Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-08 / 6. szám

uj ^APQ: VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 6. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1958. január 8. Mai ozámank tartalmából: Emberrel lőttek ki rakétát a Szovjetunióban ? Hogy villany világítson minden somogyi faluban Mit hozott a posta ? A gépállomások idei tervezéséről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap tartotta idei első ülé­sét a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága. Az ülésen egyik napirendi pontként szerepelt a Somogy megyei gépállomások 1958. évi tervezési munkái. Gépállomásaink 1958. évi ter­vük készítésénél figyelembe vették a jelenlegi gépparkot, s arra törekedtek, hogy foko­zottabban kihasználják a gépe­ket, növeljék az egy főre eső átlagkeresetet, s csökkentsék a költségeket. Természetesen legfőbb szempont, hogy a jó gépi munkával segítsék termelőszövetkezeteink megerősítését, s a tavalyi­nál jobban szolgálják a szövetkezeti mozgalom fej­lesztését. Gépállomásainkon ebben az esztendőben 941 szántó- és univerzál traktor, 71 kombájn, 134 aratógép, 639 cséplőgép, 291 pótkocsi segíti a termelő- szövetkezeteket és az egyéni dolgozó parasztokat. Év végéig közel 17 000 normálholddal több munkamennyiséget irá­nyoztak elő, mint amennyit 1957-ben elvégeztek, noha csökkentették a tavalyi gép­parkot. A termelőszövetkeze­tekben már eddig több mint 79 ezer normálholdra kötöt­tek előzetes szerződést, annak ellenére, hogy a tsz-ek Zetor-állománya bizonyos mértékben növekedett. Foko­zottabb felvilágosító munkával, töDu gépi munkát kívánnak végezni az egyéni parasztgaz­daságokban is. A termelési feladatnak meg­felelően hetven fővel csökken­tették a traktorvezetők létszá­mát, ugyancsak kevesebb bri­gádvezetőt és adminisztratív dolgozót tartanak, s az egysze­rűsítéssel, több irodagép alkal­mazásával csaknem kétmillió forinttal csökken a béralap 1958-ban. Az anyagfelhasználás csök­kentését és a minőségi gépja­vítás megszervezését tűzték ki fontos feladatukul a gépállo­mások. Nemcsak a gépjavítás­ra fordított munkaidőt csök­kentik, hanem kevesebb értékű anyagot is használnak fel, s áKiéinek a folyamatos gépjaví­tásra. így a aa üh elymun kásák idejét állandóan ki tudják használni, s ez lehetővé teszi a szerelő létszám csökkentését is. A télen és az elkövetkezen­dő időben jobban bevonják a gépjavításba a traktorosaicat, hogy állandóan legyen munka­lehetőség, s ezáltal kialakul­jon egy szilárd traktorosgárda a gépállomáson. Ebben az évben sem lesz változás a gépi munkadi­jakban, noha a benzin ár jelentékeny mértékben emelkedett a múlt évihez képest, s a bérrendezés is nagyobb terheket ró a gép­állomásokra. A tavalyinál nagyobb felada­tok teljesítése megköveteli a szakemberek nagyfokú felké­szülését. Ezért a brigádvezetők részére egyhetes Oktatást szer­veznek. Ugyancsak egyhetes tanfolyamon vesznek részt az aprómagcsépLésnél foglalatos- kodók. A beszámolót vita követte, s a vb azzal vette tudomásul, hogy a lehetőségek natarain belül a terveiket a gépállomá­sok emeljék fel. A gépállomá­sok ehhez a megyei tanácsi szervek segítségét kérték. FORINTOT ÉS CIGARETTÁT „teeem” a dohátty(.öid- Megyénkben jónéhany gaz­da évi jövedelmének nagy ré­szét Nagyatádról vitte, vagy viszi haza. 1957 október vé­gén kinyitotta kapuit a be­váltó. Állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek gépkocsijai, egyéni gazdák szekerei már kora hajnalban útnak indul­tak, hogy idejében érkezzenek a bálákba rakott dohánnyal. A napokban felkerestük a Nagyatádi Dohánybeváltót, hogy megtudjuk, hogyan, s mint járul hozzá megyénk az ország trafik-ellátásához, az évi termés hány százaléka van még kint a termelőknél stb. Jelenleg a zárszámadások miatt nincs átvétel. De január 10-én hozhatják már a do­hányt. Teljes kapacitással mű­ködik az ordacsehi beváltó részleg is. Február 20-ra az összes dohányt átveszik. A mennyiségről nem lehet még teljes képet adni, de a minő­ségről igen. S ez sajnos, a vár­ton aluli. Segesd, Nagybajom környékén nagv volt az elemi kár. De nemcsak itt, hanem máshol is, ezrekre rúg a jég­verés okozta veszteség. A biz­tosító több mint három és fél­millió forintot fizetett ki a gazdáknak. A jégen kívül a kedvezőtlen időjárás is ►►osztá­lyozott-«. A múlt éveik dohány­termelésének minőségi foká­hoz mérten nagy a csökkenés: 25 százalékkal alacsonyabb a szokásosnál. Ez a tény azonban nem szeg­heti kedvét az igazi dohány- termelőnek. Normális időjárás esetén, s természetesen, ha a gazda is megtesz mindent egé­szen a csomózásig (egészséges palántát ültet a jól előkészí­tett földbe, nem sajnálja tőle a kapát, s időben tördeli le a leveleket), akkor nem fizol rá. Sokan szidják a, beváltót, tücsköt-bogarat kiáltanak rá. pedig szabvány szerint törté­nik az osztályozás. Nyilvánva­ló, hogy a penészes dohány nem kerül az első kategóriá­ba. (S különben senki sem szeret dohos cigarettát szívni.) Elsősorban a termelőkön áll, hogy milyen lesz a portéka mi­nősége. A körzeti felügyelők, s a falusi termelési felelősök tarsolyában mindig van hasz­nos, megszívlelendő jó tanács. Nagyobb községekben szakmai filmeket vetítenek, hogy se­gítsék a hozzáértőbb terme­lést. A legfontosabb: a minő­ség javítása. Hanyag, nemtö­rődöm szerződőkre nincs szük­ség. Megyénkben évente kereken 2 000 kh-on érik a dohány. A nagyatádi beváltóban történik a fermentálás (kiképzés) is. Gyártásra megfelelő állapot­ban kerül tovább a külkeres­kedelmi szervek rendelkezése szerint külföldre, vagy hazai feldolgozó helyekre. Az áru minősége nem lehet közöm­bös sem az államnak, sem a termelőnek. Mennyit jövedelmezhet egy hold föld, ha dohányt tériméi­nek rajta? A várdai László Kálmán 701 öl terméséért 18 000 forintot markolt föl és 760 csomag Kossuth cigarettát. Simon Jánosnénak is jól fize­tett a dohány: 2200 öl 48 000-et jövedelmezett csak forintban. A füstölnivaló értéke is több mint 2 000 forintot tesz ki. De nem ez a felső határ. Kiss Imre zamárdi termelőnek egy holdról betakarított dohányá­ért 44 000 forintot fizetett ki a beváltó és leszámoltak zsák­jaiba 1120 csomag Kossuthot. Kifizetődött a ráfordított munka? Ehhez nem fér kétség. Természetesen nem minden gazda kapott ennyit Külön­bözőek a talajadoíttsiáigoto, s egyik gazda több gondot for­dít a növény ápolására, mint a másik. Ebben az évben egy, Somogybán eddig csak kísérle­tezésképpen termelt dohány­fajtát is ültetnek 160 holdon. A havanna — a magyéberr ke­vésbé ismert dohányfajta — ára is magasabb a szulokié- nál. Mázsánként az előbbi ára 1., 2., 3. minőségi besoroló» szerint 2 800, 1950, 1200, míg az utóbbié 2 000, 1350, 940 fo­rint. Az a cél, hogy ebből a fajtából is megtermeljük azt a mennyiséget, amely elegen­dő a hazai szükséglet kielégí­tésére. így komoly összeget takarítanak meg, s nem kell a szivar burkolatáért valutát adnunk. A dohánytermelés nemcsak államérdek, hanem ewéni is, s mindkét fél szá­mára jól jövedelmez. — gs — Me<qi>alcMuió téli proqrvimßi'^ SZÍVÜKHÖZ NŐTT. AZ ISKOLA MINDEN AB­LAKA RAGYOG. A fény di­deregve hullik az eresz alá, hívogatja, útbaigazítja a tan­folyamra igyekvőket. A tante­remben a szűk kis padokban minden hely foglalt. Meglett emberek, fiatal, az életnek most nekivágó gazdafiúk ülnek ott. Kissé sután szorongatják, forgatják kezükben az író- szerszámot. Elszoktak már tő­le. A mezei munka, a sok ház­körüli teendő nem írásra ké­szíti elő az ujjakat. De meg­birkóznak a tollal, ceruzával. Egymást érik a tiszta füzetla­pokon a betűszántotta baráz­dák, még Máté Feri bácsi is nekidurálja magát, pedig már közel jár a hatvanhoz. A kályhában pattog a tűz, (pattognak a szavak is, egy-egy pillanatra összecsapnak a vé­lemények és ellenvélemények. Az előadó, Wéber Endre ma­gyaráz. Éppen arról beszél, hogy... — Az én tehenem is így járt — csap le a szóval hirtelen az egyik hallgató. Mindenki rá figyel. Az meg hévvel beszél. — Úgy történt, hogy vemhes volt a tehenem. Egyszer haj­tom ki az istállóból, hát az is­tenadta az ajtó közé szorult. De csak azért, mert az ajtó be­felé nyílott. Meg is fogadtam, hogy átszerelem, hogy kifelé nyíló ajtó legyen. Mert szegény pára elvetélt. Pedig én is hogy vártam azt a borjút! Az előadó is figyelmesen hallgat ezalatt. S amikor az utolsó szó is koppanva hull a csendbe, helyeslőn bólint. — Ha kifelé nyílik az ajtó, kevesebb az ilyen veszély — toldja meg az iménti szavakat egy kurta mondattal. S aztán nyugodtan folytatja, ahol ab­bahagyta: — A szülés levezetése nem könnyű dolog. Gondos előké­KORSZERŰ BENZINKVT4K9 új üzemanyag-raktárak épülnek a 3 éves tervben A Kőolajipari Tröszt pályá­zatot hirdetett közforgalmi üzemanyagtöltő állomások épí­tészeti tervezésére. A pályázat sikerrel járt. A most nyilvá­nosságra hozott döntés szerint az első díjat Böhönyei János, Névery Tibor és Sohall Jó­zsef, a második díjat Kon- doray Gyula és Pázsy József, a harmadikat Albert Jenő és Lőrincz József építészek pályamunkája nyerte. Az ás- ványolajforgalmí vállalat a díjnyertes pályaművek felhasz­nálásával még az idén el­készítteti két új .benzinkút mintapéldányát, az egyiket Győrött, a másikat Siófokon. A hároméves terv további két évében pedig minden közfor­galmi útvonalon felópítteti a korszerű új kutakat. Szolno­kon, Székesfehérvárott, Győ­rött, Pécsett és Miskolcon nagy befogadóképességű, kor­szerű üzemanyag-raktárt épí­tenek. A szolnoki építkezéshez ebben az évben hozzáfognak. születet követel. Legyen min­dig kéznél meleg víz, fertőtle­nített, kifőzött zsineg, olló, jód- tinktura és zsír. Izgés-mozgás erre a válasz. Sokan értik is, meg nem is. De senki nem szól közbe. Várják a további felvilágosítást, ami nem is késik. — Előfordul — talán ebben a faluban is volt rá eset, hogy az állat nehezen szüli még magzatát. Van úgy, hogy a kis állat két első lába már látha­tó, de a feje nem, mert beszo­rul. Ilyenkor, ha valaki szak­szerűen akar eljárni, akkor... Itt mély lélegzetet vesz és szinte mutatja a műveletet... —... Akkor bezsírozza mind a két karját. A magzatot visz- szanyomja az anyaméhbe, a kis állat fejét pedig úgy iga­zítja, hogy... — Be ne szoruljon — szól közbe valaki. — Úgy vaa! — helyesel “We­ber elvtárs. — Aztán amikor világra jön az újszülött, a fer­tőtlenített zsineggel kötjük el a köldökzsinórt. — S kész — jegyzi meg va­laki. — Dehogy kész! Szó sincs róla Akkor elővesszük a jódot s fertőtlenítjük a köldökvóget. Ennek is szakszerű módja van. Úgy kell csinálná, hogy az el­kötött köldököt az üveg szá­ján át dugjuk a jódba. így el­kerülhetjük a fertőzést. — No, ezt nem is tudtam — morfondíroz magában a hátsó padban egy idős bácsi. S a szavak, az előadás nyo­mán mind több és több tudo­mány vándorol a tudásra éhes paraszti koponyákba. SZORGALMAS EMBEREK TARNAK IDE. Szívükhöz nőtt az ezüstkalászos tanfolyam. A világért se maradnának el ar­ról, hiszen nemcsak a gazdál­kodáshoz szükséges szakmai ismeretekkel gazdagodnak, ha­nem történelmet is tanulnak. Tankovioh elvtárs, az iskola igazgatója minden tanfolyamon a történelem eseményeiről, ha­ladó hagyományokról tart elő­adást. Ilyenkor aztán szárnyat kap a képzelet, emlékek ébrednek az emberek szivében, életre kelnek a szájhagyományok, s Az új benzinkút és raktárhá­lózat megszünteti az üzem­anyag-ellátás zavarait. mindaz, ami egy falu életéber. esemény volt, vagy azzá vált. El is meséltek egy-két ese­tet. Az öreg Máté Feri bácsi­tól hallottam Kaposs zen the no­de ken, de amit mondott, má­sok is megerősítették. Arró) van szó, hogy egykor híres be­tyár volt Nagy Pali. így mond­ták, így írom le én is. Az s hír járta róla, hogy nem fog­ja a pandúrok golyója. De egy­szer mégis halálos sebet ka­pott. A faluhoz közel, az er­dőben egy tölgyfa mellé te­mették. Később, hogy ki, nem tudni, be is kerítette a sírját. Azóta minden évben halottak napján gondozottan, ápolta» tűnik szemébe a sír annak, ate arra jár. Hogy ki csinálja meg. máig sem tudják, nem isme*- rik. — Aztán van itt Kaposdads és Szentbenedek között, a vas­út mentén a domboldalon cg' török időkből származó rom is, A szájhagyomány szerint sok érték feleszik ott betemetve Az épület anyagát már elhord­ták, nemsokára már nyoma sem lesz — magyaráz egy má­sik hallgató. Tele vannak hasonló törté­netekkel, emlékekkel. HASZNOSAK TEHÁT aa ezüstkalászos tanfolyamok Tágul a hallgatók látóköre, gyarapszik tudása, ami végső, soron kis gazdaságuk maga­sabb hozamában gyümölcsözik Épp ezért minden gazda érde­ke, hogy ne mulassza el ezeken a tanfolyamokat. (túth) Hideg tea, meleg sör ­Egyik nap vért adtam » kórházban. Megfázva érkeztem oda, s legnagyobb meglepeté­semre hideg teát kaptam. Kol­bászom elfogyasztása után meg meleg sört hoztak, de azí is úgy kellett kémem. Nem mintha nagyon szeretném a sört, de a kicsi kolbász után (mert az sem rendes adag volt) megszomjaztam. Jó lenne, ha illetékesek ki­csit jobban utána néznének a leírtaknak. Tisztelettel: Bgy véradó, Hl 4ckó ImIgkjíí Kalandjai Megkezdődött a gépállomási brigád- vesetők egyhetes tanfolyama Január 6-án, hétfőn a megye három — csokonyavison- tai, nagybajomi és karádi — gépállomásén megnyílt a gépállomási brigádvezetők részére szervezett egyhetes to­vábbképző tanfolyam. E hár >m .tanfolyamon 75 brigád- vezető vesz részt. Egy hét alatt nyolc előadást hallanák a brigádvezetők felelős megyei vezetőktől, a megyei igaz­gatóság dóigozóitól. E tanfolyamok a Megyei Pártbizott­ság téli programja keretében működnek. (Beszámoló az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents