Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-17 / 14. szám

Co ii.i iriLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KARO'S"^' AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XY. évfolyam, 14. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1958. január 17. Mai számunk tartalmából: NEMZETKÖZI SZEMLE Közúti gondjaink OTTHONUNK GYERMEKEINK ÉRDEKÉBEN MEGKEZDŐDÖTT II. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA Csütörtökön délelőtt a Vasas Székházban megnyílt a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete máso­dik kongresszusa. A szervezett mezőgazdasági dolgozók 400 küldötte tanácskozásának megnyitásán megjelent Nagy Dá­niel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökhelyettese, Fe­hér Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Varga György, a SZOT titkára, az ipari szakszervezetek képviselői, a Földművelésügyi Minisztérium több vezető munkatársa és a tanácskozásra érkezett szovjet, bolgár, keletnémet és olasz mezőgazdasági szakszervezeti küldöttek. A kongresszust Varga János, a MEDOSZ titkára nyi­totta meg, majd Halász József, a MEDOSZ országos elnöke .tartott beszámolót. Haláss Jóssef bessámolója Halász József, a MEDOSZ elnöke beszámolójának első ré­szében történelmi visszapillan­tást adott a szervezett mező- gazdasági dolgozók hat évtize­des harcáról és munkájáról. Majd arról szólt, hogy a dol­gozók eddigi életszínvonal emelkedésének megőrzését s a meglévő szociális és bérügyi problémák megoldását csak a termelés növekedésével tudjuk elérni. Ezért a termeléssel va­ló foglalkozást úgy tekintjük, mint foglalkozást a dolgozók érdekvédelmével. Rámutatott: a szocialista munkaverseny szervezésében akkor tudunk valóban előre jutni, ha megfelelően érvénye­síteni tudjuk az anyagi érde­keltség elvét, a helyes célpré­miumok kitűzését. Helyeselte azokat a kezdeményezéseket, amelyeket Nagytereken, Me­zőhegyesen és még számos ál­lami gazdaságban, valamint gépállomáson alkalmaztak. Ezekben az üzemekben egy-egy feladat végrehajtására gazda­sági vezetők, a szakszervezeti bizottság meghatározott pénz­összeget, vagy tárgyjutalmat tűzött ki és gondoskodtak ar­ról, hogy a munka elvégzése után azonnal értékeljék a ver­senyt, s a legjobb dolgozókat jutalomban részesítsék. A jó tapasztalatokat fel­használva a szakszervezeti szervellnek az 1958. évi terv sikeres végrehajtásá­ra kell mozgósítani a dol­gozókat. Szüntessük meg az eredmé­nyes versenyt gátló akadályo­kat. Javasoljuk a kormánynak, hogy fokozottan gondoljon a mezőgazdaság nagyobbmérvű ellátására műtrágyával és nö­vény véd öszerekkei. Ezután arról beszélt, hogy üzemeink egy részében a dol­gozók nem becsülik meg elég­gé a felszereléseket,, anyagokat és alkatrészeket. A nagyarányú pocsékolás mellett az utóbbi időben a mezőgazdaság terü­letén is elharapódzott a lopás. Az üzemi lopások elleni harc nem oldható meg csupán ad­minisztratív rendszabályokkal. Olyan közhangulatot kell ki­alakítani, hogy a mezőgazda- sági üzemek, intézmények dol­gozói ma is ítéljék el a tolva­jokat, s a lopások megakadá­lyozására alakítsanak társa­dalmi bizottságokat. Ezzel egy- időben fel kell lépni az üze­men belüli lógás ellen is. Szakszervezetünknek sajá­tos eszközeivel elő kell se­gíteni a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. Szakszervezeti tagságunkat a termelési munkákon kívül is ezer és ezer szál fűzi a falvak lakosságához, ezért igen fon­tos, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átalakításában milyen állásponton van. Széleskörű nevelőmunkát kell végezni sa­ját sorainkban is — mondot­ta. A szakszervezet bérügyi kérdésekben elért eredményeit ismertette ezután. Az 1956. jú­niusi párthatározat nyomán egy szélesebbkörű bérrendezés bevezetéséhez kezdtek, amely számottevő béremelést jelen­tett volna a mezőgazdaságban. Az októberi ellenforradalom a bérrendezés gyakorlati végre­hajtását megakadályozta. Az ellenforradalom leverése után, figyelembe véve az ország gaz­dasági helyzetét, mintegy 300 —350 millió forintos bérren­dezést tudtak megvalósítani. Az előadó a továbbiakban részletesen foglalkozott az ál­lami gazdaságok, gépállomá­sok, erdőgazdaságok dolgozói­nak bérhelyzetével és több ja­vaslatot tett a kormánynak. A továbbiakban azzal a kérdés­sel foglalkozott, hogy a szak- szervezet mit tett eddig a dol­gozók törvényes jogainak biz­tosításáért. A szakszervezet munkavé­delmi, munkásellátási és tár­sadalombiztosítási tevékenysé­géről szólva Halász József el­mondotta, hogy az állami gaz­daságokban az elmúlt négy évben mintegy 900 millió fo­rintos beruházást eszközöltek ezeken a területeken. Az er­dőgazdaságoknál a hasonló be­ruházás összege 1954-től meg­haladja a 82 millió forintot, a gépállomásoknál pedig kere­ken 315 millió forint. Az álla­mi gazdaságoknál például 1412 munkásszállás áll a dolgozók rendelkezésére, ezenkívül mint­egy 26 000 szolgálati lakás van. Az állami gazdaságokban 706 üzemi konyha áll a dolgo­zók szolgálatában, amelyeken csaknem 40 000 dolgozó számá­ra tudnák étkezést biztosítani, napi 8—9 forintos térítésért. A gazdaságokban 17 egész évben működő és 59 idény napközi otthon van. Az orvosi rende­lők száma 107. Az utóbbi Idő­ben több mint 200 fürdőt és zuhanyozó helyiséget építettek. Hasonló sikereket hozott a gépállomásokon és az erdő­gazdaságokban szociális és munkaegészségügyi célokra fordított összeg is. A munka- és védőruhaellá­tást a mezőgazdaságra is ki­terjesztettek, ami pedig ezen a területen régebben ismeret­len fogalom volt. A kétségkí­vüli eredmények mellett meg kell mondani, hogy a ruhajut- tatás jelenlegi rendszere ellen a dolgozók .kifogásokat emel­nek. Javasolják, hogy arneny- nyiben a dolgozók kérik, a jut­tatandó munkaruha értékét pénzben folyósítsák részükre. A társadalombiztosítási mun­ka terén kialakult helyzetről szólva Halász József elmon­dotta, hogy . 13 év alatt 700 000 főre nőtt a mezőgazdasági biz­tosítottak száma. A mező­gazdasági fizikai dolgozók átlagnyugdíja jelenleg 530 forint. 1952-től 46 240 mezőgazdasá­gi dolgozót üdültettek. Az üdü­lők fejlesztésére az utóbbi öt esztendőben két és félmillió forintot fordítottak. Az előadó a továbbiakban! beszámolt arról, hogyan ala-í kultak a szakszervezet nem-? zetközi kapcsolatai, majd at szakszervezet kulturális neve-? lőmunkájárói többek között as következőket mondotta: i — Majdnem minden me- g zőgazdasági üzemben van megfelelő helyiség a dol­gozók művelődéséhez és szórakozásához. 17 üze­münkben már korszerű művelődési ház is van. A szakszervezeti könyvtárak-! ban több mint 450 000 könyve áll a mezőgazdasági dolgozók? rendelkezésére. A szakszerve-! zet kezelésében 7 normál- és! 285 keskenyfilm-vetítőgép van. Irányítása alatt több mint 100! színjátszó csoport, 100 zene-! kar, 25 énekkar, csaknem 100? tánccsoport működik, öt év! alatt a mezőgazdasági üzemek-! ben művelődési célokra szak- szervezeti és állami keretből J 65 millió forintot fordítottak. Halász József a továbbiak—í ban összefoglalta a szakszer­vezeti kulturális és sporttevé-? kenység további feladatait. tavaszi | előhírnökök: VIRÁGZIK A KANKALIN j H megye és a járás adja ki a mező­gazdasági termelésre alakult szövetkezeinek a működési engedélyt A somogyi erdők lankáin nemrégen jelent meg az el­ső hóvirág, amelyből eddig több mint 15 ezer csokorral szállítottak Budapestre. Az első tavaszi előhírnök után megjelent egy újabb is, amelyik ugyancsak szokat­lanul korán, két-három hét­tel előbb bontogatta ki szir­mait: a kankalin. A megye déli fekvésű erdeiben. Bér- zence és Samogyudvarhely környékén teszi még színe­sebbé a fák alját a sárgaszí­nű kis virág. A rendkívül enyhe időjá­rás következtében a védet­tebb helyeken már duzzad­nak az orgonabokrok és kaj­szibarack-fák rügyei is. Az idősebb erdész-emberek sem igen emlékeznek ilyen ko­rai virágnyílásra és rügyfa- kadásra és azt tartják, hogy a zord tél csak rövid időre tér vissza, hogy kitombolja magát, korán beköszönt a tavasz. A kormány rendeletben álla­pította meg a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkeze­itek működésének alapelveit és engedélyezésének szabályait. A mezőgazdasági tsz és tszcs ré­szére a megyei tanács vb. a termelési szakcsoportnak és társulás részére pedig a járási tanács végrehajtó bizottsága ;ad működési engedélyt. A kor­mány meghatározta, milyen alapelveket kell megkövetelni |a termelőszövetkezetektől, a tszcs-kíöl. a társulásoktól, ’szakcsoportoktól. A termelő­szövetkezet működésének alap­ivető elve, hogy a tsz-ben kö- ’zösek a háztáji gazdaság kere- iteit meghaladó termelőeszkö­zök, a háztáji föld és jószág­állomány nem haladhatja meg törvényes mértéket, a tagok .a gazdaság minden ágában kö­dösen végzik a munkát, a jö­vedelem túlnyomó részét a Végzett munka alapján osztják ■el, s a munkát munkaegység­gel mérik. A kiosztható jöve­delem legalább 5 százalékát [évről évre a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz csatolják, Közös a beszerzés és értékesí­tés. Éves terv és költségvetés szerint dolgoznak. A gazdál­kodásról pontos nyilvántartási és könyvelést vezetnek és év végén zárszámadást készíte­nek, végül a tsz szocialista szellemben neveli tagjait, s nem tűri meg a kizsákmányo­lás semmiféle formáját. A termelőszövetkezet a fel­sorolt alapvető szabályok meg­tartásával, a helyi viszonyok­nak megfelelően, az érvényben lévő módosított mintaalapsza- bály egyes rendelkezéseit ki­egészítheti és módosíthatja. Az újonnan alakuló termelői szakcsoport és társulás műkö­désének engedélyezését a föld­művesszövetkezet igazgatósága kéri. A rendelet hatályba lé­pett s rendelkezéseit a folya­matban lévő ügyekben is alkal­mazni kelL A korábban enge­délyezett és 1957-ben felülvizs­gált szövetkezetek, szakcsopor­tok és társulások részére azon­ban új működési engedélyt nem kell adni. |-goKSOSor-cir 320 fácán! bocsátott ki területére a Kapós menti Szabadság Vadásztársaság A mezei nyálon kívül talán fácánból legszegényebbek a so­mogyi mezőségek. Meg is érzi ingyen rovarpusztító munká­sainak hiányát a mezőgazda­ság, mert ennek is tulajdonít­ható, hogy az utóbbi években terjednek a növényt pusztító rovari kártevők. Ennek akar véget vetni a Kaposmenti Szabadság Va­dásztársaság. A megyei vad­gazdálkodást irányító szerv javaslatára a vadászt ásás ág 320 fácánt hozatott’ az Alföld­ről (nem is kevés pénzért, 35 forintba került minden fácán). Igen szép szállítmány érkezett, egyetlen szomorú szárnyas sem volt az állományban, úgy, hogy mind a 320-at ki tudták bocsátani. A répási Első öt­éves Terv Termelőszövetkezet vezetői fogatot adtak térítés nélkül a vadásztársaságnak, hogy a fácánokat el tudják szállítani a kiröpítés színhe­lyére. A fácánokat különben a répási erdőben bocsátották szárnyra, ez a legalkalmasabb terület a tenyésztésre. Úgy számítanak, hogy a felbocsátott állomány jövő ilyenkorra öt­hatszorosára növekszik, s a rá­fordított anyagi segítség dup­lán visszatérül a termelőszö­vetkezetnek, a környező vidék­nek. A szövetkezet ocsut és jó­szág etetésére alkalmatlan magokat adott ingyen és pén­zért a vadásztársaságnak. A vadásztársaság pedig azon- nyomban 24 téli etetőt állított fel és bár még talál eleséget a fácán, mégis megkezdték a szoktató etetést, hogyha leesik a hó, a fácánok akkor is meg­találják terített asztalukat. A vadászod és a vadgazdál­kodást irányító megyei vezetők minden törekvése az, hogy az elszaporodott állományból el­lássák a megye mindazon terü­leteit, amelyen a fácán honos. Kedvenc otthona a fácánnak például a csendes, apró és sű­rű bokrokkal benőtt erdő. Jó lenne a Kaposmenti Vadásztár­saság értékes kezdeményezését másutt is felkarolnák és segí­tenék elterjeszteni ezt az igen fontos vadat a somogyi földe­ken, erdőkben. Mm\m)JMvdLQ téli proqram A fonyódi járási pártbizott­ság téli programjának első bar latonboglári eseménye volt a járási művelődési házban ren­dezett Ady Endre irodalmi est, amelyet az 1956 októberi el­lenforradalom dokumentumai­nak kiállításával kapcsoltak össze. A termet zsúfolásig meg­töltő közönség előtt Fekete Antal, a balatontboglári álta­lános iskola tanára tartott magasszínvonalú előadást Ady Endréről, kidomborítva a nagy költő forradalmi jelentőségét és harcos állásfoglalását a .ha­ladás ügye mellett. Az előadó széleskörű tárgyi tudással fel­épített előadását kitűnően egészítették ki dr. Zilahy Gyu­la és Kovács József átér zéssel előadott szavalatai. Az előadás után Kovács Jó­zsef földművesszöveitkezot! dolgozó tulajdonát képező Ady relikviákat mutattak meg aa érdeklődőknek. Országon pedagógus konferencia kezdődött a családi és az iskolai nevelés összhangjáról Csütörtökön délelőtt mint­egy 300 budapesti és vidéki pedagógus részvételével meg­kezdődött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a művelődés- ügyi minisztérium, a munka­ügyi minisztérium, Budapest tanácsa oktatási osztálya és a Pedagógusok Szabad Szak- szervezete által' rendezett or­szágos pedagógus konferencia. A konferencián megjelent Jó- boru Magda, művelődésügyi miniszterhelyettes, E. J. Vol­kova, a moszkvai neveléstudo­mányi intézet munkatársa, Csernyakov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének ta­nácsosa, valamint az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos és kulturális osztályának, a művelődésügyi és a munka­ügyi minisztériumnak, a Pe­dagógusok Szabad Szakszerve­zete, az Országos Nőtanács­nak, a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak, a Budapest Fő­város Tanácsa oktatási osztá­lyának és a különböző peda­gógiai intézményeknek számos vezető munkatársa. Akik a jóminőségű vetőmagról gondoskodnak A napokban felkerestük Miklósi László elvtársat, a ka­posvári Vetőmagfelügyelőség vezetőjét. Mivel foglalkoznak a vállalat szakemberei, hogyan készülnek a tavaszi vetés­idényre, lesz-e elegendő és jóminőségű vetőmag? — A megye állami gazdaságaiban, termelőszövetkezetei­ben és burgonyatermelő szakcsoportjaiban baj van a krumpli tárolásával — nyilatkozik Miklósi László. — A rend­kívüli időjárás következtében a szokásosnál magasabb volt a burgonya víztartalma. A helytelen tárolás rothadást oko­zott. Ráksiban több száz mázsa burgonya romlott meg. A megyei tanács és a Magtermeltető Vállalat szakemberei el­lenőrzik a tárolást és ahol károsodás mutatkozik, nyomban intézkednek. Ha a hőmérséklet 6 foknál magasabb, akkor öt­méteres szakaszokban, 50 centiméter széles sávban meg­nyitják a prizmákat, hadd levegőzzenek. Ha pedig rothadt burgonya is van, átválogatják, csak így lehet gátat vetni a további fertőzésnek. Miniden állami gazdaság, tsz és szak­csoport tartsa érdekének a rothadás megakadályozását. 700 vagon nemesített burgonyáról van szó. Nemcsak Somogy vetőmagszükséglete forog kockán, hanem más megyéké is, hiszen több mint 300 vagonnal szállítunk a nem somogyi ál­lami gazdaságoknak és tsz-eknek. Forintban is tetemes kárt okozhat az ellenőrzés hiánya. A nagybaráti, lábodi, kutas! felsőbogáti állami gazdaság és valamennyi tsz és szakcsoport — mielőtt a szakemberek megérkeznének — ellenőrizze a burgonya prizmákat, hisz elsősorban az ő érdekük. Ez az egyik legfontosabb munka mostanában — mondja Miklósi László. — És a másik? — A magok minőségi ellenőrzése, csíráztatás és majd ké­sőbb a fémzárolás. Ez a kukorica a Terményforgalmi Vállalat tahi raktárából való — mutat egy tálra a magfekügyelőség vezetője. — 800 mázsás tétel. Ha jó a csírázó-képésség, ha beválik a mag, akkor exportra küldjük. A jelek azt mutat­ják, hogy nem lesz hiba. 95—98 százalékosra számíthatunk. Hét nap múlva tudjuk meg, mennyi időre van szükség, hogy kicsírázzék a mag. — Ez meg árpa. A negyedik napon megszámoljuk, .hány szem csírázott ki a száz közül. Aztán várunk még két napolj s újból megnézzük. A mag minősége attól függ, hogy milyen tiszta a termés, száz szem közül mennyi a kultúr-, a gyom> és a sérült mag. Négyszer száz szem kerül.a tálakba. CsiV rázás után a középarány szerint döntenek: kitűnő, második* vagy harmadik osztályú-e a mag — ez a három fokozat vari; A fémzárolás Kaposváron, vagy az illető állami' gazda­ság, tsz portáján történik. A répamagot már fémzároltéit: Tavaszi árpából is 16 vagonnal. Még 12-re lehet számítani Zabból 7 vagonnal osztályoztak. A kapásnövények közül a kukorica és a burgonya fémzárolása február végén, március elején kezdődik. Ebben a munkában más megyék szakembe­rei is segítenek. Ilyenkor valóságos csatatér az iroda. Jönnek a felek, cseng a telefon, ide és ide jöjjenek, ennyi és ennyi burgonyát kell osztályozni stb. A laboratórium nélküli magfelügyelőség dolgozói derei! kas munkát végeznek. Az ő érdemük is a jó termés, a több búza, a szép burgonya és kukorica. De nemcsak a magok mijt nőségével foglalkoznak, néha vadásznak is — egerekre a szükséglaboratóriumban. Egy hónap óta harmincnál is‘több volt az áldozatok száma. Igazán megérdemelnének egy kor­szerű laboratóriumot. Nagyobb lenne a kedv, s a munka még eredményesebb. — gs —

Next

/
Thumbnails
Contents