Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-14 / 11. szám

Kedd, 1956. január 14. 5 SÖMOGYI NÉPLAP FELÉVSZÁZADOS i Ác A zicsi olvasókör fennállá­sának 50 éves évfordulóján az ünnepi szónokok sűrűn idéz­gették Szentiványi Béla egy­kori tanítójuk nevét, ö ki­déit mór a sorból, mint az összes alapító tagok, Pfleger István és Haslinger József ki­vételével, de emléke él az emlékező szívekben, a könnyes szemek mélyén, és egyik al­kotásában, az olvasókörben, lm, mire képes egy tanító, ha mögéje áll faluja népe! Az olvasókör megalapításá­nak történetéről emlékezett meg a közmegbecsülésnek ör­vendő, idős Pfleger István — akit akkoron, mint a fiatal­ság egyik képviselőjét vonták be az olvasókör munkájába. Szeretettel beszélt arról a fia­tal tanítóról, aki üres zseb­bel, de tele szívvel, tele népe iránti szeretettel jött félévszá­zaddal ezelőtt az istenháta mögötti kis faluba, tudást, mű­veltséget hirdetni és két esz­tendős tanítói tevékenysége után egy akarattal született meg a faluban az olvasókör. Munkáját folytatták lelkes utó­dai, Friss Jakab. Zupán Jó­zsef tanítók. Zupán József szervező munkájának gyümöl­cseként épült fel a falu lakói­nak összefogásából az olvasó­kör saját épülete, mintegy két évtizeddel ezelőtt. Alkotó mun­kájuk érdemes folytatója ma Czene József igazgató, az ol­vasókör elnöke, Zics művelő­désügyének lelkes munkása. Czene József ünnepi beszé­dében méltatta az elődök ál dozatos munkáját az elnyomás és a háborúk zivataros idő­szakaiban és beszélt a fel­szabadulással megváltozott helyzet nyújtotta lehetőségek­ről, amikor a párt és a népi állam célkitűzései találkoznak a dolgozó parasztok művelődé­si törekvéseivel és ma már minden támog'atást megkapnak az állaimtól a művelt falu megteremtéséhez. Az olvasó­kör köszönetét tolmácsolta a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának az anyagi támo­gatásért, a földművelésügyi misztériumnak ajándékáért, a megyei könyvtárnak és tabi járási könyvtárnak az évfor­dulóra adott 100 kötetes könyv­juttatásért. László István, Somogy me­gye Tanácsának elnöke átadta az olvasókörnek a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elismerő és díszoklevelét. Fel­hívta az olvasókör tagjait a múlt haladó törekvéseinek ápolására. Járjanak a nagy­múltú elődök nyomdokain és mindig a haladás gondolatát ápolják és kövessék. Kérte az idősebbeket, hogy ismertes­sék meg a fiatalokkal felszaba­dulás előtti életük keserveit, nehézségeit, hogy jobban tud­ják megbecsülni mai életük adottságait. Kérte az olvasó­kört, hogy kapcsolják be a fiatalokat és az asszonyokat is az olvasókör munkájába. Kü­lönösen a fiatalokra fordítsa­nak nagy gondot. »Nem elég a palántát elültetni, művelni, ápolni kell azt a gyümölcséré­sig. Azonképpen nem . elég az iskolai oktatás önmagában, az iskolából kikerülő fiatalok további művelésével is törőck ni kell.« Bajcsy Ede, a földművelés- ügyi minisztérium kiküldötte a szakismeretek bővítésének, a szakkönyvek olvasásának fon­tosságára hívta fel az olvasó­köri tagok figyelmét. A Haza­fias Népfront Országos El­nöksége díszoklevéllel tüntet­te ki az olvasókör két. élő ala­pító tagját. A bensőséges ünnepséget tartalmas műsor követte. Az általános iskola kedves tánc- csoportján és ügyes szavalóin kívül színvonalas számokkal mutatkozott be az olvasókör 35. tagú, kitűnő férfikórusa Czene József vezetésével. Tát­rai József és Schmidt István otvasóköri tagok gondosan ki­dolgozott szavalatokkal mű­ködtek közre. Este vidám bállal ünnepelt Zics dolgozó népe. Sok eredményt kívánunk a zicsi olvasókörnek a második ötven esztendőre is!- kb ­MI ÉPÜL A BELOIANNISZ UTCÁBAN? Hallotta? Elzárták a Bel- loiannisz utcát! Ott a tűzoltó laktanyánál valami »külön­leges« dolog épülhet, azt mondják, valami óvóhely ... Ilyen és ehhez hasonló be­szélgetések nap mint nap hangzottak el a napokban Kaposvárott. Ezért indul­tunk útra, hogy a dolgok vé­gére járjunk. íme, a Beloi­annisz utcai építkezés »tit­ka«: Városunk épül és szépül. Egyik legégetőbb problé­mánkra, a lakásínségre pró­bál gyógyírt keresni minden­ki, akinek gondja, hogy a körülményekhez képest megoldást találjunk a jelen­legi lakáshelyzetre. Ezért épül 1958-ban két darab há­romemeletes, egyenként 32 lakásos bérház városunk kö­zéppontjában olyan helyen, ahol az utca külső képét is szeretnék az impozáns épü­letekkel szebbé tenni. Egyik legkézenfekvőbb megoldás­nak kínálkozott a Beloian­nisz utca elején lévő tűzoltó­sági kert, amelyet a tűzoltó­parancsnokság gyümölcsös­nek használt. Mint Várszegi alezredes, tűzoltófőparancs­nok mondotta, lakás céljára szívesen engedték át a hoz­zájuk tartozó kert jelentős részét. A Somogy megye! Építőipari Vállalat már meg is kezdte a felvonulást. Mint a vállalat főmérnöke mon­dotta, ez a nagyszabású épít­kezés egyik bevezetője an­nak az építkezési tervnek, amely szebbé teszi Kaposvár központját. Tehát két há­romemeletes bérház épül a Beloiannisz utcában, ahol az építkezési munkák miatt vált szükségessé az út ideig­lenes elzárása. Építőipari vállalatunk tehát már meg­kezdte a 64 lakásból álló épület építkezését, s ezt elő­reláthatólag az év végére be is fejezik. Ez tehát az igazság a »ti­tokzatos« Beloiannisz utcai építkezés körül. nácsa törvényerejű rendeletet hozott a Magyar Testnevelési és Sport Tanács létesítéséről. A ren- aeletben előírta, hogy Budapest fővárosban, továbbá minden me­gyében, megyei jogú városban, járásban ős járási jogú város­ban, valamint a budapesti kerü­letekben testnevetési és sport­tanácsokat kell alakítani. A Magyar Testnevelési és Sport Tanács a Minisztertanács közvet­len irányítása alatt áll, s minden testnevelési -s sporttevékenység legfőbb állami és társadalmi Irá­nyító s ellenőrző szerve. Elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait a Mi­nisztertanács nevezi ki. Az MTST irányítja és ellenőrzi helyi testnevelési és sporttaná­csok tevékenységét, összehangol­ja, irányítja és ellenőrzi az álla­mi szerveknek testnevelési és sporttevékenysegét, jóváhagyja az állami sporttarveket, össze­hangolja cs az illetékes minisz­terrel egyetértésben ellenőrzi az oktatási intézményekben folyó HÉTK-ÖZNAP DÉLELŐTT A MARCALI GYÓGYSZERTÁRBAN Saj«os_, majdnem olyan nagy a forgalom, mint az utca sar­ka« lévő földművesszövetke­zeti áruházban. Az emberek egymásnak adják a kilincset, a pulton pedig egyre több az eífcászített gyógyszerek recept­je. A fehérre festett vitrinek tele vannak dobozokkal, üve­gekkel. Itt elől az eladótéren és hátul a laboratóriumi ré- saen összesen hatan dolgoz­lak. Sávoly Lajossal, a gyógy­szertár vezetőjével beszélge­tünk. — Siófok után a mi gyógy­szertárunk bonyolítja le a leg­nagyobb forgalmat- a megyé­ben — mondja. — Forgalmunk egy hónapban eléri a százezer forintot is. — Ebben az időszakban mi­lyen gyógyszerek fogynak a legjobban? — So.k brómos, nyugtató or­vosságot visznek mostanában tőlünk. Sóik az ideges ember. Mindjárt előkerül egy kimu­tatás. Eszerint 1956-ban tizen­egy kiló, 57-ben 9 kiló brómsó fogyott el a marcali gyógyszer­tárban. Szevenálból ugyanez idő alatt 900 grammot adtak ki, ami az 1956. évi 350 gramm­hoz viszonyítva jelentős emel­kedés. Persze, ha már a kimu­tatásoknál tartunk, még érde­kesebb megnézni a gyermekek gyógyítására szolgáló köhögés elleni elixírt. Ebből az 1956. évi 46 kilóval szemben tavaly 130 kiló fogyott el. A számosz- iapok nézegetése közben vető­dik fel a következő kérdés: — Minden gyógyszerből van elegendő mennyiségű? — Sajnos, nincs. Pedig ml nemcsak Marcali betegeit lát­juk el. Balatoemáriától Böhö- njéig, Samogyfajszfól Nemes- vidig sokan utaznak be azért- a járási székhelyre, hogy itt vá­sárolják meg a szükséges or­vosságokat. A gyógyszertár vezető kis irodájában most mintegy vég­szóra megszólal a telefon. A mesztegnyői körzeti orvos je­lentkezik a vonal másik végén. Érdeklődik, hogy van-e Mar­caliban Tetrán, mivel a köz­ségi gyógyszertár ezt nem tart­ja. Sávoly Lajos »nincs«-csel felel. S miután leteszi a kagy­lót, jegyzi meg: — Ebből a gyógyszerből egy hónapra mindössze egy doboz­zal kaptunk, ez bizony nagyon rövid ideig elég. A beszélgetés (közben a re­cepttel érkező emberek gyor­san cserélődnek. Hátul a labo­ratóriumi részen Szanyi Maliid kezéből egy percre sem kerül ki a keverő tégely. Elkészíteni való gyógyszer mindig van. Most a kórháznak kever kenő­csöt. Elől a hosszú pultra ugyanekkor teszi ki a kis Sza­bó Tibor orvosságát, aki édes­anyja ölében jó meleg kendőbe pakolva várakozik. Szabó Jó­zsefe® K é thel y-Sárihegyr ől gyalog hozta be kisfiát az or­voshoz. — Napok óta étvágytalan — mondja. — Ezért hoztam be Marcaliba, ahol szakszerűen megvizsgálják. Az orvos meghűlést állapí­tott meg, amivel erős köhögés is jár. Légióiképp emiatt nem evett a kis Szabó Tibor rende­sen. Most köhögéscsillapátó ka­nalas orvosságot kapott. Sok a gyermekbeteg. Ezt le­hetett megállapítani a marcali gyógyszertáriban eltöltött rövid idő alatt. Szabó Józsefné után ismét egy fiatalasszonyra ke­rült sor. A gyógyszertár veze­tője már jól ismeri. Tudja ró­la, hogy ikét kisgyermeke van, s ezek miatt elég gyakori láto­gató itt. Most két gyógyszert visz. Az égjük bórsav, amit száj,penész ellen alkalmaznak, a másik kiütések eltüntetésére szolgáló costalán oldat. Reggel fél nyolctól este fél nyolcig várja nyitott ajtókkal a betegeket a marcali gyógy­szertár. Vasárnap reggel nyolc­tól délután négyig szintén nyit va tart, hogy a rászorulók megfelelő gyógyszerellátásban részesüljenek. Ez a hivatalos nyitvatartási idő. Ha azonban valakinek sürgős szüksége van orvosságrá, bármikor megkap­hatja. A gyógyszertár vezetője aki ugyanebben az épületben lakik, éjjel-nappal a betegek rendelkezésére áll. A község lakói megbecsülik az itt dolgozókat, tiszteletben tartják munkájukat Ezt mu­tatja az is, hogy senkinek sem jut eszébe tréfálkozni éjsza­kámként ’ a gyógyszerésszel Nem csöngetnek be — mint másutt, sajnos elég gyakran Sávoly Lajoshoz csak azért, hogy az éjszaka kellős köze­pén megkérdezzék hány óra van, vagy kapható-e valami nemlétező gyógyszer. Ideje befejezni a beszélge­tést, mert egyre többen érkez­nek a gyógyszertárba. Két köz­ségi orvos is benézett néhány percre. Érdeklődnek, -hogy mi­lyen gyógyszer kapható, mi fo­gyott ki. Aszerint írják a re­cepteket. Nem akarnak bete­geiknek olyan orvosságot ren delni, amit nem tud adni gyógyszertár. Hétköznap dél­előtt van, sole a munka. Ahogy Sávoly Lajos gyógyszertárve­zető mondja, ma is meglesz a 300 recept, aminek legalább egyharmadát itt készítik el. W. L. — Európaszerte ismerik ma már a Kaposvári Agyagipari Ktsz készítményeit. A minap előkelő vendégek érkeztek az »agyagosokhoz«. A magyar és az angol rádió részére készí­tettek helyszíni felvételeket az üzem munkamódszereiről, kü­lönösen a keramikusoktól, akik legújabb készítményeiket Isztambulba és Beirutba szál­lítják. Bz Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Testnevelési és Sport Tanács létesítéséről A Népköztársaság Elnöki Ta- testnevelési és sporttevékenység : get, s ahhoz irányelveket ad, irányítja ellenőrzi valameny- nyi sport-szakszövetség és egyéb országos társadalmi sportszerve*- zet, valamint a sportegyesületek munkáját, s a sportszervezetek felett felügyeleti jogkört gyako­rol. Együttműködik a Magyar Honvédelmi Sportszövetséggel a keretdoe tartozó sportágak irá­nyításában. Központilag irányít­ja a nemzetközi sportérintkezést, óváhagyja zz országos. vala­mint az évi nemzetközi sportver- ^enyHnaptárt; meghatározza a fontosabb testnevelési és sport- létesítmények fejlesztéseinek és építésének irányelveit; az egész­ségügyi miniszterrel együttmű­ködve biztosítja z testnevelés— egészségügy, z gyógyító testne­velés, a testnevelési és sport- .rmriKa orvosi íelugyeletének irá­nyítására és ellenőrzésére vonat­kozó utasítások, rendelkezések végrehajtását. Az MTST közvetlen felügyelete alá a következő intézmények, il­letve vállalatok tartoznak; Ma­gyar Testnevelési Főiskola, Test- nevelési Tudományos Tanács, Népstadion és intézményei, Nem­zeti Sportuszoda, Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Turistahá­zakat Kezelő Vállalat. Az MTST tagjait a Miniszterta­nács, a testnevelési és sportmoz­galom területén működő állami szervek és társadalmi szerveze- iek tagjai, valamint a testnevelés és sportmozgalom terén tudomá­nyos vagy más irányú munkás­ságukkal kimagasló eredményt elért, a Magyar Népköztársaság­hoz hű szakemberek sorából két évi időtartamra nevezi ki. A korábbi jogszabályok alap­ján megszűnt OTSB, illetve an­nak elnöke számára megállapított hatáskör ~ Magyar Testnevelési és Sport Tanácsot, a helyi test- nevelési és sportbizottságok ha­tásköre pedig a helyi sporttaná- csot illeti meg. Az MTST műkö- at-séel kapcsolatos ügyintézést a neki alárendelt Magyar Testne­velési és Sport Hivatal látja el. fiiSC . ) A marcali birkózók sikerét hozta az év első Somogy megyei sportversenye ■e* Mégiscsak felébredt téli álmá­ból a Somogy megyei sport. Va­sárnap délelőtt igazi sportese­mény színhelye volt a K. Dózsa sportcsarnoka, ahol Somogy, Tol­na, Baranya legjobb birkózói ad­uik egymásnak találkozót, hogy eldöntsék a délciunámtúli terület bajnokságait a kötöttfogásban. Az előzetes híradások szerint a verseny iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Való igaz, mert hisz péntekig nem kevesebb, mint 52 nevezés érkezett. Sző­nyegre azonban csak 35 ifjúsági birkózó állt. A versenyzők egy része a fejét ismét felütő lázas megbetegedések miatt maradt tá­vol. Más részük, vajh ki tudja, mi okból? Mert például Zala me­gyéből egyetlen birkózó sem ér- cezett meg Kaposvárra. Mi tör­ténhetett vajon az egykor híres nagykanizsai birkózó sporttal — keseregtek a verseny kezdete előtt a versenyt rendező kapos­vári, pécsi, szigetvári meg dom­bóvári szakemberek. Pontosan tíz órakor « lepke- súiyúak selejtező mérkőzéseivel megkezdődtek a küzdelmek és. délután fél kettőig nem volt meg­állás. Szinte óramű pontossággal követték egymást a mérkőzések, ahol azért akadt néhány zökkenő is. Ilyennek számított Sándor pé­csi mérkőzésvezetőnek megjele­nése. aki utcai cipőben lépett a szőnyegre, s csak akkor jött le onnan, amikor az orvos kifogást emelt c figyelmetlen magatartás­sal szemben. A másik zavaró kö­rülmény szintén a bírák nevéhez fűződik. Volt olyan mérkőzés, hogy az egyik bíró. nevezetesen ismét Sándor, 6:2 arányban a piros baka szalagos versenyzőt látta jobbnak. Budavári 2:2 ará­nyú döntetlent pontozott. Hor­vátit pedig 3:1 arányban a zöld bokaszalagos versenyzőnek ítélte a győzelmet. Ez is mutatja, hogy bírúink nem egységes szellemben és felfogásban ítélik meg az ak­ciókat. Persze, ez esetben az sem segített, hogy Vörös vezetö- bíró, oki Budapestről érkezett meg a területi döntőre, a hely­színen a közönség előtt »terem­tett rendet'«. Az ilyen figyelmet­len magatartás valóban csak ar­ra jó. hogy lejárassa a játékve­zetők tekintélyét. Magáról a versenyről még any- nyit: fiatal birkózóink mit sem törődtek azzal, hogy alig 100— 150 főnyi közönség volt kiváncsi csupán az év első versenyére. A versenyzők koruknak megfele­lően, fiatalos hévvel, nagy len­dülettel és némelyikük igen szé­pen birkózva gyűjtögette csapa­tának a pontokat. A legszorgal­masabbaknál aztán a siker nem is maradt el. Bizonyítja ezt a Marcali MEDOSZ sikere, ahol Bá- tori János edző kezemunkája egyre inkább megérten gyümöl­csét. A marcali birkózók nyer­ték az egyesületek közötti pont- vei’senyt, megelőzve a legjobb pécsi és kaposvári csapatokat, Szigetvár, Dombóvár és Nagyba­jom együttesét. A szép sikerért csak j?r«tulálni lehet mind a mar­caliak edzőjének, mind pedig a marcali ifi birkózóknak, aikik kö­zül néhánynak nevével, ügy vél­jük. sokat fogunk még találkozni. A Pécsi Kinizsi mögött a K. Hu­nyadi Vasutas fiatal birkózó- szakosztályámak harmadik helye is figyelmet és elismerést érde­mel. E versenyek során első ízben történt meg. hogy a megyék kö­zött nem hivatalos pontverseny­ben Somogy megelőzte Baranyát. Eredmények: Lepkesúly: 1. Rábai (Marcali) 2. Sós (KH Vasutas) 3. Hóner (P. Kinizsi) Rábai valamennyi ellenfelét tussal győzte le, igen magabiz­tosan birkózott. Meglepő jól küz­dött a kaposvári Sós Is, aki két tuss győzelmével verekedte be magát a döntőbe. Légsúly: 1. Vörös (Marcali) 2. Gelencsér (Marcali) 3. Csiszár (K. Dózsa) Vörös őstehetség. Kizárólag tő­le függ, hogy továbhi pályafutá­sa során milyen eredményeket' ér el. Jól mozgott a marcali Gelen­csér is. Csiszárnak meg kellett hajolni a marcali fiúk előtt. Pehelysúly: 1. Joó <Marca-li) 2. Riebli (KH Vasutas) Csak ketten indultak. Joó jobb volt. Könnyűsúly: 1. Koppány (Pécsi Dózsa) 2. Bognár (Pécsi VSK) 3. Borsos (KH Vasutas) Öten léptek szőnyegre e súly­csoportban s meggyőző volt a pécsiek fölénye. Kisváltósúly: 1. Krausz (P. Kinizsi} 2. Gyenes (Pécsi VSK) 3. Steiner (Pécsi VSK) A pécsiek háziböjnokság'a volt ez a szám is. Nagyváltósúly: 1. Kovács (Marcali) 2. Gerzson (Pécsi VSK) 3. Pataki (P. Dózsa) Kezdetben Gerzson látszott a mérkőzés nagy esélyesének. A hajrá azonban Kovácsnak sike­rült jobban, aki a döntőben öt másodperccel a befejezés alőtt, mikor ellenfele némi pontfölény­ben volt, tussolta ellenfelét. Kisközépsúly: 1. Szabó (P. Kinizsi) 2. Kogll (Dombóvár) 3. Kupusz (Szigetvár) Hatan indultak e súlycsoport­ban, a somogyi versenyzők ha­marosan elvéreztek, s nem ju­tottak a döntőbe. Nagyközépsúly: 1. Györkös (Nagybajom) Györkös egyedül indult. Félnehézsúly: 1. Vida (KH Vasutias) 2. Halmos (P. Kinizsi) E srú'ycsoportban Is csak ket­ten Indultak. Halmos némi fö­lényben volt. de fél perccel a be­fejezés előtt öntusst vétett. 3 ez­zel az egyébként tavaly még ser­dülő Vida jutott a bajnoki cím birtokába. Nehézsúly: 1. Kozma (P. Kinizsi) Kozma egyedül indult. A* egyesületi pont­versenyt Marcali nyerte Itt *a sorre-nd a következő: 1. Marcali 23 pont 2. P. Kinizsi 19 pont 3. KH Vasutas 12 pont 4. Pécsi VSK 10 pont 5 — 6. Nagybajom 5 pont 5—6. Pécsi Dózsa 5 pont 7. Dombóvári VSE 3 pont 8. K. Dózsa 2 pont 9. Szigetvári Zrínyi 1 pont A megyék nem hivatalos pont­versenyében «a következő sorrend alakult kii: 1. Somogy 42 pont 2. Baranya 35 pont 3. Tolna 3 pont Hz Újpesti Dózsa nyerte a magyar öhoivívd* bajnokságot Vasárnap a késő esti órákban befejeződött az 1957. évi ököl­vívó csapatbajnokság küzdelme. A döntőben a várakozásnak meg­felelően az Újpesti Dózsa csapata bizonyult a legjobbnak, s 12:8 arányban győzte le mind az MTK, mind a Honvéd együttesét. Az első csoport eredményeiből az U. Dózsa magával vitte a csepe­liek elleni 11:9 arányú győzelmét, s ezzel veretlenül nyerte a baj­nokságot. A harmadik helyért a Csepel és az MTK küzdött. Cse­pel csapata 14:6 arányban bizo­nyult johbnak az MTK-nál, s ez­zel a csepelieké lett a harmadik hely. A döntő eredményei is azt tük­rözik, hogy nincs lényeges kü­lönbség a sebtében összehozott egyfordulós bajnokság részvevő csapatai között. Hisz ismeretes, hogy á csepeli együttes a helyte­len bajnoki kiírás miatt időköz­ben kiesett K. Dózsa ellen csak 12:8 arányban tudott győzni. Az Újpesti Dózsa és a K. Dózsa kö­zött sem volt nagyobb különb­ség. mint a bajnokság felső és második helyezettje között. Ta­lán épp ezek az eredmények azok, amelyek gondolkodóba kel­lene. hogy ejtsék a MÖSZ illeté­keseit. hogy megváltoztassák azt a bajnoki kiírást, amely 1958-ra megszabja a bajnokságok rend­jét. No, de erre majd visszatérünk. Az ökölvívó NB I. véqeredmé­gA kéthelyiek javaslata nye a következő: 1. U. Dóisa 3 3 — 35:25 6 2. Honvéd 3 2 — 1 32:28 4 3. Csepel 3 1 — 2 31:29 2 4. MTK 3 — — 3 20:38 —r Kezdjük azzal, hogy szeretjük a sportot, s mint minden falu­ban, így nálunk is a legnépszerűbb a labdarúgás. A mi közsé­günkben 50 — 60 aktív labdarúgó van, ebből 30 igazolt játékos, s bizony vasárnaponként csak 11 tudja magára ölteni sportkörünk mezét. Látná csak, milyen gond, milyen probléma a csapat veze­tőjének. hogy ki maradjon ki az együttesből. No de hiába, a lab­darúgó mérrtözéseken csak 11 játékos játszhat. A többi vasárna­ponként tétlenségre van kárhoztatva Akik kimaradnak, legna­gyobb részt fatalok. Egy részük, nem is a kiseobik hányaduk, ifjúsági sorba tartozik. Félő, hogy közülük sokan fordítanak há­tat majd a. versenyszerű sportnak, mert nem tudják elviselni, hogy a tartalékok keserű kenyerét ogyék. Mi itt a megoldás? Mi már három ízben is javaslatot tettünk a Somogy megyei Labda­rúgó Alszövetséghez, de minden esetben süket fülekre találtunk. Pedig van elképzelésünk és ez a következő: Úgy gondoljuk, hogy a megyei II. osztályban szereplő csa­patok számára is ajánlatos volna kiírni az ifjúsági, vagy az után­pótlás csapaténak bajnokságát. Ez nevelési szempontból fontos volna. Mondhatná valaki, hogy indítsuk el a bajnokságban má­sodik csapatunkat is. Erre válaszként azt mondhatjuk, hogy ez olyan anyagi megterhelést jelentene, melyet nem tudnánk elvi­selni. Az a helyzet ugyanis, hogy rendszerint tehergépkocsival uta­zunk. No már most az egyik csapatunk Kötcsóre kell hoqy utaz­zon, ugyanakkor a másiknak esetleg Inkén kellene a sors szeszé­lye folytán Játszani. Ugyebár ez nem megy? Miután azonban a gépkocsira két csapat is felfér, így helyes volna, ha egy párhu­zamos ifjúsági bajnokságban fiataljaink részt vehetnének. Ez alig jelentene pluszköltséget, viszont az érdeklődést is fokozná, mert nagy szó lenne az a falun, ha a »nagy csapatok« mérkőzése előtt előmérkőzést is Játszanának. Szeretnénk, ha ehhez a javaslatunkhoz hozzászólnának a többi érdekelt falusi csapatok, s a Somogyi Néplap helyet adna e hozzászólásoknak. De szeretnénk hallani a SLASZ véleményét is. Markovics Ferenc pedagógus, a kéthelyi sportkör gazd. felelőse. (Van valami megszívlelendő nakságnak lehetne a gazdája e Markovics sporttárs javaslatában. KISZ, s esetleg az általunk Java- Nem vitás, megoldandó kérdés a sóit 'járási labdarúgó alosztály Is. falusi sportkörök utánpótlásának. Avagy mindkét szerv közösen, nevelése. Kötelező bajnokság lei-1 Várjuk az érdekelteik válaszát, írása, különösen most, időköz- amelynek szívesen adunk helyet, ben, azonban semmiképp nem t Szerkesztőség.) megy. Ha azonban például a Ba- ' latoni-csoportban — természete­sen a többi csoportoknál is — valóban általános ez a probléma, akkor úgy véljük, hogy akár a tavaszra is nyélbe lehetne ütni a csapatok egyfordulós utánpótlás­bajnokságát. Ennek a tavaszi baj­— A totó 12 találatos szelvé­nye: 1 2 1 í x törölve f 2 x 1 1 1 2. A 12 találatos szelvény 18 525 forintot, a 11 találatos 994 forin­tot, míg a 10 találatba szelvény 122 forintot fizet.

Next

/
Thumbnails
Contents