Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-08 / 6. szám
Ssserfla, 1958. január 8. 5 SOMOGYI NÉPLAP k ó KALANDJAI Tjárom kedves kis mac- kó csemete kirándulást játszik. Harsány n&taszóval éritek az erdei tisztásra, hol számtalan játék, szórakozás ttár rájuk. Fürödhetnek a friss patak vízéhen, hatalmas hálót vetnek a habokba, csónakáznak és jóízűen fala- toznóMk, ha nem állna útjukba, a ravasz Róka koma. A tisztáson egy bájos kislánnyal, Marikával találkoznak, aki meghívja őket a városba, s ígéri, hogy ott megtanulhatnak írni, olvasni az iskolában. Munnula, Bimbula és Incula el 'is indulnak Kertváros felé, de sok bonyodalom gátolja útjukat. Derűs, mulatságos jelenetek, tanulságos epizódok után megtalálják Marillát, s boldogan ropják a mackók táncát. Szilágyi Dezső bábjátéka a kicsinyeknek szól, mégis szórakoztató, megkapó az is- kolás-korúak, a felnőttek számára is. Az író precíz logikával bonyolítja a mesét; tanulságul a jót és gonoszt, a kettő küzdelmét állítja elénk alakjaiban. A három mackó kcáandjai során megismerkedik a ravasz Róka komával és a részeges Tóbiással. Ezek képviselik a rosszat, a rút gonoszságot, mely felett a jók az összefogás erejével győzedelmeskedni tudnak. A Somogy megyei Állami Bábszínház bemutató előadása jól sikerült, megérdemelt síikért aratott a gyerme- !xk és felnőttek körében is. A bábjáték ritmusa, mozgalmassága, a mackók denís hancúrozása hatott a legjobban, s elhomályosította a kisebb hibáloat, mélyek aká•> a játékban, akár a beszéd technikában érezhetők. Mé gis azt kell mondanunk: a Mackó Mukik előadása nem érte cl a színházavató be mutató színvonalát, s ha alic észrevehetően is, de kisebb törést érzünk a művészi mun kában. A rendezés — Gáts Tibo•> 1 munkája — igyekezett hűer ábrázolni a mesefigurái jellemét, s mozgásban is érez tetni azok jó, vagy rossz tu lajdonságait. Kiválóan síké ríilt a darab indítása, mozgalmas, s talán egyik legszerencsésebben sikerült jelenet, amint a rókát kötél segítségével előhúzzák odújából, s elnyeri méltó büntetését. Tetszett az ’■-ugrókötél« jelenet, a mackók tánca, Tóbiás ártalmatlanná tétele és a második felvonás befejező színpadképe. De a rendezés ezeken kívül is számos ügyes ötlettel, szinte virtuóz megoldásokkal gazdagította az előadást. Ezzel szemben kifogásoljuk a darab egyes jeleneteinek, vagy akár ' jelentéktelennek tűnő mondatainak indokolatlan húzását. (Pl.: Incula azt mondaná a rókának: Most bőgök. 3 a rókát éppen ez ösztönzi gálád cselekedetére.) A darab megnyirbálása — nem tudjuk az előadás időtartama miatt történt-e — kétségkívül ártott, még akkor is, ha nem gátolta a mondanivaló érthetőségét. Igaz, így is felfedezhettük a jó és gonosz küzdelmét, képet kaptunk akár Murmula, Brekegi mester, vagy Tóbiás jelleméről, az író céljáról. De ezek a kihagyott részek, mondatok nem feleslegesek a darabban. Jobban kidomborít jók. és indokolják a figurák cselekvését, indítóokokra adnak magyarázatot. S h% figyelembe vesszük, hogy elsősorban gyermekek ülnek a nézőtéren, ott kellett volna hagynunk mindent a maga helyén. Kifogásoljuk továbbá, hogy a rendezés nem ügyelt eléggé a bábukra (a róka nem piros), s a díszletekre. Ezek amellett, hogy nagymérvű stíluskeveredésről árulkodnak, szegényesek, aránytalanok a bábuk nagyságához, s úgy érezzük, nem biztosítanak elég játék-lehetőséget sem a szereplők számára. A rendezésben különböző felfogás érezhető. S bár tudjuk, hogy nem szándékos elgondolás vezérelte a színház vezetőit, mégis helytelenítenünk kell a több leéz munkáját. Minden rendezőnek más a felfogása egy-egy darabról, s ha hárman rendelkeznek a színészekkel, abból semmi jó nem származhat. A színészi teljesítményekkel általában elégedettek lehetünk. Ha sorrendet akarunk felállítani, Kiss Józsefről szólnánk mindenekelőtt, aki a legutóbbi bemutató óta a legnagyobb fejlődésről tett tanúságot. Bimbula figurája vitte az egész darabot, gyerekes tudott lenni, vidám és találékony. Ugyanez vonatkozik Bogár pajti figurájára, mely megdöbbentően hiteles volt. s mozgatása, hangvétele tehetséges színészre vall. Kifogástalan volt Szabó István Róka komája is. Felismertük ravaszságát, fölényét mozgatásában. S hogy a darab eszmei mondanivalóját sikerült nyilvánvalóvá tenni, ez nagyrészt az ő érdeme. Szabó Tóbiása viszont érthetetlenül rosszul sikerült. Úgy éreztük, mintha a színész színpadon játszana. • A részeg csavargó hanghordozása jó, szinte látjuk a színészt dülöngélni a paraván mögött, de ez a hang nem azonosult figurájával s az adott Helyenloént dicsérhetjük játékát (pl. amint a mackók a hirdetőoszlopra kötik) ám többször kiesett szerepéből, Gáts Tibor Murmulája jó volt. Talán azt kifogásolnánk, hogy hangban nem mindig azonosult figurájával s az adott jelenet hangulatával. Az utolsó jelenetig jó alakítást kaptunk Regőczy Zsókától, Incula megszemélyesítőjétől is. Kár, hogy a végén kissé megöregedett, s a garage-jelenetnél elvesztette üde frissességétől áthatott gyerekességét. (Nem volt eléggé ösz- szehangolt a mackók éneke, s a hálóval igen ügyesen megoldott játék után nem maradt »-szusz« a dalhoz.) Marika figurájának életre- keltésével Családi Ilona ezen az előadáson adósunk maradt. Mozgásában sok az oldalt »úszás«, a lebegés. Szöveg- mondásában is több átélési várunk tőle, s a figura jellemének, jószándékának hihetőbb ábrázolását. JJ isszuk, hogy a Somogy * * * megyei Állami Bábszínház művészeinek produkciója — a sorozatos előadások következtében — még sokat javul. Észrevételeink talán mégis hasznosak. Legyen szabad így befejeznünk kritikánkat: felfedő ívelő pályái, egyr? többet, jobbat, színvonalasabbat várunk bábművészeinktől. .. JÁVORI BÉLA összecsaipódik a bársonyíüggtíny, a nézőtéren percekig Uswibol a taps: a csodálat, a letevés és a (hála ötvözetének gyönyörű vihara, aztán vége a létekből szóló, léleknek szóló varázslatnak: az előadásnak. A szeltem megejtő ünnepét, a Játékot ezekben a percekben váltja két vendégművészünk öltözőjében a valóság. Amikor ők is kiléphetnek már a csatakos (utcára, elcsendesedik a színház környéke. Pihenni tér a néző, szívében egy felejthetetlen színházi est élményével, ami úgy rázta meg kisvárosi nyugalmát, nyitott meg előtte mélységeiket és magasságokat, mint agy földrengés. És..» pihenni tér a Színész is, akinek, akiknek köszönhetjük ezt az estet, (kicsit fáradtan — hiszen magát emésztette abban a tűzben, amelynek közelében mi nézők, melegedtünk. Vége az előadásnak. És most következne a színházi krónikás jelenete, akinek az a hivatása, hegy most valami nagyon szépet, gyönyörűt mondjon. De hiába fogódzik gondosan csiszolt szavakba, a szavak tkásik- ianak tolla alól, mint kézzel halászó gyermek .kezéből az arany-halacskák. Hiába fűzne lelkesedésből és hálából, csodálatból gyöngyöt, a gyöngyök megbabonázva gurulnak szét. *gy bizonyos, színházban vájtunk és Színházat láttunk. Kínálták: — meg fúrod minik a művészet nemesítő tüzében és j lélegeztük mohó tüdővel azt a | levegőt, amit két vendégmű- i vészünk: Kiss Ferenc és Seny-j nyei Vera hoztak magukkal, j Ismét kóstolgathattuk azt az ízt, i ami egyszerre gyújt örömre és | könnyaztet meg, s ami, mióta! csak színház a színház, szün- í telenül kívánhatja velünk az! olyan játékot, az olyan színházi estét, mint ez is volt: ahova a néző nemcsak azért ül (be, hogy szórakozzék, de a kellemes szórakozásnál valamivel többért: a szellem ünnepéért. Ennakelőtte olvastunk, hallottunk már Tito Sfcrozzi: Játék és valóság c. színművének győri és budapesti előadásairól — nem nekünk jutott először a felfedezés csapongó boldogsága, az ajándék, amit kaptunk Kiss Ferenciül és Seny- nyei Verától, mégis óriási. Megkönnyeztük, nevettük és tapsoltuk lobogó játékukat a játékban, és életreszólóan magunkkal vittük a zárómonológ tanítását a Színészről. Csak tiszteleghetünk két vendégművészünk előtt, akiknek páratlan művészetéért nem szégyen még a színházi (kroniKasnak sem rajongania. Két nagyszerű embeT és színész látogatott el uozzánk, vendégként jöttek, de ha eltávoznak, úgy ikel.1 majd mindig rájuk gondolnunk, mint mieinkre! — Li — MIT OLVASSUNK? Szepes Béla: Gólkirályok— labdaművészek. (A futball-vi- lág hősei). (Sport). Kb. 96 oldal, kötve 25,— forint. Gólkirályok — labdamüvészek címmel most jelent meg Szepes Béla új albuma Ez az album formájában, méretében és terjedelmében a szerző -így gvőztök ti-« című albumához hasonlít. A labdarúgó-világ eddig ismert leghíresebb játékosairól és világhírű csapatairól (1924-től 1957- ig) közöl karikatúrákat és humoros sportrajzokat. Áz egyéni karikatúrák alatt 10—15 sor színes szórakoztató és jellemző szöveg áll. * * * Bábel: Lovashadsereg (Európa). Kb. 320 oldal, kötve 14,— forint. Babel elbeszélései rendkívül izgalmasak, megmutatják a nagy orosz szocialista forradalom egyszerű, primitív, tudatlan, de mindig hűséges és lelkes hőseit. Érzékelteti tehát a forradalmat úgy, ahogy az volt, minden szépítés és simítás nélkül. Babel kötete három részre oszlik. Az első rész: a Lovashadsereg, a második az odesszai elbeszélések és a harmadik rész az egyéb elbeszélések. Rabéi elbeszéléseinek ereje abból ered, hogy ezeket az elbeszéléseket mély humanizmus, az emberek igaz szeretete és megbecsülése hatja át. * * * Az arany rózsafa (Móra Ferenc). Kb. 123 oldal, kötve 13,— forint. Kuntár Lajos Vas megyei könyvtáros és társai felkeresték a környékükön lakó öreg meséteket, s feljegyezték, amit tőlük hallottak. Királylányok, szegény pásztorlegények, pásztorleányok elevenednek meg az öreg mesétek hangján s ezeket a meséket fűzi egy csokorba ez a kötet. * * * Solohov: Idegen vér (Európa). Kb. 224 oldal, kötve 18,— forint. A ►«Csendes Don« szerzőjének Magyarországon eddig még is- imsíjotlen telÖpszéléseit (tartalmazza a kötet. Ezeket a polgár- háború éveiben írta s a nagy forradalmi átalakulás megrázó epizódjait, családi és emberi drámáit ábrázolta bennük. A hét elbeszélés a nagy szovjet író első elbeszéléskötetéből, a ►►Doni történetek«-ből való. A Nagyatádi Járási í Művelődési Ház i filmszínházának műsora: t 7—8-án: Szegény szerelme-1 sek krónikája. Olasz film.« Blöadás kezdete 5, 7 órakor. | A Somowy megyei atlétika helyzete és eredményei as 1957. évben Nehéz körülmények között kezdődött a megyei »atléták felkészülése 1957-ben. Az ellenforrödalom eseményei, majd az ebből következő sportközponti vezetés hiányosságai, az egymást keresztező rendeletek nemcsak a megyei alszövetség rendszeres munkáját gátolták meg é9 csökkentették le, hanem a sportolók is nagyrészt teljesen abbahagyták a téli munkát, amely pedig az előző években s>em volt lerv- áznrü. 4—5 hónapos kaotikus állapot után, s tekintettel a közelgő versenyidényre, a megyei alszövetség — nem várva központi utasítást —. megindította a téli tornatermi edzéseket, felvette a kapcsolatot a megyei atlétikai gócpontokkal, azokat utasítással látta el. Az odaadó munkának megvolt az eredménye: a mezei bajnokságok és az utána következő versenyek rendben, komoly sportbeli siker mellett folytak le. Az a régi tapasztadat, hogy versenyeket kell rendezni, akkor minden rend bei ön, ismét bevált. Miként az előző években, úgy most is Kaposvár mellett Siófok, Bares, Csurgó, Somogyiz ob adta a versenyző tömegét, sőt a minőségi versenyzőket is. amire a legjobb bizonyság az volt, hogy a megyei atléta válogatottba legalább 50 százalékban a vidék adta a versenyzőiket. Ki kell emelnünk a vidéki testnevelő tanárokat (Siófokon Koltai (stván. Hinora Gizella, Csurgón, 'W. Somogysvzobon Egy fid Árpád, Marcaliban Párkányi László. Tanon Kovács Lajos. Beír oson Pálos József), akiknek odaadó és szak- ^7,erű munkája nagymértékben hidalta át a kezdeti nehézségeket és vitték előre a megye atlétikáját. Kaposvárott ez évben a már meglévő K. Petőfi és IC. Dózsa mellett a K. Hunyadi Vasutas is megalakította ez atlétikai szakosztályát és mái* az első évben kiváló eredményeket mutathattak fel a vasutas versenyzők, annak darára, hogy a versenyzőknek nem volt' állandó edzőjük. Sportszeretetből kiváló példát mutatott a nagyszerű szakmai felkészültséggel bíró két testnevelő tanár, Kovács Ernő és Stettner Miklós, továbbá a sajnálatos megbetegedéséig őr. Pollich Flórián, akik a vasutas versenyzőik edzéseit is kézbe vették. A kaposvári és vidéki testnevelő tanárok munkájának eredménye a falusi versenyzők sikeres szpar- takiád szereplésén is meglátszott. \ mer ve 1956. évben elért 4. helyezését megismételte, ezzel nem k-s meglepetést okozott. A nagy sikerben ismét az atléták vették ki részüket, akik egy első, két második, egy harmadik ér. egy hatodik helyezést értek el. A versenyeredményeket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy s megye atlétikája minőségben is, de főként tömegeiben fejlődött. Az egyes versenyszámok átlagai erősen feljavultak. Ma már a listavezetőket erősen megközelítették a többi versenyzők és az év utolsó versenyéig sok verseny számban nem volt biztos az addig vezetők helyzete. Mivel a megye atlétikája a diákságra épült fel. általában a legjobb eredményeket az iskolai év vérén, tehát máijus-júniusiban. (üllőt ve az év kezdetén, október hóban érték el. A versenynaptárunkat is ügy állítottuk össze, hogy a fenti időpontokban ren- ’e^zük meg azokat, bár a sportkörök a nyáron is elindították versenyzőiket több budapesti és vidéki versenyen. A meg vei válogatott 1957-ben ís váltakozó sikerrel szerepelt, általában elmondható, hogy egyezer sem sikerült összeállítani egy olyan kiegyensúlyozott megyei válogatottat, amely a teljes -iker reményében vehette volna pe! a versenyt. Vagy a férfi, vagy a női versenyzők szerepeltek mélyen formájuk alatt és így kölcsönösen lerontották egymás eredményét és pontszámát. Természetesen közreműködött ebben. az az évről évre megismétlődő sajnálatos eset is, hogy az érettségizett diákok közül azok, akik megyei vonalon kimagasló eredményeket értek el, nem maradnak a megyében, hanem egyetemi és főiskolai városokba köl- öznek és ott érik el oszágosan is kiemelkedő eredményeiket. (Pl. 1957-ben az, országos válogatott Keretben négy kaposvári származású versenyző szerepelt.) Az dén is több kiváló versenyzőnk került Budapestre és más városba (Ralovich, Gál Z. stb.), mert Kaposvárott nem sikerült elhelyezni őket. Régi sérelme ez a megyei alszcvetségnek, hogy a legjobb versenyzőik elhelyezését sohasem sikerült Kaposvárott el- ?ntézni, mivel a vállalatok csak labdarúgóknak tartanak fenn helyet. Úgy érezzük, hogy ebben n kérdésben a megyei sportfelügyelőség is többet tehetett volna. A megyei rd sző vétség tagjai, Schützenhof fér Emil, dr. Bodoil Mihály, Merő Béla, dr. Révi György, Naszbadi Sándor és a helyi testnevelő tanárok a soksok nehézség ellenére is jó munkát végeztek'. Munkájukban. a versenyrendezésekben jóformán nem volt zökkenő, s ez nem kis mértékben segítette elő az 1957-es versenyévad sikeres 1 ebon vöd f fását. Férfi vágtáz óink nagyot fejlődtek Bármily nehézségekkel is kellett küszködnie az elmúlt es«- tenJ.nben az eléggé mostoha atlétikának, mégis szép fejlődésről számolhatunk be, amikor szárn- bavesszük vágtázóink múlt évi eredményeit. X felnőtt Mészáros, bár sérülésekkel bajlódott, mégis nagyszerű, 11,5 mp-es átlagot futott. Számos .szép győzelme és értékes helyezése az év egyik legeredményesebb sportolójává fet!te öt Somogyi'«n. Különösen az idényzárás volt nála pompás. Külön említést érdemel a serdülő Bukovics és az ifjúsági sorban 'évö Orosz és Gál Zoltán szerep- 'ése. Az ő eredményeik mutatják, hogy van megfelelő utánpótlás. Grtil Zoltánt nemcsak a szomszédos megyékben, de több fővárosi versenyen is győztesként legeredményesebb atlétának száron ul-t' le a pályáról. O Is .az egyik mitott 1957-ben. Ha nem áll be törés fejlődésében, nagy jövő előtt áll. Amilyen örömmel vettük a hírt Mészáros és Grosz í(észtnek. ( kiváló 200-as idejéről (23.5 é& 23.8), amely új megyei csúcs lett volna, épp olyan bocez/u!ió a keszthelyi versenyrendezőség súlyos hibája, az, hogy a- pálya az utánméréakor 5 méterrel rövi- debbnek bizonyult. Szólni kell még Tiarnócaai István 400-aa megyei csúcsáról. A fiatal testnevelő tanár sokoldalú elfoglaltsága és eléggé rendszertelen Tél- készülésé mellett ez az eredmény igen jónak mondható. Férfi vágtázóink 1957. évi eredményei: 100 m síkfutás: megyei csúcs Mészáros (KH Vasutas) fein. 11.3 mp, 1957. 11.8 Mészáros (KH Vaisnitae) fein. 11.5 Király (Fonyód) fein. 11.6 Bukovics (K. Petőfit serd. 11.6 Grosz (K. Dózsa) ffj. 11.7 Tarnóczai (K. Petőfi) Teln. A 20. helyezett eredménye 12.8 mp. 200 m síkfutás: megyei csúcs Mészáros (KH Vasutas) és Horváth I. (Barcsi Vasutas), mindkettő felnőtt, 24.0 mp, 1956. 24h Mészáros (KH .Vasúkas) fein. 24.6 fírosr. 7k. Dózsa) ifJ. 24.7 Tarnóczai (K. Petőfi) fein. 24.8 Hegedűs (K. Petőfi) ifj. 24.8 Gál Z. (KH Vasutas) ifj. A 20. helyezett ideje 26.8 mp. 400 m síkfutás: meovei csúcs Tarnóczai (K. Petőfi) 53.3, 1957. 53.3 Tarnóczai (K. Petőfi) fein. 53.7 Gél Z. (KH Vasutas) ifj. 55.4 Neménvi (K. Petőfi) ifj. 56.2 Halász (K. Petőfi) ifj. 56.2 Fülöp (K. Dózsa) ifj. A 20. helyezett ideje 01,6 mp. (Folytatjuk.) Új edzője lesz es KMTE-nek? Még néhány nap és megkezdik a tavaszi idényre való felkészü- ’ést lerdobb labdarugóink. Az NB II es KMTE házatájárói érdekes változásról kantunk híreket. Radnai István, a csapat eddigi edzője az előjelek szerint megválik a KMTE I. csapatától. Ismeretes, hogy Radnai idény közben, kény- szerűségből vette át a KMTE edzéseinek irányítását, s ezt csak Ideiglenes jellecqel vállalta. Bár a KMTE-néi eléaedettek voltak Radnai István műkcdé-séve!, még- ic *éretnék a csapatot egy rutinnal rendelkező', jó, szakkén- zett edző gondjaira bízni. Több megoldás kínálkozik. A legérdekesebbnek és a legvalószínűbbnek látszik az, hogy Rákhely Kaposvári vívónők A Budapesti Vasas országos ifjúsági minősítő női tőrvívó versenyt rendezett, tamelyen két kaposvári lány is pástra állt. 29 induló közül mind Péczer Mária, mind Rácséi Erzsébet simán vették az első .akadályokat. Biztosan jutottak tovább a selejtezőből á középdöntőbe, ahol mind- •i^etten csoport el sok lettek. A döntőben kiütközött a kaposvári versenyzőkön az utazás okozta fáradtság, végül is Péczer 4.. Ré- csei pedig az 5. helyen végzett. Gyula, -- ?0~ns ebekben Kaposvárott közismert labdarúgó, az egykori magyar gerely vető baj- n-u> testnevelő tanár veszi át a KMTE edzéseinek irányítását. A ’^MTE vezetői már elutaztak a fővárosba, hogy megbeszéljék a »■őszieteket, s ha sikerül Rákhelyt, mint testnevelő tanárt, Kaposvárra helyezni. az esetben szinte biztosba vehető, hogy Rákhely Gyula lesz a KMTE új ed- zőre. Ha nem sikerül az évközi áthelvezés, ekkor c. KMTE-veze- fők más megoldást keresnek. Mint értesültünk, a jelöltek között szerepel a Somogy volt válogatott labdarúgó játékosának, Miklósinak (Csolasz) neve fs. sikere Budapesten Mindkettőjük eredménye Igen czép és figyelemreméitő. A nagy érdeklődéssel kísért országos versenyen végül is Pohlner, a Spartacus versenyzője győzött, 2. Gyökhegyi (OSC). 3. Kohári (Vasas) lett. — SPORTHÁZASSÁG. Hajmássy Zita és Mózsi Imre, a Kaposvári Kinizsi labdarúgója a maf napon házasságot kötnek.
