Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-22 / 45. szám

Szombat, 1958. február 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP Mi újság a Nagyatádi Fonalgyárban? Kedden 2 órakor a vállalat főművezetőig bezárólag. vezetősége röpgyűlésre hívta össze az üzem dolgozóit. Vu- kics József telepvezető is­mertette az Újpesti Cérna­gyár KISZ-szervezetének ver­senykihívását. A verseny fő­pontja az anyagtakarékosság és a minőség javítása. A vál­lalat vezetősége jutalmakkal ösztönzi a gyár dolgozóit, hogy minél több anyagot takarítsa­nak meg, minél jobb minősé­gű fonalat gyártsanak. A gyár különböző üzemrészeire a vezetőség kidolgozott egy átlag-jutalmazást, ami kiváló munka esetében még emel­kedhet is. A kikészítő dol­gozói, ha csökkentik a javí­tásra visszaadott anyag meny- nyiségét, kilónként 2 forint jutalmazási alapot, teremtenek maguknak. A kiszerelő mű­hely dolgozóit fokozottabban jutalmazza a vállalat vezető­sége, mivel a végtermékkel dolgoznak, melynek kilója 300 forint Minden kilogramm anyagért, melyet nem kell ja­vításra visszaadni, 40 forintot kapnak a dolgozók. Az üzem- fenntartás feladata úgy el­látni vízzel, gőzzel és ener­giával az üzemet, hogy za­vartalanul működhessen. Ha ezt elérik, 1000 forint jutal­mazási alapot teremtenek ma­guknak. A jutalmazásban minden dolgozó részesülhet versenyt havonként és ne­gyedévenként értékeli az üzem vezetősége. A gyár dol­gozói szívesen csatlakoztak az anyavállalati KlSZ-szerveze- tének takarékossági és mi­nőség javítási verseny-moz­galmához. * * « . Nincs annál nagyobb öröm, amikor a vállalat vezetősége a végzett jó munka alapján jutalomban részesítheti a dolgozókat. Kétszeres volt hát a Nagyatádi Fonalgyár ve­zetőinek öröme, hisz hatan kiváló dolgozó címet kaptak, ami egyheti fizetéssel járt. az egyik munkásnő pedig a «Könnyűipar kiváló dolgozó­ja« kitüntetést kapta meg. A kiváló dolgozó címet Dömötör Mária, a nagykeresztorsózó dolgozója, Rendek Andr&Sné gombolyagkészítő, Matics Sándor festő, Sárdinecz Fe­renc udvari munkás, Cse­peli Ferencné, a kiszerelő osz­tály vezetője és Vukics Jó­zsef telepvezető kapta meg. A «Könnyűipar kiváló dol­gozója« Somogyvári Lajosné lett. • « • A műhelyben az. egyik táb­lán ez áll: A termelte motor­ja a munkaverseny. S a gyár­ban ez valóban így is van, a dolgozók igyekeznek több te TTTr»TTVrfTTTTVTVTTTTTTVTTTTTTTV7fTTVTT»TTr»TTTTWTTTrrTVTTTTT A nyáron megyünk Siófokra! (Tudósítónktól.) Nemzetközi jogász kongresszus, magyar—japán váloga­tott birkózó viadal, Kodály hangverseny, motorcsónak verseny, meteorológus kongresszus, nemzetközi vízilabda mérkőzés te még sok más esemény gazdagítja ez év so­rán a nyári siófoki programot. ErrőjL’ beszélgetett több mint negyven személy egyik februári este a járási tanács nagytermében Siófokon. , Ä nagy gonddal te munkával összeállított nyári prog­ram-tervezetet a BIB munkatársa ismertette. Mindenki­ben jó benyomást keltett, hogy nem -mostoha gyerek« Siófok a nyári üdülőhelyek között. Már eddig 39 országos te nemzetközi jelentőségű esemény megrendezése van biztosítva, nem is számítva bele a fővárosi művészegyüt­tesek, színházak és helyi kezdeményezésű ünnepségek, előadások várható nagy számát. A Balaton központjához méltó, gazdag program fogad­ja már az üdültetésék megindulásával a pihenni és szó­rakozni vágyókat. Örömmel tapasztaljuk, hogy az esemé­nyek nincsenek összésűrítve csak a Balatoni Hetek idő­tartamára, mint az elmúlt évek során — hanem az egész nyári idényre szólnak. A siófoki program egyike a leggazdagabbaknak, de c v,ellett az egész Balaton környéke nagyjelentőségű ese­ményeknek lesz a színhelye. Hogy csak egy-két példát említsünk meg: Veszprémben 400 személy részvételével, ebből 150 külföldivel nyári egyetem indul, Tihanyban szebbnél szebb kiállítások lesznek, Keszthelyen nemzetkö­zi sportesemények, Helikon ünnepségek, Balatonföldvá- ron nemzetközi vitorlás verseny, Balatonfüreden ma­gvar—olasz-francia vívó mérkőzés stb. kerül lebonyolí­tásra. A Balatoni Hetek ez évben augusztus 20-tól szeptem- !>er 20-ig kerülnek megrendezésre. A Balatoni Hetek Ide­je alatt a posták különbéi végzőt használnak. A horgá­szokról te a bélyeggyűjtőkről sem feledkeztek meg. Ugyanis négy helyen lesz horgászverseny te a nyár vé­gén külön balatoni bélyegsorozatot is megjelentetnek. jobb árut készíteni. A jól dol­gozók segítik a lemaradókat munkafogásokat mutatnak ne kik, amivel megkönnyítheti! és meggyorsíthatjáik munká­jukat. Januárban 37 dolgozó ka pott pénzjutalmat. A múlt' havi munka versenyt már ér­tékelte a gyár vezetősége. Az elóorsózóban Rudán Mária' vezet 118 százalékkal, de nemi sokkal marad le mögötte Bor­sós Imréné (115) te Sávolv Imréné se, aki 114,5 százalékot ért el. A kiskeresztorsózóba- Horváth Mária 119,2, Magda) Istvánná 110,9 százalékot el­ek A nagykeresztorsózóbó1 említsük meg Rácz Ferencnét,' aki 107,5 százalékot teljesítet a múlt hónapban. Sajnos, sokan hátul kullog nak a versenyben. Kemyák Mária, a kiskerasztorsózó dói gozója nem büszkélkedhet az zal, hogy élen jár. KISZ-taf Is, nem új dolgozó az üzem­ben, mégis mindig 92,3 száza léknál tart. Horváth Ibolya' se dicsekedhet el a 91,2 szá-1 zalékávál. Mindketten pél­dát vehetnének Kisdeák Er­zsébetről, aki nemrég jött1 az üzembe, mégis hamar el­érte a kellő szintet, s tartja; is azt. Januárban 105 száza­lékot teljesített. Jó eredmé­nyét szorgalmának és fegyel-( mezettségének köszönheti. So-, kan tanulhatnak tőle! « » * Szombat este családias ősz-í szejövetelt rendeztek a fes-tj, tődé, üzemfenntartás és ki- szerelőmühely -■öregjei-'. Ter-l mészetesen a fiatalok sem3 maradtak el a vidám virsli- estről. A gyár dolgozói kis, asztaloknál ülve fogyasztották^ az est fő-étkét, a tormás virs-i A látrányi iskolások vidám estje Nagy izgalommal készü­lődtek műsoros estjükre a látrányi nyolcadikasok. Ve­lük izgultak szüleik, s ne­velőik is, hogy minél job­ban sikerüljön a már hetek­kel korábban megálmodott nap. Nem csalódott senki sem, a műsor igen jól sike­rült A Kedves egészségére, a Goromba királykisasszony és a Lusta Mali című jelene­tek egyaránt tetszett a kö­zönségnek. Kiváló alakítás volt Ágoston Gabriella né­ma jelenete, amelyben mint helyzetét változtató szobor, kacagtató módon tréfálta meg az arra elhaladókat. Társaival együtt rászolgált a kirobbanó tapsra. A Szö­ged! papucs című tréfás jele­netet mintha csak Tóth Irén­nek írta volna a szerző, de ügyesek voltak a többiek ás. Négy nyolcadikos vidám da­la után az Eprésző kislány daljáték, a pompás népi tánc, valamint az est fény­pontját képező Mozart Böl­csődal jelentette a »•komoly« részt. Ebben Horváth Kata­lin énekelt és zümmögő kar kísérte. A sok számból álló műsor jól rendezett, gördü­lékeny volt. A számok közti szünetekben a diákok Pető­fi Sándor, József Attila ver­seket szavaltak. A kellemes, szép estéért köszönet illeti a feltételeket biztosító Vargha László igaz­gatót, a rendezést végző Kiss Józsefeiét, de a többi közre­működő nevelőt is. Győr Sándor A bérezési rendszert vitatták meg az állami gazdaságok vezetői SZERÉNYI JÁNOS, a terv- értelemmel rendelkező, állan­osztály vezetője tartotta a beszámolót. A MEDOSZ szék­ház termében a megye állami gazdaságainak igazgatói, párt­titkárok, főagronómusok, fő­könyvelők, te a szakszervezeti bizottságok elnökei nagy ér­deklődést tanúsítottak a bé­rezési rendszert tárgyaló egyetlen napirendi pont iránt — Az állami gazdaságok az éves üzemtervben jóváhagyott munkabéralappal önállóan gazdálkodnak. A gazdaságok­iak ezt az önállóságát az igazgatóság nem kívánja meg­rövidíteni — hangzik tovább a beszámoló — a jóváhagyott béralapon belül teljesíteni kell a termelési feladatokat, s a meghatározott béralap tartá­sa kötelező. A fizikai dolgozók bérrend­szerét a gazdaság igazgatója állapítja meg az üzemi bizott­sággal egyetértésben^ kikérve az üzemi tanács véleményét is. Minden olyan munkában, ahq} ez a minőséget és a munka egyöntetű értékelését nem veszélyezteti, teljesít­ménybért kell adni, ha ez nem lehetséges, prémiumos időbért te csak végső eset­ben egyszerű időbért. Az igazgatóság elrendeli a legfontosabb nyári te őszi munkák szakmánybérben va­ló végeztetését. A kapásnövé­nyek kézi kapálása, széna­betakarítás, gyökgumósok, kukorica szedte és behordás — ezeket a műveleteket csak szakmánybérben! Ez a bérezési rendszer több szempontból előnyös: a dol­1 it. A poharak is gyakran ősz- <:§ogaK§<3§c<Kie8<X<seg<K8egcK®<gOZ(yc több napra, dekádra — n (í/í J í\i L 17 4 _ „ - , r * .1 ______t f A s zekoccantak a jól sikerült összejövetelen. A rendezésben Greller Gyula, a festődé mű­helyvezetője járt élen. Pécsi Ferenc villanyszerelő a jóked­vet «szolgáltatta« a társaság megelégedésére. Mi sem bi­zonyítja jobban az est sike­rét, hogy minden virsli el­fogyott, ital egy csöpp sem maradt, olyan pedig nem akadt, aki ne táncolt voltul. LAJOS GÉZA g Könyvismertetés Magyar városok és községek Statisztikai adatgyűjtemény. Kb. 800 oldal, ára egészvászon kötésben kb. 60 forint Régóta nélkülözött segédesz­köz a településsel foglalkozó kutatók, a település-szervezés és fejlesztés, továbbá a telepü­lések igazgatásának munkájá­ban. Megalakul a Kaposvári Fotohlub A Magyar Fotóművészek Szövetsége támogatásával, a megyei tanács művelődésügyi osztálya kezdeményezésére 23-án de. 10 óraikor tartja ala­kuló gyűlését a Kaposvári Fo­toklub a megyei tanács kis­termében. Mindezideig nem volt egy olyan egyesület, amely a me­gyei és városi fotográfusokat összefogta volna, szakmai to­vábbképzésüket te egymás megismerését elősegítette vol­na. A fotoklub feladata ezen hiá­nyok pótlása. Tagjai között szívesen látja a megye összes fotográfusát, hivatásosokat és amatőröket egyaránt. A meg­alakulása gyűlésre a Magyar Fotóművészeit Szövetsége két neves tagja, Kálmán .Kata te Réti Pál érkezik városunkba te a gyűlésen kívül ugyanaz­nap du. 3 órakor előadást tar­tanak. A foto iránt érdeklődő­ket szívesen látja a Kaposvári Fotoklub szervező bizottsága. ©GOGPCO -ICGOOOOGXvCOCOG'JGOC'ŰGQGGOOGXDO: JOGCGOOOOOOOOOGGGOOGGOOOOOOOOOOOOGGOGOOOOOOOGOOC H. Miklósné 1955-ig egy­szerű fizikai munkás volt. Becsületesen dolgozott, mun­kája révén a párt soraiba került. Irodába került, szé­pen keresett, Hogy még sem vált kommunistává, az ő gyengeségén múlott. Amikor szükség lett volna a kommu­nisták kiállására, összefogá­sára, meghátrált. Visszarettent te nem jött sorainkba az ellenforradalom leverése után, amikor újjá­alakult a párt és nagy szük­ség lett volna minden egyes kommunistára. Még váróig — felelte a többszöri h£vó szóra. A vára­kozás hosszúra nyúlt, H.-né akkor kérte felvételét, ami­kor látta az ország politikai és gazdasági helyzetének megszilárdulását. Kérését ezzel utasították el: Dol­gozzon, s munkájával, helyt- állsáVal érdemelje ki, hogy újra párttag lehessen. Jo­gosan határoztak így a kommunisták, mert ezt a ha­tározatot éppen H.-né vál­totta ki magatartásával. Be­osztásában továbbra is meg­hagyták, s várták a kom­munisták az időt, hogy is­mét szóba kerülhessen a pártba való felvétele. H.-né azonban megsértő­dött! Régi elvtársai, munka­társai között olyan arccal jár, mint egy «mártír«, alig szól hozzájuk. Nem mondja, BARÁT VAGY ELLENSÉG? de érezni el nem mondott szavaiból is, hogy őt «jogta­lanul« mellőzték. Igaz ez? Nem! H.-nét is, mint a többi várakozót nem egyszer felkeresték a kom­munisták, hívták, dolgozzon a párt soraiban, mint az­előtt Nem jött, így hát oka a sértődöttségre nincsen. Ezzel azonban H.-né nem elégszik meg. Pletykál, intri­kál, s ezt úgy teszi, mint ba­rát, mint aki «jószándékkal« igyekszik a hibákat felfedni. Üzemének párttitkáráról J. elvtársról azt terjesztette, hogy karrierista. Azért ta­nul — mondja H.-né jólérte- sülten —, hogy Kifúrja a he­lyéből az igazgatót, s ő fog­lalhassa el az igazgatói szé­ket. Nem átallotta még a párt- titkár rokonait is felkeresni, s ott is elmondani, hogy a «dolgozók« nem szeretik, sőt utálják a pártszervezet tit­kárát. Persze vannak ott néhá- nyan, akik az ellenforradalom alatti magatartásuk miatt megízlelték a proletárdikta­túra öklét. Ezek nemcsak a párttitkárt nem szeretik, egyetlen kommunistát sem. Rosszul dolgoznánk, ha ezek az emberek, akik szerették volna visszafelé forgatni az idő kerekét, helyesléssel fo­gadnák pártunk, kommunis­táink tevékenységét. A becsületes dolgozók azon­ban szeretik J. elvtársat. Problémáikkal, kéréseikkel naponta felkeresik, s egyet sem küldtek el segítség nél­kül. Látja ezt H.-né is. hogy nem elég «meggyőző« az ér­velte, s azt is terjeszti, hogy az emberek félnek a párt- titkártól. — Maga az igazga­tó is fél tőle — állítja jól- értesülten. S ezt azzal bizo­nyítja, hogy a pártszervezet egy javaslatát, amelyet a munkafegyelem megszilárdí­tása érdekében tettek, -az igazgató elfogadta, s.végre­hajtotta. Ez félelemből történt? Nem hinnénk! A kommunista igazgató, aki látta, hogy a pártszervezet hasznos javas­latot tesz a fegyelem meg­szilárdítása érdekében, el­fogadta a tanácsot H.-né pedig terjeszti az intrikát, mérgezi a levegőt, bizalmatlanságot szít a kom­munisták között. Arra hivatkozik, «őszinte jó barát, aki csak az igazsá­got akarja«. Az ilyen «barát« rosszabb te többet árt, mint az olyan ember, akiről tud­juk, hogy népi demokráciánk ellensége. Többet árt, mert a barát álarcában sok em­bert sikerül megtévesztenie, a maga jogtalan sérelmeinek oldalára állítani. Barát, vagy ellenség? — vetődik fel a kérdés. Ellen- sóg-e az olyan ember, akit származása, osztályhelyzete, s nemrégen párttagsága is a munkásosztályhoz, a párthoz kötött Nem mondjuk azt, hogy H.-né tudatos ellenség, de inrikáival, jogtalan sérel­meivel az ellenség munkáját segíti elő, s a kommunisták •munkáját nehezíti meg. S ilyen ember akad több üzemben, több vállalatnál is. Ne tűrjék a kommunisták, hogy az ilyen «sértett embe­rek« intrikájukkal bizalmat­lanságot támasszanak so­rainkban, s így akadályozzák a munkát Minél előbb, s minél ha­tározottabban vessenek vé­get az ilyen «baráti igaz- ságk er esésnek« úgy, hogy egyszer, s mindenkorra elve­gyék a kedvüket az inrikától, attól, hogy a kommunisták, a vegető állásban lévő elvtár­sak tekintélyének lejáratásá­ra törekedjenek. SZALAI LÁSZLÓ előre tudják, milyen munkát kell végezniük te mennyi a várható kereset. Ez ösztönző­leg hat az egész munkacsapat­ra, csökken az adminisztráci­ós munka és a bércsalás lehe­tősége is... Általában — mondotta Sze- rényi elvtárs — béraránytalan­ság van az állattenyésztés te a növénytermelés között. Az állattenyésztésben az átlag­bér 1136 forint, a növényter­melésben 958 forint. Emelni kell a döntő jelentőségű mun­kaműveletek bérét. A miniszteri utasítás csak a béralapon belüli bérezés megtartását írja elő. A gaz­daságoknak joguk van növelni a növényápolásra fordított összeget másik ágazat rová­sára. Megfelelő húzóerővel bíró bért állapítsanak meg, de vigyázzanak, nehogy egy­mást túllicitálva, mestersége­sen szorítsák fel a béreket, engedve egyes spekulációs _tö­rekvéseknek. Ennek megelőzé­sére az igazgatóság a leg­fontosabb te legmunkaigénye- sebb növények egy katasztrá- lis holdjára kifizethető maxi­mális munkabérről javaslat- tervezetet adott közre. Sze- rényi elvtárs kérte, hogy azt a vita során történő módosí­tásokkal minden állami gaz­daság fogadja el kötelezőnek. A felsorolt műveletek után megállapított felső bérszint a végnélküli licitálás megaka­dályozását jelenti — mondot­ta. Cukorrépánál a tervezett munkabér igazgatósági át­lagban kát. holdanként 1750 forint. Az egyelte, mélykapá­lás, szedte, kiszántás — e há­rom főművelet — maximális bére 600, 300, 400, összesen 1300 forint. A többi kézi mun­kaművelet elvégzésére marad még 450 forint A kukorica termesztésénél arra kell törekedni, hogy a részes művelte ne legyen elő­nyösebb a szakmánybérben végzett termelésnél. Itt Is egyes műveletek után azonos bért fizessenek a gazdaságok. Ha van állandó munkacsapat, célszerű a termelte mennyi­ségéhez kötött természetbeni prémiumot biztosítani. Ha meg csak alkalmi munkaerő van, akkor a tervezett össz­munkabér prémium részét a legfontosabb munkaműveletek bérének felemelésére kel) fordítani. Részesművelésre csak az igazgatóság vezetője adhat engedélyt. A MEGYÉBEN elsősorban nemesített burgonya vető­anyag szaporítás folyik. Szak­dó jellegű munkacsapatokra van szükség. Hiányuk; miatt több milliós veszteség érte a gazdaságokat. A rendelkezés­re álló bérkeret nagyobb há­nyadát kell prémiumként tar­talékolni te azt a ve tőgumó, s össztermelési terv teljesíté­séhez kössük. Itt az egyes munkaműveletekre felső ha­tárt nem állapított meg az igazgatóság, ellenben ame­lyik gazdaság bérfeszültséget okoz, annak szabad bérgaz- dálkodási jogát megvonják. Az ütemtervben a siló­kukorica nem szerepel, mint külön ágazat. «Ha ráérünk, akkor esetleg megkapáljuk azt is.« Ez volt az elv. A jövőben így nem lehet. Min­den gazdaság megkapta a költségkalkulációt mely sze­rint a tervezett bér 120 má­zsás termést számítva 385 forint., A szénabetakarítási munka jól, vagy rosszul végzése ki­hat az állattenyésztésre. Ked­vező te esős időjárásra egy­formán számítva kell elkészí­teni a kampánytervet, bele- véve ennek a munkának komplex szakmánybér-terve- zetét is. Ezeknél a munkák­nál az igazgatóság a gazdasá­gok által elkészítendő szak- mánybór-tervek alapján ál­lapítja meg majd a bérszín­vonalat, mivel az adottságok (munkaerő tartalék, a bérezés­re fordítható összeg, idény­munkások alkalmazásának le­hetősége stb.) mások. Az állattenyésztés kérdései­vel is foglalkozott a beszá­moló. Az önköltség csökkentése ér­dekében fokozni kell a gépe­sítést, nem szabad használat­lanul hagyni a fejőgépeket, az elfekvő villanypásztorokat. A sertétenyésztésben be kell vezetni az önetetős rendszert. Állattenyésztésben a kereseti színvonal kielégítő, még emel­kedhet is, ha a termelékeny­ség is magasabb lesz. — Felül kell vizsgálni - hangsúlyozta beszámolójábar Szerényi elvtárs — például s traktorosok bérezési rendsze­rét. Eddig az elvégzett meny- nyiségi munka után fizettük őket. A béralapot fel kell bon­tani munkabérre te prémium­ra. Prémiumot három főmű­velet: tavaszi vette, őszi ve tétel* őszi mélyszántás utár kapjanak, s az összeg függjöi a minőségtől is. A vontató- te tehergépko csivezetők bérezésének újfaj ti módját alkalmazta a múl évben a Nagybaráti te a Lá bodi Állami Gazdaság. Nen időbérben, hanem teljesít ménybérben, tonnakilométe után fizettek. A vontató-veze tőknek kilométerenként 4 a tehergépkocsi vezetőkne pedig 35 fiúért számoltak e Bevált ez a módszer. A kombájnvezetőknél ner a terület, hanem az elcsépe mázsa legyen a bér alapjí Minőiségi követelménynek szemveszteség csökkentését e a megfelelő tarlómagasság: jelölte meg a beszámoló. A fogatok kapacitása csői kent. A havi átalánybér táj talaja a Jbércsialásoknak. betakarítási munkák idejó szakmánybér-rendszer sz< rint fizessük őket, s ne: kaphat egyforma besorolást jól te a kevésbé jól dolgo; fogatos. A javító műhely dolgozó nak béralapot kell tartaléké ni, hogy a szakvizsgát végze ték fizetését képzettségük f kának megfelelően emel lehessen... A BESZÁMOLÓT vita k vette. Az állami gazdasági vezetői általában egyetértett a beszámolóval és elfogad! a javaslatokat. A felszólal hangjából kicsendült a több jobbat akaró szándék. Sui mázva így lehetne összefe lalni: jó munkaszervezés, 1 lyes bérrendszer, legalább 1 százalékos teljesítmény. Mc szerekről, sajátos 'tapasztal tokról számoltak be a hoz: szólók, s mindenki gazda* dott valamivel az értekez ten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents