Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

rELEVÍZIÓS RÁDIÓZÁS tőrnagyi izemmel Múlt szombati számunkban vid hírben közöltük olvasó- iaönségünkkel, hogy a Ma- rar Televízió 30 küowattos új lóállomása kísérleti adási igároz a délelőtti órákban, aposváron két kísérleti vevő- írendezést állítottak fel; ;yiket a város legmagasabb >ntján, másikat pedig a bel- tros területén, hogy a vételi hetőségekről átfogó képet férhessünk. Bár a kísérletek ég folynak, mái- eddig is egállapítható, hogy a* új televíziós adó mű­ködése lényegesen jobb vételi lehetőségeket te­remt megyei vonatkozás­ban. apasztalható volt ez abból a nyből is, hogy a nagyadó ál- .1 kisugárzott hang mindkét aposvári vételi helyen élvez- Hő volt még a legrosszabb írülmények között is. Saj­og, ez a képről nein mondha- i el. Különösen a belváros rrületén a mindenhol érezhe- i zavar, az észrevehető tele- íziós árnyékolások, no meg j alacsonyabban elhelyezett ntonna jóval rosszabb hatás­áénak eredményeképpen a ép sok esetben homályos, agy éppen fedett volt. A vá- js magasabb pontján elhelye- ítt és jobb hatásfokú anten- ával felszerelt készüléknél is -ezhető volt a fenti zavar, íégis a jobb viszonyok miatt vétel kielégítő volt. Mindez délelőtti órákban lefolyt ki­ír leti vételekre vonatkozik, tét alkalommal a nagyadó az itt órákban is sugárzott ki­értett műsort és így lehető­ég nyílott a jelenlegi rendes LŰsort sugárzó kisebb teljesít- íényű adóval való ö&szeha- mlításra. Kifogástalan hang íellett jőminőségű képet aptunk mindaddig, amíg a álózati erősáramú zavar Srakre nem tette a vételi vi- zonyokat. Mindez, megyei szemmel ar- a enged következtetni, hogy nagyadó megindulásával a legye területén a jóminőségű A Balatonihoz utazók esodá- itosan szép, pompás tájképi zépségnek lehetnek szemta­núi. Olyan panoráma ez, amely urópai viszonylatban is kevés lelyen található. Olyan tájkép, .mely nemcsak szép, de igen ■rdekes is. A Balaton déli part- a és a mellette húzódó scano- ;yi, lankás dombvidék más jel­eget ad a tájnak, mint az észa- :i part meredek hegyoldalai, lényegében a Balaton tájképé­lez tartozik a tó közvetlen toör- íyéke is: Somogy lankái, Me- őföld hullámos-lapos térszín» tz északon őrtálló hegyek. Ez i környezet elválaszthatatlan i Balatontól, de mindez együtt­véve viszont csodálatos képet ár elénk, amelyet nagyon so­rán megénekeltek már. Igaza /an Eötvös Kárólynak: »A Ba- aton ábránd és költészet, tör­ténelem és hagyomány, édes- >ús mesék gyűjteménye, külö- lös magyar emberek ősi fész- <e, büszkeség a múltból, s ra- lyogó jelenség a jövendőre...« Az egyszerű szemlélő is na­gyon sokat lát a Balaton és cözvetlen környéke szépségé­ül, érdekességéből és változa­tosságából. Nem csodálkozha­tunk azon, ha a »magyar ten­ger«, mert így is hívják a Ba­latont, sok ember képzeletét láncolta le. Az írókon és köl­tőkön kívül a különböző tudo­mányok művelői és képviselői is igen sokat foglalkoztak a Balatonnal, ezzel a sokat mon­dó tájjal. Itt kutattak a geoló­gusok, geográfusok, hidrológu­vétel lehetséges lesz. Eddig ugyanis a megyében mintegy 6 működő készülékről tudunk, ezek is a megye északi részé­ben (Siófok, Tab, Kapoly) mű­ködnek, a megye többi részén a vételi viszonyok annyira gyengék és változóak voltak, hogy televíziós készüléket nem volt érdemes állandóan üzem­ben tartani. Rontja a jó vételt sok he­lyen az is, hogy a megye területén sok a kisebb-na- gyobb dombvidék, melyek a televíziós hullámokat terjedésükben akadályoz­zák. Nagyon sok kellemet­lenséget okoz nemcsak a város, de az egész megye területén az a bizonyos »hálózati zavar«, mely — mint a rádiótulajdo nosoktól beérkező panaszokból láthatjuk — már a közönséges rádióvételt is sokszor tűrhe­tetlenné, a televíziós vételt pe­dig néha majdnem lehetetlen­né teszik. Ezen sajnos nem nagyobb adóenergiával, sem jobb készülékkel nem lehet se­gíteni, és csak a nagyfeszült­ségű hálózat zavarhelyeinek felkutatásával, és azok meg­javításával lehet eredményt elérni. A kísérletekből már eddig is megállapítható annyi, hogy a megye területén kifogásta­lan a vétel, kivéve talán a megye északi sarkát, tovább­ra is csak a jelenlegi forga­lomban lévő AT 501 készü­lékkel és magasan elhelyezett kettős TV antennával lesz le­hetséges. Azért hívjuk fel er­re megyénk lakosságának fi­gyelmét, mert az Orion-gyár rővidesen egy kisebb teljesít­ményű televíziós készüléket hoz forgalomba AT 301. szám alatt és ugyanezt rádióval egy­beépítve AT 302. szám alatt, ezek a készülékek nem fognak megfelelő vételt biztosítani a megye nagy részén, mivel ki­sebb teljesítményűek és csak az adóállomás 30—50 km-es körzetében használhatók. Felmerülhet természetesen sok, potamológusok, zoológu­sok, régészek, történészek, néprajzosok, klimatológusok és sokan mások. Ezeknek a kutatásoknak eredménye, a Balaton mai ké­pének kialakulásáról szerzett ismereteink, amelyek még bi­zonyos területeket mindig nyitva hagynak, vagy az újabb kutatások eredményeként, újabb ismeretek birtokában teljesebb képet adnak a «ma­gyar tengerről«, vagy más eset­ben meg kell elégednünk az­zal, hogy a különböző tuuoma- nyok által végzett vizsgálatok­nak megfelelően kialakult ál­lásfoglalást ismerjük. A Balaton, amely nemcsak Magyarország, de Közép-Euró- pa legnagyobb tava, hatszáz négyzetkilométernyi területet borít el vizével. Ez azonban nem jelenti a bennünk kiala­kult Balaton fogalmának tel­jes képét, mert ahogyan a me­dencéhez hozzátartozik a víz, úgy a víztükörhöz hozzátarto­zik a Badacsony, vagy fordít­va, a tihanyi vulkáni kráte­rekhez, bár ezek önmagukban is szépek, de képzeletünkben már hozzátartozik a Balaton vize. Azt jelenti ez, hogy nem lehet a Balatont elképzelni gyönyörű környezete nélkül és fordítva. Ezért nem lehet a Balatonról úgy írni, hogy ne írnánk előbb annak környeze­téről. Azért fontos ez, mert a Balatonnak sok olyan érde­kessége van, amely környéké­vel szoros kapcsolatban áll. annak a gondolata is, hogy Kaposvár város jobb vételi le­hetőségének érdekében érdemes volna egy Igen kis teljesítményű erősítő relé adót építeni, és a* adást ezen keresztül fel­erősítve adni tovább a városnak. Kísérleteink szerint már igen kis adó-energiákkal városi viszonylatban nagyon jó ered­ményeket lehet elérni, és ha hozzávesszük azt, hogy egy ilyen mikro-erősítő állomás felépítése viszonylag nem is igényel nagy költséget, a jó vétel érdekében sokat segít­het, nem is látszik az elgondo­lás nagyon bizarrnak. Termé­szetesen ennek használatává’ már a kisebb teljesítményű készülékek is jó vételt bizto­sítanak, sőt mi több, a város alacsonyabban fekvő részei is stabü vételi lehetőséget kap­nának. Egyáltalában azt lelhet mondani, hogy ezzel a televí­ziózás a lakosság szempontjá­ból lényegesen megolcsóbbod­na, mert egyszerűbb és alacso­nyabban elhelyezett antenná­val is lehetne vételt biztosíta­ni. Mindez persze még a tá­volabbi jövő kérdéseihez tar­tozik, de éppen e fejlődés ér­dekében már most fel kellett vetni ennek gondolatát. A kísérletek még folynak, végleges képet még nem tu­dunk alkotni, és így összegez­ni sem tudtuk pontosan, mik azok a lehetőségek, melyek az új televíziós állomás üzembe­helyezésével Somogy megye számára nyílnak. Mindenesetre a jó vétel reményéhez lénye­gesen közelebb jutottunk és ha a kísérlet eredményeit adatait feldolgoztuk, részletes cikkben fogunk beszámolni mindenről, bővebben tárgyal­va a telev fziós rádiózás elvi problémáit is. Annyit azonban már most is: Kedves olvasóink már most meg kell kezdeni a TV készülék árának össze­gyűjtését! Jegesi Lajos Jakó András Nélkülözhetetlen tehát a tő környékének ismerete. A Balaton környéke A »magyar tengert« körül­ölelő táj felszíne, morfológiá­ja és geológiája igen válto­zatos és érdekes. A belső és külső erők állandó párharcá­nak eredménye ez, amely régi idők óta formálta ezt a vidé­ket. A belső erők közül a tek­tonika és vulkánosság által létrehozott formációk a jelen­tősek. A külső erők közül a folyóvíz, a szél, a suvadás, karsztosodás, aprózódás, mál­lás útján keletkeztek jelentős változások a belső erők által létrehozott kiemelkedéseken és beszakadásokon. Mint ismeretes, a belső erők és a külső erők állandó harc­ban állnak egymással. A belső erők magaslatokat és mélyedé­seket hoznak létre, a külső erők pedig ezeket eltüntetni, kiegyenlíteni igyekeznek, úgy, hogy a kiemelkedéseket leta­rolják, a lesüllyedt részeket feltöltik. A belső erőkhöz tar­tozik az epirogenezis (szára­zulatképződés), amely hatal­mas területeket emel ki, vagy süllyeszt el, az orogenezis (hegyképződés), amely lánc­hegységeket vagy röghegysége­ket. hozhat létre, természetesen kisebb süllyedéseket is. Ezek­től kisebb jelentőségű a vul- kanizmus, amely lehet belső és külső jelenség. A vulkános­ság az a folyamat, amikor a FELFÚJHATÓ MENTŐ-TUTAJ Egy londoni kiállításon tfie ás huszonöt személyes felfújható nentőtutajt mutattak be. Ilyen non tőtutajjal már megmentet­ték egy halászhajó legénysé­gét a nyílt tengeren. A tutajt repülőgépről dobták le és a ví­zen fújták fel. A FÜTYÜLŐ PECSENYE A legkorszerűbb konyha ér­tékes új kelléke egy fütyülő­vei egybeépített, különleges hő- ; nérő. Az a rendeltetése, hogy akadályozza meg a hús leégé­sét. A hőmérőt beleszúrják a ■•ütésre elkészített húsba és az íj szerű készülék éles fütyülés­sel jelzi, ha megsült a pecse­nye. föld belsejében lévő izzón folyó láva valahová átültetődik. Ha a láva a felszínre került, fel­színi vulkánosságról beszé­lünk. Ha az anyag a mélyben ültetődőtt át, belső vulkános­ságról beszélünk. A legkevés­bé változtató belső erő a föld­rengés. A külső erőkhöz tartozik az aprózódás és mállás, a szél munkája, a tenger, a tó, a fo­lyóvíz munkája, a jég munká­ja és a karsztosodás. Ezen erők közül a fentebb már említettek játszották a fő­szerepet és alakították ki a felszín, a Balaton és környé­kének mai képét. A földtörténeti műit és a ge­ográfiai faktorok vizsgálata ad helyes magyarázatot ezen vi­dék érdekességeiről, változa­tosságáról. Járjuk körül tehiíc a Balatont és az érdekességek­nél álljunk meg egy-két szóra. A Balaton északi partja nyu­gati részén emelkedik a mész­kőből és dolomitból felépített Keszthelyi-hegység. Felszínét ugyan sűrű erdő borítja, de he­lyenként, a mészkőnek megfe­lelő, kopár részekkel tarkított. A szénsavas víz oldóhatására víznyelők, dolinák keletkeztek. Száraz felszínén azért nincs vízfolyás, mert a mészkőben a víz áramlási iránya függőleges. Ha azonban eléri a vízzáró ré­teget és azzal együtt a felszín­re jut, mint forrás, bővizű lesz. Amikor Magyarország terü­lete lesüllyedt (a földtörténeti középkor vagy mezozoikum­ban), tenger borította el az úgy­nevezett Thetys-tenger. (A gö­rög mitológiában a tengerek Istennője volt Thetys, innen kapta nevét a tenger.) Miután a tenger a külső erőkhöz tar­tozik, a lesüllyedt részt lassan töltögetni kezdte. A tengerben ÉGHETETLEN SZÖVET Londonban egy kiállításon éghetetlen ruha- és ipari szö­veteket mutattak be. A szöve­tet speciális eljárással teszik éghetetlenné. A kiállításon be­mutatták, hogyan ég el a szö­vet kezelés előtt. Ugyanez a szövet a speciális eljárás után nem gyullad meg. Hatalmas guanó-telepre bukkantak Jugoszláviában A jugoszláv tengerparton lé- ! vő Sibenik közelében nemrég nagyobb barlangra bukkantak. A barlang évszázadokon át madarak és bőregerek éjszakai tanyázó helye volt. Ennélfog­va hatalmas guano rétegek ra­kódtak le a barlang alján.­élő milliónyi állatok mészvá- zából az ülepedés és diagene­zis folyamán mészkő keletke­zett. A harmadkorban már he­lyenként szárazulat is volt (miocén-korszak), A mai Du­nántúli-Középhegység is ki­emelkedett. Ennek volt egyik tagja a Keszthelyi-hegység, amely később ugyanúgy, mint a Bakony, összetöredezett Kü­lönböző irányú törések éles határt szabtak a Keszthelyi­hegység terjeszkedésének. A törés egyik eredménye a Ké- víki termálforrás, amelyre hí­res gyógyfürdő épült. A hévízi tó Európa legnagyobb meleg­tava. A törésvonalak mentén azonban a vulkanizmus is fel­lépett és így keletkezett a Keszthelyi-hegység oldalából kiemelkedő vulkanikus szerke­zetű Tátika. A Tapolcai-medence A Keszthelyi-hegységtől ke­letre terül el Európa egyik leg­szebb tája: a Tapolcai-meden­ce. Hatalmas, bazaltsapkás he­gyei, vizenyős, lapos rétjei, barlangjai azt mutatják, hogy eléggé speciális, egyéni, Ma­gyarországon másutt nem ta­pasztalható jelenségnek, mor­fológiának vagyunk szemtanúi. Nézzük meg, mit mond erről a földtörténet? A harmadkorban még a Keszthelyi-hegység és a Bala­toni-felvidék összetartozott, azonos magasságban voltak egymással kapcsolatban. Azon­ban, még a földtörténet har­madkorában a mai Tapolcai­medence területe lesüllyedt, elvált a Balaton-felvidéktől, a Keszthelyi-hegységtől és a Ba­kon ytól. Ismeretes, hogy ezen hegységek kőzetanyaga mész­kő és dolomit, amely régi ten­gerek üledékeiből alakult ki. A süllyedés következtében ezek a rétegek a Tapolcai-me­AZ ALKOHOLIZMUS A VITAMINÖZIS KÖVBT- KEZMfiNYE Williams, a neves amerikai biokémikus véleménye saerint az alkoholizmus olyan anyag­csere-zavar következménye, amely vitaminhiány miatt je­len utezik. Ennélfogva az alko­holizmust fokozottabb vitamin­adagolással gyógyítani lehet, ha a vitaminhiányt léében pontosan megállapítják. Williams patkányokon vég­zett ilyenirányú kísérleteket. A kutatónak sikerült vitamiA- mentes táplálék adagolásával iszákossá tennie a kísérleti ál­latokat. Ugyanakkor egyes szenvedélyes iszákosoknak vi­tamindús ételeket ír elő. Ezzel elérte, hogy a kísérleti ala­nyok szeszesdtaligénye csök­kent, sőt egyesek teljesen ab­ba is hagyták az ivást. hömérö-ö kiások Már messziről észrevehetjük a moszkvai Állami Egyetem toronyhőmérőit. A 26 emelet magasságban elhelyezett hőmé­rők a földről kicsinynek lát­szanak, habár a valóságban a fokbeosztásos számlap átmérő­je 9 méter. Az ötméteres muta­tók éjjel-nappal regisztrálják a levegő hőmérsékletét. A hőmérők berendezése egé­szen újszerű. Sehol sem talál­tunk üvegcsöveket, higany­gömböket. A toronyban mind­össze egy elektromos motor dolgozik, amely mozgásba hozza a 100 kilogramm súlyú mutatókat. De hogyan móri a motor a hőmérsékletet? Természetesen nem is a motor mér. Az egye­tem előtt elterülő tér északi, mindig árnyékos oldalán rend­kívül hőérzékeny elemet he­lyeztek el. Az elem adóberen­dezéssel áll kapcsolatban, •amely rögtön továbbítja a to­ronyba a hőmérséklet-ingado­zást. Az elem hőérzékenységé­re jellemző, hogy már egy me­leg papír hatására is mozgás­ba hozza az óriási mutatókat. dence területén, mélyebbre ke­rültek. A süllyedés után a me­dencét elborítja a pontusi, vagy a Dunántúl latin nevé­ről elnevezett Pannon-tenger. (Dunántúl latin neve: Pannó­nia.) A Pannon-tenger is ra­kott le üledéket, de nem mész­követ és dolomitot, hanem agyagot és homokot. A földtör­ténet harmadkorának végén a Pannon-tenger elvonult, a Du­nántúl szárazulattá vált. A ne­gyedkor elején lévő jégkorszak (pleisztocén) idején a külső erők (szél, folyóvíz, stb.) hatá­sára a Tapolcai-medence fia­tal, laza üledékeit fokozatosan elhordja és ezzel a térszín is fokozatosan mélyül, de nem mindenütt, egyes részek erősen ellenállnak a lehordásnak, mert anyaguk más, kemény kőzet Hogyan kerültek ezek ide? A harmadkorban a fiatal eurázsiai hegységrendszerhez tartozó Alpok és Kárpátok leg­fiatalabb láncai is felgyűrőd- nek. A gyűrődés következtében Magyarországon lévő kemény masszívum, a húzó erők hatá­sára összetöredezik. A törés­vonalak mentén vulkánikus anyagok kerültek a felszínre, melyek fokozatosan hűltek Itt és keményedtek meg. Ilyen kemény kőzet került a vulká­nosság útján a. Tapolcai me­dencében is lerakódofct fiatal, laza pannon-rétegekre és ezek a magmatikus kőzetek megvédték az alattuk lévő fia­tal, laza üledékeket a lepusz­tulástól. A laza kőzetek folya­matos, állandó pusztulása és a kemény kőzetekkel borított térszín ellenállása következté­ben a térszín egyre nagyobb változatosságot mutat. Az egy­re jobban mélyülő térszínből egyre jobban kiemelkednek S kemény, védett részek. (Folytatjuk.) Lóczy István c& (BaLabö-n ■ ................ í. és környéke .4«aarMHB«BaavaaBaaM'<aaaaaaa«a*aaaaaaaeaaBnaBwaaBaBagaaK»«3ff!Rk­3aftB«üaa4BBassfittaaaa .>aaoiaaiB j«auaaaaaia jaaaaaaKstaaaS&aaatHBaMKaS» sr »L APRÓSÁGOK I ac ni vaaa aaar ■gaa --­T WS' laaaaaaaaaaaaa UtBSiSSI A televízió furcsaságai A Szovjet Tájékoztatási Iroda munkatársa néhány kérdést tett fel Lev Gaufmannak, a Szovjetunió rádiótechnikai-ipa­ri minisztériuma műszaki információs irodája főmérnökének: — Az »Északi Sark-6« úszó toutatóállomás munkatársai csaknem rendszeresen fogják a Vlagyivosztok! televíziós köz­vetítéseket. Hogyan lehetséges ez, hiszen a távolság körülbe­lül 5000 kilométer? ____ — Valóban, a fenti kutatóállomás jelenleg 5OC0 kilométer­nyire van Vlagyivosztoktól. A sarkvidékiek a televíziós adást, moszkvai idő szerint regegl 4 és 7 óra között fogják. Ekkor .egnagyöbb az atmoszféra felső rétegeinek ionizációja. Az at­moszféra ionizált rétegeiből visszaverődő ultrarövidhullá- •mú rádiójelek biztosítják a televíziós adás nagy hatósugarát. Ilyen óriási távolságokra csak a fenti különleges körülmények között sugározhatunk televíziós képet.......... — Hogyan növelhetik a televíziós adások távolságát? — Ennek legegyszerűbb módja, ha nagyon magas adó- és vevőantennákat építünk. Mintegy 20 évvel ezelőtt feltalál- iák, hogy a televíziós antennát repülőgépekre kell helyezni. Ennek azonban számos műszaki akadája van és így a fenti módszert nem alkalmazhatják. — Milyen távlatok állnak a kutatók előtt ezen a téren? — A jövő óriási lahtőségeket rejteget. Ezt csupán egy mon- iatban jellemezhetem: a mesterséges haldák, mint az egész vi­lágot átfogó televíziós adások továbbítói. Ezek a testek hosz­zabb ideig tartózkodnak az atmoszféra felső rétegeiben, te­hát a »legmagasabb« antenna szerepét tölthetik be — termé- ;zetesen csak hosszabb kísérletezés után.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents