Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJÁN EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 15. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1958» január 18. Mai számunk tartalmából: Elégedetlenség Moszkvában Eisenhower válaszával kapcsolatban „Fehér és fekete“ pálinkafőzés Somogybán A BALATON ÉS KÖRNYÉKE 10 ezer vágósertéssel, 10 ezer vágómarhával vásárolt többet az állam tavaly, mint 1955-ben 35 ezüstkalászos tanfolya­mon több mint 800 egyénileg dolgozó paraszt és termelőszö­vetkezeti tag ismerkedik a kor­szerű mezőgazdálkodással me­gyénkben. A tanultakat több helyen a táj adottságának meg­felelően igyekeznek a gyakor­latban is megvalósítani. Somogysárdon, ahol Sziklai István, a helybeli versenyló­telep főagronómusa oktatja az ezüstkalászos tanfolyam több Az országvezetés a tájadott­ságok figyelembevételével osztotta el: mely vidéknek mekkora területen kell cukor­répát termelni ahhoz, hogy az ország cukorszükségletét kül­földi behozatal nélkül fedezni tudjuk. Somogyra e területből több mint hétezer hold jut. A megyei szervek ezt a te­rületet ugyancsak aszerint osztották el. hogy ott ter­meljék, ahol a legtöbbet hoz­za, s a gazdának is jól kifizeti a fáradozást. A cukorrépa ter­melésre kétségtelenül a kapos­vári járás bír legjobb adott­sággal — nem hiába építették Kaposvárra a cukorgyárat — s természetesen a népgazdasági és egyéni érdek is, hogy a Továbbképző-tanfolyam az építőiparosok számara Többen fordultak panasz- szal hol a tanácshoz, hol a KIOSZ-hoz a dolgozók közül, hogy építtettek, de a kisiparos hanyag munkáját nem lehet átvenni. Most, hogy a megyei tanács építési osztályának se­gítségével továbbképző tan­folyamokat indít a KIOSZ kő­műveseknek és ácsoknak, ta­lán javulni fog a helyzet ezen a téren is. A szakmát nem értő, »ahogy lesz, úgy lesz«' munkát végző kontárok száma feltétlen csökkenni fog, mi­vel a tanfolyam kötelező. Eze­ket a tanfolyamokat a járási székhelyeken tartják majd meg. A továbbképzés egész- napos lesz. Az előadók mérnö­kök és technikusok, akik meg­ismertetik a részvevőkkel a modem építkezés eredménye­it. Itt tanulják meg az építő­iparosok a szabványokat, azt, hogy milyen építkezéseket vállalhat egy képesített kő­műves (illetve ács kisiparos), s ami talán legfontosabb, a költségvetések elkészítését, s az ezzel összefüggő számításo­kat. Az építési engedélyek ki­adásánál a tanács figyelembe veszi az elkövetkezendő idő­ben, hogy az igénylő elvégez­te-e a továbbképző tanfolya­mot. Reméljük, a januárban meg­induló tanfolyamok eredmé­nyeképpen! csökkenni fog a panaszok száma, nem fogja kontár munka rontani a kis­iparosok becsületét. mint harminc hallgatóját, a talajerőgazdálkodással kapcso­latban kívánnák egyet-mást megvalósítani a hallgatók. Többek között elhatározták, hogy szántóterületük egy ré­szét meszezéssel javítják meg és február hónapra már meg is rendelték a mészport. Szabó Károly egyénileg dolgozó pa­raszt például két kát. holdnyi szántóterületét akarja meszez- ni és a többiek egy-egy holdon nróbálják ki ezt a módszert. szükséglet diktálta előirányza­ti számokat a gazdák is el­fogadják. Sajnos a megyei tervből hiányzó 914 holdból csaknem 600 hold a kaposvári járásé. A csurgói, nagyatádi, marcali járásban a földműves­szövetkezetek már lekötötték az adottságukhoz mérten elő­irányzott területet. E 914 hol­dat tehát a kaposvári, siófoki, tahi, barcsi járásban kell még elhelyezni. Bizonyára nem lesz könnyű, fel kell ke­resni minden parasztcsaládot e járások falvaiban, mert e 914 holdtól függ: megadjuk-e a megyétől várt cukrot az or­szágnak, vagy szégyenben ma­radunk, s anyagi nehézségbe sodorjuk az államot. Ezt a szégyent a somogyi paraszt- ember nem vállalhatja magá­ra. Hiszen ez szerény számítá­sok szerint is óriási mennyi­séget, holdanként 180 mázsás cukorrépa átlagtermést szá­molva, csaknem 1200 mázsa cukrot jelent. Ezt nem szabad kockáztatni. Három óra alatt tizenketten nyitottak be a megyei tanács elnökhelyettesi szobáiba teg­nap délelőtt. »Képviselői foga­dónap« — kalauzolt ide a fe­hér ajtóra szegezett jelzés. Az egyik szobában .most dr. Sivó József, a másikban Varga Ká­roly országgyűlési képviselő a gazda, ők fogadják a pana­szost, ilyen-olyan sérelemmel, kívánsággal, vagy javaslattal hozzájuk forduló választópol­gárokat. Képviselői fogadónap. Ki­nek ne jutnának erről eszébe a régi világbani találkozások az akkori képviselőkkel. Mi­kor került az egyszerű válasz­tópolgárok közé a képviselő? Választások előtt, amikor szükség volt a szavazatokra. S nem volt olyan szép, amit a régi urak meg ne ígértek vol­na, csakhogy megnyerhessék maguknak a nép szavazatait. Ha elfelejtették beváltani azo­kat a választás után? Ugyan ki törődött ezzel, legalább a következő választásokon újra lehetett mivel bolondítani a népet. A mi képviselőink nemcsak választások idején mennek ki a választókerületekbe, hanem időközben beszámolnak mun­kájukról, kikérik a nép véle­Január 19-én véget ér a nyúlvadászati idény E hó 19-én a megye min­den részében be kell szün­tetni a mezei nyúlra a vadá­szatot. Sajnos, nagyon meg­fogyatkozott a nyúlállomány. Fájó, siralmas kép tárul a mezőn Járó ember szeme elé. A vadászok a megmondhatói, hogy szinte fél napig baran­golhatott valaki az erdőn, hogy egyetlen nyúl akadjon puskavégre. Egyes vadász- társaságok, mint a csurgói és kőröshegyi, látva a hely­zetet, saját körzetükben már e hó elsejével megtiltották a vadászatot. 19-től tehát csak a dúvadakra lehet felhasz­nálni a golyót. ményét. A mi képviselőink nem tehetnek, s nem is tesz­nek könnyelmű ígéreteket, őszintén beszélnek a néppel. Hetvenkét éves, jó erőben lévő, üdének látszó bácsika ke­resi a képviselőt. — Súlyos rokkant vagyok, 43 lövés ért a harctéren, a fejemben még ma is benne lézeng egy golyó — panaszolja a bácsika. Azt sze­retné, ha 100 százalékos hadi­rokkantnak nyilvánítanák, s felemelnék a nyugdíját. Az öreg rokkantságát korábban az orvosi szakbizottság 50 száza­lékosra állapította meg, majd később a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága teljesen méltányosságból felemelté 65, százalékra. Ennél tovább nem mehetnek. A bácsikának meg kell ma­gyarázni, hogy olyat kér, amit nem lehet teljesíteni. Külön­ben a kormányszervek foglal­koznak a rokkantsági nyugdí­jak felemelésével, s ha a ren­delet megjelenik, akkor ő is több pénzt kaphat. A bácsika megérti ezt, s kifelé már olyan szaporán lépdel, mintha mu­tatni akarná: nem vagyok én Hogy mennyire felesleges azon tűnődni, félni akárkinek is, hogy hátha visszaállítja a kormány a kötelező begyűjté­si rendszert, arra a legjobb cá­folat az elmúlt esztendő volt. Tavaly nem volt kötelező be­szolgáltatás, senki sem erősza­kolta a parasztokat, hogy adja el terményét, vagy álla­tát némely cikkfélleségből, mégis többet felvásároltunk, mint 1955-ben. A változást mutatja az is, hogy a termelők olyan beteg, csakihát a pénz sem kutya. Egyéni ügyből — közügy — Kérem, ne tessék félre­érteni, én nem nyugtalanko­dom a közteher ellen, ha lá­tom, hogy jogos az. De tessék meghallgatni, s biztos vagyok benne, hogy nekem adnak iga­zat. Én Kaposvárott lakom. A felszabadulás után a kaposúj- laki határban kaptam 7 hold földet. Az adót fizetem utána pontosan, soha egy fillérrel sem maradok adós. Most kive­tettek utána 116 forintot me­zőőri járulék címén. Nem is szólnék ellene egy szót sem, ha nyújtanának érte valamit. Nem butaság csőszt tartani, de kérem, az én földemet nem őrzi senki. Kaposújlakon nincs mezőőr. A csőszdíjat mégis ugyanúgy megfizettetik, mint ahol őrzik a gazda terményét. Ezt nem tartom rendjénvaló dolognak. Lehet, hogy a rendelet rossz. Mit csináljon most a képvise­lő? Telefon után nyúl, s tár­csázza az illetékeseket. — Ezt eddig nem is gondoltuk, való­a belterjes gazdálkodás íelé orientálódnak, s a jószágból várják a jövedelmet. Tavaly például több mint tízezer ser­téssel többet adtak el a so­mogyi egyéni gazdák és szö­vetkezetek, mint két évvel ezelőtt. Ugyanez vonatkozik a marhákra is. Míg 1955-ben 20189 vágómarhát vásároltak a somogyi vállalatok, addig 1957-ben 29 939 darabot ad­tak állami piacra. Óriási vál­tozás tapasztalható a minősóg­ban igaza van a panaszosnak. S a képviselő azzal búcsúzik a féltől, hogy javaslatát a me­gyei képviselőcsoport meg fog­ja vitatni, s ha úgy látja jó­nak, az illetékes szakminisz­tert kéri a rendelet módosítá­sára. Zenélő ház A lakók gúnyolják így a nemrég átadott Szántó Imre utcai 26 lakásos új házat. Az egyik lakó így adja elő pana­szát: — Boldogok voltunk, hogy új lakásokba költözhet­tünk, de éjszakánként mintha szellemek űznének velünk csúfos játékot, olyan kísérte­tiesen rikolt az egész épület, ha csak valahol Is meghúzzák az öblítőt a WC-ben. Éjszaká­ról éjszakára felriaszt bennün­ket az álomból Óh, szegény gyerekeink. —* De miért nem a vízveze­ték beszerelő vállalathoz men­nek, az volna a könnyebb meg­oldás, nem? — veti ellen a képviselő. — Óh kérem, mentünk mi a nyakukra elegíet. Az Épület- szerelő Vállalat szakemberei azt mondják, nem ők a hibá­ben is. A számszerű növeke­dést túlhaladta a mennyiség) fejlődés. Ha az 1955. évi ada­tokat 100 százaléknak vész- szűk, akkor kitűnik, hogy ta­valy darabszánara ' 14,8 száza­lékkal, súlyra 24,5 százalékkal több sertést, illetőleg darabra 48,3 százalékkal, súlyra 61,5 százalékkal több maxfiahújsí vásároltak fel, mint amikor kötelező begyűjtés volt. Íme, ezért sem kell a begyűjtés) rendszer. gőzök nemzetközi szakma) szövetsége főtitkárának üd­vözlő levelét. Szívből kívánjuk a magyar mezőgazdasági dolgozóknak, hogy elérjék a megérdemeli sikereket életkörülményeik megjavítása terén. Ez a tö­rekvés meg fog valósulni a fejlett technika alkalmazása,, a mezőgazdasági szövetkezetek fejlődése révén és az MSZiMF vezette munkás-paraszt szövet­ség további erősödésével — ír­ja többek között leveliben a- világszövetség főtitkári , A vitában Égető Imre, $ Kopáncsi Állami Gazdaság dolgozója, a Viharsarok ve­teránjának tapasztalatairól beszélt Kormos Pál, a Kabal Gépállomás dolgozója java­solta, hogy a mezőgazdasági technikumok utolsó éves hall­gatóinak tartsanak egv-két előadást a MEDOSZ munká­járól, feladatairól, majd Ta­kács Károlyné, Szabolcs me­gyei küldött után Fehér La­jos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja szólalt fel, A lottó e heti nyerőszámai A Sportfogadási és Lőtté Igazgatóság pénteken Szolno­kon a Szigligeti Színházban tartotta meg a lottó idei har­madik játékhetének sorsolá­sát. A következő nyerőszámo­kat húzták ki: 13, 41, 43, 51. 74 eak, hanem az ipar, olyat sze­reltek fel, amilyent kaptak, De csak jönnének el egyetlen éjszakára abba a házba aíud* ni, tudom másként vélekednél» nek. Újra tárcsáz a képviselő. Az Épületszerelő Vállalat szak­embere, Száraz György beszél a túlsó vonalon,.. »A Szántó Imre utcai bérház lakói pa­naszkodnak« — halljuk a kép­viselőt. Egy másik kaposvári ember­nek Zalában van nyolc másik rokonával együtt 8 hold erde­je. Az egyik résztulajdonos meghatalmazást adott egy za- lalövőí embernek 3 köbméter fa kitermelésére, de állítólag ennek húszszorosát vágta ki az illető. Képviselő elvtáms eb­ben segitsen! S a képviselő délután a gép­írónő mellé ül, levelet diktál: a Zala megyei ügyészségnek.., Jönnek lakásügyben, van, aki házának államosítása alóli mentességét kéri, szóval a leg­több ember egyéni gonddal jött. Az ilyeneknek tanácsot adnak, hova forduljanak, mit kell tenniük, csak egyet nem nyújtanak senkinek: protek­ciót. Ez is kötelessége a dol­gozó nép képviselőjének.­Varga Józse? Alakulóban a balatonssabadi termelőszövetkezet Az ellenforradalom óta érlelődik a szabadiakban a gondolat, hogy a felbomlott szövetkezetek helyett új szö­vetkezetét alakítsanak. Petőfi néven hónapok óta műkö­dik már a községben termelő csoport, amelynek elnöke Puskás József, elhatározta, hogy tsz-t alakít. Sokan átlép­nek a régi csoportból és sok egyénileg dolgozó paraszt is kedvet kapott a társuláshoz. Hiszen előttük sem ismeret­len a tsz, ismerik a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit: legtöbb munkaegységet szerző dolgozói voltak a felbomlott szövetkezeteknek. A tervek szerint legalább 200 holdjuk lesz a szabadiaknak. S megvan még a régi daráló, a fű­részgép, a motoros répavágó, megvan még a karám, a le­gelőn az istálló, s a községi tanács szívesen átadja szesz­főzdéjét is. A samogysárdi ezüstkalászos tanfolyam hallgatói meszezéssel javítják szántóterületük egy részét Hogyan adhatunk 1200 mázsával több cukrot? FELHŐK SIÓFOK KULTURÁLIS EGÉN (Tudósítónktól.) , Siófok kulturális és társadal­mi életének vezetői, munka­társai gyűltek össze január 14-én a járási tanácson, hogy megbeszéljék a soronkövetke- ző művelődésügyi, kulturális feladatokat. A helyszínen megalakították Siófok község művelődésügyi bizottságát, melynek elnökévé Bállá Zoltánt, a gimnázium igazgatóját választották meg. Rögzítették a bizottság soron- következő tennivalóit is. Szín­játszócsoport, tánccsoport és zenekar megalakítását határoz­ták el és kijelölték ezek fele­lőseit. Megbeszélték Siófok kultu­rális életének egyik legna­gyobb problémáját, a kultúr- ház gondját. A járási tanács végrehajtó bizottsága ugyan a község rendelkezésére bo­csátotta a régi Balaton Szál­ló épületét, de az épület je­lentős részét jelenleg az Or­szágos Üdülővendéglátó Vál­lalat karbantartó részlegei, az asztalosok, a festők, mázolok, vízvezetékszerelők, motor- szerelők stb. foglalják el. s a községi tanács felszólítására sem akarják azt máshova át­telepíteni, mondván, nincs er­re helyük. Ezek után felötlik az emberben a kérdés: vajon nem volna-e lehetőség arra, hogy ezeket a műhelyeket Siófok más helyére tegyék, nem a község kellős közepén foglalnának el egy más. cél­ra jobban megfelelő épületet? Mindettől függetlenül, nagy lelkesedéssel, s azzal a tudat­tal távozott mindenki a meg­beszélésről, hogy elvégzik a rájuk bízott feladatokat Folytatja tanácskozását a MEDOSZ II, kongresszusa A MEDOSZ II. kongresszu­sának küldöttei pénteken folytatták tanácskozásukat Az elnöklő Szőke Mátyás földmű­velésügyi miniszterhelyettes felolvasta Ilio Bozzlnak, a mező- és erdőgazdasági dől­IFJOSAQI AKADÉMIA A KISZ Járási Bizottsága és a siófoki területi KISZ- szervezetek még az elmúlt év során megindították az »ifjúsági akadémiát«, melynek már az első előadásait is sok fiatal látogatta. Az előadások általában az ifjúságot érdeklő témákkal foglalkoznak. Az eddig megtartott 8 előadás között szere­pelt pl. Az ismerkedés, a szerelem, a házasság című, va­lamint más tudományos és politikai téma. Az előadásokat rendszeresen 40-50 fiatal látogatja. A legközelebbi elő­adást Várnai József, a járási ügyészség vezetője tartja A szocialista törvényesség és az ifjúság címmel. Megalakult megyénk termelőszövetkezete Az új év első termelőszö­vetkezetének a perdóc—lankóc majori Uj Esztendő tagjainak példáját követték a tengődi egyénileg dolgozó parasztok is, akik Kossuth néven alakí­tották meg közös gazdaságukat. _ Január 17-én újabb terme­lőszövetkezet alakításáról ér­kezett hír Kálmáncsa község­ből. Több mint tíz család, majdnem 120 hold földdel lé­pett a közös útra. Elnöküknek Szabó Istvánt választották meg. A még kívülállók ré­széről egyre jobban hallatsza­nak olyan hangok, hogy ők is hamarosan szakítanak a régi­vel, új életet kezdenek. A kál- máncsai Béke Termelőszövet­kezet az új évben a harmadik és a megyében a 112-ik közös gazdaság. Több községben alakult elő­készítő bizottság, így Balaton- szabadiban, Bedegkéren, Ba­latonszárszón és még másutt, ahol a gazdák úgy tervezik, hogy rövid időn belül létre­hozzák a termelőszövetkeze­tet. KÉPVISELŐI FOGADÓNAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents