Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

Szerda, 1958. január 29. 3 BOMOGTl NÉPLAP ismerjük meg megyénkeH 4 FÖLDBŐL NAGY BŐSÉGBEN FOLYÓ KÉSZ ORVOSSÁG“ n Hólepel borítja a park fáit. itt-otJt látni csak dolgukra si­ető embereket. Az örökzöld fák és cserjék ágai meggör- nyedten tartják hátukon a hó- takarót A parkból kopácsolás zaja hallatszik és hegesztő pisztoly kékes fénye villan. Közelebb megyünk. A fák kö­zött egy nagyabb, építőanyag­gal körülrakott épületet lá­tunk. Előtte a csőből sistereg­ve tőr ki a gőzölgő melegvíz. Nnsyntnd gyógyfürdőjénél vagyunk. De tekintsünk talán vissza először múltjára is. Az 1900-as évek elején mélyfúrással 30 fok hőmérsékletű vizet talál­tak a községben, melynek ve­gyi összetétele alkalmassá tet­te gyógyfürdő céljára is. 1907- ben már megfelelő berende­zéssel is ellátták és mint gyógyfürdőt — a korabeli fel­jegyzés szerint — a környék­beliek elég nagy számban lá­togatták. A mai kettes számú kutat a harmincas évek elején ugyancsak mélyfúrással létesí­tették, melynek mélysége 657,8 méter. A 45 fok hőmér­sékletű víz metán-gáz kísére­tében magától szakik fel a mélységből. A víz vegyi vizs­gálatát 1934-ben dr. Emszt Kálmán végezte el, melynek sarán megállapította, hogy a legfeltűnőbb jellemvonása az, hogy csaknem tiszta náttrlum- hydrocarbonát oldatnak tekin­tendő. A nagy vízbőségű kút hozzávetőleges számítás sze­rint naponta 463,5 kg tiszta szódabikarbónát hoz a felszín­re. Megállapították, hogy a víz egészségügyi, orvosi szempont­ból mind ivókúrára, mind für­dőkúrára nagyszerűen alkal­mas, különösen gyomor, máj, epebajok (ivó) és reumatikus megbetegedések. bántalmak gyógyítására. Dr. Dalmady Zoltán egyetemi tanár ezt mondta róla: -A nagyatádi ás­ványvíz tehát — amely szén­savval telítve elsőrendű asztali víz is — a földiből nagv bőség­ben folyó kész orvosság«. Ek­korra már megépült a park közepén a kedves romándílü fürdőépWet, amely egészen az elmúlt évekig üzemelt. Ezt az épüle­tet azonban lassan kinőtte a fürdővendégek nagy száma és igénye, s a korszerűsítés is na­gyon ráfért a fürdőre. A me­gyei tanács másfél millió fo­rintot fordított korszerűsítésé­re és átalakítására. A fürdő ré­gi részének modernizálásával és az új részek megépítésével korszerű gyógyfürdőhöz jut Nagyatád. A fürdő egyik részét február 15-én akarják meg­nyitni, ahol a közös meden­céken kívül 14 süllyesztett majolika medencével ellátott kádfürdőt is üzembe helyez­nek. Elkészül az egész fürdő egyforma hőmérsékletet tartó központi fűtése is, amelynek próbafűtését már a napokban elvégzik. A közös fürdő fa­lait 2 méter magasan csempé­vel rakják körül, a két zuha­nyozó helyett tizenkettőt állí tottak be. Az egész épületet modem szellőztető és párael­vonó berendezéssel látták el. Hidroforos motort is beállítot­tak, hogy a kádak és meden­cék vlzcsaréjét meggyorsítsák. Ismét bevezetik a lábápolást és a masszázst. Héttel növelik a kádak számát. Kialakítottak az épületben 2 pihenőkéiyiséget. Külön terem épül, ahol az iszappakolást végzik majd, át­építik a minden oldalról zárt udvaron lévő medencét is és két méterrel megnagyobbítják A szép tervek lassan meg­valósuláshoz közelednek. Egyet azonban nem értünk: miért csak a beépítés után vették észre az illetékesek, hogy a 160 cm-es kádak (az új részben) rövidek lesznek és he­lyettük is süllyesztett, nagyobb majolika kádakra van szükség. Egy kis körültekintéssel ezeket a felesleges kiadásokat bizony el lehetett volna kerülni. A községi tanács a munkálatok befejezése után a park saját erőből való teljes rendbehozá­sát tervezi. A park tervét már el is készíttették a siófoki köz­séggazdálkodási vállalattal. A fürdő megindulásával várható forgalom ellátása érdekében a Somogy megyei Tanács Ide­genforgalmi Hivatala beindít­ja a fizetőrendég- szolgálatot Nagyatádon. A közeli napok­ban megkezdik a magánházak beszervezését. A lakrészek ki­adását a helyszínen végzi az Idegenforgalmi Hivatal megb'í zottja. Ezeket a szobákat rövi- debb és hosszabb időre is ki­bérelhetik majd a fürdővendé­gek és hivatalos kiküldetésben lévők. F. J. Mii terveznek a Nagyatádi Fonalgyárban ? Idén újra nagy feladatok előtt áll a gyár, emelni kell az export termelést, ki kell elégí­teni a belföldi piac szükségle­teit. A műszaki intézkedés1 terv a termelés emelkedését, f minőség javulását, takarékos ságot fog eredményezni. A minőség szempontjába igen fontos az artézi kutak ví zének megjavítása, mivel a ki­készítés során a mercerizá'á alatt a vastartalmú víz folto Icát hagyott a fonálon. Ezér' sokszor nem vették át az áru s ez hátráltatta az exportot. Külön MEO-t állítottak fr' a gyárban az export részlege1 lenőrzésére, hogy a minősége ezzel is javítsák. 51 ezer forintot takarítana! meg évente a fáradt gőz hasz nosításával. Ez jelentős ener ria megtakarítást eredményez Háború előtt volt egy kazán ví •lőmelegítő a gyárban, de háború idején tönkremer Most újra építenek egyet. F előmelegítik a vizet, keveseb1 szén kell a gőzfejlesztéshez. . számítások szerint 58 ezer f rint értékű szenet takarítana meg. Jelentős mértékben csökken nek a szállítási költségek, mi vei idén már közvetlen a ve vöknek is szállítanak. Nagy esemény lesz a gyá életében, hogy megépül az Iparvágány. A gyártól százöt­ven méterre ugyan van egy ki­férő, de innen kocsikkal kell behordani az anyagokat s ez a szállítási költségek emelke- iésével jár. Az iparvágány építéséhez 298 ezer forintos vitelt nyújt a Nemzeti Bank. \zonban ez az összeg majd gy év alatt megtérül, mivel e zállítás egyszerűsödésével vente 234 ezer forintot taka- itanak meg. Idén nagy gondot fordítana!’ i munkahelyek megvilágításé 'a is. Szeretnék bevezetni t eonfény világítást. Persz' nég csak kísérletezgetnek, pró aképpen először az előőrsé óban szerelik fel a neonvilé ítást. Ha beválik, akkor mir len munkahelyen ezt alka1 ■'nzz.ák. Négy fázisú neonvilá íítást terveznek, mivel ennek a 'brálása nem bántja a sze net. A festőműhely kapacitásé1 ővíti majd a két új betonkác’ mit 20 ezer forintos költsér el építenek. A kádakat belül ■empével borítják, hogy szí s festéshez is használni tud úk. Az üzemet saját áramma' űködtetik. A hatásfokon zonban még van javítaniva- . Idén ezt is szeretnék elvé- ezni. Tavaly kezdték el építeni a zuhanyozót és öltözőt. Most már rövidesen befejeződik az építkezés, csak az öltözőszek rények, padok, zuhanyozó­berendezés és egyéb felszere- ési tárgyak beszerzése vaui hátra. Ez azonban jelenleg mé? nehézségekbe ütközik. Hogy mikorra tudják beszerezni, at­tól is függ, mennyit kapnak vissza a nyereségből. A Budapesti Hídépítő Válla­lat építi meg az új, előregyár- •ott elemekből készülő árurak- árt. A Nagyatádi Fonalgyár ter­vei reálisak, számolnak a szük­séglettel és lehetőségekkel, zért maradéktalanul teljesít­hetők is. Lajos Géza teli proqrewi Mivel foglalkozik az MSZMP Tahi Járási Párt Végrehajtó Bizottsága — ez­zel a kérdéssel fordultunk Kővágó Gyula elvtárshoz, az első titkárhoz. Elmondta, hogy a járási pártbizottság céltudatos, terv­szerű munkát végez a párt­szervezetek további erősítésé­ért. A járásban vannak kis- létszámú pártszervezetek. Ezek erősítésére a legjobb dolgozók felvételével nagy gondot fordítanak. Az elmúlt időszakban több rendkívüli felvétel történt. Egy párt- szervezet most van alakuló­ban. Több helyen kiegészítet­ték a Hazafias Népfront bi­zottságokat, s megalakították a nőtanácsokat. Foglalkoztak — és ezután is foglalkoznak — a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sével. Tudják, hogy a mező- gazdaság szocialista átalakí­tása nem spontán, hanem céltudatos, tervszerű, meg­győző politikai és szervező munkával valósul meg. A já­rási vezetők, gépállomási és állami gazdaságok vezetői, a falu kommunistái saját terü­letükön segítik a mezőgazda­ság szocialista átalakítását. A tsz-ek eredményeit tablók felhasználásával ismertetik a dolgozók körében. A tsz-ek állattenyésztési brigádvezetői részére a Tengődi Állami Gazdaságban egyhetes tan­folyamot fognak tartani. A brígádvezetők részt vesznek a gyakorlati munkában és elő­adásokat hallanak a legjobb járási szakemberektől. A zárszámadástól napjain­kig a felvilágosító munka ha­tására mintegy 140 család lé­pett a közös gazdálkodás út­jára. Nagyobb belépések vol­tak Karádon, Nágocson, Nagvberényben, Kopolyon, Somogydöröcskén. Uj tsz ala­kult Tengődön. Bábonyban, Bedegkéren alakulóban van­nak a szövetkezetek. A községek Hazafias Nép­front-bizottságai rendezésé­ben tartott előadássorozatok megtartásában is vannak eredmények. Az előadók zö­me jól felkészült és becsület­tel teljesítette feladatát. Nép­szerűek voltak a politikai és irodalmi kérdésekről szóié előadások. Erőfeszítéseiket arra össz­pontosítják, hogy a téli prog­ram céLkitűzésoit megvalósít­sák — fejezte be nyilatkoza­tát Kővágó Gyula elvtárs, M-I-iV-D-E-N-F-É-L-E Washingtonban dr. Jonathan Williams olyan hajmosószert alált ki, amelynek használata itám fölösleges az agyműtét­re kerülők koponyáját laborot­válni, * » * Egy amerikai hajó dinamit- tal felrobbantott egy jéghe gyet. Általános megdöbbenés­re a robbanás helyén egy szmokingos hullát találtak teljes épségben. Az illető az L912-ben elsüllyedt »Titanic« egyik áldozata volt. A földkéreg Belgiumban, az árapállyal összefüggésben, ál­landó mozgásban van. A mé­rések szerint ennek megfelelő­en 10 centiméterrel emel­kedik, illetve süllyed. Emelkedtek az autó-árak Franciaországban Négy nagy francia gépkocsi- gyár bejelentette, hogy 4 szá­zalékkal emeli az autó-árakat, A francia kormány jóváhagyta az áremelést. BASASKODÓ HÁZTULAJDONOS A lakó is ember. Valószínű, i háztulajdonos Is. Miért van z, hogy a Berzsenyi utca 8. zám alatt mégsem értik meg gymást? S mikor a panaszok yomán az újságíró helyszínre ietett a valóságról meggyő- ;ődni, egyebet nem tehet már, ,tt kéri számon azt, ami elmér­gesíti e ház életét, öt családét, ahol vagy tizennégy gyermek van. Fekete József háztulajdonos 1957. augusztus 1-én kapta vissza házát. Nyomban akkor kezdte meg »áldásos« működé­sét a lakók kínzása érdekében. Ehhez tartozott — mely min­denkit egyformán érint — a kút lezárása, azon az Urügyön, hogy rossz. Azóta a Berzsenyi utca 9-be járnak vízért. Ké- iőbb a két WC egyikét lakattal látta cl, a másikat (keret uél­állapot­töóbiek­Magas, sudár ember Jután Kovács József. Szerény a porta, szerény az ember is. Az istálló előtt a hátsó ud­varban tesz-vesz. Télen is akad munka a legkisebb pa­raszti gazdaságban is, ha ke­res a gazda. Kovács József pedig nem igen tűri a ren­detlenséget. Az istállóban, ahol beszél­getünk, háttal állok az ajtó­nak. Egyszercsak — mintha vihar taszítaná — kicsapódik az ajtó, hogy majd hátbaver. Az asszony dugja be a fejét: — Aggyisten — köszön. —* Jöjjenek beljebb, én is aka­rom hallani, miről van szó. De az ember is int és szól’. — Eriggy asszony, eriggy már... Durcásan húzza be az aj­tót. Az ember folytatja: — Hét hold földből nehe­zen élek meg. Sőt! Nem is tu­dok megélni. Belépnék én szí­vesen, csakhát... Sóhajt. Matat a tehenek körül, elfordul, és ügy beszél: ... Csakhát nem lehet itt senkivel sem szót érteni. Ezen az utcasoron — s az irányt karjával is mutatja — szóba se állnak az emberrel. Pedig jobb lenne így, persze csak a magamfajta emberek­kel. Mert én tudom: amikor benn voltam a tsz-ben, reg­gel már hármat is fordultam, egyesek meg akkor jöttek be­fogni. Mégis azoknak volt több a munkaegységük. Ez nem bolt.., Pedzi már, pedzi... Sum­mázva nem mondja el az ide­genkedés, a húzódozás okát, inkább panaszkodik. De az ilyen panasz egyben ok is. Épp ezért hallgatok, várok, JUTÁI HELYZETKÉP nem zavarom. Általában olyanok az emberek, ha ne­kikezdenek valaminek, úgy belemelegednek (még akkor is, ha kedvetlen az indulás), hogy nem hagyják abba. — Meg engem senki ne fe­nyegessen felakasztással, agyonütéssel. Erre bővebb magyarázatot az istennek Sem ad. Pedig ha kimondta, van annak alapja is. — Aztán ott van az elosz­tás. Amikor beléptem a tsz- be, 2 hold, 900 négyszögöl be volt vetve búzával. S amikor az ellenforradalom idején szétszéledtünk, a legrosszabb helyen kaptam a földet... Pedig az én földem jó volt. Az egyik tehén hirtelen akkorát lép hátra, hogy Ko­vács gazda Is kénytelen ki­nyújtani a lábát, ha nem akar hasra esni. — Ne te, ne! — riasztja a jószágot. Aztán így beszél: — Ha a falu fele benne lesz a tsz-ben, akkor én is... — Csak nem? ! Rábólintana, de egy gon­dolattal előbb felel: — Na, nem egészen, az ötö­dik, tizedik. Hiába, na, nehéz dió... — De fel tudják törni... — Fel az, aki ért hozzá. Én nem értek. Szóba se áll­nak az emberrel, ha a tíz­ről van szó... — No, gyorsan egy nevet, hirtelen, amelyik eszébe jut... — kérem. — A Berkesék... Innen az ötödik ház.., Itt is takaros az udvar. A fiatal Berkes a kapuban áll, pulóverben. Pedig, ahogy később elmondja: beteg. A ház feje, meg a gazdaasszony is odajön. Az asszony aztán kérdezés nélkül is mondja a magáét: — A magyar ember leg­jobb, ha egyedül dolgozik. Nem megyünk ml oda. — S ömlik belö'e a szó, mint a zápor. Embere korholón néz rá s csöndesen beszél: — Ha itt maradnék a falu­ban, nem mondom, belépnék. Az asszony vasvillaszemek- kel néz rá, kicsit dühös, hogy nem egyforma a szó. A fiatal eddig hallgat. Tagja volt a tsz-nek. Bognárkodott.., Pa­naszkodik: — Én Iparos voltam a kö­zösben. De énrám is éppúgy kivetették aratáskor a mun­kát, mint arra, aki csak azt csinálja. Aztán az se tetszett, hogy sokan húzódoztak a munkától. Az egyiknek a de­reka fájt, a másik beteg, néni bírja, meg a fene tudná elso­rolni, mi mindent hoztak fel. — Most meg, hogy egyedül dolgoznak, bírják — tromíol az öreg... S elnyom egy kacskaringós káromkodást. Mi tagadás, a jutái dolgo­zó parasztok, volt tsz-tagok önérzetükben vannak meg­sértve. A legnagyobb, leg­fájóbb szavak talán azok vol­tak, amit a vérgőzös napok­ban az egyik gyűlés korelnö­ke, Csima Gyula mondott a plénum előtt, — Hát gazdatársak! Én másképp nem szoktam ne­vezni őket, mint gyászmagya­roknak. Nem tudtak megállni a saját lábukon, azért léptek be a tsz-be. Még cifrább az ifjabb To­misé ténykedése. Hetyke, gő­gös ember. Az ellenforrada­lom idején olyan magasan hordta az orrát, hogy ha esik az eső, talán az is belefolyik. Mit tett ez a jól szituált ku- lák? Nem kevesebbet, mint kézbekapta a vezetést s diri­gált. Kiadta a jelszót: — Pucoljanak haza, s a sa­ját földjükön téeszkedjenek. — Mármint a termelőszövet­kezet tagjai. Amikor sikerült szétver­niük a közös gazdaságot, egyből beköltözött abba az épületbe, ahol a tsz irodája volt. Úgy vonult be oda, úgy vezette, olyan büszkén a lo­vait az isi állóba, mint egy győztes hadvezér. Pedig már ekkor csatát vesztett, nem­csak ő, az egész ellenforra­dalom. Telik-múlik az idő. Az el­lenforradalom vihara már régen elvonult, de a Tomi- sáék még keverik a mérget. A fiatal kulákgyerek apja a napokban szólt valakinek: — Gyere el, mérd ki a mes- gyét a portán, tudni akarom, meddig az enyém. Sajnos, ez a hőbörgést, ágá- lást egyelőre nyugodtan né­zik a faluban. Még a tanács is. Nem csoda, ha becsületes, jószándékú parasztemberek visszahúzódnak s magukbr fojtják érzéseiket. A kuláktaktika igen fúr fangos. Egyik oldalon — adott helyzetben és helyen — nyütan ágálnak a közö munka ellen, a másik olda Ion, hogy fedezzék mesterke­déseiket, a tsz mellett be szélnek. Sőt! Kis ka pony; László 40 holdas kulák azt mondja: — Szívesen belépnék a tsz- be. Egy tanácsot adhatunk csak: ne higyjen senki a ku­lák nak. Amikor a legszebb legnyájasabb ábrázatot vágja, akkor döfné a legszívesebber a kést a proletárhatalom há­tába. Ez a helyzet Jután. Más­szóval: még teret engednek az osztályellenség agitádójá- nak. A másik dolog: el kel simítani a dolgozó parasztok között a nézeteltéréseket, kö­zös nevezőre kell hozni a hiú­ságukban, s önérzetükben megsértett emberek vélemé­nyét. Ez az első lépés ahhoz, hogy újra jól működő terme­lőszövetkezet legyen a falu­ban. Van kire támaszkodni Ott van Kovács József, Fe- rencz Kálmán, Buzsáki Ist­ván, Kornya Géza, Molnár Ferenc, Szabó Ferenc, Szabó Kálmán, s mindazok, akik tagjai voltak a tsz-nek, vagy azok akarnak lenni. Bátor­ság, határozottság és állha­tatosság: ez a siker titka. S ha ehhez a pártszerve­zet és a tanács minden se­gítséget megad, a győzelem biztos, Tóth Ferenc kül, használhatatlan ban) hagyta meg a nek. Mivel angol WC-ről van szó, s víz nincs, ott bűzlik még télen is méterekre. Pedig köz­vetlen szomszédságában lakik a Szekercés-család, akiknek hálószoba falát már alaposan szétáztatta a kagylóba bettn- tözött víz. Szekercéséknek egy, Babal- éknak hat, Szemesiéknek bó­rám gyermeke van. Tessék ké­rem mosdatni őket, s mosni | rájuk viz nélkül, tessék tiszta­ságot tartani WC nélkül! A házban van műhelye Tián György asztalosmesternek. Veki volt legtöbb baja á bá­báskodó háztulajdonossal. A műhelyhez tartozó kisebb he­lyiséget ok nélkül lebontatta [ Fekete József — sajnos ható- 'ági engedéllyel —, s még kis ; kézikocsiját sem engedi az ud- : varon tartani. Arra is képes ; volt, hogy a kaput beszegezze, : lehogy a kocsi beférjen rajta. E lista a fontosabb, főbb dol­gokat sorolja fel, melyeken már próbáltak pereskedéssel segíteni — egyelőre siker nél­kül. Nem tartjuk helyesnek a veszekedést, a pereskedést, j Ami jog szerint jár a lakónak, ‘minden ellenkezés dacára meg t fogja kapni, erre biztosíték i népköztársaságunk törvénye. 1 Kérjük a Berzsenyi utca 8. számú ház tulajdonosát, hogy — csináltassa meg sürgősen az udvari kutat, —- bocsásson a lakói rendelkezésére használ­ható, higiénikus WC-t, — a kaput nyissa fel, — ne szed­jen vízdíjat akkor, mikor nincs is víz, — akkor se szedjen víz* . díjat, amikor lesz; sem szemét- j kihordási pénzt, mert egyik lsem jogos. E költségeket a I háztulajdonosnak kell fedezni. Fekete József háztulajdonos, csakhogy ez nem jogcím arra, hogy ezzel visszaéljen. Méltán idézzük emlékezetébe, hogy szocialista társadalmat épí­tünk és számunkra sokkal töb­bet jelent a kollektíva (jelen esetben lakók) érdeke, mint az _ egyéné, aki megnehezíti dol- ! gos embertársai békés családi 1 életét. I — ér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents