Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-07 / 5. szám
15 Z E TE 11 Megalakult megyénk negyedikje takarékszövetkezete j A múlt év őszének elején több földmű vessző vetkezet kezdeményezésére, a parasztság kívánságának megfelelően indult meg a takarékszövetkezetek szervezése megyénkben. Az azóta Böhönyén, Nagybajomban és Balatonszemesen megalaíkult takarékszövetkezetek megkezdték működésűiket, kölcsönöket biztosítottak tagjaik részére és betéteket gyűjtöttek, egyszóval beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A meglévő takarékszövetkezetek jó működéséné!c híre eljutott a megye minden részébe és több szövetkezetnél mozgolódik a tagság a takarékszövetkezet létrehozása miatt így történt ez Igáiban is, áhol a takarékszövetkezeti gondolat talajra talált és a földmű vessző vetkezet segítségével, a falu gazdáinak támogatása mellett silver koronázta a szervezési munkát és múlt év december 22-én megtartott alakuló közgyűlésen kimondotta megalakulását az igali takarékszövetkezet is. Tagjainak száma egyelőre alig több száznál, de a belépett tagok százforintos részjegyeiket majdnem kivétel nélkül befizették. Eredményes munkát és sok sikert kívánunk a megalakult negyedik takarékszövetkezetnek és azt várjuk tőle, hogy a parasztság teljes megelégedésére végezze munkáját. Kelbe segítség Kaposfőre ? Minden ember örül, ha egy tervet, egy vágyat valóra tud váltani. Hát még egy közösség! Nagy az öröm Kaposfőn is, ahol az új esztendőben megelégedéssel készítettek számvetést és új sikerek elérésére készülnek. Nagy ez a körzeti földművesszövetkezet. Összesen 1330 tagot számlál. Ez nemcsak tekintély, erkölcsi siker is. A tagság szívvel lélekkel támogatja az önként vállalt közösségét. Csak egy példa: úgy tervezték a múlt esztendőben, hogy 30 000 forint erejéig jegyeznek részjegyet. S amikor végelszámolást csináltak, 51 300 forint bukkant elő a ceruza alól. Persze, a tagság nem azért adta a pénzét, hogy üljenek rajta, hanem, hogy gazdálkodjanak vele. Mit tettek a pénzzel? Kiskorpádon fűrészüzemet létesítettek. Nagyjelentőségű dolog ez, ha azt vesszük, hogy eddig 30—40 km-ről kellett a környékre szállítani az építkezésekhez szükséges faanyagot. Mert nagyiramú az építkezés. Csak Kaposfőn 30—40 új ház épült — egész utcasor. Terveik között szerepel, hogy kibővítik a fűrészüzemet, hogy növelhessék a kapacitását. Ugyanakkor ládagyájat is szándékoznak létesíteni, s bár nem hangoztatják még egészen nyíltan, de eláruljuk, hogy parkettagyártáshoz is nagy kedvük van. Mindehhez természetesen segítségre van szükség. Arról patakodnak, hogy igen alacsonyra szabták a beruházási 'seretet. Okos dolog lenne, ha lletékesek felülvizsgálnák ezt. i panaszt és segítenének Kaposfőn. Megérdemlik. HÍREK — Balatonmárián Baracskai Antalné vezetésével a íöldmű- vfsszövetkezet kebelében megalakult a nőbizottság. Legközelebbi terveik között szerepel egy varrótanfolyaim megszervezése. — önálló méhész szakcsoport működik Balatonszent- györgyön. A társulásnak 31 tagja van. Ugyanitt szőlőtermelő szakcsoport is alakult 19 taggal. — A műit év őszén Vörs községben zöldségtermelő szakcsoport alakult 15 taggal. A földművesszövetkezet vezetősége most olyan gépeket vásárol, amelyekkel segítséget nyújt- natnak a zöldségtermelőknek. Most van alakulóban itt egy aprómagtexmelő szakcsoport is. |— Hollód községben elhatározták a dolgozó parasztok, hogy a tavasszál szőlőtermelő szakcsoportot alakítanak. ROBOTGÉP a dolgozó parasztoknak Böhönyén, két egymást keresztező út négyszögében, a sarkon egymást érik az üresen beforduló és súlyos terhűkkel hazafelé igyekvő fogatok. Építőanyagot, téglát, cserepet, fát, no meg tüzelőt cipelnek. Zaporth Gézának, a telep vezetőjének unatkozásra nincs ideje. 14 községet látnak el innen e fontos anyagokkal. Persze a szükségletet nem tudják kielégíteni. Tető- cserépből és palából ha bármelyik pillanatban érkezne 30 vagon, azonnal elkelne. Nagyon keresett cikk még a mozaiklap, amiből ugyancsak kevés érkezik. Mindezt a telepen mondják el. S mit mondanak, miről beszélnek az irodán? Ami részjegyet lejegyzett a tagság, már elköltötték. Vásároltál? egy robotgépet, s hozzá egy magasnyomású permetezőgépet. Ezt a dolgozó parasztoknak adják majd ki kölcsön képpen. Emellett, ha elérkezik az ideje, két vetőgép is rendelkezésre áll majd. Ami megmaradt a icszjegy- alapból, azt az összeget a téglagyár bővítésére akarják fordítani. A gyár eddig 150 000 darab téglát termelt. Ez évben 300 000 darabot akarnak piacra vinni. A tervezést ezzel még nem zárták be. A hiba itt csupán az, hogy beruházásra mindössze 10 000 forintjuk van. Ebből pedig nem tudják fedezni a szenyéri üzletház felépítését, a böhö- nyei cukrászda átalakítását, s azt a tervet, hogy a sportpálya mellett kerthelyiséggel bővített vendéglótóipari egységet létesítsenek. Remélik, hogy ehhez is kapnak segítséget. Miből van kevés Tapsonyban ? Az általános hiedelem az, hogy a mikulás, a karácsony és új év után már senki nem vásárol az üzletekben. Nos, erre élő cáfolat a tapsanyi földművesszövetkezeti bolt. Igaz, a forgalom nem akkora, mint decemberiben, de most sem panaszkodhatnak. A múlt hónapban 290 000 forintos forgalmat bonyolítottak le. A bolt most is tele. Főként textíliát, háztartási cikkeket és vasárut, fűrészt, reszelőt, stb. keresnek a vásárlók. Ez utóbbiból kevés van, ami arra mutat, hogy az 'áruellátás egy kicsit döcög. De igyekeznek segíteni a bajon, hiszen azt akarják, hogy a szövetkezet 1209 tagja semmiben se szenvedjen hiányt. Amiről egy vásárlási könyv mesél Tapsonyban a földművesszövetkezet irodáján találkoztunk Vízi Józsefnéval. Szorgalmas kuncsaftja ő a szövetkezetnek. Most is kezében szorongatja a vásárlási könyvet, amit szívesen megmutat. Az első lapokon összegszerűen az áll, hogy Vízi néni mintegy 10 000 forint értékű árut (ruhát, cipőt s egyebet) vásárolt a föLdműveeszöve.tikezet boltjaiban. Node, vetheti fel valaki a kérdést: honnan volt ennyi pénze. A könyv utolsó lapja ad erre feleletet. A sűrűn teleírt rubrikák elárulják, hogy Vizi néni minden eladnivalóját, gyümölcsöt, szőlőt, tojást és más áruféleségét a szövetkezetbe vitte. Meg is van elégedve a sorsával, pedig öavegyasszony. \ KÉT LELTÁR — héi tapasztalat HIR4DAS az isten-háta mögül Úgy beszélik szerte a megyében, hogy Bánya község az isten háta mögo,. van, olyan helyen, ahol még a madár is ritkán jár. Egyetlen boltban gondoskodik a földművesszövetkezet a lakosság ellátásáról. Az igények viszont — akármeny- nyire eldugott hely is — Bá-, nyán is nőttek és nőnek. A bolt korszerűtlen, úgy jelit mzik: »olyan, mint egy egérlyuk«... A körzeti szövetkezet vezetői elsősorban ezen akarnak segíteni — reméljük, sikerrel. LOPÁSÉRT NEM JÁR DICSÉRET Horváth Károlyban, a Bö- hänyei Körzeti Földművesszövetkezet felvásárlójában hosszú ideig megbíztak. Horváth visszaélt ezzel a bizalommal és csalt. Ellenőrzéskor kiderült, hogy 24 000 forinttal nem tud elszámolni. A szövetkezet vezetősége nagyon helyesen cselekedett, amikor az ügyet átadta a bíróságnak. ODA LÉPEK AHO Böhönyén, a Tiizép-telep irodájában melegszik Rumi Mihály mesztegnyől dolgozó paraszt. i\ Zetort várja már jó ide e. De szívesen időzik, s így vélekedik: — Fogattal nehéz a szállítás. Ez a Zetor egy-kettőre az udvaromba ér a cseréppel, amit viszek. — Saját ház?! Bólint. Már csak a cserép Nem szívesen fog a toll, ha valakiről rosszat kell írni. Márpedig a vésed földművesszövetkezeti vezetők munkájáról egyebet nem írhatunk. Kezdjük talán azzal, hogy veszteséggel zárták az évet. Nem is csoda, hisz olyan dolgokat műveltek, amin egyrészt mosolyog, másrészt bosz- szankodik az ember. Még a múlt év elején volt eladó krumplijuk. El is adták. Kaptak érte 40 000 forintot. Ugyanazt később még .egyszer BE, VA AKAROK hiányzik, amit a szövetkezet útján most kap meg. — Tagja vagyok a szövetkezetnek. Ide, Böhönyére léptem be. Erre mit tesz Marcali? Azt mondják: »Te ide, hozzánk tartozol, lépj ki onnan«. Támadtak innen, támadtak onnan, de én csak kitartok Böhönye mellett. Oda lépek be, ahová akarok. Nem igaz? De igaz. eladták — kaptak érte 40 000 forintot, A csalás, a turpisság kiderült. Világos, hogy most a tiszta nyereségből az egyik - ezret leírják. Amilyen a vezetés, olyan a munka is. Csak úgy találomra nyitottunk be a község ruházati boltjába. Éppen leltároztak. Minden áruról, ami leltár alá került, kimutatást vezetnek. Az egyik rubrikába be van írva 3 darab á 450 forintos kardigán. Kiderült, hogy az egész boltban csak egy ilyen ruhadarab van, a másik kettő olcsóbb minőségű. Egy másik lapon 23 darab 113 forintos gyermek-mackóra figyelünk. Megszámoljuk, s a2 eredmény? Nagyon sok e között 94 forintért adható el. Hogy történhetett ilyen hiba? Mindenekelőtt úgy, hogy a leltározást nem szakember végzi. Pedig erre rendelkezés van. Ahelyett, hogy az FJK- tól segítséget kértek volna, felületesen láttak munkához. Mi más az ilyen hiba, mint a társadalmi tulajdon elleni vétség. Tetézi a hibát még az is, hogy a főkönyvelő és az üzemágvezető ellenőrző munkája csupán ennyiből állt: — No, hogy álltok? Másszóval csak benéztek, hogy a pultokon meddig haladt a leltár, aztán tovább álltak, ahelyett, hogy segítettek volna. Merőben más volt a helyzet Nemeskisfaludon, ahol ahány tételt megnéztünk, mind pontosan egyezett. Az előírásoknak, szabályoknak megfelelően végezték a munkát. Dicséret érte. Évente legalább 200000 jövedelem Nyilatkozik a szövetkezeti tag A takaros kis portán, villával a kezében szorgoskodik Nagybajomban Endrédi János 13 holdas gazda. Meglepetten fogad, el se tudja képzelni, ki keresheti ilyen korán reggel. Az asszony is kidugja fejét a kiskonyhából s szívesen invitál. A 16 év körüli fiúgyerek éppen reggelizik — abbahagyja s mosolyogva bólint, amikor társam megjegyzi: — Ugye itt gyilkolás volt?" Valóban az. Két hatalmas hízott kacsa került még hajnalban a kés alá. Node, nem is ez a lényeg, — Minden évben kaptunk visszatérítést. Ami krumplit, napraforgót, mákot, tojást, baromfit eladtunk, annak az árán vásároltunk. Felruházkod- tunk. Ráfizetés nincs ... Búcsúzóul még megmutatja a tagsági könyvet s a részjegyet. Szerényen jegyzi meg: — 250 forintot jegyeztünk ám! Somogysámsonban a földművesszövetkezet központi irodája tekintélyes hivatal. Nagy a forgalom is. Egymást érik a felek, az iroda dolgozói alig győzik a munkát. Közbe- közbe azért elmondanak néhány dolgot. — Mi olyan üzemágakat akarunk létesíteni, amelyek évente legalább 200 000 forint jövedelmet biztosítanak. De nem lehetetlen, hogy 600 000 forint is lesz. — Hogyan? — Mindenekelőtt itt van régen dédelgetett tervünk, a fűrésztelep létrehozása. Ehhez Tuzép-telepet akarunk, ugyanekkor egy új szeszfőzde építését is tervezzük. Van a faluban egy romos épület, ami szeszfőzdének kiválóan megfelelne. Szép tervek, szép elgondolások, már csak a megvalósítás van hátra. Ha a tíz községet összefogó somogysámsoni. szövetkezet továbbra is így dolgozik, a siker nem marad el. Egy vesztesből — két nyertes hanem amiről a háziasszony beszél. — Érdemes szövetkezeti tagnak lenni. Eddig nem fizettünk rá. Amíg be nem léptünk, félnapokat ácsorogtam a piacon, ha el akartam adni valamit. Sokszor eredménytelenül. Most meg fél óra alatt megcsinálom a vásárt a szövetkezettel. A szövetkezet nem alkuszik — ami a hivatalos ár, kifizeti. Velünk együtt sokan rájöttek erre, s beléptek a szövetkezetbe ... Nincs panaszunk. — Nem is lehet — így az ember. Tavaly is 4 métermázsa műtrágyát biztosítottak nekünk. Persze többet is kaptam volna, ha kérek... Az asszony bólint s folytatja: Balatonszentgyörgy és Bala- tonmáráa tavaly áprilisig egy szövetkezethez tartozott. Ekkor szétváltak, s mindegyik önállóan kezdett dolgozni, gondolkodni. A kettéválásig talán egyszer sem emlékeztek meg erről a szövetkezetről dicsérő szóval. Mi történt a kettéválás után? Mindkét szövetkezet külön- külön talpraáUt. A szentgyörgyiek most büszkén mesélik eredményeiket. Már 1956 végére 109 000 forint volt a nyereség. A múlt évben pedig már 220 000 forintos tiszta haszonról beszélnek. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy a vezetőség a sarkára állt. Különféle átszervezésekkel egyenes kerékvágásba lendült a munka. így történt, hogy a részjegyalap- jegyzésnél is kiváló eredményt értek el. A terv szerint az egy főre eső részjegy 70 forint volt. A végén kiderült, hogy 93,40 forintot értek el. Jól halad a szerződéskötés is. Igaz, itt a tervet még csak 87,5 százalékra teljesítették, de nem csüggednek. E hónap közepére — ahogy Krupla elvtárs mondja — elérik a 100 százalékot. Ez a szövetkezet nagy terveket formál. Miután a raktározási lehetőség jelenleg kevés, megfelelő raktárépületet építenek, ami évi. 60 000 forintos megtakarítást jelent. A tervek között szerepel egy cementáru és egy nádfeldolgozó üzem létrehozása is. Ugyanakkor kiterjesztik a gépkölcsönzés lehetőségeit, hogy minél nagyobb segítséget nyújthassanak ezzel is a tagságnak. A kíváncsiság elvitt Balatoa- máriára is. Ott Wolf János elv- társ beszél lelkesen, szívesen. A legnagyobb vállalkozás, amibe belefogtak, egy modern, körkemencés téglagyár felépítése. Ehhez minden adottságuk megvan. Van már egy jól működő és dolgozó cementáru- üz.emük. Igaz., itt elavult gépekkel, kézi erővel folyik a munka, de áruik keresettek. S még keresettebbek lesznek, ha beállítják a már megvásárolt új, modem gépet, amely naponta 10—12 000 cementlapot’ gyúrt majd. Fejlesztik a nád- feldolgozást is, ami máris jelentékeny jövedelmet biztosít. S ami a lényeg: mindkét szövetkezet nyereséggel zárta a múlt esztendőt. \
