Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-04 / 29. szám

ŰZETEK Mil- mutat az — Február 5 a határidő. Ek­korra a földmű vessző vetkeze­tek járási központjaiban elké­szül az évi mérleg — mondja Szabó Dénes, a fonyódi járás főellenőre. — A leltározások befejeződtek, ez hát az egyik legfontosabb tennivalónk. A mérleg megmutatja majd, tnlből mennyit adtak el, mi van jelenleg a boltokban, s ami a legfontosabb, kitudódik az is, haszonnal, vagy ráfize­téssel zárták-e az évet a fo­nyódi járásban. A jelek arra mutatnak, hogy meglesz a ter­vezett két és félmilliós nyere­ség. Nem alaptalan ez a hit. hi­szen a múlt év szeptemberéig várt haszon 77 százaléka be­folyt már. Az évi mérleg az újabb tervek elkészítésénél is jó segítség. Nemcsak azt mu­tatja meg, ami hasznos, ha­nem visszatükrözi a hibákat, fogyatékosságókat Is. Es lehat módosítani. — A jövőben még fokozottabban őrködünk a köz- és a népvagy on fölött — fordít egyet a témán Szabó Dénes. — Még mindig sok a visszaélés. Ezért szervezett, mindenre kiterjedő, alapos el­lenőrzésre van szükség. Nem „Fél a boltos Sigler István kiskereske­delmi felügyelővel beszélget­tünk a Földművesszövetkeze­tek Siófoki Járási Köznontjá- nál. Néhány nao múlva ké­szül ed a januári forgalom mérlege, de már előreveti ár­nyékát a lemaradás. — A hó­nán első tíz nao iában tíz szá­zalékkal maradtunk a terv alatt — mondja. — A hóvégi összesítésben mintegy 96 szá­zalékot írhatunk a teljesítés rovatába. Aztán jön a magyarázat. A decemberi Ómenek elől elfo­gyott a vásárlók mei'b'n-l- tott pénze. Sok az elfekvő, nem téli szezonális . jellegű áru. Húsz motorkerékpár és rézmáléból mintegy negyven mázsányi várja a vevőket. Persze, megjön majd e cikkek ideje is. — Az élelmiszer-ellátás? — Csaknem kifogástalan. Negyvennégy mázsa zsír, hu­szonnégy ezer kiló cukor volt az első félhavi készle­tünk. Ez utóbbiból kétszáz mázsa fogy el egy hónap alatt. Finomlisztből ugyan­ennyi. Tavaly ilyenkor még négy vagon liszt elfogyott, ám azóta nőtt az önellátók szá­ma. — A kenyér? évi mérleg ? minden boltos, áruval bánó alkalmazott Ismeri tökéletesen a feladatát. Soknak szüksége van a jó tanácsra, szakmai se­gítségre (könyvelés, vagy egyéb más téren), ez is az el­lenőrző m un,Icához tartozik és a szövetkezetek jó működésé nek egyik feltétele. — Történt-e visszaélés, sik ücasztás, melyet az éwégi lel­tározás hozott napvilágra? — Sajnos, igen — hangzik f válasz. — Tára Ferenc, a ba látonlellei zöldséges bolt ve­zetője 4500, Spangl Lajos fel vásárló pedig 8138 forint hiánnyal számolt el. Tára ar ra hivatkozott, hogy szállítás közben elfolyt 100 liter bor é- megromlott 45 kiló hal, de el felejtett jelentést küldeni er ről a felsőbb szerveknek. A Balaton környéki földmű vesszövetkezetek munkájáról nemcsak az illető járás fo­gyasztói mondanak bírálatot •hanem a külföldiek is. Nyá­ron a magyar tenger partján Idegenek is megfordulnak. Idejében fel kell készülni er­re. Ezért rövidesen megkezdik a boltok, büfék, italboltok ta­tarozását reklamálni“ — Hej, arra sok a panasz. Érdekes, hogy Nagycsepelyen és Kötésén a magánpék ke nvere ellen nincs minőségi kifogás, ott csak az eseten kénti súlvcsonkítást lehet é° kell hibáztatni. Az állami sü töipar állandóan na^ob1' gondot fordíthatna készítmé­nyedre. mert gyakran meg­esik. hogy rossz a liszt keve­rési aranya. A kétkilós kenyér néha bizony 180 dekáig nyom­ja le a mérleget. így volt oél- dául nemrégiben Bálványo­son. A földváriak úsv mond­ják. akkor ettek jó kenyeret, amikor helyben sütötték. A balatonszabadiak szintén a minőség javítását szorgalmaz zik. E bíráló megjegyzéseket nem erjedheti el a füle mellett a sütőinar. Hiszen naponta 3000 kiló kenyeret adnak át a járás földművesszövetkezeteinek. Ez pedig mintegy kilencezer em­ber mindennapi legfőbb táp­láléka. Bizonyára szűnnének a panaszok, ha a boltos nem félne reklamálni. Attól tart, hogy személyi ellentétekké fa­jul a jogos kifogás — mondja a kiskereskedelmi felügyelő. Kinek használ a hallgatás? A fogyasztóknak nem. A szö­vetkezetnek nem. Es a sütő- inari vállalatoknak sem. A% andocsi asszonyok közömbössége Hárman dinek at and öcsi szö­vetkezet irodájában. Két nő és egy férfi. A könyvelőtől kérdez­zük- hogvan működik a nöbt- zottság? Ékre az egyik kartárs­nő kezében megáll a ceruza, a oénztárl bizonylat kitöltését ab­bahagyja, s felénk fordítja te­kintetét és így szól: — Arról talán én tudnék a legtöbbet mondani . . . Semmit sem dolgozik a bizottság. — Áz ősszel megalakítottuk. Negyven asszonynak küldtünk meghívót. Nyolcán jöttünk ö»z- ssze. Négyen mi. a szövetkezet nő! alkalmazottal és az igazga­tóság négy tagjának a felesége. — Program, célkitűzés? — Nem készítettünk munka­tervit. Megmondták az asszo­nyok, hogy őket tóbbet ne Is hívjuk, úgyse no Jönnek el a gyű­lésre. — Mtért ez a nagyfokú ér­dektelenség? — Andocson nehéz a mozgal­mi munkia. Az asszonyok ruha- foltozással, a ház körüli teen­dők ellátásával töltik a telet — mondja keserűen Frlder József- nó pénztáros-adminisztrátor. — Tanfolyam szervezéséről nem volt szó? — Minden hiába Hiszen a bi­zottsági elnöknek megválasztott F>armos Lajosné a szavazat be­fejeztével azonnal lemondott. A megyei értekezletre sem ment el más, nekem kellett beutaz­nom Kaposvárra. A nőbizottsági vezetőle Járási tanácskozásának napján sok dolgem akadt Itt­hon. nem ts képviselte senki az andocsiakat... Jó. hogy Jöttek az elvtársak, mert a MESZPV-tő1 egyrs sürgetik • nőblzottsági munkáról szóló Jslsntést. Lej alább maguk elmondják, ml a helyzet nálunk. —A reményt azért nem adják fel? — A kitavaszodásig még meg­próbálunk valamit csinálni. Rádiót, kerékpárgumit kérnek a ságváriak — Szeretnénk egy épület alá hozni a két boltot — mondja Babits Károly, a Ságvári Földművesszövetkezet ügyvezetője. — Meg­érdemelne a mintegy kétezer lelket számláló falu egy áruház jellegű elárusító helyet... A kultúr- és tanácsház közti telekre építke­zünk. v— Mikor? — Most még n-em tartunk ott, hogy min­iért- községnek jusson a beruházási hitelből... De eljön az az idő is, s akkor a falu és a szőj 'etkezeti tagok segítségével valóra váltjuk érveinket, a bérelt bolthelyiség helyett lesz ■a ját... — Sok a vevő? — Erre a kérdésre már a >olt vezetője, Kovács Ferenc válaszol — Akad mindig. Két-háromezer forintra, ehető a napi forgalom. — Miből van hiány? — Déligyümolcsből — vágja ki a boltos. - A rádióból, újságokból értesülték a falusiak is arról, hogy narancs, füge érkezett orszá­gunkba. Falun miért nincs? Sokan szeretné­nek vásárolni. Aztán hiányzik még más áru­cikk Í3.- Például? — Kellene lószerszám. Több gazdát eresz­tettünk ki üres marokkal az ajtón. A kapos­vári lerakattál hiába -kiértünk olcsóbb férfi­inget, kész ágyneműt. És még egy: sokan és szívesen vásárolnának 550 forintos rádiót... Nincs kerókpártömlő (belső gumi) és a hu­szonegy motorkerékpár-tulajdonosnak is más­hova kell menni gumiért, ha a régi elvásik. Baj van bizonyos áruk szállításánál. Mikorra ideér, a laza szerelés miatt szétesik nem egy kerékpár, sőt esetenként el is veszik néhány alkatrész — sorolja kicsit komor tekintettel a hibákat Kovács Ferenc. Amióta az Ádándi Földművesszövetkezettől különváltan élnek, minden negyedév nyere séggel zárult. Növekedik a falu bizalma, sze rétin éneik jó áruellátással válaszolni erre a megnyilvánulásra. Segítsenek ebben a ság váriaknak a felsőbb szervek is és küldjenek — ha mód van rá — olyan árut, amilyent igé­nyelnek. A TOPONARI FELVÁSÁRLÓ Baromfit, cukrot, tojást is vesz a Topánért Földműves­szövetkezet felvásárlója. Ki ezt, ki azt visz kosarában, hogy pénzre váltsa Lóki Sán­dornál. Egyik nap többen, má­sik nap kevesebben, de min­dig rányitják az ajtót. — Volt olyan nap, igaz, ez rekordnak számít — hunyorít szemével a fiatal felvásárló —, hogy háromezer tojást hoztak Oe. Most, hogy tél van, kicsit csökken az iram, de azért a havi 25 000 forintos forgalom így is megvan. Most is van látogató. Éppen Oláh Józsefné rakosgatja kit kosarából az eladásra szánt j tojásokat. — Sokan Kaposvárra viszik! eladni a tojást — mondja Ló-j -ki Sándor. — Azt hiszik, így? jobban járnak, mert egyhat-f vanért is el tudják adni da-1 rabját. Nem jó ez a spakulá-j ció. Mi forintötvenet adunk? érte, de nem is osztályozunk,? mondván: ez csak egy forintotj ér, mert kicsi, ez meg többet,! mert nagyobb. | — Én mindig ide hoztam, hat volt eladó — avatkozik a be-j szélgetésbe Oláh néni. — Most! csak harmincat, mert nincs | több ... Nem megyek én a| városba... z — Nem is éri meg. Számít-i suk csak a buszköltséget* oda-vissza, s elveszített időt, a hidegben való topogásról nem is szólva, nem pótolja a darabonkénti tíz fillér. De valljuk meg, sokan csak azért is elmennek, hogy ne legye­nek itthon. — Régebben is volt ekkora forgalom? — Nem. Azt mondják, hogy az elődöm (Lóki Sándor csak tavaly december óta alkalma­zottja a szövetkezetnek) nem igen törődött az üggyel. Nem ment ki a faluba, nem beszél­getett az emberekkel és ez az árufelvásárlás rovására ment. Meg kell tanulni, érteni é beszélni az emberek nyel vén ... Csak így lehet... A j felvásárló állandóan tájékoz tatja az eladókat az árakró ott sürög az emberek közö1 és élvezi egy-egy falu bizal mát. Lóki Sándor mérleg-’ nem csal, szeretik is a falu ban. SZÖVETKEZETI HÍREK — Megyeszerte folyik a mérlegek készítése. A főköny­velők most adnak számot munkájukról, arról: hogyan vigyáztak a közös vagyonra, hogyan gazdálkodtak. A tabi járásban előreláthatólag tíz nyereséges és két vesztesége­sen záró szövetkezet lesz. — A tervezett 192 holddal szemben 394 holdnyi szerző­déses növényt termelnek a Magyaratád és Vidéke Föld­művesszövetkezet községei­nek dolgozó parasztjai. Köles, kender, len és fűmag is szere­pel a terven felül a terme­lendő növények között 165 holdon díszük majd cukorré­pa e községek határában. Eb­ből öt hold a túlteljesítés. Figyelemre méltó a rácegre­si parasztok vállalása. 38 gaz­da 37,5 hold cukorrépát ter­mel szerződésre. Ketten 2400. Rosta János és Visnyei Lajos 2300, Major Lajos és Kapo- nya Mihály 2200, Kadarkút! Béla pedig 2000 négyszögöl termését küldi majd ősszel a Kaposvári Cukorgyárba. — Van szíverősítő Igaion és környékén. A múlt év máso­dik felében és 1958 januárjá­ban a földművesszövetkeze- lek szeszfőzdéjében 950 hek­| í oliter-foknyi égetett szesz sölyt a tároló edényekbe. Ez :i mennyiség hozzávetőlege­sen 1950 liter pálinkának fe­lel meg. — 8090 forintos leltári hi­ánnyal számolt el Meggyes: Lajos, az andocsi földműves­szövetkezet élelmiszerboltjá­nak vezetője. Leváltották és eljárást indítanak ellene. — Utasellátó — kicsiben. A községfejlesztési alapból 12 szer forintos beruházással buszváró-helyiség épül Ság- váron. A várószobához 2x,. méteres bűféhelyiség is tarto­zik, amelyben hűsitőitalt, trafikárut árusít majd a helyi földművesszövetkezet. A? építkezés a befejezéshez köze­ledik, s az új létesítmény március 1-től kezdve szolgál­ja majd az utazóközönséget. — 950 kát. hold szántás szerződést kötöttek a tabi jé rás földművesszövetkezetei i gépállomásokkal. A szerző dött területből az ősszel töbt mint 800 holdat fel is szán­tottak a járás gépállomásai — Január hónapban 2 va­gon pétisót vásároltak a to ponári gazdák. Az igényel kielégítésére — mivel üre a raktár — még 10 vagon pé fisét, egy vagon szuperfosz fátot és ugyanannyi kálisó rendelt a földművesszövetke zet. — A bedegkérl földműves szövetkezet túlteljesített szerződésköttetési tervét: ri cinusból 35 helyett 45-re, ét kezesi borsóból 40 helyett 5 holdra kötöttek szerződést termelők. — A téli alma magánkeres kedői ára 1958. április 15-i legfeljebb 10 forint lehet be’kereskedelmi miniszter rer delete szerint. Az első osztá lyúnak meg nem felelő téli al ma fogyasztói ára kilogram monként 8,50 forintnál maga sabb nem lehet. A szövetkezeti helyiségbe költözött a szikvízii.em — A részjegy-jegyzés? Nem sikerült a terv szerint. Huszonnégyezer forint helyett mintegy tizenöt és félezret jegyeztek a tagok — mondja Dekkert Imre, a Magyar­atád és Vidéke Földművesszövetkezet könyvelője. — Rácegres, Patalom megtette a magáét, de Pusztasomo­dor és a körzet központjának községe lemaradt. — Mire fordították a beszedett összeget? — Magyaratádon Balogh László házánál volt a szik- vízüzemünk. A részjegy-növelés során kapott pénzből fu­totta arra, hogy most a saját helyiségünkben gyárthat­juk a szikvizet. Igaz, egyelőre kézzel kell hajtani a gé­pet, de rövidesen felbúg majd a villanymotor az új he­lyiségben, Beruházási keretet nem kaptunk, tehát kihasz­náltuk a részjegy-jegyzés adta alkalmat szövetkezetünk fejlesztésére. Az ügyvezető is, meg a főkönyvelő is ekként vélekedik: — Csakhogy sze­rencsésen túljutot­tunk az évvégi mér­leg elkészítésén. Számok tömkelegé hemzseg a hivatalos nyomtatványokon. .4 két legbeszédesebb adatot érdemes az új­ságolvasóknak is tud- "ukra adni: i2 milli­ós forgalmat bonyolí­tott le tavaly az Iga- li Földmüvesszövet- 'zezet, s 180 ezer fo­rintos tiszta nyere­séggel zárta az 1057- es esztendőt. * * * — Bútort tetszik keresni? Csak cső­garnitúrával szolgál­hatok. — Ezt mondja 'eggyakrabban jó idő óta minden érdeklő­dőnek Molt Károly, az igali szövetkezeti áruház vezetője. Igali jegyzetek Most is tiz csőbú- torgarnitúra képezi az egész készletet. Eze­ket nem kapkodják, mert a rekamié — egyszemélyes. A tá- tompusztai célgazda­ság egyik dolgozója nagyon szemügyra vette a drapn színű rekamiékat. Gyűjti a pénzt, hogy megve­gye a két fekvőhelyet, hozzá a két fotelt és két széket, meg az üveglapos kerékasz­talt. — Hálóbútor? Ab­ból nem tudnak any- nyit küldeni, hogy el ne kapkodják. A múlt negyedben tizenegyet kaplak, egyik sem szívta ma­gába az áruház sza­gát. A konyhabúto­rok is hasonló nagy keresletnek örvende­nek. Nemrég hoztak tizenkettőt — másnap már hírmondója sem volt. Egyet Koppány- szántóra vittek el. Kétmillió forintos az áruház negyedévi forgalma. Ennek ti- sedrésze a bútorok el­adásából származik. Magasabbra is fel­menne ez a százalék, ha több konyha-, háló- és kombinált bútor érkezne Igalra. » * • Az áruház vasosz­tályán Majos József fogadja a vevőket. Galambos bácsi, az egyik vásárló fitymál­va szemléli a kocsi- tengelyeket. — Ez nem jó, erősebb kellene, fuvarozni akarok a tavasszal... Az asszonyok in kább az edények kö zött válogatnak. — Nincs elég vá­laszték zománcáru bői — panaszosa a- eladó. Zsírosbödönök, nagyobb űrtartalmv fazekak iránt nagy a kereslet. Csak égi szemléltető adat: zsí rosbödönből a disznó ölési szezonban száz nál is többet vittek e és még kellene. (TJgy látszik, zsír van. csal edény nincs.) Sok'-sol vödör és mosdótál ta Iáit gazdára. Jó pár kukoricamorzsolónak is csak a helyét tudja már megmutatni az elárusító... Egytől húsz literes edényekből kevés, vagy nincs is a pol­cokon ... A három 14 soros vetőgépen szí­vesen túladna a bol tos, de nehéznek tart ják a gazdák. Elég lenne 12 soros is...

Next

/
Thumbnails
Contents