Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
grifcAG PROLETÁRJA«. EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS .LAPJA XV. évfolyam, 27. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szombat, 1958. február 1. Mai számunk tartalmából: A Magyar Sajtó Napján Tudomány — technika EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR A háborús készülődések eilen tiltakoznak a magyar dolgozok Az Országos Béketanács nap nap után levelek és táviratok özönét kapja az ország minden részéből. Ezekben a városok és falvak dolgozói, béke- gyűlések részvevői fejezik ki egyetértésüket a moszkvai békekiáltvánnyal és tiltakoznak az imperialisták háborús készülődései, elsősorban a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek ellen. Szelevény község tanácsa így ír: »-Az emberiség életének védelme, a munkával termelt javak és a természeti kincsek védelme érdekében tiltakozunk a háborús készülődések ellen-«. A mélyfúró berendezések gyárának dolgozói a Béke Világtanácshoz intézett levelükben kérik, hogy a világtanács követelje az ENSZ-től a legmagasabb színtű értekezlet mielőbbi megtartását a Szovjetunió békejavaslata alapján. Hammarskjöld ENSZ főtitkárhoz intézett levelükben megismétlik ezt a kívánságukat és követelik, hogy az ENSZ, hivatásához híven azon dolgozzék, hogy a világon rend és béke legyen. »Elég volt a háború borzalmaiból és ai alomhisx- tériából« — írják, A leszerelés mellett az atom támaszpontok é* a nukleáris kísérletek ellen foglaltak állást Szolnok város asszonyai, a mátravidéki erőmű dolgozói. Sümeg, Felsőpefény, Diósjenő, Jászkisér községek lakosai, a fonyódi nőtanács, a szőkehalmi szülői munkaközösség. Különösen élesen tiltakoznak a dolgozók a nyugatnémet atomrakéta kilövőhelyek létesítésének terve ellen, amint azt a bicskei járási népfront nagygyűlése, a tiszafüredi erdészet dolgozói, a mezőt'rt és a karancskeszi békegyfilés részvevői hangoztatták táviratukban. Vidám élei a jeges Balatonon A tartós hideg meghozta a Balaton téli örömeit. A jég vastagsága eléri a negyven centimétert, amelyen már biztonságosabban lehet korcsolyázni, fakutyázni, avagy jégvitorlázni. A SZOT balatonlellei üdülőjében 120 vendég tölti szabadságát sok kellemes téli szórakozási lehetőséggel L egna,yobb sikere ilyenkor a ba- 'agyott Balatonnak van, amelyen sokan korcsolyáznak és ákutyáznak. A vendégek között többen most látják életükben először a Balatont, Vlári Rudolf művezető Debrecenből jött el két heti üdülésre és most vidáman fa- kutyázik Csülök László vásá- rosnaményi könyvtárossal, aki ugyancsak most élvezi először életében a magyar tenger szépségeit. A jeges szórakozáson kívül az üdülő kultúrf elelő se gondoskodik a keszthelyi kirám dudásról, farsangi jelmezes bálról, de a jól felszerelt könyvtár is kellemes szórakozást nyújt. Februárban már működik a népi ellenőrzés területi bizottsága A közeljövőben sorra kerülő megyei tanácsülésen első napirendi pontként szerepel majd a népi ellenőrzési megyei bizottság felállítása. Ez alkalommal az ügyészség beszámolót tart a törvényességről, a társadalmi tulajdon védelméről és a népi ellenőrzés jelentőségéről. Ezután kerül aztán sor a kilenc tagú népi ellenőrzési bizottság megválasztására. Február közepén Somogybán már megkezdi működését a megyei népi ellenőrzési bizottság. 300 vagon jég az állami gazdaságok jégvermében Megyénk 13 állami gazdaságában igyekeznek kihasználni a jelenlegi fagyos időt. Teljes erővel hozzáláttak a jégtermeléshez. A gazdaságokban lévő halastavakon és nagyobb folyókban található jég is a vermekbe kerül, hogy nyáron tejhütéshez és egyéb célra fel tudják majd használni. A Balatonújhelyi Állami Gazdaság saját szükségletén felül a balatonmenti üdülők részére 8—10 vagonnyl jeget termel. A somogy megyei állami gazdaságokban 300 vagon jeget vágnak és raknak az előkészített vermekbe. Fáradhatatlanul harcolunk a békéért A Kaposvári Baromfikeltető Állomás befejezte a vérvizsgálatot A Kaposvári Baromfikeltető Állomás dolgozói szor- igalmasan készülődnek az idei naposcsibe keltetésre. Január 28-án fejezték be a körzetükhöz tartozó hét község: Osztopán, Büssü, Kazsok és a többi falu baromfiállományai között a vérvizsgálatot. 37 ezer tifuszmentes vér-és fajtiszta baromfi tojását gyűjtik majd össze, hogy február 12-én induló keltetéshez 80 000 tojást berakhassanak a gépekbe. Farsangi „PÖTTYÖS BÁLOK“ Somogybán A répáspusztai Első ötéves | kívül még Alsőbogéton, Terv Tsz jól sikerült farsangi bált rendezett. A jelmezes est re meghívták a falu valameny- nyi egyéni parasztcsaládját, akik szívesen tettek eleget a kedves meghívásnak és reggelig együtt táncoltak, szórakoztak a termelőszövetkezeti tagokkal. Vasárnap ugyancsak Répáspusztán rendezik a hagyományos »pöttyös bált«, melyre ismét meghívják az egyénieket. A farsangi est érdekessége, hogy minden asszonynak és leánynak kötelező a pöty- työs kendő-viselet. A fiatalabbak piros-fehér pettyeset, míg az öregebbek kék-fehér oettyes kendőt kötnek ezen az estén a fejükre. Somogybán nagy divat a »pöttyös-bál«. Az idei farsangvasárnapon Répáspuszfán Osztopánban, Göllében és még mintegy 59 helyen tartanak Ilyen mulatságot. Mintegy hatsaéz részvevője volt csütörtökön este a Béke Szálló nagytermében megtartott nagygyűlésnek, melyet a Magyar Szovjet Baráti Társaság és a Béketanács rendezett. A megjelenítek érdeklődéssel hallgatták Szakasits Árpád elvtársnak, az MSZBT országos elnöksége tagjának előadását, aki a Szovjetunióban tett utazásainak élményeiről számolt be. — Először 1946-ban jártam a szovjet-országban, akkor soktízezer négyzetkilométeren keresztül rombadőlt falvak, városok jelezték a második világháború pusztító útját. Mennyire más képek fogadtak legutóbb, amikor 1957. november 7-ém részt vehettem ‘ a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségein. Nehéz volt Moszkvára rá ismernem. Ha talmas felhőkarcolók, új városrészek bizonyították, hogy a Szovjetunió az elmúlt tíz esztendő alatt mily hatalmasai lépett előre a fejlődés útján. Bennünket magyarokat különös szeretettel fogadtak a szovjet elvtársak, mint az. 5020 nyúl került tavaly pusLavégre A nyúlvadászati idény befejeztével a vadászok is számot vetnek: mit végeztek tavaly, eredményes volt-e az esztendő. A vadász számára kétségkívül a gazdag zsákmány a fontos, de ezenkívül arra is kíváncsi, szaporodott-e az állomány, nem pusztították-e mértéken felül. A vadásztársaságok elkészítették statisztikájukat s megállapítható, hogy 1957ben 5020 nyúl került puskavégre. A zsákmányból 1600 darabot állami piacon értékesítettek, a többit saját maguk felélték. A vadásztársaságok csupán .a múlt esztendő második felében 3823 ragadozót lőttek ki. Ebben a legjobb teljesítményt a barcsi vadásztársaság nyújtotta, több mint 1180 duvadat pusztítottak el. olya* testvért szokás fogadni, aki nemrég gyógyult fel iúlyos betegségéből Hisrtte nagyon beteg volt az orsz&f 1958 októberének pusztításaitól. Ismételte» art kellett látnom, hogy hatalmas, erős nófi szovjet nép. Küldöttségünkre! jártam Moszkva üzemed bea, könyvtárakban, kultúr* házakban, színházakban. I»S* tam dolgozni a szovjet embereket és láttam kultűrszrftp' jukat. Jártam Leningrad utcáin, ahol ma is él az orosa művészet nagyjainak szerte» ■ne. Sokfelé jártam és sokféfe: láthattam, meggyőződhettem j, szovjet nép fejlődéséről, technikájának előrehaladottságáról, mégis mindenütt, egyszerűséggel, szerénységgel találkoztam. Veit alkalmam szélgetni a szovjet emberek kői Ezek a beszélgetések ismételten meggyőztek arról, hogy * szovjet nép békében akar élni, erősödni. Hozzájuk hason- 16a* békét akarnak a szoelfe- lista tábor országainak népei is, sőt egyre hangosabbal- ős egyre többször adnak Kan-. got békevúgyuknak az imperőp alista államok elnyomott dolgozói is. Ezért kell nekünk is harcolni a. béke ügye asselfétS fáradhatatlanul, mert az emberiséget fenyegető szörnyűséges harmadik világháborúi csak így háríthatjuk el — mondatta többek között Szaka sít- elvtára. Az előadást báród mfegbe szélés követte, ahol Szakasits Árpád elvtárs vezetésével i Magyar Szovjet Baráti Társa« ság Somogy megyei elnökség* és a Béketanács néhány tagjai kicserélték tapasztalataikat és' megbeszélték az MSZBT előü illő feladatokat. TeV*vr»VTWTVVTTTTTVVTTTVTTVT?WrTYTrr?V'rrrVVTTTYWVTWTVVVVTVTTTTTTVYTVTTTVTTV»TVVTM'TTTTrrVTTTTTTTTTVT( Meqiwdósialó téli prvqnMti^^j MOZAIKOK EQY TANFOLYAMRÓL ... Kovács Lőrincz balaton- boglári gazdálkodó udvarán emberek szoronganak. Az MTH üdülőből idesereglett gazdasági felügyelők — akik a téli program tanfolyamán vesznek részt — kíváncsian hallgatják dr. Bíró Gyula professzor »bírálatát«. Az idős professzor nagy szakértelemmel vizsgálja a kocsi végéhez kötött tehenet. — Na, hány pontos lehet a Bimbó? — teszi fel a kérdést. A vélemények megoszlanak. — A fajta jelleg nem hagy kívánnivalót, megérdemli az öt pontot — mondja ki a végső szót alapos vizsgálódás után dr. Bíró Gyula. — Ellenben a szervezeti szilárdsággal már baj van. — Majd odalép a tehén fejéhez, s kezét végigfuttatja a Bimbó szarván: — Egy, kettő, három, egyet kihagyott, de miért nem lett borjú — töpreng, majd sorolja tovább —, négy, öt... — Valóban nem nevelt utódot évről évre a tehén, de art nem tudják megállapítani, miért? — szól közbe titokzatosan a gazda. — Csak eltaláljuk — vélekednek többen, bízva a professzor ismereteiben. — Ne is próbálkozzanak megmondom én — nevet föl Kovács Lőrinc. — Egyszeriben nem akartam, hogy borjazzon & Bimbó, mert abban az időben nem érte meg felnevelni áz utódokat. Ez az igazság! — Mindenki derül Kovács Lőrinc mondásán. — Nem tudhattuk, hogy »gazda-bajról« van szó — ereszti el a mondatot valaki... Folyik tovább a bírálat. — öreg a tehén — mondja * professzor —, van már 11 éves is. Szervezeti szilárdságára adhatunk 8 pontot... A küllemét, termelési és tenyésztési értékét mérlegelve 76 pontot kapott a Bimbó. Lukács István Szegfűje, melyet később kötöttek a szekérhez, csak 67 pontosnak bizonyult ... Visszafelé menet csoportokba verődve vitatkoznak a mezőgazdasági felügyelők, közrefogva a neves professzort is. — Hasznos volt ez a minta-bírálat, akárcsak a professzor délelőtti előadása — így lehetne egy mondatban kifejezni az egybegyűltek véleményét. * « * Hogy miről hallottak és hallanak előadást a mezőgazda- sági felügyelők a tanfolyamon, azt megtudjuk Csapó Sándor tanfolyamvezetőtől. — Itt van, tessék! — s máris az érdeklődő előtt fekszik az előadások ütemterve. Csak néhányat közülük. Az MSZMP agrártézisei, irányelvek a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a tsz-mozgalom időszerű problémái, állattenyésztés, ál- 'ategészségügy, a községi gazdasági felügyelők hatásköre, növénytermelési feladatok végrehajtása és még jó néhány *éma. Mind-mind hasznos és jó segítség a munkához, ha a tanfolyamon hallottakat gyü- mölcsöztetik is a felügyelők. * * « Adjuk át a szót a részvevőknek: — A szétfolyó munka nem vezethet eredményre. Szükség volt erre a tanfolyamra már csajt árért ia, hogy összehangoljuk a községi felügyelők munkáját — nyilatkozik Laki Béla^ — Vannak köztünk egészen fiatal szakmabeliek, akik nemrég hagyták el az iskolát — érthetően —, nem annyira tapasztaltak, mint az idősebb gazdasági felügyelők... Itt mód van a törvények, rendelkezések tanulmányozására, felvetheti bárki problémáit és választ is kap rá, legyen az talajjavítással, állattenyésztéssel, vagy akármi mással kapcsolatos kérdés. Többen panaszkodnak amiatt — folytatja Laki Bélá —, hogy egyes tanácsok nem rendelik meg a Mezőgazdasági Értesítőt, pedig ez szinte nélkülözhetetlen a mindennapi munkában. — Azt is meg lehetne írni — szól közbe az egyik felügyelő —, hogy az FM Növénytermelési Főigazgatóság vezetője, dr. Soós Gábor elvtárs is ellátogat hozzánk. Ugyanis véglegesítik a mezőgazdasági felügyelők szabályzatát, meghallgatva a mi véleményünket is, A kaposvári járás küldöttei tesznek majd javaslatot... — Többek között... ? — Kérjük, hogy azokban a községekben, ahol van termelőszövetkezet és ,a birtok meghaladja a 400 holdat, ott alkalmazzanak agronómust. — A másik? — Miért nem kaphatnak a gazdasági felügyelők a pedagógusokhoz és tanácselnökökhöz hasonlóan egy-egy hold illetményföldet? Mi is megérdemeljük — hangzik jobbról is, balról is a méltatlankodás. — Az egy hold bizonyos értelemben »inintaparcella« is lehetne — szól egy hang. — Példát szolgáltathatnánk a parasztoknak, hogyan kell jó kukoricát termelni. A felügyelők hálótermében egyre élénkebbé válik a hangulat. Szinte egy ágy köré csoportosul a 15—20 ember. Néhányan panaszolják, hogy a tanácselnök vagy titkár csupán az »akta-munka« alapján értékeli a felügyelőket. — Mi nem mehetünk be pontosan nyolcra az irodába, nem hagyhatjuk magára a parasztot, ha éppen az utcán szólít meg bennünket — érvel egyikük. — Előfordul, hogy egész délután, sőt van olyan nap, hogy egyáltalán nem tartózkodunk a falak között. Azonban ez nem ok arra, hogy azt mondják: »ma nem csináltak semmit«. * * * A megye egyik legnagyobb községének, Nagybajomnak a felügyelője Tarr György. Hogy vélekedik ő a tanulásról? — Saját tapasztalatomból beszélek. Ott voltam Pesten az egyik mezőgazdasági kiállításon. Sok szemléltető filmet láttam a talajjavításról... Hazaérve munkához fogtam. Két és fél hold (savanyú) homokos ta- 'ajt lemeszeztem ... Gabonából — bár még nem volt tökéletes a kísérlet — 150—160 kilóval termett több holdanként a javított talajon... Az eredmény révén a gazdákat — kezdetben még apám is makaesko- dott — sikerült rávenni a hasznosra. Mintegy 2800 mázsa mészkőport használt fel 22 termelő. — Van elég ebből a javító- szerből? — Amennyi kell, méghozzá ingyen — válaszol Laki Béla. — Sőt, ha 10 km-nél mesz- szebb szállítja a gazda, akikor még némi térítést is kap a szállításért. — És mégse? ... — Sokan még nem hisznek, meg kell győzni az embereket — folytatja Tarr György. — És ez nem könnyű .., De a fáradozásnak van eredménye is. Tavasszal már 120 gazda javítja mész- és tőzeg-tartalmú műtrágyával a földjét Nagybajomban. No meg a legelőn is tilsabb lesz a fő, mert mintegy 300 holdat javítunk ebben az évben. A Pesten látottakat így hasznosítottam, de ez a tanfolyam még többet jelent az igazán jobbra törekvőknek. Még a tapasztaltabb gazdasági felügyelők is találtak megszívlelni valót. Főleg az itt bemutatott filmeknek tulajdonítunk nagy jelentőséget s jó lenne, ha minél gyakrabban láthatnának otthon a parasztok is ilyen témájú filmeket —- fejezi be nyilatkozatát Tarr György, * * * — Úttörő jellege is van ennek a tanfolyamnak — mondja Mátrai József so*i©gyszobi leiügyelő. — Főleg a fiatalokon* hasznos, szakmai és igazgató* sí értelemben egyaránt. — így van ez — bizonyítja, a görgetegi Bútor Ferenc, ata nemrég hagyta ott az iskolája — Lehet és kell is tanulná A párt agrártézisednek gyakorin*« ti megvalósítása, az emberek* kel való helyes bánásmód ég egy sor szakmai kérdés vitatása nagy segítség a feladó»«- tok eredményes megoldásáfi uz* Hallottunk a tanfolyamom a vegyszeres gyomirtásról, bor.já nevelésről, takarmányozásröi. stb. Ha a tanultakat napi mm» kánk során átadjuk a párásé* toknak, akkor nem vedt hiába** való ez a fejtágítás. » * * Már előbb szóltunk arrő* hogy dr. Bíró Gyula profész* szór is tartott; előadást a hal»« gatóknak. Vendégként érke* zett megyénkbe, sok helyei, megfordult, s egyre osztogatta hallgatóinak a tudomány ki»* cseit. Mit tapasztalt, mit látóit kőrútján, s mi a vélemény® megyénk állattenyésztéséről'» Erre a kérdésre a következőket mondta a professzor: — Mindig szívesen jöttem és jövök Somogyba, ez szinte üdülésnek számít. Barátságid sak, őszinték és okosak itt a» emberek. És még egy; egy üt? dolgozik a vezetőség a vezetőitekkel. Állattenyésztéséről hí* resek a somogyiak. És nem cita nélkül. Számos és jó szakéra« berrel dicsekedhetik a megyei Nem idegenkedik az újtól sem, 3 megragad minden lehetősé» get az értékes hasznosítására^ Érdeklődnek az emberek. Ekt tapasztaltam és ez csak orvé»» detes — mondja dr, Biró GytW la professzor. QCböUia Strnm
