Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-17 / 14. szám
Co ii.i iriLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KARO'S"^' AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XY. évfolyam, 14. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1958. január 17. Mai számunk tartalmából: NEMZETKÖZI SZEMLE Közúti gondjaink OTTHONUNK GYERMEKEINK ÉRDEKÉBEN MEGKEZDŐDÖTT II. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA Csütörtökön délelőtt a Vasas Székházban megnyílt a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete második kongresszusa. A szervezett mezőgazdasági dolgozók 400 küldötte tanácskozásának megnyitásán megjelent Nagy Dániel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökhelyettese, Fehér Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Varga György, a SZOT titkára, az ipari szakszervezetek képviselői, a Földművelésügyi Minisztérium több vezető munkatársa és a tanácskozásra érkezett szovjet, bolgár, keletnémet és olasz mezőgazdasági szakszervezeti küldöttek. A kongresszust Varga János, a MEDOSZ titkára nyitotta meg, majd Halász József, a MEDOSZ országos elnöke .tartott beszámolót. Haláss Jóssef bessámolója Halász József, a MEDOSZ elnöke beszámolójának első részében történelmi visszapillantást adott a szervezett mező- gazdasági dolgozók hat évtizedes harcáról és munkájáról. Majd arról szólt, hogy a dolgozók eddigi életszínvonal emelkedésének megőrzését s a meglévő szociális és bérügyi problémák megoldását csak a termelés növekedésével tudjuk elérni. Ezért a termeléssel való foglalkozást úgy tekintjük, mint foglalkozást a dolgozók érdekvédelmével. Rámutatott: a szocialista munkaverseny szervezésében akkor tudunk valóban előre jutni, ha megfelelően érvényesíteni tudjuk az anyagi érdekeltség elvét, a helyes célprémiumok kitűzését. Helyeselte azokat a kezdeményezéseket, amelyeket Nagytereken, Mezőhegyesen és még számos állami gazdaságban, valamint gépállomáson alkalmaztak. Ezekben az üzemekben egy-egy feladat végrehajtására gazdasági vezetők, a szakszervezeti bizottság meghatározott pénzösszeget, vagy tárgyjutalmat tűzött ki és gondoskodtak arról, hogy a munka elvégzése után azonnal értékeljék a versenyt, s a legjobb dolgozókat jutalomban részesítsék. A jó tapasztalatokat felhasználva a szakszervezeti szervellnek az 1958. évi terv sikeres végrehajtására kell mozgósítani a dolgozókat. Szüntessük meg az eredményes versenyt gátló akadályokat. Javasoljuk a kormánynak, hogy fokozottan gondoljon a mezőgazdaság nagyobbmérvű ellátására műtrágyával és növény véd öszerekkei. Ezután arról beszélt, hogy üzemeink egy részében a dolgozók nem becsülik meg eléggé a felszereléseket,, anyagokat és alkatrészeket. A nagyarányú pocsékolás mellett az utóbbi időben a mezőgazdaság területén is elharapódzott a lopás. Az üzemi lopások elleni harc nem oldható meg csupán adminisztratív rendszabályokkal. Olyan közhangulatot kell kialakítani, hogy a mezőgazda- sági üzemek, intézmények dolgozói ma is ítéljék el a tolvajokat, s a lopások megakadályozására alakítsanak társadalmi bizottságokat. Ezzel egy- időben fel kell lépni az üzemen belüli lógás ellen is. Szakszervezetünknek sajátos eszközeivel elő kell segíteni a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Szakszervezeti tagságunkat a termelési munkákon kívül is ezer és ezer szál fűzi a falvak lakosságához, ezért igen fontos, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításában milyen állásponton van. Széleskörű nevelőmunkát kell végezni saját sorainkban is — mondotta. A szakszervezet bérügyi kérdésekben elért eredményeit ismertette ezután. Az 1956. júniusi párthatározat nyomán egy szélesebbkörű bérrendezés bevezetéséhez kezdtek, amely számottevő béremelést jelentett volna a mezőgazdaságban. Az októberi ellenforradalom a bérrendezés gyakorlati végrehajtását megakadályozta. Az ellenforradalom leverése után, figyelembe véve az ország gazdasági helyzetét, mintegy 300 —350 millió forintos bérrendezést tudtak megvalósítani. Az előadó a továbbiakban részletesen foglalkozott az állami gazdaságok, gépállomások, erdőgazdaságok dolgozóinak bérhelyzetével és több javaslatot tett a kormánynak. A továbbiakban azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a szak- szervezet mit tett eddig a dolgozók törvényes jogainak biztosításáért. A szakszervezet munkavédelmi, munkásellátási és társadalombiztosítási tevékenységéről szólva Halász József elmondotta, hogy az állami gazdaságokban az elmúlt négy évben mintegy 900 millió forintos beruházást eszközöltek ezeken a területeken. Az erdőgazdaságoknál a hasonló beruházás összege 1954-től meghaladja a 82 millió forintot, a gépállomásoknál pedig kereken 315 millió forint. Az állami gazdaságoknál például 1412 munkásszállás áll a dolgozók rendelkezésére, ezenkívül mintegy 26 000 szolgálati lakás van. Az állami gazdaságokban 706 üzemi konyha áll a dolgozók szolgálatában, amelyeken csaknem 40 000 dolgozó számára tudnák étkezést biztosítani, napi 8—9 forintos térítésért. A gazdaságokban 17 egész évben működő és 59 idény napközi otthon van. Az orvosi rendelők száma 107. Az utóbbi Időben több mint 200 fürdőt és zuhanyozó helyiséget építettek. Hasonló sikereket hozott a gépállomásokon és az erdőgazdaságokban szociális és munkaegészségügyi célokra fordított összeg is. A munka- és védőruhaellátást a mezőgazdaságra is kiterjesztettek, ami pedig ezen a területen régebben ismeretlen fogalom volt. A kétségkívüli eredmények mellett meg kell mondani, hogy a ruhajut- tatás jelenlegi rendszere ellen a dolgozók .kifogásokat emelnek. Javasolják, hogy arneny- nyiben a dolgozók kérik, a juttatandó munkaruha értékét pénzben folyósítsák részükre. A társadalombiztosítási munka terén kialakult helyzetről szólva Halász József elmondotta, hogy . 13 év alatt 700 000 főre nőtt a mezőgazdasági biztosítottak száma. A mezőgazdasági fizikai dolgozók átlagnyugdíja jelenleg 530 forint. 1952-től 46 240 mezőgazdasági dolgozót üdültettek. Az üdülők fejlesztésére az utóbbi öt esztendőben két és félmillió forintot fordítottak. Az előadó a továbbiakban! beszámolt arról, hogyan ala-í kultak a szakszervezet nem-? zetközi kapcsolatai, majd at szakszervezet kulturális neve-? lőmunkájárói többek között as következőket mondotta: i — Majdnem minden me- g zőgazdasági üzemben van megfelelő helyiség a dolgozók művelődéséhez és szórakozásához. 17 üzemünkben már korszerű művelődési ház is van. A szakszervezeti könyvtárak-! ban több mint 450 000 könyve áll a mezőgazdasági dolgozók? rendelkezésére. A szakszerve-! zet kezelésében 7 normál- és! 285 keskenyfilm-vetítőgép van. Irányítása alatt több mint 100! színjátszó csoport, 100 zene-! kar, 25 énekkar, csaknem 100? tánccsoport működik, öt év! alatt a mezőgazdasági üzemek-! ben művelődési célokra szak- szervezeti és állami keretből J 65 millió forintot fordítottak. Halász József a továbbiak—í ban összefoglalta a szakszervezeti kulturális és sporttevé-? kenység további feladatait. tavaszi | előhírnökök: VIRÁGZIK A KANKALIN j H megye és a járás adja ki a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezeinek a működési engedélyt A somogyi erdők lankáin nemrégen jelent meg az első hóvirág, amelyből eddig több mint 15 ezer csokorral szállítottak Budapestre. Az első tavaszi előhírnök után megjelent egy újabb is, amelyik ugyancsak szokatlanul korán, két-három héttel előbb bontogatta ki szirmait: a kankalin. A megye déli fekvésű erdeiben. Bér- zence és Samogyudvarhely környékén teszi még színesebbé a fák alját a sárgaszínű kis virág. A rendkívül enyhe időjárás következtében a védettebb helyeken már duzzadnak az orgonabokrok és kajszibarack-fák rügyei is. Az idősebb erdész-emberek sem igen emlékeznek ilyen korai virágnyílásra és rügyfa- kadásra és azt tartják, hogy a zord tél csak rövid időre tér vissza, hogy kitombolja magát, korán beköszönt a tavasz. A kormány rendeletben állapította meg a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezeitek működésének alapelveit és engedélyezésének szabályait. A mezőgazdasági tsz és tszcs részére a megyei tanács vb. a termelési szakcsoportnak és társulás részére pedig a járási tanács végrehajtó bizottsága ;ad működési engedélyt. A kormány meghatározta, milyen alapelveket kell megkövetelni |a termelőszövetkezetektől, a tszcs-kíöl. a társulásoktól, ’szakcsoportoktól. A termelőszövetkezet működésének alapivető elve, hogy a tsz-ben kö- ’zösek a háztáji gazdaság kere- iteit meghaladó termelőeszközök, a háztáji föld és jószágállomány nem haladhatja meg törvényes mértéket, a tagok .a gazdaság minden ágában ködösen végzik a munkát, a jövedelem túlnyomó részét a Végzett munka alapján osztják ■el, s a munkát munkaegységgel mérik. A kiosztható jövedelem legalább 5 százalékát [évről évre a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz csatolják, Közös a beszerzés és értékesítés. Éves terv és költségvetés szerint dolgoznak. A gazdálkodásról pontos nyilvántartási és könyvelést vezetnek és év végén zárszámadást készítenek, végül a tsz szocialista szellemben neveli tagjait, s nem tűri meg a kizsákmányolás semmiféle formáját. A termelőszövetkezet a felsorolt alapvető szabályok megtartásával, a helyi viszonyoknak megfelelően, az érvényben lévő módosított mintaalapsza- bály egyes rendelkezéseit kiegészítheti és módosíthatja. Az újonnan alakuló termelői szakcsoport és társulás működésének engedélyezését a földművesszövetkezet igazgatósága kéri. A rendelet hatályba lépett s rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kelL A korábban engedélyezett és 1957-ben felülvizsgált szövetkezetek, szakcsoportok és társulások részére azonban új működési engedélyt nem kell adni. |-goKSOSor-cir 320 fácán! bocsátott ki területére a Kapós menti Szabadság Vadásztársaság A mezei nyálon kívül talán fácánból legszegényebbek a somogyi mezőségek. Meg is érzi ingyen rovarpusztító munkásainak hiányát a mezőgazdaság, mert ennek is tulajdonítható, hogy az utóbbi években terjednek a növényt pusztító rovari kártevők. Ennek akar véget vetni a Kaposmenti Szabadság Vadásztársaság. A megyei vadgazdálkodást irányító szerv javaslatára a vadászt ásás ág 320 fácánt hozatott’ az Alföldről (nem is kevés pénzért, 35 forintba került minden fácán). Igen szép szállítmány érkezett, egyetlen szomorú szárnyas sem volt az állományban, úgy, hogy mind a 320-at ki tudták bocsátani. A répási Első ötéves Terv Termelőszövetkezet vezetői fogatot adtak térítés nélkül a vadásztársaságnak, hogy a fácánokat el tudják szállítani a kiröpítés színhelyére. A fácánokat különben a répási erdőben bocsátották szárnyra, ez a legalkalmasabb terület a tenyésztésre. Úgy számítanak, hogy a felbocsátott állomány jövő ilyenkorra öthatszorosára növekszik, s a ráfordított anyagi segítség duplán visszatérül a termelőszövetkezetnek, a környező vidéknek. A szövetkezet ocsut és jószág etetésére alkalmatlan magokat adott ingyen és pénzért a vadásztársaságnak. A vadásztársaság pedig azon- nyomban 24 téli etetőt állított fel és bár még talál eleséget a fácán, mégis megkezdték a szoktató etetést, hogyha leesik a hó, a fácánok akkor is megtalálják terített asztalukat. A vadászod és a vadgazdálkodást irányító megyei vezetők minden törekvése az, hogy az elszaporodott állományból ellássák a megye mindazon területeit, amelyen a fácán honos. Kedvenc otthona a fácánnak például a csendes, apró és sűrű bokrokkal benőtt erdő. Jó lenne a Kaposmenti Vadásztársaság értékes kezdeményezését másutt is felkarolnák és segítenék elterjeszteni ezt az igen fontos vadat a somogyi földeken, erdőkben. Mm\m)JMvdLQ téli proqram A fonyódi járási pártbizottság téli programjának első bar latonboglári eseménye volt a járási művelődési házban rendezett Ady Endre irodalmi est, amelyet az 1956 októberi ellenforradalom dokumentumainak kiállításával kapcsoltak össze. A termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt Fekete Antal, a balatontboglári általános iskola tanára tartott magasszínvonalú előadást Ady Endréről, kidomborítva a nagy költő forradalmi jelentőségét és harcos állásfoglalását a .haladás ügye mellett. Az előadó széleskörű tárgyi tudással felépített előadását kitűnően egészítették ki dr. Zilahy Gyula és Kovács József átér zéssel előadott szavalatai. Az előadás után Kovács József földművesszöveitkezot! dolgozó tulajdonát képező Ady relikviákat mutattak meg aa érdeklődőknek. Országon pedagógus konferencia kezdődött a családi és az iskolai nevelés összhangjáról Csütörtökön délelőtt mintegy 300 budapesti és vidéki pedagógus részvételével megkezdődött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a művelődés- ügyi minisztérium, a munkaügyi minisztérium, Budapest tanácsa oktatási osztálya és a Pedagógusok Szabad Szak- szervezete által' rendezett országos pedagógus konferencia. A konferencián megjelent Jó- boru Magda, művelődésügyi miniszterhelyettes, E. J. Volkova, a moszkvai neveléstudományi intézet munkatársa, Csernyakov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, valamint az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának, a művelődésügyi és a munkaügyi minisztériumnak, a Pedagógusok Szabad Szakszervezete, az Országos Nőtanácsnak, a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak, a Budapest Főváros Tanácsa oktatási osztályának és a különböző pedagógiai intézményeknek számos vezető munkatársa. Akik a jóminőségű vetőmagról gondoskodnak A napokban felkerestük Miklósi László elvtársat, a kaposvári Vetőmagfelügyelőség vezetőjét. Mivel foglalkoznak a vállalat szakemberei, hogyan készülnek a tavaszi vetésidényre, lesz-e elegendő és jóminőségű vetőmag? — A megye állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben és burgonyatermelő szakcsoportjaiban baj van a krumpli tárolásával — nyilatkozik Miklósi László. — A rendkívüli időjárás következtében a szokásosnál magasabb volt a burgonya víztartalma. A helytelen tárolás rothadást okozott. Ráksiban több száz mázsa burgonya romlott meg. A megyei tanács és a Magtermeltető Vállalat szakemberei ellenőrzik a tárolást és ahol károsodás mutatkozik, nyomban intézkednek. Ha a hőmérséklet 6 foknál magasabb, akkor ötméteres szakaszokban, 50 centiméter széles sávban megnyitják a prizmákat, hadd levegőzzenek. Ha pedig rothadt burgonya is van, átválogatják, csak így lehet gátat vetni a további fertőzésnek. Miniden állami gazdaság, tsz és szakcsoport tartsa érdekének a rothadás megakadályozását. 700 vagon nemesített burgonyáról van szó. Nemcsak Somogy vetőmagszükséglete forog kockán, hanem más megyéké is, hiszen több mint 300 vagonnal szállítunk a nem somogyi állami gazdaságoknak és tsz-eknek. Forintban is tetemes kárt okozhat az ellenőrzés hiánya. A nagybaráti, lábodi, kutas! felsőbogáti állami gazdaság és valamennyi tsz és szakcsoport — mielőtt a szakemberek megérkeznének — ellenőrizze a burgonya prizmákat, hisz elsősorban az ő érdekük. Ez az egyik legfontosabb munka mostanában — mondja Miklósi László. — És a másik? — A magok minőségi ellenőrzése, csíráztatás és majd később a fémzárolás. Ez a kukorica a Terményforgalmi Vállalat tahi raktárából való — mutat egy tálra a magfekügyelőség vezetője. — 800 mázsás tétel. Ha jó a csírázó-képésség, ha beválik a mag, akkor exportra küldjük. A jelek azt mutatják, hogy nem lesz hiba. 95—98 százalékosra számíthatunk. Hét nap múlva tudjuk meg, mennyi időre van szükség, hogy kicsírázzék a mag. — Ez meg árpa. A negyedik napon megszámoljuk, .hány szem csírázott ki a száz közül. Aztán várunk még két napolj s újból megnézzük. A mag minősége attól függ, hogy milyen tiszta a termés, száz szem közül mennyi a kultúr-, a gyom> és a sérült mag. Négyszer száz szem kerül.a tálakba. CsiV rázás után a középarány szerint döntenek: kitűnő, második* vagy harmadik osztályú-e a mag — ez a három fokozat vari; A fémzárolás Kaposváron, vagy az illető állami' gazdaság, tsz portáján történik. A répamagot már fémzároltéit: Tavaszi árpából is 16 vagonnal. Még 12-re lehet számítani Zabból 7 vagonnal osztályoztak. A kapásnövények közül a kukorica és a burgonya fémzárolása február végén, március elején kezdődik. Ebben a munkában más megyék szakemberei is segítenek. Ilyenkor valóságos csatatér az iroda. Jönnek a felek, cseng a telefon, ide és ide jöjjenek, ennyi és ennyi burgonyát kell osztályozni stb. A laboratórium nélküli magfelügyelőség dolgozói derei! kas munkát végeznek. Az ő érdemük is a jó termés, a több búza, a szép burgonya és kukorica. De nemcsak a magok mijt nőségével foglalkoznak, néha vadásznak is — egerekre a szükséglaboratóriumban. Egy hónap óta harmincnál is‘több volt az áldozatok száma. Igazán megérdemelnének egy korszerű laboratóriumot. Nagyobb lenne a kedv, s a munka még eredményesebb. — gs —