Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-28 / 50. szám

Bóníök, 1958. február 28. 5 SOMOGYI NÉPLAP SHAKESPEARE — A Víz kereszt előadása alkalmából — A CSIKY GERGELY ■SZÍNHÁZ ma estétől kezdve Shakespeare: Vízkereszt című dig.játékát tűzte műsorra. Esemény lesz ez a helyi szín­játszás történetében, hiszen ruiyyon könnyű összeszámlál­ni, hány Shakespeare elő­adás volt eddig a kaposvári színpadon. A húszas években néhányszor Hamletet adták, a főszerepben Thuróczy Gyulá­val, o harmincas években III. Richárdot Mester Tiborral. És azután mindmáig nincs to­vább. A mai bemutató most rá­tereli a nagy angol költőre «azoknak is a figyelmét, akik nem szoktak foglalkozni az irodalom kérdéseivel. Ki volt Shakespeare Vilmos, akit ma már vitán kívül a világiroda­lom legnagyobb drámaírójá­nak tartanak? 1164-ben született Stratford- ban egy közép-angliai kis­városban, honnan húszéves korában Londonba került. Itt tölt huszonöt esztendőt a .színházi világban, lázas ira­mú alkotás közepette, s az­után hazatér szülővárosába. ■Szülővárosában, ifjúsága szín­helyén él még néhány eszten­dőt, alkotó lendülete nem ma­rad abba. 52. születésnapján halt meg. Shakespeare kora az angol korai kapitalizmus kibontako­zásának kora, mely a piros és a fehér rózsa harcig megy vissza, s az angol polgári for­radalommal zárul be. Mátyás király korával esik egybe a rózsa-harc, ennek nyomán ki­alakul az erős központi hata­lom, amely nálunk Mátyás halálával elbukott, de Ang­liában másfélszáz évig;■ meg­maradt. Ez elsősorba-n az an­gol polgárságnak válik hasz­nára. Amerika felfedezése után a Földközi-tengerről az Óceánra terelődik a forgalom. Ez is nagyon hasznát az an­gol iparnak és kereskedelem­nek, másszóval a polgárság­nak. Spanyolország vetélytár- sa Angliának, de a spanyol Nagy Armadára az angol flotta döntő csapást mért egy tengeri ütközetben. Ez az eset, ■a Nagy Armada bukása már Shakespeare »életidejére esik. Shakespeare maga is kis­polgári családból származik. Szülei elég jómódúak ahhoz, hogy középiskolai tanulmá­nyokat is folytasson és latinul is megtanulhasson. Az islcolai tanulmányok nagyban hozzá­járulnak olvasó-kedve fokozá­sához. Abban az időben mar ■elég sok a könyv, sok mindent lehetett olvasni. Az anyagilag és politikailag erősbödo pol­gárságnak nem kis mértékben vannak művelődési igényei. Érthető, ha Shakespeare ol­vasmányaival meg tudja sze­rezni azt a magas és széles- Icörű műveltséget, farai nél­kül lehetetlen leírt volna hí ngelméje kibontakozása. SHAKESPEARET a színház felé vonzza belső indíttatása és küldetése. Különös dolog, de Így van, hogy a kutatások csak vázlatosan tudták felde­ríteni életrajzát. Életadatai nagyon gyérek.. Még az a gya­nú is felmerült, hogy műveit nem is ő írta, hanem Bacon, a kancellár, a filozófus. Ez a feltevés teljes cáfolatban ré­szesült. Ugyan mi ért'ne írhat­ta volna Shakespeare?... Nem ismerjük, milyen körülmények között került Londonba. Azt sem, milyen körülmények kö­zött kerül haza. London már akkor is nagy város volt. Több színház működött, a polgárság szórakozni akart. Annyi bizo­nyos, hogy Shakespeare mind­járt a színházakkal keresi a kapcsolatot. Ä hagyomány szí­nezése szerint először csupán a színházlátogató vidéki kö­zönség kocsijaira és lovaira vigyázott. 24 éves, amikor már mint színházi szerzőt emlí­tik. Ettől kezdve darabjai ál­landóan műsoron vannak. A reneszánsz és a barokk határán vagyunk. Olyan kor­ban, mikor a reneszánsz el­éri a barokk színpompáját, de ez a színpompa még nem megy túlzásba, a forma nem megy túlzásba a tartalom ro­vására. Ez általában jellemző Shakespeare-re. A szívbemar- koló, vagy szívderítő monda­nivaló a forma színpompájá­ban jelenik meg darabjaiban, vagy személtjeiben. Bár lép- ten-nyomon megkap bennün­ket a mondanivaló zabolátlan- ságával, ezt a zabolátlanságot elemezve mindenütt rátalá­lunk annak tartalmi súlyossá­gárai »Szent őrületében■« is elmés, brutalitásában is ar- tisztikus és kiegyensúlyozott. Minden alakja annyira egyé­ni és egyben annyira emberi is, hogy ma is él, ráismerünk. Minden darabja egy az idő­ben játszódó és mégis idő­feletti emberi élet. Cervantesnek, a regény nagy spanyol mesterének kortársa volt. De itöbb, egyetemesebb annál. Giordano Brúnónak is kortársa volt, aki a világ- egyetem végtelenségébe len­dül gondolkozásában, Shakes­peare is a végtelenségbe len­dül, de az emberi természet minimális végtelenségébe. Az emberi, természet belső világá­ba azóta sem tudott senki bevilágítani láttatóbb fénnyel Shakespeare-nél. Emerson mondja tréfás szellemeskedés­sel: Fénye megvilágítja ma­gát a napfényt is. Harminchét darabot írt, s ebben benne van az egész emberi világ, nemcsak a maga korabeli, ha­nem a bármely korban el­képzelhető. MINT MINDEN LÁNG­ELME, nemcsak elemző, ha­nem összegező is. Elemzi az életet, de egyszersmind ösz- szegezi is. Költészetében a tragédia és humor egymás mellett és egyensúlyban van­nak, s a kettő kiegészül az életté. Drámáinak minden so­ra külön is él, s az egész együtt még meggyőzőbben, még hatalmasabban. Minden sora, de az egész is kifejez va­lamit, s ennek a láttatásnak ennek az érzékeltetésnek he­lyez alá mbndent. Műveibjen különösen a részletekben nem sokat törődik a, történelmi hű­séggel, módosítja! a történel­mi képet, a művészi mondani­valót, a költői hatás érde­kében. Erre a célra központo­sít mindent. Nem a történel­met illusztrálja darabjaival, ellenben a történelmet hasz­nálja fel a mondanivaló il­lusztrálására, a hatás teljessé­ge érdekében. Ez persze mész- sze wan a történelem tudatos meghamisításától. A legeredetibb költő, mégis átvesz gátlás nélkül forrásai ból mindent, ami az átvétel által teljesen egyénivé válhat. Mint nálunk Arany János, ő sem szívesen alkot, — hogy úgy mondjuk — tárgyi biao- nyíték nélkül. Mint Arany • Toldi tárgyát Ilosvai Selymes históriájából meríti, akként ő is darabjainak tárgyát, cse­lekményét többnyire készen kapta, régi forrásokból, eset­leg krónikákból, szájhagyo­mányból, vagy éppen szín­darabokból, de éppen az át­formálásban van az ő fensé­ges művészete, mert a nyers­anyag nála elevenné válik, a gondolat, az érzés, az élet ki­fejezésévé. Shakespeare műveinek már életében jelentős sikerei vol­tak, kisebb vagyont is szer­zett darabjaival. A színpadi szerzőség abban az időben nemigen részesült társadalmi megbecsülésben. Shakespeare tehát nem is darabjaira, ha­nem szonettjeire büszke, me- lyek szintén remekművek ugyan, de mégis csak másod­sorban jöhetnek figyelembe. Az angol forradalom után el­halványul nevének fénye, de a XVIII. században újra előretör. Művészete példamu­tató lesz és szinte dramatur­giai szabadságharcot jelen­tett a hármas egység művé­ben sínylődő drámairodalom részére. Shakespeare lángel­méje félredob minden meg­kötöttséget, elsősorban a hely és idő kényszerű egysé­gét, amely annyira lenyűgözte a francia drámát. Hatása mindenütt felmérhető az euró­pai irodalomban. MÜVEINEK IDŐRENDJE is sok rátára adott alkalmat. Mint életrajzi adatai, az ebbe­li adatok is hiányosak. A Vízkereszt 1599-ben, vagy 1600-ban jut előadásra. Ekkor van körülbelül munkásságá­nak delelőjén. A legszebb víg­játékai közt foglal helyet. Jó ikedvében, humorában, igazi vígjáték, igazmondásában iga­zi költészet. Színházunk ezzel az előadás­sal régi, kitűnő nemzeti ha­gyományaink nyomába lép. Shakespeare kultusza Besse­nyei Györggyel kezdődik. s azóta minduntalan meg van a kapcsolata az irodalommal. Már Kazinczy lefordítja a Hamletet. Vörösmartyra, Pe­tőfire és Aranyra egyaránt hatással , volt. Mind­hárman fordítanak is tőle. Két évvel ezelőtt jelent meg ma­gas színvonalú, teljes fordítása. 1774-ben, tehát Bessenyei iro­dalmi fellépése után két évre van Shakespeare első magyar előadása. Ettől kezdve állan­dóan műsoron van, elsősorban természetesen a Nemzeti Szín­házban. A MAI BEMUTATÓ jelen­tősége remélhetőleg nem ab­ban fog állni, hogy folytatója lesz a régebbi gyér számú elő adásoknak, hanem inkább ab ban, hogy kezdete lesz a most már gyakoribb helybeli Sha­kespeare előadásoknak. PÁTI FERENC d* CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Kaposvár — Somogy megye DÍSZBEMUTATÓ 1958. február 28-éun, ma, péruteík este 7 órakor színre kerül SHAKESPEARE: Vízkereszt, vagy amit akartok Vígjáték 3 felvonásban. További előadások: minden nap este 7 óraikor, már- _____cius 4-én, kedden du. 3 óraikor ifjúságii előadás J egyek előre válthatók, szelvények beválthatók : lOtMtírAlIálvnn Tnlnfnn • 11 l\0 . üapwsvári Útfenntartó Vállalat könyvjóváírással átvenne, vagy hosszabb, rövidebb ideig bérelne 5 db 100 kg-os békát, 3 db juh lábhenger, 1 tonnást, 2 db dósért, 2 db skrapert, 4 db benzinmotoros tíívibrátort, 2 db villamos tíívibrátort, 6 db dumpert ajánlatokat, vagy megkereséseket kérjük a vállalat központjába megkül­deni, Kaposvár, Május 1 u. 27. alá SPORT SPORTLEVELEZÖINK FÓRUMA Sportrovatunk névtelen munkatársai Köteles tisztelettel szentelünk néhány gondolatot ma azoknak a sport levelezőknek, akik való­ban névtelen munkatársai la­punknak. Az elmúlt évben hat­száznál több levelet küldtek ezek a lelkes sportbarátok, az állandó levelezők közó számítók pedig talán ennél is több telefonérte­sítést, tudósítást juttattak el la­punkhoz községük egy-egy jelen­tősebb sporteseményéről. Népes sportlevelező táborunk segítségé»- vei tudtuk és tudjuk a jövőben is megvalósítani azt, hogy la­punk sportrovata ne csak szűk területre korlátozódjék, hanem ölelje fel a megye minél nagyobb részét, fogja át valamennyi sportágat. Szinte felmérhetetlen az a se­gítség, amelyet sportrovatunk névtelen munkatársai jelentenek lapunknak. Levelezőink legna­gyobb hányada ugyanis nem csupán arra szorítkozik írásában, tudósításában, hogy ebben vagy abban a községben ilyen vagy olyan sportesemény zajlott le. Jó néhány levelezőnk ma mér vérbeli sporttudósító, aki a szám­szerű eredmények mögött nem egy esetben a kritika fegyveréi­vel is segítségére siet sportéle­tünknek. Ezek a sportlevelezők bátran mutatnak rá községük vagy járásuk sportjának ered­ményeire, éppúgy, mint hibáira. Miért mondottuk el mindezt? Azért, mert új rovatunk, a »Sport- levelezőink fóruma« újabb leve­lezők előtt nyitotta meg az ajtót. Ezek a levelezők azt kérdezik tő­lünk, mit írjanak, miként tartoz­hatnának sportlevelezőink tábo­rába. Erre könnyű a válasz. Tegye­nek úgy, mint legjobb levele­zőink. Miként Horváth Miklós (Nagyatád), Halmai Emil és Vö­rös István (Csurgó), Göndöcs Je­nő (Barcs), Kálmán Sándor (Mar­cali), Gimesi László (Fonyód), Molnár József (Balatonboglár), Bükki János (Balatonlelle), Ko­csis Ferenc (Zamárdi), Újvári Ist­ván dr. (S'ófok), Dietzl Ede (Tab), Magyar Ernő (Lengyeltóti), Vida László (Nagybajom), Baksa Sán­dor (Böhönyei, Németh Vendel (Somogyszob), Hegyi Tivadar (Gyékényes), Terebes Sándor (Ta- szár), akik rendszeresen tudósí­tanak az NB Síi-as, vagy megyei 1. osztályú labdarúgó mérkőzé­sekről éppúgy, mint a községük­ben történő egyéb sportesemé­nyekről. De nemcsak ők képezik törzs-levelezőgárdánk gerincét. Vajda Sándor (Kaposmérő), Ta- másovics József (Somogyvár), iViészer János (Karád), Plnterics Imre (Hereszrsye), Schádl Lajos (Nagytoldi-puszta), Kovács Tibor (Babócsa), Markovics Ferenc és Nsbli Vendel (Kóthely), Szakái Ferenc (Balatonszentgyörgy), Kis- gyura Károly (Somogyszob), Or­bán János (Buzsák) szintén állan­dó levelezőink közé tartoznak. Nem egyikük tollából szép és hangulatos beszámolót kaptunk már községük, vagy járásuk te­rületén történő sportesemények­ről. Vidéki tudósítóink mellett Ka­posvárról is egyre többen csat­lakoznak sportlevelezőinkhez. Somlyai László a tekesport hely­zetéről, Szentgrótl Béla a moto­rosokról, Naszladi Sándor és Rév) György dr. az atlétikai élet ese­ményeiről ad rendszeresen tá­jékoztatót lapunknak. Se szeri, se száma azoknak, akik alkalma­sint egy-egy aktuális sportprob- iémával kapcsolatban fordulnak hozzánk soraikkal. Uj levelezőink a felsoroltak írá­saiból, leveleiből meríthetnek ma­guknak. Különösen azok, akik­hez nemrégiben fordultunk se­gítségért, hogy a megyei labdarú­gó bajnokság II. osztályának csa­patairól, sportmér közöseiről ad- ianak rendszeresen számot, hogy minden csütörtökön részletes be­számolót adhassunk a megyei ba nokság II. osztályú mérkőzé­seiről. Most, amikor a legnépszerűbb sportágban is megkezdődik a bajnoki idény, minden bizonnyal megsokszorozódik majd a hoz­zánk érkező sportlevelek száma. Mi szeretettel fogadjuk ezeket a leveleket, ugyanúgy, mint ahogy Íródnak. E levelek teszik lehető­vé, hogy még színvonalasabb, tar­talmasabb legyen lapunk sportro­vata, amelyben hathatós részt vállalnak magukra a somogyi sport önzetlen harcosai, a Somo­gyi Néplap sportrovatának név­telen munkatársai. Köszönet érte! Zimányban is sportolnak már a fiatalok 4P»*- . Égy KISZ-gyülésen vetődött fel a gondolat, hogy a ml falunk­ban is véget kellene vetni annak a helyzetnek, hogy osak alkalom­szerűen sportolhatnak a fiatalok. Egyszerű a megoldás — vetették fel a KISZ vezetői. — Sportkört kell alakítani, s mihelyt mód lesz. sportolóinkat benevezzük majd a különböző bajnokságokba. így született meg a Zimányi Falusi Sport Kör. amelynek keretében a labdarúgók, az asztaliten isze- zők és a röplabdázók találtak otthonra. A fiatalok kezdemé­nyezését örömmel vette tudomá­sul a községi tanács vezetősége, amely a községfejlesztési alap­ból sportfelszerelést juttatott a sportkörnek. Ezek az események csaknem egy évvel ezelőtt, 1957 tavaszán játszódtak le. Azóta egyre szeb­ben fejlődik községünk sportéle­te. Labdarugó csapatunk az elég erős Kaposmenti-csopoftban, a III. osztályban az őszi idényben az előkelő 2. helyen végzett. Asz­taliteniszezőinknek és röplabdá- zóinknak még sokat kel! tanul­niuk, de tanulnak. A telet sem töltöttük tétlenül. Január 30-án a sportolók össze­fogjak és telehordták a földmű­vesszövetkezet jégvermét jéggel. A kocsifogatok és a jégvágók együttes bére 1280 forintot tett ki. Ezt a pénzösszeget a sport­kör kapt'a, mert senki nem fo­gadott el munkájáért egy fillért fjem. Bemutatkozott yi sportkör színjátszó gárdája is. Nagy si­kerrel mutatták be Szigligeti Ede: »Csikós« című színművét. Az ed­dig háromszor lejátszott darab is szép jövedelmet biztosít sport­körünknek. Terveink? Szeretnénk a ta­vasszal folytatni az őszi sikeres szereplést. Amúgyis szép fekvé­sű pályánkat bekerítjük és egy öltözőt építünk. Abban remény­kedünk, hogy az öltöző építésé­hez a téglát részben bontásból be tudjuk majd szerezni. Az építkezéshez is biztosítva van a társadalmi munka. A zimányi if­jakat ismerve, ez nemcsak terv, hanem valóság is lesz. Azt re­méljük, hogy a bajnokság kez­detére már áll az öltözőnk. Hogy egyre pezsgőbb sportélet van a mi községünkben, az Biz- deri Kálmán KÍSZ-vezető, a sport­kör elnökének jó munkáján kí­vül Ronga Ferenc, Varga János, Zalavári Lajos és Rudolf, E-ajzik László és János, Molnár István, Molnár János sportolók és sport­vezetők jó munkáját dicséri. Kü­lön köszönet illeti Héthársi Ká­roly iskolaigazgatót, aki helyes irányban mutat utat a sportoló fiataloknak éppúgy, mint a köz­ség! tanács és pártszervezet ve­zetői. Ilyen összefogás után ugye nem csoda, ha az alig ezer la­kosú kis Zimány községben ma már mély gyökereket vert a sport. Gulyás Lajos sportlevelező, Zimány. A motoros sport versenyzői előtt megnyíltak a fejlődés lehetőségei Készülődnek a tavaszra a SomosvtarKócai HfiEOGSZ SK sportoséi A mi községünkben nincs tor­naterem, ahol a tavaszra készü­lődő labdarúgók megkezdhették volna edzéseiket. Amikor az idő­járás megengedte, akkor a sza­badban láttunk műnkéhez. Mi­kor újra beköszöntött a rossz idő, bizony kényszerpihenőre ítéltettek a megyei bajnokság II. osztályának rajtjára készülő­dő labdarúgóink. A sportkör vezetőségének és labdarúgó edzőjének közös mun­kaprogramját most. f. hó 21-én sportgyűlésünkön határozatra is emeltük. E program: helyi fia­talokba1 kell felnevelnünk az utánpótlást, olyanokból, akik egé­szen magukénak érzik a mi kis sportkörünket. Ezen a »viharos« sportértekez­leten született meg az elhatáro­zás, hogy ebben az esztendőben feltámasztjuk többi szakosztá­lyainkat is A labdarúgók »el­lett szeretnénk felkészülni atlé­táinkkal é9 röplabdázóinklsaj a falusi dolgozók spar taki árijára. Megalakult asztalitenisz f-aakesz- tályunk is. Még szorosabbra fűz­zük kapcsolatunkat a Somogyi Néplappal, éppen ezért a vezető­ség felkérte Simon Vilmost, az állami gazdaság dolgozóját, bbgy legyen a sportköp sajtófelelőse Simon sporttárs reg majd rend­szeresen beszámolni a Somogyi Néplapnak arról, hogy mi föjfté- nik a Somogytarnőcai MEDCÍSZ sportkör életében. Horváth József sportköri elnök. Somogyiarnóca. Mostoha volt az elmúlt év a motorola sport versenyzői szá­mára. Az a zűrzavar, amely ál­talában rányomta bélyegét sport­életünkre, nagy káoszt teremtett motoros körökben is. Most aztán tisztázódott a helyzet. A magyar motorsport gazdája január 1-től kezdve a Magyar Honvédelmi Sport Szövetség lett. Motoros kö­rökben nagy megelégedéssel fo­gadták ezt a raagyf on tosaágú döntést, mert a szakemberek lát­ták, hogy a múlt évi káoszból jó­formán ez az egyetlen kivezető út. Mielőtt előre tekintenénk, ve­gyük röviden számba az elmúlt évet. A Somogy megyei motoro­sok nyolc különböző versenyen vettek részt és kitünően meg,áll­ták helyüket. Erről tanúskodik a megszerzett 13 első, 12 második, 10 harmadik helyezésűnk. Úgy is mondhatnánk, hogy az az alapos munka, amelyet 1956. ravaszán megkezdtünk, 1957-ben már kezdte érlelni gyümölcsét. Ta­valy már nemcsak a kerületben, de országszerte is neve volt a Kaposvári MHS Zalka Máté Mo­toros Klubnak. Versenyzőink közül kiemelke­dőt nyújtott Végvári Imre, a 350 kem-es kategória területi bajno­ka. Beleznai Tibor a tihanyi nem­zetközi versenyen elért 2. he­lyével vonta magám a figyelmet. Ivanov Iván és Kőműves Lajos is sok szép sikert könyvelhetett el. Somogyi Kálmán átlagos jó sze­replésével járult hozzá, hogy a kaposvári motoros klub sok ér tékes pontot szerzett. De nemcsak az említettek, hanem a többiek b sokszor éjt nappalé téve, fárad­hatatlanul, szorgalmasan dolgoz­tak, hogy hírt, becsületet szerez zenek sportkörünknek. 1958 újabb nagy feladatokai ró versenyzőinkre. Kitűzött cé­lunk, hogy elnyerjük a területi túra és gyorsasági bajnokságot. Versenygép* parkunkat két 350 köbcentiméteres. Jawa motorral növeltük. Egy 350-es és egy 250-es Jawa kizárólag gyorsasági versenyekre lesz előkészítve. Ez év folyamán a következő ver­senyzők indulnak m*ajd a koráb­binál nagyobb hatású, valódi ver­senygépeken: Kőműves Lajos és Ivanov Iván 350 kem-es Jawa, Végvári Imre és Mátyás Imre 250 kem-es Jawa, Beleznai Tibor és Wagner László 125 kem-es Csepel gépen versenyeznek majd. Gazdag lesz az idei verseny­program is. Két gyorsasági ház­tömbkörüli verseny lesz Kapos- váiott. Az egyik az idénynyitó, május 4-én. Ezenkívül egy or­szágos meghívásos verseny au­gusztus 24-én, egy terepverseny június 29-én és egy túraverseny július 27-én. Versenyzőink márts gondosan készülnek. De nemcsak a ver­senyzők készülődnek, hanem az újj ásezervezett motoros klubunk vezetősége is, amely — mint e rövid beszámolóból is kitűnik — igyekszik biztosítani a technikai feltételeket ahhoz, hogy motoro­saink zavartalanul sportolhassa­nak. Azt reméljük, hogy 1957 folytatása még jobb lesz. S hogy ez esztendőben további sikerek­re! adhatunk majd számot a So­mogyi Néplap sportrovatám ke­resztül a motoros sport rajongó táborának. Szentgróti Béla, motoros klub vezető. Ha késve is, de megrendeztük a falusi dolgozók téli spartakiádjának döntőjét Azzal kell kezdenünk, hogy nem valami jól sikerült a fai isi dolgozók téli sportold ,-id járnak versenye a járásban. A Somogyi Néplap is beszámolt orréi annak idején, hogy elmaradt a csurgót járási döntő Február 1 lián azonban, ha késve is, de meg­rendeztük e versenyeket,. Sajnos, ismét csak Gyékényes és Csurgó fiataljai Jelentek meg a járási versenyen. Az aszfialiteniszezők küzdelme 2:2 arányú döntetlent hozott. A csurgói győzelmeket Fényes At­tila és Sebestyén János, a gyéké- nyesi pontokat Túri Imre és Sági István szerezték. A sakkozók versenyét a csur­góiak nyerték. Mind a »égy csur­gói sakk versenyző (Cseri! János. Gál György. Koholka János és Róth Ernő) legyőzte gyékényest ellenfelét. Sportolóink most lel­kesen készülnek a vasárnapi me­gyei döntőre. Vörös István, Csurgó. A Vasas csapata jutott tovább a labdarúgó klubcsapatok Európa Kupájában, miután a Népstadionban a Vasas együt­tese 4:0 arányban legyőzte az Ajax csapatát. A Vasas har­minc perc alatt a maga javá­ra fordította a mérkőzést.

Next

/
Thumbnails
Contents