Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 8. szám

Féaíek, 1958. január 19. 5 SOMOGYI NfirLAJ» Álekszej Nyikolajevics Tolsztoj 76 évvel ezelőtt született A. N. Tolsztoj, a nálunk is népszerű szovjet író. Gyermekkorát a volgai síkságon töltötte, nem messze Szama­rától, ahol mostohaapja birtoka feküdt. Korán kezdett írni. 15—16 éves, amikor már verseket íatoirifcáL A szamarai reáliskola elvégzése után Tolsztoj a pétervári technológiai főiskolára iratkozott be, de otthagyta, s aztán festeni ta­nult; ekkor csatlakozott a szimbolistákhoz. 1907-ben adta ki első könyvét a »-Lira« című verskötetet. Egy meséslkönyv, elbeszélések a XVIII. századbeli Oroszországról — ez volt A. N. Tolsztoj irodalmi tevékenységének kezdete. Az irodalomban nevét elbeszélései tették is­mertté, amelyeket később «-Túl a Volgán« cím­mel foglalt egybe. A kötetben található novel­lák az elszegényedett nemesség túlhaladott életmódját leplezik le. Forradalmi álláspontot nem foglalt ugyan, de kritikus szemmel nézte .a valóságot, világosan megmutatta, hogy elke­rülhetetlenek a változások. Ugyanakkor az orosz élet maradandó érté­keit: az orosz föld költői szépségét, az orosz nemaeti jellem lebilincselő vonásait is meg­mutatta. Ez leginkább egyik legjobb művében a »".Nyikita .gyermekkora« című önéletrajz-jel- iegű elbeszélésben sikerül neki. Tolsztoj nem állt rögtön a szovjet írók közé. 1918-tól 1923-ig külföldön élt. Munkásságát a 20-as évék ele­jén a hazaáruló emigránsok leleplezése jel­lemzi (Ibikusz, Kézirat az ágy alatt) Bátran nyúl ezádőtájt a fantasztikumhoz is, azonban tehetsége képessé teszi arra, hogy nagy tár­sadalmi kérdéseket is beleszőj jön fantasztikus regényeibe (Aelita, Ganin mérnök Hiperbo- loidja). Fejlődése tetőpontját a szélesen ívelő tör­téneti regényekben éri el. A Nagy Péter, a Golgotha című regényei és a Rettegett Iván című drámai elbeszélése a kor legfőbb kérdé­seit dolgozza fel. Golgotha című regénye — melyből most film is készült — az értelmiség kínokkal teli útját írja le, azt, hogyan jutnak el a regény hősei végül a néphez, hogyan értik meg a forradalom szavát. A szovjet és magyar olvasók nem szűnő ér­deklődéssel olvassák újra és újra A. N. Tolsz­toj remekműveit, s amikor kezükbe veszik egy-egy regényét, mosolyogva gondolnak arra, hoigy az egykori Tolsztoj gróf, a szovjet föld egyik legjobb, s legnépszerűbb írója — Alek- szej Nyikolajevics Tolsztoj elvtárs lett. Reális terveik a Kadarkút! Vegyesipari KTSZ-ben Meleg kályha mellett foe- seélgetünk a Kadarkúti Ve­gyesipari Ktsz dolgairól. Ha jól megnézzük, megállapíthat­juk, hogy a szövetkezet már »iskoláskorba« lép át, mivel és fél évvel ezelőtt alakult. A ktsz elnöke, Parrag Lajos, agj-egy kérdés megválaszolá­sa után eltűnik, hogy valame- iylk részleg ügye-bajos dol­csi elintézze. (Mi mindent kell egy elnöknek csinálnia!) Többnyire Horváth László fő­könyvelő az, aki felvilágosí­tással szolgál. —• Hány tagja van jelenleg a saöve ékezetnek? — Huszonnégy. Van ezen kívül négy ipari tanulónk is. Az alapító tagok közül kilenc dolgozik még nálunk. — A múlt évben hogyan gaadálkodott a ktsz? —■ Elmondhatjuk, nem vál­tottunk szégyent. A tiszta nyereség 60—70 ezer forint. Ennek harminc százalékát nyereségrészesedésnek fizet­jük ki a részjegyek és a vég­zett munka arányában. Nyílik az ajtó, s újra meg­jelenik a kis irodai szobában Parrag elvtárs, a ktsz elnöke. A következő kérdést már ne­ki tesszük fel. — Mit tart a szövetkezet legjobb eredménynek az el­múlt esztendőben? —• Azt, hogy a legkisebb szftgtel a legnagyobb gépig minden ktsz-, mivel utolsó fillérig visszafizettük az ál­lamnak a felvett hitelt. —• Na és mik a terveik ez éwe, elnök elvtárs? — Korszerűsíteni szeret­nénk az asztalosrészlegünJket Mái- tavaly elkezdtük ezt a munkát azzal, hogy ä meglé­vő gatterünket gőzhajtásúról villanyhajtasúra szereltük át. Faipari gépeinket jelen pilla­natban benzinmotor hajtja — ezeket is szeretnénk villamo­sítani. Legfontosabbnak a raktárhelyiség felépítését tartjuk, mivel szeretnénk a ktsz vagyonát megóvni. Nem mai keletű problé­mánk ez, öt éve húzódik a raktárügy, de ebben az évben mindenképpen pontot teszünk a végére. — Mit csinálnak a különbö­ző részlegek az idén? — Az utóbbi időben veszé­lyesen megcsappant a cipész- részleg javítási forgalma. En­nek egyik oka az olcsó gyári cipő. Sokan a javítás helyett inkább új cipőt vesznek. Ezért egy önvédelmi tervet eszel­tünk ki. A javításokon kívü) a nagykereskedelemnek is termelnének cipészeink. Az építő részleget egy cserepes­sel és egy festővel akarjuk kiegészíteni. Munka bőven van, csak győzzük csinálni. Legnagyobb gondot a segéd­munkások okozzák a kész­nek. Kora tavasszal, amikor a krumpli kirakása megkez­dődik, legtöbb segédmunká­sunk elpártol a szövetkezet­től, hisz a gazda sokkal töb­bet fizet, mint a ktsz. Ezen egyelőre nem tudunk segíteni. — Milyenre tervezték az idei termelést? — A ktsz cipészrészlege 150 000 forint értékű munkát végez a lakosságnak. Az épí­tőipari részleg a lakosságnak félmillió forintos, az államnak 350 000 forintos termelést vé­gez. Húsz garnitúra bútort készítenek az asztalosok. 160 ezer forintért kizárólag kész bútort gyártanak. Idén növel­ni fogjuk az egy főre eső termelési átlagot is, legaláob 15 százalékkal. Reméljük, a Kadarkűti Ve­gyesipari Ktsz reális tervei megvalósulnak, sőt bízunk abban, hogy ezeket a terveket messze túlszárnyalják. Lajos Géza (Be,mutatfuk színházunk új primadonnáját Serfőző Ilonát. A kaposvári színházszerető közönség egy része ugyan már az el­múlt év novemberében meg­ismerkedett a művésznővel a »Csak a fele tréfa« című vi­dám este két előadásán. Ne­künk is akkor sikerült be­szélni SeiTfcző Ilonával. A két előadás között, a néhány perces szünetben érdeklőd­tünk kaposvári terveiről, el­képzeléseiről. Még mielőtt erről szólt volna, egy kicsit izgatottan jegyezte meg; — Először is annyit mon­dok, hogy ezen a mai esten dől el további kaposvári fel­lépéseim sorsa. Szeretném, ha a város művészetkedve­lőinek megnyerhetném tet­szését, hiszen a színház mű­sortervén oly sok szép mű szerepel, amiben 1058. Ja­nuárjától nagyon szívesen vállalok majd szerepet. így először a Víg özvegyben lé­pek fel, s ez már Ismét újabb izgalmakat okoz. Hiszen ma­ga a szerep is olyan, aminél szebbet, jobbat nem is kíván­hatna magának egy operett­primadonna. Ezenkívül na­gyon kedves szerepem a Csárdáskirélynő Sylvlája, va­lamint a Leányvásár. S eze­ket szintén műsorra tűzi még ebben az évadban a Csiky Gergely Színház, s mindkét előadás természetesen újabb feladatokat is Jelent. Most elérkezett az idő, megkezdődtek a Víg özvegy próbái. A primadonna is megérkezett már Kaposvárra és bekapcsolódott a munká­ba, hogy a februári operett­bemutató minél Jobban sike­rüljön.----­T udja-e, hogy 37 és félezer forint gyűlt össze eddig Kaposvárott a Gyermekvárosért A Gyermekvárosért, az el­hagyott gyermekek otthoná­ért indított akció nemcsak az országban, hanem Kaposvárott is visszhangra talált az érző, becsületes emberek szívében. Az adakozásban, amely már óvodáskorban lévő gyermekek ■jxivilonjai és tanítólalcások 1 elépítéséért folyik, nemcsak egyének, hanem intézmények, üzemek is részt vesznek. Az óvodák közül különösen ki­tűntek a Kossuth Lajos utcai, Szigetvári utcai, Vöröshadse- úti, az általános iskolák közül a Május 1. utcai, Petőfi utcai, Szabadságparki, a Icö- zépiskolák közül pedig a Táncsics Gimnázium, a taní­tóképző és a leánygimnázium. A pedagógusok jó munkája nyomán a kis gyer­mekek megértették kis tár­saik sorsát, sokan uzsonna- péwt&ket ajánlották fel a ne­mes célra. Az üzemek, vál­lalatok is hiteitek magukért, különösen a Moziüzemi Vál­lalat, az Élemiszerkiskeres- kadelmi Vállalat, a Városi Tanács, az AKÖV, a KIOSZ és a KISZÖV dolgozói tűntek ki közülük. A itírosi nőtanácsnak, amely lelkes aktívái segítségével a szervezés oroszlánrészét vég­zi, további tervei is vannak a cél érdekédén. Divatbemutatót és táncos teaestet rendeznek, melyek bevételeit szintén a Gyermekvárosi óvodák fel­építésére adják. Szeretnék, ha elérhető volna, hogy egy kü­lön paiMlont csak Somogy me­gyei adományokból építhesse­nek fel. A Városi Nőtanács és a Vá­rosi Művelődési Felügyelőség a nemrég indított pedagógiai előadássorozat keretében fel­kérte Dezséry Lászlót, hogy nagysikerű könyve, a »Gyer­mekeink érdekében« megjele­nése alkalmából tartson anké­tül, Kaposvárott. ... a Lordok Háza december 18-án 134 szavazattal 30 elle­nében megszavazta, hogy nők is beléphessenek az angol fel­sőházba. ... hogy a keresztespóknak tóit vére van? ... hogy a rózsa egyike a legrégibb dísznövényeknek? Már egy hétezer esztendős ér­mén is .látható egy rózsa raj­hogy Dezséry László elfogadta a meghívást és január 15-én, szerdán délután 6 órakor a vá­rosi tanács nagytermében tart­ja meg előadását. A bizonyára nagy érdeklődéssel várt ese­ményre a város felnőtt társa­dalmát szeretettel meghívja a Városi Nőtanács és a Művelő­Most örömmel közöljük, dési Felügyelőség. za. Dezséry László ankétja Kaposvárott un Eredmények és hibák az MLSZ Somogy megyei Labdarúgó Alszövetoégének életében Szólás-mondás, hogy hibát az követ el, aki dolgozik. Ennek egyenes folyománya, hogy ahol sokat dolgoznak, ott több a hiba elkövetésének lehetősége. így áll ez a téted az MLSZ Somogy me­gyei Labdarúgó Alszövetségiének egyéves munkájára is. Vegyük csak számba ezt az egy esztendőt. 1956. októbere után elsőként a labdarúgók álltak talpra. 1957. januárjában már volt va­lami aiszövetség-féle az egykori társadalmi szövetség helyén, ahol a megye legiobb és leglelkesebb labdarúgó szakvezetői tanácskoz­tak estéről estére labdarúgó sportunk problémairól. Mert hát akadtok megoldandó feladatok. Hiába mutatott januárt a naptár a sportkörök labdarúgói mintha mi sem történt volna, kezdték meg felkészüléseiket1, csak éppen azt nem tudta senki, hogy mi­lyen versenyekre, bajnokságokra kerül rnajrl sor a tavaszi idény­ben. Labdarúgó ml szövetségünk az első vizsgán jól kiállta a próbát. Akkor, amikor az MLSZmél Nagy Marcell és társai játszottak a orímhegedűn, amikor a január 26-i országos labdarúgó értekez­leten olyan hangot ütöttek meg az MLSZ akkori vezetői, amely szerint ott akarták folytatni, ahol a kapialista sport csődbejutása­kor abbahagyták, okkor a kis Somogy megyei Labdarúgó Ai- szövetség képviselői Budapestien józanságra, mértéktartásra Intet­ték felszólalásukban az országos értekezletet. Kiálltak a somogyi és ezen keresztül a magyar fal­vak sportjáért, amellyel abban az időben az MLSZ-:iél senki nem akart törődni. Aztán az országos értekezlet kész tények elé állította az al- szövetséget, amelyet függőségi viszonyba hozott a pécsi Délnyu­gati Labdarúgó Alszövetséggel. A somogyi sportvezetők azonban tíz körömmel harcoltak az alsző- vetség függetlenségéért és hiába nevezték alosztálynak a megye ’abdarűgásának irányító szervét, az mégis teljesen önállóan működve végezte munkáját. Akadt tennivaló. Meg kellett szer­vezni a csapatok tavaszi foglal­koztatását. Az akkori kaposvári labdarúgó alosztály vezetőinek nyakát« szakadt az NB Ill-ba ju­tásért, majd pedig a megyei I. és II. osztályba jutásért folyó osz­tályozó lebonyolítása. Ha sízám- bavesszűk az e téren végzett munkát, akkor a labdarúgó alszö- vetségről csak a dicséret hang­iáin nyilatkozhatunk. A tavaszi asztál yozókat csaknem zökkenő nélkül bonyo'ították le, s amikor ennek befejeztével a magyar sport átszervezésével megbízott kor­mánybizottság visszaadta a me­gyei' labdarúgó ószövetségnek önállóságát, akkor újult erővel láttak munkához labdarúgásunk vezetői, most már az 1957—58. évi bajnokságok megszervezésé­hez. •halán éppen a tavaszi sikerek nyomán lett úrrá kissé az elbi­zakodottság a megyei labdarúgó alszövetség házlatáján. Mechani­kusam kívántak megoldani fei­adatokat az alszövetségnél, s annak vezetői azt hitték, hogy miként a tavasszal, úgy az öez folyamán Is majd minden magá­tól menni fog. Elbürokratizálódott a SLASZ, ahol az oktlatömegek között nem minden esetbem vették észre az embert, de magát a sportot sem. Igaz az, hogy a szervezeti fel­építést a körülményekhez képest jól alakították ki labdarúgó al- szövetségünknél, de az is igaz, hogy a kivitelezésnél például a legkisebb falvak sportköreinek vajmi kevés, vagy semmi segít­séget sem tudtak adni. Ennek a következménye volt az, hogy a megyei III. osztályban elég nagy volt a lemorzsolódott csapatait száma. Sőt a megyei II. osztály- Dan is törölni kellett csapatokat azért, mert nem utaztak el vidé­ki mérkőzéseikre (Somogyasza- >ó). Ezeknek megmentése érdeké­ben azonban a SLASZ-nál nem tettek semmit, hanem »szigorúan töröltek«. Valami felsőbbrendű­ség lett úrrá a SLASZ házatáján, ahol kissé parancsolgató volt a hang, »Utasításiak röpködtek telefonon vagy írásban, s ezek­nek hangja nem mindig a leg­megfelelőbben sikerült!. Az amúgyis túl érzékeny sportkö­rök némelyikénél (pl. Siófok) az­tán nem a legjobb véleménnyel beszéltek a. SLASZ működéséről. Az igazság persze az volt, hogy ezek a hibák nem voltak olyan nagymérvűek, mint ohogv azt egyik-másik helyen hangoztatták. Viszont az Is igaz, hogy bizo­nyosmérvű kapkodás és fejetlen­ség jellemezte a SLASZ ügyveze­tését és különösein a fegyelmi bi­zottságok munkáját. Véleményünk szerint az elnökség feladata lett volna összehangolni az egyes fe­gyelmi bizottságok működését, mert ez esetben nem fordulhatott volna elő, hogy az egyik, ugyan­azért a vétségért kiállított játé kos kisebb büntetésit kapott, mint a másik, avagy az el nem utazó csapatoknál egyik esetben újra­játszást rendeltek el, más eset­ben pedig játék nélkül ítélték odia a két pontot. Jórészt az ilyen határozatlanság következménye volt az a szinte példa nélkül álló óváshullám, amely jellemezte a megyei I. oszíáy küzdelmeit’. Jó­formán alig volt olyan elvesztett mérkőzés, amelyet ti vesztes csa­pat meg ne óvott volna. E határozatlanság következté­ben keletkezett kisebb zavar az őszi idény vége felé a bajnokság­ban, de aztán a SLASZ-vezetőik mégiscsak rendet teremtettek. Végül is az őszt idényt sikeresen zárták csapataink, 9 a SLA3Z- nak nem kis része volt a.bban, hogy a hibák ellenére is sikeres zárásról adhatunk számot. Ha már részletesen taglaltuk a hibákat, akkor mondjuk meg azt, hogy mi volt a legnagyobb baj a SLASZ egyéves működése fo­lyamán. Szerintünk az, hogy a SLASZ nem ért el a falusi csapatokig, amelyeket korábban több-keve­sebb hibával, de a jelenleginél lobban tartották kézben a volt járási sportbizottságok vezetői Ebben a megállapításban egy úttal benne van a SLASZ hibájának eredője is. amely abból adódik, hogy a megyei vezetőség ad*tt- ságiainál és helyzeténél fogra nem tudja elérni a falvakat. De áll a tétel fordítva is. A félfüg- geilenftett SLASZ-vezetöket sem találják meg minden esetben a falusi sportkörök ügyes-bajos dolgaikkal, mert a SLASZ hiva­talos helyiségének ajtaján egy szigorú tábla hirdeti, hogy fél­fogadás délután 5-től. Noha igen sok esetben a SLASZ-vezetöfk nem tat tolták magukat szigorúan e kiíráshoz, de mégis hiba volt az, hogy a szegény falusi sport­körök egy-egy vezetője, egyéb ügyeit Kaposvárott Intézve, nem biztos, hogy talált valakit a SLASZ-nál. Úgy véljük, ebből fa­kadt a legtöbb baj, a meg nem értés, vagy félreértés. Mert hát az írott betű, különösen, ha nem kellő gonddal írják aizt le, sok­szor ,ad félreértésre álltai mat (például a heresznyei levél). A SLASZ és a falu kapcsolata csak egyképp javulhat meg. Ennek egyetlen módját abban lát­juk. hogy a SLASZ-nak előretolt bázisokat kell kiépíteni legalább Járásonként, ahol az alszövetség- nek kirendeltségei, alosztályai, vagy bármilyen néven működő kinyújtott csápjai megoldhatnak eddig sok megoldatlannak vélt problémát. És nem megvrdőaít- hatatlam ez a tervezet. Úgy gon­doljuk, hogy azok az alszövetségt vezetők, akik jelenleg Is tagjai a SLASZ-nak (pl. Göndöos Je»ő. Barcs. Isztl Bulcsu, Marcali, Vö­rös István, Csurgó stb.), néhány társadalmi sportmunkóssal ki­egészülve szívesen vállalnák a Járásban működő III. osztályú csapatok irányítási munkáját. Ar­ra gondolunk, hogy ezek a járási labdarúgó sportszervek legyenek teljesen önállóak, irányítsák a III. osztályú bajnokságokat. In­tézzék ezeknek fegyelmi, sőt já­tékvezetői ügyeit Is. Szinte biz­tosra vehető, hogy ez minden különösebb zökkenő nótkül men­ne. Nemcsak Barcson. Csergőn, Marcaliban, hanem Fonyódon. Siófokon és mindenütt, ahol erre szükség van. Bzáltal kettős céjt érünk el: egyrészt a kis falusi labdarúgó csapatok közelebb ke­rülnek az átszőve tséghez, más­részt az alszövetség is közelebb kerül a faluhoz. Arról nem Is be­szélve, hogy számos értékes tár­sadalmi .aktívát nyerhetünk lab­darúgó sportunk számára. Azzal kezdtük, hogy az követ el hibát, aki dolgozik. Azzal sze­retnénk befejezni. hogy több szem többet lát. Valóban. még több lelkes, önzetlen sportherát- ra van szükség ahhoz, hogy lab­darúgó lalszövetségönk az eddi­ginél jobb munkát végezhessen. Ha még több Cziráki Ferenc. Turbéki János Korompai Valér. Saalal József, Németh Lajos, Sza­bó Sándor, Mozsgal Géza, Gön- döcs Jenő, Kiss István, ZádorI László. Péter János, Mohácsi Kál­mán, Németh Ferenc kapcsolódik be a SLASZ munkájába, akkor a iobb munka elvégzésének nem lesz akadálya. Akkor nemcsak pozitívnek értékelhetjük labda­rúgó alszövetségünk munkáját, mint Jelen esetben, hanem arról számolhatunk majd be. hogy a legnépszerűbb sportág szakveze­tése Somogybán hiba nélkül lát­ta el feladatát. Kovács Sándor MÉRLEGEN MEGYÉNK ATLÉTIKAI ÉLETE (3) Gyaloglás — Balajcza Tibor Furcsának tűnik ez a cím, de valóság. Megyénkben a távgya­loglást egyedül Balajcza Tibor (K. Petőfi) képviseli. A többiekről akik jóformán nincsenek, egy szót sem érdemes szólni. Balajczáról még két dolgot kel' megemlíteni. Hogy határozott te hetség, akinek időeredménye' vetekszenek az ország legjobb­jaival, Nagy kár, hogy az elmúlt evben nemigen tudott fővárosi versenyzőkkel találkozni. A má­sodik, 'hogy Idén már őrá sem számíthatunk, mert katonai szol­gálatra vonult be és jelenleg tá­vol Somogytól teljesíti kötelessé­gét. Eredmények: 3000 m gyaloglás megyei csúcs: Balalcza Tibor (K. Petőfi) 13:35.8 (1957). 13:55 8 Balajcza (K. Petőfi) fein. 5000 irt gyaloglás megyei csúcs' Bala'cza Tibor (K. Petőfi) 24:35.6 <1956). 25:03.8 Balajcza (K. Petőfi) fein 10 000 m gyaloglás meqyei csúcs: Balalcza Tibor (K. Petőfi) «•43.8 (1957). 49:43.8 Balajcza (K. Petőfi) fein. Nincsenek gátfutóink Amióta Ferity eltávozott So- mogyból, nem beszélhetünk gát­futó életről. Az eredmények, me­lyek országos viszonylatban szinte számba sem jöhetnek, azért oly gyengék, mert «Befu­tóink egy-egy bajnoki viadalom a pontokért beállnak gátat futni. Híven tükrözi ezt, hogy az ifjú­ságii Gál Zoltán, aki kifejezetten síkfutó, mindhárom gátszámban listavezető, sőt a 400-on csúcs­tartó is. Edzőink feladata lesz a jelenlegi helyzeten változtatni. Meg kell találni és ki kell ala­kítani a Somogy megyei atlétiká­ban a gátfutó-gárdát. Persze eh­hez türelem, sok fáradság és ki­tartás kell. Eredmények: 110 m gát megyei csúcs: Ferity (K. Dózsa) 16.3 (1954). 17.7 Gál Z. (KH Vasutas) ifj. 18.2 Neményi (K. Petőfi) if], 19.1 Hsrmath (Siófok) ifj. 19.8 Gál L. (Somogyszob) serd. 200 m gát megye! csúcs: Ferity (K. Dózsái 27.7 (Í954). 28.5 Gál Z. (KH Vasutas) ifj. 30 0 Neménvi A. (K. Petőfi) ifj. ■10.4 Harmath (Siófck) ifj. 31.4 Gál L. (Somogyszob) serd. 32.8 Nemetz (KH Vasutas) serd. 400 m gát mecryei csúcs: Gál ’oltón (KH Vasutas) 62.8 (1957). 62.8 Gál Z. (KH Vasutas) Ifj. Eléggé siralmas a helyzet az ugrószámokban is Csaknem a gátfutáshoz ha­sonló szegénység jellemzi me­gyénk atlétikáját a különböző ug­rószámokban is. A magasugrást kivéve ugjianis siralmas a hely­zet. Kevés ugyanis az olyan ver­senyzőnk. aki az ugrószámokra specializálta volna magát A ma giasugrók közül Bertalan és Bo­dosi emelkedtek ki. annak elle­nére. hogy mindketten stíluskere sési zavarokkal küzdenek. Mind­két ifjúsági versenyző tehetsé­ges. Sok értékes győzelmet, sőt Bodosi nemzetközi helyezést is szerzett Varsóban. 1958-ban mindkettőjüktől jobb eredményt várunk. Lechner sokkal nagyobbat tud­na ugrani, h.a kedvezőhb körül­mények között edzhetne. Igen te­hetséges a marcali Bősze. A fel- »örő fiatalok közül Grosz, Schisz- 'er ée Molnár emelhető ki. Dob­ribán és Stiettner, a két »öreg« sokszor siettek a megye segítsé­gére a megyék közötti versenye­ken s néhány értékes pontot s«e- reztek. Eredmények: Magasugrás megyei csúcs: Vaj­da György (K. Kinizsi) 180 cm (1953). (76 cm Bertalan (Siófoki VSE) ifi. 175 cm Bodosi (KH Vasutas) ffj. 170 cm Neményi (K. Petőfi) ifj. 170 cm Tóth (Kötcse) fehl. 170 cm Dobribán (Barcs) fein. A 20. helyezett eredménye 160 cm. TávOÍuqras Kúéijyéí cSics: i-oo- ribán Géza (Barcsi VSK) 672 cm (1956). 593 cm Dobribán (Barcs) fein. 582 cm Grosz (K. Dózsa) ifj. >■ 572 cm Fülöp (K. Dózsa) Ifj. 569 cm Szántó (K. Petőfi) serd. 566 cm Szalai (Siófok) ifj, A 20. helyezett eredménye 525 cm. Hármasugrás megyei csúcs: Dobribán Géza (Barcsi VSK) 13.80 m (1954). 12.52 m Lochner (Siófok) fein. 12.31 m Dobribán (Barcs) fein 12.29 m Horváth L. (Siúfqk) fein. 11.81 m Bősze (Morcain ifj. 11.37 m Simon (K. Petőfi) ifj. A 20. helyezett eredménye 10.10 m. Rúdugrás megyei csúcs; Go­dina József (Barcsi VSK) 363 cm (1955). 305 cm Bősze (Marcali) ifj. •300 cm Stettner (K. Petőfi) fein. 280 cm Schiszler (Somogyszob) Ifj. 280 cm Molnár F. (Siófok) Ifj. 275 cm Bodosi (KH Vasutas) Ifi. A 10. helyezett eredménye 250 cm. (Folytatjuk.) Eddig 48 nevezés érkezett a vasárnapi kaposvári birkózó , versenyre Nagy érdeklődés előzi meg az Idei év első kaposvári sporteae- mónyét, a területi ifjúsági kö­töttfogású birkózó versenyt. Nemctiak a közönség részéről lyilvánul meg nagy érdeklődés a verseny Iráni, hanem a sportkö­rök is sorra küldik nevezéseiket. Bzideig Pécs, Szigetvár. Dombó­vár, no és természetesen Míiroati. Kaposvár' és Nagybajom birkózóit nevezték. Csütörtök reggelig a beérkezett nevezések száma 48. A birkózó alszövetségnél számí­tanak még a nagykanizsai birkó­zók indulására is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents