Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-23 / 46. szám
Vasárnap, 1958. február 33. 3 SOMOGYI NÉPLAP Nyugtalanító jelenségek Már volt rá példa, sajnos nem is régen — milyen óriási baj származik abból, ha a pártban — a nép elhivatott vezérkarában egyenetlenség, széthúzás, viszálykodás üti fel a fejét. Ha egyes emberek a hiúság rabjává lesznek: túlbecsülik képességüket, feledve a párt és a nép ügyének egyetemes érdekét, a pártétól külön útra térnek. Hiába tetszeleg az ilyen ember az »elvhű forradalmár«, az »igazi kommunista« mezében, takarózhat bármilyen hosszú munkásmozgalmi múlttal, a hajó. amelyre felszállt, azért csak kalóz lobogó alatt fut, a hajón ülők legteljesebb veszedelmére. Ilyen gondok emésztették, gyengítették jó ideig a marcali területi pártalapszerveze- tet is. Hogy mily sokat árthat a párt ügyének, ha csak egyetlen pártszervezetben, egyetlen ember válik is hiúvá, »beképzeltté1', s hogyan lesz belőle pártellenzéki, arra legyen figyelmeztető és megdöbbentő tanulság a marcali példa. Vélt sérelemtől a pártellenzékig Ezerkilenszázötvenhat októbere után Balázs József is az új párt megszervezői között található. Pár évi kényszerű távolmaradás után ő Is ott serénykedik az első alakító taggyűlésen. Egyrészt kérkedik régi forradalmi múltjával, ugyanis azok közé tartozott, akik 1945-ben, a felszabadulás után, mindjárt tagjai lettek a kommunista pártnak, másrészt pedig mivel a korábbi években fagy vier rejtegetés és más köztörvényes bűn miatt 13 évi börtönre ítélik, ahonnan amnesztia folytán két év után szabadul, a »Rákosi- rendszer áldozata« mezében tetszelegve nem nehéz elhitetnie magáról, hogy ő tényleg kommunista, s a törvénytelenségek áldozata. Azt hirdeti, ártatlanul ítélték el. S mint ilyen, egyik szószólójává válik annak a lényegében ellenforradalmi szemléletnek, amely »rákosista«, »sztálinista« jelszó ürügyén a régi pártfunkcionárius gárda leváltását, a legjobbak közéleti szerepléstől való eltűnését követeli. Káros személyi vitát robbant ki már az újonnan alakuló párt első járási aktí- Vaülésén. Hogy az aktíva mégsem hallgat rá és saját magát nem sikerül megvá- lasztatni, ez újabb sérelmet fakaszt benne, hajlandó arra is, hogy a még ki sem alakult pártegységet bomlassza, illetve egymással szemben álló csoportra ossza a párttagságot. Taggyűléseiken és a taggyűlésen kívül is általános támadást intéznek a járási párt intézőbizottság egyes tagjai ellen. Ezzel voltaképpen egy platformra kerültek a kispolgári elemekkel, akik ugyancsak a, régi vezetők leváltását tartják ebben az időszakban a párt elleni támadás fontos lépésének. Már-már odáig jü*c e csoport, hogy a taggyűléseken az anarchizmus mocsarába süllyedve kétségbe vonják: szükség van-e egyáltalában vezető gárdára a pártban. Balázs József hatalom utáni vágyában annyira elvakult, hogy képes még a pártellenzékiségre is. A területi párt- szervezetben megpróbál hangulatot kelteni maga mellett, ha úgy látja jobban, akkor frakciós módszerekkel, olcsó demagógiával. A községi párt- alapszervezet, amelynek akkor Mártád László elvtárs az elnöke, egynéhány kérdésben támogatja Balázs Józsefet. A Balázs-csoport fő törekvése, hogy a maga oldalára vonja a pártszervezetet, függetleníteni akarja magát a járási pártbizottságtól, s magának követeli a Marcaliban lévő pártszervezetek feletti irányítás és ellenőrzés jogát. Megszegve a demokratikus centralizmusnak minden kommunistára kötelező elvét, egyszerűen »bejelentik« ezt felsőbb pártszervüknek, sőt amikor ennek a járási párt- bizottságon határozottan ellentmondanak, memorandumot küldenek a párt Központi Ideiglenes Intéző Bizotságá- hoz és vitatják a taggyűléseken a határozatot. Noha kérésüket ott is elutasítják, a Balázs-csoport akkor sem hagy fel ellenzéki tevékenységével. Ezt méginkább elősegítette, az, hogy időközben Balázs József lett a pártszervezet titkára. A felettes pártszerv liberalizmusára vall, hogy noha ismerték Balázs tevékenységét, mégis megerősítették megválasztását abban a jóhiszamben, hogy Balázst a nagyobb megbecsülés talán józan belátásra bírja. Ez azonban nem így lett. Balázs az egyik pártvezetőségi tag, Mártái László elvtársnak, a községi tanácstitkárnak bevonásával akciót indít rehabilitálásának előkészítéséhez. S továbbra is a hatalom mániákus rajongójának tü/jében égett, bár tudta, hogy életének lapjai még nem tisztázottak a párt előtt. A párt- szervezetben nem volt taggyűlés, ahol ne személyi torzsalkodásokkal, intrikával jöttek volna elő. Saját saraikban való lövöldözés kötötte le a pártszervezetnek úgyszólván minden erejét és idejét Eló- ráncigálták a korábban ki- sebb-nagyobb hibákat követett emberek ügyét, függetlenül attól, hogy az illető elvtársak az ellenforradalom óta kijavították tévedéseiket. A kis hibákat felnagyították, vagy az adott kritikus időtől elvonatkoztatvía tárgyalták. Az epvik elvtársnak pl. azt rótták fel, hogy 1956 októberében nemzeti kokárdát tűzött gomblyukába. A rágalmazástól sem riadtak vissza. Minden vezetőre találtak ki valamit. Az egyiket azzal vádolták, hogy »cserben hagyta a párttagságot«, a másik elvtársat, hogy traktorral lehú- zatta a szovjet hősi emlékművet, a harmadik elvtársat opportunistának mondták, a negyedik elvtárs szerintük elkötelezte magát az ellenforradalmi bizottságnak és így tovább és így tovább. Ha mindez igaz lett volna és e csoport a párt tisztaságáért száll síkra, akkor minden elismerés Balázs Józsefé lenne. De mindez rágalom volt. Esetlen célja csupán az volt, hogy sát. Ez örvendetes dolog. Ugyanakkor vannak nyugtalanító jelenségek is. Itt-ott előfordul, hogy egyes párttagok fegyelmezetlenek, hanyagok a munkában, tékozolják és pocsékolják a társadalmi tulajdont, törvénysértéseket követnek el. Csak néhány példát erre. Pikii Imre, a kapolyi tsz brigádvezetője az elmúlt időszakban igen gyakran illuminált állapotban jelent meg a munkán, rombolta a munkafegyelmet, csökkentette a kommunisták tömegbefolyását. Csak helyeselhetjük, hogy a járási pártbizottság és az alapszervezet Pikii Imre ügyével párttaggyűlésen is foglalkozott és mint méltatlant, felmentették a párttitkári funkciójából. Kis« Ferenc, a tabi közséei nártvezetőség tagia gazdasági vezető korában sávosan mee- c^rtetf» a társadéi™! tulajdont. tjnbofö»««* kö«’ot<»*t, a míltnp 1ol«rd«'*tAV, leváltották »azdasá,gi fnnt!oiá!áj>á|. F». helyes is, mert mint gazda T,ozoté’nek és pé«ttoo;nak nokv VoUott vo'na. ríéldát mntet-d« a kommunisták, a usn ei»tt y>,» rí érmen az eUouVtot- te. Hamarosan b’i-taá-ri t“,el{Ss- c$£eu*i»vr»uáGa, is me°rtört,éu'k s «•erné'jük, ho«v p'rtvonalou is meekapia mé’tó büntetését. Karsai tóz«»!’. az andocsi ta» ná.<*s volt e'oőtre is kormvo- oistáhoa méRatlonul viselkedett. Mintegy 40 009 forintot íönrénvdkgis<*a használt fel, fNem saját céHaira.) Nem tartotta be a Mnnka Törvénv- könyvének előírásait. Emiatt mintegy 33 090 forint kárt okozott a nép államának. Gyakran becsípve jelent meg munkahelyén, tanácsülésen. A kocsmában írt alá hivatalos iratokat. Ha valaki nem találta a tanácsházán, mindjárt tudta, hogy a kocsmában kell keresnie. Állami vonalon már felelősségre vonták. Reméljük, hogy partvonalon sem késik a számonkérés. Mi az oka az ilyen és ehhez hasonló negatív jelenségeknek? Egy közülük. A volt kizsákmányoló osztályok erkölcse nem pusztul ki, nem tűnik el egycsapásra. Bomlása közben hat a magasabbrendű proletár-erkölcsre, a kommunisták erkölcsére is. Az okokhoz tartozik még az elvtelen, baráti kapcsolat, a liberalizmus, közömbösség, nemtörődömség, a nevelő munka gyengesége, a nem kielégítő ellenérzés, a fe- lelősségrevonások elmulasztása. Liberalizmus és olvteleuség nyilvánult meg például nejn- régiben a Vityapusztai Állaim? Gazdaság pártszervezetében. Azt a Kovács Józsefet, akirö- tudták, hogy büntetett előéletű, mégis megtették raktárosnak. Kecskére bízták a káposztát. Kovács, mihelyt alkalma nyílt rá, ismét hozzányúlt a társadalmi tulajdonhoz. Ezért a bíróság négy hónapi börtönre és 800 forint mellékbüntetésre ítélte. A pártszervezet tagjai ahelyett, hogy felelősségre vonták volna Kovácsot, foggal, körömmel védelmezték. A járási pártbizottság azonban élt jogával s Kovács Józsefet e'távolította a párt soraiból. Csak helyeselni lehet a járási párt-végreha itőbizottságnak eme határozottságát. Ha az elszigetelt .jelenségek ellen időben nem vesszük fel a harcot, óriási mértékben gyengülhet a párt tömegkapcsolata. Ez pedig nagy károkat okozhat a pártnak, a népnek, a szocializmus ügyének egyaránt. Éppen ezért pártszervezeteinknek küzdeniük kell a kommunisták példamutatásának biztosításáért. Az a kérdés: hogyan? Elsősorban fordítsanak nagyobb gondot a kommunisták nevelésére. A pártvezetőségek dicsérték azokat a párttagokat, akik a szervezeti szabályzat szerint élnek és dolgoznak. Neveljék példamutatásra a tagságot. Dicsériék a jót, de legyenek szigorú bírálói a ma» gatartásban és munkában a pártfegvelem ellen vétő kommunistáknak. Ne nézzék ol a hibákat, a kicsiket sem. Személvre való tekintet nélkül tárják fel azokat. A kommunisták állandóan kísérjék figyelemmel, kölcsönösen ellenőrizzék egymás munká ját. Erősítsék, fejlesszék a párttagok kommunista tulajdonságait. Csírájában szüntessenek meg minden hibát. Bizonyos esetekben, ha szükséges — nevelési célzattal — alkalmazzák» pártbüntetés különböző fokozatait. A párt felelős minden párttagért, minden párttag felelős a pártért. Ezt a fontos elvet érezze és valósítsa meg minden párttag. Suri Károly Ä pártelet hétköznapjai A megyében egyedülálló és talán az országban is az, a kaposvári járási párt-végrehajtó bizottság kezdeményezése. Hamarosan egy hónapja lesz, hogy a Mennyei Gépállomáson őnáEó pártibizottságot szerveztek, mégpedig nem csupán a gépállomást kommunistákból, hanem a gépállomás körzetébe tartozó községek legrátermettebb kommunistáiból is. A gépállomási pártbizottság 21 tagból áll és politikailag átfogja a gépállomáshoz tartozó 14 községet. A két pártbizottsági ülés között a héttagú végrehajtó bizottság irányít, amelynek élére a járási pártbizottság egyik munkatársát állították. A járási pártbizottság fő célja ezzel az volt, hogy közelebb kerüljön a falvaikhoz, javuljon a pártmunka, s a gépállomás valóban a muníkásosztály előretolt bástyája legyen falun, hogy nagyobb felelősséget érezzen a körzetéért. A gépállomási pártbizottságnak joga van beszámoltatni a körzetébe tartozó iöldművesszövetkezetek, tanácsok vezetőit. Az adódó problé- snákat helyben mindjárt megoldják, a munka megjavítására pedig határozati javaslatot hozhatnak, melyeket a járási párt- végrehajtó bizottság erősít meg. Hosszas előkészület után a nagybajomi Győzelem Termelőszövetkezetben létrejött az üzemi pártalapszervezet. A kommunisták közül Kovács István, Kovács Ferenc, Gazdig István és Kardos Mihály elv- társak már a szövetkezet újjáalakításának első pillanatától kezdve tagjai a tsz-nek, oroszlánrészük van abban, hogy a szövetkezet tagjai helytálltaik a szövetkezet védelmében, visz- szavertók a rágalmakat, s annak ellenére, hogy vagyonukat az ellenforradalmi események következtében széthurcolták, kilenc holdas gyümölcsösüket tönkretették, mégis több mint 55 forintot osztottak minden munkaegységre, s csaknem százezer forintot tartalékoltak erre az esztendőre. A zárszámadáskor újabb kommunistával gyarapodtak, s új elvtársat, Orbán Jánost választották meg pártszervezetük titkárának is. Az üzemi pártszervezet legfőbb gondja most, megszüntetni a tagságban még meglévő helytelen szemléletet, hogv »akik becsaptak és itthagytak bennünket, nem kellenek, elegen vagyunk«. * * * A taggyűlések űj formáját akarja meghonosítani a kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát pártszervezete. Kísérletképpen rendeznek olyan taggyűlést, ahol beszámolót nem mondanak, hanem szabad vita alapján a tagság alakítja ki, miről tanácskozzanak. Javítani akarják a tömegkapcsolatukat az üzemi pártonfcívüli dolgozóival is. A pártnap előtt a párt- szervezet kikéri a dolgozók véleményét, miről szeretnének hallani a pártnapon. Az összegyűlt konzultációs kérdések alapján a kommunisták felkészülnek és válaszd adnak a dolgozóknak. * * * Már a tavaszra készül a Siófoki Hajózási Vállalat. Az újjáépült és kibővített festőműhely lehetővé tete, hogy azokat a festési munkálatokat, amelyeket azelőtt táv :1 szál a haján szoktak elvégezni, most a meleg műhelyben k .üljön eL A műhalyi, fedélzeti és gépházi dolgozók munkájának köszönhető, hogy a hajok nagy része üzemkészen várja a vízrebo- csátást. Nem hiányzik a politika sem az üzem életéből.. A pártszervezet időszerű kérdések tanfolyamán megtárgyalja a dolgozókkal az ország gazdasági és politikai helyzetét, segíti a tisztánlátást. A KISZ pedig falujárást szervezett, meglátogatják azokat a községeket, ahol a kultúrmunka csak botladozik. A cél, mint mondják: erősi- teni a munkás és parasztfiatalok barátságát. Itt a tavaszi Ne a címen lepődjék meg az olvasó, hanem azon az ítéletidőn, amely tegnap délután reánk köszöntött. A tompaszürke felhők egyszerre elsötétültek, fergeteges szélvihar támadt, dörögni kezdett, villámlani és megindult a menybéli áldás: eső, hó, da- -a. jég. Talán azon sem csodálkoztunk volna ezek után, ha cigánygyerekek potyognak a magasságos égből. Korán vége az örömnek: a járdák, utak már szárazok voltak, csak az árnyékos * 'helyeken szerénykedett a hét elején hullt hó maradéka. Hóvirág kellett? Szedje elő ismét téli bundáját. Kankalin, barka? Jó lesz egyelőre a hócipő. Azt várta, hogy rövidesen a fecskék is beköszönte- nek? Nem hiába. Csak még meg kell várni a telet, mert egyelőre tavasz van. Aki nem hiszi, nézzen ki az ablakon! F. K. Pártunk Központi Bizottságának határozatai megszabják a pártszervezetek feladatait. Falun előbbre kell jutnunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, egyúttal a mezőgazdasági termelés fellendítésében; a fegyelem megszilárdításában, a társadalmi tulajdon óvásában és gyarapításában, a szocialista törvényesség megszilárdításában. Ezeket a nemes feladatokat csak akkor tudjuk eredményesen és jól megoldani, ha a pártszervezetek felvilágosítják és mozgósítják az egész dolgozó népet e célkitűzéseknek. A tömegek megnyerésében, mozgósításában nagy szerepet játszik a kommunisták példamutatása. Pártunk szervezeti szabályzata kimondja: a párttag kötelessége, hogy: élenjárjon a termelésben, példát mutasson a munkafegyelemben és az állampolgári kötelességek teljesítésében, feddhetetlen életet éljen. Védje és szilárdítsa n szocialista tulajdont, őrködjék a népi demokratikus állam törvényein, rendjén és fegyelmén. Dolgozzék minden erejével a párt, a dolgozó nép, a haza javáért, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáért. Bátran, minden kérkedés és önámítás nélkül elmondhatjuk, hogy a párttagság zöme teljesíti a szervezeti szabályzatban megszabott kötelességeit. Cselekedetükkel megnyerik a tömegek bizalmát és támogatáMegtalálták a hangot az asszonyokkal Régen a nőmozgalom állandó problémája volt: hogyan lehetne az asszonyok számára érdekessé tenni a szervezetet. Nos, ami az MNDSZ-ből hiányzott, azt úgy látszik a nőtanácsok megtalálták, sikerült vonzóvá tenni a szervezetet, megnyerték az asszonyok szívét. Erről tanúskodnak a barcsi járás nőtanácsainak tapasztalatai. A falusi asszonyok majd minden rétegét sikerült megmozdítani, örvendetes jelenség, hogy szinte valahány nőtanács életrehívásában közreműködtek a pedagógusok és közülük azóta is sokan bekapcsolódtak az asszonyok nevelésébe. Például Ho- mokszentgyörgyön, Péterhidán, Drávaszente- sen tanítónők vezetik a szakköröket. Darány- ban két kör is működik. Az egyik sütő-főző tanfolyam vezetője Lehoczki néni, aki a régi rendszerben grófi szakácsnő volt, most pedig a paraszt! ányokat és parasztasszonyokat tanítja finom ételek készítésére, Szabó-varró tanfolyamok működnek Darányban, Barcson, Péterhidán, Komlósdon, Csokonyavisontán. Bolhón, Kastélyosdombón, Homokszentgyör- gyön kézimunka szakkör, Vízváron gazdasz- szonykör. Húsz nőtanács alakult eddig a járásban, mindenütt mozgalmas élet zajlik.. Homökszentgyörgyön például 116 asszony vett részt pedagógiai előadáson. Péterhidán az általános iskola igazgatója szépirodalmi délután keretében Móra Ferenc műveiből tartott előadást az asszonyoknak. Barcson ugyancsak szépirodalomra tanítják az asszonyokat, hetenként egyszer a járási elnökség pedagógus nőtagjai. Az asszonyok mindenütt magukra vállalták a gyűjtést a gyermekváros segítésére, Darányban 340, Heresznyén 800 forint értékű téglajegyet adtak el az asszonyok egy-két nap alatt. A nőtanács rendezvényeit segítik a tanácsok, a pártszervezetek, még a legeltetési bizottságok is, ők tüzelővel járultak hozzá munkánkhoz. HORVÁTH JÄNOSNE, a járási nőtanács elnöke. SrTTTTVTTTVVVVTVVTTTTVT'irTVTTTTTTTTTTVTTTfTTTTTTVVrTTTfTT'ÍTrVTTTTTTTTVVTVTTT fTf!T?f!TTTTTT!ü!T!ffT!!T?T Ez az út csak ide vezethet lejárassa a párt vezetőszervéit, elhintsék a. népben a pártvezetés iránti bizalmatlanság és kétkedés magját. Arra számított Balázs József, hogy az intrikával lehetetlenné teszi a jelenlegi pártvezetők érvényesülését, ezáltal megnyílik az út számára a vezetéshez.-Nem tartotta elítélendőnek, hogy a saját lakására, vagy más sértődött elvtárs lakására a vele rokonszenvezőket, később a vezetők közül is egyik-másikat meghívja és itt nyíltan a járási pártbizottság vezetőinek leváltását hozta szóba. Amikor megkérdezték tőle, kit állítana helyettük. saját magát említette. Ennél tovább is ment A legelvetendőbb módon felkeresett több vidéken lakó elvtársat azzal a céllal, hogy híveket szerezzen magának. E pártellenes csoport, melynek. fő eszmei irányítója Balázs József volt, és idetartozott Mártái elvtárs is, valamint egynémely kérdésben támogatta őket Markai János elvtárs is, páriBzerűtlen, int- rikus tevékenységével rendkívül sokat ártott a párt ügyének Marcaliban. Balázs és Mártái elvtársak kivonták magukat a pártfegyelem alól, akaratnélküli vitaklubot akartak csinálni a pártból, szem elől tévesztették, hogy a pártban szigorú vasfegyelemnek kell lenni, s nincs helye az egyéni akcióknak. Ezek az emberek hol baloldali forra- dalimisáigukkafl. tüntettek, hol súlyos opportunizmusba csaptak át. , Jó ideig a párt Központi Bizottságának történelmi jelentőségű határozatával ellentétes nézeteket hirdettek az <=01«Nn.fn.r-rnHa'lrvm kiváltó okairól, nevezetesen a négy egymással ható ok nélkül csak egyet ismertek el, volt idő, amikor nyíltan tagadták is annak ellenforradalmi jellegét., Egy gyékényre kerültek pártszerűtlen tettekért megrótt és közönségföis bűnökért felelősségrevont volt párttagokkal, züllött elemekkel, sőt ezek lettek támaszaik. A felsőbb pártszerv felelőssége El kell ismerni, a járási párt végrehajtó bizottság végtelen nagy türelmet tanúsított és meggyőző munkát fejtett ki a pártellenzékiség útjára tért elvtársak visszavezetésére. A jó szónak azonban nem lett foganatja, mert Balázsoknál nem megtévedt emberekről volt szó, hanem tudatos szek- tásságról és opportunizmusról. Noha ezt már korábban felismerték a járási pártbizottságnál. mégis hagyták, hogy idáig fajuljon a dolog. A Ba- lázs-cscport ellen most szigo- . rú rendszabályokat foganatosított a felsőbb pártszerv, egyszer, s mindenkorra véget vetnek, hogy akárkit is igaz- talanul vádoljanak, s ezzel veszélyeztessék a pártegységet. A marcali példa rá kell, hogy döbbentsen minden kommunistát: a párt ügyénél nincs szentebb, a mozgalom sorsa, a nép ügye előbbrevalóbb minden egyéni sérelemnél. Rádöbbent arra is, hogy a párt útjától való bármilyen eltérés akár jobbra, akár balra, csak ide vezethet. Innen mái csak egy lépés az árulás. A kalózlobogókat ki kell tépni a kezekből.
