Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-29 / 24. szám
»H.AO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' /CAPOS Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS L A P 3 A XV. évfolyam, 24. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szerda, 1958. január 29. Mai számunk tartalmából: CIPRUS Jutái helyzetkép MIT HOZOTT A POSTA ? A kőszívű ember fieri Kaposméiőn A kormány beszámolója majd Kiss Árpádnak, az Országos Tervhivatal elnökének beszédével folytatta munkáját az országgyűlés Az országgyűlés második napját Kádár János elvtárs beszámolója feletti vitával folytatták.. A vitában felszólaló képviselők maguk és választóik véleménye alapján arról számoltak be, hogy országszerte erősödik a népünk bizalma kormányzatunk iránt. KOMÓCSIN ZOLTÁN fi KISZ harcba hívja a magyar ifjúságot A vitában elsőnek Komócsin Zoltán elvtárs szólalt fel. — Hétről hétre nő a Kommunista Ifjúsági Szövetséghez csatlakozó fiatalok száma — mondotta. Ma már 225 ezer fiatal van a KISZ-ben. Ezután így szólt: Az ifjúságnak nagy feladata lesz az 1958-as terv megvalósításában. A KISZ e feladatok megvalósításáért harcba hívja a magyar fiatalságot és vállalja a vezetését azoknak, akik e feladatok megoldásában részt kívánnak venni. GÁSPÁR SÁNDOR Mozgósítsa a szak- szervedet a szervezett dolgozókat Gáspár Sándor elvtárs, a szakszervezeteik legfontosabb feladatait így határozta meg: Mozgósítani a szervezett dolgozókat eddigi eredményeink biztosítására. Erre nemcsak a szakszervezeteknek, de a párt- szervezeteknek és minden tanácsi szervnek fel kell figyelni. Felszólalását így fejezte be- — A Szakszervezetek IV. Világkongresszusán, amelyen több mint százezer szervezett dolgozó képviseltette magát, a küldöttek tolmácsolták a világ dolgozóinak véleményéi. Elítélték az imperialista mesterkedéseket a magyar ügy- gyel kapcsolatban, s legmesz- szebbmenő támogatásukról biztosították a magyar népet. DARABOS IVÁN Eredményeink forrása, hogy feladatainkat együtt oldottuk meg a dolgozó néppel — Beszélnünk kell az egyszerű kommunisták munkájáról is — hangsúlyozta felszólalásában Darabos elvtárs Azoknak a munkájáról, akik éjt nappallá téve fáradoznak a párt és a kormány által kitűzött feladatok megvalósításáért. Ezután arról beszélt, hogy az embereit ezt látják és figyelembe veszik javaslataikat, véleményeiket, érdeklődnek minden politikai esemény után. Igaz, ez nem ment magától. Kommunistáinknak sok fáradságába került. Ezért, amikor azzal büszkélkedhetünk, hogy sikerült a közönyl eltüntetni, ne feledkezzünk meg azoknak a kommunistáknak százezreiről sem, akiknek ezt köszönhetjük. MÁTÉ JÁNOS Mi hifii óhajtjuk, hogy az atomkorszakot a béke ragyogja be Máté János képviselő a római katolikus papság nevében beszélt. A magyar papság békét akar. Jó volt e szavakat egy katolikus pap szájából hallani. Jó volt hallani azt, hogy a papság nemcsak akarja a békét, hanem erejéhez mérten segít is annak biztosításában. TISZA JÓZSEF Talán soha nem volt olyan a bizalom, mint most — A falvakban azelőtt bizalmatlanság volt — mondotta Tisza József, de ez most megváltozott. A kormány bizalmat előlegezett a parasztságnak, s ezt a parasztság viszonozta. Ezután a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok kapcsolatáról beszélt. — Törekedjenek arra a szövetkezeted — mondotta —, hogy a legjobb baráti viszony alakuljon ki a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok köaött. A vita befejeztével Kádár János elvtárs válaszolt a felszólalásokra. Válaszát a következő szavakkal fejezte be: — Erősítsük tovább a nemzeti összefogást, a nemzeti egységet, a békéért folyó harcot. Ezután az országgyűlés elnöke ismertette az Elnöki Tanács határozatait a személycserékkel kapcsolatban. A javaslatokat az országgyűlés elfogadta. A szünetben a kormány új ‘ragjai letették az esküt, majd az Elnöki Tanács elnöke kitüntetést nyújtott át Kádár János elvtársnak. Kiss Árpidnak, az Országos Tervhivatal elnökének az országgyűlésen elhangzott beszéde A kormány beszámolójának vitája után az országgyűlés áttért a második napirendi pontra: az 1958. évi népgazdasági terv tárgyalására. A népgazdasági tervet Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke amei'tette. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az idei terv megalapozásában nagy szerepe van az elmúlt évi gazdasági eredményeknek, amelyek alapját a párt és a kormány helyes politikája, valamint a szocialista tábor, mindenekelőtt a Szovjetunió baráti segítsége adta meg és az, hogy dolgozó népünk támogatja a párt politikáját. A Szovjetunió által nyújtott segítség felhasználásával — mondotta — dolgozó népünk erőfeszítéseivel az elmúlt év végére olyan gazdasági helyzetet teremtettünk, amely kedvező alapot ad a népgazdaság további fejlődéséhez. Ma már elmondhatjuk, hogy túljutottunk az ellenforradalom okozta gazdasági hullámvölgyön és ráléphetünk a népgazdaság fejlesztésének normális útjára. A gazdasági konszolidáció üteme a tervezettnél jóval gyorsabb volt, így 1958-ban a népgazdaság egyensúlyát lényegében saját erőinkre alapozva biztosítjuk. Az elmúlt év végén — a korábbi évekhez viszonyítva — általában nagyobbak voltak az anyag- készletek, a belkereskedelem készletei meghaladták az ellenforradalom előtti szintet é- a tervezettnél kedvezőbben alakult az ország nemzetközi fizetési mérlege. Beszélt arról is, hogy eredményeink r— noha igen jelentősek — elmaradnak a lehetőségektől, mert bizonyos mértékben meglazult az állami és a terv fegyelem. A tervszerűség és a fegyelem helyreállításában az elmúlt év véeérf már elértünk bizonyos eredményeket, de az idei terv megvalósítása érdekében e téren még sok a tennivaló. A párt és a kormány célja, hogy az idei tervévben fenntartsuk az elmúlt évben felemelt életszínvonalat és biztosítsuk annak anyagi megalapozottságát, továbbá az ország külkereskedelmének egyensúlyát és a népgazdaság jövő fejlődésének előfeltételeit. Mindezt a népgazdaság erőforrásainak igénybevételéve1 és helyes felosztásával, döntően saját erőinkre támaszkodva. Az életszínvonal anyagi megalapozását az ipar és a mezőgazdaság termelésének tervezett emelkedése biztosítja, a külkereskedelmi egyensúly megteremtése érdekében a terv a kivitel nagyarányú fokozását irányozza elő, a népgazdaság jövő fejlődésének előfeltételeit pedig úgy biztosítja, hogy a szűkösen rendelkezésre álló beruházási eszközöket elsősorban a bővített újratermelés megvalósításához és a kivitel fokozásához leginfejkább szükséges ágazatok esztésére koncentrálja. A nemzeti jövedelem az ipari termelés 7,3 százalékos, a mezőgazdasági termelés 4,6 százalékos növekedése alapján 4*3 százalékkal lesz több, mint az elmúlt évben. A terv szerint a nemzeti jövedelemnek kereken 90 százalékát fordítjuk fogyasztásra és 10 százalékát felhasználásra. Ezután a terv részleteit ismertette. A szocialista ipar termelése az idén 7,3 százalékkal haladja meg az elmúlt évi tényleges termelést és 9,5 százalékkal magasabb, mint az 1955-ben elért színvonal. Számottevően emelkedik a termelés szénből, kőolajból, hengerelt acélból, hutaalumíniumból, cementből, műtrágyából stb. Televíziós készülékből például 37 000 darabbal, mosógépből 54 000 darabbal, gyapjúszövetből 1,3 millió négyzetméterrel, bőrcipőből 2 millió párral többet gyártunk, mint tavaly. Az ipari termelés egész volumenéből a nehézipar részesedése az 1955. évi 54,6 százalékról, illetve az 1957. évi 54 százalékról 55,6 százalékra emelkedik. A gépipar termelése átlagosan 10,4 százalékkal emelkedik, ezen belül az erősáramú iparé 11,6, a gyengeáramú iparé 16,2, a gépgyártásé pedig 6,7 százalékkal. A zavartalan és ütemes termelés feltételeihez az anyagellátás biztosított. Igen fegyelmezett, jó munkára, nagyfokú takarékosságra van szükség. Meg kell akadályozni az olyan tervtúltelje- sítéseket, amelyek a tervben meghatározott feladatoktól vonnak el eszközöket kevésbé fontos célokra. A tervszerűség megsértése, a lazaságok, a pazarlás komoly zavarokat okozhat az ipar egyes ágainak ösz- szehangolt működésében, a lakosság ellátásában, a kivitel folyamatos teljesítésében, tehát az egész népgazdaságban. Tovább kell tehát szilárdítani a munkafegyelmet, fel kell tárni a haladóbb, jobb munkamódszerekben rejlő tartalékokat. A mezőgazdasági tervet ismertette ezután. A mezőgazdasági termelés 4,6 százalékos növelését irányozzuk elő. A növénytermelés színvonala körülbelül az elmúlt évinek felel mag, az állattenyésztésé viszont 11,4 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági termelés előirányzott emelkedését különösen reálissá teszi az, hogy az állattenyésztés szemestakar- mány-bázisa az elmúlt évi jó termésből már rendelkezésre áll. A növénytermelés anyagi megalapozását elősegíti, hogy a műtrágya felhasználást 25 százalékkal kívánjuk növelni. A vetésterület szerkezete nagyjából azonos a múlt évivel. Őszi árpából mintegy 37 000, olajos magvakból mintegy 20 000, zöldségfélékből mintegy 13 000 holddal magasabb vetésterülettel számolunk. Növekszik a cukorrépa vetésterülete is. Csökken a kenyérgabona vetésterülete. A szőlőtermelésben mintegy 8000 hold telepítéssel számolunk, ami a szakterület állagának fenntartásához szükséges. A nagyüzemi gyümölcsösök területe várhatóan 10,6 százalékkal nő, mintegy 9100 hold nagyüzemi gyümölcsös telepítését tervez zük. A szarvasmarha állomány a terv szerint 2,6 százalékkal emelkedik, s míg szarvasmarhából 8 százalékkal kevesebb vágást irányoztunk elő, a sertésvágást 12 százalékkal magasabbra tervezzük. A lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátásának alapja továbbra is az állami felvásárlás és a szerződéses termeltetés marad. A mezőgazdaság tervének kidolgozásánál — folytatta — tekintettel voltunk arra, hogy a mezőgazdaság továbbfejlődésének alapja: a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. A kormány a termelőszövetkezeteket támogatja és fejlődésüket elősegíti. Ez a fejlődés azonban csak az önkéntesség alapján történhet. Erőszakolásra, adminisztratív eszközök alkalmazására a jövőben sem kerülhet sor. A termelőszövetkezeti mozgalom önkéntességén alapuló fejlődésének feltétele, hogy a termelőszövetkezetek jobb eredményeket érjenek el, mint az egyénile'1 dolgozó parasztok, tagjainak jobb életet biztosítanak. A termelőszövetkezetek fejlődését a terv jelentős anyagi eszközökkel is biztosítja: a tavalyinak több mint kétszeresét irányoztuk elő a termelőszövetkezeteknek nyújtandó hos*- szúlejáratú beruházási hitelre. Ebből többek között hétezer szarvasmarha, 22 060 sertés, 15 000 juh-férőhelyet, továbbá 10 000 köbméter silót, 2000 vagon befogadó képességű magtárat, 6 200 vagon kukorica tárolására alkalmas górét, 100 kilométer bekötő utat, 16 000 négyzetméter alapterületű üvegházat lehet megépíteni. Csaknem 100 000 holdon végeznek talajjavítási, talaj- védelmi és üzemi belvízvédelmi munkát. A különféle univerzális traktorból 900, fcrak- torekéből 1500, traktor-tárcsából 500, traktoros vetőgépekből 400, cséplőgépekből pedig 550 készítését irányozza elő í terv. Ezután emlékeztetett arra, hogy a lakosság jövedelme a tavalyi bérügyi intézkedések és a beadási rendszer megszüntetése eredményeként jelentősen emelkedett. Ezt figyelembe véve az idén 4,6 százalékkal emelkedik a munkások és az alkalmazottak egy keresőre eső reálbére az elmúlt év átlagához képest. Ezt a színvonalat már a ‘múlt év végé« elértük, így ebben az évben további életszínvonal-növelő intézkedéseket — a nyereségrészesedés kifizetésétől eltekintve — nem tervezünk. A parasztság reál- jövedelme megmarad a tavalyi kedvező színvonalon. A következő időiben az a feladatunk, hogy a már elért életszínvonal emelkedést saját erőből, szilárdan megalapozzuk. Ennek minden előfeltétele adva van. A megnövekedett vásárlóerő árufedezetét a terv biztosítja. A tavalyinál 6,5 százalékkal magasabb kiskereskedelmi forgalmat irányoz elő. Tavaly igen kedvező volt az élelmiszerellátás. Sok év óta a legkedvezőbb. Ez.t a színvonalat megtartjuk. 0 A ruházati iparcikkek forgalma az előirányzat szerint 10,6 százalékkal, a vegyes iparcikkeké pedig 13,6 százalékkal növekszik. Több és jobb konfekcióárut hozunk forgalomba. Ugyancsak több szintetikus műszálakból készült árut vásárolhat a lakosság. Lehetőségeinkhez mérten növeljük a tartós fogyasztási javak forgalmát is. A lakosság emelkedő éüetszínvonalá- nak megfelelően ezek iránt ugrásszerűen! megnövekedett a kereslet az elmúlt évben. Az idén 50 százalékkal több mosógép lesz az üzletekben, mint az elmúlt évben. A televíziós vevőkészülékek iránti kereslet kielégítésére négyszer annyi készüléket lehet vásárolni, mint tavaly. Mopedből a tavalyi 2500 helyett 10 000, Csepel Panni ro bogóból 500 helyett az idén 4 500 kerül forgalomba. Mindez azonban nem jelenti azt hogy minden cikkből zavartalanul ki tudjuk elégíteni a lakosság igényeit. Az ellátás ■were-é® javul, de egyes -iVkekből időnként nehezen tudjuk kielégíteni a lakosság szükségleteit. így például a bútorforgalom 6,6 százaléké" emelkedése ellenére sem tudjuk kielégíteni a megnöveke* dett keresletet. A kereskedelem vezetőinél fontos feladata, hogy a rendelkezésre álló árualapot úgy ősz- szák el, hogy minimálisra csökkentsék a hiánycikkek számátí Az iparnak pedig az a feladata, hogy olyan eikkeket gyártson, amelyekre a kereskedelemnek szüksége van a lakosság igényeinek kielégítésére. Az állami beruházásokról t» szélt ezután. A terv 9,4 milliárd forintba irányozza elő az állami beruházásokat, ami megfelel »z 1955. évi színvonalnak és mintegy 8 százalékkal magasabb, mint a tavalyi. A beruházások mintegy kétharmadát fordítják a termelés bővítésére, egy harmadát pedig nem termelő célokra. Az utóbbiak túlnyomó része í lakosság szociális és kultúrál« igényeit szolgálja. Központjában a lakás- és az iskolaépítés: program áll. Az idén 12 200 lakás építése fejeződik be állam: erőből ét további 10 000 lakát építése kezdőd ik meg. Az ÖTÉ hitelakciója útján mintegy 506 millió forinttal támogatjuk e dolgozók lakásépítkezéseit é» ezen aa utón 20 000 lakás felé pílése várható. Mindez annyit jelent, hogyha kis lépésekké' is, de tovább haladunk előre * lakásigények kielégítésében A kormány jelentős, az eddigieket jóval meghaladó összegeket fordít az iskola- hálózat, elsősorban az általános iskolák fejlesztésére. Tudvalevő, hogy a következe években sokkal magasabb le» az iskoláskorba lépő gyermekek száma. Az idei beruházást- terv 770 általános iskolai tanterem befejezését teszi lehetővé, ezen felül további 350 tanterem építését kezdjük meg. í. kórházi ágyak száma is tevábt emelkedik és a 10 000 lakosi® jutó ágyak száma az 1955. év 62,6-tal saemben eléri a 68,3-aí- Az ipari beruházások a kapacitások szerkezetének átalakítását segítik. A 4,6 milliárd forintos keret jelentős részét az energia- és alapanyagterméiés bővítésére fordítjuk, a fennmaradó összeg pedig el sősorban korszerűsítésre, a tér-' melés gazdaságosságának fokozására is a ragy hagyomány«® kai bíró és kedvező export tehetőségekkel rendelkező iparágak fejlesztésére szolgál Nagy segítséget jelent, hogy a Szovjetunió már ebben az évben rendelkezésünkre bocsátja a 300 millió rubeles beruházási hitei megfelelő részét. Jelentősebb összegeket fordí tunk a bórsodi, a tiszapalkonyáí és aa ajkai hőerőmű továbbiépítésére, a rudabányai éredá- sítómfi megvalósítására, fej--' lesztjük az Orion rádiógyár te* levfzió-vevő gyártását és aa Egyesült Izzó televíziós képes® gyártását. Jelentős összegeket fordítunk gyógyszeriparunk re* konstrukciójára és _ továbbfejlesztésére. Nagy összeggel szerepel a dieselesítési program megvalósítása, a Dunai Vasmű meleghengermű vének építése, a Csepeli papírgyár rekonstrukciója és a mohácsi farostlemezgyár építkezése. Nép-; gazdaságunkban rendkívül (Folytatás m következő oldalo*)
