk. Amennyiben a 8. számú fiókboltnak nélkülöz­hetetlenül szükséges a telefon, akkor szerel­tessenek be külön készüléket, ez ellen semmi kifogásunk nincs, de a jelenlegi egyetlen táv­beszélő állomást nem adjuk a földszövnek. Tóth Kálmán Nemeskisfalud. Helyrehozták a törvénytelenséget ami kezelésbe Tették a kőröshegyi Papp Károlynak jogtalanul kiadott 27 hold földet, zárolták a lebontott épületaEyagot Tavaly augusztusban meg- ik, milyen fondorlatos mó- í játszotta ki a törvényt a sségi és a siófoki járási ta- is közreműködésével a röshegyi Fapp Károly, az /kori szállítmányozó, lég­vár-bérlő s felesége révén ités és papírfeldolgozó emtulajdonos. Múlt év au- sztus 18-i újságunkban ki- [ásoltuk, hogy a pusztasze­ri tanács a tízes törvény- ;jű rendelet ürügyén visz- ladta Papp Károlynak a : tábláiba betagosított 28 .. földet, a járási tanács dig engedélyt adott a ko- bban tsz használatban álló nya lebontására. Több sem llett akkoriban Papp Ká- lynak. Noha még a szabi- os véghatározat kezében m volt, máris áruba bocsá- tta földjeit és az épületből ,-ert anyagot. Csak a vak ■m láthatta Papp Károly azi szándékait. Terniészete- n, a községben sokan mél- tlankodiak a helyi és járási ,nács elvtelen intézkedése ttán. A cikk nyomán vizs- ílcdást kezdtek az országos ;ervek, s szerencsére jobban tláttak a szitán, mint a he- -i, illetve a járási és megyei leíckesek. Bebizonyosodott, ogy Papp Károly ingatlana körül sorozatos szabálytalan­ság történt. Papp egyáltalán nem afféle egyszerű ember. A földhöz sem verejték árán jutott, mint ahogy azt krokodil­könnyek huliatása közben mondogatták és elhitetni akarták. Egyetlen tény, amit az említett cikk is felhoz: ki tudott 1941-ben, a háborús evek kellős közepén 310 ezer pengőt földre költeni? Ta­lán az éhbérért, sokszor ke­nyér nélkül dolgozó munkás, vagy a gazdasági romlásba jutó paraszt, vagy azok a százezrek, akik idegen érde­kekért hulltak el a harctere­ken, vagy azok özvegyei ’ és árvái? Nem. A háború nekik csak bajt, könnyeket, szenve­dést hozott. A háború bére, haszna mások zsebébe vándo­rolt. Például Papp Károly, akkori foglalkozása szerint »fuvarozó« 28 kh. 1324 négy­szögöl ingatlant vásárolt. Vagyis a felszabadulás után alkotott törvényeink szerint ez háborús szerzeménynek minősül. Papp Károly 1948- ban bérbeadta földjeit, s mint a vizsgálat megállapította, azt is szabálytalanul, mert az ak­kori kormányrendelet szerint ingatlanára előhaszonbérlcti jogot kellett volna gyakorol­ni. Bérlője időközben belé­pett a tsz-be, s a telket beta- gosították a tsz tábláiba. A bérlő 1951-ben meghalt, így annak jogán a földet nem if adhatták ki. A pusztaszemest tanács mégis visszaadta Papp Károlynak a huszonnyolc hol­dat, s a rajta lévő tanyát. Ez ellen tiltakoztunk tavaly au­gusztus 18-i cikkünkben, s a közelmúltban is sürgettük az intézkedést, a választ, ügy látszik a megyénél valami baj van a végrehajtás ellen­őrzésével, mert mint a mező- gazdasági osztály vezetője 27-i levelében írja — csak az c hó 21-i számban megjelen cikk alapján adott ki távmon dati rendelkezést a siófoki já­rási mezőgazdasági osztály­nak a jelentéstételre. Ebből is látszik, hogy addig nem is tudtak a siófoki járási tanác; vb. október 10-i határozati­ról, melyben Papp Károly 2 holdjának állami kezelésbe való vételét elrendelte. A földre a földmúvesszövetkeze- tek járási központja tart igényt. A Papp Károly által lebontott épületanyagra záro­lási és elidegenítési tilalmat adtak. Eszerint mégiscsak győzött a cikk által képviselt igaz­ság. Teljesítselek naponta többször befizetést a vállasatok! Ki újította a tejipari gyorsprést? A Somogyi Néplap 1958. 8-i számában megjelent »Maszek i postán« című cikkel kapcso­latban a vizsgálatot lefolytat­tam. Megállapítottam, hogy a Ka­posvár 1. sz. hivatalnál 8—17 áriáig, 4—18 óráig, 3—19 óráig :ét és 21 óráig egy munkahe­lyen lehet befizetést teljesíteni. Ennyi munkahely az eddigi megfigyelések alapján elégsé­ges a befizetéseik elfogadásá­hoz, anélkül, hogy különösebb torlódás keletkezzék. A külső városrészeken lévő boltok — egymásközti megálla­podás szerint — napi bevételei cet egy dolgozóval fizettetik be. E dolgozó befizetéseinek it vétele természetesen huza- nos időt vesz igénybe, s a öbbi félnek ezalatt várakoz­na kell. Tekintettel arra, hogy a pos- a és annak szolgáltatásait ténybevevő felek közötti jog '/iszonyt szabályozó Postaüzlei Szabályzat nem tartalmaz til­tó rendelkezést arra vonatko­zóan, hogy a befizető felek más javára befizetést nem tel­jesíthetnek, így a postai mun­kahelykezelők a különböző ál­lami szektorok bevételeinek egy dolgozó által történő befi­zetését nem utasíthatják visz- ;za. Ennek megszüntetésére a helyi tanács kereskedelmi osz­tálya tehetne hathatós intéz­kedést. Végül megjegyezni kí­vánom, hogy a gyors kiszolgá­lást lényegesen akadályozza az is, hogy a vállalatok a belke­reskedelmi utasítás ellenére napi bevételeiket csak egy íz­ben fizetik be és napközi be fizetést nem teljesítenek, pe- iig ez esetben a csúcsforgalmi időben 15—19 óra között egy- egy vállalati befizetést rövi- debb idő alatt lehetne lebo­nyolítaná, mert kevesebb mennnyiségű készpénz átvéte­le kevesebb időt igényel. Dr. Horváth Gyula postai gazgatóság, forgalmi vezető helyettes. Ki a »sáliutcából A napokban Balatonbog- láron jártam és beszélgettem egy ismerősömmel, aki az Úttörő utcában lakik. Nagy sérelme van az Úttörő és Kórház utca lakóinak. Hogy miért? — mert zsák utcában vannak! Jártak már a helyi tanácsnál, írtak levelet a megyéhez, mérnökök jártak kint és megszemlélték a le­hetőségeket, ígértek is, de sajnos mindezideig nem nyert elintézést kérelmük. Balatonboglár ma már a legszebb balatoni üdülőhe­lyek közé tartozik, s napról napra fejlődik. Kilátót akar­nak építeni, hogy még telje­sebbé legyék az itt üdülő dolgozók pihenését. Ez mind szép és üdvös, de nem elég. A községet más vonatkozásban is rendezni kell. Nem sokról van szó, csupán arról, hogy egy üres telkei kellene kártalanítás útján átvenni a községnek Árok Tózsefnétő), máris meg­oldanák a gondot Nagyréti Mihály Hozzászólás a „Farsangi bál"-hoz Megrökönyödve ol- 'astam a január-29-i Somogyi Néplap •Farsangi bál« című 'rását. Fáj, hogy ma is vannak emberek, néghozzá művészeti előadói beosztásban, akik társaikat haj- és bőrszínük szerint íté­lik. Sajnáltam Kalá- nyos Miskát, hiszen amint az írásból kide­rül, rendesen, szépen volt öltözve, frissen borotválkozva és a munkában is bizonyá­ra megállja a helyét. Megvallom, ón sem szeretem a dologtalan, csavargó cigányokat. De vigyázzunk, a ci­gányok is emberek, közülük sökan előre­léptek a társadalom létráján, és sokan tisztességesen élnek Ezeket pedig nem megvetni, kiközösíte­ni kell magunk közül, hanem megbecsülni, s kézen fogni. Kalányos Miskát azért is tu­dom becsülni, mert a legnehezebb munkák (egyikére, bányász- mesterségre vállalko­zott. Illene már meg­tanulni az efféle mű­vészeti előadóknak is, hogy nálunk minden ember annyit ér, amennyit nyújt a tár­sadalomnak. Horváth József, Hetes Lapjuk 1957. december 11-i imának e címmel közölt cik- re — mivel az valóságnak m megfelelő adatokra épült, teljes tájékozatlanságról ulkodik — szeretnék vála- olnd. Nagy Jenő tabi tejipari dcl- zó a Tolna megyei Tejipari illalat megbízásából rendel- meg a tabi ktsz-nél az álta- tervezett gyors préseket, s .t a ktsz a megadott rajzok apján elkészítette. A gyorsprés, mint külföldi nulmányútról hozott tapasz­ba tcsere-javaslat, a Tejipari Igazgatóság újítási naplójában 572—579 sz. alatt, 1954. szep­tember 29-i dátummal van be­jegyezve. A bejegyzés óta a gyorsprésből több helyen, többféle típust készítettek. Ha mégis az újító személyét kell meghatározni, az nem más, mint Bielouszov professzor, a szovjetunióbeli uglicsi Vaj- és Sajtipari Kutatóintézet vezető­je Tehát semmiképpen sem a cikkben újítóvá avatott ktsz és Kovács Ferenc, mert Kovács csak hallomásból tud róla. Az új eljárásnál nem a prés teszi lehetővé a gyorspréselést, ha- .íem a sajtgyártásnál alkalma­zott új technológia. Ezt a tecn- nológiai újítást pedig Takó Imre iparigazgató hozta a Szovjetunióból, s a magyaró­vári Tejgazdasági Kísérleti In­tézet közreműködésével alkal­mazták először a hazai sajt­gyártásnál. A tapasztalatcse­réért Takó Imre iparigazgató díjat nem vett fel, s a jövőben sem szándékozik felvenni, pe­dig egyedül őt illetné meg ju­talom. Nagy István, az Élelmezésügyi Minisztérium oszt. vez. SEGÉLYKÉRÉS Milyen jó, hogy íto mindenki olyan, Unt a művészeti elö­lő, aki képes volt a álból kiküldeni egy ányászí hit,’ csak zért, mert haja fe- ete, mert cigányanya zülte. Jó érezni, hogy idsfajta emberek is íleznek, melegszívű, j emberek. Erről zól az alábbi levél is, telyet Gémest Tibor Szabadiból juttatott el hozzánk, és ame­lyet azért közlünk, hogy akik hivatottak rá, értsék meg a se­gélyt kérő szókat. »Tisztelt Szerkesztő­ség! Kérem segítségü­ket egy fiatal, tehet­séges cigányfiú érvé­nyesüléséhez. Bogdán József 18 éves, jó- megjelenésű, törekvő fiatalember, aki úgy­szólván saját erejéből tanul. A kaposvári ze­neiskola növendéke volt, most magánúton tanul. Gyönyörű en hegedül, szeretne to­vább tanulni, de nincs miből. A zenész szak- szervezet nem tud he­lyet szerezni neki. Pedig szerintem ilyen tehetséqes fiatal prí­másokat fel kellene karolni, azért is, mert a Bogdán-gyerekben nagy az akarat, a szorgalom, nemcsak a tehetség. Kérem a szerkesztőséget, has­sanak oda, hogy az il­la ékesek ioglalkozza- na k jó r.dulatúan a fiatal tehetséggel, ne hagyják elkallódni-* — feleződik be a leltél. kot, ■ lássuk, ki mennyin érez felelős­ségei c jövő zenés zei- itt a megyében? ______________ i Sz erkesztői ezeketek »Most még nem« jeligéjű levélírónkkal közöljük, hogy név nélkül beküldött levélnek nem tudunk helyet adni az új­ságban, s névtelen levelek vizsgálatával sem foglalko­zunk. Ha tehát úgy veii, hogy az általa írott sorok fedik a valóságot, s akarja, hogy a szerkesztőség érdemben fog­lalkozzék levelével, úgy fel­tétlen tudassa velünk teljes nevét és pontos lakcímét. Sz. K.. Nagyatád. Bűnügyi technikus felvételre a megyé­ben nincs mód. Bővebb felvi­lágosítást, pályázati feltétele­ket az Országos Rendőrfőka­pitányságtól kérhet. Orbán Mihály, Szenta. A 138/1950. MT számú rendelet határozta meg a vadkár jogos­ságát. E rendelet kimondja, hogy vadkár csak abban az esetben illeti meg a gazdát, ha a tulajdonában, vagy haszná­latában álló földterületen a vadkár elhárítást maga is megtette. Ha az illetékesek ezt a jogosságát annak idején megállapították, és ezt a köz­ségi tanács is igazolta, lágy a vadkárt a Nagyatádi Állami Erdőgazdaság — mint a nagy­vadas terület birtokosa — kö­teles megtéríteni. Sárközi József, Kadarkút. Minthogy önöket meghatáro­zatlan időre alkalmazta a földművesszövetkezet, így bár­melyik félnek jogában állt a munkaviszonyt bármikor fel­mondani. így járt el a Kadar- kúti Földművesszövetkezet is, tekintettel arra, hogy vendég­látó üzemében nem számíthat fel külön zenedíjat. EdoóI ér­tetődik, hogy önök kétheti felmondási időnél többre nem tarthatnak igényt, vagyis a földművesszövetkezet szabá­lyosan járt el a felmondásnál. Somogyi Gáborné, Kapos­vár. A lakbért csak a bérlő- beleegyezésével emelheti. Ha azonban ön a bért kevésnek tartja, a bérlő pedig ragaszko­dik a régihez, úgy a vita el­döntésére kizárólag a járás- bíróság illetékes. Kovács József, Nagybajom, Kossuth Lajos u. 50/a. Eleget teszünk kívánságának, lekö­zöljük kérését, miszerint az egy héttel előbbi »Mit hozott a posta?« rovatban közölt »Autóbuszon — boltba« cimü levél írója nem azonos önnel. Jámbor János, Ötvöskónyl. Levélbeni panaszát elküldtük a Megyed Tanács Egészség- ügyi Osztályára, hogy a lehe­tőséghez mérten könnyítse­nek az említett bajon. Választ is fog kapni. »Somogygeszti Legeltetési Bizottság összes tagja«: Leve­lüket, mivel nem írták meg nevüket, nem közölhetjük, el­lenben, mivel kivételes eset­ről van szó, kivizsgálás végett a Megyei Tanács Mezőgazda­sági Osztályához továbbítot­tuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents