Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-01 / 1. szám
S z i LV | 5ír, tzR li N JC GÖRBE TÜKÖR Mit láthat benne az olvasó? hogyan írnák meg Somogy költői Petőfi Sándor nem írta volna meg. Takáts Gyula: Verseket, amik arra adnak választ, az Anyám tyúkja című versei, ha ANYÁM TYÚKJA A hal l a hárs közt kacéran leng, a tyúk kapir.gál s halkan mereng. Merengek én is, békét, csendet, nádast és pagonyt, új tyúk-rendet! Eszembe jut a sparhelt rőtje, amint jó anyám tyúkunk főzte, merengek csibét, jércét, kappumt, melyek emléke szíven koppant, paprikáscsirkét ezüst tálcán, klasszikus torzót — fehér márvány — s lankák ölére bort is, nohát, s a húrsak falára zöldes mohát. Álmodik mindent, ami régi, múzsái, csodás, lengő, égi. mint anyám tyúkja olympi téren, kapirgálok a pipitéren: s találok ottan hár9 közt holdat, s re ge'eg tyúkot, aléiót. holtat. Míg körűlst.sog a halk berek, elküldőm néktek emberek, anyám tyúkjának íze e dal, tenyészetében nagy diadal: vegyétek árnyát, omló szárnyát, egyetek meg e szép szivárványtl Hia lágy húséból netán marad, legyen enyém a püspökfalat, hogy merengjek még b «» -t, csendet, nádast és pagonyt, új tyúk-rendet. Somogyi Pál: IRGALOM NÉLKÜL Kiáltani kell — a tyúkok szabotálnak! Ezt elhallgatni: tűn. veszedelem! Nem kotkodácsolrak, csak kapirgálnak néma csőrrel, mert mérhetetlen merényletre készülnek e tollal burkolt bestiák, lesben állva házunk, hazánk körül. A kukorica, az kel! nekik, de nem szolgálják terveinket, nincs kotkodács és nincs tojás, nem produkálnak, harcolnak velünk nagy, szent ügyünkért! Ó, ernbertestvérek, azt mondom ón, legyen bár anyánk tyúkja a/, a tyúk, irgalom nélkül végezzünk velükl Másként nem lesz majd kalács és rántotta, nem lehet boldog, békés életünk, és nem lehetnek ktscslbék, nem lesznek tyúkok, mik nem tojnak, s jaj, akkor én, az edzett harcos irgalom nélkül miről daloljak?! László Ibolya: REQQEL, DÉLBEN, ESTE Reqqel tyúkot Hitettem, szoknyásat, lányost, egyetlen-eeyet. búsat, magányost. Ült a tyúk. S a kakas-fiú messze szárnyalt szemétdombján, szeme karikával ányialt. De jó nekll Délben felkukorékolt a Nap a búzaföld felett, 9 a tojásokból sok kiscsirke lett. Pihegő, piciny. Megszámláltam: annyi kis kakas, nyakas, nadrágos, nem lányos. Este míg a tyúk csirkéit leste, s az alvégen aráját a legény, vándorútra kelt a kakas-fiú. öh, a hiúi h iszen, ha tyúknak taréja lenne, s nekem nadrágom, de másként lennel Nem ültetnék tyúkot, szoknyásat, lányost, a kakas szemén se volna árnyék, s a szemétdombon — én kapirgálnékl Török Zsófi: TYUKOS VERS Van olyan tyűk, mely egyet toj naponta, és van olyan, mely egyet sem tojik, és van szemérmes: nem néz a kakasra, — a másik váltig csak kacérkodik. Van olyan tyúk, mely csendesen szemelget, éa van olyan, mely kotkodálna folyton... van olyan tyúk. mely mindig csak kotolna, és nem segít a háziasszony-gondoni Sokféle tyúk van: bögyös és szerény, mesém tovább nem csavarom-csüröm, hisz olyan tyúk. mely tizet toj naponta, — fájdalom, nincs még — erre: esküszömi Ecllyei László: óda anyám tyúkjához Csőre piruljon, rossz házimadár, kit édesanyám kegye hizlalt, s míg lágy tenyeréből ette a búzasiemot, nem volt" rest hűtelen állat máshova tojni tojását! Csitt1, csitt, most ne káricsáljon figyelje szómat, gyakoroljon szépen önkritikát. önszántából, mert különben tudja; — könnyű belülről megnézni anyám öblös fazekát! Bünbánatát. ha.nem bizonyítja ma még két tojás, búcsúzzon el kakasától, meg-esszük vacsorára a húsát! Elmondtam ármáíiyos lelkű fehérnép, s hiába fürkész pisla szemével, szép Somogyunkban, jobb- és balpartján á Balatonnak nincs, ki kegyesen kérne kegyelmet! Vagy két tojás lesz és lesz kegyelem, vagy, hogy ne dúljon tojástalanság. s r.e mérgelődjön önnel anyám, megesszük vacsorára. Én meg e versért —- ha megkapom égte a pénzt, jércécskét veszek, kendermagosat, kit bálványozhat joggal a ház. mert tud majd munkafegyelmet, és mindennapra lesz tojásl TakáLs Gyula : Anyám tyúkja És hoqyan írta volna meq Kanyar József Takáts Gyula fenti verséről a kritikát, ha nem írt volna az író közelmúltban megjelent regényéről ... Hét versesikötete. harmadik regénye után újabb versével örvendeztette meg a magyar irodalmat Takáts Gyula. Korábbi versel, regényei után most a somogyi tájék jellegzetes állatjáról, a tyúkról írott versével jelentkezett irodalmunkban, melynek szójátékos névvel .Anyám tyúkja címet adta. Kitűnő írói invencióval megrajzolt szereplők jelennek meg a verset olvasók szeme előtt. A tyúk, .amely hogy, hogy nem. talán dalmát származása révén olyan előnyös helyzetbe került, hogy ól helyett szobában tengette életét. (Mi is tudtunk szobát biztosítani minden dalmát tyúknak, csak a mieinknek nem!) Megjelenik az olvasó szeme előtt az egyszerű somogyi asszony, az anya, aki magasra emelkedik ki az akkori társadalom szu boréin adójából és végtelen állat iránti szereteté- rcl tesz tanúságot. Épp ezért e versnek nemcsak irodalmi, hanem magas állattani él téke is van. Ha Takáts Gyulát írói nevekkel próbálnám fémjelezni, akkor azt mondanám, hogy egy kései Csokonai és egy somogyi Krúdy Gyula szintézise. Ha a somogyi Atlantic a következő évtizedekben elsüllyedne és e tájról csak Takáts Gyula versei maradnának fenn. az új évezred embere meg tudná magának konstruálni, milyen volt az a táj, ahol a költő élt, milyen volt e táj jellegzetes állata, a tyúk és milyen volt az az egyszerű somogyi asszony, aki annyira tudatában volt a tyúktenyésztés jelentőségének, fontosságának, hogy saját szobájában nevelgette. A késel olvasók tényeket fedezlek fel minden sorában, A dim- bes-dombos somogyi tájak, a balaton- part, a lenyugvó nyári nap, amint vérvörös tóvá festi a magyar tenger vizét — műveiben élnek. Szinte hallja az ember a szüretelő lányok énekét, a szerelmének könyörgő levó-ny panaszos szavalt, a szobában kotko- dáló tyúkot, s az egyszerű somogyi asezony hangját. Takáts Gyula e versét ezüst tálon adta át az olvasóknak, az irodalomnak, a soha nem felejt®, hálás utókornak. Hiszen a sűrített jelzők, a lakonikus szentenciák, a választékos nyelv, csiszolt stílus — nem vt-lellen, amilyen az ember, olyan a stílusa, márpedig Takáts Gyulának a hétköznapjai is elegánsak — a költői mű- hely eszközei. Mindezek ellenére érezzük a költő birkózását a geológussal és a biológussal. Ezen nem is csodálkoztunk, m r: a gyönyörű somogyi táj és jel legzetes állatának, a tyúknak a leírása háttérbe szorítja a költőt. De e birkózásból mégis Takáts Gyula kerül ki győztesen. Ezt már maga a címadás is bizonyltja, amely remekbeszabott, költői cím. Talán teljesebb lenne a cím így: A vén csirke. De így. hogy Anyám tyúkja, feltétlenül költőibb. Takáts Gyula újabb verse ismét igazolta régi tételem: ez a táj az eposzok földje. A műit társadalmának összokúszáltságában vergődő típusokról, e táj szépségeiről, s jellegi- zetes állatairól: difficile non 9cribendi. E vers kimondatja velem azt a szenteiciát, hogy Takáts Gyulának, az elegáns-tollú fróhak éles szeme van a társadalom fonákjának meglátására, s ez alkalommal is arra buzdítom, írjon új életünkről, írjon a somogyi táj szépségeiről, jellegzetes állatairól, hiszen van még tyúk szerte e dimbes-dombos tájakon, s tanítsa, nevelje tendenciózusan e táj egyszerű embereit a tyúktartás fontosságára. Az Ízléses, felemelő vers a Somogyi Néplap hasábjain jelent meg, s ez a kiadó dicséretére válik. Talán csak abban marasztalnám el a kiadót, bogy Takáts Gyula, a kései Csokonai, a somogyi Krúdy Gyula, az elegánstollú író és költő versét Ilyen ismeretlen emberek — mint Bellyei László, László Ibolya, Török Zsófi stb. — versei között jelentette meg. 2:1 A DRÁMAI HŐSÖK JAVASA Nem rrv'nrtpnnan: színházi esemény fül-, gége- és szemtanúi voltunk a kö- zelmúltltan. A város korszerűtlen gyep- színházában ezúttal évtizedek óta nélkülözött író, Bochatsonteury: Tanulj meg veszteni című kéífelvonásos szatirikus tragikomédiájának tapsolhatott a közönség. Eme műfaji egyveleg előtt tek meg. — bevalljuk — kissé értetlenül áll meg néző és kritikus egyaránt, hisz a kápráztató, s egyúttal rekeszizmokat próbára tévő műben olyan jeleneteket rendeztek közkedvelt művészeink, amire még nem volt példa a színház történetében. Egy szó mint ezer. szinte percenként labdázhattunk a dráma, bur- leszk. operett és vígjáték elemeivel. Hála a rendezésnek — ezért már elöljáróban is dicséret illeti —, nem skatulyázta be a színészeket. Míndeqyik eqyéniséqe és művészi felfogása szerint kitombolhatta magát akár négy műfajban is ... Mielőtt azonban a művészi alakítások söségeket, s ez értékelését adnánk, bemutatjuk az írót, kinek neve, s műve hallatán millió torokból zúg a hozsanna, a tébolyult »hogy volt«, s ezernyi láb lép önfeledten társa tükörfónyes kaplijára . . . Bochalisonteury (ejtsd: Bokacsontöri) az 1890-es éveik egyik legkiemelkedőbb közel 210 centi) angol Írója volt. Korai- beli irodalomtörténészek ma Is úgy emlegetik, mint az efajta műfajok legkiválóbb mívelőjét, ki keverőasztal nélkül (akkoriban még nem volt) bámulatos könnyedséggel "vegyítette a műfajokat. Bár részletműveit sohasem tudta egységes egésszé kovácsolni, világirosel, rutinnal fogta fel Kovács, hogy otthon, vagy az italboltok neve sett r*- aztán átadja a játék irányítását a fősze- kalmatosságban. Kár, agy a rlrtma- replölcnok. De mielőtt még a príma- turga (melyben ezúttala két rendes# donna megjelenhetett volna a színen, szerepel) nem dolgoztáét megfelelően, sajnálatos eset történt. A karmester fel- a darab hangulatához ieszkedőn mon- szólt a pódiumra Egresnek, s figyel- dókájukat. De nemcsak ik. Mózsl és meztette, hogy a próbán másként egyez- Kovács is néha túlharsgta szerepét, "a vitte előbbre " " A primadonna, Mózsl. nem énekelt belépőt. Csodálatos jelmezével, csiszolt mozdulataival így is lenyűgözte a nézőt, amint feltűnt a fehér léckerítés közelében. Éppen szólni kívánt, amikor a karmesteri pálca leintette, s Kovácsnak igaza volt, elvégre nem ülik leskelödni a szerelmes színészek intim jelenetei után. (Mózsl ökölbeszorított kézzel visz- saaintett.) Ezen időszakban a Kinizsitof i- (a rövidség kedvéért csak Kinlez nem vitte előbbre mű cselekményét. A második fi 'vonásán néhol tragédiává izmosodott' a drmai feszültség. Kiváló alakításnak iq'kezett Tisza- qáti fetrenqési slenete. Sajnos, azonban nem vt hihető, nem élte át megfelelően strapát. Mesterkélt eszközökkel megjrmált alakja beleveszett a feledés tererébe. Az ölel- ke-zési, helyesebben seeúmi jelenetek vi9szata9zltóak voltak, em, nem lehet ezt így csinálni. Fergetjes rendezői dalmi jelentősége mégis óriási, hisz se sikerült kibontakoztatni tehetségét. Hírnesz zsi-nok jelzem) KMTE szempontból drá- hiba, hogy egyszerre 4-5 művész ga- mai elemei kerekedtek felül. Am a drá- balyodik össze, m*közb< a másik há- mai szí '.észek o'ykor eltúlozták a kül- rom tévedésből a gyepőnyegre leheli majdnem a nalva, fcnró csókjait. Szili sztánységtöl át- Morvai átütő 9ikerc-t okozta. Morvái Itatott produkciója rokcszenves, külö- ugyani9, kihasználva a helyzet adta le- nősen a lírai mozzanatéban, de játó- hetSsóget, egy fából faragott képnél kának még nincs meg .a kellő dinamí- tuagyta Szigetit, de mielőtt' kibonlakoz- kája. Tóth a táncoskomtis szerepében hatott volna, Rapp kissé pózolva, de halvány volt, poénjei rszul slkerül- méigis ügyesen vette át a beszéd fona- tek. -Jutási kisasszony vzont hú volt lát. önmagához, s különös Ivezetteá proA közönség tombolt, a bíró intett, dukált a csontzene hangjnAl, mfközbe» a színész fáradtan lihegett, do tovább fájdalomtól megtört hígú énekesek folytatódott a színvonalas játék. Úgy bú9ongtak tragédiájuk fett, éreztük a következő Jelenetekben túl- A második fel /onás qylk leqkiságosan sok volt a óráinál konfliktus, emelkedőbb clenete kétségkívül s a humor háttérbe szorult. Mózsl ismét Jutásié volt ÄUWÄ« aki. banya,fekve , mondta «öve** * előtte, se utána nem próbálkoztak drámai feszültséget karikaturlszíikus vonásokkal feszlek:uíteni. s operett dalbetéttel enyhíteni a drámai konfliktus vérszegénységét. Nos, mint mondottuk, Bochatsonteury fenti művével mutatkozott be a Theatre—Dozsamay színháztermében. A rendező káprázatos ügyességgel vonultatta fel a Kinizsi- tofanes (ejtsd: operett és drámaii), valamint a Káeintónesz (ejtsd: vígjáték és balett) gárdáját is A kritikus elnézést kér a kifejezések zárójeles magyarázatáért, de a gyengébbek kedvéért teszi.) Felgördült a gyepszínház ködfüggönye, s a csupasz fák övezte téli táj kissé pesszimista hangulatot keltő, hiányos díszletei között tömegjelenettel ln-_ dúlt a mű. Katona karmesteri sípjának intésó- „ re huszonkét színész .onult eqy- L szerre a hatalmas színpadra, £ s egyik másik Jelenés közti szüneteket^ is a helyszínen töltötte. ► télén dadogni kezdett, a. felső karjával igyekezett maga elé varázsolni a szavakat. A taps ezúttal elmaradt. Szólnunk kell a 12-ik jelenetről, melyben Horváth és Mózsl érett szóváltása vastapssá duzzasztotta a közönségben felhalmozódó lelkesedést. A két színész párbeszéde után Stadler vette át a szót, s olyan hihetetlen pontosséiqqal poént itt ózta, hogy Ko/ács szóhoz sem Juthatott a meglepetéstől. Peregtek a párbeszédek a színpadon. Zsoldos, ki balettáncos létére prózai alakításra is kapott lehetőséget, Pommer, Morvái, Papp és Egres szöveg- mondása tisztán érthető,' mentes az álpátosztól. Szinté úgy beszéltek, mint < TfmTtmWTTttltttT7TT7 TT WWW f V W FEJTETŐN... Főszerkesztőnk a p.lőleaezett fehér kerítés előtt, s oan meggyőző erével, szépen Ívelt haihcrdozá.sban. hogy az ellenlábas szellők szeméből könny csordult, s a köaség egy része tapsorkánnal, másika(éma felállással adózott a kiváló rmésznek. ‘ Aa utolsó .percek fogócska .emetei lerontották az előadás addigi ikeréit. Míg az előbbi tömegjelenetékendezőil bravúrrá! árulkodtak, most unó» untalaa egymást ölelgették a szenfők, s valami hihetetlen kavarodás Imadt a pódiumon Különösen Szili, Zsoldos étr Egres szorította magáhoi szeretettől aligha áradóan kollégáját: Végeredményben jól :i írült. pergü ele adást láttunk. * Katona karmester nem !t hivatása magaslatán, jelelt rszul osztogatta,- s ezért egy, a nézők sóiból előtör« ^pszihoaktív egyéniség alatsan homlo- «kon kompromittálta. Sajnék őt, de jjmegérdonelt'e. A koproduiós rendezé® szilveszteri «egyik csoport részére rikt, a másik- mámorában Inak fájdalmat hozott. Tö epizódsze ról, és egy tudósítást KMTE meccsről... Kinizsi— Ujjával a sporttudósító felé bő- J győző volt. Az előadás technikai inkáját kell fővllégofel a közönség soraiban elszórt muzsi-p kusok hangszeréből az északi légkört^ árasztó, különleges muzsika. Nem, nemf hallottunk még ilyen modern zenét.. A zenekar hangszerösszeállí.tása bátor., kezdeményezés: stp. kereplő és duda. feleigeiett Mozart zenéjére emlékezte-, tőn a csengő és kolomp csodálatos zö-. fejére. Ez á silót, vagy miféle zene. t.n7[rz7,.„ Smrnv'is-'pnpttpn indult ^Indokolatlanul hoziák müriésbe. nem feltételez karmestert. Katonát to ► Oaupoiya. b~arnyas^egetten inamt <J-mezak viszont kápráiKSak, új: vábbra is lefoglalta a színész, s munka ► útnak a két újságíró, s minekuta- A ----------'■ ’- '"*~ m arasztalnunk sítót. kött: — Te mész a színházba.. Mi maradhatott ezek után a «Munkájában a szürke fénriominált. A. színházi kritikusnak? Csak a fut- 3zsinórra Hús esőcsatorna helyenként ..................... ................. • A ú jsee„ ... ___... _ _______, __________ kel újságíró, s mineisuui- «rűek. A szereplők szinte ni is öltenek. j a a belépések Irányítására korlátozó t na nem ajánlatos ujjat húzni a «magukra ruhát, s igy agladiátcirok L F .</.________V _...JT..111 ^látszatát keltik. dot t. Mindvég'g éreztük a dráma forrösá ^ ^eáfelsőbb • fórummal, mindkettő gát, a jellemek sokrétűségét. Már art megírta cikkét. A sportos a hely- első jelenetben forró tapssal jutalmazd . színi közvetítés — a színházi emdlalógusát,2 nm]7á*zem^íltin1zé.DnS l per pedig a kritika műfaját ráígér kező szövegét Szentgróti szépnél. , “ művé z\ hozzáértés lasztotta .., ^látszatát keltik. « Háromszor csattant a vaps, kétszer ^!de, egyszer oda, s ha spciyelver ír- «nárík kritikánkat, röviden n prózaia® ^ctak ennyit Írnánk a s»k végére: «2:1 e drámai hősök javára. 1 JORI BÉLA Sok ilyen mérkíísést szerelnénk látni a Csiky Gergely itadl »nnwin Kedves hallgatóink! I tt állunk a Csiky Gergely stadion lelátóján és alattunk zeng- bong az ezerfőnyi szurkol. Tábor. Hiába. nagy mérkőzés lesz ez a mai. Láttuk ezt1 mór. 'amikor a stadion pénztáránál boxmérközések jegyvételére hasonlító jelenetekkel találkoztunk Sőt, néhány lelkes szurkoló m-> Dőriéknek is becsületére váló horgokkal, felütésekkel veirekedte magát oda a pénztárhoz. No, de mondom, ezen már túlvagyunk, sőt ebben a pillanatban el Is "ül a zaj, mert Kása Sándor játékvezető nemsokára jelt ad a csapatoknak a kezdésire. A stadion bejáratánál megtudtuk, hogy eldőlt az összeállítás körüli vita. Sallós edző úgy döntött: Kiszely ma pihen, Kenderes«}’ lc-sz a közép satnr. A mér ik vitás kérdésre Is megkaptuk a felei eiet. A kapuban Olgyaival fogunk találkozni, az edző szerint azért, mert ő kitűnő formában van, s az ellenfélnek nehéz leAz bevenni az Olgy ii áltál őrzött kaput. Még annyit elöljáróban, a mérkőzés plakátjai a Luxemburg grófját hirdetik, de hát ez ugyebár csalóka, s Lehár Ferenc nyilván azért adott ilyen különös elmet e mérkőzésnek, hogy a karácsonykor sportesemény nélkül maradt kaposváriak közül osak a legszanfölesebbek tudják meg azt, hogy valójában Luxemburg válogatottja mérkőzik ezen a napon Kaposvárral. Legvőzi-e vajon Luxemburg csapata Kaposvárt? Ez a háromharmados mérkőzés feleletet ad majd erre hamarosan. No, de amint mondattam. Kosa játékvezető máris intett és megkezdődött a játék. Micsoda izgalmas mérkőzés lesz ez. Máris parázs tömegjei énetekkel találkozunk, pedig alig három perce tart a küzdelem. Sallós mester keze meglátszik az együttesen. Ezt bizonyítják a kitűnő helycsieré-s támadások, amelyek azonban egyelőre nem veszélyeztetik a kapukat. Azaz a 15. percben csaknem gólt láthattunk. De Pusztay kihagyta a nagy helyzetet és oda lett a kínálkozó alkalom. Amíg mezőnyjáték folyik a küzdőtéren, addig hadd mondjam el az összeállítást. Mint említettem, Olgyai a ka- pűvédő. A hátvédhárm-ast dr. Balázs, Csurka és Komlós alkotják. A fedezet poszton Farkas és Mészáros játszik. A jobbszélső Pusztay, jobbösszekötiő Tóth Béla, középcsatár Kenderossy, balösszekötő Szerencsi, migi a jobblábas balsizélső Flllár, aki Sir (ejtsd: Szőr) Bazíl néven álcázza magát. Ugylátszik. Luxemburg csapatánál Is dívik az a szokás, amelyet az 1952-es világbajnokságon a braziloknál láttunk. Itt is Julinho Didi néven szerepelt. Nos, az álnevek sokaságát találjuk itt is, Ke.nderessy például Renéé, Mészáros— Juliéit, Farkas—Fleury, Puszta — Brisaard, Olgyaj—Angela néven játszik. No, de nézzük csak a mérkőzést. A pályán ugyanis már vagy h,«bz perce tart a játék, az eredmény még változatlanul 0:0. No, de mi lesz most. Remek Pusztay — Mészáros helyc3erés támadás gördül a pályán, kitűnő az össz- játék, ellenállhatatlanul törnek Pusz- tayék a kapu felé és megszületik az első gól. De micsoda gól, kedves hallgatóim. Elárulja ezt az ütemes vastaps, amely köszönti ezt a valóban szép akciót, ezt a pompás gólt. De mi ez? Egész szoltatlan. Na, nézzük csak. Meg kell Ismételni a jelenetet. Hű de furcsa dolog. Mit szólna Mózsl ha a veszprémiek elleni fejesét újból kellene fejelni, no de Pusztayók nem ret- tennsk meg, s a Pusztay—Mészáros kettős másodszor is kiváltja- a vastapsot. Nézzük csak tovább, hogy ml történik a pályán. Kitűnik hamarosan, hogy Olgyai hálója valóban bevehetetlen, legalábbis Sir Bazi! számára. Viszont azt is látjuk, hegy a hátvédhármas meg-meginog, különösen a heirihor- gas Csurka. Mégis a hátvédek kitűnő taktikai húzása következtében alakul ki egy romák, ml több. nevetséges helyzet. A házasságra gondolunk a paravánnál. Ez úgylátszik valami újí- tásíéle, mert hallottuk, hogy a Kinizsinél is a tavasszal valami házasság- hullám tört be, s ekkor házasodott meg Ács, Barna, Szatyin, persze nem « paravánnál, de nem is a játéktéren. No, do úgy látszik, ez Sallós edző újítása. Aztán vége is szakad az első harmadnak. K edves hallgatóim, amikor közvetítésemet megkezdem, már Kósa játékvezető ismét jelt adott a játék folytatására. Újrakezdés után azonban hamarosan kitűnt, hogy talán nem Is olyan bevehetetlen, legalábbis Renéé száméira nejli, aki veszélyesen, tör Angéla kapuja felé. Igaz, hogy újabb álnéven, Révaii néven. De ni- csak, hiszen a kapus és a középcsatár összejátszanak. Csoda-e, ha ezek után a balszélső Bazilt könnyűszerrel átjátsszék. Szép és változatos a játék, melyet olykor olykor félbeszakít a stadion közönségének lelkes tapsa. Különösen a kitűnő támadójátékot nyújtó Farkasnak jut ki a tapsból, da m..r mérk open dik nek Igaz, a ke >nsé% vtárgyi!agossri#i hogv csetlő-botió balszékFillárnaik is ju ^ a tapsból. Már ez őJátéKréser sejtő. ; engedte hogy tyembürg csap? ® c&ax 1:0 érán,;jn is vezet győzi KaposA ár együtt Ke tűnik íki egyébként amikor másodwc szüni ' ,uí^...^z utolsó barji közvetítésé , kezdjük el. Kapósa] csapatja úgy L SZIk uiégadta magát, ik tapsot* tap so1 az elemeben lévő iornburgi együ ’ty .amelynek mosjiár arra- is .viaa ideje a öályan, hód sok-sok bon>\ d-d'-m. néhány ilötságo®. jelene*neK is helyet biziostn. Már- zí hittuk, hogy nem ] futball- zoson, hanem valami színházi, «.éji vagyunk, arnikoi'i harma- ■ ormiadban színroiépö tér én>,rj- enck-UJ^iU tere»iSl let Lón.- wgy erre Flllár, aialszéls# kérte fel, oki már ez idősz^m csak brav rja árán mentette leg saját capuját attól az öngti. amo- 'yet i maga készült rúgni, zln újabb töiTie-;jelemelek játszódtak ^lyán. De ni-ni. vége is van mái mérkőzésnek, mert milyen önfeieq csókolják < gymást a győztes cee iagjal. René-,—Angel áwal, Br issar í u 1; el t el. *gyü.t örvendeznek a szkSpyőzelem feiett. Be még Sir Bazilnal) jut ít csókokból, amelyelekel bjzotnailame Fleury sem fukarkodik. Győzött tehát Luxeirnburjeeíipaía. Legyőzte a kaposváriak e-fi közönyét. Olyan imponáló játéanywjtott az e-'yúttes, amely tapsragadtatt« a neme.« ellenfél, a kaposvájózönség népes táborát is. Ez ez 1 Oűn nent is fejezi ki hívem a mérköjn látottakat. A luxembui giaik azeiy is nagyon boldogok. Különösen tleressy. aki hosszú szünet után ka. ismét helyet a csapatban és kitün oldotta meg szerepét. De jól jéittak « többiek is. Olgyai—Angélaalc egyszer ingollt meg, igaz, nagyból házasság lett. A kitűnően cse Mészáros addig driblizett. ami sikerült összejátszania magát a vesn» Pusztaival. Az Ide kerülők köiki kell rnég emelni Farkast és Fi:. De m lelkes luxembui csapat 1 tagjai Is mind-mind rászolgáltok Czönsésg elismerő tapsára. A kaposváriakról talán ylt; nehéz ellenfélnek bizon; a kaposvári csapat, amely coakgy küzdelem után adta meg máj örvendetes viszont a kaposvári útte»nél az, hogy nem az eddigi Íny, hanem a lelkesedés és az t-!í*éu volt a csapat fű Jellemzője. KOVÁÜANDOR
