Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-09 / 7. szám
_______; * *<A PQ s\| fÁ’ Uv Eredmények, tervek a mértékutáni szabóságnál A kaposvári Mértékutáni és ruházati Vállalat termelési céljai a tavalyival teljesen megegyeznek: Tehát olyan cikkeket és hiánycikkeket gyártanak majd ebben az évben, melyek teljes mértékben kielégítik a kereskedelem kívánalmait s ezáltal a közönség érdekeit. A tavalyi évben a vállalat 134,5 százalékra teljesítette tervét. Ez a feltétel adva van ahhoz, hogy 1958-ban is szép sikereket érjen el a vállalat. A konfekció részleg legnagyobb mennyiségben férfinadrágokat (5000 darab), női ruhákat. (3000 darab) és nyári munkásruhákat készít. A kötöttáru részleg folytatja a hulladékfonal feldolgozását és mintegy 4500 darab női kulit, kardigánt és blúzt köt A fazonban természetesen történnek változások, hiszen a szabóság kötelességének érzi a jó minőség mellett, hogy divatos cikkeket adjon a közönségnek. A mérték után kötő részlegnél a közönség legmagasabb igényeit is kielégítik. Ebben az évben már ausztrál gyapjúból, sima gyapjúból és zefir fonalakból is készítenek divatcikkeket. Áruellátásban semmiféle hiány nem várható az 1958-as évre. Lesz elegendő anyag, lesz választék. így válik reálissá az első negyedévre betervezett 5 millió százezer forintos tervszám is. (A múlt év első negyedévében 4360, a negyedik negyedévben 4 millió 700 ezer forint volt a vállalat tényleges teljesítése. A tavalyi évben a vállalat szabórészlege új helyiségbe költözött, több modem gépet kapott. Ebben az évben kisebb beruházásra kerül csak sor, melyet további korszerűsítésre, varrógépek beszerzésére és mo- torizálásra fordítanak. A bedolgozók száma is emelkedik, a mostani 60- ról az év végére eléri a 100 főt. A megyei nőtanács január 3-án Kaposvárott megbeszélést tartott a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a földművesszövetkezeti nőbizottság és a járási nőtanácsok vezetőinek részvételével. Ezen megtárgyalták a megyei nőbizottság féléves munkatervét, továbbá az eddig végzett munkáról számoltak be. Ennek során kitűnt, hogy Somogybán igen sokoldalú és hasznos munkát végeznek az asszonyok. Hét földművesszö- vetkezeti nőbizottság, köztük a barcsi, tahi, fonyódi. részjegy visszafizetésből mosógépet és két porszívógépet vásárolt, melyet közösen használnak csekély térítés ellenében. Ebből a bevételből újabb gépeket szereznek be, hogy minél több háziasszony munkáján könnyítsenek. A megye -területén jelenleg több mint száz különféle szakkör működik. Legnagyobb sikere a marcali cukrászati tanfolyamnak van, de szívesen látogatják a szabás-varrás, kötés-horgolás, játékkészítő szakköröket is. Ebben az évben házi .betegápolási, b'aromfitle-' nyésztési szakkörökkel bővülnek majd- a tanfolyamok. A féléves terv megvalósítá- n érdekében elhatározták, Amint láthatjuk, a Mérték- utáni és Vegyesruházati Vállalat az elmúlt években végbement nagy fejlődése az idén sem torpan meg, s reméljük, hogy a lakosság ellátásában, a minőség javításában, s a terv teljesítésében ezután sem marad le. hogy a meglévő 140 nőtanács mellé még 105 újat hoznak létre. 31 millió forint értékű árut adtak as országnak a somogyi tss-ek A somogyi termelőszövetkezetek zárszámadásainak összesítése során fény derült az árutermelés nagyságára is. Az elmúlt esztendőben a 93 termelőszövetkezet majdnem 31 millió forint értékű árut adott az országnak, s az egy holdra jutó árutermelés értéke túlszárnyalta az 1300 forintot. A piacra került több mint 332 és félezer mázsa főbb növény közül búzából például 51 ezer, burgonyából majdnem 79 ezer, cukorrépából 28 ezer hatszáz mázsát adtak el. Ezenkívül 4500 állatot, köztük 200 hí- zómarhát, 5700 sertést és több mint egymillió 150 ezer liter tejet értékesítettek. Az árutermelés 36 százalékát az állattenyésztés adta, ami azt -bizonyítja, hogy a somogyi termelőszövetkezetek egyre -jobban közelednek a belterjes gazdálkodás felé. Jószágállományunk az elmúlt évben majdnem 17 ezerrel gyarapodott. Ezekből történt értékesítés után az év végén majdnem 12 és félezer állatot számlálnak, köztük 1524 szarvasmarhát több mint 4 ezer sertést és öt és félezer juhot. Füge és mazsola érkezik Az ünnepek alatt nagy forgalmat bonyolítottak le a kaposvári csemegeboltok. A vásárlók mindent megtalálhattak, amire szükségük volt, kezdve az italárutól — kon- zerv.ak, édességek — egészen a citromig, narancsig. A nagy forgalom az elmúlt napokban egy kicsit csökkent. A bolt vezetői pótolhatják a kifogyott árucikkeket, s újdonságok beszerzésére is gondolnak. így még ebben a hónapiban n-ag.yóbb mennyis riű füge és mazsola érkezik a csemegeboltokba, amely minden bizonnyal nagy keresletnek örvend majd a vásárlóközönség körében. Nőtanácsok közös értekezlete Spekuláció ellen a mosógépek zavartalan elosztása érdekében A Szakszervezetek Országos Tanácsa a visszaélések elkerülése céljából október 1-től kezdődően mosógép eladási akciót szervezett. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa irányítása -mellett azóta havi 80 gépet osztanak szét a területi bizottságokon keresztül. A gépek kiosztása úgy történik, hogy az üb. javasolja azokat a dolgozókat, akiknek leginkább szükségük van a háztartás gépesítésére. Ezek részére a Szakszervezetek Megyei Tanácsa -mosógéputalványt ad. Az akció megkezdése óta 206 darab utalvány került a dolgozókhoz. A legtöbb gépet az orvosok, pedagógusok, kereskedők vásárolták, míg például az építők szakszervezete nem is vette igénybe a keretszámot. Az akciónak haszna az is, hogy a legolcsóbb (1800 forintos), főleg az igen kitűnő magyar mosógépeket lehet általuk megvásárolni. A múlt évi utalványokból húsz mosódályok merülnek fel az e hónapi 80 darab kiváltása körül is. Ugyanis a kereskedelem nem tud keliáképpen lépést tartani a kereslettől. Egyéb akadályai is vannak a mosógép kiosztási akciónak. Sokan már akkor félretetetik a gépet, amikor az utalvány még nincs a kezükben, vagy akkor viszik el az utalványt, amikor a mosógép ára nem áll rendelkezésükre. Ilyen felelőtlenség folytán december hónapban 5 darab novemberi utalványt kellett érvényesíttetni. A Szakszervezetek Megyéi Tanácsa mindent megtett annak érdekében, hogy a mosógépek szétosztása zavartalanul folyjék, s ezzel a dolgozó anyák, háziasszonyok munkáját minél jobban megkönnyítsék. i 24 kötet jelenik meg az idén a Kincses könyvek sorozatában A Kincses könyvek sorozatban tavaly 14 kötet jelent meg. Legnagyobb sikert Jókai Mór Fekete gyémántok és Mark Twain Koldus és királyfi című műve érte el. Mindkettőből 30 ezer példányt vásároltak meg a falusi olvasók. A népszerű sorozat az idén 24 -kötettel gazdagodik. Rövidesen megjelenik Tamási Áron Ábel a rengetegben, Gárdonyi Géza Egri csilgóp még nincs kiváltva és aka-lagok és Stevenson Kincses sziget c. regénye. A továbbiakban tervezik még Jókai Mór Egy hírhedt kalandor, Szása Imre Szól a síp, Németh Imre Őserdők mélyén c. regényének megjelentetését. Illyés Gyufev Petőfi életregénye címmel 'jelenik meg a Kincses könyvek sorozatéban. Az idén kiadásra- kerülő 24 kötet egyenként 1S—- 20 ezer példányban jut el & falusi olvasókhoz. MŰTEREM-LÁTOGATÁSON Egyszerűen berendezett helyiség: egyik sarokban karácsonyfa, a másikban festőáll- vány, mellette nagy szekrény. A fal mellett zongora áll, fölötte hegedű. Körül a falon képek, melyeket alkotójuk érdemesnek talált a megőrzésre. Szikra János elsősorban grafikus. Epreskert című, sötét tónusú rajza az első képe, melyet a Műcsarnokban is kiállítottak. Ugyancsak büszke másik grafikájára, az 1951- ben készült Lejárat a Balatonra című művére. A jól megkomponált rajzon nagyon szép a fények és árnyékok játéka. E képet egyébként Kaposvár, Szekszárd, Pécs és Székes- fehérvár közönsége előtt is bemutatta. A balatoni nádast ábrázoló finom kidolgozású, kisméretű képe a Nemzeti Szalon egyik kiállításán is részt vett. A művész legkedvesebb festménye ragadja meg legjobban a szobában lévőt. A Szikre kép bábonyi utcarészletet ábrázol. A széles utca fehérre meszelt tipikusan magyar házaival, az áhítatos vasárnap délutáni csendet árasztja. Csak egy alak van a képen, de a kitűnő szerkesztés által a szem azonnal oda irányul. Az útmenti akácfák és a háttérben lévő öreghegy adja a festmény levegőjét. Az alkotó szeretné festményét országos jellegű kiállításon bemutatni. A Pedagógus Szakszervezet jóvoltából a múlt év nyarán Szikra János utazást tett Lengyelországban. Ennek az utazásnak emlékeit őrzi a gdyniai kikötőről leészített olajvázlata és az ugyancsak itt készült halászhajó rajza, valamint a krakkói várat ábrázoló kisméretű olajfestmény. — Milyen sikere volt a múlt évben Kaposvárott kiállított képeidnek? — kérdem. — A kiállított műveim közül többet megvettek. Szó van a Fonyódi kikötő című képem [ Jánosnál megvásárlásáról a Rippl-RónaL Múzeum részére. Azután hatalmas dossziékból vázlatok, rajzok festmények kerülnek elő, amelyek vagy még befejezetlenek, vagi nem jutott számukra illő ke- rét- Eddigi pályafutásod? — Ösztöndíjasként végeztem a Képzőművészeti Főiskolán Ez 1946-ban nagy szó volt. mindössze hatan részesültünk ilyen támogatásban a ,320 hallgató közül. Wjikor Marcaliba kerültem nevelőtársaím nem értették ,meg kifejezési eszközeimet. Később 1954-ben o művelődési házban rendezett kiállítás után figyeltek fel rám. Továbbra is szeretném a magyar, főképpen a somogyi táj gazdag szépségét vászonra, illetve papírra vetni iígy, hogy érezzék a szemlélők o magyar táj, a magyar föld, a somogyi lankák, vizek, határtalan szeretetét, mellyel képeimet alkotom. P. L. Fél nap a beteg állatok gyógyintézetében Ideget, nyugodtságot, s nem utolsósorban nagyfokú tudást igénylő foglalkozás az orvosoké. Nemcsak az emberi társadalomnak, hanem az állatvilágnak betegein is doktor segít, helyesebben az állatorvos. Ha a parasztember lova nem eszi meg a napi abrakot, vagy megbetegszik a kedvenc tehén, van nagy riadalom a családban. Gyorsan, de gyorsan az orvosért! Sokszor és sok-helyen bizony még ma is előbb kap gyógyszert a beteg állat, mint az ember. Mondván: a ló nem tud beszedni, 'hátha igen komoly a baj, nem lehet várni vele. Az ember? Ha úgy érzi, hogy magától is elmúlik a nyavalyája, hát akkor minek pazarolná a pénzt. Súlyosabb eseteknél, ahol a körzeti állatorvosok műszerek hiánya, vagy más egyéb' okok miatt nem tudnak segíteni a »páciensen«, -beutalják a kórházba a beteg állatot. A Kaposvári Állatkórház kórtermeiben mindig van súlyos, vagy lábadozó beteg. Az elmúlt évben 360 lakója volt a három részes istállónak. A megvizsgált betegek száma meghaladta a kétezret. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdák bizalommal keresik fel dr. Kuttel Jenő főállatorvost és dr. Farkas Józsefet, hogy segítsenek beteg állataikon. Az ingyenes -gyógykezelés megszüntetése után sokan azt mondták: az állatkórház kapuit is becsukhatják, nem lesz »kit« gyógyítani. Nem így történt. Bár naponta 10 forint az ápolási költség, s ezenkívül még a műtét, utánkezelés és a gyógyszer díját is meg kell fizetni, mégis emelkedett a kórterem lakóinak létszáma. — Ismerik a -megyében a kórház hírnevét — mondja dr. Kuttel Jenő. — Egészen súlyos műtéteket is végeztünk. Például Tiszperger János taszári gazdálkodó 3 éves Rózsi nevű tehenének utódja csak »császármetszés« segítségével láthatta -meg a napvilágot. A tehén az operáció utáni ötödik napon már legelt. A vizsgálatot és a műtéteket a rendelőben végzik. Nagyon kellene egy steril műtő, így nagymértékben csökkenne a fertőzés lehetősége. Hasműtétek és egyéb operáció sikeressége szempontjából nagy előnyt jelentene, ha lenne mód és pénz az istálló egyik rekeszének steril műtővé való átalakítására. Gyógyszerből és műszerekből nincs hiány. Februárban megérkezik az elektromos fogreszelő is, az nagy könnyebbséget jelent, hiszen sok a fogfájós állat. Dr. Kuttel Jenő vezető orvossal körútra indulunk: irány a kórterem. A szarvasmarhák osztályán jelenleg nem sok a beteg. -- Ez a gamási tehén nehezen ellett. Beavatkozásra volt szükség. — Most már könnyebben van? — Rendbe jön — mondja az orvos. — Itt van ez a vöröstarka, tőgybántalmai vannak. Javul ez is... — Az ott, az a legszélső? — Megfigyelés alatt áll. A tünetek gümő- kórról vallanak. Ha g vizsgálat megerősíti a feltevést, akkor levágásra kerül, bár borjú van benne... A patások jászola előtt egy ló lábain »öyógypapucsok« vanna!k. — Mind a négy lába patarákos. A kaposvári MÉH tulajdona a szegény jószág. Az első kettő már szépen gyógyul. Az operálás és a kenőcs segített. A tiszta és egészséges levegőjű istállóban jól érzik magúkat az állatok. Alattuk friss alo-m, -megkapják rendesen a porciót is. Ebben az évben a kis állatok részére is létesítünk egy részleget (főleg kutyák, macskák és madarak részére) — nyilatkozik a megvalósítandó tervekről dr. Kuttel Jenő főorvos, miközben megállunk egy bélférges kutya ketrece előtt. Az állatok gondozását Dedovácz Andor, Janzsó János, Kelemen Sándor és Légrádi József végzik. Ezenkívül még a műszerek közreadásánál, az állatok megfékezésénél (vizsgálat, vagy operáció esetén) is segítenek. Jó szakmunkások ők. Van az ál- latkórháznak e-gy fdzet-ésnélküli dolgozója is. Lövésznek hívják a kitűnő juhászkutyát. Láb- töréssel került a kórházba, s gyógyulás után itt maradt. Nem ejt sebet az állatokon, de mégis félnek tőle. A rendelő elé három lovaskocsi érkezik. — Vizsgálat! — jelenti a főorvosnak Dedovácz Andor. Máris megyünk. Kinyílik a rendelő ajtaja, s elsőnek Szíjártó János toponári gazdálkodó Sári nevű lova kerül a kalodába. — Doktor úr — mondja a tulajdonos —, nézze meg már ezt a daganatot. — Sári oldalán két ököl-nagyságú dudor... de csak nem apad. Az orvos -megtapogatja a sebeket, gondolkodik, majd elsiet. Kezében szérummal és injekcióstűvel és egyéb más alkalmatossággal tér vissza. Eközben Nagy Antal a négyéves fogfájós »Röpkét« tessékeli be a mási-k kalodába. — Jövök mindjárt — mondja dr. Kuttel —, míg leszíjazzá-k. addig megnézem a harmadik állatot. — Vá-gner István Baba nevű egyeséről van szó. — Ez rűh-gyanús — állapítja meg az orvos. — A ló testén dörzsölés okozta sebek. Az orvos megkotorja a sebet: a var- és hámrétegből minta kerül egy üveglapra, s máris viszik az Állategészségügyi Intézet laboratóriumába vizsgálatra. Gyerünk vissza a rendelőbe! A Röpke nevű ló már mozdulni sem tud. Hevederek szorítják. A fejét természetellenesen magasra tartja. Nem kellemes neki a Berrár-féLe szájfék Dr. Kuttel belenéz, majd: belenyúl a ló szájába. — A kovács mesterkedett itt? — fordul Nagy Anita! felé az orvos. — Ezt nem szabad - mondja neheztelően. Kérem a reszelőt, — Itt van! — A nem emberi foghoz szabott szerszám végigcsúszik Röpke fogsorán. Toporzé- kol, nyálzik a »páciens«, fáj neki. — Feloldani! Dedovácz Andor hipermangános vizet folyat Rö-pfce szájába, -öblítés után már tartják is elébe a lóherét. A ló belekap, majd kiejti szájából. — Fáj még neki a foga — mondja a gazda. — Nem a, itt van ni, aranka van közte, ezért *nem eszi — emeli fel a fényért Vagner István. Hozták a másikat, s azt megette a Röpke. — Na, nézzük meg a Babát. Háromszor is — különböző helyen — belefúródott a ifi a daganatba, de genny -nem jött. Próbálunk mást — mondja a főorvos. És a Bába egy-egy bak- tocasein és penicilin injekcióval távozott a rendelőből. Ä gazda pedig azt az utasítást kapta, hogy 5 nap múlva újra hajtsa be a lovat. A patások kivonultak a rendelőből. Alább hagyott a zaj, kezet mos a főorvos és a többi segédkező... így telt el egy délelőtt a Kaposvári Állatkórházban. Az éjszakai munkáról most nem tudunk számot adni, pedig .az is van. A körzetek, kórházak állatorvosai is gyakran kelnek fel, gyógyszert adnak a beteg jószágoknak, s nyugalmat a tulajdonosoknak. GÖBÖLÖS SÁNDOR
