Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

Csütörtök, 1958. január M. 5 SOMOGYI NCPLAP Ülést tartott a Hazafias Népfront-bizottság megyei elnöksége A Hazafias Népfront te­vékenységének az elmúlt ne­gyedévi igen komoly eredmé­nyeiről és következő időszak feladatairól tárgyalt a megyei elnökség minapi ülésén. Szántó József, a megyei iroda titkára ismertette a jo­gi, mezőgazdasági, népműve­lési bizottságok, az írócsoport alakulását és ezek aktivitásá­nak növekedését. Jelenleg tizenkilenc olvasó- és gazdakör dolgozik a me­gyében. Kifejtette, hogy a békevédelem is jó utakon ha­lad, a különböző gyűléseken, előadásokon, beszámolókon több ezer békeharcos és hall­gató tesz hitet a béke ügye mellett. Megemlítette, hogy a Hazafias Népfront mezőgaz­dasággal kapcsolatos agStatív és szervező tevékenysége is sikereket könyvelhet el ma­gának. A Kaposvölgye állat- tenyésztési hónap szervezése mellett segítséget nyújtott 40 ezüstkalászos, 2 aranyka- lászos gazdatanfolyam, 150 mezőgazdasági előadás meg­rendezésében. Ugyancsak eredményes volt a megyében a részlege tanácsválasztások lebonyolítása. A - Hazafias Népfront bizottságok jelölt­jeit mindenütt megválasztot­ták. A beszámoló után az elnök­ség beható vitában értékelte a helyzetet és minden rész­letében elfogadta az elnökségi Virágzó és termékeny a babócsai művészeti í na akkor munkája Ragyogó arccal lelkesedik Vízi Mihály orosz szakos ta- § nár, valahányszor a babócsai művészeti szakkör szóba kerül, A — Tudják-e, milyen öröm ilyen emberek között lenni, minden héten pénteken este? Mily boldogság látni, hogy a £ távoli faluban 7—8 munkásember, öreg és fiatal mélyed el q egyre jobban a festészet és rajz birodalmának /titkaiban, ön- ö magát szórakoztatva, de fel is emelve? Nem, nincs ennél $ jobb érzés a világon... Ezt nem pótolhatja semmi... ^ Ez az öröm a hallgatót sem hagyhatja közömbösen, kü- ö, Kmösen, ha tudja, hogy a kis csoport már pár éve kitartóan q és szívósan tör célja felé és mélységesen alázatos, fegyelme- £■ zett, tudja, hogy a tudásért meg kell küzdeni. Ma már ott tartunk — folytatja Vizi Mihály —, hogy a ^ közös feladatot megbeszélve magam is meglepődöm, milyen $ fantázia-dúsan és érdekes felfogásban mondják el elképze- $ icselket a szakkör tagjai... V­Vizi tanárnak, a szakkör agilis és áldozatkész vezetőié- g nek csak egy óha ja van. Szeretne a megyei központtól több g útmutatást, irányítást, figyelmet kapni. Most készülnek a kompozíciók a nyári tárlatukra. Remélik, hogy a tavalyihoz képest többen látogatják meg őket a megyétől is. Mi bízunk ebben. Megérdemli a kis babócsai művész­gárda, Papp Sándor asztalos, Radics Mihály munkás, Arató Béla boltvezető, Merde József gyógyszerész, Vezér Dezső n iskolaigazgató, Milpvecz István asztalos és Rátkai György A tanuló, hogy minél nagyobb művészi és erkölcsi támogatás- 7, ban részesítsék őket. j munkatervet, mely szerint komoly tervek és feladatok fogják előreláthatóan Dovább pezsdíteni a népfront mun­káját. Nyári Pál ,ref. esperes, püspökhelyettes arról beszélt, hogy ma már széles tömegek látják a párt és a munkás­paraszt kormány politikájá­nak helyességét,. »Egyházi ember vagyok — mondotta — s bizonyíthatom, hogy az egyházmegyében mind töb­ben kapcsolódtak be a nép­front munkába, sőt a Barcs- vidéki lelkészek engem kér­tek fel, tartsak előadást ne­kik a mozgalom munkájába való bekapcsolódásról. Meg­említette még, hogy az elő­adásokom kívül sok négy- szemközti beszélgetést is folytatni kell, mert ez is a meggyőzés egyik fontos esz­köze.- Walter Imre, a ráksi tsz elnöke szintén a meggyő­zésről szólott, amely a mező- gazdaság szocialista átszer­vezésének fontos eszköze. »Egyszer engem is meggyőz­tek a tsz helyességéről és a két év minden nehézsége el­lenére mondom, nekem nem volt okom csalódni a meg­győző szóban. Ezért hirdetem én is szüntelenül a kollektiv gazdálkodás szükségességét mindenütt.- Zeke Ferenc nyimi tanító, Endródi La­jos, Horváth Sűndorné, a me­gyei nőtanács elnöke a tö- megszervezetek és az elnök­ség együttműködésének he­lyességéről beszéltek, majd Szőke Pál elvtárs, a Megyei Párt VB. munkatársa értékel­te igen pozitívnak a Hazafias Népfront-bizottságok eddigi munkáját és hasznos észre­vételeket tett a továoofejlődés elősegítése érdekében. Az elnökség ezután elfogad­ta a munkatervet, a Megyei Iroda előterjesztését a Me­gyei Népfront-bizottság el­távozott tagjai helyetti ki­egészítéséről és három új tag­gal való kibővítéséről. 2 CIKK LEVÉL I VAL ASZ Január 16-án »Embersége­sebb bánásmódot«, 17-én »Szunnyadó falu« címmel ír­tam cikket egy büssüi mozi­gépész, illetve a falu kulturá­lis helyzetének ügyében. Cé­lomat elértem. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, minthogy a mozigépész azóta állás pan van, s a kulturális vezetők bejöttek Kaposvárra színdara­bot .kérni, amivel megkezdhe­tik a munkát. Tehát mindkét cikk igazat szólt. Hogy mégis nagy a felháborodás, ezt kéf levél és még néhány variáció igazolja. A büssüi MSZMP szervezettől a következő levél érkezett: »Kedves Elvtársak! A lapban megjelent két cikk, ami köz­ségünkét és a .helyi vezetősé­get is érinti. S egyben a veze­tőség tekintélyének rontására irányul. De csak azért, mert a kiküldött cikkíró nem kérdez­te meg a helybeli párt és ta­nács vezetőit, hanem olyan emberektől érdeklődött, akik nem megfelelő választ adtak. Az »Emberségesebb bánásmó­dot- c. cikkben van a legtöbb igazságtalanság, ami nem fe­di a valóságot. Kérjük, ha ki­jönnek, keressék fel a helyi pártvezetőséget. Ifj. Decsi •János párttitkár.« A másik levelet ugyancsak a pártalapszervezet titkára írta a Moziüzemi Vál­lalat címére azzal, hogy küld­je el a Területi Egyeztető Bi­zottsághoz. Ezt a levelet hosz- szú lenne idézni, ezért csak részleteket közlök. A levélíró bevezetőjében ar­ról ír, hogy a nem megfelelő adatokat kívánja megcáfolni. Aztán elmondja, hogy az új­ságból értesült a TEB hatá­rozatáról (!) s a döntést a helyi vezetőség nem tartja megfelelőnek. ■ Később leírja, hogy Bállá József politikai magatartása nem megfelelő és most is kijelenti, hogy sem­miféle szervezetbe nem haj­landó belépni. Továbbá a ne­vezett azért akart Büssüben maradni, hogy kántorlzálhas- son, s ez nem összeegyeztethe­tő a .szocialista kulturális ne­veléssel. Hol itt a nem meg­felelő adatok cáfolata? A Moziüzemi Vállalat igaz­gatója vett annyi fáradságot magának, hogy ez utoDhi le­vél másolatát az alábbi sorok kíséretében elküldje a lap szerkesztőbizottsága vezetőjé­nek: »Mellékelten megküldjük ifj. Decsi János büssüi párt­titkár levelének másolatát, melyből beglepődve vettük tu­domásul, hogy Jávori elvtárs kintjárta alkalmával nem ke­reste meg a helyi szerveket •véleményklkérés céljából. Ná- nási Imréné s. k. igazgató (Aláírás nélkül!) Nos, a két lévé! után válaszolnom kell, bevallom azért, mert e sorok­ból nem ügybuzgóságot, ki­zárólag rosszindulatot és pisz- kálódást látok. Elmondom, hogy miért. Az első levél — mely hozzánk érkezett — igazságtalansággal, valótlan adatokkal vádol, de még véletlenül sem mondja meg, hogy mák ezek. Külön­ben sem tudom, miért irányult a helyi vezetőség tekintélyé­nek rontására ez a cikk. Bal­ia József munkaügyi .pana­szával fordult hozzám (köte­lességem meghallgatni). Ügyét a Moziüzami Vállalatnál, a Megyei Tanács illetékes osz­tályán kivizsgáltam és végle­gesen papírra fektetett doku­mentumok győztek meg iga­záról. Ebben az ügyben tel­jesen felesleges meghallgat­nom a helyi vezetőséget. (Mint a levélből kitűnik, nem is is­merték a tényeket.) A kul­turális cikkel kapcsolatban hasonló a helyzet. Kulturális vezetőkkel, tanítókkal beszél­tem és alig hiszem, hogy akad­na érv, ami megcáiolhatná állításaimat. A Moziüzemi Vállalathoz írott levélre — minekután nem nekünk szólt — csak any- nyiban válaszolok, hogy Bállá politikai magatartását nem is­merem, a helyi vezetőknek ez ügyben nem joguk, kötelessé­gük intézkedni, természetesen nem egy munkaügyi vitával kapcsolatban. Ha Bállá visel- . kedése kifogásolható, attól még törvénytelen úton fosz­tották meg állásától, s ezt figyelembe kell venni. Külön­ben — elnézést érte —, de ha valaki nem akar semmiféle szervezet tagja lenni, azért még lehet jó mozigépész! A Moziüzemi Vállalat eljárása viszont egyenesen bosszantó. Félreértés ne essék, nem azért, mert levelet írt nekünk. Egyszerűen azért, mert cse­lekedetével beismert igazun­kat (Ballát elhelyezték) most kerülő úton, s olyan elvtelen módon kívánja cáfolni, ami már-már a nevetségesség ha­tárán mozog. Miért? Vajon mi köze van Bállá József munkaügyi vitájához a jogta­lanul elküldött mellékletnek. A tényeket nem változtatja meg, a jegyzőkönyvek hiteles­ségét nem rontja, a vállalat saját intézkedésének is ellent­mond, végezetül »nesze neked, kontra«-íze van, mely rossz- indulat, semmi egyéb. Amikor tudomásomra ju­tott. hogy Bállá Józsefet el­helyezték, meg akartam írni, a vállalat kért, ne tegyem, mert nem a cikk nyomán ke­rült állásba. Megtettem. Pedig tudtam, hogy ez is a hibák ta- kargatásá. Hozzánk küldött levelük úgyszintén Szeretném, ha vége lenne a vitának, hisz minden elinté­ződött, mindkét ügy helyes kerékvágásba jutott. S végső következtetésként csak annyit írnék ide: sakkal szebb, il­domosabb, becsületesebb és talán könnyebb is beismerni egy hibát, mint kerülő uta­kon, különböző módszerekhez folyamodván bizonygatni vélt igazunkat... Jávori Béla FÉLIDŐBEN... A várinál gyengébben szerepelt a K. Dózsa A tavaszi idényre készülődő K. Dózsa csapata. Áiló sor (balról Jobbra): Hanga jános edző, Hajdú, Güth, eltakarva Miska bácsi, főszurkoló, Tacsi. Síit. Kecském éti, Csima, Veverán, Kutasi, Csen­des fhdgy. szakosztályvezető, Fényes István edző. Guqqoló sor: Bódis, Molnár II., Nagy A., Molnár l„ Molnár III. Amikor hozzáfogunk a kapos­vári lila-fehérek mérlegének el­készítéséhez. kissé vissza kell pergelni ez Idő kerekét. Vessünk ogy pillantást .a tavaszi osztályo­zok idejére, ahol a Dóz&a két- ségldvül a legnagyobb bravúrt hajtotta végre azzal, hogy beju­tott az Nli 111-ba, A korábbi csa­pni teljesen szétesett. Csupa fia­tal, eddig ismeretlen nevű játé­kos került' e csapatba, azok mel­lé ü skartba tett öregek mellé, ,viKt. un iák idején, amikor ka­tonákra épült fel a csapat, bizony számba sem vettek. Nos, Tacsi, fekete, Zombai, Molnár III. meg a többiek bebizonyílottók, hogy lehet rájuk számítani. Az 1957 — 58. évi labdarúqó bajnokság rajtja előtt mind a Dózsa-vezetők körében, mind a kaposvári lila-fehórek lelkes szurkolótábora körében bizakodó volt a hangulat. Hogyisne. Min­denki azt hajtogatta, hogy jól sikerült az erősítés. Ismeretes, hogy Tóth Tibor átengedéséért a Dózaa hat játékost kapott a Ki­nizsitől. Horny ákot. Molnár II-t. Nómethet, Csimát, Nagy Tibort és Susztert. Ha ezekhez hozzávesz- szük a tavaszi csapatot, meg az időközben leigazolt Veverári-fiú- kat és Nagy Árpádot, akkor ugyebár jogosnak tűnik a derű­látás. Rögtön a rajt után kiderült azonban, hogy nem mind arany, ami fénylik. Hiába voltak a Dó­zsánál a nagynevű játékosok, ahhoz, hoqy a régiek és az újak össze kovácso lód jarak, sok edzés­re és sok munkára lett volna szükséq. Hornyákék azonban csak szórványosén jutottak el egy- egy edzésre, a csapat tagjai Jó­részt csak a pályán találkoztok. Ilyen körülmények között nem várható eredmény. A játékosok egy részének nemtörődömsége aztán kedvét szegte Záborszky edzőnek, aki nem sokkal a baj­noki rajt után elvállalta a Kini­zsi edzésének vezetését. A csa­pat egysége tovább bomlott. Cso­da-e, ha ezek után egymás után hullatta pontjait a Dózsa. Pedig Hanqa János cs Fényes István személyeben üqycs és tehetséges fiatal. edzők vett-k át a csapat szakmai Irányítását. Csakhát amit korábban elmulasztottak a játé­kosok — mármint a rendszeres edzéseket — azt máról holnapra pótolni nem lehetett. Nem volt a csapatnak erőnléte, ezért rend­szerint csalt £0—70 percig tudta magát tartani. Az utolsó tíz percben azonban három-négy mérkőzést is elveszített a Dózsa, olyat, amoly már-már a kezében volt (Pécsi Vasas). Csak az idény második felében kristályosodott ki úgy /ahogy a Dózsa csapata, amelyben feltét­lenül több van. mint amennyit a 3 győzelem, 4 döntetlen. 8 vere­ség és a megszerzett 10 pont mu­tat. A játéko'sanyaga nem rossz.. Miután bebizonyosodott, hogy ki­öregedett játékosokra könnyel­műség építeni (pláne, ha azok idegen csapatból jötték), akkor máris adva van a Dózsánál az egyedül helyes és követendő út, a fiatalítás. Igen. a fiatal gárdá­ból lehet és kell is összeková­csolnia Dózsának azt aa állandó gáról és Fényesről rr.nr elmond tűk véleményünket. Jól képzeli játékosok voltak, s mindkettő­jüknek megvan edzői erényük Is. Most, amikor az alapozásná kezdhetik, biztos, hogy olyan ala­pot is készítenek, amelyre a ta­vasszal lehet majd építeni. Mindennek ellenére nagy bá­torság volna' azt mondani, hogy a Dózsa biztosan elkerüli a ki­esést. Ez jórészt attól is függ, hogy hány csapat esik majd k; az NE Iil-ból inégy biztos, de esetleg öt, sőt előfordulhat az, hogy hat). Na már most, ha szem­re vesszük a vetélytársakat, ak­kor b.zony kitűnik, hogy nem lesz könnyű elkerülni a kiesést. A tolnai csapatoknak elég jó a sorsolásuk.. A hírek szerint a Nagykanizsai Vasútnál is igen nagy a fogadkozás. Véleményünk szerint a nagy kiesés elleni harc­ban -a vetélyiársak ereje is meg­sokszorozódik majd, s ha ehhez hozzávesszük, hogy becsúszhat egy-két j bunda« mérkőzés la. okkor kitűnik állításunk igaza. Persze, sok igazság van a Dó z9a-vezetők érvelésében is. A lila-fehéreknek is jó a sorsolása, s azt tartják, a jelenleqi tíz pont mellé szereznek 18 — 20-at és ak­kor .,. Ez esetben valóban benn tud maradni a Dózsa az NB Ill-ban, csak hát az;t a 18—20 pontot sze­rezzék is meg a lila-fehérek. A csapat játékosait egyenként vizsgálva kitűnik,, hogy valóban jó a gárda. Kikre számíthatóak a tavasszal? A két Molnárra a kapuban. Molnár II. rutinosabb, de Molnár I. is megbízható. A hátvédsorban Dékány az é«z. Deák a2 erő, Csima a lendület. Güth,szürke, de hasznos játékos. Aztán ott van Silt is. Fedezet is akad bőven. Kutasi, Naqy Árpád, Illés és Tacsi közül bármikor ki választható a kettős. Bármelyi­kük rzámbájöhet a támadósorban is. Talán még a csatársor az. amelyik gyöngélkedik. Valahogy hiányzik az olütő erő ebből b sörből. Itt lenne szükség a na­ll-et, mely visszaszerzi a csajjal béc.sületét. amelyet őszi igen gyenge szereplésével bizony elég­gé elkótyavetyéltek a illa-fehé­rek. Ha valaki manapság a Dózsá­nál a labdarúgó csapat jövőjéről érdeklődik, akkor olyan csak- azértis hanqulatokkal találja ma- qát szemben, ami önkéntelenül is bizakodóvá teszi az érdeklődőt. Igen. minden bizonnyal agy szel­lemében megűjhodoit Dézsát fo­gunk látni a tavasszal. Erre biz­tosíték a sportkör vezetőségében beállott , jelentős változás. A csapat edzöpárosáról. Hon­gyobb tapasztalatra is. mert a veverán-fiuk egyelőre csak ígé­retek. Éppúgy, mint Molnár III., akit szerintünk nem szabad szá­mításon kívül hagyni, a tavasz- szál is 6 volt a legeredménye­sebb Csatár. Kecskemet! kéjieissé- gei iémertók. persze hibái is. az, hogy sokat dajkálja a labdát, s addig cselez, amíg végül is rá­fizet. özátnolni kell az örökifjú Németh szereplésével is, akinek határozottan vannak csatár eré­nyei. Nem tudni, hogy Naqy Ti­bortól mit tehet várni a tavaszi idényben. összegezzük: még nem késő! Még leli öt javítani, s ezt a jobb szereplést ei is várja a belügyiek csapatától Sompgyoam mindenki. Elvárjuk azt. hogy a kaposvári lila-feherek nem herdálják el Somogy megyének éppen a K. Dózsa" lelkes csapata által kihar­colt NB Ill-as jogál. Kovács Sándor líéprh as Országos Labdarúgó Értehesletról A városliqeti Gundel-étterem felé haladva, sok ismerős lab­darúqó vezetőt láttunk. Köz­tük volt Baréll Lajos, a szövet­ségi kapitány Is. Csatlakoztunk hozzá, s kértük, mondjon va­lamit a válogatott felkészülé­sének helyzetéről. A kapitány készségesen válaszolt. — A válogatott keret taqjai nagyon átérzik a feladat fon­tosságát. A viláqbajnoksáq előtt kondíciójuk felerősítését tartjuk szükségesnek, mélyhez a megfelelő technikát párosít­va, sikerrel vehetjük fel a har­cot Stockholmban. A fhik kü­lönben mindenben végrehajtják az előírásokat, edzéseik vidám kedvvel folynak. Máris látható a kondíciójuk gyarapodása. Aztán szó kerül a Vasasról is. Tekintve, hoqy nem is oly régen még ott volt edző Bárót! Lajos, mondjuk neki, hoqy az előjelek szerint a Vasas az esé­lyese az Ajax elleni EK-mérkő- zé«nek. Barótl erélyesen tilta­kozik. — önök tévednek. Igen nagy harcra lehet számítani. Áz Ajax egészen jó együttes, Já- tíkmotíora teljesen elütő a mienktől. Nagyon erőteljesen játszanak, hatalmas ambíció­val, erőnléttel rendelkeznek. Persze azért én is bízom a fiúkban, akik, úgy tudom, szintén jó erőoen vannak. De a mérkőzés nyílt. Nincs ok az elbizakodottságra. Ha már a szövetségi kapi­tánynál tartunk, meg kell ír­nunk, hogy a vitában is felszó­lalt ős a legtöbbször emlege­tett nevelés kérdésében nagyon határozottan foglalt állást a szocialista gondolkodású sport­emberek k iné velősével kapcso­latban. — Elvem — mondta — el­sősorban a szocialista ember kialakításának. szolgálata, a hazaflság nem nacionalista ér­telemben vett elmélyítése, a munka és a sport összeegyez­tetése, a lelkesedés, bátorság, önfeláldozás erényeinek kifej­lesztése, a haza szolgálata és nem kihasználása gondola­tának elter esztése. Barótl Lajos nagy tapsot ka­pott is a felszólalók többször is hivatkoztak rá, bizalmukról biztosították. Joggal! Követen­dő edzői magatartás és példa az övé. * * * öröm volt a küldöttek kö­zött járnl-kelni. Ott volt szinte az egész labdarúgás vezető gárdája. Keresztmetszete volt a gyűlés a labdarúgás változásá­nak is. A régi *• labdarúgókat Schlosser Imre, Rudas Ferenc, Keszthelyi Mihály. Szojka Fe­renc, Csanádi Árpád képvisel­ték. Az edzők közül Szabó Pál, Ádém József, Sebes Gusztáv, Jávor Pál és mások ültek a széksorokban. Sok régi mun- kásegyesülec sportolóját most mint vezetőt láttuk viszont, igen, a munkáshatalom a sportban is érezteti hatását és mindenkit bevon a testkultúra fejlesztésébe, akinek fontos az ország nem kis jelentőségű gondja, baja, jövője. * » * Ez a gondolat egyébként ki- csendült néhány felszólalónál Is, amikor a két neves edző­nek, Bukovl Mártonnak és Se­bes Gusztávnak nevét említet­ték. A beszámolóban Barcs Sándor figyelmet keltőén mondta el, hogy Sebes Gusz­távnak vitathatatlan érdemei vannak a magyar , labdarúgás fejődésében, így bizonyos fokú mellőzése eléggé helytelen volt, Bukovl Márton és az MLSZ vi­szonyának bizonyos fokú rom­lásában viszont az utóbbi szerv is követett el hibát, melyet kö­zös erővel kell kijavítani. E határozott és tárgyilagos érté­kelés' a felszólalók egy részé­nél örömteljes visszhangra ta­lált, így valószínűnek látszik, hogy legjobb edzőink körében is a szövetség között kiala­kulhat majd az egyetértés, .Iminek a magyar sport látja majd hasznát. Egyábkégt, saj­nos, Bukovi Márton nem volt jelen az értekezleten, pedig meghívót kapott... * * * Egy kis statisztika. Az ősz- szes labdarúgó sportkörök 52 százaléka falusi. A vldé/ki fel­szólalók beszédéből, de a be­számolóból is kitűnik, hogy e szám sokat mutat. Többek kö­zött azt is, hogy többet kell tö­rődni e nagy tömegekkel or­szágos, megyei és járási Szin­ten is. Ez szintén az általános színvonal emelkedéséhez kell hOCIV iárullon « nem t.b-il-vn sorban az egészségesebb, tett- rekészebb nemzedékek kiala­kulásához, a város és falu to­vábbi közeledéséhez. * * * Sajnos, Somogy megye és Kaposvár háromszor szerepéit az értekezleten. Azért sajnos, mert mindháromszor negatív értékelésben és nem mindig Jo­gosan. A beszámolóban például megemlítettek, hogy az alszö- vetséq helyiséqhiánnyal küsz­ködik. A fegyelmi helyzetnél a Kaposvári MTE-t mint elretten­tő példát emlitették az őszi idényben legtöbb kiállított já­tékosa miatt. Végül Varga Je­nő, az ország JT vezetője — tévesen — a Kinizsit jelölte meg, mint amely visszalépett a bajnokságból és fuzionálni akart a Honvéddel. Később a szünet után a Kinizsi képvi­selőjének tiltakozására helyes­bítettek a dolgot, s közölték, hogy a Textiles a visszalépni szándékozó csapat. A negatív értékelés sajnos ettől nem túl­ságosan változott meg. Jó lett volna, ha a megye jelenlévő képviselői egy kicsit más meg­világításban hozzászóltak vol­na a kérdéshez. Me't azért nem oly rossz nálunk a helyzet hogy osup’i neqadvumot kel­lene tudomásul vennie egy ilyen nagy értekezletnek. Egyébként az országos érte­kezlet küldöttei éreztek vala­mi űrt a megbeszélés véqén, amelyet néhány felszólaló Is érintett. Több kérdésben ■*» Így a bajnoki rendszerben ts — döntést vártak, tekintve azonban, hogy az csak tanács­kozási Jellegű volt, csupán kö­zölhettek elképzeléseiket, mely egyébkont egyöntetűen az NB I. B. felállítása, az NB III. fenn­maradása melletti állásfoglalást jelentette. A labdarúgás felső vezetői mindebből és más problémáik felvetéséből Is láthatták, hogy szükség van az egész m.aqyar labdarúgást átfogó távlati terv elkészítésire, annalk megvita­tásara, azután következetes végrehajtására. Egyébként csak toldozgatás, foldozgatas és egy­helyben topogás fogja jelle­mezni a naqyhírü magyar’ lab­darúgást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents