Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-15 / 12. szám

SOMOGVI NÉPLAP 4 Szerda, 1958. január 15, az. élei iipaziái;.a BANKI MÁTYÁS egyéni pa­naszt — ellentétben Mayer Hernát termelőszövetkezeti ünökkel, s velem — váltig bi­zonygatja, hogy korai még a izövetkezés a szorosadi gaz- iáknak? — Dehát mivel indokolja ízt, Mátyás bácsi? — Azzal, hogy a mi hatá- •unk nagyon dimbes-dombos, tem járja meg becsületesen i gép.:. — Ugyan, Mátyás szomszéd - méltatlankodik a szövetke­zeti elnök — ne mondjon már ilyent!... Hiszen mi a szö­vetkezetben alig használunk 'ogatot, minden mezei mun- cát géppel végeztünk. És nem yanaszkodhatunk a gépre. 3lég jól megjárta a földünket, ízt mutatja a termésered- nény is. A kalászosaink is jól izettek, de különösen a ku­koricánk volt jó. Egy helyen >5 mázsa csöves termést idott holdja, de az összes át- agosan megadta a 34 mázsát. Egyszóval, ha nem lett volna >ó a termésünk, nem jutna >3,60 forint értékű jövede­lem munkaegységenként, ügyetlen tagunk sem cserél­te az egyéni gazdákkal, mert zgyhk egyéni gazdának sem ehet több jövedelme, mint innak a tagnak, aki éven át becsületesen dolgozott az Jj Életben. — Lehet, hogy így van - litetlenkedik Mihály bácsi. — Nos, számoljunk, majd ciderül mindjárt, hogy merre rillen a mérleg! — biztatom )ket. — Lássuk talán először Mátyás bácsi jövedelmét. Hány holdon is gazdálkodik? — Sajátom 10,5 hold, meg cét hold bérletet is bírtam. — Hányán vannak a cscűád- ran? — Heten vagyunk, de csak tatan számolunk idehaza, s :bből is csupán hárman dol- tozunk a birtokban. — Mennyi búzája termett a núlt évben? — Kettő és fél holdon 29 názsa lett, de mindent leszá- nítva, csak annyi maradt, vmennyi kenyérre szükséges. °iacra nem jutott semmi be- őle. Kukoricám szintén 2,5 void volt, ezen 70 mázsa cső ermett. — Hány sertést hizlalt ta­valy? — Hármat saját szükséglet­be: ezek olyan 140 kilósak át- agosan, s egyet hizlaltam el- idásra. — Mennyi állatot adott el íven át összesen? — A hízott sertésen kívül >gy selejtüszőt, meg egy hús- bikát. — Megmondom én kívülről is, hogy mennyi volt az évi iövedelmem: mindent össze­vetve olyan 15—16 000 forint. Mert úgye, mire az adóba, a 'kovácsnak, a pásztornak, meg máshova is megadtam, ami lárt, hát sehogyan sem ma­radhatott több ennél. — És mit vásárolt a család­nak? — Hát egy kis ruhát, meg lábbelit, mást nemigen. No, persze, cigarettára is kellett legalább ezer forint LASSÚK MOST, mit ho­zott a szövetkezet emi hasonló családnak, mint amilyen Má­tyás bácsié? (Mayer elvtársé a szó.) — Hát, hogy ne menjek messzebb, én is hatodmagam- mal vagyok a családban és iarmadmagammal dolgozom a szövetkezetben. Tavaly hár­man 700 munkaegységet tel­jesítettünk, ami pénzértékben 37 520 forintot tesz ki. Ezen­kívül a háztájiból is jött leg­alább 12 000 forint. Ebből vettünk egy rádiót 1100 fo­rintért, bútort 11 000-ért, ru­hára, lábbelire meg olyan 6000 forint körül költöttünk — mondja Mayer elvtárs. — A szövetkezetben Má­tyás bácsiék is elérhették volna ugyanazt, amit Ma- yerék... S bizonyára, ha azzal a 34 000 forinttal több került volna az erszényükbe, mint amennyi a különbség a kettőjük jövedelme között, maguk is jobban élhetnének, könnyebben boldogulhatná­nak. Még kocsmára is több jutna... — Hát igen, de ha jól meg­nézem, még többre is vihet­tük volM, mint Maver szom­szédék — csillan fel a szeme Mátyás bácsinak. — 1954-ben minekünk hármunknak 820 munkaegységünk volt a szö­vetkezetben, csakhogy akkor igen kevés volt az osztalék... — Igen — veti közbe az el­nök —, mert akkor is azt vallották itt sokan, hogy nem jó a gép, aztán fogatot tar­tott a szövetkezet, s a lovak felélték a jövedelmet. El le­het lcépzelni, hogy mire ment az, amikor 1954-ben az 500 hold földhöz 24 pár lovat tartott a szövetkezet. Hát ki látott ilyen gazdálkodást? Az­tán ott volt a másik baj... Kevés volt a föld, sok a tág. 120-an voltunk akkor az 500 holdhoz és úgyszólván tel­jesen külterjesen gazdálkod­tunk, még egy érdemes mun­kaigényes növényünk sem volt, hogy foglalkoztathattuk volna a meglévő munkaerőt, így aztán nem csoda, hogy kevés jutott a munkaegysé­gekre. De most mi másképp csináljuk. Csupán két pár lovat tartunk, ezeket is csak azért, hogy amikor a gép nem tud rámenni a talajra, akkor a fogattal hordjuk a trágyát, meg belső munkára, takarmányozásra használjuk azokat. A főbb munkákat csak­is géppel végezzük, mert a gép azonkívül, hogy jobban elvégzi a munkát, mint a fo­gat, jóval olcsóbb is. — Lehetséges — jegyzi meg kissé kétkedve Mátyás bácsi, s tekintetéből kemény ma­kacsság tükröződik. — így van ez Mátyás bácsi. Kis parcellán, fogattal igen drága a termelés. Sokkal drá­gább, mint a nagy táblán géppel... Vegyük talán a búzát: mennyiért termelt meg egy mázsa búzát Bánki Mátyás és mennyiért a szövetkezet? MÁTYÁS BÁCSI sorra dik­tálja az adatokat, majd ugyanígy az elnök is. És a két egymás mellett lévő számoszlop végösszege így fest: U) Élet Termelőszövet­kezet: 140 forint, Bánky Má­tyás: 207 forint. Hogy mi adja itt ezt a nagy különbséget? Már maga a szántási költség különbsége is jelentős. Míg pl. Mátyás bácsinak egész éviben egy hold föld szántása fogaterő­vel 400 forintba jött, a szö­vetkezetnek a gép ugyan­ezt a munkát 240 forintért vé­gezte el. Vagy ott az aratás. A szövetkezet egy hold bú­záját 126 forintért aratta le a gép, Mátyás bácsinál vi- szo-nt ugyanez a munka kézi erővel 240 forintba jött. A gabona behordása pl. a szö­vetkezetnél teherautóval fele annyi költségbe került, mint Bánkyéknál fogattal... S így vallanak a számok a töb­bi munkák költségénél is. — Hát igen, így van ez — ismeri el Mátyás bácsi, de mindjárt hozzáteszi: — Csak­hogy az én földem nagyon dombos ám! Dombosabb, mint a szövetkezeté! Azt nem járja meg a gép.— A lánctalpas traktor megjárná azt is — vágja rá a szövetke­zeti elnök. — Különbül, mint a fogat... — Meglehet... Dehát hol van annyi lánctalpas, hogy ide is jusson belőle elegendő — kontráz rá Mátyás bács­— A gépállomáson. Van ott most már elegendő... Most mi is lánctalpasra szer­ződünk, hogy az idén még több munkánkat géppel vé­gezhessük. De a közösben meg lehet csinálni úgy a ve­tésforgót, hogy a nagyon dombos területet ritkábban kelljen szántani... Kicsi gazdaságban viszont rá van utalva a gazda, hogy a mere­deket is gyakrabban szántsa mert kevés a föld, nem lehel úgy beosztani. Minekünk most a szövetkezetben a 157 hold szántóból 38 holdon pillangós takarmányunk van Mert a takarmány megterem dombos részeken is, ha jól meg van vetve az ágya... Az idén már bőven lesz takar­mányunk, s jobban tudjuk fejleszteni az állatállományi is. A múlt évi fejési átla gunk tehenenként napi tíz liter volt, de ezt még tovább javíthatjuk, ha több jóminő ségű takarmányunk lesz Ugyanazok a teheneink van­nak, amelyek még ezelőtt 2— 3 évvel csak éppen csöpögtél ték a tejet. Most viszont már el lehet róluk mondani, hogy igazi tehenek, nem kecskék Az idén áttérünk a szarvas marha törzstenyésztésre Azért is biztosítottuk a bősé­ges italcarmányalapot. Te­nyészállatokért több pénzt fizetnek, jobban jövedelmez mint a tartás, illetve a hízln lás. Egyszóval az idén még nagyobb részesedést tudunk biztosítani a szövetkezet tag jainak, mint a múlt évben. — No és Mátyás bácsinak mi a terve a jövőre nézve? — Hát az idén már én is többre megyek... Talán... — Éspedig? — Úgy számolok, hogy 400 ölön termelek dohányt, 300 ölön pedig majoránnát, s ez már — ha elemi csapás nem jön közbe — hoz egy kis pénzt a házhoz. — Mennyit vár e két nö­vény terméséből?... — Hát olyan 12—13 000 fo­rintot. — És mennyi állatot akar eladni? — Egy húsbikát és egy hí­zott sertést. Más egyéb nem jut eladásra. — Ezek szerint mennyivel várhat több jövedelmet, mint a múlt évben? Legalább tízezerrel. Sokat kell még tenni a vasútnn a pártoktatás sikeréért Milyen a pártdktatás jelenle­gi helyzete a vasutas pártszer­vezetekben? Erről a problémá­ról beszélgettünk az elmúlt na­pokban a vasutas pártszerveze­tek vezetőivel Bethlen László elvtárs, a vasutas pártbizottság titkára szerint a vasút területén mű­ködő pártszervezetek aránylag jól készítették elő a pártokta­tást. Az előkészítő munka so­rán csak azokat az elvtársa­kat vontak be a szervezett pártoktatásba, akik saját elha­tározásukból, önként vállalták az ezzel kapcsolatos feladato­kat. Nyolc »Időszerű kérdések« és három ’Marxizmus—leniniz- mus tamfolyamot« szerveztek. Minden feltétel adva volt cs adva van az eredmé­nyes propaganda munká­hoz. Ennek ellenére komoly bajok vannak. A pártoktatás gyengén in­dult be. Azóta jónéhány párt- szervezetnél van javulás. A csurgói állomáson, a barcsi fű­tőháznál az időszerű kérdé­sek tanfolyamain 90—95 száza­lékos a megjelenés. Ugyanez a helyzet a kaposvári állomás és a kaposvári pályafenntartá­si főnökség marxizmus—leni- aizimis tanfolyamain. Másutt csak 50—60 százalékos a meg­jelenés. A kaposvári fűtőház-' nál pedig a pártoktatás gya­korlatilag megszűnt. Miért? Erre a kérdésre pró­bált feleletet adni Zimonyi elvtárs, a fűtőház párttitkára. Elmondása szerint a párttaggyűléseken több­ször foglalkoztak a pártok­tatás szervezeti és tartalmi kérdéseivel. A legutóbbi taggyűlésen a be­számoló nem említette a párt- oktatást. S ekkor a párttagok ismételten szóvá tették az ideológiai munkában lévő fo­gyatékosságokat. A pártokta­tás részvevői, akik nem vagy hiányosan jelentek meg, ön­kritikát gyakoroltak. S meg­ígérték, hogy részt vesznek a legközelebbi foglalkozásokon. Az ígéret csak ígéret maradt. Minden maradt a régiben. Mi az oka? Az, hogy a fűtő- ház pártszervezetének vezető­sége csak általánosságban tet­te szóvá az ideológiai munka terén megmutatkozott negatív jelenségeket. Nem bírálta konkrétan azokat az elvtársa­kat, akik megsértették a párt- fegyelmet, akik nem állják sa­ját szavukat. Ahol pedig már indokolt lett volna, nem tör­tént meg a felelősségre vonás. A vezetőség tehát nem tett megfelelő intézkedéseket a hi­bák kijavítására. Ennek ellenkezőjét tapasz­taltuk a kaposvári állomáson. Horváth Gyula elvtárs, párt- vezetőségi tag elmondotta, hogy az időszerű kérdések tan­folyamán 40—50 százalékos volt a megjelenés. A pártve­zetőség nem nyugodott bele ebbe a helyzetbe. A propagandisták és a pártbizalmiak felkeresték a hiányzó hallgatókat, s elbeszélgettek velük a páríoktatás fontosságáról, a pártfegyelemről, stb. A várt eredmény nem ma­radt eL A beszélgetés után emelkedett a foglalkozások részvevőinek a száma. Hasonló jelenséggel talál­koztunk a kaposvári pálya- fenntartási főnökségen is. Kezdetben itt is gyenge volt 3 megjelenés az időszerű kérdé­sek tanfolyamán. A vezetőség konkrét szervezeti intézkedé­seket tett a hibák megszünte­tésére. S mi lett a hatása? Az­előtt csak két-három fő jelent meg a foglalkozásokon, ma már 10—12: Ez lényeges javu­lást jelent. Milyen az ideológiai munka tartalma? A vasutas pártszer­vezetek vezetőinek véleménye szerint a megjelent hallgatók ÜJ KÖNYVEK Vécsey Zoltán: A titokzatos Déli-sark. (Móra Ferenc). Kb. 396 oldal, kötve 24,50 Ft. A hatodik világrész, a ter­mészeti kincseit oly féltéke­nyen és kitartóan őrző déli kontinens feltárásának és megismerésének története ez a könyv. Az első elképzelések­től, az első tapogatózó hajó- utaktól kezdve végigkíséri ol­vasóját a Déli-sark mártír­jainak majd minden nagyobb útján és végül napjainkban folyó nemzetközi feltárási munkákat is ismerteti.. A könyv bővelkedik izgalmas, érdekfeszítő jelenetekben és sok érdekes -tudnivalót közöl a Déli-sark éghajlatáról, ter­mészeti viszonyairól és élő­világáról. bátran elmondják véleményü­ket. Vitatkoznak, érvelnek ál­lításuk igaza mellett. Nem egyszer heves viták bontakoz­nak ki. A csurgói állomáson megtörtént, hogy a tanfo­lyam részvevőd a foglalkozás befejezése után is vitatkoztak elméleti, politikai kérdésekről. A hallgatók és a propa­gandisták éberen őrködnek a marxi—lenini ideológia tisztaságán. Két esetet említünk. Nem nagy dolgok, de mégis a párt politi­kájának tisztaságáról vaui szó. Az egyik. A vasúton is sok­szor tisztázták az 1956 októberi ellenforradalom jellegét. En­nek ellenére itt-ott előfordul, hogy »forradalom«-ról beszél­nek. A párttagok helyreiga­zítják az ilyen kijelentéseket. A másik. Az egyik foglalkozá­son az MDP tevékenységéről volt szó. Néhányan lebecsül­ték az MDP szere,pét, nem akarták észrevenni munkájá­ban a pozitív jelenségeket, csak a hibákat látták. A vita részvevői végül is marxista-le­ninista szempontból helyesen tisztázták az MDP munkássá­gát. A foglalkozások során elő­fordul, hogy az egyes hallga­tók lényegtelen kérdésekről akarnak vitatkozni. Ilyen ese­tekben a propagandisták he­lyes mederbe terelik a vitát. — Milyen a pártoktatás el­lenőrzése? Bethlen elvtárs e kérdésre így válaszol: — Az ellenőrzés­ben is vannak negatív je­lenségek. A vasutas pártbizott­ság tagjai nem tudnak vala­mennyi foglalkozáson megje­lenni. Az is komoly probléma, hogy a vasútnál folyó pártok­tatást ezideig tudomásunk sze­rint sem a kaposvári városi pártbizottság, sem a barcsi já­rási pártbizottság nem ellen­őrizte. Pedig a pártszervezetek, a tan­folyamok részvevői, a pro­pagandisták várják az el­lenőrzést, mert ezáltal nagy segítséget kaphatnak. Már pedig a jó segítség sokat ér. Ezek a gondok, problémák a vasutas pártszervezet ideoló­giai pártmunkájában. A feladatok világosak. A oártoktatásban javítani kell a pártfegyelmet, harcolni kell a mulasztás ellen, a jobb felkészülésért, az elméleti munka tisztaságáért. Suri Károly — Nos, akkor is csak 26 forint körül lesz az összes.. Ez még mindig messze jár Mayerék múlt évi 50 000 fo­rintjához, s az idén ők is többet várnak... Tehát se­hogy sem tudja őket utolér-' ni. Érdemes hát akkor egy­magában gürcölni?... Válasz helyett Bánky Máshogy Victor Hugo ma is friss, tyás elgondolkozva nézi tér-gfiatal színpadi költeménye, a déré fektetett, eres, repede-ftRuy Bias csodálatos tirádái f BLA! P z év november 8-án lesz ahhoz, hogy drámája forradal- mint Péterfy *- százhúsz esztendeje, mivá váljon, különösen abban »cselekvésében zettbőrű ökleit. Igazi dol­gos paraszt kezek... Sokra? vihetné velük a közösben j Sokkal többre, mint így \ egyedül... Ezt nem mi állít­juk csak, hisz ő m,aga is? tudja, mert ez az élet igaz-J sága... Érdemes rajta gon dolkodnia... Sz. Jenő mondta: van valami a részben, ahol Ruy Bias kard- rabszolgai. ítéletet kell talál- dal mond ítéletet gazdája fe- nia a közönségnek amúgy me- lett. A korabeli kritikusak tá- legében. Alighogy látta a dara- először röppentek fel egy pá- madásait így summázhatnánk: bot. Mintha az esztétikai be- rizsi színház színpadán. »Ha a Ruy Bias tetszést arat, nyomás nem a leggyöngédebb A romantikus dráma, melyet be kell jelentenünk a drámai és legösszébb szövött belső ta- nyolc évvel azelőtt, 1830-ban költészet csődjét«. pasztaláshoz tartoznék, mely­Nos, az idők múlása nem a nek feldolgozása időt, elemzése a Hernanival kiűztek a Come­dia Francaise színpadáról, ek- hajtépő esztétákat igazolta. A pedig éppen annyi gyöngédsé­kor lendült ellentámadásba a Theatre Renaissence színpadán és aratta első igazán elsöprő 'JlCLM ang,l temek BALATONBERÉNYBEN? A hivatalos időnek már vége. A tanács dolgozói haza­készülődnek. Szerencsénk volt, hogy mielőtt az épületet be­zárták volna, néhány percre még megálltak beszélgetni a következő hét sorordévő fel­adatairól. Így találtuk a ta­nácstitkárt szombaton délután még hivatali helyiségében. Azonnal a várható események­ről, tervekről kezdtünk be­szélgetni. — Ilyenkor farsangban a fia­taloké a szó nálunk — mon­dotta a titkár. — Készülődnek is a KISZ-tagok a vidám es­tékre, előadásokra. Először február 2-án a tűzoltókkal kö­zösen rendeznek műsoros tea- stet, utána Vészi Endre: A titkárnő című háromfelvoná­sos színművét mutatják be. /, kultúrcsoport tagjai benevez tek a kulturális seregszemlén*, is, ennek körzeti bemutatóiraf február 2-án Balatonszení györgyön kerül sor. Férfi é 1 női táncosaink, valamint a} bábcsoport tagjai mutatják bt ez alkalommal tudásukat, reméljük, hogy tovább is jut nak a versenyben. harcok elcsendesedtek, míg- ißt., mint hangulatot kíván, nem 1872-ben egy felújítás so- Még erjed bennük, s már tisz- rán a Ruy Bias megérte a vég- ta bort követelnek tőlünk«, ikerét. A konzervatívok tábo- ső győzelmet. Theophile Gau- pehéz nagyon nehéz .a, az egész hivatalos irodalom tier, a nagy költő-kritikus így csalhatatlan kritikusi szóval riába kékült-zöldült a felhá- írt a felújításról: »Soha senki szóini egy nagy gonddal és sze- oorodástól és haragtól, a Ruy nem teremtett drámai életet retettel előkészített színházi 31as, mely kétségkívül Victor ilyen fejedelmi könnyedséggel, produkcióról mégis meg kell Hugo drámaírói művészetének ilyen fölényes erővel. A költő kísérelnünk ' Hiszen előljáró- :súcspontját jelentette és je- mindent ki tud fejezni, a líra annyit máris mondhatunk, enti, a siker küszöbén át elin- áradását csakúgy, mint egy ne- hogy színházunk prózai együt- tult a halhatatlanság felé. mesi címer, vagy egy családfa ^ese minden elismerést megér- Hsatát nyert a romántikus dra- aprólékos rajzát... hangot ta- ciemei mert a komoly felada- naturgia, mely Hugóval az iái a legfennköltebb ékesszó- tot> a Ruy Blas előadásá­éin azt vallotta Shakespeare- lástól a legvakmerőbb tréfálko- ra vaj5 felkészülés rótt művé- a hivatkozva, hogy a dráma- zásig mindenre«. szeinkre, sikerrel oldották meg. Természetes dolog, hogy a Az előadás rendezője Spook rónak, ha a teljes életet akar­a ábrázolni,^ a szomorú játék- romantikusok nagy győzelmi György, fiatal rendezőknél szo­,ba is vegyítenie kell a tra­gikust a komikussal, a fensé- ;est a groteszkkel. A korabeli esztéták dühödt­örömmámorának is ellkövetke- katlan érettséggel szerzett ér­zett a böjtje. A századforduló vényt rendezői munkájában földhözragadt és egyre inkább helyes művészi ízlésről tanús- az üzlethez kötődő polgárai kodó elgondolásainak. Az élő­hangú cikkekben támadták kimosolyogtäk a tűzzel-lobogó adás együttesének összeková- a- »niattKon-. romantikát. A gúnyos-fölényes csoltsága, a szigorú stílus-tar­. 4.4-4- - józanság még a huszadik szá- tás, minden jelenet, kép, gesz­zad első felébe is átnyúlik. En- tus és pauza amellett szólnak, nek ellenére a Ruy Blas V. Hu- hogy Spook György személyé­iervativizmusukat sértette a darab lényege, az a tény, hogy 'megjelenik a színpadon egy ÉPÍTÉSVEZETŐT KERES azonnali belépésre, * bér megegyezés szerint. < Cim: öreglak, Kertészeti Magtermeltető Gazdaság \ »plebejus, egy lakáj, aki egye- g0 legtöbbet játszott drámája ben a fiatal rendező generá­dül is képes a nép érdékeit ^képviselve -rendet teremteni az 'államügyekben. Eszessége, mű­veltsége, szerelme ád erőt arra, 'hogy megtörje az állam vágyó- mantikus dráma pályafutásá- 'nat meglopkodó főurak hatal- nak lassan százhuszadik maradt Franciaországban. M ost pedig, amikor e cso­dálatos szépségű ro­ció egyik tehetséges -tagját mondhatjuk magunkénak. N emcsak szépek, de stílu­sosak is Bures Jenő évét díszletei. Jók, korhűek a szín­mát. Noha e darabjában sem éli meg, színházunk művészei padképek. Talán nem túlozunk, tudja az elnyomott osztály ajándékoztak meg 'bennünket ha azt mondjuk, hogy »A ki­képviselője kivívni a maga ér- előadásával. rályasszony lovagja« díszletei­$ vényesülését, Hugo közel jár Nehéz a kritikus dolga, mert vei ő is remekelt, akárcsak a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents