Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mai számunk tartalmából: Negyven év a pult mögött ÉJFÉLKOR Az autóbusz utasai AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 16. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. január 19. BALATONSZABADI TERVEK A tervek előtt érdemes egy kissé a múlt év befejezett fényeivel is foglalkozni. Tavaly építettek a községfejlesztési alapból Szabadi­ban egy öttomiás szekérmérlaget, amely igen nagy örömet okoz a gazdáknak, mert azelőtt Jutra, vagy Siófokra kellett elmenni mérlege­lésre. Ezenkívül a költségvetés bevételi több­letéből 1800 folyóméteren villamoshálózatot építettek és a Marosi részen tantermet. 1958-ban a tavalyi háromszázalékos köz­ségfejlesztési alap helyett 7 százalékot szava­zott meg a tanács. Ebből ismét igen sok fon­tos beruházás fedezése telik. Húszezer forint­ból gyalogjárót építenek, 30 ezerből villany- hálózatot, ötvenezerből át építik a Marosi kuk túrházat. Húszezerből közkutat létesítenek és tízezer forintból megjavítják a Honvéd utca útburkolatát. Még arra is telik, hogy ötezer forintot az ország legrégibb Kossuth szobra környékének parkosítására fordítsanak. Ezen­kívül is van egy-két igen szép és szükséges tervük, nagyon szeretnék, hogyha megvaló­sulna még az idén. így az egészségházba sze­retnének röntgengépet beszerezni és megol­dani a Fő utcának a locsolását a tikkasztó nyári napok alatt. Szükséges volna Szabadi kultúrházának bővítése, az előépítmények fel­építése. Ha engedélyt kapnak a Jóremény- pusztám lévő használhatatlan istálló bontásá­ra, ezt is meg tudják csinálni. fi jövő béten összeül a Biztonsági Tanács New York (Reuter). Tájéko­zott ENSZ-körökben közölték, hogy a jövő (héten, valószínű­leg szerdán, összeül a Bizton­sági Tanács, s folytatja a vi­tát a jeruzsálami »senkiföld- je területén történt faültetés miatt Jordánia és Izrael kö­zött támadt nézeteltérések ügyében.« Jordánia a legutóbbi ülé­seken art követelte, hogy vés senek véget a »törvénytelen izraeli behatolásnak«. Az Egyesült Államok nemzetközi bizottság alakítását óhajtja a világűr- kutatás ellenőrzésére Washington (MTI). John Heffernan, a Reuter munka­társa egyebek között írja: Egyes washingtoni körök­ben az Egyesült Államoknak azt a tervét, hogy az ENSZ védnöksége alatt alakítsanak nemzetközi bizottságot a vi- lágűnkutatás ellenőrzésére, újabb közeledésnek minősítet­ték, »amely előmozdíthatja tárgyalások megkezdését a Szovjetunióval.« Egyes körök a világűr-ter­vet »új amerikai kezdeménye­zésnek« tekintik, amely hatá­sában a »nyitott ég« tervhez hasonlítható, amelyet Eisen­hower elnök az 1955. évi gen­fi értekezleten terjesztett elő. A nyitott ég-terv a lehetséges »első lépést« ajánlotta fel a leszerelés útján. A világűr ellenőrzése hasonló szolgálatot tenne — jegyzik meg a meg­figyelők. * * * Washington (Reuter). A Washington Post szombati számában azt javasolja, hogy7 az Egyesült Államok, a Szov­jetunió és esetleg más hatal­mak indítsanak közös expedí­ciót a világűrbe. A Rudé Právó vezércikke Siroky indiai látogatásáról Prága (MTI). A Rudé Právó vezércikkben foglalkozik Si­roky miniszterelnök indiai lá­togatásának jelentőségével. Nehru és Siroky Delhiben alá­írt közös nyilatkozatát mél­tatva megállapítja, hogy ez a nyilatkozat nemcsak a cseh­szlovák—'indiai kapcsolatok, hanem általában a nemzetkö­zi kapcsolatok szempontjából is nagy jelentőségű dokumen­tum. A két ország vezetői közötti megbeszélés alapját nézeteik teljes azonossága képezte ab­ban a kérdésben, hogy milyen alapelveken kell felépíteni a nemzetközi kapcsolatokat — írja a lap és utal Siroky mi­niszterelnöknek Delhiben tett kijelentésére, hogy a két or­szág a békéért folytatott harc­ban szilárdan áll egyazon ol­dalon, A lap az ázsiai és afrikai népeknek a gyarmatosító há­ború imperialista politika el­len, a nemzeti szabadságért folytatott harcáról szólva megállapítja, hogy »ezek az országok, amennyiben komo­lyan veszik szabadságuk ügyét, történelmileg szükségszerűen a szocialista országok oldalá­ra kerülnek.« ^sf&^g,al^tak a yépek, rfe... Hruscsov megbeszéléseket folytatott a Lengyel Népköztársaság vezetőivel Moszkva, a TASZSZ jelenti: N. Sz, Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet—lengyel ha­tárvidékien töltötte szabadsá­gát, s ekkor W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és J. Cyrankiewicz, a Lengyel Minisztertanács el­nöke meghívta, hogy látogas­son el a Lengyel Népköztársa­ságba. Hruscsov három napig tar­tózkodott Lengyelországban és megbeszéléseket folytatott a lengyel párt- és a lengyel kor­mány vezetőivel. A megbeszé­lések szívélyes, baráti lég­körben folytak le. — A gépjavítás? — ismétli meg kérdésünket a mérnök, s felel is rá: — Elég jó ütemben megy. A határidők, a terv ^ és a teljesítés számadatai helyett néhány nevet kanyarít tol­iunk a jegyzetfüzet lapjaira. Itt vannak például a harmad­éves ipari tanulók: Nagy Gyu­la és Roírits Miklós. Ügyes- kezű gyerek mindegyik, nem szállt el nyomtalanul fölöttük ez a két esztendő, amit a Len­gyeltóti Gépállomás műhelyé­ben töltöttek. Annyira megis­merkedtek már a szakmával, hogy egy G—35-ös javítását teljesen rájuk bízta a műszaki vezetőség. Csuha La jos régi szerelő jel­lemzésére álljon itt e két szó: univerzális ember. Kauer Ist­ván traktoros meg — enyhe túlzással szólva — megannyi­szor azt szokta mondani a sze­relőknek: »He nyúljatok a gé­pemhez, hátha elrontjátok«, így hát leginkább saját maga adja vissza egészségét hűsé­ges négykerekű kenyérkereső társának. Kiss Ferenc és Gyurka Ist­ván szintén a törzsgárdához tartoznak. Egyikük éppen egy olajos fogaskereket szorongat kezében, forgatja jobbra is, balra is, hogy megállapítsa: kibírja-e még ezt az esztendőt Kulturális seregszemlére készülnek a siófoki járásban Erőteljes lökést adott a kul­turális életnek a téli hóna­pókban a kulturális ssreg­Sikeres sajtóankét a Finommechanikai Vállalatnál Pénteken délután mintegy hatvan dolgozó gyűlt össze a Finommechanikai Vállalat kultúrtermében, hogy ' talál­kozzanak a Somogyi Néplap újságíróival, elmondják véle­ményüket megyei sajtónkról. Az ankét igen élénk és gyümölcsöző volt. Csákvári János bevezető előadása után sokan jelentkeztek szólásra, és nemcsak az üzem belső problémáival, hanem az elő­adás nyomán politikai kér­désekkel is foglalkoztak, Baráth József, aki régeb­ben levelezője volt a laomaV arról szólt, hogyha nyugati csapatok verték volna ki az országból a németeket, ma nem a szocializmust építenénk. Elismerte nagy vívmányain­kat, szerinte ma már min­denkiben lakozik egy kis szo­cialista érzés és gondolkodás, ha nem is nyilvánítja ki. Töb­ben beszéltek a tanulók helv- zetárőli az üzemen belül. Papp Ferenc és Babodi István rámutattak arra, hogy az idő­sebb szakemberek nem fog­lalkoznak kielégítően a tanu­lókkal, másrészt a fiataloknak is van hibájuk, nem töreked­nek szakmájuk elmélyült és alapos elsajátítására. A válla­lat igazgatója ezenkívül java­solta, hogy nyisson a lap kü­lön rovatot az üzemi tanácsok számára, hogy azok ily módon megerősödhessenek, s kérte, foglalkozzon a szociális és bér­kérdések problémáinak ma­gyarázásával is. Obermayer Gyula, a munkásmozgalom régi harcosa saját szenvedése­in keresztül mutatta be a Horthy-korszakot, s ezzel vá­laszolt a fiatal Csik Imre kér­déseire. Többen foglalkoztak az üzemen belüli szociális juttatások nem kielégítő hely­zetével. Darvasi Károly, Papp Ferenc, Obermayer Gyula a fürdő, öltözők, megfelelő ét­kezőhelyiség hiányosságait hoz­ták szóba, melyeknek kijaví­tását Hencz Pál üzemi párttit­kár is helyeselte és megígérte. A több mint kétórás talál­kozó után, úgy érezzük, meg­felelő személyes kapcsolat ala­kult ki a sajtó és az üzem dol­gozói között, melynek tovább kell fejlődnie azzal is, hogy az olvasók is felkerésik ész­revételeikkel, problémáikkal a lapot, amely, készséggel ren­delkezésükre áll, hisz az övék. szemlére való felkészülés. Számtalan községben új cso­port alakult, vagy a meglévők igyekeznek mind jobb műsoro­kat összeállítani. ,A járás székhelyén, Siófokon is igye­keznek az eddig csak fel- fellobbanó kulturális életet állandósítani. Kulturális bi­zottság alakult meg és szín­játszó, valamint népi tánc csoport, zenekar és énekkar van alakulóban. Balatonkiliti- ben pedagógusok szervezik az énekkart. A KISZ és a kultúr­otthon Helta\i: Ném,a levente című darabját tanulta be. mellyel karácsonykor nagy si­kert arattak, s azóta már hat községben mutattá,k be. Za- márdiban igen színvonalas műsorral dolgozik a kultúráit hon szimfonikus zenekara. Balatonszabadi községben egy­szerre több próba is folyik. A művelődési házban Beu marchms: Sevillai borbély című darabját, a kiszesck a Mamát, a nőtanács Gárdonyi: Fehér Annáját próbálja, o sportkör pedig Nagy Endre: A miniszterelnök című egy fel- vonásosát mutatta be kará­csonykor. — Szabadegyetemi hír. A fi­lozófiai szak legközelebbi elő­adása január 20-án, hétfőn es­te 6 órakor lesz a TTIT klub­jában »A gyakorlat, mint a megismerés forrása és krité­riuma« címmel. Előadó Tabálk Lajos, a Cukorgyár igazgatója. az alkatrész? Másikuk csa­vart hajt le, hadd lássa meg mielőbb a belgyógyász éles szemével a géptest titkolt, fáj­dalmas gócait. A két »öreg« traiktoros munkaközösségre lé­pett egymással a télen. Előbb Kiss Ferenc gépe kapja meg a generálj avítást, a másik az­után kerül sorra. Éppen to­vábbi jó munkát kívánva bú­csúzni akarunk tőlük, amikor Kiss Ferenc marasztaló szót hallat: — Látja — mutat a traktor csupasz tengelyére —, levet­tük a gumikerekeket, s azt mondják, kormost kell helyet­te visszatennünk... Nyolc-kilenc éve ülnek trak­toron mindketten. A legjobbak közé tartoztak tavaly is. A lengyeltóti határ jelentős ré­sze dicséri kezük munkáját. Zsulecz elvtárs, a brigádsze­relő az elismerésnél egyebet nem mond róluk. Gumikerekű gép való nekik! Megérdemlik. Nyugtassák meg hát őket. Mert semmi jó nem származ­hat az olyan téli felkészülés­ből, amelynek során az élette­len gépek ugyan meggyógyul­nak, de ugyanakkor seb esik az eleven emberek szívén.- kj ­A brazil hatóságok nem engedték pariraszállni egy szovjet kutatéhajé személyzetét Moszkva (MTI). A nemzet­közi geofizikai év programjá­ban egyedülálló feladatot vé­gez a Zárja nevű szovjet vi­torláshajó. A különleges fel­építésű hajó teljesen anti- magnetikus, így sajátos kuta­tási feladatok megoldására al­kalmas. A Zárja jelenleg az Atlanti-óceánon végez méré­seket és biológiai kutatásokat. A szükséges javítások el­végzésére és a készletek ki­egészítésére a hajó január 9- én befutott a brazíliai Belem kikötőjébe. A brazil hatóságok azonban nem engedték meg a patraszállást, sőt rendőr-osz­tagokat küldtek a hajóra. Csak a brazíliai csehszlovák követ­ség segítségével sikerült el­végeztetni a hajón a szüksé­ges munkálatokat és kiegészí­teni a készleteket. A Zárja január 15-én ismét útra kelt. A. Frankfurter Rundschau Adenauer rádióbeszédéről Berlin (MTI). A Frakfur- ter Rundschau című nyugat­német napilap belső vezér­cikkben foglalkozik Ade­nauer kancellár szerda este elmondott rádióbeszédével. A lap utalva Adenauer annak idején »békülékenynek« minő­sített beszédére, amelyet a oárizsi NATO-tanácskozáson tartott, a többi között ezeket írja: — Az úgynevezett párizsi lázadás egyáltalán nem tört ki. Az Atlanti Szövetség leg­utóbbi ülésén Adenauer ál­lítólagos lázadást vezetett Telelőn a hajófesfek Január 2-án befagyott a Balaton, megszűnt a halászat. Az enyhe napok azonban fel­törték a jeget, s az erős szél a déli partok felé sodorta a jégtáblákat. 1A halászhatok behúzódtak a siófoki kikötő­be telelni. Ezekben a napok­ban karbantartást végeznek a motorosokon, dereglyéken, s egyéb vízi járműveken. Nap, mint nap elindult egy kis motorostoajó a Balatonra a jégviszonyokat megszemlélni. Ha az idő megengedi és a hajók, ismét megindul a ba­latoni halászat. — Szabás-varrás tanfolya­mot indított a balatonmáriai nőbizottság. A jelentkezők sok hasznos dolgot tanulnak meg a téli hónapok alatt. Dulles amerikai küiügyrni niszter ellen. Aki annak ide­ién nem akarta meglátni, az ma meggyőződhet arról, hogy Adenauer párizsi fellépése egyike volt azoknak a csel- fogásoknak, amelyekben a kancellár olyan jól kiismeri mae'át. Párizsban Adenauer tulajdonképpen annyit ért el fellépésével, hogy nem került sor nyílt össaeiRközésre, s hyugati szövetségesek között hz egész világ szeme előtt Mostani rádJóbeszffléban pe­dig már ismét a régi. Most széttépi Bulgahyin memoran­dumát és levelét s amiatt pa­naszkodik, hogy az oroszok nem akarnak hozzájárulni a német újraegyesítéshez, pe­dig 1955-ben, a genfi konfe­rencián erre ígéretet tettek. A déligyümölcsökről és gyarmatárukról mindazoknak, akiket érdekel — Apu, ez nem jó, én nem kérem. Hány karácsonyfa alatt született ilyen kel­lemetlen meglepetés az örömet szerezni akaró szülők számá­ra, amikor a 4—5 éves kisleányok, kisfiúcs- kák fanyalogva ad­ták vissza a fügét, narancsot, meg a datolyát a kará­csonyra kapott aján­dékok közül. Nem is csoda, mert szinte teljesen új fogalmat Jelentett gyermeke­inknek e déligyümöl- ’sök neve, mert hisz korábban esztendő­kön át mind-mind különlegesség szám­ba mentok. De nem kell évekre vissza­menni, még tavaly ilyenkor is »szeme volt, a citromnak a boltokban. A jelenlegi kép egészen mást mutat. A karácsony és az ezt követő ünnepek idején bőségesen le­hetett vásárolni nemcsak a kaposvári boltokban, de a fal­vakban, a népbolt s a földművesszövetke­zet üzleteiben is na­rancsot, fügét dato­lyát. Citrom? Lehet-e úgy vásárolni az üz­letben, hogy az élel­mes eladó ne hívná fel a figyelmet, hogy kérsz-e fél, esetleg egy kiló citromot. Kakaó? Ezt még a pult alól sem kaphat­tál a múltban, na­gyon is feketén, igen borsos áron, amelyek egyes IKKA csoma­gokból kerültek ki nem egy ízben hami­sítva, szójababbal keverve. Ma? Telve a kirakat, a polc, annyit vásárolhatsz, amennyit csak ^akarsz. Ez a jelenlegi hely­zet, s mit várhatunk e téren a jövőtől mi kaposváriak, tettük fel a kérdést Hajdú Györgynek, a FÜ­SZÉRT kaposvári te­lepvezetőjének. — Az igazat meg­vallva, mi is inkább a múltról és a jelen­ről beszélünk, mert a jövő nemcsak tőr lünk függ. Való igaz, hogy déligyü­mölcs nagy mennyi­ségben karácsony tá­jén és az azt követő hetekben érkezett első ízben a felszaba­dulás után hazánkba. Kezdetben tényleg hitetlenkedve és vo­nakodva fogadták a vásárlók a boltokban ez áruféleségeket. De aztán, ha némelyik gyermek vissza is adta a kapott déli- gvümölcsöt, a több­ség úgy látszik mé­giscsak megszerette, mert csak Kaposvá­rott kb. 15 mázsa füge fogyott el. Cit­rom jelenleg is van nagy bőségben. Úgy látszik, hogy az a 150 mázsa mennyi­ség, amely legutóbb érkezett, már kicsit sok is a kaposváriak­nak. Itt-ott bizony már ránkromlik a citrom. Baj ez is, de még mindig kisebb baj, mint amikor a vevőnek azt kell mondasd, hogy nincs. A kaKaó niaga he­lyett beszél. Van és lesz amennyi csak szükséges. Narancs még jelenleg is van néhány üzletben, s talán lesz ás, mert ígéretünk van, hogy az érdekelt szervek leszállítják a múlt negyedévi »tartozást« is — mondotta. így állunk tehát a déiigyümölcsófckel, gyarmatárukkal. Nem mennek már külön­legesség számbaj mint nemrégiben. Do nem baj ez u"»ebárj mart, ha lényegében nem is nagy dottyß ez, mégiscsak tükrö­zi, hogy napról nap­ra jobban elünk:.

Next

/
Thumbnails
Contents